A Magyar Ügyvédi Kamara 3/1998 (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata

[az 1/2002. (II. 25.) és a 3/2009. (X. 26.) MÜK szabályzattal megállapított módosításokkal egységes szerkezetben]

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 127. § (1)-(2) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése 1998. június 27-én megtartott ülésén a következő Fegyelmi Eljárási Szabályzatot fogadta el.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. § Hatáskör, illetékesség, időbeli hatály

a)[1] Az ügyvédi kamara fegyelmi jogkörét a fegyelmi vétség elkövetésekor

aa) az ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett tagjaival: ügyvédekkel, alkalmazott ügyvédekkel, kamarai jogtanácsosokkal, valamint

ab) az ügyvédi kamarai nyilvántartásba felvett európai közösségi jogászokkal, alkalmazott európai közösségi jogászokkal, külföldi jogi tanácsadókkal, ügyvédjelöltekkel, jogi előadókkal

(e szabályzat alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvédekkel) szemben gyakorolja.

b) Az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás lefolytatására az az ügyvédi kamara illetékes, amelynek névjegyzékébe a fegyelmi vétség elkövetésekor az eljárás alá vont ügyvéd be volt jegyezve. Ha az ügyvéd korábban más kamara tagjaként is fegyelmi vétséget követett el, akkor a megelőzés dönt.

c) Az Ügyvédi Kamara elnöke és a kamara fegyelmi tanácsa hatáskörét és illetékességét hivatalból köteles vizsgálni. Az Ügyvédi Kamara elnöke a beérkezett panaszt haladéktalanul megküldi az eljárás lefolytatására illetékes kamarának.

d) A fegyelmi ügyben eljáró személyeket a tudomásukra jutott tények tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

e) Az ügyvédi kamara elnökével, elnökhelyettesével, főtitkárával, titkárával, fegyelmi főmegbízottjával, fegyelmi megbízottjával, fegyelmi bizottság elnökével és tagjával, elnökségi tagjával szemben a fegyelmi eljárást - ideértve az előzetes vizsgálat elrendelését is-a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége által kijelölt ügyvédi kamara folytatja le.

f)[2] A kamarai tagság megszűnése, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlés - a halál esetét kivéve -, valamint az ügyvédi tevékenység szünetelése és felfüggesztése az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés alkalmazásának nem akadálya.

2. §[3] A fegyelmi felelősséget - jogszabály vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és szabályzatok alapján kell elbírálni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek vagy az enyhébben bírálandó el.

3. §[4] A fegyelmi eljárásban érvényesülnie kell az alkotmányos elveknek, így különösen az ártatlanság vélelmének, a közvetlenségnek, a bizonyítási szabadságnak és a jogorvoslat lehetőségének.

4. § (1) Az eljárás alá vont ügyvéd, képviselője, a kamara elnöke és a fegyelmi megbízott az eljárás bármely szakában az iratokba betekinthet. Az ügyiratokról az eljárás alá vont ügyvéd és képviselője kérésére és költségére másolatot kell kiadni. Az eljárás kezdeményezője és jogi képviselője azokba az iratokba és határozatokba tekinthet be, melyeket maga vagy képviselője csatolt. Egyéb iratokba csak a fegyelmi megbízott engedélyével tekinthet be. A megtekintett iratokról jogosult másolatot kérni, melyek költségét a kamara felszámíthatja.

(2)[5] A fegyelmi tárgyalás nem nyilvános.

5. § (1) E szabályzat értelmében hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és annak házastársa,azörökbefogadóésa nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

(2) A fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd képviseletével ügyvédet bízhat meg.

(3) Az ügyvédi kamarák tisztségviselői és a fegyelmi bizottságok tagjai fegyelmi ügyekben jogi képviselőként nem járhatnak el.

6. § (1) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdő nap). Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. Nem számít a határidő elmulasztásának, ha a beadványt a határidő utolsó napján postára adták.

(2) Ha az eljárás alá vont ügyvéd vagy képviselője, illetőleg az ügyvédi kamara fegyelmi megbízottja, valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, 15 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól kell számítani, ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. 60 napon túl igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. Az igazolási kérelem benyújtásával egyidejűleg a mulasztást pótolni kell. Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye.

II. FEJEZET

Fegyelmi jogkört gyakorlók

7. § (1) Első fokon:

a) az Ügyvédi Kamara elnöke (helyettese),

b) az Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsa;

(2) másodfokon:

a) a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa gyakorolja a fegyelmi jogkört.

8. § Az első fokon eljáró fegyelmi bizottság tagjait a kamara közgyűlése, a másodfokon eljáró fegyelmi bizottság ügyvéd tagjait a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése titkos szavazással négyévi időtartamra választja meg.

9. § Az eljáró fegyelmi tanács elnökét és tagjait a fegyelmi bizottság elnöke jelöli ki.

10. § (1) Első és másodfokon az eljáró tanácselnökből és két tagból áll.

(2) Öt tagból álló fegyelmi tanács jár el másodfokon, ha az elsőfokú fegyelmi tanács az ügyvédi kamarából való kizárás fegyelmi büntetést szabott ki, vagy az ügyvédi kamara elnökének fellebbezése kizárás fegyelmi büntetés kiszabására irányul, függetlenül attól, hogy a büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették.

(3) A fegyelmi megbízott és a fegyelmi főmegbízott az elsőfokú eljárásban a kamara elnökének,a másodfokú eljárásban a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének megbízásából és képviseletében jár el.

