32009R0925[1]

A Tanács 925/2009/EK rendelete ( 2009. szeptember 24. ) az Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

A TANÁCS 925/2009/EK RENDELETE

(2009. szeptember 24.)

az Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

1. ELJÁRÁS

1.1. Ideiglenes intézkedések

(1) A Bizottság a 287/2009/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki az Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból (Kína) származó egyes alumíniumfóliák behozatalára.

(2) Az eljárás megindítására azt követően került sor, hogy az Eurométaux (a továbbiakban: panaszos) panaszt nyújtott be olyan gyártók nevében, amelyeknek a termelése az alumíniumfólia teljes közösségi gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki.

(3) Az ideiglenes rendelet (13) preambulumbekezdésének megfelelően a dömping és a kár vizsgálata 2007. július 1-jétől2008. június 30-ig tartott (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2005. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

1.2. Az eljárás további menete

(4) Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetése mellett döntöttek (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal), több érdekelt fél írásban ismertette véleményét az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

(5) Az ideiglenes dömpingellenes intézkedések meghozatala után a Bizottság folytatta a dömpingre, a kárra, és a Közösség érdekére vonatkozó vizsgálatát, elvégezte az egyes exportáló gyártók és közösségi felhasználók által a kérdőíveken megadott adatok további elemzését és e célból ellenőrző látogatásokat is folytatott.

(6) Öt további ellenőrző látogatást folytattak le a következő közösségi gyártók telephelyein:

- Novelis UK Limited, Bridgnorth, Egyesült Királyság,

- Novelis Luxembourg, Dudelange, Luxemburgi Nagyhercegség,

- Novelis Foil France S.A.S., Rugles, Franciaország,

- Grupa Kęty SA, Kęty, Lengyelország,

- Hydro Aluminium Inasa, S.A., Irurtzun, Spanyolország.

(7) Emellett egy látogatást tettek az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló következő vállalat telephelyén:

- Alcoa Transformación de Productos, S.L., Alicante, Spanyolország.

(8) Három további ellenőrző látogatást folytattak le a következő exportáló gyártók telephelyein:

- Alcoa (Shanghai) Aluminium Products Co., Ltd., Shanghai és Alcoa (Bohai) Aluminium Industries Co., Ltd., Hebei,

- Shandong Loften Aluminium Foil Co., Ltd., Shandong,

- Zhenjiang Dinsheng Aluminium Industries Joint-Stock Limited Company, Jiangsu.

(9) Látogatást tettek még a Shanghai Futures Exchange-nél (Shanghai).

(10) Minden fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető fontosságú tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság az Örményországból, Brazíliából és a Kínából származó egyes alumíniumfóliák behozatalára végleges dömpingellenes intézkedések elfogadását, valamint az ideiglenes vám formájában biztosított összegek végleges beszedését szándékozott ajánlani. Egyúttal olyan határidőt biztosítottak a felek számára, amelyen belül e tájékoztatást követően ismertethették álláspontjukat.

(11) Az érdekelt felek által benyújtott írásbeli és szóbeli megjegyzéseket a Bizottság megvizsgálta, és a megállapításokat adott esetben ennek megfelelően módosította.

1.3. A vizsgálat hatóköre

(12) A brazíliai exportáló gyártó úgy vélte, hogy a vizsgálatot Oroszországra is ki kellett volna terjeszteni, mivel Oroszország importvolumene és piaci részesedése az egész figyelembe vett időszak alatt jelentős, sőt az Örményországénál nagyobb volt. A brazil exportáló gyártó továbbá azt állította, hogy az oroszországi importárak az érintett országokéival azonos szintet értek el, és hogy nyilvánvaló bizonyíték volt a dömpingre a vizsgálat megindítása idején.

(13) A panasz elemzésekor a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország dömpingjére nem volt elegendő egyértelmű bizonyíték. Ezért Oroszországnak a panaszból való kihagyását indokoltnak ítélte. A dömpingre vonatkozó bizonyíték hiányában lényegtelen, hogy az Oroszországból származó behozatal volumene és/vagy piaci részesedése valóban magasabb volt, mint a vizsgálat hatálya alá tartozó egy vagy több országé. A brazíliai exportáló gyártó állítását ezért elutasították.

2. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

(14) A közösségi feldolgozó iparág, vagyis az "áttekercselők" megismételték, hogy az érintett terméknek a fogyasztói tekercseket - vagyis a 10 kg-nál kisebb tömegű alumíniumfólia-tekercseket - is magában kellene foglalnia, mivel ha a végleges intézkedéseket kizárólag a 10 kg-nál nehezebb alumíniumfólia (az "óriástekercsek") behozatalára vezetik be, akkor megnövekedhet a fogyasztói tekercsek alacsony árakon történő exportja az érintett országokból. Azt is hozzátették, hogy a két termék alapvetően hasonló jellegzetességekkel rendelkezik, az egyetlen különbség köztük a csomagolás.

(15) Az ideiglenes rendelet (15)-(19) preambulumbekezdéseiben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a fogyasztói és az óriástekercsek fizikai jellegzetességeiket és alapvető végfelhasználásukat tekintve különböző termékek. A későbbi vizsgálat megerősítette ezt a megállapítást. A fogyasztói tekercsek és az óriástekercsek közötti fizikai különbségek valóban meghaladják az egyszerű csomagolási különbözőséget, mivel az érintett terméket az újracsomagolás és a végső fogyasztónak való eladást megelőzően még át kell tekercselni. Azt is megállapították, hogy különböznek a vevők, az értékesítési csatornák és az alapvető alkalmazások is. Ez az oka annak, hogy nem ítélték megfelelőnek a fogyasztói tekercseknek a jelenlegi vizsgálat termékkörébe való felvételét.

(16) Azt az állítást, hogy az óriástekercsek behozatalát helyettesíteni lehet a fogyasztói tekercsek behozatalával, az alábbi (97)-(99) preambulumbekezdés tárgyalja.

(17) Az érintett, illetve a hasonló termékre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (14)-(21) preambulumbekezdésében szereplő megállapításokat megerősítik.

3. PIACGAZDASÁGI ELBÁNÁS ÉS ANALÓG ORSZÁG

3.1. Örményország

(18) Örményország egyetlen exportáló gyártója vitatta az ideiglenes rendelet (24)-(31) preambulumbekezdéseiben szereplő ideiglenes megállapításokat.

(19) A vállalkozás először is leszögezte, hogy a Bizottság tévedett, amikor úgy ítélte meg, hogy egy örményországi vállalkozásnak folyamodnia kell piacgazdasági elbánás (MET) iránt, mivel véleményük szerint Örményország a WTO dömpingellenes megállapodásának értelmében piacgazdasággal rendelkező ország, és Örményországot az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjához tartozó lábjegyzetből is törölni kell.

(20) Ezzel szemben - amint az ideiglenes rendelet (25) preambulumbekezdésében áll - Örményországot az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjához tartozó lábjegyzet kifejezetten megemlíti, mint nem piacgazdaságú országot. A WTO-tag, de nem piacgazdaságú országok exportáló gyártóira alkalmazott elbánásról a 2. cikk (7) bekezdésének b) pontja szól. Ezekkel a rendelkezésekkel a jelenlegi vizsgálat teljes egészében összhangban áll. Mindezek alapján ezt az érvet szintúgy el kellett utasítani.

(21) A vállalkozás ezután megállapította, hogy teljesíti a piacgazdasági elbánás második feltételét, amelyet az ideiglenes rendelet (27)-(29) bekezdése ideiglenesen nem teljesültnek minősített. A vállalkozás érvelését a 2007. évi elszámolás benyújtására alapozta, amelyet azonban még nem adtak át a vállalatnál tett ellenőrző látogatás idején, az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt. A vállalkozás itt ismét megállapította, hogy nem hisz abban, hogy a második MET feltétel a számláknak a nemzetközi számviteli standardok szerint való elkészítése lenne, és hogy szerinte az örmény nemzeti számviteli standardok elegendőek, mivel Örményország a WTO tagja.

