32009R0287[1]

A Bizottság 287/2009/EK rendelete ( 2009. április 7. ) az Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

A BIZOTTSÁG 287/2009/EK RENDELETE

(2009. április 7.)

az Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,

mivel:

A. AZ ELJÁRÁS

1. Az eljárás megindítása

(1) 2008. május 28-án a Bizottsághoz panasz érkezett az Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó alumíniumfóliákra vonatkozóan. A panaszt az Eurométaux (a továbbiakban: panaszos) nyújtotta be az alaprendelet 5. cikke alapján olyan gyártók nevében, akiknek termelése az alumíniumfóliák közösségi gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki.

(2) E panasz bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére és az abból eredő jelentős kárra vonatkozóan, amely elegendőnek minősült ahhoz, hogy eljárás megindítását indokolja.

(3) Az eljárást a 2008. július 12-én, az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételével (2) indították meg.

2. Az eljárásban érintett felek

(4) A Bizottság hivatalosan tájékoztatta az eljárás megindításáról a panaszos közösségi gyártókat, Örményország, Brazília és Kína exportáló gyártóit, az importőröket, a kereskedőket, a felhasználókat, a szállítókat és a tudomása szerint érintett egyéb szövetségeket, valamint Örményország, Brazília és Kína képviselőit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek.

(5) Annak érdekében, hogy Örményország és Kína exportáló gyártói számára lehetővé tegyék a piacgazdasági elbánás (a továbbiakban: MET) vagy - amennyiben kívánják - az egyéni elbánás (a továbbiakban: IT) iránti kérelem benyújtását, a Bizottság formanyomtatványokat küldött az ismerten érintett örmény exportáló gyártónak és a kínai exportáló gyártóknak, az örmény és a kínai hatóságoknak, valamint mindazon más kínai exportáló gyártóknak, amelyek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkeztek. Az örmény exportáló gyártó és hat kínai exportáló gyártó - adott esetben a velük kapcsolatban álló értékesítési vállalatokkal együtt - az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján kérelmezte a MET megadását, illetve, amennyiben a vizsgálat megállapítaná, hogy nem felelnek meg a piacgazdasági elbánás követelményeinek, az egyéni elbánást.

(6) Tekintettel a kínai exportáló gyártók és a közösségi importőrök nyilvánvalóan nagy számára, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban a vizsgálat során mintavételre kerülhet sor a dömping és a kár megállapítása céljából.

(7) Annak érdekében, hogy a Bizottságnak lehetősége legyen eldönteni, vajon szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, lehetősége legyen a minta kiválasztására, valamennyi kínai exportáló gyártót és közösségi importőrt felkérték, hogy jelentkezzen a Bizottságnál, és az eljárás megindításáról szóló értesítésnek megfelelően nyújtson alapvető információkat a 2007. július 1. és 2008. június 30. közötti időszak során az érintett termékkel kapcsolatos tevékenységeiről.

(8) A mintavételi eljárással kapcsolatban hat kínai exportáló gyártó adott választ. Közülük egy vállalat azonban már a vizsgálat korai szakaszában visszalépett az együttműködéstől, és így csak öt exportáló gyártó működött együtt a továbbiakban. Ezért a mintavétel már nem volt szükséges, és erről minden felet értesítettek.

(9) Nyolc importőr/felhasználó válaszolt a mintavételre vonatkozó kérdőívre. Ezért a mintavétel már nem volt szükséges, és erről minden felet értesítettek.

(10) A Bizottság kérdőíveket küldött valamennyi ismert érintett fél és az összes többi olyan vállalat számára, amely az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkezett. Egy örmény, öt kínai és egy brazil exportáló gyártótól, valamint egy törökországi (az analóg ország) gyártótól érkezett válasz. Teljes kitöltött kérdőívet hat közösségi gyártó küldött be, továbbá nyolc importőr/felhasználó működött még együtt, és küldött be válaszokat. Végső felhasználók nem szolgáltattak információt a Bizottság számára, és nem is jelentkeztek a vizsgálat folyamán.

(11) A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping, az abból eredő kár és a közösségi érdek ideiglenes meghatározása szempontjából szükségesnek tartott, és ellenőrző látogatásokat tett a következő vállalatok telephelyein:

a) Közösségi gyártók

- Alcomet PLC, Shumen, Bulgária

- Symetal Aluminium Foil Industry S.A./Elval Hellenic Aluminium Industry S.A. Mandra Attikis, Görögország

b) A Kínai Népköztársaság exportáló gyártói

- Alcoa (Shanghai) Aluminium Products Co., Ltd., Shanghai és Alcoa (Bohai) Aluminium Industries Co., Ltd., Hebei

- North China Aluminium Co., Ltd., Hebei ("North China")

- Shandong Loften Aluminium Foil Co., Ltd., Shandong ("Shandong")

- Zhenjiang Dinsheng Aluminium Industries Joint-Stock Limited Company, Jiangsu

c) Örményország exportáló gyártói

- Closed Joint Stock Company "Rusal-Armenal", Yerevan ("Armenal") és vele kapcsolatban álló importőrök Svájcban és Oroszországban, Rual Foil Limited, Rual Trade Limited, RTI Limited, Rusal Europe Limited és Rusal Marketing Limited

d) Brazíliai exportáló gyártók

- Companhia Brasileira de Aluminio, São Paulo

e) Kapcsolatban nem álló közösségi importőrök/felhasználók

- Coutinho Caro + Co International Trading GmbH, Hamburg, Németország

- Fora Folienfabrik GmbH, Radolfzell, Németország

- ITS Foil and Film rewinding bv, Apeldoorn, Hollandia,

- Groupe Sphere, Paris, Franciaország

(12) Figyelembe véve annak szükségességét, hogy a MET-ben esetleg nem részesülő exportáló gyártók esetében rendes értéket állapítsanak meg, a rendes értéknek egy analóg ország - ez esetben Törökország - adatai alapján történő megállapítása céljából ellenőrzést végeztek a következő vállalat telephelyén:

f) A törökországi gyártó

- Assan Demir ve Sac Sanayi A.Ș, Tuzla (jelenleg Assan Alüminyum Sanayi ve Ticaret A.Ș.)

3. A vizsgálati időszak és a figyelembe vett időszak

(13) A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2007. július 1-jétől2008. június 30-ig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2005. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

B. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

1. Érintett termék

(14) Az eljárás megindításáról szóló értesítésben az érintett termék meghatározása a következő: az eljárás megindítása idején rendszerint az ex 7607 11 10 KN-kóddal bejelentett, Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó, legalább 0,008 mm, de legfeljebb 0,018 mm vastagságú, alátét nélküli, legfeljebb hengerelt, 650 mm-nél nem szélesebb tekercsekben kiszerelt alumíniumfólia.

(15) A vizsgálat feltárta, hogy a fenti termékleírás különféle termékeket foglal magában, köztük úgynevezett "óriástekercseket" és "fogyasztói" tekercseket is. Az óriástekercsek és a fogyasztói tekercsek közötti különbség elsősorban a súlyukból származik (az óriástekercsek rendszerint legalább 150 kg-ot nyomnak), és ezért van szükség az alumíniumfólia áttekercselésére, hogy olyan fogyasztói terméket állítsanak elő, amely csomagolásra és egyéb háztartási célokra használható.

(16) 2009 januárjában az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő ex 7607 11 10 KN-kódot két kódra osztották fel: az ex 7607 11 11 (legfeljebb 0,021 mm vastagságú, 10 kilogramm vagy annál kisebb súlyú, a fogyasztóknak szánt alumíniumfólia-tekercsek) és az ex 7607 11 19 (ugyanilyen jellemzőkkel rendelkező, de 10 kg-nál súlyosabb óriáshengerek). A KN-kód az alumíniumfólia-henger súlyára utal, amely egyenértékű az eredeti termékleírásban szereplő alumíniumfólia-tekerccsel. Mindkettő magára az alumíniumfóliára utal, amelyet tekercsre vagy hengerre, azaz valamilyen tartóra erősítenek fel.

(17) A közösségi feldolgozó iparág, vagyis az "áttekercselők" hangsúlyozták, hogy az érintett terméknek a fogyasztói tekercseket is magában kellene foglalnia, mivel ha az intézkedéseket kizárólag a 10 kg-nál súlyosabb alumíniumfólia behozatalára vezetik be, akkor megnövekedhet a már feldolgozott termékek, azaz a 10 kg-nál kisebb súlyú tekercsek exportja. Az áttekercselés ebben az esetben nem a közösségi, hanem az exportáló országokban történne meg, és ezért a közösségi "áttekercselők" súlyos kárt szenvednének. A kérdést alább a (150)-(162) preambulumbekezdésben tárgyaljuk.

(18) Az alumíniumfóliát alumíniumöntecs vagy fóliahulladék kívánt vastagságra hengerlésével állítják elő. A hengerlés után a fóliát termikus eljárással lágyítják, hogy hajlékony legyen. A hengerlést és lágyítást követően a fóliát 650 mm-nél nem szélesebb hengerekre tekercselik. A hengerméret a használat szempontjából meghatározó, mivel e termék felhasználói ("tekercselők" vagy "áttekercselők") végül a fóliát a kiskereskedelmi értékesítésre szánt kis tekercsekre rögzítik.

(19) A fentiek értelmében azt a következtetést lehet levonni, hogy az érintett termék az ex 7607 11 19 KN-kód alá sorolt, Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó, legalább 0,008 mm, de legfeljebb 0,018 mm vastagságú, alátét nélküli, legfeljebb hengerelt, 650 mm-nél nem szélesebb tekercsekben kiszerelt, 10 kg-ot meghaladó súlyú alumíniumfólia (a továbbiakban: érintett termék).

2. Hasonló termék

(20) A vizsgálat azt igazolta, hogy a Közösségben a közösségi gazdasági ágazat által előállított és eladott alumíniumfólia, az Örményország, Brazília és Kína belföldi piacán előállított és eladott alumíniumfólia, a fenti országokból a Közösségbe importált, valamint a Törökországban gyártott és értékesített alumíniumfólia alapvetően azonos fizikai és technikai tulajdonságokkal rendelkezik, és alapvető végső felhasználási területük is azonos.

(21) Így ideiglenesen levonható az a következtetés, hogy az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében ezeket a termékeket hasonló termékeknek kell tekinteni.

