A Kecskeméti Törvényszék P.21957/2011/19. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 6. §, 339. §, 344. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Bódog Zoltánné

Kapcsolódó határozatok:

*Kecskeméti Törvényszék P.21957/2011/19.*, Szegedi Ítélőtábla Pf.20374/2012/2. (ÍH 2013.106)

***********

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Kijavító végzés 19. szám alatt!

10.a.P.21.957/2011/19. szám

A törvényszék a dr. Endrődiné dr. Makány Anikó (felperesi jogi képviselő címe.) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperes által - a személyesen eljárt I.rendű alperes neve I.rendű alperes címe szám alatti lakos alperessel szemben tartozás megfizetése iránt indított perben meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A törvényszék kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 291.711,- Ft azaz kétszázkilencvenegyezer-hétszáztizenegy forint tőkét és annak 130.000,- Ft azaz százharmincezer forint részösszege után 2006. november 9. napjától, 161.711,- Ft azaz százhatvanegyezer-hétszáztizenegy forint részösszege után 2009. március 2. napjától a kifizetés napjáig járó a mindenkori naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat összegének megfelelő mértékű késedelmi kamatát.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 17.400,- Ft azaz tizenhétezer-négyszáz forint feljegyzett eljárási illetéket.

Megállapítja, hogy 9.800 forint, azaz kilencezer-nyolcszáz forint feljegyzett eljárási illeték az állam terhén marad.

A peres felek a perben felmerült költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 3 példányban írásban benyújtandó fellebbezésnek van helye, melyet a Szegedi Ítélőtáblának címezve, de a jelen bíróságnál lehet benyújtani.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, illetve csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha a felek ezt kérték.

A másodfokú bíróság a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart. Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

INDOKOLÁS:

A peres felek élettársi kapcsolatban 1992. évben megvásárolták a B/1 hrsz. alatt felvett A. számú lakóház udvar ingatlant, akkor még építési telket ½ - ½ arányban.

Alperes 1995. június 23. napján bűncselekmény útján - a felperes személyi igazolványa jogtalan elvételével és felhasználásával - az egész ingatlant értékesítette adásvételi szerződéssel B és C részére.

A felperes 1995. június 28. napján büntető feljelentést tett, amely feljelentésre indult eljárásban jogerősen különösen nagy kárt okozó csalás és egyebek bűntettében találta bűnösnek alperest az eljáró bíróság.

A peres felek 1995. november 24. napján élettársi vagyonközösséget megszüntető szerződést kötöttek, melyben rögzítésre került, hogy az alperesnek a telek ingatlanon áll fenn ½ arányú tulajdonjoga, az ingatlanon lévő felülépítmény kizárólagos felperesi tulajdont képez, egyben az alperes az ½ arányú tulajdonjogáról felperes javára lemondott.

A felperes 1999. március 17. napján polgári peres eljárást kezdeményezett alperessel valamint B-vel és Cvel szemben az 1995. június 23. napján megkötött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. A bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy a szerződés felperesi ½ tulajdoni hányad tekintetében nem jött létre, ugyanakkor az alperes ½ tulajdoni hányada vonatkozásában az érvényes, mivel a relatív hatálytalanság megállapításához szükséges felperesi teljesítőképesség hiányzott.

Ezt követően a felperes az 1995. június 23. napján kelt adásvételi szerződés semmisségének megállapítását kérte annak jogszabályba ütköző volta miatt. Előadta, hogy az ingatlan-nyilvántartásban alperes javára bejegyzett ½ illetőség tekintetében is tulajdonos volt, bár ingatlan-nyilvántartáson kívül, mivel az ingatlant maga vásárolta, az azon megépült felépítményt is kizárólag ő finanszírozta saját erőből illetve hitelfelvétel útján. A Kecskeméti Városi Bíróság a 2006. március 22. napján meghozott 3.P.23.260/2004/21. számú ítéletével a keresetet elutasította, a felperest 100.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítéletet a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a 2006. szeptember 14. napján kelt 3.Pf.21.138/2006/4. számú ítéletével helybenhagyta, a felperest 30.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a vevők az ingatlan-nyilvántartás adataiban bízva jóhiszeműen ellenérték fejében szerezték meg az alperes ½ tulajdoni hányadát, ezáltal a saját tulajdoni hányadára megkötött szerződés nem bűncselekmény útján jött létre, ezért annak semmissége nem állapítható meg. Alaptalannak találta a felperes ingatan-nyilvántartáson kívül szerzett tulajdonjogára történő hivatkozást, megállapítva, hogy az alperes az élettársi vagyonközösséget megszüntető szerződéskötés időpontjában már olyan tulajdoni hányadról rendelkezett és mondott le a felperes javára, amelyre vonatkozóan korábban érvényes adásvételi szerződést is kötött.