(22) Ezt az érvet a Bizottság elutasította. A vállalatnak egyetlen, átlátható könyveléssel kell rendelkeznie, amely a nemzetközi standardoknak megfelel. A könyvvizsgálók által mind a 2006-os, mind a 2007-es évekre megállapított hiányosságok világosan megmutatták, hogy az elszámolást nem a nemzetközi standardoknak megfelelően készítették el, és ezért a vállalat nem tudta bebizonyítani, hogy megfelel a második MET feltételnek. A MET feltételei ténylegesen a nemzetközi számviteli standardokra utalnak, és az, hogy egy ország a WTO tagja vagy sem, ezen nem változtat. Emellett a WTO-tagság önmagában nem garantálja, hogy egy vállalkozás gazdasági tevékenységében a piaci viszonyok dominálnak.

(23) A vállalkozás ezek után megállapította, hogy teljesíti a harmadik piacielbánás-kritériumot is, amelyre vonatkozóan az ideiglenes rendelet (30) preambulumbekezdésében az állt, hogy nem teljesül, tekintettel az örmény állam részvényeladásával kapcsolatos kérdésekre, valamint arra, hogy az állam a földterületet ingyen bocsátotta a vállalkozás rendelkezésére. A vállalkozás megállapította, hogy a földterület ingyenes rendelkezésre bocsátása nem jelentős érv, és elválasztandó - a részvényekkel kapcsolatos - másik kérdéstől, amelyet a vállalat különben szintén jelentéktelennek minősít.

(24) A Bizottság ezt az érvet is elutasította. Már önmagában az a tény, hogy a földterülethez ingyen jutottak hozzá, viszont az államnak az telekkönyvi értéken (azaz a piaci értékénél jóval kisebb összegért) eladható, azt jelenti, hogy a föld a vállalkozás számára fontos és értékes eszköz, amely nem jelenik meg a könyvelésben, és ezért jelentősen kihat a költségekre. A vállalkozás továbbá azt sem bizonyította be, hogy a részvényeknek a nominális árnál kevesebbért történt eladása okozta torzulás jelentéktelennek minősül.

(25) Levonható tehát az a következtetés, hogy a harmadik MET-feltételnek való megfeleléssel kapcsolatban felmerült két probléma a nem piacgazdaságból áthozott torzulás fennmaradására utal.

(26) Ezért az a következtetés, hogy e vállalkozásnak nem kell megadni a piacgazdasági elbánást, igaznak bizonyult.

3.2. Kína

(27) Kína egyik exportáló gyártója vitatta az ideiglenes rendelet (32) preambulumbekezdésében szereplő ideiglenes megállapításokat. Megismételte, hogy a Bizottságnak nem a Shanghai Futures Exchange (SHFE) és a London Metal Exchange (LME) - áfa nélküli - árfolyamjegyzéseit kellett volna összehasonlítania, és hogy e kiigazítás nélkül az árak a vizsgálati időszak alatt hasonlóak lettek volna.

(28) Ezt az érvet az ideiglenes rendelet (38) bekezdésében kifejtett okoknál fogva elutasította a Bizottság, mivel az árakat összehasonlítható alapon lehet összehasonlítani. Az érintett terméket gyártó kínai gyártók a nyersalumínium vásárlásakor fizetnek áfát. Ennek az áfának legnagyobb részét a befejezett termék eladásakor visszaigénylik, akár a hazai piacon (amikor is teljes egészében felszámolható), akár exportra értékesítenek (amely esetben a kínai kormány az áfa visszatérítését bizonyos arányban engedélyezi bizonyos árukra bizonyos időszakokban). A vissza nem igényelhető hozzáadottérték-adónak megfelelő kis összeg nem akkora, hogy a fenti következtetéseket jelentősen befolyásolhatná.

(29) Megjegyzendő az is, hogy a vizsgálati időszak alatt az LME és a SHFE között mutatkozó jelentős árfolyamkülönbség az állam beavatkozására enged következtetni a nyersalumínium árainak megszabása során. Ezt az ideiglenes rendelet (32) bekezdése már megállapította, és a Bizottság szolgálatainak a SHFE-nél tett látogatása ismételten bizonyította.

(30) A látogatás megerősítette, hogy az államnak elsődleges a szerepe az SHFE árfolyamainak megszabása során, különösen, mivel helyzeténél fogva egyrészt a nyersalumínium értékesítője, másrészt vásárol is a State Reserve Bureau-n és egyéb állami szerveken keresztül. Emellett az állam napi árfolyamkorlátozásokat is megszab az SHFE szabályzata révén, amelyet az állami szabályozó, azaz a China Securities Regulatory Commission (CSEC) hagyott jóvá. Nyilvánvaló az is, hogy az SHFE egyedül a Kínában bejegyzett vállalkozások és kínai állampolgárok számára nyitott árutőzsde, és hogy az SHFE és a Kínán kívüli nemzetközi árutőzsdék között nincs valóságos arbitrázs. Ezt nyilvánvalóan bizonyítják az SHFE és az olyan nemzetközi árutőzsdék, mint az LME közötti jelentős árfolyamkülönbségek. Emellett amikor egy SHFE-n kötött határidős tőzsdei ügylet fizikai teljesítéssel ér véget, az csak a Kínán belüli engedélyezett raktárba szállítás formájában történhet, szemben a nemzetközi árutőzsdéken kötött ügyletekkel, amikor a szállítás lefolyhat a világ bármely részében. Ezek a szállítási szabályok biztosítják, hogy a kínai hazai piac továbbra is elszigetelt maradhat a világpiactól, és hogy az ártorzulásokból csakis a kínai vállalkozások húznak hasznot.

(31) Az ideiglenes rendelet (22)-(40) preambulumbekezdésében tett megállapításokat a Bizottság ezért megerősíti.

3.3. Kína és Örményország: egyéni elbánás

(32) Észrevételek hiányában az örmény exportáló gyártóra vonatkozóan az ideiglenes rendelet (42) preambulumbekezdésében tett megállapításokat a Bizottság megerősíti.

(33) Kína egyik exportáló gyártója vitatta az ideiglenes rendelet (42) preambulumbekezdésében szereplő ideiglenes megállapítást. Az elutasítás azért történt, mert a vállalkozás nagyrészt állami tulajdonban van. A vállalat megállapította, hogy meg kellene változtatni, mert az állami részvétel egy olyan vállalaton keresztül történik, amelyet a hongkongi tőzsdén jegyeznek, és az igazgatótanácsban sincs állami tisztviselő.

(34) Ezeket az érveket a Bizottság elutasította. A vállalat többségében állami tulajdonban van és ezért az igazgatótanács, amely a céget irányítja, a legfőbb részvényesnek - azaz az államnak - tartozik beszámolással. A vállalkozás azt sem tudta bizonyítani - és semmiféle bizonyítékot nem szolgáltatott ehhez -, hogy az állam nem avatkozhat bele a cég üzleti döntéseibe az igazgatótanács döntésein keresztül.

(35) Ezért az ideiglenes rendelet (41) és (42) preambulumbekezdéseiben szereplő megállapításokat a Bizottság megerősíti.

3.4. Analóg ország

(36) Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (43)-(52) preambulumbekezdéseiben szereplő ideiglenes következtetést, amely szerint Törökország megfelelő analóg ország, a Bizottság megerősíti.

4. DÖMPING

4.1. Brazília

(37) Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (53)-(68) preambulumbekezdésében szereplő megállapításokat a Bizottság megerősíti.

4.2. Örményország

(38) Örményország egyetlen exportáló gyártója vitatta az ideiglenes rendelet (69)-(77) preambulumbekezdéseiben szereplő ideiglenes megállapításokat. A vállalkozás azt állította, hogy az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése értelmében tett megállapítások az értékesítési, általános és adminisztrációs költségekről és a kapcsolatban álló vállalatokon keresztül történő értékesítésekből származó ésszerű mértékű haszonról nem voltak indokoltak.

(39) Vizsgálatot követően kiderült, hogy egyes értékesítéseket nem kapcsolatban álló közösségi importőrökön keresztül hajtottak végre. Ennek megfelelően az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdése értelmében végzett kiigazítások nem voltak indokoltak, és a számításokat ennek megfelelően felülvizsgálták.

4.3. Kína

(40) Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (78)-(82) preambulumbekezdésében szereplő ideiglenes megállapításokat a Bizottság megerősíti.

