25/1969. (VI. 20.) Korm. rendelet

az egyetemekről és az egyetemi jellegű főiskolákról

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az egyetemek és az egyetemi jellegű főiskolák (a továbbiakban: egyetemek) a Magyar Népköztársaság oktatási rendszerében a legmagasabb szintű felsőoktatási intézmények, amelyek a kormányzat felsőoktatási politikájának megfelelően az 1961. évi III. törvény és más jogszabályok rendelkezései szerint ellátják a szakemberképzést, részt vesznek a végzettek továbbképzésében, a tudományos kutatómunkában, és a tudományos munkaerő-utánpótlás biztosításában, valamint tudományos ismeretterjesztő tevékenységükkel a társadalmi kulturális nevelő munkában, továbbá egyéb feladatok végzésével elősegítik a tudományos eredmények hasznosítását a társadalom szükségleteinek kielégítésében.

(2) Egyetemen - a szakirányának megfelelő -bármely felsőoktatási intézmény feladatkörébe tartozó szakemberképzés folyhat. Az egyetem, az ilyen szakemberképzésben részt vett és sikeres államvizsgát tett hallgatói részére végzettségüknek megfelelő (pl. üzemmérnöki) oklevelet állít ki.

2. §

Az egyetemi feladatok megoldását - az oktatási rendszer jogszabályi keretei között - az egyetem vezetői és vezető testületei önállóan szervezik, irányítják, és a költségvetési szabályok szerint önállóan gazdálkodnak a feladatok megoldásához rendelkezésre bocsátott pénz- és egyéb eszközökkel. Az egyetemek - szervezeti és működési szabályzatukban megállapított módon - döntenek minden olyan egyetemi ügyben, melyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, vagy felügyeleti hatóságuk rendeletben magának fenn nem tart,

Az egyetem felső irányítása

3. §

(1) A művelődésügyi miniszter általános hatáskörében [1962. évi 22. tvr. 1. § (2) bek.] -az egyetemek felett felügyeletet gyakorló miniszterekkel egyetértésben -:

a) irányítja az egyetemi szervezeti rendszer és az egyetemek egész tevékenységének fejlesztését;

b) kialakítja az oktató-nevelő munka általános irányelveit, és módszereit;

c) meghatározza a marxizmus-leninizmus oktatás tárgyát, tantárgyi programjait és irányítja a tantárgyak oktatását;

d) összehangolja a honvédelmi ismeretek oktatásával kapcsolatos feladatokat;

e) összehangolja az idegen nyelvek oktatását;

f) szabályozza az egyetemi képzés, valamint a más felsőoktatási intézményekben folyó képzés kapcsolatát;

g) szabályozza a felvételi feltételeket és a felvételi eljárást;

h) meghatározza az egyetemek szervezeti és működési szabályzatával, valamint a tanulmányi és vizsgaszabályzattal kapcsolatos alapvető rendelkezéseket;

i) megállapítja a hallgatók fegyelmi szabályzatát;

j) megállapítja - a pénzügyminiszterrel is egyetértésben - a hallgatók részére nyújtható juttatásokat és kedvezményeket, valamint az általuk fizetendő díjakat és térítéseket;

k) szabályozza - a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel, valamint az illetékes szakszervezetekkel is egyetértésben - az egyetemi dolgozók munkabérrendszerét, valamint a munkakörülményeiket érintő általános kérdéseket;

l) megállapítja az oktatói és nevelői munkakörök betöltésére vonatkozó pályázati eljárást;

m) szabályozza az egyetemek vezetőinek kinevezési hatáskörét;

n) meghatározza az egyetemi doktori cím elnyerésének szabályait;

o) szabályozza a "címzetes egyetemi tanár" és a "címzetes egyetemi docens" cím adományozásának feltételeit, valamint az e címekkel járó jogokat és kötelezettségeket;

p) ellátja a külön jogszabállyal hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(2) A művelődésügyi miniszter vagy megbízottja részt vehet bármely egyetem testületi szerveinek ülésein, és minden olyan előadáson, gyakorlaton, vizsgán, megbeszélésen, illetőleg összejövetelen, mely az egyetem oktató, nevelő vagy tudományos munkája keretébe tartozik

4. §

(1) Az egyetem felett felügyeletet gyakorló miniszter, a jogszabályokban megállapított módon irányítja és ellenőrzi az egyetem működését. E hatáskörében különösen az alábbi feladatokat látja el:

a) meghatározza a szakképzés célkitűzéseit és a képesítés megszerzéséhez szükséges követelményeket, valamint az ezekkel összhangban álló tantervek irányelveit;

b) gondoskodik a több egyetemen folyó azonos szakirányú képzés tanterveinek összehangolásáról;

c) megállapítja az egyetem továbbképzési feladatait, a továbbképzés fő formáit és szervezetét;

d) a Magyar Tudományos Akadémiának a tudományos munkára és annak főterületeire vonatkozó határozatai és útmutatásai figyelembevételével, meghatározza az egyetem tudományos tevékenységének irányelveit;

e) jóváhagyja az egyetem szabályzatait;

f) a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával egyetértésben megállapítja azokat az irányelveket, amelyek alapján az egyes egyetemek szervezeti és működési szabályzatában a KISZ egyetemi szervezeti részére döntési és egyéb jogokat kell biztosítani;

g) indokolt határozattal megsemmisíti az egyetemi tanácsnak azokat a határozatait, amelyek jogszabályt vagy művelődéspolitikai érdeket sértenek;

h) meghatározza a személyzeti munka irányelveit;

i) megállapítja a nemzetközi kapcsolatok létesítésének és fenntartásának elveit;

j) az egyetem vezetője és tanácsa meghallgatásával egyes egyetemi állásokra kinevezési jogkört gyakorol [1962. évi 22. tvr. 9. § (1) bek.];

k) az egyetemi tanács javaslata alapján előterjesztést tesz a Kormányhoz a rektor megbízására;

l) megerősíti tisztségükben az egyetemi tanács által megbízott rektorhelyetteseket;

m) a kari és az egyetemi tanács véleményének meghallgatásával megbízza a dékánokat, az intézetek és a klinikák igazgatóit, valamint a tanszékcsoportok és osztályok vezetőit, kinevezi a tangazdaságok igazgatóit;

n) adományozza a "címzetes egyetemi tanár" és a "címzetes egyetemi docens" címeket;

o) javaslatot tesz a "Sub auspiciis Rei Publicae Popularis" történő doktorrá avatásra;

p) kitünteti a kiváló munkát végző egyetemi dolgozókat, illetőleg más miniszter, vagy a Kormány hatáskörébe tartozó kitüntetés adományozására javaslatot tesz;

r) a kiváló hallgatók részére a "Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem" kitüntetést adományozza, illetőleg a hallgatók más kitüntetésére javaslatot tesz;

s) dönt a Népköztársasági Tanulmányi Ösztöndíj adományozásáról;

t) gondoskodik az egyetem működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről, a közös kutatómunkát illetően a Magyar Tudományos Akadémiával együttesen;

u) meghatározza az egyetem gazdálkodásának elveit és rendjét;

v) a Kormányhoz az egyetem szervezetével vagy működésével kapcsolatos előterjesztését a művelődésügyi miniszterrel együttesen nyújtja be.

(2) A felügyeletet gyakorló miniszter vagy megbízottja részt vehet az egyetem testületi szerveinek tanácskozásain és az egyetem működését, bármely tevékenységének közvetlen megvizsgálásával is ellenőrizheti.

5. §

(1) Az egyetemi kar - karokra nem tagozódó egyetemeknél az egyetem - képzési feladatainak teljesítésében érdekelt szakminiszter és országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: szakminiszter)

- javaslataival hozzájárul a kar (szak) tantervének, tantárgyi programjainak kialakításához,

- közreműködik az egyetemi képzés korszerűsítésében,

- támogatja az egyetemeket a gyakorlati (üzemi) foglalkozások megszervezésében és lebonyolításában,

- részt vesz megbízottja útján a kari tanács - karokra nem tagozódó egyetemeken az egyetemi tanács - munkájában,

- tájékoztatást ad az egyetem felett felügyeletet gyakorló miniszter részére az egyetemet végzett fiatal szakemberek felkészültségéről, a munkahelyek tapasztalatai alapján.

(2) Az egyetem felett felügyeletet gyakorló miniszter a 4. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott feladatainak ellátása során a szakminiszter véleményét meghallgatja.

(3) Az egyetemre felvehető hallgatók szakok szerint bontott éves keretszámát az egyetem felett felügyeletet gyakorló miniszter, a szakminiszterrel egyeztetve határozza meg.

Az egyetem vezetése

6. §

Az egyetem vezetése, az egyetem szervezeti szabályzatában meghatározott módon a vezetők és a testületi szervek között megosztott hatáskörök gyakorlása útján, a rektor, a dékánok, az egyetemi tanács és a kari tanácsok együttműködésével valósul meg.

7. §

A testületi szerveknek az egyetem vezetésében gyakorolt hatáskörét úgy kell kialakítani, hogy azok döntsenek az egyetem, illetőleg a kar oktató-nevelő és tudományos munkájának tartalmát, valamint a munka eredményességét meghatározó alapvető fontosságú kérdésekben.

8. §

A testületi szervek összetételében és működésében biztosítani kell a vezetők, az oktatók és más beosztású dolgozók, továbbá a hallgatók, valamint az egyetemen működő társadalmi szervek megfelelő képviseletét.

Egyetemi szervezeti és oktatási egységek létesítése és megszüntetése

9. §

(1) Az egyetem szervezeti, illetőleg oktatási egységei közül:

a) kar létesítésére, vagy megszüntetésére a felügyeletet gyakorló miniszter - a Magyar Tudományos Akadémia elnökének meghallgatásával a 4. § (1) bekezdésének v) pontjában meghatározott módon - tesz előterjesztést a Minisztertanácshoz;

b) szak létesítését vagy megszüntetését a felügyeletet gyakorló miniszter a pénzügyminiszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével és a Magyar Tudományos Akadémia elnökével egyetértésben rendeli el;

c) oktatási szervezeti egységet a felügyeletet gyakorló miniszter az egyetemi tanács, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének meghallgatásával, a pénzügyminiszterrel egyetértésben létesíthet, szüntethet meg és vonhat össze.

(2) Ka az egyetem nem a művelődésügyi miniszter felügyelete alatt áll, a szak vagy az oktatási szervezeti egység létesítéséhez, megszüntetéséhez, illetőleg összevonásához a művelődésügyi miniszter egyetértése is szükséges.

(3) Kar, illetőleg szak létesítésére, valamint az 1. § (2) bekezdésén alapuló képzés bevezetésére irányuló javaslatokat az Országos Oktatási Tanácsban meg kell tárgyalni.

10. §

A 9. § hatálya alá nem tartozó szervezeti egység létesítését vagy megszüntetését a felügyeletet gyakorló miniszter rendeli el. A miniszter e hatáskörét egyes szervezeti egységek vonatkozásában az egyetemi tanácsra átruházhatja.

Az oktatók

11. §

(1) Az egyetemen az oktató-nevelő és tudományos tevékenység magasszintű ellátására alkalmas olyan oktatók foglalkoztathatók, akik az 1961. évi III. törvény 27. §-ában előírt követelményeknek megfelelnek.

(2) Az oktatók általában valamely oktatási szervezeti egység keretében fejtik ki tevékenységüket. Az egyetemen oktatási szervezeti egységhez nem tartozó oktatók is működhetnek, akiknek munkáját a dékán, illetőleg a rektor közvetlenül irányítja.

12. §

Az oktatók választott képviselőik útján vesznek részt az egyetem testületi szerveinek munkájában, az egyetem vezetésében, a rektor, a dékánok és az oktatási szervezeti egységek vezetőinek tájékoztatásai alapján értesülnek az egyetem működésének eredményeiről, éves és távlati célkitűzéseiről, előterjeszthetik az egyetemi munka színvonalának emelésére és eredményességének fokozására alkalmas javaslataikat.

13. §

Az oktató-nevelő munka egységében, példamutató magatartással kell valamennyi oktatónak a hallgatók műveltségét, felkészültségét növelni és elősegítem politikai-erkölcsi fejlődésüket.

A hallgatók és szervezeteik

14. §

A hallgatók egyénileg és tanulmányi (oktatási), valamint társadalmi (mozgalmi) közösségekben készülnek fel arra, hogy jól képzett, művelt, a néphez és a hazához hű, jellemes, hivatásszerető szakemberekké váljanak. Ennek elősegítése minden hallgató, valamennyi egyetemi szervezeti egység és az oktatók kötelessége.

15. §

(1) A hallgatók rendszeres tanulmányi munkával és fegyelmezett, egymás irányában segítőkész magatartással kötelesek hozzájárulni az oktató-nevelő munka eredményességéhez.

(2) A hallgatók jogosultak az egyetemen biztosítható minden támogatás igénybevételére, mely felkészültségüket előmozdíthatja, tudományos érdeklődésüket, kulturális igényüket kielégítheti. A hallgatók a tanulmányi munkájukat hátrányosan befolyásoló vagy életkörülményeikre nézve kedvezőtlen egyetemi intézkedések ellen közösségi, illetőleg mozgalmi szervezeteik útján az egyetem, a kar, illetőleg az oktatási szervezeti egység vezetőjénél jogosultak panaszt emelni.

16. §

(1) Az egyetem szervezeti és működési szabályzatában biztosítani kell, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség egyetemi szervezete részt vehessen az egyetemi tanács, valamint a kari tanács és minden olyan bizottság munkájában, mely a hallgatókat érintő kérdésekben dönt, - kifejthesse a hallgatók és közösségeik irányába segítő tevékenységét, érdekeik védelmét és szervezze a hallgatók összességét az egyetem testületi szerveiben képviselő küldöttek megválasztására, valamint a küldöttek beszámoltatására.