C. PIACGAZDASÁGI ELBÍRÁLÁS (MET) ÉS ANALÓG ORSZÁG

(22) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően az Örményországból és Kínából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatokban a rendes értéket az említett cikk (1)-(6) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azon gyártók esetében, amelyekről megállapították, hogy megfelelnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeknek. Röviden és csak a hivatkozás megkönnyítésére ezek a kritériumok összegzett formában a következők:

- az üzleti döntések a piac jelzéseire adott válaszok, jelentősebb állami beavatkozás nélkül, a költségek pedig a piaci értéket tükrözik,

- a vállalat egyetlen átlátható számviteli nyilvántartást vezet, amelyet a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően független pénzügyi ellenőrzés alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak,

- a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből nem maradtak fenn jelentős torzulások,

- a csődjogi és a tulajdonjogi szabályok stabilitást és jogbiztonságot garantálnak, valamint

- a valutaváltás piaci árfolyamon történik.

(23) Az egyetlen együttműködő örmény exportáló gyártó és az öt, az eljárásban együttműködő kínai exportáló gyártó kérte a piacgazdasági elbánást, és a megadott határidőn belül kitöltötte az erre szolgáló űrlapot.

(24) Az egyetlen együttműködő örmény exportáló gyártó, az Armenal az állította, hogy a 2. cikk (7) bekezdését jogtalanul alkalmazzák Örményországra, mivel azt a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) kritériumai szerint piacgazdasági státusszal rendelkező országnak kellene tekinteni.

(25) Örményországnak átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező országként való kezelése azonban megfelel az alaprendeletnek, amely Örményországot kifejezetten megemlíti a 2. cikk (7) bekezdés a) pontjának lábjegyzetében. Ezt az érvelést ezért elutasították.

(26) A Bizottság minden együttműködő örmény és kínai exportáló gyártó tekintetében felkutatott minden szükségesnek ítélt információt, és a MET-re vonatkozó kérelemben benyújtott valamennyi információt ellenőrizte az egyes vállalatok telephelyein.

1. Örményország

(27) Az Armenal azért nem kaphatott piacgazdasági elbánást, mert a 2. és 3. kritériumot nem teljesítette. A 2. kritériumra vonatkozóan a vállalat 2006-os elszámolása a könyvvizsgálók kedvezőtlen véleményét tartalmazta, 2007-re pedig a vállalat nem nyújtott be auditált elszámolást.

(28) A vállalat szerint az ellenőrzési eljárásnak való megfelelés (2006-ban) és az a kötelezettségvállalásuk, hogy 2007-re vonatkozóan a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelő, ellenőrzött elszámolást nyújtanak be, elegendő kellene, hogy legyen ahhoz, hogy a 2. kritérium követelményei teljesüljenek. A vállalat emellett azt is hangoztatta, hogy még ha a könyvvizsgáló elutasító véleményt fogalmaz is meg az elszámolásnak a nemzetközi számviteli standardokkal való összhangját illetően, az a tény, hogy az elszámolást a nemzetközi ellenőrzési standardokkal összhangban ellenőrzik, elegendő a 2. kritérium követelményeinek teljesítéséhez.

(29) Ez az állítás nem fogadható el. Először is a 2007-es ellenőrzött elszámolásokat nem nyújtották be annak ellenére, hogy a Bizottság ezt kérte, másodszor pedig a 2006-os ellenőrzött elszámolások tekintetében figyelembe kell venni, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontja kivétel, és mint ilyet, szigorúan kell értelmezni. Nyilvánvaló, hogy az elszámolásokat nemcsak ellenőrizni kell a nemzetközi ellenőrzési standardok szerint, hanem elkészíteni is a nemzetközi számviteli standardokkal összhangban kell őket. Az érvelést ezért elutasították.

(30) A 3. kritériummal kapcsolatban a vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a részvények egy jelentős részéért az államnak fizetett ár a névleges értéknek csak mintegy egyharmada volt, és a vállalat a földterületet ingyen kapta az államtól. Elhangzott az az állítás, hogy a részvények vételi értéke a piaci értékükkel volt egyenlő, és hogy a műveletből eredő torzulások sem jelentősek. Ennek az állításnak az igazolására azonban nem nyújtottak be megfelelő bizonyítékot. A vállalat azt is előadta, hogy nem adhatja el az érintett földterületet anélkül, hogy az államnak a telekkönyvi értéket ki ne fizesse, valamint, hogy a terület birtokolásának hatása nem jelentős. Ezt az érvet nem lehet elfogadni, mivel - amint fentebb is jeleztük - a telek kulcsfontosságú eszköz, amelynek közvetlen, jelentős hatása van a vállalat működőképességére és ennél fogva annak pénzügyi helyzetére is.

(31) A fentiek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Rusal Armenal nem részesülhet piacgazdasági elbánásban. A Bizottság konzultált a tanácsadó bizottsággal, és az nem kifogásolta e következtetést.

2. Kína: Piacgazdasági elbánás

(32) Kína öt együttműködő exportáló gyártóinak egyike sem kapta meg a piacgazdasági elbánást, mivel a legfőbb nyersanyag, a nyersalumínium költsége az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjában előírtakkal ellentétben nem tükrözte alapvetően a piaci értékeket. A MET-vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy ez a kínai államnak az alumíniumpiaci beavatkozására vezethető vissza. A nyersalumínium árai az állami ellenőrzés alatt álló és a kínai kereskedőknek fenntartott Shanghai (SHFE) árfolyamjegyzésén alapulnak, míg a nemzetközi referencia a London Metal Exchange (LME) által jegyzett árfolyam. Havi átlagban a vizsgálati időszak alatt az LME által jegyzett árfolyam több mint 21 %-kal volt magasabb, mint az SHFE-é. A nyersalumínium héa-visszatérítést továbbá nem tesz lehetővé, viszont 15 %-os exportadó terheli. Ennek eredményeként a nyersalumínium-termelés túlnyomó részét a kínai piacon adják el, amivel lenyomják a belföldi nyersalumínium-árat, és jelentős költségelőnyt biztosítanak a Kínában működő alumíniumfólia-gyártóknak. Szem előtt tartva azt, hogy a nyersalumínium az alumíniumfólia gyártási költségeinek mintegy 70 százalékát képviseli, ez a különbség mintegy 14 %-os költségelőnyt biztosít a kínai gyártóknak, ami olyan árupiacon, mint az alumíniumfóliáé, meglehetősen jelentős.

(33) A fent leírt általános helyzeten túl három másik vállalat nem felelt meg az első kritérium egyéb követelményeinek. Egyikük fontos üzleti döntéseit nagymértékben befolyásolja az állam; a másik fő berendezései vásárlásához jelentős támogatást kapott, és a harmadik vállalat állóeszközei nem a piaci értékeket tükrözték.

(34) Egy vállalat nem felelt meg a második kritériumnak, mivel nyilvánvaló könyvelési hibákra derült fény, amelyeket a könyvvizsgálók nem észrevételeztek.

(35) A harmadik kritérium tekintetében két vállalat nem felelt meg a követelményeknek. Az egyiknél a földhasználatban mutatkoztak torzulások: amikor a vállalat 1993-ban jogi formáját megváltoztatta, nem ruházta át azonnal a földhasználati jogokat az új vállalatra a megszokott gyakorlat szerint. A földhasználati jogokat csak tíz évvel később ruházták át. A szerződés nem tartalmazott büntető záradékot arra az esetre, ha az okiratokat nem adják át. 2004-ben emellett nem fizették ki előre a jövedelemadót, sem a megfelelő negyedévben, sem az év végén. A vállalat állítása szerint a földhasználati jogok átruházásával kapcsolatban felfedezett szabálytalanságoknak nincs meghatározó hatásuk az elszámolásokra, és az átruházás késése csak de iure történt, viszont de facto nem így volt. Ezzel szemben egy olyan alapvető tényező, mint a földterület használatának lehetősége önmagában közvetlen és jelentős hatást gyakorol a vállalat működőképességére, és ezáltal pénzügyi helyzetére is.

(36) A második vállalat már akkor megkapta a földhasználati jogról szóló bizonyítványt, mielőtt az érte járó összeget teljesen kifizette volna, és a bizonyítványt arra használta fel, hogy jelzálogot szerezzen egy állami tulajdonban lévő banktól.

(37) A Bizottság hivatalosan közzétette a piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapításokat a kínai érintett exportáló gyártók, a Kínai Népköztársaság hatóságai és a panaszos számára. Arra is lehetőséget kaptak, hogy írásban ismertessék véleményüket és meghallgatást kérjenek, amennyiben arra különleges okaik lennének.

(38) Az egyik exportáló gyártó szerint az alumíniumárakat úgy kellene összehasonlítani, hogy a héa nélküli LME-árat hasonlítják össze a héát tartalmazó SHFE-árral. Ez természetesen csökkentené a vizsgálati időszakra jellemző árkülönbségeket, de a Bizottság ezt elvetette, hogy a két tőzsde továbbra is megfelelően összehasonlítható lehessen.

(39) Több fél állította azt is, hogy az alumíniumárakra vonatkozó megállapítás nincs összhangban a Bizottság gyakorlatával, mert korábbi egyesülések esetében (a versenyszabályok szerinti elemzésben) a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a nyersalumínium-piac világméretű. A Rio Tinto/Alcan egyesülésre (3) vonatkozó 2007-es bizottsági határozat szövege szerint azonban az SHFE-vel kapcsolatos érveléssel egyik érintett fél sem élt, és ezért a Bizottság sem elemezhette azt. Ezzel együtt - még ha a kérdés fel is vetődött volna - a releváns földrajzi piacokat érintő versenyjogi kérdésekben a Bizottság a következtetéseit egy olyan közlemény értelmében vonja le, amelyet kizárólag a versenyjog területén alkalmaznak (4), és e közlemény rendelkezései nem feltétlenül alkalmazhatók vagy relevánsak a kereskedelemvédelmi eszközökkel kapcsolatos jogesetekben. Az érvelést ezért elutasították.

(40) A fentiek alapján a piacgazdasági elbánást kérelmező kínai vállalatok közül egyik sem tudta bizonyítani, hogy teljesíti az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelményeket. Ezért az a döntés született, hogy a piacgazdasági elbánást egyetlen vállalat sem kaphatja meg. Konzultációt folytattak a tanácsadó bizottsággal, amely nem kifogásolta e következtetéseket.

3. Kína és Örményország: egyéni elbánás

(41) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint vám megállapítása esetén az említett bekezdés hatálya alá tartozó országok vonatkozásában az egész országra kiterjedő vámot vetnek ki, kivéve azokat az eseteket, amikor az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésével összhangban a vállalatok igazolni tudják, hogy kiviteli áraikat és a kivitel mennyiségét, valamint az értékesítés feltételeit szabadon határozták meg, hogy a valutaváltás piaci árfolyamon történik, továbbá az esetleges állami befolyás nem olyan mértékű, hogy lehetővé tenné az intézkedések kijátszását exportőrönként eltérő vámtétel kiszabása esetén.

(42) A piacgazdasági elbánásért folyamodó valamennyi exportáló gyártó egyúttal egyéni elbánást is kérelmezett arra az esetre, ha az előbbit nem adják meg számukra. A rendelkezésre álló információk alapján ideiglenesen megállapítható volt, hogy az örmény vállalat, valamint az öt kínai vállalatból négy ehhez minden feltételnek eleget tesz. Egy kínai vállalatnak nem adták meg az egyéni elbánást azon az alapon, hogy a vállalat üzleti döntéseiben jelentős az állami befolyás.

4. Analóg ország

(43) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a MET-ben nem részesülő exportáló gyártók esetében a rendes értéket az analóg országban alkalmazott belföldi árak vagy a számtanilag képzett rendes érték alapján kell meghatározni.

(44) Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy a rendes érték meghatározásához Törökországot kívánja kijelölni megfelelő analóg országként, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

(45) Az Armenal Oroszországot javasolta, mint Örményország számára megfelelőbb analóg országot, azon az alapon, hogy a két ország hasonló feltételek között jut hozzá az érintett termékhez szükséges nyersanyaghoz, valamint ugyanazt a technológiát és szaktudást használja fel, mivel az Armenal a legnagyobb orosz alumíniumfólia-gyártó Rusal csoport leányvállalata. Az Armenal azt is hangsúlyozta, hogy a Rusal vezető piaci pozíciója Oroszországban az Armenal vezető örményországi pozíciójához hasonlítható, és hogy az olcsó, folytonosan és jelentősen növekvő kínai export mind az orosz, mind az örmény piacot és értékesítést egyaránt érinti. Mindezeket az állításokat azonban nem támasztották alá megfelelő bizonyítékokkal. A vizsgálat azt is megmutatta, hogy az érintett termék piaca Oroszországban szerény, és kisebb, mint a törökországi piac.

(46) Oroszország mint analóg ország választásának alternatívájaként az Armenal Törökországot tartotta a második megfelelő választásnak.

(47) Az Alcoa csoporthoz tartozó vállalatok Indiát javasolták analóg országként, megfelelőbbnek tartva azt a kínai vállalatok számára. Bebizonyosodott azonban, hogy az indiai piac nem jelentősen nagyobb a töröknél, és hogy a verseny alapvetően a kínai behozatalból fakad. Az indiai piac többi beszállítója kkv, amelyek legtöbbje nem rendelkezik saját hengerüzemmel, és importált kínai eszközöket használ, óriástekercsek vagy közvetlenül kis tekercsek formájában. Ezért sem Oroszországot, sem Indiát nem ítélték megfelelőnek az analóg országként való kiválasztásnál.

(48) Ezt követően a Bizottság megvizsgálta, hogy Törökország megfelel-e, mint analóg ország. Arra a következtetésre jutottak, hogy noha Törökországban az érintett terméknek csak egyetlen gyártója van, ugyanakkor nyílt piaccal rendelkezik, alacsony importvám és jelentős mennyiségű, harmadik országokból származó import jellemzi. A vizsgálat során nem tártak fel semmilyen olyan körülményt - mint például az alapanyagok vagy az energia túlzottan magas költsége -, amely alapján Törökországot ne vehetnék alapul a rendes érték megállapításához.

(49) A fentieket figyelembe véve a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Törökország megfelelőbb analóg ország e vizsgálat céljára. Más érintett felek nem tartották Indiát megfelelő analóg országnak a jelenlegi vizsgálat számára, és az Armenal úgy ítélte meg, hogy Törökország is megfelelő választás lenne.

(50) Egy török gyártó válaszolt az összes török alumíniumfólia-gyártónak megküldött kérdőívre.

(51) Az együttműködő törökországi gyártó válaszában szereplő adatokat a helyszíni vizsgálat során ellenőrizték, és azok megbízható információnak bizonyultak, amely alapján a rendes értéket meg lehet állapítani.

(52) Ezért a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésével összhangban Törökország megfelelő analóg ország.

D. A DÖMPING

1. Brazília

(53) A dömpinget az egyetlen együttműködő brazil exportáló gyártó esetében a következő módszerrel számították ki.

1.1. Rendes érték

(54) Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először az egyetlen exportáló gyártó esetében megvizsgálta, hogy az érintett termék független fogyasztók számára történő belföldi értékesítése reprezentatív-e, azaz az ilyen értékesítések teljes mennyisége eléri vagy meghaladja-e a Közösségbe irányuló hasonló exportértékesítések teljes mennyiségének 5 %-át. Az egyetlen brazíliai exportáló gyártó belföldi értékesítése a vizsgálati időszak alatt reprezentatív volt.

(55) A Bizottság ezt követően meghatározta azokat a belföldi piacon e vállalat által értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak vagy közvetlenül összevethetők voltak a Közösségbe szánt exportra eladott termékfajtákkal.

(56) Egy terméktípus belföldi értékesítését akkor tekintették kellően reprezentatívnak, ha a vizsgálati időszak folyamán a független vevők számára a belföldi piacon értékesített terméktípus mennyisége a közösségi exportra eladott hasonló terméktípus teljes mennyiségének legalább 5 %-a volt.

(57) A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a belföldön reprezentatív mennyiségben értékesített alumíniumfólia egyes típusainak belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint a rendes kereskedelmi forgalomban megvalósuló értékesítésnek tekinthető-e. Ehhez minden egyes exportált terméktípusra vonatkozóan meghatározták a vizsgálati időszak alatt a független fogyasztók számára történt nyereséges belföldi értékesítések arányát.

(58) A belföldön reprezentatív mennyiségben értékesített alumíniumfólia-típusok mindegyikének teljes belföldi értékesítése több mint 80 %-ban nyereséges volt, ezért a rendes értéket a vizsgálati időszak alatt lezajlott összes tranzakció tényleges belföldi ára alapján állapították meg.

(59) Abban az esetben, amikor valamely terméktípus belföldi árát nem lehetett felhasználni a rendes érték meghatározásához, más módszert kellett alkalmazni. Az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében ekkor a Bizottság számtanilag képzett rendes értéket alkalmazott, a következők szerint.

(60) A rendes érték kiszámítása úgy történt, hogy az egyes exportőrök által exportált terméktípusok - adott esetben kiigazított - előállítási költségeihez eladási, általános és adminisztratív költségeket, valamint egy reális mértékű haszonkulcsot adtak hozzá.

(61) Az értékesítési, általános és igazgatási költségeket és a nyereséget minden esetben az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdésében meghatározott módszerekkel állapították meg. Ebből a célból a Bizottság megvizsgálta, hogy a belföldi piacon az egyes érintett exportáló gyártóknál felmerülő értékesítési, általános és igazgatási költségek és az általuk elért nyereség megbízható adatoknak minősülnek-e, és ez esetben úgy ítélte meg, hogy az említett adatok felhasználhatók a normál érték kiszámításához.

1.2. Exportár

(62) Az érintett terméket minden esetben független vevőknek szállították a Közösségbe, ezért az exportár megállapítása az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerint történt, nevezetesen a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján.

1.3. Összehasonlítás

(63) A rendes érték és az exportár összehasonlítását gyártelepi paritáson végezték.

(64) A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlításának biztosítása céljából az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló eltéréseket megfelelő kiigazítások formájában, az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban figyelembe vették, beleértve az exportáló országban való szállítást, a tengeri szállítást, a kezelést, a csomagolást, a hitel- és bankköltséget érintő kiigazításokat is. A vállalat kérelmezte és ideiglenesen meg is kapta az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének d) pontja alapján a kereskedelmi szintek eltéréseinek kiigazítását is.

1.4. Dömpingkülönbözetek

(65) Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően az együttműködő exportáló gyártóra vonatkozó dömpingkülönbözet megállapítására a terméktípusonkénti, a fentiek szerint meghatározott rendes érték súlyozott átlagának és a terméktípusonkénti, fentiek szerint meghatározott exportár súlyozott átlagának összehasonlítása alapján került sor.

(66) Az együtt nem működő exportáló gyártók dömpingkülönbözetének megállapítása céljából először az együttműködés hiányának mértékét állapították meg. E célból összehasonlították az együttműködő exportáló gyártók által bejelentett, a Közösségbe irányuló exportmennyiséget az Eurostat megfelelő behozatali statisztikáival.

(67) Mivel Brazília nagymértékben együttműködött (gyakorlatilag 100 %-ban) - és mivel nem volt alap azt feltételezni, hogy bármely exportáló gyártó szándékosan nem működött volna együtt -, helyénvalónak tűnt, hogy a maradvány dömpingkülönbözetet minden nem együttműködő brazíliai exportáló gyártó esetében az együttműködő exportőrökre kivetett legmagasabb dömpingkülönbözet szintjében állapítsák meg.

(68) A dömpingkülönbözetek a vám megfizetése előtti CIF közösségi határparitásos importár százalékában kifejezve a következők:

2. Örményország

2.1. Rendes érték

a) A rendes érték meghatározása a piacgazdasági elbánásban nem részesített exportáló gyártók esetében

i. Analóg ország

(69) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében a rendes értéket az analóg országban alkalmazott belföldi árak vagy a számtanilag képzett rendes érték alapján kell meghatározni.

(70) Mint fentebb olvasható, a Bizottság úgy határozott, hogy Törökországot jelöli ki megfelelő analóg országként a rendes érték meghatározása céljából.

ii. A rendes érték

(71) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében a rendes érték meghatározása az analóg ország gyártójától kapott ellenőrzött információ alapján történt, azaz az összehasonlítható terméktípusokért a török piacon fizetett vagy fizetendő árak alapján, a fenti (43)-(52) preambulumbekezdésben meghatározott módszer szerint.