(41) A Kínára vonatkozó maradvány dömpingkülönbözet kiszámításának ideiglenes módszerét - amelyet az ideiglenes rendelet (83) preambulumbekezdése tartalmaz - úgy módosították, hogy a különbözetet i. a sem piacgazdasági elbánásban, sem egyéni elbánásban nem részesülő vállalkozásokra megállapított általános dömpingkülönbözet, és ii. az ugyanazon vállalkozások exportárakra alkalmazott leginkább dömpingelt ügyleteinek súlyozott átlagában határozták meg, ahol az exportár a Comextnél feltárt (a nem együttműködő kínai exportőrökre reprezentatív) ár. A dömping országos szintjét ezen az alapon a közösségi határparitáson számított, vámfizetés nélküli CIF-ár 47,0 %-ában állapították meg.

4.4. Végleges dömpingkülönbözetek

5. KÁR

5.1. Közösségi termelés és a közösségi ipar meghatározása

(42) Az ideiglenes rendelet (87) preambulumbekezdésében említettek szerint a panaszt az Eurométaux nyújtotta be négy közösségi gyártó nevében, amelyek a vizsgálatban együttműködtek. Egy további gyártó támogatta a panaszt, egy pedig ellenezte. Úgy tekinthető tehát, hogy az öt panasztevő vagy a panaszt támogató gyártó alkotja az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett közösségi ipart.

(43) A termelés és a közösségi ipar meghatározására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (86)-(87) preambulumbekezdését a Bizottság megerősíti.

5.2. A közösségi fogyasztás

(44) Az örmény exportáló gyártó vitatta a közösségi fogyasztás meghatározását, azt hangoztatva, hogy a közösségi iparnak a kötött piacon folytatott értékesítéseit is figyelembe kellett volna venni. Ugyanez a vállalkozás azt is hangoztatta, hogy a panaszban foglalt becsült értékek nem alkottak megbízható alapot a közösségi fogyasztás megállapításához, és egy független piackutatásra tett utalást.

(45) Az állítólagos kötött felhasználásra vonatkozóan kiderült, hogy a vizsgálati időszak alatt csak egy igen korlátozott volumen jutott a kötött piacra. Ez a szempont csak egyetlen közösségi gyártót érintett a figyelembe vett időszak első évében. Ennélfogva a Bizottság úgy vélte, hogy ennek legfeljebb elhanyagolható hatása volt az általában vett helyzetre.

(46) A teljes közösségi fogyasztás meghatározását illetően a Bizottság szerint az ideiglenes fázisban használt módszer megfelelő volt, és nagyrészt pontos képet nyújtott a valós helyzetről. Az örmény exportáló gyártó nem szolgált magyarázattal arról, hogy a közösségi intézmények által használt módszer miért ne lett volna megfelelő, és vezetett volna ezért megbízhatatlan eredményekhez. Az örmény exportáló gyártó által hivatkozott felmérést a Bizottság nem találta közvetlenül relevánsnak, mivel az különböző típusú alumíniumfóliákra vonatkozott, és nem EU vállalatokkal kapcsolatos, nem ellenőrizhető adatokat is tartalmazott. A teljes közösségi fogyasztásra vonatkozó, a (90) preambulumbekezdésben található 1. táblázatban szereplő ideiglenes megállapításokat továbbá egyéb érdekelt felek is megerősítették, a közösségi iparhoz nem kapcsolódó importőröket is beleértve.

(47) A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy az ideiglenes rendeletben meghatározott teljes közösségi fogyasztás megbízható képet nyújt a valós helyzetről.

(48) A közösségi fogyasztásra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (88)-(90) preambulumbekezdését a Bizottság megerősíti.

5.3. Az érintett behozatal hatásainak összesített értékelése

(49) Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a brazíliai exportáló gyártó megismételte, hogy a Brazíliából származó termék magasabb minőségi normáknak felel meg - mint a legkisebb szakítószilárdság és nyúlás követelményei, amelyek az alkalmazások szélesebb körét és kiterjedtebb vevőkört is tesznek lehetővé - a két másik érintett országhoz képest. Azt állította tehát, hogy az alumíniumfólia különböző piaci szegmensekben szerepel a termék minőségétől függően, és hogy kizárólag a brazíliai termék tesz eleget azoknak a normáknak, amelyek révén a márkás termékek piacán árulható.

(50) A brazil exportőr azt is megismételte, hogy termékeinek értékesítési csatornái és terjesztési módszerei is különböznek. Nevezetesen a brazil exportot elsősorban kereskedőkön keresztül folytatják, míg az örmény és a kínai exportáló gyártók közvetlenül az áttekercselőknek adnak el a Közösségben. A brazíliai exportőrnek továbbá hosszú ideje tartó és stabil üzleti kapcsolatai vannak az egyes közösségi ügyfelekkel, míg az örmény és a kínai exportőrök csak a közelmúltban jelentek meg a közösségi piacon.

(51) A fenti exportáló gyártó végezetül azzal is érvelt, hogy az importvolumeneit és piaci részesedését érintő tendenciák eltérnek a többi exportáló országéitól, ami szintén arra mutat szerinte, hogy a versenyfeltételek valóban különböznek.

(52) Az első állítással - a minőségi normák különbsége - kapcsolatban a vizsgálat feltárta, hogy a minőségi különbségek ellenére az alumíniumfólia piaca elsősorban árvezérelt, és ezért az előbbiek csak kisebb szerepet játszanak a szállító kiválasztásában. Ezt a következtetést erősítették meg az együttműködő importőrök és az érintett felhasználók is. Így a brazíliai exportáló gyártó alá nem támasztott állítása, vagyis hogy az alumíniumfólia piaca több szegmensre oszlik a termékek minőségi különbségei nyomán, nem volt igazolható a jelenlegi vizsgálatban, és a vele kapcsolatos állítást el kellett utasítani.

(53) Az állítólagos eltérő értékesítési csatornákat és terjesztési módszereket illetően megjegyzendő, hogy a brazíliai exportáló gyártó nem vitatja, hogy termékeit mind független kereskedőn keresztül, mind pedig közvetlenül a közösségi áttekercselőknek is eladta. Ezen az alapon a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az értékesítési csatornák megegyeznek. Az, hogy a brazíliai exportőr állítólag hosszú tartós ügyfélkapcsolatokat épített ki az elmúlt években, nem változtat semmit azon, hogy termékei a piacra nemrégiben belépett versenytársak termékeivel azonos versenyfeltételek alá esnek. Az exportáló gyártó egyébként nem állította és nem bizonyította be, hogy ügyfelei nem fordulnának más szállítók felé, ha ezt találnák megfelelőnek. Ezért az a tény, hogy a brazíliai exportőr régen jelen van a közösségi piacon, nem vezet feltétlenül ahhoz a következtetéshez, hogy termékei más versenyfeltételek alá esnek, mint az Örményországból és Kínából importált termékek. Ezért az ilyen értelmű érvet el kellett utasítani.

(54) A különböző import-tendenciákkal kapcsolatban a brazíliai exportáló gyártó nem nyújtott be új információt vagy bizonyítékot, és ezért a (93) preambulumbekezdésben kifejtett ideiglenes következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(55) Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az örmény exportáló gyártó azt állította, hogy az örmény importot a kár szempontjából végzett elemzésben nem kellene a többi importtal együtt megítélni, mivel a volumene kicsi, piaci részesedése gyenge, és tendenciája nem emelkedő, valamint azért sem, mert az állítások szerint jelentős minőségi különbség van a Brazíliából és a Kínából behozott áru meg az örmény termék között.

(56) Ezt a kérést nem lehetett elfogadni, mivel megállapították, hogy az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében szereplő összesített értékelés minden feltétele teljesül.

- Amint ezt ideiglenesen megállapították, és a fenti (38) és (39) preambulumbekezdés megerősítette, az Örményországra megállapított dömpingkülönbözet meghaladta az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott minimumot.

- Az Örményországól származó import mennyisége nem volt elhanyagolható az alaprendelet 5. cikke (7) bekezdése értelmében, mivel piaci részesedése a vizsgálati időszak alatt elérte az 5,26 %-ot, amint ez az ideiglenes rendelet (96) preambulumbekezdésében látható 4. táblázatban szerepel. Megállapítható az is, hogy az Örményországból származó import 2006-tól a vizsgálati időszak végéig megnőtt annak ellenére, hogy újra megindult a Kínából származó és jelentős maradt a brazíliai behozatal.

