32012R0386[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 386/2012/EU rendelete ( 2012. április 19. ) a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokkal, ideértve a közszféra és a magánszektor képviselőinek a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjaként történő összehívásával való megbízásáról EGT-vonatkozású szöveg

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 386/2012/EU RENDELETE

(2012. április 19.)

a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokkal, ideértve a közszféra és a magánszektor képviselőinek a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjaként történő összehívásával való megbízásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére és 118. cikkének első bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az Unió gazdasági jóléte a kreativitás és az innováció fenntartásán nyugszik. Ezért az Unió jövőbeli prosperitásának biztosítása során elengedhetetlenek az ezek hatékony védelmét szolgáló intézkedések.

(2) A szellemi tulajdonjogok alapvető üzleti vagyoni értékek, amelyek hozzájárulnak annak biztosításához, hogy az alkotók és a feltalálók megkapják a munkájuk méltányos ellenértékét, továbbá, hogy a kutatásba és az új ötletekbe eszközölt befektetésük védve legyen.

(3) A szellemi tulajdonjogok megalapozott, összehangolt és progresszív megközelítése alapvetően fontos az európai digitális menetrendet is tartalmazó Európa 2020 stratégia céljainak elérésére irányuló törekvés során.

(4) A szellemi tulajdoni jogsértések számának folyamatos növekedése nemcsak az Unió gazdaságát veszélyezteti, hanem sok esetben az uniós fogyasztók egészségét és biztonságát is. Ezért hatékony, azonnali és összehangolt cselekvésre van szükség nemzeti, európai és globális szinten is annak érdekében, hogy e jelenséggel sikeresen fel lehessen venni a harcot.

(5) A hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelemre irányuló átfogó európai tervről szóló, 2008. szeptember 25-i tanácsi állásfoglalásban (3) előirányzott, a szellemi tulajdonjogokról szóló átfogó stratégia összefüggésében a Tanács felkérte a Bizottságot arra, hogy hozzon létre egy európai megfigyelőközpontot a hamisítás és a kalózkodás területén. A Bizottság ezért a közszféra és a magánszektor részvételével szakértői hálózatot alakított ki, amelynek feladatait a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről szóló közleményében határozta meg. A hamisítás és a kalózkodás európai megfigyelőközpontjának nevét szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjára (a továbbiakban: a Megfigyelőközpont) kell változtatni.

(6) Az említett közlemény megállapította, hogy a Megfigyelőközpontnak a szellemi tulajdoni jogsértésekre vonatkozó információk és adatok összegyűjtésének, figyelemmel kísérésének és elemzésének központi erőforrásaként kell szolgálnia. Együttműködési platformként kell működnie a nemzeti hatóságok képviselői és az érdekeltek között, hogy megoszthassák egymással elképzeléseiket és szakértelmüket a legjobb gyakorlatokat illetően, és közös jogérvényesítési stratégiákra vonatkozó ajánlásokat fogalmazhassanak meg a politikai döntéshozók számára. A közlemény rendelkezik arról, hogy a Megfigyelőközpont gazdái és irányítói a Bizottság szolgálatai lesznek.

(7) A Tanács a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítéséről szóló, 2010. március 1-jei állásfoglalásában (4) felkérte a Bizottságot, a tagállamokat és az ipart arra, hogy a Megfigyelőközpontot lássák el a hamisítás és szerzői jogi kalózkodás terén rendelkezésre álló megbízható és összehasonlítható adatokkal, és - a Megfigyelőközpont keretében - együttesen dolgozzanak ki és fogadjanak el a további információk gyűjtésére vonatkozó terveket. A Tanács továbbá felkérte a Megfigyelőközpontot, hogy minden évben tegyen közzé átfogó éves jelentést a hamisítás és szerzői jogi kalózkodás elterjedtségéről, mértékéről és fő jellemzőiről, valamint a belső piacra gyakorolt hatásáról. Az éves jelentést a tagállami hatóságok, a Bizottság és a magánszektor által e célra szolgáltatott vonatkozó információ felhasználásával, az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban kell elkészíteni. A Tanács emellett elismerte a kulturális és kreatív tartalmak jogszerű kínálatát bővítő, és egyúttal a szellemi tulajdoni jogsértéseket megelőző és az ilyen jogsértések ellen küzdő új versenyképes üzleti modellek kidolgozásának jelentőségét is, amelyek a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a kulturális sokszínűség megerősítésének elengedhetetlen eszközei.

(8) A Tanács az európai uniós védjegyrendszer jövőbeli felülvizsgálatáról szóló, 2010. május 25-i következtetéseiben (5) felkérte a Bizottságot arra, hogy teremtse meg a jogi alapját a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (a továbbiakban: a Hivatal) jogérvényesítéssel kapcsolatos tevékenységekbe történő bevonásának, ideértve a hamisítás elleni küzdelmet is, különösen a nemzeti védjegyhivatalokkal és a Megfigyelőközponttal való együttműködés elmélyítése révén. Ebben a tekintetben a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) rendelkezik többek között a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködés elősegítését célzó egyes intézkedésekről, ideértve az információcserét is.

(9) Az Európai Parlament a biztonság és az alapvető szabadságjogok interneten történő megerősítéséről szóló, 2009. március 26-i ajánlásában (7) javasolta, hogy a Tanács a korlátlan és biztonságos internet-hozzáférés fenntartása mellett ösztönözze a magán- és a közszféra együttműködését a bűnüldözési együttműködés fokozásában.

(10) Az Európai Parlament a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről szóló, 2010. szeptember 22-i állásfoglalásában (8) felhívta a tagállamokat és a Bizottságot arra, hogy a Hivatal és a szellemitulajdon-védelmi nemzeti hivatalok közötti együttműködést terjesszék ki a szellemi tulajdoni jogsértések elleni küzdelemre is.

(11) Az Európai Parlament a kulturális és kreatív ágazatokban rejlő potenciál felszabadításáról szóló, 2011. május 12-i állásfoglalásában (9) sürgette a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a kis- és középvállalkozások speciális problémáit a szellemi tulajdonjogaik érvényesítése során, valamint támogassa a legjobb gyakorlatokat és a hatékony módszereket e jogok tiszteletben tartása tekintetében.

(12) Az Európai Parlament a személyes adatok Európai Unión belüli védelmének átfogó megközelítéséről szóló, 2011. július 6-i állásfoglalásában (10) felhívta a Bizottságot, hogy biztosítsa a teljes körű harmonizációt és jogbiztonságot, ugyanakkor gondoskodjon az egyének egységes és magas szintű védelméről minden körülmények között.

(13) A Megfigyelőközpontra ruházott feladatok mértékére tekintettel megoldást kell találni a feladatai elvégzéséhez megfelelő és fenntartható infrastruktúra biztosítására.

(14) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (11) rendelkezik a Hivatal és a tagállami bíróságok, illetve hatóságok közötti igazgatási együttműködésről, valamint a kiadványok cseréjéről a Hivatal és a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalai között. Ennek alapján alakította ki a Hivatal a szellemi tulajdonjogok védelme terén tevékenykedő nemzeti hivatalokkal való együttműködést. Ennek köszönhetően a Hivatal már jelentős mértékben rendelkezik az ahhoz szükséges tapasztalattal és szakértelemmel, hogy a Megfigyelőközpont feladatai területén megfelelő és fenntartható infrastruktúrát biztosítson.

(15) A Hivatal tehát alkalmas arra, hogy e feladatok ellátásával megbízzák.

(16) Ezeknek a feladatoknak a 2004/48/EK irányelv hatálya alá tartozó valamennyi szellemi tulajdonjogra vonatkozniuk kell, mivel sok esetben a jogsértő cselekmény egyszerre többféle szellemi tulajdonjogot is érint. Továbbá ahhoz, hogy a fennálló helyzetről az érintettek teljes képet kapjanak, és hogy lehetővé váljon átfogó stratégiák kidolgozása a szellemi tulajdoni jogsértések csökkentése érdekében, a fent említett szellemi tulajdonjogok teljes körével kapcsolatos adatokra és a legjobb gyakorlatok megosztására van szükség.

(17) A Hivatal által elvégzendő feladatok összekapcsolhatók a 2004/48/EK irányelvben meghatározott jogérvényesítési és jelentéstételi intézkedésekkel. A Hivatalnak ezért olyan szolgáltatásokat kell nyújtania a nemzeti hatóságok vagy gazdasági szereplők részére, amelyek különösen az irányelv egységes végrehajtását érintik, és amelyek feltehetően megkönnyítik az irányelv alkalmazását. A Hivatal feladatait emiatt úgy kell tekinteni, hogy azok szorosan kapcsolódnak a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit közelítő aktusok tárgyához.

(18) A Hivatal által összehívott Megfigyelőközpontnak a Hivatal szakértelmének, tapasztalatainak és erőforrásainak felhasználásával a szellemi tulajdoni jogsértésekkel kapcsolatos információkat és adatokat kezelő kiválósági központtá kell válnia.

(19) A Hivatalnak fórumot kell biztosítania a hatóságok és a magánszektor közötti kapcsolatfelvételre, amely biztosítja a szellemi tulajdonjogok értékére és e jogok megsértésére vonatkozó objektív, összehasonlítható és megbízható adatok összegyűjtését, elemzését és terjesztését, meghatározza és népszerűsíti a szellemi tulajdonjogok érvényesítését szolgáló legjobb gyakorlatokat és stratégiákat, valamint tudatosítja a közvéleményben a szellemi tulajdoni jogsértések hatását. A Hivatalnak ezenkívül további feladatokat is el kell látnia, mint például a szellemi tulajdonjogok értékének jobb tudatosítását, a kulturális és kreatív tartalmak jogszerű kínálatát bővítő, új versenyképes üzleti modellekre vonatkozó információcsere ösztönzését, a szellemi tulajdonjogok érvényesítésében részt vevő személyek szakértelmének megfelelő képzési intézkedések révén történő növelését, a hamisítás megelőzését szolgáló technikai ismeretek bővítését, valamint a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés fejlesztését. A Bizottságot be kell vonni a Hivatal által e rendelet értelmében végzett tevékenységekbe.

(20) A Hivatalnak így elő kell mozdítania és támogatnia kell a nemzeti hatóságoknak, a magánszektornak és az uniós intézményeknek a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatos tevékenységeit és különösen az e jogok megsértése elleni küzdelemben folytatott tevékenységeiket. A Hivatal e rendelet szerinti hatásköreinek gyakorlása nem akadályozza a tagállamokat saját hatásköreik gyakorlásában. A Hivatal e rendelet szerinti feladatai és tevékenységei nem terjednek ki az illetékes hatóságok által folytatott egyedi műveletekben vagy vizsgálatokban való részvételre.

(21) E feladatok leghatékonyabb ellátása érdekében a Hivatalnak konzultálnia kell és együtt kell működnie más, nemzeti, európai és adott esetben nemzetközi szintű hatóságokkal, szinergiákat kell létrehoznia az e hatóságok által folytatott tevékenységekkel, valamint el kell kerülnie az egymást átfedő intézkedéseket.

(22) A Hivatalnak saját költségvetéséből kell finanszíroznia a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat és tevékenységeket.

(23) Amikor a Hivatal a tevékenysége során összehívja a Megfigyelőközpontot, a magánszektor képviselői vonatkozásában reprezentatív módon kell bevonnia a szellemi tulajdoni jogsértések elleni küzdelemben leginkább érintett vagy legtapasztaltabb gazdasági ágazatokat - ideértve a kreatív iparágakat is -, különösen a jogosultak - ideértve a szerzőket és egyéb alkotókat -, valamint az internetes közvetítők képviselőit. A fogyasztók és a kis- és középvállalkozások megfelelő képviseletét is biztosítani kell.

(24) Az e rendelet által a tagállamok és a magánszektor számára előírt tájékoztatási kötelezettségek nem okozhatnak szükségtelen adminisztratív terheket, és törekedniük kell az átfedések elkerülésére a meglévő uniós jelentéstételi követelmények alapján a tagállamok és a magánszektor uniós intézményekhez rendelt képviselői által már szolgáltatott adatok tekintetében.

(25) Mivel e rendelet célját, nevezetesen a Hivatal szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokkal való megbízását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés hatása miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (védjegyek és formatervezési minták) (a továbbiakban: a Hivatal) a nemzeti hatóságok, a magánszektor és az uniós intézmények által a 2004/48/EK irányelv hatálya alá tartozó szellemi tulajdoni jogsértések elleni küzdelem terén folytatott tevékenységek előmozdítására és támogatására irányuló feladatokkal bízza meg. A Hivatal e feladatok végrehajtása során megszervezi, irányítja és támogatja a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja (a továbbiakban: a Megfigyelőközpont) keretében összehívott szakértők, hatóságok és érintett felek összegyűlését.

A Hivatal e rendelet szerinti feladatai és tevékenységei nem terjednek ki az illetékes hatóságok által folytatott egyedi műveletekben vagy vizsgálatokban való részvételre.

2. cikk

Feladatok és tevékenységek

(1) A Hivatal feladatai a következők:

a) a szellemi tulajdon értékének fokozottabb tudatosítása;

b) a szellemi tulajdoni jogsértések elterjedtségének és hatásának fokozottabb tudatosítása;

c) a szellemi tulajdonjogok védelmét szolgáló, a közszférában és a magánszektorban bevált gyakorlatokra vonatkozó ismeretek bővítése;

d) a szellemi tulajdoni jogsértések hatásaival kapcsolatban a polgárokban kialakuló érzékenység növelésének támogatása;

e) a szellemi tulajdonjogok érvényesítésében részt vevő személyek szaktudásának bővítése;

f) a szellemi tulajdoni jogsértések megelőzésére és kezelésére szolgáló technikai eszközökre vonatkozó ismeretek bővítése, ideértve azokat a helymeghatározási és nyomonkövetési rendszereket is, amelyek segítenek megkülönböztetni az eredeti termékeket a hamisítványoktól;