2.2. Exportárak

(72) Az együttműködő exportáló gyártó végzett közvetlenül a Közösségbe irányuló exportértékesítést független közösségi vásárlók számára. Az exportárak ezekben az esetekben az érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapultak, az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban. Az értékesítések legnagyobb részét azonban a gyártóval kapcsolatban álló kereskedő és importcégek végezték Oroszországban, Svájcban és Németországban. Ezekben az esetekben az exportárakat az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdése rendelkezései szerint számították ki, ideiglenesen kiigazítva a behozatal és a viszonteladás között felmerülő minden költséget, beleértve az eladási költségekre, az általános és adminiszratív költségekre és valamely független importőr vagy kereskedő által realizált nyereségen alapuló felhalmozódó nyereségre számított ésszerű különbözetet.

2.3. Összehasonlítás

(73) A szállítási és biztosítási, a kezelési és a járulékos költségek, a csomagolási, a hitel- és bankköltségek, valamint a jutalékok tekintetében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésével összhangban szükség esetén elvégezték a megfelelő kiigazításokat minden olyan esetben, amikor azokat ésszerűnek, helyesnek és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottnak ítélték.

2.4. Dömpingkülönbözetek

a) Az egyéni elbánásban részesülő együttműködő exportáló gyártó esetében

(74) Az egyéni elbánásban részesülő egyetlen együttműködő exportáló gyártó dömpingkülönbözetét úgy állapították meg, hogy a fentiek szerint az exportárát összehasonlították az analóg ország rendes értékével.

b) Az összes többi exportáló gyártó esetében

(75) Mivel Örményország nagymértékben együttműködött (gyakorlatilag 100 %-ban) - és mivel nem volt alap azt feltételezni, hogy bármely exportáló gyártó szándékosan nem működött volna együtt ebben az országban -, helyénvalónak tűnt, hogy a maradvány dömpingkülönbözetet minden nem együttműködő örményországi exportáló gyártó esetében az együttműködő exportőrökre kivetett legmagasabb dömpingkülönbözet szintjén állapítsák meg.

(76) Ez alapján a dömping országos szintjét ideiglenesen a vámfizetés nélküli, közösségi határparitáson számított CIF-ár 37,0 %-ában állapították meg.

(77) A dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli, közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve a következő:

3. Kína

3.1. Rendes érték

a) A rendes érték meghatározása a piacgazdasági elbánásban nem részesülő, de egyéni elbánásban részesített exportáló gyártók esetében

(78) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében a rendes érték meghatározása az analóg ország gyártójától kapott ellenőrzött információ alapján történt, azaz az összehasonlítható terméktípusokért a török piacon fizetett vagy fizetendő árak alapján, a fenti módszer szerint.

(79) Ha a belföldi piacon a független vevők számára végzett értékesítések reprezentatívak és nyereségesek voltak, a rendes értéket a (43)-(52) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint a török piacon rendes kereskedelmi forgalomban az összehasonlítható terméktípusokért fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg. Amikor azonban az értékesítések nem voltak reprezentatívak vagy nyereségesek, a rendes értéket úgy számították ki, hogy a török gyártó előállítási költségeihez hozzáadták az eladási, általános és adminisztratív költségeket, valamint egy ésszerű mértékű haszonkulcsot a hazai piacon.

3.2. Exportár az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók esetében

(80) Azokban az esetekben, amikor az egyéni elbánásban részesülő együttműködő exportáló gyártók a Közösségbe irányuló exportjukat közvetlenül értékesítették független közösségi vásárlóknak, az exportárakat az érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg, az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban. Egy együttműködő exportáló gyártó csoport esetében, amely egy közösségi kapcsolódó importőrön keresztül értékesített, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdése szerint számították ki, ideiglenesen kiigazítva a behozatal és a viszonteladás között felmerülő minden költséget, beleértve az eladási költségekre, az általános és adminiszratív költségekre és valamely független importőr vagy kereskedő által realizált nyereségen alapuló felhalmozódó nyereségre számított ésszerű különbözetet.

3.3. Összehasonlítás

(81) A szállítási és biztosítási, a kezelési és a járulékos költségek, a csomagolási, a hitel- és bankköltségek, valamint a jutalékok tekintetében szükség esetén elvégezték a megfelelő kiigazításokat az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésével összhangban minden olyan esetben, amikor azokat ésszerűnek, helyesnek és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottnak ítélték.

3.4. Dömpingkülönbözetek

a) Az egyéni elbánásban részesülő együttműködő exportáló gyártók esetében

(82) Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően az együttműködő exportáló gyártókra vonatkozó dömpingkülönbözet megállapítására a terméktípusonként meghatározott rendes érték súlyozott átlagának és a terméktípusonkénti, meghatározott exportár súlyozott átlagának fentiek szerinti összehasonlítása alapján került sor. A Kínában egyéni elbánásban részesült két kapcsolatban álló vállalat, az Alcoa Shanghai és az Alcoa Bohai esetében a két vállalattól származó adatok együttes átlagát számították ki, hogy az érintett csoport számára ebből egyetlen dömpingkülönbözetet állapítsanak meg.

b) Az összes többi exportáló gyártó esetében

(83) Mivel Kína együttműködése igen kis mértékű volt, az összes többi kínai exportőrre alkalmazandó országos dömpingkülönbözetet úgy számították ki, hogy egy sem piacgazdasági, sem egyéni elbánásban nem részesült együttműködő exportáló gyártó leginkább dömpingelt ügyleteit vették alapul.

(84) Ezen az alapon a dömping egész országra vonatkozó szintjét ideiglenesen a vámfizetés nélküli, közösségi határparitáson számított CIF-ár 42,9 %-ában állapították meg.

(85) A dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélküli közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve így ideiglenesen a következők:

E. A KÁR

1. A közösségi termelés és a közösségi gazdasági ágazat

(86) A közösségi gazdasági ágazatnak az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése szerinti meghatározására tekintettel a Közösségben székhellyel rendelkező és egyetlen érintett exportáló gyártóhoz sem kötődő összes közösségi gyártó termelését figyelembe vették a közösségi gyártás összvolumenének meghatározása céljából.

(87) A panaszt az Eurométaux nyújtotta be négy közösségi gyártó nevében, amelyek a vizsgálatban együttműködtek. Egy további gyártó támogatta a panaszt, egy pedig ellenezte. A vizsgálati időszak alatt az öt együttműködő gyártó a közösségi össztermelés több mint 60 %-át képviselte, amint ez a (86) preambulumbekezdésben is áll. Ennélfogva úgy tekinthető, hogy az öt együttműködő gyártó alkotja az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett közösségi gazdasági ágazatot.

2. Közösségi felhasználás

(88) A közösségi felhasználást a közösségi gazdasági ágazatnak a közösségi piacon történt értékesítési volumene alapján, más gyártók becsült közösségbeli értékesítése, valamint az érintett országokból és egyéb harmadik országokból származó behozatal Eurostat által becsült értékesítési adatai alapján, valamint az érintett exportáló gyártók tájékoztatása alapján állapították meg.

(89) Megjegyzendő, hogy az ex 7607 11 10 KN-kód, amelynek alapján a jelenlegi vizsgálatban a behozatal mennyiségét megállapították, az érintett terméken kívül egyéb alumíniumfólia-típusokat is magában foglalt, pl. egyes továbbfeldolgozásra szánt fóliákat (amelyeket leginkább folyadékok és élelmiszerek hosszú távú konzerválásához használnak), valamint más fóliatermékeket, közöttük a fogyasztói tekercseket (lásd a fenti (15) preambulumbekezdést), amelyek nem azonosak az érintett termékkel. Ezért nem lehetett a termékek e szélesebb kategóriájából elkülöníteni a csak az alumíniumfóliára vonatkozó adatokat és következésképpen az érintett termék behozatalának összvolumenét illetően becslésekbe kellett bocsátkozni. E tekintetben a panaszos azt állította, hogy egyes, a megfelelő kód alatt folytatott behozatalokat ki kellene zárni a vizsgálat köréből különleges eredetük miatt (pl. olyan országokból, amelyekben nem volt ismert alumíniumfólia-gyártás), avagy különleges árszintjük miatt, amelyek azt jelzik, hogy e behozatal nem az érintett termékre vonatkozik. Ugyanígy ki kellett volna zárni az aktív feldolgozás céljából behozott termékeket, mivel az alumíniumfólia esetében az aktív feldolgozás gazdaságilag nem járható út a technikai bonyolultság és a magas költségek miatt. Úgy ítélték meg, hogy ez a módszer megbízható képet adna az alumíniumfólia-behozatal összvolumenéről.

(90) A közösségi felhasználás 8 %-os visszaesése 2006-ban az alumíniumárak nemzetközi piacon tapasztalt erős emelkedésének tulajdonítható; az ár abban az évben 33 %-kal nőtt, és ennek közvetlen hatása volt az alumíniumfólia iránti keresletre is. 1. táblázat Felhasználás az EU-ban (volumen)

3. Az érintett behozatal hatásainak összesített értékelése

(91) A Bizottság megvizsgálta, hogy az Örményországból, Brazíliából és Kínából származó alumíniumfólia behozatalát az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban lehet-e összesítve értékelni.

(92) A brazil exportőr azt hangoztatta, hogy a figyelembe vett időszak alatt mind a Brazíliából importált mennyiség, mind Brazília piaci részesedése csökkent, míg a két másik országból származó import növekedett. A Brazíliából importált termék továbbá állítólag jobb minőségű, mint a Kínából és Örményországból behozott, valamint az értékesítési csatornák és a "forgalmazási módszerek" is különböznek. Ez azt hivatott jelezni, hogy a versenyfeltételek a brazíliai import tekintetében eltérnek a többi érintett országra vonatkozó versenyfeltételektől. Ezért az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésében előírt feltételek közül legalább egy nem teljesül.

(93) Ez az érv az alábbi okokból nem fogadható el: 2. táblázat Átlag importárak az érintett országok szerint

- Amint a fenti (53)-(85) preambulumbekezdésből kiviláglik, a minden érintett országból származó behozatalra vonatkozóan megállapított dömpingkülönbözet meghaladta az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott minimumot.

- Az Örményországól, Brazíliából és Kínából származó import mennyisége nem volt elhanyagolható az alaprendelet 5. cikke (7) bekezdése értelmében, mivel az említett országok piaci részesedése a vizsgálati időszak alatt 5,2 %, 12,8 % és 30,7 % volt (lásd az alábbi, 4. táblázatot). Megállapítható, hogy a Brazíliából származó import 2006-tól a vizsgálati időszak végéig stabil maradt annak ellenére, hogy újra megindult a Kínából származó, és megkezdődött az Örményországból származó behozatal (lásd az alábbi, 3. táblázatot).