- Az érintett országokból származó importált termékek közötti verseny feltételeit és különösen a termékek közötti jelentős minőségi különbségekről szóló érveket tekintve - lásd a fenti (52) bekezdést - a Bizottság megállapította, hogy az Örményországból származó terméknek hasonló alapvető fizikai és technikai jellegzetességei vannak, és ugyanazon alapalkalmazásokra alkalmas, különleges minőségétől függetlenül. Megjegyzendő még, hogy ez az exportáló gyártó hangot adott szándékának, hogy gyártását még kitűnőbb minőségű, átalakításra szánt fóliák felé irányítja, ami arra mutat, hogy az általa termelt áruk állítólag rossz minőségét valószínűleg eltúlozza.

(57) Ezért az örmény exportáló gyártó erre vonatkozó érveit elvetették.

(58) Az érintett behozatalok összesített értékeléséhez (az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésével összhangban) kapcsolódó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (91)-(94) preambulumbekezdésében szereplő ideiglenes következtetéseket a Bizottság megerősíti.

5.4. Behozatal az érintett országokból

5.4.1. Az érintett behozatal mennyisége és az országok piaci részesedése

(59) Az érintett országokból származó behozatallal kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (95)-(96) preambulumbekezdésében meghatározott ideiglenes megállapításokat a Bizottság megerősíti.

5.4.2. Árak

(60) Az érintett behozatal áraival kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (97) preambulumbekezdésében meghatározott ideiglenes megállapításokat a Bizottság megerősíti.

5.4.3. Áralákínálás

(61) A brazíliai exportáló gyártó vitatta a rá alkalmazott alákínálási különbözet kiszámításának módját. E tekintetben azt állította, hogy a különbözetet nem egyazon kereskedelmi szinten számították ki. Azzal érvelt, hogy a brazíliai exportértékesítés nagy részben független importőrön keresztül zajlott, aki a terméket az áttekercselőknek adja el, míg a közösségi ipar közvetlenül az áttekercselőknek ad el. Ezért hangsúlyozta, hogy a kereskedő értékesítési, általános és igazgatási költségeit és nyereségét hozzá kellett volna adni az exportárhoz. A vizsgálat a brazíliai exportáló gyártó érveivel szemben azt tárta fel, hogy az exportértékesítés nem legnagyobb részben történt független importőrön keresztül, mivel annak 70 %-át közvetlenül az áttekercselők vették meg. A vizsgálat hasonlóképpen azt is megmutatta, hogy a közösségi ipar az érintett terméket elsősorban áttekercselőknek adta el, noha egyes értékesítéseket kereskedők végeztek. Ezért és annak biztosítása érdekében, hogy az összehasonlítás mégis egyazon kereskedelmi szinten történjék, a Bizottság úgy döntött, hogy kizárja a kereskedőnek eladott termékeket, és az áralákínálás kiszámítását egyedül az áttekercselőknek közvetlenül eladott termékeken végzi el. Mivel ezek az értékesítések az exportáló gyártó közösségi eladásainak több mint 70 %-át képviselték, ez az arány reprezentatívnak volt tekinthető.

(62) Ugyanezen brazíliai exportáló gyártó azt is hangsúlyozta, hogy kiigazítást kellett volna tenni az importált termék és a közösségi termék közötti minőségkülönbség figyelembevétele érdekében. A vizsgálat azonban világosan rámutatott, hogy a minőség kérdése nem meghatározó tényező, mivel a végső felhasználó választását inkább az ár, semmint az esetleges minőségbeli különbségek (pl. a fólia vastagsága) határozza meg.

(63) A fentiek alapján az alákínálási különbözetek súlyozott átlaga a közösségi ipar független fogyasztók számára gyártelepi árszintű eladási árának százalékában kifejezve Brazília számára 9,6 % volt.

(64) Az alákínálásra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (98)-(100) preambulumbekezdéseiben szereplő megállapításokat a Bizottság megerősíti.

5.5. A közösségi ipar helyzete

(65) Amint a (42) preambulumbekezdésben szerepel, a kártényezőket öt közösségi gyártótól származó ellenőrzött információk alapján határozták meg. A kár ideiglenes megállapítása után egy hatodik közösségi gyártó is benyújtotta válaszait a kérdőívre, amelyeket azonban már nem lehetett ellenőrizni, és ezért a végleges kármeghatározásnál már nem vehették figyelembe. A helyszíni ellenőrző látogatások után egyes kártényezőket felül kellett vizsgálni a vállalatoknál talált bizonyítékokra tekintettel. Ezért az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a figyelembe vett időszak folyamán a dömpingelt behozatal közösségi iparra gyakorolt hatásának vizsgálatát és a közösségi ipar helyzete szempontjából jelentős összes gazdasági tényező értékelését felül kellett vizsgálni.

5.5.1. Gyártás, kapacitás és kapacitáskihasználás

1. táblázat: Gyártás, kapacitás és kapacitáskihasználás

(66) Mint a fenti táblázatból világossá válik, a közösségi ipar volumene még mindig nyilvánvalóan negatív tendenciát mutatott 2005 és a vizsgálati időszak között. A teljes gyártási kapacitást tekintve a végleges következtetések igazolták a kapacitáskihasználás csökkenését a figyelembe vett időszakban.

5.5.2. Értékesített mennyiségek, piaci részesedések, növekedés és átlagos egységár az EK-ban

(67) Az alábbi táblázat a közösségi ipar teljesítményét mutatja a független közösségi vevőknek történő értékesítéseik vonatkozásában. 2. táblázat: Értékesítési volumen, piaci részesedés és átlagos egységárak a Közösségben

(68) Az ideiglenes megállapítások szerint míg a közösségi fogyasztás 4 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, a közösségi ipar értékesítési volumene 30 %-kal csökkent, vagyis az iparnak nem származott haszna a megnövekedett fogyasztásból. Ebből következően piaci részesedése összességében a 2005. évi 48 %-ról 33 %-ra csökkent a vizsgálati időszakban.

(69) Így a végleges megállapítások lényegesen nem változtak az ideiglenesekhez képest, legalábbis ami a közösségi ipar közösségi független vevőknek történő értékesítéseit illeti.

5.5.3. Készletek

(70) Az alábbi számadatok az egyes időszakok végén rendelkezésre álló árukészletek mennyiségét mutatják. 3. táblázat: Készletek

(71) Az ideiglenes rendelet (107) preambulumbekezdése szerint a vizsgálat megállapította, hogy a készletek nem játszanak valóban jelentős szerepet a kár bekövetkeztében, mivel a gyártás nagy részét megrendelésre végzik. Ezért a készletek változása itt csak tájékoztatásként szerepel. Noha a végleges megállapítások most jelentős készletemelkedést - 32 % - mutatnak, ez a változás egyetlen vállalatnál található pillanatnyi készlet figyelembevételének tulajdonítható, azaz nem jelenít meg semmiféle trendet.

5.5.4. Beruházások és tőkebevonási képesség

4. táblázat: Beruházások

(72) A közösségi ipar beruházása jelentősen csökkent; azaz az ideiglenes rendelet (108) preambulumbekezdésében megállapított tendencia megerősíthető. A beruházásokkal kapcsolatos bármely jelentősebb változás, illetve a közösségi ipar által 2005 és a vizsgálati időszak között tett beruházásokra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (108) preambulumbekezdésében meghatározott ideiglenes megállapításokat a Bizottság megerősíti.

5.5.5. Jövedelmezőség, a beruházások megtérülése és a pénzforgalom

5. táblázat: Jövedelmezőség, a beruházások megtérülése és a pénzforgalom

(73) A fenti táblázat azt mutatja, hogy a közösségi ipar nyereségessége enyhén javult a figyelembe vett időszakban, noha a vizsgálati időszakban negatív maradt, és elsősorban jóval az 5 %-os elérendő haszonkulcs alatt. A fenti 1. és 2. táblázatban pedig az jelenik meg, hogy a vizsgálat szerint a közösségi ipar romlása elsősorban gyártási és értékesítési volumenének jelentős csökkenésében nyilvánult meg. Ez azt mutatja, hogy a közösségi ipar a dömpingelt behozatallal szemben veszített értékesítési volumenéből és piaci részesedéséből, miután arra törekedett, hogy veszteségét csökkentse. Következésképpen annak ellenére, hogy a közösségi ipar 2007-ben minimális nyereségre tett szert, a vizsgálati időszakban ismét kisebb veszteségeket szenvedett, és ebből az a következtetés vonható le, hogy komoly kárt szenvedett. A nyereségességre vonatkozó felülvizsgált megállapítások e tekintetben nem változtatták meg az ideigleneseket, és a végleges következtetések mit sem változtatnak azon a következtetésen, hogy az általános nyereségesség igen alacsony maradt - ha nem negatív - annak ellenére, hogy a fogyasztás 2007-ben és a vizsgálati időszak alatt jelentősen nőtt.