11. § (1) Fegyelmi bizottság tagjaként és fegyelmi megbízottként nem járhat el:

a) aki ellen fegyelmi eljárás vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig,

b) aki az eljárás alá vont ügyvéd hozzátartozója,

c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,

d) a kamara elnöke,

e) a másodfokú eljárásban az, aki az elsőfokú eljárásban eljárt,

f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.

(2) A kizárásra vonatkozó rendelkezéseket a jegyzőkönyvvezetőre is megfelelően alkalmazni kell.

12. § (1) A kizárási okot az érintettek nyomban kötelesek a fegyelmi bizottság elnökének bejelenteni.

(2) Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tanács elnöke, tagjai vagy a fegyelmi megbízott ellen elfogultsági kifogást terjeszthet elő. Az elfogultsággal érintett személy meghallgatása után a kizáró okról a fegyelmi bizottság elnöke (helyettese) határoz. A területi ügyvédi kamara fegyelmi bizottságának elnöke, valamint az összes fegyelmi tanácselnök ellen bejelentett elfogultsági kifogás kérdésében a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának elnöke határoz.

(3) Amennyiben az elfogultsági kifogásnak helyt ad, a fegyelmi bizottság elnöke másik tanácstagot jelöl ki.

(4) A fegyelmi megbízott tartós akadályoztatása, vagy a 11. §-ban szabályozott kizárása esetén az elnök a vizsgálat lefolytatásával az elnökség bármely tagját megbízhatja.

13. § (1) Ha nincs a kamarának elfogulatlannak tekinthető háromtagú tanácsa, az ügyvédi kamara elnöke a Magyar Ügyvédi Kamarát keresi meg más ügyvédi kamaránál működő fegyelmi tanács kijelölése végett.

(2) Más ügyvédi kamara kijelölése iránti megkereséshez mellékelni kell az ügyre vonatkozó iratokat és az esetleges korábbi jogerős fegyelmi határozatot is.

(3) A fegyelmi eljárás jogerős befejezését követően a kijelölt ügyvédi kamara elnöke az iratokat további megőrzés végett annak az Ügyvédi Kamarának küldi meg, melynek az eljárás alá vont ügyvéd a tagja.

III. FEJEZET

Előzetes vizsgálat

14. § (1) Az előzetes vizsgálatot és a fegyelmi eljárást a kamara elnöke írásban rendeli el, a hozzá beérkezett írásbeli bejelentés, illetve a tudomására jutott tények alapján. Ez ellen az intézkedés ellen fellebbezésnek helye nincs.

(2) A Kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendelése előtt a panaszost a panasz kiegészítésére, a panaszlott ügyvédet észrevételei megtételére hívhatja fel.

(3) A Kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont ügyvédet és közli vele az eljárás okát. Alkalmazott ügyvéddel vagy ügyvédjelölttel kapcsolatos előzetes vizsgálat elrendeléséről a kamara elnöke az alkalmazó ügyvédet, illetve az ügyvédi irodát tájékoztatja. Amennyiben az igazoló nyilatkozatokból - vagy az eljárás egyéb adataiból - az állapítható meg, hogy a fegyelmi felelősség az ügyvédi irodát vagy annak jogos érdekeit sértheti, akkor a fegyelmi megbízott köteles az ügyvédi iroda vezetőjét tájékoztatni és egyben a véleményét is kikérheti.

(4)[6] Nem rendelhető el előzetes vizsgálat és fegyelmi eljárás, ha azt a kamara elnöke a fegyelmi vétségnek tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem kezdeményezte.

(5)[7] Nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt. Az elévülés kezdő napja:

a) határidőhöz kötött kötelezettség elmulasztásával megvalósuló fegyelmi vétség esetén az a nap, amelyen a kötelezettségnek még eleget lehetett volna tenni,

b) jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétség esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt, továbbá

c) az a) és a b) pontban nem szabályozott esetben a fegyelmi vétség megvalósulásának a napja.

(6)[8] Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekmény büntethetőségének elévülésével egyidejűleg évül el.

(7)[9] A közvetítői eljárás kezdeményezésére nyitva álló idő, a közvetítői eljárás, az előzetes vizsgálat, valamint kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen a munkáltató által indított, külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárás tartama alatt az elévülés nyugszik.

(8)[10] A panasz visszavonása az előzetes vizsgálat, illetve a fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

15. §[11] (1) Meg kell tagadni az előzetes vizsgálat elrendelését:

a) ha a bejelentett tények alapján fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja nem állapítható meg,

b) ha a fegyelmi felelősségre vonhatóság megszűnt [Üt. 41. § (1)-(2) bek.],

c)[12] ha a bejelentésben foglalt tények miatt már jogerős fegyelmi határozatot hoztak,

d) ha a fegyelmi vétség elbírálása a kamarai jogtanácsos, vagy jogi előadó ellen a munkáltató által indított külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárásban már folyamatban van.

(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel nincs helye a kamarai jogtanácsos, és a jogi előadó fegyelmi felelősségre vonásának a kizárólag munkáltatója, munkáltatójának kapcsolt vállalkozása, vagy a munkáltatójával irányítási, vagy fenntartói viszonyban álló szerv sérelmére elkövetett fegyelmi vétség miatt.