- Az érintett országokból importált és a hasonló közösségi termék közötti verseny feltételeit illetően a vizsgálat feltárta, hogy az (összes érintett országból származó) importált termékek és a Közösségben előállított termékek alapvető fizikai tulajdonságai - esetleges minőségi különbségek ellenére is - azonosak és felhasználásaik is megegyeznek. A brazíliai exportőr állításaival szemben az értékesítési csatornákat az összes esetben hasonlónak találták (azaz a termékeket főképpen kiskereskedőknek és végső felhasználóknak adják el az áttekercselők útján). Az említett különböző "forgalmazási módszerek" elsősorban azokra a módszerekre utaltak, amelyek segítségével egyes vevőkkel kapcsolatba léptek, és a Bizottság ezt nem minősítette olyan tényezőnek, amely a versenyfeltételek eltérő jellegére mutatna.

- Az érintett országokból származó behozott termékek közötti versenyfeltételeket illetően a vizsgálat feltárta: annak ellenére, hogy miután a Kínára alkalmazott dömpingellenes vámot visszavonták (lásd a (114) preambulumbekezdést), az érintett országokból érkező importvolumenek 2005-ben és 2006-ban különbözőképpen alakultak, ez annak tulajdonítható, hogy a Kínából és Örményországból származó behozatal csak 2006-ban kezdődött (újra), míg a brazil terméknek már biztos helye volt a közösségi piacon. Ez önmagában nem vezet ahhoz a következtetéshez, hogy a három érintett ország között a versenyfeltételek különbözőek. 2007 és a vizsgálati időszak alatt a Kínából és Örményországból származó importvolumenek a brazil importhoz hasonlóan stabilizálódtak.

- Végezetül - amint az alábbi 2. táblázatból is látható - a brazil behozatal átlagos értékesítési ára a többi érintett ország eladási árainak megfelelt, és a figyelembe vett időszak alatt is ugyanolyan tendenciát követett.

(94) A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen úgy tekinti, hogy teljesült valamennyi, az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltétel, és hogy az érintett országokból származó behozatalt összesítve kell megvizsgálni.

4. Behozatal az érintett országokból

4.1. Az érintett behozatal mennyisége és piaci részesedése

(95) Az érintett országokból érkező behozatal a 2005. évi 13 499 tonnáról 48 141 tonnára nőtt a vizsgálati időszakban, ami 257 %-os növekedést jelent. E növekedés különösen jelentős volt 2006 és 2007 között, amikor elérte a 276 %-ot. 3. táblázat Behozatal az érintett országokból

(96) Az érintett országok piaci részesedése 2005 és a vizsgálati időszak között 14 %-ról 49 %-ra emelkedett, azaz 35 százalékponttal nőtt. Az emelkedés 2006 és 2007 között volt különösen jelentős, 28 százalékpontot emelkedett. 4. táblázat Az érintett országok piaci részesedése

4.2. Árak

(97) 2005-től a vizsgálati időszakig az érintett országokból származó import 15 %-kal emelkedett, 2 211 EUR/tonnáról 2 552 EUR/tonnára, ami tükrözte a nyersanyagár emelkedését, de kisebb mértékben, mint a közösségi gazdasági ágazat áraié (lásd a 7. táblázatot). 5. táblázat Az érintett behozatal árai

4.3. Áralákínálás

(98) Az áralákínálás elemzése céljából a közösségi piacon független vevőknek történt eladások alapján, a közösségi gazdasági ágazat terméktípusonkénti súlyozott átlag eladási árát, gyártelepi szintre igazítva, az érintett országokból származó behozatal azon megfelelő, az első független vevőnek számlázott súlyozott átlagárával hasonlították össze, amelyet a behozatalt követő költségek figyelembevétele végett megfelelően kiigazított CIF-paritás alapján állapítottak meg.

(99) A közösségi gazdasági ágazat eladási árait és az érintett országokból származó behozatal árait ugyanazon a kereskedelmi szinten, nevezetesen a közösségi piacon belüli független vásárlók szintjén hasonlították össze.

(100) A vizsgálati időszak alatt az alákínálási különbözetek súlyozott átlaga a közösségi gazdasági ágazat eladási árának százalékában kifejezve az örményországi exportőröknél 8,0 %, a brazíliaiaknál 12,6 %, a kínaiak esetében pedig 20 % volt. A teljes alákínálási különbözetek súlyozott átlaga az összes érintett országra nézve 10,0 % volt a vizsgálati időszak alatt.

5. A közösségi gazdasági ágazat helyzete

(101) Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a figyelembe vett időszak folyamán a dömpingelt behozatal közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata a gazdasági ágazat helyzete szempontjából valamennyi jelentős gazdasági tényező értékelését magában foglalta.

5.1. Termelés, kapacitás és kapacitáskihasználás

6. táblázat

Termelés, kapacitás és kapacitáskihasználás

(102) A közösségi gazdasági ágazat gyártási volumene nyilvánvalóan negatív tendenciát mutatott 2005 és a vizsgálati időszak között. A gyártási volumen 36 %-kal, a gyártási összkapacitás pedig 9 %-kal csökkent. Ezzel magyarázható, hogy a kapacitáskihasználás csak 30 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt; másképp a visszaesés még hangsúlyosabb lett volna.

5.2. Értékesített mennyiségek, piaci részesedések, növekedés és átlagos egységár az EK-ban

(103) Az alábbi táblázat a közösségi gazdasági ágazat teljesítményét mutatja a közösségi független vevőknek történő értékesítéseik vonatkozásában. 7. táblázat Értékesítési volumen, piaci részesedés és átlagos egységárak a Közösségben

(104) Míg a közösségi felhasználás változékony volt a figyelembe vett időszak során, és végül 4 %-kal nőtt a vizsgálati időszak végére a figyelembe vett időszak elejéhez képest, az érintett termék értékesítési volumene, ami a közösségi gazdasági ágazat által a független közösségi vevőknek történő értékesítést illeti, 30 %-kal csökkent. Ez annyit jelent, hogy a figyelembe vett időszak során a dömpingelt import miatt a közösségi gazdasági ágazat - különösen 2007-ben és a vizsgálati időszak végén - nem tudta kihasználni a megnövekedett felhasználás előnyeit és az általában véve stabil felhasználást. Következésképpen a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése 16 %-kal csökkent 2005 és a vizsgálati időszak között.

(105) Ugyanezen időszakban a közösségi gazdasági ágazat gyártelepi szintű, független vevőknek szánt értékesítési átlagárai a közösségi piacon 20 %-kal nőttek, a fő nyersanyag - az alumínium - jelentős áremelkedését tükrözve. Ezzel együtt, míg az alumínium ára 27 %-kal nőtt, a közösségi gazdasági ágazat értékesítési ára csak 20 %-kal emelkedett. A közösségi gazdasági ágazat valójában tehát nem tudta teljes mértékben áthárítani az általános költségemelkedést a vevőire.

5.3. Készletek

(106) Az alábbi számadatok az egyes időszakok végén rendelkezésre álló árukészletek mennyiségét mutatják. 8. táblázat Készletek

(107) A vizsgálat megállapította, hogy a készletek nem játszanak valóban szerepet a kár bekövetkezésében, hiszen a gyártás nagy részét megrendelésre végzik. Ezért a készletek változása itt csak tájékoztatásként szerepel. A készletek mindenesetre mintegy 7 %-kal csökkentek 2005 és a vizsgálati időszak között.

5.4. Beruházások és tőkebevonási képesség

9. táblázat

Beruházások

(108) 2005 és a vizsgálati időszak között a hasonló termék gyártására fordított beruházások értéke 42 %-kal csökkent. A 2005 és 2006 között bekövetkezett jelentős, 90 %-os csökkenést követően 2007-ben az érték alacsony szinten maradt. A vizsgálati időszak folyamán a beruházások értéke 39 %-kal növekedett, de 2005-höz képest továbbra is alacsony szinten maradt. A vizsgálat során megállapították, hogy az épületekbe, berendezésekbe és gépekbe való beruházás célja elsősorban a gyártási kapacitás fenntartása volt. Megjegyzendő, hogy ezeket a beruházásokat más, az érintett terméktől eltérő alumíniumfóliák gyártására is lehet használni. Ennek ellenére, noha a fent már említett alacsony kapacitáskihasználás mellett nem lehetett a beruházásoknak az érintett termékre fordított részét pontosan meghatározni, kiderült, hogy a beruházásokat különben sem a teljes gyártási kapacitás növelése érdekében, hanem azért hajtották végre, hogy javítsák és tovább egyszerűsítsék a gyártási folyamatot költségmegtakarítás céljából.

5.5. Jövedelmezőség, a beruházás megtérülése és pénzforgalom

10. táblázat

Jövedelmezőség, a beruházás megtérülése és pénzforgalom

(109) A figyelembe vett időszakban a közösségi gazdasági ágazat nettó értékesítésének százalékában kifejezett nyereségesség negatív maradt, és ugyanúgy alakult, mint a közösségi felhasználás: a vizsgálat enyhe javulást mutatott a közösségi felhasználás 2007-es emelkedésének kontextusában, de a vizsgálati időszakban a nyereségesség ismét csökkent.

(110) A teljes befektetések megtérülésének számítása során a hasonló termék adózás előtti nettó nyereségét az állóeszközök nettó könyvelésben szereplő értékének arányában fejezték ki, a hasonló termékekre elosztva. Ez a mutató negatívnak bizonyult a figyelembe vett időszak alatt, és 2005-2006-ban különösen, amikor is a befektetések megtérülése - 90 %-ról - 719 %-ra esett vissza.

(111) A közösségi gazdasági ágazat pénzforgalmában is negatív változások mutatkoztak, aminek folytán a vizsgálati időszakban a közösségi gazdasági ágazat általános pénzügyi helyzetében drámai hanyatlás következett be.

5.6. Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

11. táblázat

Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

(112) A közösségi gazdasági ágazat által foglalkoztatottak száma összességében 30 %-kal csökkent, részben a figyelembe vett időszak végén végzett szerkezetátalakításból kifolyólag. Így - bár az átlagbérek változatlanok maradtak - a foglalkoztatási költségek összességükben jelentősen csökkentek. A foglalkoztatás csökkenése nem volt olyan gyors, mint a termelésé. Ennek következményeként közösségi gazdasági ágazat termelékenységét nem sikerült a 2005-ös szinten tartani.