(74) A beruházások megtérülését a közösségi ipartól származó, ellenőrzött adatok alapján újraszámították ugyanazzal a módszerrel, mint amelyet az ideiglenes rendelet (110) preambulumbekezdése ismertet. Ennek eredményeképpen ez a mutató 2007-re pozitív lett, tükrözve ezzel a közösségi ipar ez időszak alatt elért kis nyereségét.

(75) A pénzforgalommal kapcsolatosan a végleges megállapításokat szintén felülvizsgálták a közösségi ipartól kapott ellenőrzött adatok alapján. Ez a mutató megerősíti, hogy a közösségi ipar azzal próbált válaszolni az érintett országokból érkező egyre tömegesebb dömpingelt behozatalra, hogy eladási árait értékesítési volumenei és piaci részesedése rovására a lehető legmagasabb szinten tartotta.

5.5.6. Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

6. táblázat: Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

(76) Az adatok felülvizsgálata után levonható az a következtetés, hogy a közösségi ipar foglalkoztatás, termelékenység és bérek terén tapasztalható tendenciái 2005 és a vizsgálati időszak között nemigen változtak az ideiglenes rendeletben leírtakhoz képest. Jelentősebb változások, valamint észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (112) preambulumbekezdésében szereplő ideiglenes megállapításokat a Bizottság ezért megerősíti.

5.5.7. A dömpingkülönbözet nagysága

(77) A fentiekre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (113) preambulumbekezdésében szereplő megállapításokat a Bizottság megerősíti.

5.5.8. A korábbi dömpinget követő talpra állás

(78) A fentiekre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (114) preambulumbekezdésében szereplő megállapításokat a Bizottság megerősíti.

5.5.9. Növekedés

(79) A fentiekre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (115) preambulumbekezdésében szereplő megállapításokat a Bizottság megerősíti.

5.6. A kárra vonatkozó következtetés

(80) A közösségi ipar helyzetére vonatkozó egyéb észrevételek hiányában azt a következtetést, miszerint a közösségi ipar kárt szenvedett - ahogy azt az ideiglenes rendelet (116)-(118) preambulumbekezdése megállapítja -, a Bizottság megerősíti.

6. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK

6.1. A dömpingelt behozatal hatásai

(81) Az örmény exportáló gyártó arra hivatkozott, hogy a figyelembe vett időszak során az örmény behozatal piaci részesedése átlagosan nem volt elegendő a közösségi ipar által elszenvedett kár okozásához. Az egyik kínai exportáló gyártó szerint a kínai behozatalok nem okozhattak kárt, mert a közösségi ipar nyereségessége növekedett, párhuzamosan a kínai behozatalok növekedésével.

(82) Amint az ideiglenes rendelet (91)-(94) preambulumbekezdései megállapítják, és a fenti (49)-(58) preambulumbekezdések megerősítik, adva voltak a vizsgálat alatt álló összes országból származó behozatalok összesítésének feltételei annak érdekében, hogy az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdése értelmében értékeljék a dömpingelt behozatalok hatását a közösségi iparra. Következésképpen az érintett országokból érkező behozatal országonkénti vizsgálatát a Bizottság indokolatlannak ítélte, és a fenti állításokat elutasította.

(83) A közösségi ipar nyereségességének alakulását illetően a felülvizsgált számadatok nem változtatták meg alapvetően az elszenvedett kárról alkotott képet. Az ipar veszteségei 2005 és 2006 között csökkentek, míg 2007-ben az ipar már kissé nyereséges is volt (0,2 %). A nyereségszint a vizsgálati időszakban csökkent és kis mértékű veszteségnek adta át a helyét (- 0,1 %).

(84) Emlékeztetni kell arra is, hogy - amint az ideiglenes rendelet (121) preambulumbekezdésében és a fenti (73) bekezdésben szerepel -, a közösségi ipar leromlása leginkább gyártási volumenének és értékesítési volumenének jelentős csökkenésében nyilvánult meg. Ez azt mutatja, hogy a közösségi ipar a dömpingelt behozatallal szemben veszített értékesítési volumenéből és piaci részesedéséből, miután arra törekedett, hogy veszteségét csökkentse. Következésképpen - annak ellenére, hogy a közösségi ipar 2007-ben kisebb nyereségre tett szert - bebizonyosodott, hogy jelentős kárt szenvedett, mivel a nyereségességre vonatkozó felülvizsgált megállapítások a vizsgálati időszakban veszteségeket mutatnak. Mivel a közösségi ipar helyzetének romlása egybeesett az érintett országokból érkező behozatal növekedésével, az ideiglenes rendelet (123) preambulumbekezdésében leírt következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(85) A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy a 2006 óta jelentősen megnövekedett mennyiségű és piaci részesedésű, dömpingelt behozatal által gyakorolt nyomás meghatározó szerepet játszott a közösségi ipar által elszenvedett kár kialakulásában. A fenti állításokat ezért elutasították.

6.2. Egyéb tényezők hatásai

6.2.1. A Kínán, Örményországon és Brazílián kívüli harmadik országokból származó behozatalok

(86) Az érintett országon kívüli egyéb harmadik országokból származó behozatalokra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (124)-(126) preambulumbekezdését a Bizottság megerősíti.

6.2.2. A közösségi ipar kivitele

(87) A közösségi ipar exportteljesítményére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (127)-(128) preambulumbekezdését a Bizottság megerősíti.

6.2.3. A közösségi ipar behozatala

(88) Az egyik exportáló gyártó bizonyos piaci információkra hivatkozva azt állította, hogy az egyik közösségi gyártó behozatala a vele kapcsolatban álló kínai vállalkozástól jelentős volumenű volt.

(89) Ezt azonban nem lehetett bebizonyítani, mivel az érintett kínai exportáló gyártó és a vele kapcsolatban álló közösségi importőr által megadott és ellenőrzött adatok igazolták az ideiglenes rendelet (129) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes következtetéseket.

6.2.4. A közösségi ipar önmagának okozott kára

(90) Egyes érdekelt felek megismételték, hogy a közösségi gyártókat jobban érdekelné a továbbfeldolgozásra szánt fóliák jövedelmezőbb piaca. Arra hivatkoztak, hogy a továbbfeldolgozásra szánt fóliákat és az érintett terméket (amelyet háztartási alumíniumfóliának is neveznek) ugyanazokon a gyártósorokon állítják elő, és egyik termékről a másikra ezért viszonylag könnyen át lehet állni. Ezért az, hogy a közösségi ipar termelése az érintett termékből csökkent, a továbbfeldolgozásra szánt fóliák gyártásának növekedéséből ered, nem pedig az érintett országokból érkező behozatalok növekedéséből. Azt állították, hogy az érintett országokból érkező import megnövekedése éppen ellenkezőleg a közösségi iparágnak a közösségi piacon elégtelen kínálatából adódott, amelyet viszont a továbbfeldolgozásra szánt fóliák gyártásának növekedése okozott. Az ideiglenes rendelet (132) preambulumbekezdésének megállapításait bírálták, mivel azok csak egyetlen továbbfeldolgozásra szánt fóliákat gyártó közösségi vállalkozásra vonatkozó adatokon alapulnak.

(91) A vizsgálat megerősítette, hogy a közösségi ipar továbbfeldolgozásra szánt fólia-gyártásának volumennövekedése nem volt jelentős. A további vizsgálat kimutatta, hogy a panaszt emelő és támogató közösségi gyártók egyike sem állította át teljes termelésének jelentős részét továbbfeldolgozásra szánt fóliákra, és ezért az ilyen értelmű állításokat el kellett utasítani. Ennek alapján nem lehetett arra következtetni, hogy valóban jelentős termelőkapacitásokat állítottak át az érintett termékről a továbbfeldolgozásra szánt fóliákra. Ugyanazon hengerlőgépeken többféle típusú fóliákat lehet gyártani, és ezért az is állítható, hogy ha az érintett termék nyereségessége tisztességes kereskedelmi feltételek mellett helyreállítható, a közösségi ipar több kapacitást tudna rendelkezésre bocsátani az érintett termék gyártásához. Ez megerősíti az ideiglenes rendelet (132) preambulumbekezdésében leírt ideiglenes következtetéseket.

