Az Egri Törvényszék P.20412/2014/85. számú határozata szerződés létre nem jöttének és érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 73/A. §, 78. §, 163. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 209/B. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 42. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Utassyné dr. Holtzer Éva

Kapcsolódó határozatok:

*Egri Törvényszék P.20412/2014/85.*, Debreceni Ítélőtábla Pf.20760/2018/5., Kúria Gfv.30192/2019/10.

***********

Egri Törvényszék

27.P.20.412/2014/85.

A Dr. Pesta János Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd dr. Pesta János (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek - a Kolozsvári & Waldmann Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd dr. Waldmann Gábor (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen devizaszerződés létre nem jöttének és érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 80.000,-(nyolcvanezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de az Egri Törvényszéknél benyújtható fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, vagy az csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá ha a felek ezt kérték. A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el úgyszintén akkor is, ha a másodfokú bíróság megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A jogi képviselet a fellebbezési eljárásban kötelező, a jogi képviselő nélkül eljáró fél fellebbezését a bíróság hivatalból elutasítja.

INDOKOLÁS

A bíróság a felek nyilatkozatai, a csatolt iratok és -tanú neve- tanúvallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felek 2005. december 23. napján pénzügyi lízingszerződést kötöttek. Az egyedi lízingszerződés és az ahhoz tartozó üzletszabályzat értelmében a felperes, mint lízingbevevő kötelezettsége 2.194.531 forint tőketartozás megfizetése. A lízingdíjtörlesztések száma 101 db, az első lízingdíj összege 450.000 forint, az azt követő lízingdíjak összege 100x29.952 forint.

A felek az egyedi lízingszerződésen mértékadó devizanemként a CHF-et jelölték meg.

"A Lízingbevevő által választott kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) elszámolási mód: Fix törlesztő részletekkel rendelkező deviza alapú finanszírozás (fix deviza konstrukció). A kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) elszámolása a futamidő végén történik. A fizetendő kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) esetén a futamidő - azonos törlesztő részletek mellett - meghosszabbodik, a visszajáró kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) a Lízingbeadó visszautalja a Lízingbevevőnek."

A lízingszerződés részét képező üzletszabályzat I.7. pontja értelmében

"Fix deviza konstrukció: Amennyiben a mértékadó devizanem nem forint, a kamatváltozás II. elszámolása a futamidő végén történik, amennyiben a futamidő alatt nem következik be rendkívüli árfolyam esemény."

A I.18. pont szerint

"Kamatváltozás:

a.) Kamatváltozás I.: A mértékadó kamatláb változásának függvényében meghatározott kamat különbözet.

b.) Kamatváltozás II. (árfolyamváltozás): A mértékadó árfolyam és a fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam változásának függvényében az alábbi képlet szerint meghatározott kamat különbözet:

Kamatváltozás II. = fizetési kötelezettség x (fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam/mértékadó árfolyam) -1)."

A felperes keresetet terjesztett elő a bíróságnál, módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a felek között a szerződés nem jött létre, másodlagosan annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy a szerződés tisztességtelen, ezért érvénytelen. Kérte továbbá a gépjármű-törzskönyv kiadására kötelezni az alperest.

A felperes arra hivatkozott, hogy álképviselő útján nem jöhetett létre a perbeli pénzügyi lízingszerződés, és a nemlétező szerződés nyomán a Ptk. 112-113. §, 193. § alkalmazásával történő elszámolás megejtését kéri a bíróságtól.

A szerződést olyan személy - az autókereskedő - írta alá az alperes előre nyomtatott neve felett, aki a pénzügyi szolgáltató cég nevében aláírásra nem volt felhatalmazva, így a felek közötti szerződés egy nemlétező szerződés, amelynek következménye, hogy az a felperest nem köti, így a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kell elszámolni.

A szerződés létre nem jöttének további indoka, hogy a felek között disszenzus volt az ár tekintetében.

A felperes álláspontja szerint a pénzügyi lízingre is alkalmazandó kölcsönszerződési szabályok alapján a hitelezőnek meghatározott pénzösszeget kell fizetnie az adósnak, és az adósnak ezt a pénzösszeget kell visszafizetnie, valamint a kikötött kamatot (hiteldíjat) kell megfizetnie a hitelező részére. A kölcsönszerződés lényeges tartalmi eleme a kölcsön összegének meghatározása. Ennek hiányában a kölcsönszerződés létrejötte nem állapítható meg.

A felperes a szerződés egyedi feltételeit tartalmazó szerződési blankettát aláírta a szerződéskötés napján, és 100 hónap és a havi összeg fizetését vállalta. Arról nem kapott tájékoztatást, hogy minden egyes törlesztőrészletet fel kell ajánlania az alperes számára, hogy azt váltsa át svájci frankra, mégpedig a mindenkori törlesztőrészlet esedékességekori átváltási arányon. Ez a "Mértékadó devizanem: CHF" kikötésből nem következett.

A felperes arra is hivatkozott, hogy a felek között létrejött lízingszerződés általános szerződési feltételeinek I. fejezet 6. pontja, 12. pont d) pontja, 15., 16., 18., 20. pontja, a II. fejezet 4. pontja, a X. fejezet 1., 4. pontja, a VI. fejezet 5. pontja tisztességtelen, mert nem világos, nem érthető. A szerződés szövege nem adott részletes tájékoztatást a termék valóságos működéséről, leírásáról, az árfolyamváltozás, mint fogalom, bár nyelvtanilag értelmezhető, de a hiányos információtartalom és a fogyasztó előképzettségének hiánya miatt nem világos annak gazdasági tartalma.