5.7. A dömpingkülönbözet nagysága

(113) A dömpingelt behozatalok mennyiségének és árának figyelembevételével a tényleges dömpingkülönbözet hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

5.8. Korábbi dömping okozta károk helyreállítása

(114) A Tanács 2001-ben végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából és Oroszországból származó alumíniumfóliára (5). Ezek az intézkedések 2006. május elején hatályukat vesztették (6). Az e vizsgálat során gyűjtött adatokból úgy tűnik, hogy a közösségi gazdasági ágazat a korábbi dömpinget követően nem állt helyre, és helyzete 2006 után - azaz a dömpingellenes vámok megszűnését és a dömpingelt behozatalnak a közösségi piacon való ismételt megjelenését követően - még inkább romlott.

5.9. Növekedés

(115) A vizsgálat kimutatta, hogy a felhasználás viszonylag stabil szintje ellenére - amely azért a figyelembe vett időszakban enyhén ingadozott - a közösségi gazdasági ágazat mind értékesítési volumenéből (- 31,4 %), mind pedig piaci részesedéséből veszített (- 35 %) az időszak során.

6. A kárra vonatkozó következtetés

(116) A kármutatók elemzése rámutatott arra, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzete a figyelembe vett időszak alatt jelentősen romlott. A figyelembe vett időszak folyamán mindegyik kármutató negatív tendenciát jelez, kivéve az eladási egységárakat a nyersanyag áremelkedése miatt, és így nem befolyásolhatták pozitívan a közösségi gazdasági ágazat nyereségességét, amely az egész időszak folyamán negatív maradt. A piaci részesedés csökkenésének megállítása és a gyártás ésszerű szinten tartása érdekében a közösségi gazdasági ágazatnak nem maradt más választása, mint a dömpingelt behozatal árszintjének követése, és nem volt abban a helyzetben, hogy az erősen megemelkedett nyersanyagárakat fogyasztóira hárítsa. Ennek következtében a közösségi gazdasági ágazat veszteségeket szenvedett, és pénzügyi helyzete a figyelembe vett időszakban jelentősen romlott.

(117) Az értékesítési volumen csökkenése azt is maga után vonta, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem tudta kihasználni az alumíniumfólia-piacon mutatkozó viszonylag stabil keresletet a figyelembe vett időszak alatt.

(118) A fentiek figyelembevételével átmenetileg megállapítható, hogy a közösségi gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdése szerint.

F. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK

1. Bevezetés

(119) Az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgálta, hogy az Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó érintett termék dömpingelt behozatala okozott-e olyan mértékű kárt a közösségi gazdasági ágazatnak, amely jelentős kárnak minősíthető. A dömpingelt behozataltól eltérő egyéb, a közösségi gazdasági ágazatot ezzel egyidejűleg károkozással fenyegető ismert tényezőket is megvizsgáltak annak biztosítására, hogy az egyéb tényezők által okozott esetleges károkat ne tulajdoníthassák a dömpingelt behozatalnak.

2. A dömpingelt behozatal hatása

(120) Az érintett országokból származó behozatal volumene jelentősen - 257 %-kal -, piaci részesedése pedig 35 százalékponttal nőtt, a vizsgálati időszakban elérve a közösségi piac 49 %-át. Ezzel egy időben a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése megközelítőleg 17 százalékponttal csökkent.

(121) Az érintett országokból érkező behozatal tonnánkénti átlagos értékesítési egységára csak 15 %-kal nőtt, noha a nyersanyag ára nemzetközi méretekben 27 %-kal emelkedett; ezzel a közösségi gazdasági ágazat árainak a vizsgálati időszakban átlagosan 10 %-kal kínált alá. Az érintett országokból érkező behozatal mennyiségének jelentős növekedése, valamint piaci részesedésük növekedése a figyelembe vett időszakban - olyan árak mellett, amelyek jóval a közösségi gazdasági ágazat árai alatt maradtak - egybeesett a közösségi gazdasági ágazat általános pénzügyi helyzetének nyilvánvaló romlásával ugyanebben az időszakban. Ez a romlás különösen a gyártásvolumenben és az értékesítés volumenében jelentkezik, ezek jelentősen csökkentek. Az eladási árak növekedése továbbá nem volt olyan ütemű, mint a nyersanyagköltség növekedése. Míg a haszonkulcs enyhén növekedett 2005 és a vizsgálati időszak vége között, a figyelembe vett időszak egészében negatív maradt.

(122) A dömpingelt import hatásairól szóló elemzésben a Bizottság megállapította, hogy az ár a verseny fontos tényezője, mivel a minőségbeli különbség nem játszik nagy szerepet. Megjegyzendő, hogy a dömpingelt import ára jóval alatta maradt mind a közösségi gazdasági ágazat, mind pedig más harmadik országbeli exportőrök árainak.

(123) Ezért ideiglenesen megállapítható, hogy az érintett behozatal által gyakorolt nyomás, mely 2005-től a mennyiség és a piaci részesedés emelkedéséhez vezetett, és melyet igen alacsony és dömpingelt árak jellemeztek, meghatározó szerepet játszott a közösségi gazdasági ágazatot ért jelentős kár kialakulásában.

3. Egyéb tényezők hatása

a) A Kínán, Örményországon és Brazílián kívüli harmadik országokból származó behozatalok

12. táblázat

Más harmadik országokból származó behozatal (mennyiség)

13. táblázat

Más harmadik országokból származó behozatal (átlagár tonnánként)

14. táblázat

Piaci részesedés

(124) A főbb egyéb exportáló országok Oroszország, Törökország és Venezuela, amelyek 1,0 és 7,3 % közötti piaci részesedést képviseltek a vizsgálati időszak alatt. A többi harmadik ország behozatala külön-külön csak elhanyagolható piaci részesedéseket jelentett. Amint a fenti 11. táblázatból kitűnik, a más harmadik országok behozatalának volumene jelentősen csökkent a figyelembe vett időszakban: a 2005-ös 19 614 tonnáról a vizsgálati időszak alatti 12 870 tonnára, azaz 34 %-kal. A piaci részesedések ugyanígy csökkentek, a 2005-ös 20,6 %-ról a vizsgálati időszak alatti 13 %-ra.

(125) Az importárakkal kapcsolatban megjegyzendő, hogy a három másik fő exportáló ország - Oroszország, Törökország és Venezuela - behozatalait a közösségi gazdasági ágazat értékesítési árainál kissé alacsonyabb árak jellemezték. Ezzel együtt ezen országok korlátozott, sőt fokozatosan csökkenő piaci részesedését nem ítélték negatívnak a közösségi gazdasági ágazat helyzetére nézve. A többi harmadik ország árai - Oroszország, Törökország, Venezuela és a három érintett ország kivételével - átlagosan magasabbnak bizonyultak, mint a közösségi gazdasági ágazatéi (+ 7,8 %).

(126) Ebből az a következtetés vonható le, hogy a más harmadik országokból származó behozatal nem gyakorolt jelentős hatást a közösségi gazdasági ágazat helyzetére.

b) A közösségi gazdasági ágazat kivitele

(127) Egy exportáló gyártó hangoztatta, hogy az EUR/USD átváltási árfolyam kedvezőtlen alakulása volt a közösségi gazdasági ágazat exportteljesítménye nagyfokú romlásának oka, ami aztán az ágazat jelentős kárához vezetett.

(128) A figyelembe vett időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat Közösségen kívülre irányuló alumíniumfólia-exportja (63 %-kal) csökkent. A figyelembe vett időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat exportárai is csökkentek, 26 %-kal. A vizsgálati időszak során azonban ezek az exportok a közösségi gazdasági ágazat független vevők számára történő összes értékesítésének csupán 6,6 %-át tették ki, így a Bizottság álláspontja szerint nem volt jelentős szerepük a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárban.

c) A közösségi gazdasági ágazat behozatala

(129) Egy közösségi gyártó a Kínában lévő, vele kapcsolatban álló vállalattól importálta az érintett terméket, és azt értékesítette újra a közösségi piacon. Noha a viszonteladási árak valóban a közösségi gazdasági ágazat árai alá kínáltak, meg kell jegyezni, hogy ez a Kínából származó import csak igen kis részét jelentette a Kínából érkező összbehozatalnak (1 és 5 % között). Ezen túlmenően pedig az ilyen jellegű behozatalra csak azért került sor, hogy megtartsák globális vevőiket, akik egyébként a kínai szállítóktól dömpingelt áron vásárolták volna meg az érintett terméket. Ezért a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az érintett terméknek az érintett közösségi gyártó által Kínából végzett behozatalának kis volumene nem szünteti meg a dömpingelt import és a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti okozati összefüggést.

d) A közösségi gazdasági ágazat által önmagának okozott kár

(130) Egy exportáló gyártó azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazat értékesítési volumenének csökkenése nem a szóban forgó behozatal miatt következett be, hanem azért, mert az ágazat úgy döntött, hogy termelését és eladásait a háztartási használatú alumíniumfólia jövedelmezőbb piaca felé irányítja.

(131) Az áttekercselők azt állították, hogy az érintett termék tulajdonképpen melléktermék a közösségi gazdasági ágazat számára, és csak arra való, hogy "járjanak a gépek", amikor a háztartási felhasználásra szánt alumíniumfólia iránt kicsi a kereslet.

(132) A vizsgálat ideiglenesen azonban azt állapította meg, hogy ezek az állítások alaptalanok. Az egyik legnagyobb közösségi gyártó háztartási alumíniumfólia-gyártásának volumene a figyelembe vett időszak alatt stabil maradt, míg az érintett termék eladási volumene jelentősen csökkent. Ezért ideiglenesen azt a következtetést lehet levonni, hogy a közösségi gazdasági ágazatban jelentős kihasználatlan kapacitások vannak. A közösségi gazdasági ágazat kihasználatlan kapacitása megnőtt, mióta a kapacitáskihasználás jelentősen (86-ról 60 %-ra) csökkent.

e) A felhasználás alakulása a közösségi piacon

(133) Megvizsgálták, hogy a felhasználás alakulása lehetett-e olyan tényező, amely jelentős kárt okozott a közösségi gazdasági ágazatnak.

