A Kúria Bhar.1640/2012/4. számú precedensképes határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 166. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 4. §, 387. §, 388. §, 396. §] Bírók: Csere Katalin, Soós László, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

Az elkövetési mód viszonylagos bonyolultsága és időigényessége esetén sem állapítható meg az emberölés kísérletének előre kiterveltsége, ha az eljárás adatai alapján nem bizonyítható kétséget kizáróan, hogy a terhelt a kertjében lévő földgázcsonkot kizárólag azért alakította át, és a szabálytalan földgázvételezéshez szükséges eszközöket kizárólag azért szerezte be, hogy a sértettet megölje. Az önkéntes eredményelhárítás nem állapítható meg annak a terheltnek a javára, aki nem önszántából szünteti be az élet elleni cselekményt, hanem azért, mert észleli, hogy a sértett a cselekményt felfedezte, telefonon segítséget hívott és minden tőle telhetőt megtett a cselekmény káros következményeinek kiküszöbölése érdekében. Megjelenés: BH 2013/10/260.

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Törvényszék B.790/2011/19., Debreceni Ítélőtábla Bf.354/2012/7., *Kúria Bhar.1640/2012/4.* (BH 2013.10.260)

***********

KÚRIA

Bhar.I.1640/2012/4.szám

A Kúria mint harmadfokú bíróság Budapesten, a 2013. év február hó 26. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

Az emberölés bűntettének kísérlete miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség, valamint a vádlott és védője másodfellebbezését elbírálva a Debreceni Ítélőtábla Bf.III.354/2012/7. számú ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s

A Nyíregyházi Törvényszék a 2012. március 23. napján kihirdetett 2.B.790/2011/19. számú ítéletével a vádlottat az ellene előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette kísérletének [Btk. 166. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pontja] miatt emelt vád alól felmentette. Az elsőfokú bíróság a lefoglalt bűnjeleket elkobozta. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

A törvényszék ítélete ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett, míg a vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette.

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 2012. november 6. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozott Bf.III.354/2012/7. számú ítéletével az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés bűntette kísérletében [Btk. 166.§ (1) bekezdés]. Ezért őt három év hat hónapi börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság rendelkezett a vádlott által 2011. július 8. napjától 2012. január 18. napjáig előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, és kötelezte őt az eljárás során felmerült 208.455 forint bűnügyi költség megfizetésére. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott terhére a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség (Bf.485/2011/9-I. számon) jelentett be fellebbezést annak részbeni megalapozatlansága miatt, továbbá az élet elleni cselekmény előre kitervelten elkövetettként minősítése és súlyosabb büntetés kiszabása érdekében, amelyet a Legfőbb Ügyészség BF.3052/2012/1. számú írásbeli nyilatkozatában fenntartott. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság által megállapított tényállás részben hiányos, részben helytelen ténybeli következtetést tartalmaz, ez azonban az iratok alapján kiküszöbölhető. Indokoltnak látta a tényállás kiegészítését azzal, hogy üres háztartási PB gázpalackba - a két eltérő nyomás tartalma, szerkezete és más különbségei miatt - házilag csak minimális mennyiségű, egy órai használatra sem elegendő földgáz tölthető. Ehhez egy olyan idom szükséges, amely kereskedelmi forgalomban nem kapható. Következésképpen a földgázcsonkról történő PB gázpalack utántöltése ugyan nem teljesen kivitelezhetetlen, de rendszeres használatra értelmetlen, és értelmezhetetlen művelet. A Legfőbb Ügyészség szerint a vádlott több esetben fenyegette megöléssel a sértettet, a 2011. február 11-én elküldött üzenet pontosan olyan cselekménnyel fenyegetést tartalmaz, amelynek végrehajtását 2011. július 8-án a vádlott megkezdte. Ebből következően a vádlott a sértett megölésének módját már hónapokkal korábban eldöntötte és átgondolta a megvalósítás körülményeit is. Tévedett a másodfokú bíróság, amikor a vádlott terhére rótt emberölés bűntettének kísérletét nem minősítette előre kitervelten elkövetettnek. Indítványozta, hogy a súlyosabb minősítéshez igazodóan a Kúria a kiszabott büntetést súlyosítsa, és állapítsa meg, hogy a kiszabott szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani.

A vádlott és védője felmentésért fellebbezett, a védő fellebbezését a Be. 367/A.§ (4) bekezdésében foglaltak ellenére írásban nem indokolta.

Az ügyben a Kúria a Be. 391. § (2) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a Legfőbb Ügyészség képviselője a vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta, írásbeli nyilatkozatában foglaltakkal egyező tartalommal szólalt fel.

A vádlott védője felszólalásában kifejtette, hogy a bűnösség megállapításához szükséges bizonyítékok nem állnak rendelkezésre. Álláspontja szerint a Legfőbb Ügyészség által indítványozott tényállás-kiegészítés nem lehetséges. A másodfokú bíróság által megállapítottak véleménye szerint nem életszerűek, ezért védence felmentését indítványozta.

Az utolsó szó jogán a vádlott tagadta a bűncselekmény elkövetését.

A vádlottat az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék az ellene emelt vád alól felmentette, míg a másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla bűnösségét - részben az ügyészi vádtól eltérően - megállapítva vele szemben büntetést szabott ki. Ezért a Be. 386. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a vádlott és a védő, de az ügyészség fellebbezési joga is megnyílt, fellebbezésük joghatályos, a harmadfokú eljárás lefolytatásának helye van.

A Kúria a Be. 387. § (1) bekezdés alapján, illetve a (2) bekezdés szerinti terjedelemben felülbírálta a Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítéletét és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást.

Ennek során nem észlelt olyan - feltétlen hatályon kívül helyezési okot képező - eljárási szabálysértést, amely az ügy érdemi elbírálását kizárja [Be. 399. § (1)-(4) bekezdés]. Megállapította, hogy az eljárási törvény rendelkezéseit mind az első-, mind a másodfokú bíróság megtartotta, indokolási kötelezettségének a szükséges mértékben eleget tett, mérlegelési tevékenységéről ellenőrizhető módon számot adott.

A Be. 388. § (1), illetve (2) bekezdése szerint a harmadfokú bíróság a határozatát akkor alapíthatja a másodfokú ítélet alapját képező tényállásra, ha az további bizonyítás felvétele nélkül is megalapozott. Ha az a tényállás, amelynek alapján a másodfokú bíróság a megtámadott ítéletet meghozta, megalapozatlan, és a helyes tényállás az iratok alapján megállapítható, vagy a helytelen ténybeli következtetés az iratok alapján kiküszöbölhető, a harmadfokú bíróság a tényállást hivatalból kiegészítheti vagy helyesbítheti.