(3) Ha a munkáltató kamarai jogtanácsos, illetve a jogi előadó jogviszonyát részben, vagy egészben a (2) bekezdés szerinti fegyelmi vétség miatt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti, a munkaviszony a munkáltató részéről történő, vétkes kötelezettségszegés miatti azonnali hatályú felmondással szüntette meg, e fegyelmi vétség miatt fegyelmi felelősségre vonható, azonban ebben az esetben kizárólag írásbeli megrovás, vagy kizárás fegyelmi büntetés alkalmazható.

(4) Az előzetes vizsgálat elrendelését megtagadó határozat ellen a panaszos a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezést terjeszthet elő.

(5) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége másodfokon a fellebbezés kapcsán a következő határozatokat hozhatja:

a) helybenhagyja az előzetes vizsgálat elrendelését megtagadó határozatot,

b) az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi és az előzetes vizsgálatot elrendeli,

c) az elkésett fellebbezést elutasítja.

(6) Megtagadható az előzetes vizsgálat névtelen bejelentés esetén is.

16. § (1) A fegyelmi megbízott köteles az előzetes vizsgálat során a tényállás megállapításához szükséges körülményeket felderíteni, az eljárás alá vont ügyvéd javára és terhére szóló bizonyítékokat beszerezni.

(2) A fegyelmi megbízott a panaszlott ügyvédet igazoló nyilatkozat tételére hívja fel azzal, hogy az ügyben keletkezett iratokat 8 napon belül köteles, nyilatkozatát és bizonyítékait jogosult a kamarának megküldeni.

(3) A fegyelmi megbízott meghallgathatja a sértettet, az ügyvédet és az általuk megjelölt tanúkat. A fegyelmi megbízott vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont ügyvéd a meghallgatáson nem jelent meg, vagy nem nyilatkozik. Erről az ügyvédet tájékoztatni kell. Szükség esetén szakértő közreműködését veheti igénybe.

(4) A fegyelmi megbízott, amennyiben az igazoló nyilatkozatból az állapítható meg, hogy a fegyelmi felelősség az ügyvédi irodát vagy annak jogos érdekeit is érinti, köteles tájékoztatni az ügyvédi iroda vezetőjét és ebben véleményét kikérheti.

(5) Az eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a meghallgatott személy, a fegyelmi megbízott, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(6) Amennyiben az nyer megállapítást, hogy az ügyvéd ismeretlen helyen tartózkodik, akkor részére kézbesítési ügygondnokot kell kijelölni.

17. § (1) A fegyelmi megbízott az eljárás eredményéről összefoglaló jelentést készít és az iratokat indítványával együtt a kamara elnökének átadja.

(2) Az előzetes vizsgálatot három hónap alatt be kell fejezni. Ez a határidő indokolt esetben egy alkalommal, a Kamara elnöke által további három hónappal meghosszabbítható.

18. § (1) A Kamara elnöke az előzetes vizsgálat után a következő határozatot hozza, illetve intézkedést teszi:

a)[13] megszünteti az előzetes vizsgálatot,

b) az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén írásbeli figyelmeztetést alkalmaz,

c) elrendeli a fegyelmi eljárást.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt határozatról, illetve intézkedésről az eljárás alá vont ügyvédet és a panasz előterjesztőjét értesíti.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt határozat ellen a panasz előterjesztője a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. A panaszt a kamara elnökéhez a kézhezvételtől számított 15 napon belül kell előterjeszteni. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a fellebbezést elutasítja, vagy a határozatot hatályon kívül helyezi és a kamara elnökét új eljárásra utasítja.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet, ilyen esetben a kamara elnöke az (1) bekezdés c) pontja szerint intézkedik, egyidejűleg a figyelmeztetés hatályát veszti. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

IV. FEJEZET

Elsőfokú eljárás

19. § Amennyiben a kamara elnöke a fegyelmi megbízott összefoglaló jelentése alapján a fegyelmi eljárás lefolytatását látja indokoltnak, a fegyelmi eljárást elrendeli, és az iratokat a fegyelmi megbízott indítványával együtt a fegyelmi bizottság elnökének megküldi.

20. § (1) A fegyelmi bizottság elnöke kijelöli a fegyelmi tanács elnökét és tagjait.

(2) A fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat iratainak beérkezését követően elrendelheti a vizsgálat kiegészítését és az iratokat - javaslatával - visszaküldi a kamara elnökének. Amennyiben a fegyelmi tanács az eljárás során további fegyelmi vétség alapos gyanúját észleli, a kamarai elnököt erről tájékoztatja és az indítvány kiterjesztésének lehetőségére a figyelmét felhívja.

(3) Tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedés meghozatalát kezdeményezi.

(4) Kitűzi a fegyelmi tárgyalást, kijelöli az ügy előadóját, megidézi a tanúkat, a fegyelmi megbízottat, és további bizonyítást rendelhet el. Megidézi az eljárás alá vont ügyvédet és képviselőjét, részére kézbesíti a fegyelmi megbízott összefoglaló jelentését. A tárgyalásról a kamara elnökét értesíti.

(5) A fegyelmi tárgyalás időpontját legalább 8 napos tárgyalási időközzel kell kitűzni.

(6) Az eljárás alá vont ügyvéd részére kézbesíti a fegyelmi megbízott összefoglaló jelentését azzal, hogy arra legkésőbb a tárgyaláson észrevételt tehet. Figyelmezteti arra is, hogy ha alapos ok nélkül az eljárásban nem vesz részt, ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza.