(134) Amint a (88) preambulumbekezdés említi, a közösségi felhasználás nem mutat egységes tendenciát. A közösségi összfelhasználás ugyan visszaesett 2005 és 2006 között, 2007-ben azonban ismét megnőtt. A vizsgálati időszak alatt a felhasználás 17 százalékponttal csökkent. A közösségi gazdasági ágazat értékesítési volumene azonban nem ugyanígy alakult, mivel az eladások erősen csökkentek, különösen 2006-2007-ben (- 19 %), míg a közösségi felhasználás ugyanakkor 29 %-kal megnőtt. A figyelembe vett időszak vizsgálatakor továbbá kitűnik, hogy a közösségi gazdasági ágazat a vizsgálati időszak alatt nem teljesítette ugyanazt az eladási volument, mint a figyelembe vett időszak elején (- 30 %), noha a közösségi felhasználás csaknem ugyanolyan szintre esett vissza a vizsgálati időszak végére, az össznövekedés + 4 % lévén.

f) A közösségi gazdasági ágazat költségeinek alakulása

(135) Mivel a nyersanyagköltségek az összes gyártási költség 60-65 %-át képviselik, az alumínium árának erőteljes emelkedése a nemzetközi piacon - 27 % a figyelembe vett időszakban - az ágazat költségeinek jelentős növekedéséhez vezetett.

(136) Ugyanakkor, míg a nyersanyag ára 27 %-kal, a közösségi gazdasági ágazat eladási ára csak 19 %-kal nőtt, ami azt jelenti, hogy a költségnövekedést nem lehetett teljes mértékben a vevőkre áthárítani.

4. Következtetés az okozati összefüggésről

(137) A fentiek alapján ideiglenesen levonható a következtetés, hogy a közösségi gazdasági ágazat jelentős kárát nem lehet sem egyéb harmadik országokból származó behozatalnak, sem a közösségi piacon bekövetkezett keresletcsökkenésnek tulajdonítani, hanem csakis az érintett országokból a figyelembe vett időszakon belüli dömpingelt behozatal növekedésének. Az egyrészt az Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal növekedése, az említett országok piaci részesedésének növekedése és a megállapított alákínálás, valamint másrészről a közösségi gazdasági ágazat helyzetének nyilvánvaló romlása közötti időbeli egybeesés arra enged következtetni, hogy a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt a dömpingelt behozatal okozta, az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében. Ez különösen abban nyilvánult meg, hogy a dömpingelt behozatal árnyomására a közösségi gazdasági ágazat nem tudta emelni értékesítési árait a közösségi piacon. Így az általános költségnövekedést nem lehetett teljes mértékben a vevőkre hárítani, és a haszonkulcs nagyon alacsony maradt a közösségi felhasználás 2006 és 2007 közötti erőteljes emelkedése ellenére, ami drasztikus hatást gyakorolt a közösségi ágazat általános pénzügyi helyzetére. A Bizottság egyéb tényezők lehetséges hatását is megvizsgálta - egyéb harmadik országokból származó behozatal, a közösségi gazdasági ágazat exportja, illetve a költségek alakulása -, de azok nem bizonyultak a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár meghatározó okainak.

(138) A fenti elemzés alapján - amely a közösségi gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló valamennyi ismert tényező hatásait megfelelően megkülönböztette és elkülönítette a dömpingelt behozatal káros hatásától - azt az ideiglenes következtetést vonták le, hogy az Örményországból, Brazíliából és Kínai Népköztársaságból származó alumíniumfólia-behozatal jelentős kárt okozott a közösségi gazdasági ágazatnak az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében.

G. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

(139) Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömpingre vonatkozó következtetés ellenére fennállnak-e kényszerítő okok annak megállapítására, hogy az intézkedések elfogadása ebben az esetben nem közösségi érdek. E tekintetben mérlegelni kell a lehetséges intézkedéseknek az eljárásban részt vevő felekre gyakorolt várható hatását és annak a következményeit is, ha nem hoznak intézkedéseket.

(140) Annak érdekében, hogy az intézkedések bevezetésének vagy elhagyásának valószínű hatását felmérje, a Bizottság információt kért az összes ismert érintett féltől, illetve azoktól, akik maguktól jelentkeztek. Ennek alapján a Bizottság kérdőíveket küldött ki a közösségi gazdasági ágazatnak, két független importőrnek és 24 felhasználónak.

(141) Amint a (10) preambulumbekezdésben szerepel, hat közösségi gyártó és nyolc független importőr/felhasználó válaszolt a kérdőívre.

1. A közösségi gazdasági ágazat érdeke

(142) A közösségi gazdasági ágazatnak kárt okozó helyzet abból adódott, hogy nehéz volt versenyeznie az alacsony árú, dömpingelt behozatallal.

(143) Az intézkedések bevezetése várhatóan megakadályozza majd a piac további torzulását és a további árleszorítást, valamint helyreállítja a tisztességes versenyt. A közösségi gazdasági ágazat így képes lesz eladási volumenének emelésére, és a piaci részesedésének visszaszerzésére, s ezáltal jobb méretgazdaságosság elérésére, hogy így a gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének javításához, illetve a termelési létesítményekbe történő beruházásokhoz szükséges haszonszintet elérje, ezáltal garantálva a közösségi gazdasági ágazat fennmaradását.

(144) Amennyiben azonban dömpingellenes intézkedések alkalmazására nem kerül sor, a közösségi gazdasági ágazat helyzete tovább romlana. A közösségi gazdasági ágazatot különösen kedvezőtlenül érinti az emelkedő eladási egységárak ellenére bekövetkező bevételcsökkenés. Ez a közösségi ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése csökkenéséből ered, amit a dömpingelt import okoz. A dömpingelt behozatal árnyomásának következtében a közösségi gazdasági ágazat nem tudta teljes egészében áthárítani vevőire a nyersanyagköltség emelkedését sem. A vizsgálati időszak alatti csökkenő bevételt és jelentősen rosszabbodó tendenciát tekintve az a legvalószínűbb, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzete intézkedések hiányában tovább romlana. Ez végső soron a gyártás további kényszerű csökkentéséhez vezetne, ami veszélyeztethetné a közösségi foglalkoztatást és beruházásokat. A közösségi gyártás megszűnése esetén az alumíniumfólia-felhasználók jobban függenének a közösségen kívüli szállítóktól.

(145) Ennek megfelelően levonható az az ideiglenes következtetés, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése a közösségi gazdasági ágazat érdekét szolgálná, mivel lehetővé tenné a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy a káros dömping hatásait követően helyreálljon.

2. A független importőrök érdeke

(146) A Bizottság kérdőíveket küldött minden ismert importőrnek/kereskedőnek. Az importőrök közül ketten nyújtottak be a kérdőívre válaszokat. A két importőr által behozott érintett termék mennyisége az érintett országokból a Közösségbe irányuló teljes behozatal 17,0 %-át és a közösségi felhasználás 8,0 %-át teszi ki.

(147) Az érintett importőrök által szolgáltatott információk szerint az érintett termékre vonatkozó haszonkulcs valóban viszonylag alacsony. Ezért azt állították, hogy az esetleges dömpingellenes vámokat nem lehetne a végső felhasználókra - azaz elsősorban az áttekercselőkre - áthárítani.

(148) Először is megjegyzendő, hogy a vizsgálat feltárta, hogy az árnövekedések legalább részben átháríthatók a vevőkre, mivel - mint az alábbiakban említjük - az alumíniumfólia árai erősen ingadoznak és egyes nagyobb áremelkedéseket már a múltban is áthárítottak a vevőkre.

(149) Másodszor, vannak más beszállító országok is, mint Oroszország, Venezuela vagy Törökország, ahonnan a terméket dömpingellenes vám nélkül lehet behozni. Ezért annak ellenére, hogy a dömpingellenes vám kivetése bizonyos mértékig hatna ezekre a vállalatokra, e hatás az egyéb szállító országok megléte miatt mérsékelt lenne.

3. A felhasználók érdeke

(150) A Bizottság kérdőíveket küldött ki minden általa ismert közösségi felhasználónak, amelyek közül hatan válaszoltak. A legfőbb közösségi felhasználók az áttekercselők, akiknek a tevékenysége a csomagolóanyagokkal való kereskedés (nemcsak alumíniumfólia, hanem papír és műanyag is), miután az importált érintett terméket kisebb hengerekre tekercselték át, és azokat újracsomagolták ipari és kiskereskedelmi célú értékesítésre. Az áttekercselők nem vesznek háztartási célú alumíniumfóliát. Az érintett termék közösségi felhasználásának 80 %-át teszik ki.

(151) Amennyiben dömpingellenes intézkedések bevezetésére kerülne sor, az áttekercselőket különösen érzékenyen érintenék a következők: i. a verseny torzulása a más harmadik országban működő áttekercselőkkel szemben; ii. elegendő alumíniumfólia-ellátás megléte a Közösségben; és iii. az esetleges intézkedések hatása a tevékenységi területükre.

3.1. Jelentős hátrány az egyéb harmadik országok áttekercselőivel szemben

(152) Elhangzott az állítás, hogy intézkedések bevezetése esetén az érintett országokbeli alumíniumfólia-gyártók, elsősorban Kínában, a feldolgozott termékekre terjesztenék ki tevékenységüket (pl. az érintett terméket háztartási felhasználásra való hengerekre tekercselnék át), s ezeket exportálnák a Közösségbe a dömpingellenes vám megfizetésének elkerülése érdekében. Ha ez beigazolódik, a dömping a származékos, feldolgozott terméket érintené és a közösségi áttekercselők kiszorulnának a piacról.

(153) Megjegyzendő, hogy a háztartási felhasználásra szánt tekercsek szállítási költsége aránylag igen magas, és ezért e termék Közösségbe szállítása esetleg nem gazdaságos. Ezért a Közösség áttekercselői továbbra is élveznék az olyan természetes előnyöket, mint a kisebb szállítási költség és a viszonteladóknak kínált szélesebb termékskála.

3.2. Kínálathiány

(154) Az áttekercselők szerint az óriástekercsek közösségi gyártóit jobban érdekli a háztartási fóliatekercsek gyártása, mert azok értékesítési ára magasabb, mint az alumíniumfóliáé, és állítólag csak akkor szállítanak nekik alumíniumfóliát, amikor a háztartási fólia iránti kereslet csökken. Mivel a háztartási alumíniumfólia és az alumíniumfólia ugyanazon a gyártósoron készül, az egyik termékről a másikra való átállás könnyű, és nem vonna maga után jelentős költségeket.

