BH 2013.10.260 Befejezett az emberölés kísérlete, ha az elkövető megteszi azokat a műszakilag szükséges intézkedéseket, amelyek révén a földgáz kiáramlása a sértett által lakott helyiségbe megkezdődik, azonban annak koncentrációja azért nem éri el a robbanáshoz, illetőleg a fulladáshoz szükséges mértéket, mert a sértett a gázbeáramlást észleli és a helyiség ablakát kinyitja.

Az önkéntes eredményelhárítás nem állapítható meg, ha a beáramló gáz elzárása annak a hatására történik az elkövető részéről, hogy előzőleg a sértett a rendőrséget értesíti [1978. évi IV. törvény 17. § (3) bek., 166. § (1) bek.].

Pertörténet:

Nyíregyházi Törvényszék B.790/2011/19., Debreceni Ítélőtábla Bf.354/2012/7., Kúria Bhar.1640/2012/4. (*BH 2013.10.260*)

***********

A törvényszék a 2012. március 23. napján kihirdetett ítéletével a vádlottat az ellene előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette kísérletének [Btk. 166. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pontja] miatt emelt vád alól felmentette.

A törvényszék ítélete ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett.

A ítélőtábla a 2012. november 6. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés bűntette kísérletében [Btk. 166. § (1) bekezdés], ezért őt három év hat hónapi börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte.

A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott terhére a fellebbviteli főügyészség jelentett be fellebbezést annak részbeni megalapozatlansága miatt, továbbá az élet elleni cselekmény előre kitervelten elkövetettként minősítése és súlyosabb büntetés kiszabása érdekében, amelyet a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában fenntartott. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság által megállapított tényállás részben hiányos, részben helytelen ténybeli következtetést tartalmaz, ez azonban az iratok alapján kiküszöbölhető. Indokoltnak látta a tényállás kiegészítését azzal, hogy üres háztartási PB gázpalackba - a két eltérő nyomás tartalma, szerkezete és más különbségei miatt - házilag csak minimális mennyiségű, egy órai használatra sem elegendő földgáz tölthető. Ehhez egy olyan idom szükséges, amely kereskedelmi forgalomban nem kapható. Következésképpen a földgázcsonkról történő PB gázpalack utántöltése ugyan nem teljesen kivitelezhetetlen, de rendszeres használatra értelmetlen, és értelmezhetetlen művelet. A Legfőbb Ügyészség szerint a vádlott több esetben fenyegette megöléssel a sértettet, a 2011. február 11-én elküldött üzenet pontosan olyan cselekménnyel fenyegetést tartalmaz, amelynek végrehajtását 2011. július 8-án a vádlott megkezdte. Ebből következően a vádlott a sértett megölésének módját már hónapokkal korábban eldöntötte és átgondolta a megvalósítás körülményeit is. Tévedett a másodfokú bíróság, amikor a vádlott terhére rótt emberölés bűntettének kísérletét nem minősítette előre kitervelten elkövetettnek. Indítványozta, hogy a súlyosabb minősítéshez igazodóan a Kúria a kiszabott büntetést súlyosítsa, és állapítsa meg, hogy a kiszabott szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani.

A vádlott és védője felmentésért fellebbezett, a védő fellebbezését a Be. 367/A. § (4) bekezdésében foglaltak ellenére írásban nem indokolta.

Miután az első-, és a másodfokú bíróság a vádlott bűnössége kérdésében eltérően határozott, a Be. 386. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a vádlott és a védő, de az ügyészség fellebbezési joga is megnyílt, fellebbezésük joghatályos, a harmadfokú eljárás lefolytatásának helye van. Ezért a Kúria a Be. 387. § (1) bekezdés alapján, illetve a (2) bekezdés szerinti terjedelemben felülbírálta az ítélőtábla másodfokú ítéletét és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást.

Ennek során nem észlelt olyan - feltétlen hatályon kívül helyezési okot képező - eljárási szabálysértést, amely az ügy érdemi elbírálását kizárja [Be. 399. § (1)-(4) bekezdés]. Megállapította, hogy az eljárási törvény rendelkezéseit mind az első-, mind a másodfokú bíróság megtartotta, indokolási kötelezettségének a szükséges mértékben eleget tett, mérlegelési tevékenységéről ellenőrizhető módon számot adott.

