1043/B/1997. AB határozat
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 61. § (1) bekezdés ib) pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 61. § (1) bekezdés ib) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésre irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) V. fejezete tartalmazza a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerét. A Kjt. 61. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak.
Az i) pont szerint az "I" fizetési osztályba tartozik:
"ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,
ib) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.)."
2. Az indítványozó szerint "a munkáltatók a jogi és az orvosi doktori címeket nem tekintik doktori cselekménynek, és nem ismerik el az "I" fizetési osztályba történő besorolás feltételeként, ... ez az álláspont hátrányosan megkülönböztet, ezáltal sérti az állampolgári jogegyenlőség alkotmányos alapelvet". Kérte az Alkotmánybíróságot az "alkotmányosság helyreállítására" vagy a "doktori cselekmény" kiterjesztő értelmezésével, vagy a "doktori cselekmény jogszabályi szövegrész megsemmisítésével."
Újabb beadványa szerint a "doktori cselekmény" szövegrész "diszkriminációt eredményez az egyetemi diplomával együttjáró (pl. orvos, jogász) és az egyetemi diplomán kívül megszerzett egyetemi doktori cím között, holott ez 1984. szeptember 1-je előtt egyenértékű volt."
Az Alkotmánybíróság az indítványt tartalma szerint bírálta el, és azt vizsgálta, hogy a kifogásolt jogszabály ellentétes-e az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésével.
II.
Az indítvány megalapozatlan.
Az egyetemekről és az egyetemi jellegű főiskolákról szóló 25/1969. (VI. 20.) Korm. rendelet 20. §-a úgy rendelkezett, hogy az egyetem az orvosoknak, az állatorvosoknak és a jogászoknak - képesítésük megjelölésére - doktori címet adományoz.
A 21. § (1) bekezdése szerint az egyetemi doktorátus - egyetemi tudományos fokozat volt. A (3) bekezdés szerint az egyetemi doktorátus az adott tudományterületen (tudományterületeken) az egyetemi végzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi anyag elsajátításánál magasabb tárgyismeretről, az elméleti és a gyakorlati kérdések alapvető összefüggéseinek ismeretéről, s a tudományos kutatás módszereinek alkalmazásában való jártasságról tanúskodott.
Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény 111. § (1) bekezdése szerint az egyetemek az olyan személyeknek, akik valamely tudományterületen az egyetemi végzettség megszerzéséhez szükségesnél magasabb fokú tárgyismeretről és a tudományos kutatás módszereinek alkalmazásában való jártasságról bizonyságot adtak, egyetemi tudományos (doctor universitatis) fokozatot adományozhattak.
A (2) bekezdés szerint az egyetemek az orvosoknak, a fogorvosoknak, az állatorvosoknak és a jogászoknak - képesítésük megjelölésére - doktori címet adományoztak.
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Fot.) 98. § (1) bekezdése szerint "az egyetemi végzettséget igazoló doktori címet az orvosok, fogorvosok, állatorvosok, jogászok nyerhetik el; ezeknek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. vet., dr. jur."
A Fot. 118. § (1) bekezdése szerint az 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmények alapján szerzett, illetőleg e nap előtt engedélyezett doktori cselekmények alapján később megszerzett egyetemi doktori cím továbbra is viselhető. A (2) bekezdés szerint az a személy, aki 1984. szeptember 1-je után egyetemi tudományos fokozatot (doctor universitatis) szerzett, továbbra is használhatja a "dr. univ." megjelölést.
Az idézett jogszabályok alapján megállapítható, hogy a "doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím" és a képesítés megjelölésére adományozott vagy elnyert, az egyetemi végzettséget igazoló doktori cím az orvosok, fogorvosok, állatorvosok és jogászok esetében nem azonos helyzetben lévő, egymással összehasonlítható személyekre vonatkozott.
Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint személyek közötti, alkotmánysértő hátrányos megkülönböztetés akkor állapítható meg, ha valamely személyt vagy embercsoportot más, azonos helyzetben lévő személyekkel vagy csoporttal történt összehasonlításban kezelnek hátrányosabb módon (ABH 1991. 162., ABH 1994. 744.). A megkülönböztetés akkor alkotmányellenes, "ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne" (ABH 1992. 592, 593.).
Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 1998. november 18.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Németh János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró