A Kúria Bfv.1011/2013/6. számú precedensképes határozata az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 288. §, 310. §, 314. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §] Bírók: Csák Zsolt, Mészár Róza, Soós László

A határozat elvi tartalma:

Az elkövetéskor hatályban lévő Btk. 2. § alapján nem eredményez enyhébb elbírálást, amennyiben költségvetési csalás, adócsalás, Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése és jogosulatlan gazdasági előny helyett. Ilyenkor ugyanis a minősítést - és a törvényi büntetési tételkeretet - az összegzett elkövetési érték határozza meg.

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Járásbíróság B.780/2011/37., Zalaegerszegi Törvényszék Bf.177/2013/8., *Kúria Bfv.1011/2013/6.* (BH 2014.8.233)

***********

KÚRIA

Bfv.I.1011/2013/6.szám

A Kúria Budapesten, a 2014. év február hó 4. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Zalaegerszegi Városi Bíróság 14.B.780/2011/37. számú ítéletét, illetőleg a Zalaegerszegi Törvényszék Bf.177/2013/8. számú végzését I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Zalaegerszegi Városi Bíróság a 2012. november 28. napján kihirdetett 14.B.780/2011/37. számú ítéletével I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettében [1978. évi IV. törvény 314. § (1) bekezdés a) pont], 2 rendbeli jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében [1978. évi IV. törvény 288. § (1) bekezdés a) pont], 2 rendbeli csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont], csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont], folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdés, (3) bekezdés], 2 rendbeli adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdés, (2) bekezdés], és 5 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében [1978. évi IV. törvény 276. §], melyből 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett. Ezért őt halmazati büntetésül kettő év börtönbüntetésre és kettő év közügyektől eltiltásra ítélte, és öt évre eltiltotta attól, hogy gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagsága, igazgatója, felügyelő bizottságának tagja, gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen. Emellett rendelkezett a vagyonelkobzásról, bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

A védelmi fellebbezés alapján másodfokon eljáró Zalaegerszegi Törvényszék a 2013. június 11. napján kihirdetett Bf.177/2013/8. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős határozatok ellen az I. rendű terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára alapítva.

Abban arra hivatkozott, hogy miután a terhelt terhére megállapított, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntetteként, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntetteként, adócsalás bűntetteként és csalás bűntetteként értékelt cselekményeket az 1978. évi IV. törvény elbíráláskor hatályos 310. §-a törvényi egységbe foglalva költségvetési csalás bűncselekményeként rendelte büntetni, a törvényi egységre figyelemmel nem lehetett volna a terhelt terhére értékelni a nagy számú halmazatot.

Emellett álláspontja szerint az elbíráláskor hatályos rendelkezések a terheltre nézve lényegesen enyhébb elbírálását eredményeztek volna azért is, mert a költségvetési csalás elkövetőjével szemben a törvény akkor, ha a költségvetést ért vagyoni hátrányt a vádirat benyújtása előtt megtéríti, korlátlan enyhítést tesz lehetővé, és a védence a vádirat benyújtását megelőzően a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány jelentős részét megtérítette.

Ezért megítélése szerint a bíróságnak a Btk. 2. §-ára figyelemmel az elbíráláskor hatályos rendelkezések alapján kellett volna a bűncselekményeket elbírálni, és ennek mellőzése miatt I. rendű terhelttel szemben a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével törvénysértő büntetés kiszabására került sor.

Ezért elsődlegesen a megtámadott határozatok megváltoztatásával az I. rendű terhelt terhére megállapított bűncselekményeknek az elbíráláskor hatályos törvényi rendelkezések szerinti minősítésére és a vele szemben kiszabott büntetés lényeges enyhítésére, másodlagosan a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezésére és az első fokon eljárt bíróság új eljárás utasítására tett indítványt.

A Legfőbb Ügyészség az indítványt alaptalannak találta.

Álláspontja szerint a felülvizsgálati indítványban írtakkal szemben a terhelt cselekményeinek jogi minősítését érintő jogszabályváltozás nem eredményezné azok enyhébb elbírálását, mivel az 1978. évi IV. törvény elkövetéskor hatályos rendelkezései szerint a terhelt által megvalósított bűncselekmények közül az Európai Közösségek pénzügyi érdekei megsértése bűntettének, valamint a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének büntetési tétele két hónaptól öt évig, míg az adócsalásként értékelt cselekmény büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés volt, ugyanakkor az 1978. évi IV. törvény 310. §-ának (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettéhez rendelt büntetési tétel két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Megítélése szerint nincs jelentősége annak sem, hogy a terhelt az okozott vagyoni hátrány egy részét megtérítette, mivel az 1978. évi IV. törvény 310. §-ának elbíráláskor hatályos (8) bekezdése alapján csak a teljes vagyoni hátrány megtérítése esetén van helye korlátlan enyhítésnek.

Ezért a megtámadott határozatok hatályban tartására tett indítványt (BF.1825/2013/1-I.).