A Be. 388. § (1), illetve (2) bekezdése szerint a harmadfokú bíróság a határozatát akkor alapíthatja a másodfokú ítélet alapját képező tényállásra, ha az további bizonyítás felvétele nélkül is megalapozott. Ha az a tényállás, amelynek alapján a másodfokú bíróság a megtámadott ítéletet meghozta, megalapozatlan, és a helyes tényállás az iratok alapján megállapítható, vagy a helytelen ténybeli következtetés az iratok alapján kiküszöbölhető, a harmadfokú bíróság a tényállást hivatalból kiegészítheti vagy helyesbítheti.

Ezért a Kúria a következőkben azt vizsgálta, hogy a másodfokú bíróság által az iratok alapján és a fellebbezési tárgyaláson történt bizonyításfelvétel eredményeképpen kiegészített, illetve helyesbített tényállás a harmadfokú eljárásban irányadóként elfogadható-e, avagy a Be. 388. § (2) bekezdése alapján - a tényállás kiegészítésével vagy helyesbítésével - irányadóvá tehető-e.

A Kúria - bár részben eltérő indokok miatt - egyetértett a Legfőbb Ügyészséggel abban, hogy a másodfokú ítélet tényállása, annak hiányosságai miatt, részben megalapozatlan, amely azonban a harmadfokú eljárásban hivatalból is, az iratok alapján történő kiegészítéssel kiküszöbölhető.

Ezért a Kúria a másodfokú bíróság ítélkezése alapjául szolgáló tényállást az alábbiakkal egészíti ki [Be. 351. § (2) bekezdés b) pontja]:

A vádlott és a sértett által közösen használt ingatlanon a háztól 1,46 méterre, a szomszéd telektől 4,7 méterre, a kapu jobb oldali oszlopa mögött 20 cm-re található az udvari gázfelállás, ami egy rozsdás 45 cm magas csőből, egy elzáró szelepből és a végelzáró kupak (menetes dugó) helyett egy menetes szűkítő egységből (tömlővégből) áll, melyet a szűkítő csonknál fekete szigetelőszalaggal tekertek körbe.

A gázfelállás golyóscsapja eredetileg egy menetes dugóval volt ellátva, ami biztosította a tömör zárást abban az esetben is, ha a golyóscsapot kinyitják. A menetes zárdugó - a vádlott meg nem cáfolt előadása szerint - korábban leszerelésre került, ennek a helyére szerelt be a vádlott egy fél colos közcsavart, erre pedig a 6 mm furatú tömlővéges hollandi anyát.

Ez tette lehetővé egy 6 mm külső és 4,5 mm belső átmérőjű műanyag cső illesztését oly módon, hogy azt 20 mm-re bedugják a hollandi anyába és ezen a ponton szigetelő szalaggal rögzítik.

A kertben a gázfelálláson található csap kinyitásával a vádlott, a sértett által használt 34,8 köbméter térfogatú szobába vezette a földgázt. A házban az ajtók nyitott állapotban voltak, így a közös légtér térfogata 126,217 köbméter volt.

A sértett telefonhívására kiérkező rendőrök a gázcsapot elzárt állapotban, a műanyagcsövet - több más, gázszerelésre is alkalmas szerszámmal együtt - a lakóépületen kívül a fészerben találták, a műanyagcső belsejében, valamint a lakásban a gázszag érezhető volt.

A földgáz olyan több komponensű gázkeverék, amelyben az éghető gázkomponens döntő részét a telített szénhidrogének (metán, etán, propán, bután, pentán, oktán) alkotják, és ehhez kevernek éghetetlen ballasztanyagokat, mint a széndioxid és a nitrogén. A földgáz könnyebb a levegőnél, ha kijut a csőrendszerből, akkor felfelé áramlik. A földgázban lévő gázösszetevők szagtalanok, kellemetlen szaga mesterséges szagosítás eredménye.