6.2.5. A felhasználás alakulása a közösségi piacon

(92) A közösségi piac fogyasztására vonatkozó adatokkal kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (133)-(134) preambulumbekezdését meg kell erősíteni.

6.2.6. A közösségi ipar költségeinek alakulása

(93) Egy exportáló gyártó azt állította, hogy a közösségi ipar a nyersanyagköltségek emelkedése ellenére képes profitrését növelni, ami ellentmond az ideiglenes rendelet (136) preambulumbekezdésében szereplő ideiglenes következtetésnek, amely szerint a közösségi ipar nem tudta olyan ütemben emelni eladási árait, mint amilyenben a nyersanyagköltségek emelkedtek. Ezt az állítást el kellett utasítani. Először is még ha a vizsgálat végül a 2007-es nyereségesség kis mértékű javulását is állapította meg, a nyereség növekedése nem volt akkora, mint a közösségi fogyasztás növekedése. Másodszor a vevőkre áthárított költségnövekedés az értékesítési volumen és a piaci részesedés jelentős veszteségeihez vezetett, mivel a piacon dömpingelt behozatal volt jelen, amely alákínált a közösségi ipar árainak. A vizsgálat azt is feltárta, hogy a termelési volumen csökkenése a dömpingelt behozatal jelentős megemelkedéséhez kapcsolódott, miközben a gyártási kapacitás nem változott. Ennek eredményeként a gyártási költségek alacsonyabb termelési volumenen oszlottak meg, és ezzel megnövekedtek az egységköltségek.

6.3. Az okozati összefüggéssel kapcsolatos következtetés

(94) Az e tekintetben megfogalmazott észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (137)-(138) preambulumbekezdésében ismertetett következtetéseket a Bizottság megerősíti.

7. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

7.1. A közösségi ipar érdeke

(95) A közösségi ipar érdekére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (142)-(145) preambulumbekezdésében található következtetéseket a Bizottság megerősíti.

7.2. Az importőrök érdeke

(96) Az importőrök érdekével kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (146)-(149) preambulumbekezdésében tett megállapításokat a Bizottság megerősíti.

7.3. A felhasználók érdeke

(97) Az Alumíniumfólia Egyesület által képviselt áttekercselők, akik az Európai Közösségben az érintett termék legfőbb felhasználói, a következőket állították:

- Az ideiglenes rendelet (153) preambulumbekezdésében szereplő ideiglenes megállapításokkal szemben a fogyasztói tekercsek szállítási költsége Kínából az áru értékének csak nagyon kis százalékát (az eladási ár kb. 1 %-át) jelentené, és szinte semmi különbséget az érintett termék szállítási költségeihez képest (amely kb. az eladási ár 0,2 %-a).

- Nem lenne előnyös a közösségi áttekercselők kínálta széles választék, mivel a viszonteladók az érintett terméket nagy mennyiségben külön szerződésekkel be tudnák szerezni a fogyasztói tekercseket kínáló importőröktől/kereskedőktől is.

- Az ideiglenes rendelet (154) preambulumbekezdésében található ideiglenes megállapításokkal szemben a továbbfeldolgozásra szánt fóliák gyártása maradna azon közösségi gyártók prioritása, akik nem érdekeltek az érintett termék gyártásában. Amennyiben végleges intézkedéseket hoznának, az érintett termék közösségi ellátása nem lenne elegendő az áttekercselők szükségleteinek fedezésére.

- Az ideiglenes rendelet (163) preambulumbekezdésében található ideiglenes megállapításokkal szemben a végleges intézkedéseket, amennyiben sor kerül rájuk, a 10 kg-nál kisebb tömegű termékekre is alkalmazni kell. E rendelkezések különben ahhoz vezetnének, hogy a fogyasztói tekercsek dömpingelt importja, különösen Kínából, erősen megemelkedik, aminek súlyosan negatív hatása lenne a közösségi áttekercselőkre, 4 000 munkahely elveszítését hozva magával a Közösségben. Ezt a nézetet két érintett ország exportáló gyártója is támogatta.

(98) A szállítási költségekre vonatkozó bizonyítékokat megbízhatónak minősítették, és elfogadták. Ugyanakkor annak a veszélye, hogy az érintett termék behozatalát a feldolgozott termék behozatala váltja fel, nem tekinthető elegendő oknak dömpingellenes intézkedések meghozatala ellen. Nem nyújtottak be és nem szereztek be ugyanis arra utaló bizonyítékot, hogy az ilyen behozatal jelentős mértékben növekedne és a közösségi áttekercselők árainak alákínáló árakon akarnák értékesíteni ezeket. A feldolgozott termék exportáló gyártóinak tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát külön kell megvizsgálni, elegendő nyilvánvaló bizonyíték alapján. A Bizottság továbbá úgy ítéli meg, hogy Kínának elég valószínű módon hosszabb időre lenne szüksége ahhoz, hogy áttérjen a feldolgozott termékre, mivel ez új gépi beruházásokat igényelne, és új értékesítési csatornák megteremtését feltételezi. Ezért csakis középtávon várható ettől bármely hatás. A közösségi feldolgozóiparban feltételezett veszélyeztetett munkahelyek számát nem támasztották alá. A számadatokat ezért nem lehet megbízhatónak tekinteni. Ezért az ideiglenes rendelet (153)-(162) pontjában szereplő módszert és következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(99) A közösségi érdekre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (150)-(163) preambulumbekezdéseiben szereplő megállapításokat a Bizottság megerősíti.

8. A VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

8.1. A kár megszüntetéséhez szükséges szint

(100) Egy exportáló gyártó azt állította, hogy a kár megszüntetéséhez szükséges szint kiszámítását az érintett termék gyártási költségére, nem pedig értékesítési árára kellene alapozni. Ugyanez az exportőr hangoztatta, hogy túl magas volt a kár megszüntetéséhez szükséges szint kiszámításához használt elérendő haszonkulcs; ennek 1 %-nak kellett volna lennie, ami jobban megfelelne a jelenlegi piaci körülményeknek, különösen gazdasági visszaesés idején. Ez az exportáló gyártó továbbá azt is megismételte, hogy kiigazításokra van szükség azoknak a minőségi különbségeknek a jelzésére, amelyek az exportált termék és a közösségi ipar által termelt és a közösségi piacon eladott termék között fennállnak.

(101) Az első állítást illetően - azaz hogy a kár megszüntetéséhez szükséges szint kiszámítását a gyártási költségre kellene alapozni -, megjegyzendő, hogy ennek a módszernek semmi hatása nincs az eredményekre, és ezért a vizsgálat indokolatlannak ítélte. Az elérendő haszonkulcs mértékét illetően, ahogy az ideiglenes rendelet (165) preambulumbekezdésében áll, a Bizottság szolgálatai a gyártók számára egy igen mérsékelt adó előtti haszonkulcsot jelöltek meg, amit a panasz is javasolt és az előző vizsgálat is alkalmazott. A javasolt elérendő haszon nem volt azonban olyan mértékű, hogy lehetővé tette volna a közösségi ipar számára a gyártókapacitások fenntartását és az új beruházásokat, és ezért el kellett vetni. A termék minőségét illető érvvel kapcsolatban, amint az (52) preambulumbekezdésben már ismertetésre került, azt lehetett megállapítani, hogy minden terméktípusnak hasonló alapvető fizikai és műszaki sajátosságai vannak és hasonló alapfelhasználásokra alkalmasak, különleges minőségüktől függetlenül. A fenti érvekre vonatkozó bizonyított állítások hiányában az ideiglenes rendelet (164)-(166) preambulumbekezdésében szereplő ideiglenes megállapításokat a Bizottság megerősíti.

