A Debreceni Ítélőtábla Pf.20760/2018/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 146/A. §, 206. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 209. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Csiki Péter, Gárdosi Judit, Veszprémy Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Egri Törvényszék P.20412/2014/85., *Debreceni Ítélőtábla Pf.20760/2018/5.*, Kúria Gfv.30192/2019/10.

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.760/2018/5. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Tóth Emese ügyvéd ügyintézése mellett eljáró Dr. Pesta János Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek - a dr. Waldmann Gábor ügyvéd ügyintézése mellett eljáró Kolozsvári & Waldmann Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt alperes neve (cím) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében az Egri Törvényszék 27.P.20.412/2014/85. számú ítélete ellen a felperes által 86. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla a felperes tárgyalás felfüggesztése iránti kérelmét elutasítja.

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 2 700 (kétezer-hétszáz) forint Áfát tartalmazó 12 700 (tizenkétezer-hétszáz) forint másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A felek 2005. december 23. napján pénzügyi lízingszerződést kötöttek egy Opel Astra Classic Kombi típusú személygépjármű finanszírozására. Az egyedi lízingszerződés szerint a tőketartozás 2 194 531 forint, az első lízingdíj 450 000 forint, a felperes 100 x 29 952 forint lízingdíjat volt még köteles megfizetni, az összes lízingdíj összege így 3 445 200 forint volt.

A felek az egyedi lízingszerződésen mértékadó devizanemként a svájci frankot kötötték ki, a lízingbevevő az árfolyamváltozás elszámolási módjaként fix törlesztőrészletekkel rendelkező deviza alapú finanszírozást (fix deviza konstrukciót) választott. E konstrukcióról az egyedi szerződés rögzítette, hogy a kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) elszámolása a futamidő végén történik, fizetendő kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) esetén a futamidő - azonos törlesztőrészletek mellett - meghosszabbodik, a visszajáró kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) a Lízingbeadó visszautalja a Lízingbevevőnek.

A felperes a szerződésben akként nyilatkozott, hogy a hátoldalon található PLA/2005.06.01. Üzletszabályzatban foglaltakat megismerte és azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el. Az ekként a lízingszerződés részét képező üzletszabályzat I. fejezete elsősorban fogalom-meghatározásokat rögzít. Ezek között az I.6. pont a normál, az I.7. pont a fix deviza konstrukció, I.15. pont az árfolyam, I.16. pont a mértékadó árfolyam meghatározását tartalmazza.

Az I.12. d) pontja a mértékadó kamatlábra vonatkozó, a refinanszírozási feltételek módosulása esetére irányadó rendelkezést ad.

Az I.18. pont megadja a kamatváltozás definícióját, b) pontja a kamatváltozás II-ként is megjelölt árfolyamváltozás meghatározására vonatkozó képletet is rögzíti akként, hogy az a fizetési kötelezettség x (fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam/mértékadó árfolyam) -1) eredményeként adódik.

Az I.20. pont a lízingszerződés megkötésében közreműködő megbízottra vonatkozó rendelkezéseket rögzít.

A II.4. pont szerint a lízingbeadó az esedékessé vált lízingdíjakra vonatkozó árfolyamváltozást utólag jogosult kiterhelni, a szerződés megszűnésekor valamennyi még ki nem terhelt árfolyamváltozást kiterheli.

A VIII. fejezet tartalmazza a fix deviza konstrukcióra vonatkozó külön rendelkezéseket, melyek szerint az árfolyamváltozás teljes összegét a lízingbeadó az utolsó lízingdíj esedékessége napjára számítja ki, amelyet a lízingbevevő a lízingdíj összegét meg nem haladó havi részletekben köteles megfizetni kamattal terhelten.

Az üzletszabályzat VI. fejezete a szerződésszegés jogkövetkezményeiről rendelkezik. Ennek 3. pontja értelmében 15 napot meghaladó fizetési késedelem esetén a lízingbeadó jogosult a használati jogot megvonni. A 4. a) pont lehetővé teszi a szerződés azonnali hatályú felmondását arra az esetre, ha a lízingbevevő első alkalommal 15 napot meghaladó fizetési késedelembe esik, és a lízingbeadó írásbeli felszólító levelében megjelölt póthatáridőben sem teljesít. Rögzíti, hogy a felmondás időpontjában a lízingbevevő használati joga megszűnik (VI.5.), ha a gépjárművet nem adja át, sikkasztást követ el és a lízingbeadó büntetőeljárást kezdeményez (VI.7.).

Az üzletszabályzat X.1. pontja alávetési kikötést tartalmaz, míg X.4. pontjában a felek akként állapodtak meg, hogy az egymás közötti elszámolásnál a lízingbeadó könyveit tekintik irányadónak.

A szerződés megkötését megelőzően, 2005. december 21. napján a felperes által aláírt, felpereshez intézett Finanszírozási kérelem II. okirat szerint a felperes kifejezetten svájci frank devizanemben nyilvántartott, deviza alapú pénzügyi lízingszerződés megkötését kérte, ún. havi fix konstrukció mellett.

A szerződés megkötése során az alperes képviseletében a vele együttműködési megállapodást kötött Gy. A. Kft. járt el, a lízingszerződést Cs. R. írta alá, akinek eljárását utóbb az alperes írásban is jóváhagyta.

Az alperes a lízingszerződést 2013. augusztus 12. napján felmondta.

A felperes keresetében (4.P.20.097/2014/14 kereset összefoglalás szerint) elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a felek között a szerződés nem jött létre, mivel a szerződést az alperes képviseletében aláíró személy a cég nevében aláírásra nem volt felhatalmazva, álképviselő útján nem jöhetett létre szerződés, emellett a felek között disszenzus volt az ár tekintetében. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban Ptk.) 112-113. §, 193. § alkalmazásával történő elszámolás megejtését kérte a bíróságtól.

Másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy nem vált a szerződés részévé az egyedi szerződés "Mértékadó devizanem: CHF" kikötése, továbbá az Üzletszabályzat I.6.,I.7., I.12.d, I.15., I.16., I.18., I.20., II.4., VI.3., VI.4.a), VI.5.-7., VIII.1.-3., X.1., X.4. pontja. Kérte az alperes kötelezését, hogy ezen kikötések figyelmen kívül hagyásával számoljon el akként, hogy a felperes nem tartozik.

Állította, hogy a bíróság a szerződés létre nem jöttét hivatalból is köteles vizsgálni, arra a keresetváltoztatás tilalma ezért első- és másodlagos kérelmére nem vonatkozik.

Harmadlagosan hivatkozott a fenti szerződési kikötések tisztességtelenségére, érvénytelenségére. Hivatkozott a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban Hpt.) 210. § (2) és 213. § (1) bekezdés e) és c) pontjának megsértésére. A szerződés devizaalapúságot megtestesítő kikötései tekintetében állította, hogy a szerződés megkötését megelőzően a termék valóságos működéséről nem kapott részletes tájékoztatást, ennek hiányában a vállalt teher nagyságát nem mérhette fel. A rendelkezések nem voltak világosak és érthetőek.