(7) Ha a fegyelmi eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére a fegyelmi tárgyaláson nem jelenik meg, azt távollétében is meg lehet tartani. Ha az eljárás alá vont ügyvéd állandó lakhelyéről, illetve irodája címéről az idézés "a címzett ismeretlen" jelzéssel érkezik vissza, részére ügygondnokot kell kijelölni. Szabályszerű az idézés akkor is, ha annak átvételét megtagadták vagy "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza.

(8) A fegyelmi megbízott köteles részt venni a fegyelmi tárgyaláson.

21. § (1) A fegyelmi tárgyalást az elnök vezeti, gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, foganatosítja a kihallgatásokat, és kihirdeti a fegyelmi tanács határozatait.

(2) A tárgyalás megnyitása után az ügy előadója ismerteti a fegyelmi vizsgálat elrendelésére vonatkozó határozatot, valamint a fegyelmi megbízott összefoglaló jelentését. A tanács elnöke meghallgatja az eljárás alá vont ügyvédet és meghallgatja az eljárás kezdeményezőjét, a tanúkat, a szakértőket és ismerteti a beszerzett iratokat. Amennyiben a megidézett tanú a tárgyaláson nem jelenik meg, ez esetben a tanács elnöke ismerteti a meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet.

(3) Az eljárás alá vont ügyvédhez a fegyelmi tanács tagjai, a fegyelmi megbízott és az eljárás alá vont ügyvéd képviselője kérdéseket intézhet. Az eljárás kezdeményezőjéhez és a tanúkhoz a fegyelmi tanács tagjai, a fegyelmi megbízott és az eljárás alá vont ügyvéd, valamint képviselője kérdéseket intézhet. Ugyanez a jog illeti meg a tárgyaláson jelen lévő kamarai elnököt is.

(4) A fegyelmi megbízott, az eljárás alá vont ügyvéd és képviselője, valamint a kamara elnöke a tárgyalás bármely szakában bizonyítási indítványt tehet. Amennyiben az indítványt a tanács megalapozottnaktalálja, további bizonyítás felvételét rendeli el. A fegyelmi tanács a bizonyítást elsősorban tárgyaláson folytatja le. Amennyiben a meghallgatandó személy más ügyvédi kamara területén lakik vagy működik, akkor a bizonyítás felvétele kiküldött fegyelmi tanácstag vagy megkeresett fegyelmi tanács útján is teljesíthető.

(5) Ha a fegyelmi tanács a bizonyítási indítványokat elutasítja, így ezt az eljárást befejező határozatában köteles megindokolni.

22. § (1) Az eljárás során nem hallgatható ki tanúként:

a) akitől testi vagy szellemi fogyatékossága miatt helyes vallomás nyilvánvalóan nem várható,

b) aki a titoktartás alól nem kapott felmentést, nem hallgatható ki olyan tényről, amely államtitoknak, szolgálati titoknak vagy ügyvédi titoknak minősül.

c) az ügyvédi kamara által indított előzetes vizsgálati és fegyelmi ügyben az ügyvédet nem terheli titoktartási kötelezettség sem a kamarai szervek, sem az ügyet elbíráló bíróság irányában.

(2) A vallomástételt megtagadhatja:

a) az eljárás alá vont ügyvéd az 5. § (1) bekezdésében felsorolt hozzátartozója,

b) aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná az ezzel kapcsolatos kérdésben,

c) aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, kivéve, ha ez alól felmentették. A tanút a mentességi jogára a kihallgatás megkezdése előtt figyelmeztetni kell.

23. § A bizonyítási eljárás befejezése után a fegyelmi megbízott terjeszti elő indítványát, amely tartalmazza a tényállást, annak bizonyítékait, és indítványt tesz intézkedés vagy büntetés kiszabására. Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd, illetve képviselője nyilatkozik.

24. § A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A fegyelmi tanács elrendelheti a tárgyalás anyagának hangszalagra történő rögzítését. Ez esetben a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet 8 napon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A tárgyalás anyagának hangszalagra történő rögzítése esetén a jegyzőkönyvet a hangszalag leírója és a tanács elnöke írja alá.

25. §[14] (1) Amennyiben a fegyelmi tanács érdemi döntést nem hoz, a tárgyalást elnapolja, és közbenső határozattal felfüggeszti az ügyvédi tevékenység gyakorlását, ha az a fegyelmi vétség súlyára tekintettel indokolt.

(2) A fegyelmi vétség súlyosságra tekintettel

a) indokolhatja a tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztést, ha az ügyvéd szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas, vagy a pótmagánvádló vádindítványa alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll, vagy

b) indokolja felfüggesztést, ha az ügyvédi tevékenység folytatása az ügyfelek jogai, jogos érdekei, vagy ügyvédségbe vetett közbizalom olyan mértékű sérelmével, vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja az ügyvédi tevékenység gyakorlása felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelmet.

(3) A felfüggesztés időtartama hat hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.

(4) Az elsőfokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács soron kívül határoz.

(5) Amennyiben más hatóság előtt már folyamatban lévő ügyben hozandó határozat befolyással lehet a fegyelmi ügy érdemi döntésére, az elsőfokú fegyelmi tanács elrendelheti az eljárás felfüggesztését a bíróság vagy más hatóság előtt folyamatban lévő ügy jogerős befejezéséig.

(6) Ha az eljárás alá vont ügyvéd ellen több fegyelmi eljárás indult, elrendelheti az ügyek egyesítését, elkülönítését.

(7) Az (5)-(6) bekezdésben hozott határozatok ellen fellebbezésnek van helye.

26. § A 25. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban hozott közbenső határozatokat 8 napon belül írásba kell foglalni és az érdekeltek részére kézbesíteni kell.

27. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

(2) Ha az elsőfokú fegyelmi határozat kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban az ügyvéd tevékenységét a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.

28. § Az eljárás alá vont ügyvédnek ügyvédi tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztése esetében az ügyvédi kamara elnökének indítványára a kamara elnöksége az érintett ügyvéd meghallgatása után az Üt. 106. § (2) bekezdés m) és n) pontja alapján kijelöli az eljárás alá vont ügyvéd helyettesét. Kizárás esetén kijelöli az iroda gondnokát, ha az ügyvéd a folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott.

V. FEJEZET

Fegyelmi intézkedés

29. § (1) Az egyszerű megítélésű ügyekben - ha a fegyelmi vétség egyértelmű - a fegyelmi tanács tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedést hoz.

(2) Fegyelmi intézkedés alkalmazása indokolt különösen, ha az ügyvéd a fegyelmi vétség elkövetését elismerte és a kötelességszegés kisebb súlyú.

(3)[15] A fegyelmi intézkedésről szóló határozatban - kizárás kivételével - bármely büntetés kiszabható.

(4) Ha az eljárás alá vont ügyvéd vagy hozzájárulásával jogi képviselője a fegyelmi intézkedésről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérte, a fegyelmi intézkedés hatályát veszti és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.

(5) A határozat ellen a Kamara elnöke a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet.

VI. FEJEZET

Fegyelmi büntetések

30. §[16] (1) A fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben a következő büntetések szabhatók ki:

a) írásbeli megrovás,

b) pénzbírság,

c) kamarai közügyektől való eltiltás,

d) ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás,

e) kizárás.

(2) A pénzbírság összege az Üttv. 110. §-ában foglaltak kivételével -

a) ügyvéd, kamarai jogtanácsos és európai közösségi jogász esetén 1 000 000 Ft-ig,

b) más ügyvédi tevékenységet gyakorló személy esetén 500 000 Ft-ig

terjedhet.

(3) A kamarai közügyektől való eltiltás a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított határozott ideig tart, annak legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év.

(4) Az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás határozott időre szól. Az eltiltás időtartama a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított legalább egy, legfeljebb öt év.

(5) A kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama három év, leghosszabb időtartama 10 év.

(6) A fegyelmi büntetések egymás mellett is alkalmazhatók azzal, hogy nem alkalmazható

a) írásbeli megrovás mellett más fegyelmi büntetés, továbbá

b) kizárás mellett kamarai közügyektől eltiltás, vagy ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás, kivéve, ha a kizárás végrehajtását próbaidőre felfüggesztették.

(7) A kiszabott pénzbírság azt a területi kamarát illeti, amely a fegyelmi eljárást lefolytatta.

(8) A pénzbírságot elsődlegesen a Kamara előtt folyamatban lévő fegyelmi eljárások dologi kiadásainak fedezetére kell felhasználni.

A fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése[17]

30/A. §[18] (1) Az írásbeli megrovás kivételével a fegyelmi büntetés végrehajtása határozott időre, legalább egy, legfeljebb három évre felfüggeszthető.

(2) A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának, és a fegyelmi tanács a kizárás végrehajtását elrendelheti. Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt jogerősen kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.

(3) A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt a felfüggesztést megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának. Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt a felfüggesztést megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a fegyelmi tanács a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelheti.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának ellenőrzése nyomán indult fegyelmi eljárás különös szabályai[19]

30/B. §[20] (1) Az Üttv. 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések a következők:

a) írásbeli megrovás,

b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatban (a továbbiakban: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezések) foglalt kötelezettségek megsértése esetén kötelezés a jogsértés megszüntetésére és az annak megismétlésétől való tartózkodásra,

c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségek megsértése esetén legfeljebb 400 000 000 Ft-ig terjedő pénzbírság,

d) kizárás.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelemmel kell lenni

a) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára,

b) a jogsértésért felelős személy felelősségének mértékére,

c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségek megsértése esetén a felelős személy által a területi elnökséggel szemben tanúsított együttműködésre,

d) a szabályok megsértésének vagy a hiányosságnak az időtartamára, ismétlődésére vagy gyakoriságára.

(3) A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot a területi elnökség - az ügyvédi tevékenységet gyakorlóval történő közléssel egyidejűleg - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségek megsértése esetén köteles közzétenni a honlapján oly módon, hogy abból legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek.

(4) A (3) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítését a területi elnökség elhalaszthatja, illetve mentesülhet a kötelezettség teljesítése alól abban az esetben, ha

a) a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése aránytalan hátrányt okozna az érintett számára;

b) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyára tekintettel az aránytalan lenne;

c) hatósági eljárás megindítását vagy a már megindított eljárás lefolytatását veszélyeztetné.

(5) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott ok megszűnéséig a közzétételi kötelezettség a területi elnökség döntése alapján a jogsértő személyére vonatkozó adatok és információk nélkül, névtelenséget biztosító formában is teljesíthető.

(6) Az (5) bekezdés szerint jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat közzététele esetén a területi elnökség a jogorvoslat eredményére vonatkozó információkat is köteles - a határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg - közzétenni a honlapján.

(7) A területi elnökség a (3) bekezdés alapján közzétett információk elérhetőségét a közzétételtől számított öt évig köteles biztosítani. A jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk elérhetőségére a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényi rendelkezések irányadók.

31. § A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és súlyosbító körülményeket, különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a szándékosság, illetőleg a gondatlanság fokát. valamint az okozott kár mértékét. Mérlegelni kell, hogy az elkövetett vétség milyen mértékben sértette az Ügyvédi Kamara, illetőleg az ügyvédi hivatás jó hírét és társadalmi elismertségét.

VII. FEJEZET

Fegyelmi határozatok

32. § (1) A fegyelmi tanács a rendelkezésére álló bizonyítékok egybevetése alapján állapítja meg a tényállást. A határozatát befolyástól mentesen, a bizonyítékok szabad mérlegelése alapján, zárt ülésen szótöbbséggel hozza meg. Elsőként az előadó szavaz, utolsóként a fegyelmi tanács elnöke. A fegyelmi tanácsot döntése meghozatalánál a fegyelmi megbízott indítványa nem köti.

(2)[21] A fegyelmi tanács a határozatában:

a) az eljárást megszünteti,

b) az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja és büntetést szab ki.

33. § (1) A határozat rendelkező részből és indokolásból áll.

(2) A rendelkező résznek tartalmaznia kell:

a) az eljárás alá vont ügyvéd személyi adatait, továbbá irodájának címét is,

b) az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban indított fegyelmi eljárás (eljárások) adatait,

c)[22] a fegyelmi tanács döntését arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja és fegyelmi büntetést szab ki, vagy a megindított eljárást megszünteti,

d) vétkesség megállapítása esetén azt a körülményt, hogy a fegyelmi vétséget az ügyvéd szándékosan vagy gondatlanul követte el, több fegyelmi tényállás esetén az elkövetett fegyelmi vétségek számát, rendbeliségét,

e) a kiszabott fegyelmi büntetést,

f)[23] kizárás fegyelmi büntetés esetén - ha az elsőfokú fegyelmi tanács annak végrehajtását nem függesztette fel - az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig tartó felfüggesztését,

g)[24] az eljárási költségek összegét és viselésének módját. Az eljárási költség 60 000 Ft átalányköltségből és a felmerült tételes költségből áll. A Fegyelmi Tanács az ügyvédet részben vagy egészben mentesítheti a költségek viselése alól. A fegyelmi felelősség megállapítása hiányában az eljárási költségeket a Kamara viseli. A Fegyelmi Eljárási Szabályzat 29. § (1) bekezdés alkalmazása esetén az átalányköltség 20 000 Ft. Az átalányköltség mind az I. fokú, mind a II. fokú eljárásban csak egy ízben számítható fel,

h)[25] tájékoztatást arról, hogy a határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont ügyvéd és képviselője, valamint az Ügyvédi Kamara elnöke, a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezhet. Az ügyvédi tevékenység felfüggesztését tartalmazó rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.

(3) A határozat indokolási része tartalmazza:

a) a tényállást és annak bizonyítékait,

b) a levont ténybeli és jogi következtetést,

c) az intézkedés alkalmazása és a büntetés kiszabása esetén a súlyosbító és enyhítő körülményeket.

34. § (1) A szóban kihirdetett határozatot a fegyelmi megbízott a Kamara elnökének képviseletében, valamint az eljárás alá vont ügyvéd és jogi képviselője tudomásul vehetik, fellebbezési jogukról lemondhatnak. Nyilatkozatukat jegyzőkönyvbe kell foglalni és tudomásulvétel esetén az elnök a kihirdetett határozatot megerősíti.

(2) Az első fokon jogerőre emelkedett és pénzbírságot kiszabó fegyelmi határozat esetén az eljárás alá vont ügyvéd indokolt kérelmére a fegyelmi tanács részletfizetést engedélyezhet.

35. § A fegyelmi határozat rendelkező részét a kihirdetése előtt írásba kell foglalni és azt a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá. A felek részére kikézbesítendő és indokolással ellátott határozatot a tanács elnöke írja alá az aláírásban akadályozott tanácstagok helyett is.

36. § (1) A fegyelmi határozatot indokolva, a tárgyalás befejezése után 30 napon belül meg kell küldeni az Ügyvédi Kamara elnökének, az eljárás alá vont ügyvédnek és képviselőjének.

(2) A kézbesítésre a 20. § (7) bekezdése alkalmazandó.

(3) A jogerős fegyelmi határozatot a panasz előterjesztője részére meg kell küldeni. A panaszosnak küldendő fegyelmi határozat nem tartalmazhatja az ügyvédre vonatkozó személyes adatokat. Több panaszos esetén a titokvédelemre tekintettel a panaszosnak csak a határozat rá vonatkozó részét kell megküldeni.

(4) A jogerős határozatot az érintett ügyvédi iroda vezetőjének is meg kell küldeni.

(5) A Kamara a külföldi jogi tanácsadónak a névjegyzékből való törlésről szóló jogerős határozatot megküldi az illetékes külföldi Ügyvédi Kamarának.

VIII. FEJEZET

Fellebbezés és másodfokú eljárás

37. § (1) Az első fokon meghozott fegyelmi határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Kamara elnöke, az eljárás alá vont ügyvéd és jogi képviselője a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.

(2) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

(3) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú, kivéve az Üt. 54. § (3)-(4) bekezdésében szabályozott esetet.

38. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait felterjeszti a másodfokú fegyelmi tanácshoz.

(2) Ha az első fokon eljárt fegyelmi tanács elnöke azt állapítja meg, hogy a fellebbezést nem határidőben nyújtották be, vagy az nem a jogosulttól származik, akkor az iratokat a véleményének csatolása mellett terjeszti fel a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságához.

39. § (1) Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen benyújtott fellebbezést a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága elnöke az ügy irataival együtt a fegyelmi főmegbízottnak küldi meg azzal, hogy a fellebbezésre észrevételeit 15 napon belül tegye meg.

(2) A Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának elnöke kijelöli a másodfokon eljáró fegyelmi tanácsot és annak elnökét.

(3) A fegyelmi tanács elnöke a fellebbezési tárgyalásra határnapot tűz ki és egyidejűleg kijelöli az ügy előadóját és megidézi a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi főmegbízottját, az eljárás alá vont ügyvédet és képviselőjét, és értesíti az Ügyvédi Kamara elnökét. Az érdekeltek részére megküldi a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi megbízottjának indítványát azzal, hogy arra az eljárás alá vont ügyvéd, vagy jogi képviselője észrevételt tehet. A megidézetteket figyelmeztetni kell arra, hogy távolmaradásuk a tárgyalás megtartását nem akadályozza.

(4) Abban az esetben, ha az elsőfokú határozat elleni fellebbezés elkésett vagy azt nem jogosult személy terjesztette elő, akkor a másodfokú fegyelmi tanács tárgyaláson kívül hozott határozatával a fellebbezést elutasítja.

40. § (1) A fegyelmi fellebbezési tárgyalást a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsának elnöke vezeti és gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, kihirdeti a fegyelmi tanács által hozott határozatokat.

(2) A fellebbezési tárgyalás megnyitása után a kijelölt előadó ismerteti az ügy iratait.

(3) Az ügy iratainak ismertetése után a fegyelmi főmegbízott és az eljárás alá vont ügyvéd, valamint jogi képviselője bizonyítási indítványt terjeszthet elő. A bizonyítási indítvány elrendeléséről a fegyelmi tanács zárt ülésen határoz.

(4) Ha a bizonyítás kiegészítésére van szükség, azt a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi tanács útján is foganatosíthatja.

(5) A bizonyítási eljárás lefolytatása után a fegyelmi főmegbízott terjeszti elő indítványát, amelyre az eljárás alá vont ügyvéd, illetve képviselője észrevételeket tehet. Amennyiben az eljárás alá vont ügyvéd terjesztett elő fellebbezést, akkor a felszólalási jog először őt, illetve jogi képviselőjét illeti meg. A tárgyaláson jelen levő kamarai elnököt felszólalási jog illeti meg.

41. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács határozatát és annak indokait a tárgyalás befejezése után szóban kihirdeti és az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselő, valamint a Területi Ügyvédi Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke részére 15 napon belül kézbesíti.

(2) Kizárás fegyelmi büntetést tartalmazó határozat jogerőre emelkedéséről a másodfokú Fegyelmi Tanács a Területi Ügyvédi Kamara elnökét 3 napon belül köteles tájékoztatni.

(3) Jogerőre emelkedett kizárás fegyelmi büntetés vagy az ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztése esetén az eljárás alá vont ügyvéd haladéktalanul kötetes az ügyvédi igazolványát és az ügyvédi bélyegzőjét a Területi Ügyvédi Kamaránál leadni.

42. § (1) Ha a fellebbezés megalapozatlan, akkor a másodfokú Tanács az elsőfokú határozatot helybenhagyja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészében megváltoztatja.

(2) Ha az elsőfokú határozat megalapozatlan, a tényállás nincs felderítve vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetve helytelen ténybeli következtetést tartalmaz - és a helyes tényállás az iratok tartalma, ténybeli következtetés vagy részbizonyítás felvétele útján nem állapítható meg - a másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi és az elsőfokú Fegyelmi Tanácsot új eljárásra utasítja.

(3) Hatályon kívül kell helyezni a fellebbezési kérelem korlátaira tekintet nélkül az elsőfokú határozatot, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése történt.

43. § (1) A másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbezéssel támadott határozatot teljes terjedelmében felülbírálja, tekintet nélkül arra, hogy ki, milyen okból fellebbezett. A kiszabott büntetés súlyosbítására azonban csak az arra irányuló fellebbezés esetén van lehetőség. A másodfokú Fegyelmi Tanács határozata jogerős és végrehajtható.

(2) A másodfokú eljárásban az elsőfokú eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tárgyaláson a fegyelmi megbízott részvétele nem kötelező.

(3) Amennyiben más hatóság előtt folyamatban lévő ügyre tekintettel a fegyelmi eljárás felfüggesztése indokolt, akkor a másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi és a szükséges döntéshozatal végett az elsőfokú Fegyelmi Tanácsnak küldi meg az iratokat.

44. § (1)[26] A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat. A perre a Fővárosi Bíróság illetékes.

(2)[27] Amennyiben a másodfokon eljáró fegyelmi tanács azt állapítja meg, hogy a kereseti kérelmet elkésetten nyújtották be, illetőleg a kereseti kérelem nem az arra illetékes személytől származik, az iratokat javaslatával együtt a perre illetékes bírósághoz terjeszti fel.

45. § (1) A II. fokú eljárás költsége 30 000 Ft átalányköltségből, valamint a felmerült tételes költségekből áll. A költségeket az első fokon eljárt Ügyvédi Kamara pénztárába a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell befizetni. A területi Ügyvédi Kamara a fellebbezési eljárással kapcsolatban felmerült költségeket 30 napon belül köteles a Magyar Ügyvédi Kamara részére átutalni.

(2) Ha a másodfokú fegyelmi tanács megszüntető határozatot hoz, az eljárással felmerült költségeket az a Kamara viseli, amelyik az eljárást lefolytatta.

(3) Amennyiben az eljárás alá vont ügyvéd részére ügygondnokot rendeltek ki, a fegyelmi tanács megállapítja az ügygondnok díját és költségeit, és annak viseléséről érdemi határozatban dönt.

46. § A jogerős fegyelmi büntetést az ügyvédi nyilvántartásban fel kell tüntetni.

47. § A Magyar Ügyvédi Kamara részére meg kell küldeni az első fokon jogerőre emelkedett fegyelmi határozatokat is. Az Ügyvédi Kamarából kizárt ügyvédekről külön nyilvántartást kell vezetni és a nyilvántartást a kamarák rendelkezésére kell bocsátani.

IX.FEJEZET

Új eljárás kezdeményezése

48. § (1) A jogerős fegyelmi határozat meghozatalát követően az Ügyvédi Kamara elnöke - kijelölés esetén az eljárást lefolytató ügyvédi kamara elnöke is - és az eljárás alá vont ügyvéd vagy elhalálozása esetén hozzátartozója, új eljárás lefolytatását kérheti. Az új eljárás lefolytatása akkor rendelhető el, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, vagy olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkoznak, amit az eljáró fegyelmi tanács nem bírált el, amennyiben ezen bizonyítékok alkalmasak a kihirdetett fegyelmi határozat megváltoztatására.

(2) Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben az eljáró fegyelmi tanács valamely tagja kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte. Új eljárás lefolytatására az ügyvéd terhére, az ügyvéd életében és kizárólag az elévülési időn belül van lehetőség.

(3) Az ügyvéd javára új eljárás iránti kérelem előterjesztésének az új tényről vagy bizonyítékról történő tudomásszerzéstől számított három éven belül van helye.

49. § (1) Az új eljárás megengedhetősége kérdésében a Kamara fegyelmi tanácsa dönt. Az elutasító határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az eljárás kezdeményezője a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsához fellebbezéssel élhet.

(2) Az új eljárás során e szabályzatnak az első- és másodfokú eljárásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

50. § Az eljárást elrendelő határozatnak a jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtására halasztó hatálya nincsen, kivéve ha ezt az eljáró fegyelmi tanács kifejezetten kimondja, és határozattal intézkedik a kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése iránt.

X. FEJEZET[28]

51. §

52. §

53. §

54. §

54/A. §

XI. FEJEZET

A büntetés hatálya és a mentesítés

54. §[29] (1) Az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a vele szemben jogerősen kiszabott pénzbírság megfizetéséig, illetve a kamarai közügyektől való eltiltás, az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás, valamint kizárás fegyelmi büntetés esetén a fegyelmi határozatban megjelölt időtartam lejártáig.

(2) A kamarai közügyektől eltiltás fegyelmi büntetés hatálya alatt a fegyelmi vétség elkövetője kamarai tisztségre nem választható, a meglévő kamarai tisztsége megszűnik, szünetel a kamarai tagságból eredő szavazati- és választójoga, valamint nem lehet irodagondnok.

(3) Kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt ügyvédi tevékenység nem folytatható.

(4) A fegyelmi tanács

a) a kizárás, a kamarai közügyektől való eltiltás és az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás fegyelmi büntetés hatálya legalább felének elteltét követően, vagy

b) a pénzbírság legalább felének megfizetését követően

a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló, arra érdemes személyt méltányosságból mentesítheti a fegyelmi büntetés további joghatásai alól.

(5) Nincs helye mentesítésnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának ellenőrzése nyomán indult fegyelmi eljárásban kiszabott fegyelmi büntetés esetén.

55. § (1)[30]

(2)[31]

(3) A fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos következmények alóli mentesítési kérelmet a területi kamara elnökénél kell írásban előterjeszteni.

(4) A területi kamara elnöke a kérelmet írásbeli észrevételével együtt megküldi az első fokon eljárt fegyelmi tanácsnak.

(5) Az elsőfokú fegyelmi tanács a mentesítésről tárgyalás tartása nélkül határoz.

(6) A mentesítés iránti kérelem elbírálására egyebekben a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni.

(7)[32]

(8)[33]

XII. FEJEZET

Záró és átmeneti rendelkezések[34]

56. § Ezen Szabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése 1998. június 27-én fogadta el. A szabályzat az Igazságügyi Közlönyben történő közzététel napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Országos Ügyvédi Kamara 1992. december 14-én elfogadott Fegyelmi Eljárási Szabályzata hatályát veszti.

[A Fegyelmi Szabályzat módosítását a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülése 2002. február 25-én, majd az ismételt módosítást 2009. október 26-án fogadta el.]

57. §[35] (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény alapján kiszabott fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezményekre a fegyelmi büntetés kiszabásakor alkalmazandó szabályokat kell alkalmazni.

(2) 2019. január 1-jéig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a fegyelmi eljárásokat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni.

(3) Az e szabályzat hatálybalépését megelőzően kiszabott fegyelmi büntetés hatályára a 2017. december 31. napján hatályos rendelkezéseket azzal kell alkalmazni, hogy a kizárás vagy névjegyzékből való törlés fegyelmi büntetések hatálya alatt álló természetes személy nem folytathat ügyvédi tevékenységet.