(155) Ugyanezek az érdekelt felek azt is állították, hogy emiatt nincsen a Közösségben elegendő kínálat alumíniumfóliából (vagy legalábbis a kínálat nem elég stabil), és ennek eredményeképpen nagyobb az importtól, és elsősorban az érintett országokból származó importtól való függés. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy a jelenlegi stádiumban, az elérhető ellenőrzött információk alapján nem bizonyítható, hogy ezek az állítások megalapozottak. Így például az egyik legnagyobb közösségi gyártó háztartási alumíniumfólia-gyártásának volumene a figyelembe vett időszak alatt stabil maradt, míg alumíniumfólia eladásainak volumene jelentősen csökkent. Ez arra mutat, hogy az állításokkal szemben a háztartási alumíniumfóliagyártás nem váltotta fel az alumíniumfólia-gyártást.

(156) Általában véve mióta a kapacitáskihasználás jelentősen (88-ról 62 %-ra) csökkent, a közösségi gazdasági ágazat kihasználatlan kapacitása megnőtt. Ebből arra lehetett következtetni, hogy jelentős közösségi termelési többletkapacitás van az alumíniumfóliagyártás terén, amely kielégíthetné a közösségi termék iránti esetleg megnövekedő keresletet is. Ezen az alapon nem lehetett arra a következtetésre jutni, hogy a közösségi vevők függnének az alumíniumfólia-behozataltól.

(157) A vámok bevezetése nem vezetne kínálathiányhoz. Más harmadik országokból származó alternatív ellátási források, vámok nélkül, szintén rendelkezésre állnak. Emellett más harmadik országok piaci részesedése is csökkent, ami azt jelzi, hogy ezekben az országokban is vannak kihasználatlan kapacitások, amelyekből szállítani lehetne a közösségi piacra, amennyiben a tisztességes verseny helyreáll.

3.3. Az esetleges intézkedések hatása az áttekercselőkre

(158) A kis ("fogyasztói") tekercsek súlya 10 kilogrammnál kevesebb, és azokat több célból rövid távú csomagolásra használják fel (leginkább háztartásokban, vendéglátóiparban, valamint élelmiszer- és virág-kiskereskedelmi forgalomban).

(159) Az áttekercselők azt állították, hogy sérülékeny a helyzetük, mivel az alumíniumfólia-gyártók és a főbb kiskereskedelmi forgalmazási láncok közé szorultak, amelyek igen szűk haszonkulcsot kényszerítenek rájuk. Az áttekercselők általános nyeresége -2 % és + 2 % között mozog.

(160) Noha az áttekercselők általában véve számos csomagolóeszközt szolgáltatnak, az alumíniumfólia forgalmuk nagy részét teszi ki (esetenként 70 %); alacsony nyereségességüket figyelembe véve az esetleges intézkedések jelentős hatást tennének rájuk, mivel úgy vélik, hogy a terheket nem tudnák vevőikre hárítani.

(161) Az áttekercselők át tudnák hárítani a dömpingellenes vámot a vevőikre, főként, ha a fő nyersanyag ára viszonylag alacsony marad a 2006-2007-ben tapasztalt nagyon magas árakhoz képest. Emellett, mint a (149) preambulumbekezdésben is áll, vannak más lehetséges beszállító országok is.

(162) A fentiek alapján ideiglenesen azt a következtetést lehet levonni, hogy a felhasználókra gyakorolt hatás nem lenne elegendő ahhoz, hogy az ilyen intézkedéseket a Közösség általános érdekével szembenállónak lehessen tekinteni.

4. A közösségi érdekre vonatkozó következtetés

(163) Az előbbiekben említett valamennyi tényező figyelembevételét követően megállapítható, hogy az intézkedések bevezetése nem gyakorolna jelentős kedvezőtlen hatást az érintett termék felhasználói, illetve importőrei helyzetére. Az előbbiek alapján a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy nincsenek kényszerítő okok az ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetése ellen.

H. IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

1. A kár megszüntetéséhez szükséges szint

(164) A dömpinggel, az ebből származó kárral, az okozati összefüggéssel és a közösségi érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon a közösségi gazdasági ágazatnak.

(165) A vám mértékének megállapítása érdekében figyelembe kell venni mind a megállapított dömpingkülönbözetet, mind a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét. A káros dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor a Bizottság úgy ítélte meg, hogy olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek révén fedezhetők a közösségi gazdasági ágazat előállítási költségei és általában olyan, adózás előtti, ésszerű nyereség elérését teszik lehetővé, amelyet a gazdasági ágazat ilyen típusú ágazatban rendes versenyfeltételek mellett, azaz a dömpingelt behozatal nélkül, a hasonló termék Közösségben történő értékesítése révén elérne. A gyártók adózás előtti haszonkulcsát 5 %-ban állapította meg a Bizottság, ezt használta az eredeti vizsgálati eljárás is a panaszban javasoltak alapján. Ezt a nyereségszintet a jelenlegi vizsgálat is megerősítette.

(166) A szükséges áremelést akkor az alákínáláshoz kiszámított termékenkénti súlyozott átlag importár és a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon értékesített terméknek a kárt nem okozó ára közötti összehasonlítás alapján határozták meg (lásd a fenti (98)-(100) preambulumbekezdést). A kárt nem okozó árat úgy határozták meg, hogy a közösségi gazdasági ágazat értékesítési árát korrigálták a vizsgálati időszak során elszenvedett tényleges veszteséggel, és hozzáadták a fent említett haszonkulcsot. Az összehasonlításból származó különbségeket azután a teljes CIF-behozatal értékének százalékában fejezték ki. Örményország és Brazília számára a jelentős mértékű együttműködés figyelembevételével a maradvány kárkülönbözetet az érintett együttműködő exportőrök különbözetének szintjében állapították meg. Kína esetében az igen alacsony fokú együttműködési készségre tekintettel a maradvány kárkülönbözetet az egyetlen együttműködő, egyéni elbánásban részesült exportáló gyártó legnagyobb kárt okozó exportjának alapján számították ki.

2. Ideiglenes intézkedések

(167) A fentiek alapján, az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a Bizottság úgy véli, hogy a dömping- és a kárkülönbözet közül az alacsonyabbik szintjén, az alacsonyabb vám szabályának megfelelően, ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni.

(168) Az e rendeletben az egyes vállalatokra meghatározott dömpingellenes vám mértékét a Bizottság a jelenlegi vizsgálat eredményeire alapozva állapította meg. Ennek megfelelően a vámok az e vizsgálat során az e vállalatok tekintetében tapasztalt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (szemben az "összes többi vállalatra" alkalmazandó maradványvámokkal Örményországban, Brazíliában és Kínában) így kizárólag az érintett országból származó és e vállalatok - tehát az említett jogalanyok - által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. Azon importtermékek esetében, amelyeket bármely más, e dokumentum rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten nem említett vállalat állított elő - beleértve azokat a jogalanyokat is, amelyek kapcsolatban állnak a konkrétan említettekkel - nem alkalmazhatók ezek a vámtételek, így azok esetében az "összes többi vállalatra" vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(169) Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására vonatkozó bármely kérelmet (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, vagy új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell intézni (7), haladéktalanul mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például a névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függnek össze. A Bizottság adott esetben - a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően - a rendeletet az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok jegyzékének naprakésszé tételével megfelelően módosítani fogja.

(170) A fentiek alapján az ideiglenes vámtételek a következők:

I. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

(171) A megfelelő ügyvitel érdekében meg kell határozni azt az időszakot, amelyen belül az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkező érdekelt felek írásban ismertethetik álláspontjukat és meghallgatást kérhetnek. Emellett fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az e rendelet alkalmazásában a dömpingellenes vámok kivetésével kapcsolatban tett megállapítások ideiglenes jellegűek, és adott esetben a végleges vámok meghatározása céljából újra kell értékelni azokat,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni a legalább 0,008 mm, de 0,018 mm-t meg nem haladó vastagságú, alátét nélkül, legfeljebb hengerelt, 650 mm-nél nem szélesebb tekercsekben kiszerelt, 10 kg-ot meghaladó súlyú, az ex 7607 11 19 KN-kód (7607111910 TARIC-kód) alá tartozó, Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó alumíniumfóliák behozatalára.

(2) Az alábbi vállalatok által előállított termékek vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árára alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vám a következő:

(3) A (2) bekezdésben felsorolt kínai vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtétel alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amely megfelel a mellékletben meghatározott követelményeknek. Amennyiben ilyen számla bemutatására nem kerül sor, az összes többi vállalatra vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdésben említett termék közösségi szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező biztosíték nyújtása.

(5) Eltérő rendelkezés hiányában a vámtételekre vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

A 384/96/EK rendelet 20. cikkének sérelme nélkül az érdekelt felek az e rendelet hatálybalépésétől számított egy hónapon belül kérhetik azoknak a lényeges tényeknek és szempontoknak a közlését, amelyek alapján ezt a rendeletet elfogadták, írásban ismertethetik álláspontjukat, és kérhetik a Bizottság általi szóbeli meghallgatásukat.

A 384/96/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése alapján az érintett felek az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított egy hónapon belül észrevételeket tehetnek e rendelet alkalmazására vonatkozóan.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

E rendelet 1. cikkét hat hónapig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. április 7-én.

a Bizottság részéről

Catherine ASHTON

a Bizottság tagja

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o.

(2) HL C 177., 2008.7.12., 13. o.

(3) HL C 59., 2008.3.4., 1. o.

(4) A Bizottság közleménye a közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról (HL C 372., 1997.12.9., 5. o.).

(5) 950/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 134., 2001.5.17., 1. o.).

(6) HL C 112., 2006.5.12., 2. o.

(7) European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, 1049 Brussels, Belgium.

MELLÉKLET

Az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében említett érvényes kereskedelmi számlának tartalmaznia kell egy, a vállalat egy tisztségviselője által aláírt, és a vállalat hivatalos pecsétjével ellátott nyilatkozatot a következő formában:

1. A kereskedelmi számlát kiállító vállalat tisztségviselőjének neve és beosztása.

2. A következő nyilatkozat: "Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Közösségbe történő kivitelre értékesített [mennyiség] alumíniumfóliát a [vállalat neve és címe] [kiegészítő TARIC-kód] állította elő a Kínai Népköztársaságban. Kijelentem, hogy az e számlán megadott információ teljes és megfelel a valóságnak."