(102) Egy másik exportáló gyártó azt állította, hogy a kár megszüntetésének szintjének célja a valóban elszenvedett veszteségeket ellensúlyozó eladási árak kialakítása kellene, hogy legyen. Ezt az érvet el kellett vetni, mivel a kár megszüntetésének szintje az az árszint, amelyet a közösségi ipar reálisan elérhetne a dömpingelt behozatal nélkül.

(103) Ugyanez az exportőr azt is állította, hogy az elérendő hasznot a figyelembe vett időszak elején elért valós haszon szintjére kellene kitűzni, amely a jelen esetben negatív volt. Ezen az alapon az alákínálási különbözet a minimumon lenne.

(104) Ezt az érvet el kellett utasítani, mivel a közösségi ipar még mindig az előző, Oroszországból és Kínából érkező dömping, valamint a Brazíliából származó dömpingelt behozatal hatása alatt áll. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az 5 %-os haszonrés az, amit az ilyen típusú ágazat ésszerűen elérhet ebben a szektorban a szokásos körülmények közötti versenyfeltételek mellett.

(105) Mint a fenti (61) preambulumbekezdésben említettük, az azonos kereskedelmi szinten való összehasonlítás céljából a brazil exportáló gyártó független kereskedőjének való eladásait az áralákínálás kiszámításánál - és ebből következően a kár megszüntetéséhez szükséges szint kiszámításánál is - ki kellett hagyni.

(106) A kár megszüntetéséhez szükséges mértékre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (164)-(166) preambulumbekezdését a Bizottság megerősíti.

(107) A végleges országos kárkülönbözetet Kína számára i. egy sem piacgazdasági elbánásban, sem egyéni elbánásban nem részesülő kínai vállalkozásra megállapított általános kárkülönbözet, és ii. az ugyanazon vállalkozás exportárakra alkalmazott legmagasabb kárkülönbözetének súlyozott átlagában határozzák meg, ahol az exportár az Eurostattól származik (és a nem együttműködő kínai exportőrökre jellemző). Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a kárkülönbözet országos szintje a vám megfizetése előtti CIF közösségi határparitásos ár 30,0 %-a.

8.2. Végleges intézkedések

(108) A fentiekre figyelemmel és az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban olyan mértékű végleges dömpingellenes vámot kell kivetni, amely elegendő a dömpingelt behozatal által okozott kár elhárítására, ám nem haladja meg a megállapított dömpingkülönbözetet.

(109) A Bizottság a következő végleges dömpingellenes vámokat javasolja:

(110) Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó dömpingellenes vámokat a jelen vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Ezért ezek a vizsgálat során az e vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. Ezeket a vámtételeket (szemben a "minden más vállalatra" alkalmazandó országos vámokkal) tehát kizárólag az érintett országból származó és az említett vállalatok által előállított termékek behozatalára kell alkalmazni. A rendelet rendelkező részében nevük és címük meghatározásával külön nem említett vállalatok - ideértve a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolatban álló szervezeteket - által előállított, importált termékekre nem alkalmazandó ez a vámtétel, illetve azokra a "minden más vállalat" esetében alkalmazott vámtétel vonatkozik.

(111) Minden olyan kérelmet, amely az ezen vállalatok esetében meghatározott egyéni dömpingellenes vámok alkalmazására irányul (pl. a szervezet nevében bekövetkezett változás miatt vagy új termelési vagy értékesítési szervezetek létrehozása miatt) haladéktalanul a Bizottságnak kell címezni (3) valamennyi fontos információ megadásával, különösen ami a vállalat tevékenységében bekövetkezett, a termeléshez, a belföldi és exportértékesítéshez kapcsolódó változásokat illeti, amelyek például az adott névváltoztatással vagy a termelési és értékesítési szervezet megváltozásával állnak összefüggésben. Adott esetben a rendeletet ennek megfelelően módosítják az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok listájának naprakésszé tételével.

8.3. Az ideiglenes vámok végleges beszedése

(112) A megállapított dömpingkülönbözet nagyságára való tekintettel és a közösségi ipart ért kár szintjére figyelemmel a Bizottság szükségesnek tartja, hogy az az ideiglenes rendelet által kivetett ideiglenes dömpingellenes vámok formájában biztosított összegeket a kivetett végleges vámok összegének mértékéig véglegesen beszedjék. Amennyiben a végleges vámok alacsonyabbak, mint az ideiglenes vámok, az ideiglenesen biztosított összegek végleges dömpingellenes vámok feletti részét el kell engedni.

8.4. Az intézkedések formája

(113) A vizsgálat folyamán az egyetlen örmény és az egyetlen brazil exportáló gyártó árra vonatkozó kötelezettségvállalásokat ajánlott föl az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(114) A Bizottság mindkét ajánlatot megvizsgálta. A brazil exportőr ajánlata megszünteti a dömping káros hatásait és a megkerülés kockázatát elégségesen behatárolja. Az örmény exportőr ajánlatát illetően - a vállalatcsoport összetett struktúrája és bonyolult értékesítési csatornái miatt - nagy a kockázata a keresztkompenzációnak, amikor ugyanazt a terméket ugyanazoknak a vevőknek, de más származással adják el, illetve más terméket adnak el ugyanazoknak a vevőknek, de a csoport más értékesítő vállalatain keresztül. Az örmény gyártó lényegesen felülvizsgált ajánlatot nyújtott be az alaprendelet 8. cikke (2) bekezdésében megállapított határidő után. Megjegyzendő, hogy amellett, hogy az ajánlatot a határidő után nyújtotta be, az a következő oknál fogva sem fogadható el: annek ellenére, hogy a vállalat felajánlotta, hogy csak közvetlenül értékesít az első független vevő számára az EU-ban, azaz a két vele kapcsolatban álló céget kihagyja az értékesítési láncból, a vizsgálat kimutatta, hogy a vállalat más termékeket értékesített ugyanazoknak az ügyfeleknek az EU-ban. A vállalat továbbá bejelentette, hogy szándékában áll egy új terméktípus - nevezetesen továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliák - gyártása és eladása az EU-nak. Mivel lehetséges, hogy ezt az új terméktípust ugyanazoknak az EU-vevőknek adják el, még a felülvizsgálati ajánlat sem korlátozhatja elfogadható mértékűre a keresztkompenzáció kockázatát.

(115) A Bizottság a 2009/736/EK határozattal (4) elfogadta a Companhia Brasiliera de Aluminio (CBA) kötelezettségvállalását. A Tanács elismeri, hogy az ajánlat megszünteti a dömping káros hatásait és a megkerülés kockázatát elégségesen behatárolja. A Rusal Armenal ajánlatát a Bizottság elutasítja a (114) preambulumbekezdésben kifejtett okok miatt, valamint az elszámolásokkal kapcsolatos, a (20)-(21) preambulumbekezdésben kifejtett problémák okán.

(116) Annak érdekében a Bizottság és a vámhatóságok valóságosan tudják felügyelni azt, hogy a CBA betartja a vállalását, amikor a szabad forgalomba bocsátásra irányuló kérelmet benyújtják az illetékes vámhatóságnak, a dömpingellenes vám alóli mentesség feltétele, i. hogy kötelezettségvállalási számlát mutassanak be, azaz kereskedelmi számlát, amely legalább a II. mellékletben felsorolt elemeket és nyilatkozatot tartalmazza; ii. az a tény, hogy az importált árukat közvetlenül a CBA gyártotta, szállította és számlázta az első független közösségi vevőnek; és iii. hogy a vámhatóságoknak bejelentett és bemutatott áruk pontosan megfelelnek a kötelezettségvállalási számlán szereplő leírásnak. Ha a fenti feltételek nem teljesülnek, a megfelelő dömpingellenes vámot a szabad fogalomba bocsátásra irányuló kérelem elfogadásával egy időben meg kell fizetni.

(117) Amikor szabálysértés miatt az alaprendelet 8. cikke (9) bekezdésével összhangban a Bizottság visszavonja egy ajánlat elfogadását, egyes meghatározott ügyletekre hivatkozva, és a vonatkozó számlákat érvénytelennek nyilvánítja, az említett ügyletek szabad forgalomba bocsátására irányuló kérelem elfogadásával egy időben vámtartozás jön létre.