(2) A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség egyetemi szervezetét, a hallgatókat érintő általános érvényű intézkedések előkészítése során, az egyetem, a kar, illetőleg az oktatási szervezeti egységek vezetőinek meg kell hallgatniuk.

(3) Az egyetem szervezeti és működési szabályzatában meg kell állapítani azoknak az ügyeknek a körét, amelyekben a KISZ egyetemi szervezetei döntenek, továbbá amelyekben azokat véleményezési, javaslattételi, illetőleg kifogásolási jog illeti meg. A KISZ egyetemi szervezetének az egyetem szervezeti és működési szabályzatában megjelölt ügyekben hozott döntését a rektor kizárólag jogszabálysértés esetén, illetőleg olyan esetben semmisítheti meg, ha a döntés művelődéspolitikai érdeket sért.

17. §

A tudományos diákkörök, a kulturális együttesek és a diák-sportkörök tevékenységét az egyetemek úgy kötelesek támogatni, hogy e szervezetek működése is elősegítse az oktató-nevelő munka célkitűzéseit.

Tantervek

18. §

A képzés fejlesztése és korszerű színvonalon tartása érdekében az egyetem - a felügyeletet gyakorló miniszter által megállapított képzési célkitűzések, követelményi előírások és tantervi irányelvek keretei között - maga állapítja meg a tanterveket, továbbá - a szervezeti és működési szabályzatának megfelelően - meghatározza a tantárgyi programokat.

Továbbképzés

19. §

(1) Az egyetem a továbbképzésben kifejtett tevékenységével hozzájárul a tudomány új eredményeinek a szakemberek körében való terjesztéséhez, gyakorlati alkalmazásának elősegítéséhez.

(2) A továbbképzés keretében az egyetem különleges szakképesítések megszerzését is biztosíthatja.

Egyetemi doktori cím

20. §

(1) Az egyetemi tanács egyetemi doktori címet adományozhat.

(2) Az egyetemi doktori cím - a (4) bekezdésben megjelölt kivételekkel - az egyetemi végzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi anyag elsajátításánál magasabb fokú tárgyismeretet, a tudományos kutatás módszereiben való jártasságot tanúsít és megfelelő doktori értekezés készítésével, valamint külön vizsga (egyetemi doktori szigorlat) sikeres letételével szerezhető meg.

(3) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó egyetemi doktori cím megszerzésének feltételeit egyebekben - az egyetemek felett felügyeletet gyakorló miniszterekkel egyetértésben - a művelődésügyi miniszter állapítja meg.

(4) Az orvosoknál, az állatorvosoknál és a jogászoknál az egyetemi doktori cím a képesítés megjelölése, azt oklevelükkel együtt nyerik el.

21. §

(1) Az egyetemek részt vesznek a tudományos Utánpótlás szervezett képzésében.

(2) Olyan egyetemi doktori cím elnyerése esetén, mely nem az egyetemi végzettség megszerzését tanúsítja, az egyetemi tanács a Tudományos Minősítő Bizottságnak indokolt javaslatot tehet:

- az egyetemi doktori szigorlat alapján, a kandidátusi szakmai vizsga alól történő felmentésre,

- kiemelkedő színvonalú egyetemi doktori értekezésnek kandidátusi értekezésként való elfogadására.

(3) Az egyetem, kérelem alapján - külön értekezés és szigorlat nélkül - egyetemi doktori címet adományoz annak, aki tudományos fokozatot szerzett (a tudományok kandidátusa, a tudományok doktora).

Vegyes és záró rendelkezések

22. §

(1) A Mérnöki Továbbképző Intézet megszűnik.

(2) A műszaki egyetemeken oklevelet szerzett mérnökök egyetemi továbbképzésének biztosításáról és a Mérnöki Továbbképző Intézet megszűnésével kapcsolatos átmeneti intézkedések megtételéről - a pénzügyminiszterrel, továbbá más érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a művelődésügyi miniszter gondoskodik.

23. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról - az egyetemek felett felügyeletet gyakorló miniszterekkel egyetértésben - a művelődésügyi miniszter gondoskodik.

(2) A felsőoktatási intézmények egyes kérdéseiről szóló 35/1962. (IX. 16.) Korm. rendelet, az egyetemekre vonatkozóan, a tudományos fokozatok és az egyetemi doktori cím viszonyáról szóló 1031/1959. (X. 3.) Korm. határozat pedig teljes egészében hatályát veszti.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke