A Fővárosi Törvényszék P.27079/2009/29. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 130. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §, 629. §, 656. §, 657. §, 1972. évi 31. törvényerejű rendelet 15. §, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 1. §] Bíró: Kovaliczky Ágota

Fővárosi Törvényszék

22.P.27.079/2009/29.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Faragó István (cím.) ügyvéd által képviselt

felperes neve (cím.) felperesnek,

a dr. Tarjányi Géza (cím) ügyvéd által képviselt

dr. alperes neve(cím.) alperes

az alperesi oldalon

..jogtanácsos által képviselt

....Zrt. (cím.) beavatkozó ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000.- (százezer) Ft ügyvédi munkadíjat.

A le nem rótt 122.010.- (százhuszonkétezer-tíz) Ft kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál lehet 4 példányban benyújtani.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csupán az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha azt a felek közösen kérik.

Indokolás

Felperes és ..., mint szerződéses örökösök öröklési szerződést kötöttek ...örökhagyóval 1994. május 26-án. A szerződés tárgya a .... hrsz-ú ingatlan 2025/47640-ed tulajdoni illetősége volt. A szerződést ügyvéd késztette, azonban azt nem jegyezte ellen. A szerződést az örökösök az alpereshez vitték el, hogy azt közjegyzői tanúsítvánnyal lássa el annak érdekében, hogy a szerződés alapján az örökösök jogát az ingatlan-nyilvántartásba be lehessen jegyezni. Az alperes közjegyzőként tanúsítványt állított ki, miszerint a két oldalas dokumentumot a szerződő felek előtte írták alá, az alperes aláírásukat hitelesítette, az oldalakat összefűzte. A szerződés utolsó bekezdése szerint "A jelen hat pontból álló szerződést a felek gondos tanulmányozásra és megbeszélése után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt a mai napon két tanú előtt aláírták" A szerződés oldalait folyamatos sorszámozással látták el annak minden oldalát aláírta az örökhagyó és az örökösök, tanúk aláírása azonban azon nem szerepel.

Az ingatlan-nyilvántartásba az örökösök javára a szerződés biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyzetek be 1996. január 25-én.

Az örökhagyó 2007. június 14-én elhalálozott. A hagyatéki eljárás során a közjegyző megállapította, hogy az örökhagyó a perbeli ingatlanon fennálló 337/47.640-ed tulajdoni illetőségéről az öröklési szerződésben nem rendelkezett. Az örökhagyó törvényes örököse a felperesen kívül ...voltak. ...és ...az öröklési szerződést érvényesnek ismerték el, továbbá az azzal nem érintett örökrészüket is a felperesnek ajándékozták. ...az öröklési szerződést érvényesnek nem ismerte el és a hagyatékot a törvényes öröklés rendje szerint kérte átadni. A közjegyző a hagyatékot, mely a .... hrsz-ú ingatlanon fennálló összesen 2362/47640-ed tulajdoni illetőség volt részben az öröklési szerződés és ajándékozás, részben törvényes öröklés alapján adta át. Megállapította ugyanis, hogy az öröklési szerződés a tanúk alkalmazásának hiánya miatt érvénytelen.

A felperes és ...a hagyatéki eljárás során az örökhagyó tartásával kapcsolatosan hagyatéki hitelezői igényt jelentettek be, ennek összegszerűségét azonban felhívás ellenére nem közölték. ...hagyatéki igényét, a felperesre engedményezte.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest, 2 033 459.-Ft kártérítés megfizetésére, mely összeg után az örökhagyó halálától számítottan kamatot is igényelt (Ptk. 598.§). Álláspontja szerint az eljárása során az alperes megszegte a tájékoztatási kötelezettségét, ezért a 1991. évi XLI törvény 10. § alapján kártérítési felelőséggel tartozik. A felek között ugyanis megbízási szerződés jött létre, amelynek során az alperest a Ptk. 205. § (3) bekezdése alapján tájékoztatási kötelezettség terhelte. Hivatkozott a Ptk. 476. §-ra, a Ptk. 318. § (1) bekezdés és 339. §-ra is valamint a Közjegyzői törvény 3. § (2) bekezdésére is

Az alperes ellenkérelemében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a közjegyző jogszolgáltatási tevékenységet végez a közjegyzői törvény szerint, megbízási jogviszony közöttük nem állt fenn, felelősségétre a Ptk. 349. § az irányadók, ezért kérte a keresetlevél áttételét figyelemmel a 3/2004. jogegységi határozatra is.

A ....Bíróság a hatásköri kifogásnak helyt adott és rendelkezett a keresetlevél áttételéről.

A felperes pontosított keresetében igényét az összegszerűség tekintetében változatlanul fenntartotta, a jogcím tekintetében módosította. Kérte, hogy a bíróság a Ptk. 349. § alapján kötelezze az alperest 2.033.459.- Ft megfizetésére, ennek 2007. június 14-től járó kamataival együtt. Csatolta az engedményezési okiratot, amely szerint ...az öröklési szerződésből folyó igényét a felperesre engedményezte. Hivatkozott a közjegyzői törvény 3. § (2) bekezdésére, melyben írt kötelezettségét az alperes megszegte. Nem hívta ugyanis fel a szerződő felek figyelmét arra, hogy az okirat a joghatás kiváltására nem alkalmas. Az alperesi védekezéssel szemben hivatkozott arra, hogy nincs perindítási kötelezettsége a felperesnek arra vonatkozóan, hogy az örökösökkel szemben a tartás költségét érvényesítse, és ily módon enyhítse a kárt, figyelemmel a megjelölt követelés összegszerűségére is. A perbeli esetben nem volt olyan rendes jogorvoslati út, amelyet a felperesnek igénybe kellett volna vennie, figyelemmel a közjegyzői tevékenység speciális jellegére. Hivatkozott még a közjegyzői törvény miniszteri indokolására, illetve a törvény preamburumára. A perbeli esetben az alperesi tevékenység nem tudta betölteni a szerepét, ami arra kellett volna, hogy irányuljon, hogy az ügyletből fakadó jogviták megelőzhetőek legyenek. Az okirat ugyanis szembeszökően alaki hibás, hiszen az első oldalon nincs is hely a tanúk aláírásának, a második oldalon pedig hiányzik a tanú aláíráshoz a kipontozott hely megjelölés. A közjegyzőnek ezért fel kellett volna hívni a figyelmet arra vonatkozóan, hogy az aláírások hitelesítése ellenére az okirat nem képes joghatás kiváltására, és erre vonatkozóan a közjegyzői törvény 3. § (2) bekezdése szerinti feljegyzésnek meg kellene lennie, ennek hiánya az alperes terhére esik. A perben kihallgatott tanúk ugyanis a konkrét ügyről nem tudtak nyilatkozatot tenni. Teljesen életszerűtlen, hogy ha és amennyiben a kioktatás a közjegyző részéről a tanúk alkalmazásának szükségességére megtörténik, úgy a felperes illetőleg örökös társa ne keresett volna két tanút az okirat aláírásához. Az örökhagyót valóban részletesen kifaggatta a közjegyző. Minden kötelezettségről, lehetőségről, jogról tájékoztatta. Ugyanakkor az örökösöket nem figyelmeztette arra, hogy tanúk szükségesek ahhoz, hogy az okirat a kívánt joghatást ki tudja váltani. Álláspontja szerint nem helyénvaló eljárás a közjegyző részéről az, ha egy, a perbelihez hasonló okiratot hoznak elé, elfogadja azt a nyilatkozatot, hogy majd később keresnek hozzá tanúkat és mindezt a közjegyző nem tartja aggályos körülménynek.