(118) Az importőröknek tudniuk kell, hogy szabad forgalomba bocsátására irányuló kérelem elfogadásával egy időben szokásos kereskedelmi kockázatként vámtartozás jöhet létre, a (116) és (117) preambulumbekezdésben leírtak szerint, még akkor is, ha a Bizottság elfogadta az attól a gyártótól származó kötelezettségvállalást, akitől közvetve vagy közvetlenül vásárolnak.

(119) Az alaprendelet 14. cikke (7) bekezdése alapján a vámhatóságoknak haladéktalanul értesíteniük kell a Bizottságot, valahányszor jele van annak, hogy a kötelezettségvállalást megsértik.

(120) A fenti okokból a CBA által javasolt kötelezettségvállalást a Bizottság elfogadhatónak tartja, az Armenalét viszont nem tartja elfogadhatónak. Az érintett vállalatokat értesítették az alapvető tényekről, megfontolásokról és kötelezettségekről, amelyeken az elfogadás és az elutasítás alapul.

(121) A kötelezettségvállalás megtörése vagy visszavonása esetén, vagy azok elfogadásának visszavonása esetén a Bizottság részéről, a dömpingellenes vám, amelyet a Tanács az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdése szerint kirótt, automatikusan alkalmazandó a 8. cikk (9) bekezdésének megfelelően.

9. ELLENŐRZÉS

(122) Annak érdekében, hogy az intézkedések kijátszásának - a vámtételek közötti jelentős különbségeknek tulajdonítható - veszélye a lehető legkisebb legyen, a dömpingellenes vámok szabályszerű alkalmazásának biztosítására jelen esetben különös intézkedéseket ítélnek szükségesnek. E különleges intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

(123) A tagállamok vámhatóságai előtt olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatását, amely megfelel az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek. Az olyan behozatal után, amelyet nem kísér ilyen számla, az összes többi exportőrre alkalmazott dömpingellenes maradványvám befizetendő.

(124) Amennyiben valamely alacsonyabb egyedi vámtételeket élvező társaság kivitelének volumene jelentősen megnő a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően, ez a mennyiségi növekedés esetleg önmagában is úgy ítélhető meg az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban, mint a kereskedelmi szerkezetnek az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett megváltozása. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek teljesülnek, kijátszás elleni vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálatnak többek között az lehet a tárgya, hogy szükség van-e az egyéni vámtételek eltörlésére, és ebből következően az egész országra érvényes vám bevezetésére,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a legalább 0,008 mm, de 0,018 mm-t meg nem haladó vastagságú, alátét nélkül, legfeljebb hengerelt, 650 mm-nél nem szélesebb tekercsekben kiszerelt, 10 kg-ot meghaladó tömegű, jelenleg az ex 7607 11 19 KN-kód (7607111910 TARIC-kód) alá tartozó, Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból ("Kína") származó alumíniumfóliák behozatalára.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott és az alábbi vállalatok által előállított termékek vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vám mértéke a következő:

(3) Az első bekezdés sérelme nélkül a végleges dömpingellenes vám a 2. cikknek megfelelően szabad forgalomba bocsátott behozatalokra nem alkalmazandó.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) A (2) bekezdésben felsorolt vállalatok esetében meghatározott egyéni vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amely megfelel a mellékletben meghatározott követelményeknek. Amennyiben ilyen számla bemutatására nem kerül sor, az összes többi vállalatra vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

2. cikk

(1) A szabad forgalomba bocsátásra bejelentett azon behozatal, amelyet olyan vállalatok számláztak, amelyeknek kötelezettségvállalásait a Bizottság elfogadta, és amelyek neve szerepel az időről időre módosított, a 2009/736/EK határozatban, mentesül az 1. cikk által kivetett dömpingellenes vám fizetése alól, amennyiben:

- az importált terméket az említett vállalatok közvetlenül az első független közösségi vevő részére gyártották, szállították és számlázták, valamint

- a behozatalt kötelezettségvállalási számla kíséri, vagyis olyan kereskedelmi számla, mely tartalmazza legalább az e rendelet II. mellékletében meghatározott elemeket és nyilatkozatot, valamint

- a bejelentett és a vámhatóságoknak bemutatott áruk pontosan megfelelnek a kötelezettségvállalási számlán leírtaknak.

(2) A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat elfogadásakor vámtartozás keletkezik:

- amennyiben megállapítják, hogy az (1) bekezdésben ismertetett behozatal tekintetében az említett bekezdés egy vagy több feltétele nem teljesül, vagy

- ha a Bizottság az alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése alapján rendelettel vagy határozattal - amely meghatározott ügyletekre vonatkozik, és a vonatkozó kötelezettségvállalási számlákat érvénytelennek nyilvánítja - visszavonja a kötelezettségvállalás elfogadását.

3. cikk

Az Örményországból, Brazíliából és Kínából származó, legalább 0,008 mm, de 0,018 mm-t meg nem haladó vastagságú, alátét nélkül, legfeljebb hengerelt, 650 mm-nél nem szélesebb tekercsekben kiszerelt, 10 kg-ot meghaladó súlyú, az ex 7607 11 19 KN-kód (7607111910 TARIC-kód) alá tartozó alumíniumfóliák behozatalára a 287/2009/EK rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámokkal biztosított összegeket véglegesen be kell szedni. A végleges dömpingellenes vámok arányát meghaladóan biztosított összegeket el kell engedni.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. szeptember 24-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. OLOFSSON

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o.

(2) HL L 94., 2009.4.8., 17. o.

(3) Európai Bizottság, Kereskedelmi Főigazgatóság, H Igazgatóság (European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H), Office N-105 4/92, 1049 Brüsszel, Belgium.

(4) Lásd e Hivatalos Lap 50. oldalát.

I. MELLÉKLET

Az e rendelet 1. cikke (5) bekezdésében említett érvényes kereskedelmi számlán a számlát kibocsátó vállalat egyik tisztviselője által aláírt, alábbi formátumú nyilatkozatot kell feltüntetni:

1. A kereskedelmi számlát kiállító vállalat tisztviselőjének neve és beosztása.

2. A következő nyilatkozat: "Alulírott igazolom, hogy az e számla alá tartozó, az Európai Közösségbe történő kivitelre értékesített alumíniumfóliát (volumenét) a(z) (vállalat neve és címe) (kiegészítő TARIC-kód) állította elő (érintett ország)-ban/ben. Kijelentem, hogy az e számlán megadott információ teljes és megfelel a valóságnak."

3. Dátum és aláírás.

II. MELLÉKLET

A kötelezettségvállalás alá eső, a vállalat által a Közösségnek eladott árukat kísérő kereskedelmi számlán a következőket kell feltüntetni:

1. Fejléc: "KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS KERETÉBEN ÉRTÉKESÍTETT ÁRUT KÍSÉRŐ KERESKEDELMI SZÁMLA"

2. Kereskedelmi számlát kiállító vállalat neve

3. A kereskedelmi számla száma

4. A számla kibocsátásának napja

5. Az a kiegészítő TARIC-kód, amelyet a számlán szereplő árunak a Közösség határán történő vámkezelése során használni fognak.

6. Az áru pontos leírása, amely magában foglalja:

- a kötelezettségvállaláshoz használt termékkódszám (PCN),

- az áru közérthető nyelven megfogalmazott, a kérdéses kódszámnak megfelelő leírása,

- a termék vállalati kódszáma (CPC),

- TARIC-kód,

- a mennyiség (tonnában megadva).

7. Az értékesítés feltételei, ideértve a következőket:

- a tonnánkénti ár,

- az alkalmazandó fizetési feltételek,

- az alkalmazandó szállítási feltételek,

- az összes engedmény és kedvezmény.

8. A Közösségben importőrként működő azon vállalat neve, amelynek az értékesítést végző vállalat a kötelezettségvállalás tárgyát képező árut kísérő kereskedelmi számlát közvetlenül kiállította.

9. Kereskedelmi számlát kiállító vállalat tisztségviselőjének neve, valamint a következő aláírt nyilatkozat:

"Alulírott igazolom, hogy az e számlán szereplő árunak az Európai Közösségbe közvetlen export útján történő értékesítése, a [VÁLLALAT] által felajánlott és az Európai Bizottság által a 2009/736/EK határozattal (1) elfogadott kötelezettségvállalás hatálya alatt és feltételei szerint történik. Kijelentem, hogy az e számlán megadott információ teljes és megfelel a valóságnak.

(1) HL L 262., 2009.10.6., 50. o."