BH 2014.8.233 A költségvetési csalás elkövetőjének büntetése a törvény által szabályozott esetekben korlátlanul enyhíthető, ha a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig teljes egészében megtérítette. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vádemelésig megtérített összeg csupán egy része az okozott hátránynak [1978. évi IV. tv. 310. § (8) bek., 318. §].

[1] A városi bíróság a 2012. november 28. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettében [1978. évi IV. tv. 314. § (1) bek. a) pont], 2 rendbeli jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében [1978. évi IV. tv. 288. § (1) bek. a) pont], 2 rendbeli csalás bűntettében [1978. évi IV. tv. 318. § (1) bek., (5) bek. a) pont], csalás bűntettében [1978. évi IV. tv. 318. § (1) bek., (4) bek. a) pont], folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. tv. 310. § (1) bek., (3) bek.], 2 rendbeli adócsalás bűntettében [1978. évi IV. tv. 310. § (1) bek., (2) bek.], és 5 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében [1978. évi IV. tv. 276. §], melyből 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett.

[2] Ezért őt halmazati büntetésül kettő év börtönbüntetésre és kettő év közügyektől eltiltásra ítélte, és öt évre eltiltotta attól, hogy gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagsága, igazgatója, felügyelő bizottságának tagja, gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen. Emellett rendelkezett a vagyonelkobzásról, bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

[3] A védelmi fellebbezés alapján másodfokon eljáró törvényszék a 2013. június 11. napján kihirdetett végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[4] A jogerős határozatok ellen az I. r. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára alapítva.

[5] Abban arra hivatkozott, hogy miután a terhelt terhére megállapított, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntetteként, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntetteként, adócsalás bűntetteként és csalás bűntetteként értékelt cselekményeket az 1978. évi IV. törvény elbíráláskor hatályos 310. §-a törvényi egységbe foglalva költségvetési csalás bűncselekményeként rendelte büntetni, a törvényi egységre figyelemmel nem lehetett volna a terhelt terhére értékelni a nagy számú halmazatot.

[6] Emellett álláspontja szerint az elbíráláskor hatályos rendelkezések a terheltre nézve lényegesen enyhébb elbírálást eredményeztek volna azért is, mert a költségvetési csalás elkövetőjével szemben a törvény akkor, ha a költségvetést ért vagyoni hátrányt a vádirat benyújtása előtt megtéríti, korlátlan enyhítést tesz lehetővé, és a védence a vádirat benyújtását megelőzően a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány jelentős részét megtérítette.

[7] Ezért megítélése szerint a bíróságnak a Btk. 2. §-ára figyelemmel az elbíráláskor hatályos rendelkezések alapján kellett volna a bűncselekményeket elbírálni, és ennek mellőzése miatt az I. r. terhelttel szemben a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével törvénysértő büntetés kiszabására került sor.

[8] Ezért elsődlegesen a megtámadott határozatok megváltoztatásával az I. r. terhelt terhére megállapított bűncselekményeknek az elbíráláskor hatályos törvényi rendelkezések szerinti minősítésére és a vele szemben kiszabott büntetés lényeges enyhítésére, másodlagosan a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezésére és az első fokon eljárt bíróság új eljárás utasítására tett indítványt.

[9] A Legfőbb Ügyészség az indítványt alaptalannak találta.

[10] Álláspontja szerint a felülvizsgálati indítványban írtakkal szemben a terhelt cselekményeinek jogi minősítését érintő jogszabályváltozás nem eredményezné azok enyhébb elbírálását, mivel az 1978. évi IV. törvény elkövetéskor hatályos rendelkezései szerint a terhelt által megvalósított bűncselekmények közül az Európai Közösségek pénzügyi érdekei megsértése bűntettének, valamint a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének büntetési tétele két hónaptól öt évig, míg az adócsalásként értékelt cselekmény büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés volt, ugyanakkor az 1978. évi IV. törvény 310. §-ának (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettéhez rendelt büntetési tétel két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

[11] Megítélése szerint nincs jelentősége annak sem, hogy a terhelt az okozott vagyoni hátrány egy részét megtérítette, mivel az 1978. évi IV. törvény 310. §-ának elbíráláskor hatályos (8) bekezdése alapján csak a teljes vagyoni hátrány megtérítése esetén van helye korlátlan enyhítésnek.

[12] Ezért a megtámadott határozatok hatályban tartására tett indítványt.

[13] Az indítványozó a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára észrevételeket tett, lényegében a felülvizsgálati indítványban foglaltakat fenntartva.

[14] A Kúria nyilvános ülésén a védő is és a legfőbb ügyész képviselője is fenntartotta indítványát.

[15] A megtámadott határozatokat a Kúria - a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően - a felülvizsgálati indítványban megjelölt okra figyelemmel bírálta felül; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is.

[16] Ilyen eljárási szabálysértést azonban sem az első, sem a másodfokú bírósági eljárásban nem észlelt.

[17] A Be. 416. § (1) bekezdés - indítványozó által felhívott - b) pontja szerint felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntető anyagi jog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.

[18] Az 1978. évi IV. törvény 2. §-a szerint a bűncselekményt az elkövetésekor hatályos törvény szerint kell elbírálni, és csak akkor van helye az elbíráláskor hatályos törvény alkalmazásának, ha aszerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy az enyhébben bírálandó el.

[19] Miután a Btk. 2. §-a olyan anyagi jogi rendelkezés, amelynek figyelmen kívül hagyása törvénysértő elítélést, törvénysértő minősítést és ennek következtében törvénysértő büntetést eredményezhet, a Kúria a felülvizsgálati eljárásban a megtámadott határozatokat ennek kapcsán vizsgálta felül.

[20] Az indítvány megalapozatlan.

[21] Ahogy arra az indítványozó helytállóan utalt, az I. r. terhelt terhére megállapított bűncselekményeket az 1978. évi IV. törvény - a magánokirat-hamisításként értékeltek kivételével - az elkövetéskor irányadó rendelkezéstől eltérően mind az első, mind a másodfokú határozat meghozatalakor hatályos módon a 310. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző költségvetési csalásként rendelte büntetni.

[22] A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, és a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Kúria ily módon az ítéleti tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van, és valamennyi anyagi jogi jogkövetkeztetést kizárólag a tényállás alapján állapítható meg.