Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

ÍH 2008.91 RELATÍV ELJÁRÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK - SZAKÉRTŐ TÁRGYALÁSI MEGHALLGATÁSA

I. Az elmeállapotról szakvéleményt adó szakértők tárgyalási meghallgatása során vétett eljárási szabálysértés következményei [Be. 101. § (2) bek.].

II. Az ítéletet lényegesen befolyásoló, megalapozatlansághoz is vezető relatív eljárási szabálysértések [Be. 351. § (2) bek. a) pont].

Az ügyész a V. Városi Bíróság előtt emelt vádat önbíráskodás bűntette miatt H. L. vádlottal szemben. A városi bíróság jogerősen hatáskörének hiányát állapította meg és az ügyet áttette a megyei bíróságra, mivel álláspontja szerint a vádlotti cselekmény vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés megállapítására lehet alkalmas.

A megyei bíróság az eljárást lefolytatta és az elsőfokú határozatával a vádlottat társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete miatt 1 év 4 hónap börtönre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és kötelezte a vádlottat a felmerült bűnügyi költség viselésére.

Az ítéleti tényállás lényege a következő.

A vádlott 34 éves nőtlen, gyermektelen magyar állampolgár. Juhász szakképzettségű, rokkantnyugdíjas, melyből havi 44 000 Ft jövedelemre tesz szert. Büntetlen előéletű. A vádlott 1997. évtől szenved tudathasadásos elmebetegségben. A vádbeli cselekmény idején betegsége kis fokban korlátozta beszámítási képességében.

Az 1980-ban gyártott, Magyarországon 1997. január 13-án forgalomba hozott Mercedes 380 SE típusú személygépkocsi 1999. január 14-étől 2001. május 30-áig volt H. L. vádlott tulajdonában, ezt követően a jármű id. V. S. tulajdonát képezte. 2005 szeptemberében a vádlott visszavásárolta a gépkocsit id. V. S.-től. A vádlottat, véleménye szerint a vásárlással 200 000 Ft kár érte.

2006. március 10-én 18.45 órakor, miután a vádlott észlelte V. városban a közlekedő ifj. V. S. sértettet, id. V. S. fiát, őt felhívta telefonon és közölte vele, hogy barátja, M. G. jövedéki adózás alól elvont cigarettát szállított - amikor vele utazott a sértett is - emiatt a B. Rendőr Örs rendőrei 30 000 Ft-ot követeltek, melyet ő fizetett ki ifj. V. S. helyett. A vádlott felszólította ifj. V. S. sértettet, hogy az általa kifizetett 30 000 Ft-ot adja meg neki. Ifj. V. S. ettől elzárkózott. Mind a sértett, mint a vádlott tudta, hogy M. G.-vel szemben nem történt rendőri intézkedés, ennek ellenére a vádlott elment a sértett lakására és hangosan kiabálva követelte a 30 000 Ft átadását. A vádlott olyan hangerővel kiabált, hogy félő volt, a szomszédok felkapcsolják a villanyt és az eseményekre felfigyelnek, ezt elkerülendő ifj. V. S. kiment a házból és átadott 30 000 Ft-ot a vádlottnak.

Ezt követően 2006. március 11-én 10 óra körül a vádlott megbízott egy ismeretlen kilétű személyt, hogy hívja fel mobiltelefonján ifj. V. S. sértettet és fenyegetéssel vegye rá arra, hogy 15 órakor adjon át további 40 000 Ft-ot a vádlott részére. Az ismeretlen személy a sértettet ennek megfelelően felhívta és azzal fenyegette meg, hogyha nem adja át a 40 000 Ft-ot, úgy a házát felgyújtja és egyéb fenyegető kijelentéseket is tett. Telefonon megállapodtak abban, hogy K. városban a T. áruház parkolójában kerül sor a pénz átadására. A fenyegetésről a sértett beszámolt apjának és értesítették a rendőrséget is. A sértett a fenti napon 15 órakor az áruházhoz ment, ahol megjelent a vádlott is és átvette a sértettől a 40 000 Ft-ot, majd a helyszínről gépkocsival elhajtott. Ezután a rendőrség őt elfogta, nála a 40 000 Ft-ot megtalálta és lefoglalta.

Az ítélet ellen a vádlott jelentett be fellebbezést védője útján eltérő jogi minősítés megállapítása és a büntetés enyhítése végett.

A fellebbviteli főügyészség átiratában - és képviselője a nyilvános ülésen - fellebbezéssel támadott határozat helybenhagyását indítványozta azzal, hogy a másodfokú bíróság a vádlott részére kiadni rendelt 27 000 Ft-ot rendelje visszatartani a 48 026 Ft bűnügyi költség megfizetésének biztosítására.

A nyilvános ülésen megjelent védő az enyhébb minősítés, csalás vétségének megállapítására és a büntetés enyhítésére irányuló jogorvoslatát fenntartotta.

A bejelentett fellebbezések folytán az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást a Be. 348. § (1) bekezdés értelmében teljes terjedelemben felülbírálta, mely során megállapította, hogy a megyei bíróság a bizonyítási eljárást alapvetően a perrendi szabályok megtartásával folytatta le, azonban relatív jellegű eljárási szabálysértésekre sor került, melyek részben kihatottak a tényállás megalapozottságára is.

1. Az elsőfokú bíróság a 2007. július 9-i határnapon a tárgyalási szakban elmeorvos-szakértői véleményt készítő szakértők közül dr. B. L. szakértő - egyébként igazolt - távolmaradása folytán csak dr. W. E. szakértőt hallgatta meg.

A Be. 101. § (2) bekezdése szerint az elmeállapot vizsgálatánál két szakértőt kell alkalmazni, ezért a szakértőtárs távollétében csak az egyik szakértő meghallgatása eltér a törvényi szabályozástól. A részletezett eljárást az ítélőtáblák gyakorlata az elmúlt években olyan eljárási hibának tartotta, mely csak az egyik szakértő részéről adott vélemény bizonyítékként figyelembevételét kizárja, és szükségessé teszi a szakértők együttes meghallgatását.

A D. Ítélőtábla felülvizsgálva a joggyakorlatot, a továbbiakban nem kívánja fenntartani azt az álláspontot, miszerint az egyik szakértő távolléte kizárja a tárgyaláson az írásbeli szakvéleménnyel alapvetően egyező nyilatkozatot tevő, a véleménytől érdemben el nem térő szakértőtárs előadását. Elsődlegesen előrebocsátja, hogy a Legfelsőbb Bíróság a hosszú évek során kialakított gyakorlatában sem állapított meg e körben feltétlen eljárási szabálysértést.

A már hivatkozott törvényhely valóban előírja, hogy az elmeállapot vizsgálatánál két szakértőt kell igénybe venni. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2/1988. (V. 19.) IM rendelet 52. § (2) bekezdése szerint az eljáró két orvos szakértő közül az egyiknek igazságügyi elmeorvos szakértőnek, a másiknak igazságügyi orvos szakértőnek, vagy elmegyógyász szakorvosnak kell lennie.

A Be. 108. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szakértő a véleményt szóban előadja vagy a kirendelő hatóság által kitűzött határidőn belül írásban előterjeszti. A szóban előadás e törvényhelynél nem a szóbeli meghallgatásra, hanem konkrétan a vélemény előterjesztésére utal. A gyakorlatban rendszerint, mint jelen esetben is írásban került előterjesztésre a szakvélemény, a perrendnek megfelelően.

A szakértő meghallgatására a Be. 110. § (1)-(2) bekezdése, valamint az eljárási törvény 298. § (1)-(2) bekezdése tartalmaz rendelkezést. A speciális szabályok nem térnek ki arra, hogy két szakértő kötelező eljárása esetén megtörténhet-e vagy milyen feltételekkel az egyik szakértő távolléte esetén a másik tárgyalási meghallgatása.

Ezen okok folytán a törvény általános szabálya, a Be. 101. § (2) bekezdése az irányadó, tehát az eljárási törvénynek megfelelő bizonyítási cselekmény az, ha mindkét szakértőt idézi a bíróság, és együttesen hallgatja meg őket a tárgyaláson.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!