A Fővárosi Törvényszék G.44169/2017/22. számú határozata kölcsöntartozás megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 120. §, 201. §, 301/A. §, 523. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 113. §, 210/C. §] Bíró: Kolozs Balázs

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.44169/2017/22.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40502/2018/18., Kúria Gfv.30139/2019/9., 3267/2021. (VII. 7.) AB végzés

***********

Fővárosi Törvényszék

Gazdasági Kollégiuma

12.G.44.169/2017/22. sz.

A Kemenes Ügyvédi Iroda (ténylegesen eljárt: dr. Kemenes Csaba, ügyvéd (címe) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

a Kaszai Ügyvédi Iroda (ténylegesen eljárt: dr. Kaszainé dr. Szendi Mónika, ügyvéd (címe) által képviselt

alperes neve (cím) alperes ellen

kölcsön megfizetése és más iránti perében a bíróság meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére tizenöt napon belül 6.000.000,- (hatmillió) eurót, valamint ennek 2016. március 13. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes, az Európai Központi Bank irányadó kamatlábának nyolc százalékkal növelt összegével megegyező mértékű késedelmi kamatát, továbbá 1.270.000,- (egymillió-kétszázhetvenezer) forintos perköltséget.

A bíróság a felperes ezt meghaladó kamatkövetelését elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg külön felhívásra az állam javára 1.500.000,- (egymillió-ötszázezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve lehet írásban, három példányban benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

I n d o k o l á s :

I.

A lefolytatott tárgyalás alapján a bíróság az alábbi tényállást állapította meg:

A 2002 nyarán szóban létrejött megállapodás alapján a perben nem álló B. I. L. a ... számú, a ... Bank Rt.-nél vezetett bankszámlájának megterhelésével az alperes javára három részletben összesen 6.000.000,- EUR utalást teljesített; 2002. július 29. napján 3.000.000,- EUR összeget, 2002. július 30. napján 2.000.000,- EUR összeget, majd 2003. március 12. napján további 1.000.000,- EUR összeget. Az átutalt összegek a Bank 1-nél az alperes javára fenntartott ... számú bankszámláján kerültek jóváírásra. Az átutalási megbízásokon szereplő "63"-as kód az utalás jogcímeként hosszú lejáratú kölcsönre utal, illetőleg a felek szóban maguk is kölcsön címén történő utalásban állapodtak meg. A felek megállapodása értelmében a kölcsön visszafizetése a B. I. L. által a későbbiekben végzendő beruházások alkalmával, felszólításra esedékes.

A B. I. L. a 2015. december 30-án kelt, 2016. február 26-án kézbesített levelével felhívta az alperest tizenöt napos határidővel a folyósított összegek visszafizetésére. E felszólítást az alperes nem teljesítette.

Az alperes javára ekként megfizetett összeget a Pesti Központi Kerületi bíróság a 2003. november 12. napján kelt 4.Bny.40.043/2003/2. számú végzésével zár alá vette járulékaival együtt, amely zár alá vétel jelenleg is fennáll. A Fővárosi Törvényszék előtt 12.B.794/2010. számon indult büntetőeljárásban a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 2017. március 22. napján kelt 8.Bf.392/2016/113. számú, jogerős ítéletével a B. I. L. teljes vagyonára elrendelte a vagyonelkobzást a felperes javára. Ugyanakkor a jogerős ítélet az alperessel szemben vagyonelkobzás elrendelését nem tartalmazta.

A felperesi felperes nevében a keresetet a ... Zrt. (M. Zrt.) adta be 2017. május 18-án.

Pontosított kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 6.000.000,- EUR megfizetésére azzal, hogy ezen összegből 3.000.000,- EUR után 2002. július 29. napjától, 2.000.000,- EUR után 2002. július 30. napjától, míg további 1.000.000,- EUR után 2003. március 12. napjától kezdődően 11%-os mértékű késedelmi kamat megfizetésére is kérte kötelezni 2004. december 31-ig, majd 2005. január 1. napjától kezdődően a hatályban volt és alkalmazandó 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 301/A §-ában meghatározott kamatmérték fizetésére.

A követelése alapjaként hivatkozott arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2017. március 22-én kelt határozatával, a vagyonelkobzás révén a B. I. L.-nek az alperessel szemben fennálló követelését a felperes szerezte meg. Ezen tényre alapozta a kereseti követeléseit amelyek vagylagosan előadva a következők:

Elsődlegesen kérte, hogy az alperest kölcsön címén kötelezze az adott összeg megfizetésére, hivatkozván arra, hogy 2002 nyarán szóbeli megállapodással kölcsönszerződés jött létre a B. I. L. és az alperes között. Tényelőadása értelmében a kölcsön kapcsán hosszú lejáratban állapodtak meg, a futamidő tisztázása azonban elmaradt.

Ugyanezen összeget másodlagosan tulajdonjogi igényként kívánta érvényesíteni, hivatkozván arra, hogy amennyiben az átadott összeg nem kölcsön jogcímén került az alpereshez, úgy a felperes nek a vagyonelkobzással tulajdonjogi igénye mindenképpen fennáll, illetőleg a tulajdona visszakövetelhető.

Harmadlagosan jogalap nélküli gazdagodás címén kérte az adott összeg visszafizetésére kötelezni az alperest, utalván arra, hogy az átadott összeg meg nem fizetésével a felperes kárára gazdagodott az alperes, a követelés meg nem térülésével a felperesi vagyon csökken.