g) a szellemi tulajdonjogok terén tevékenykedő tagállami hatóságok közötti, az e jogok érvényesítésével kapcsolatos internetes információcsere javítását segítő mechanizmusok biztosítása, és az e hatóságokkal folytatott és az e hatóságok közötti együttműködés erősítése;

h) a harmadik országbeli szellemitulajdon-védelmi hivatalokkal való nemzetközi együttműködés erősítésén való munkálkodás a tagállamokkal konzultálva, a szellemi tulajdonjogok érvényesítését szolgáló stratégiák kialakítása és technikák, képességek és eszközök kifejlesztése céljából.

(2) A 7. cikk értelmében elfogadott munkaprogramnak megfelelően és az uniós joggal összhangban az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása során a Hivatal a következő tevékenységeket végzi:

a) kialakítja a szellemi tulajdoni jogsértésekre vonatkozó független, objektív, összehasonlítható és megbízható adatok összegyűjtésének, elemzésének és jelentésének átlátható módszertanát;

b) összegyűjti, elemzi és terjeszti a szellemi tulajdoni jogsértésekre vonatkozó objektív, összehasonlítható és megbízható adatokat;

c) összegyűjti, elemzi és terjeszti a szellemi tulajdon gazdasági értékére és a gazdasági növekedéshez, a jóléthez, az innovációhoz, a kreativitáshoz, a kulturális sokszínűséghez, a színvonalas munkahelyek teremtéséhez és az Unión belüli jó minőségű termékek és szolgáltatások előállításához történő hozzájárulására vonatkozó objektív, összehasonlítható és megbízható adatokat;

d) gazdasági ágazatonként, földrajzi térségenként és a megsértett szellemi tulajdonjogok egyes típusaira elvégzett rendszeres értékeléseket és egyedi jelentéseket készít, amelyek többek között a szellemi tulajdoni jogsértések társadalmi és gazdasági hatásait - ideértve a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásokat is -, valamint azok egészségügyi, környezeti és biztonsági hatásait értékelik;

e) összegyűjti, elemzi és terjeszti a legjobb gyakorlatokra vonatkozó információkat a Megfigyelőközpontként tevékenykedő képviselők között, és szükség esetén stratégiákra vonatkozó ajánlásokat fogalmaz meg az ilyen gyakorlatok alapján;

f) jelentéseket és kiadványokat készít annak érdekében, hogy az uniós polgárok átfogóbban megismerjék a szellemi tulajdoni jogsértések hatásait, továbbá e célból európai és nemzetközi szintű konferenciákat, eseményeket és találkozókat szervez, valamint nemzeti és páneurópai fellépéseket - ideértve az online és offline kampányokat is - támogat elsősorban adatok és információk szolgáltatása révén;

g) nyomon követi a kulturális és kreatív tartalmak jogszerű kínálatát bővítő új versenyképes üzleti modellek kidolgozását, ösztönzi az információcserét, és növeli a fogyasztói tudatosságot e tekintetben;

h) internetes és egyéb formában megvalósított képzéseket dolgoz ki és szervez a szellemi tulajdonjogok védelmében részt vevő nemzeti tisztviselők számára;

i) eseti találkozókat szervez szakértők - többek között tudományos szakértők és a civil társadalom érintett képviselői - számára a Hivatal e rendelet szerinti munkájának támogatására;

j) szakembereknek szánt technikai eszközöket és teljesítményértékelési technikákat azonosít és népszerűsít, ideértve az olyan helymeghatározási és nyomonkövetési rendszereket is, amelyek segítenek megkülönböztetni az eredeti termékeket a hamisítványoktól;

k) együttműködik a nemzeti hatóságokkal és a Bizottsággal egy, a szellemi tulajdoni jogsértésekkel kapcsolatos információknak az e jogok védelmével és érvényesítésével foglalkozó tagállami közigazgatási szervek, testületek és szervezetek közötti cseréjét előmozdító online hálózat kifejlesztése érdekében;

l) együttműködik és szinergiákat alakít ki a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalaival, ideértve a Benelux Szabadalmi Hivatalt és más, a szellemi tulajdonjogok terén tevékenykedő tagállami hatóságokat is a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatos technikák, szakismeret és eszközök fejlesztése és terjesztése érdekében, ideértve a képzési programokat és a tudatosságnövelő kampányokat is;

m) a tagállamokkal konzultálva programokat dolgoz ki a harmadik országok számára történő technikai segítségnyújtásra vonatkozóan, továbbá egyedi képzési programokat és eseményeket dolgoz ki és valósít meg a harmadik országokban a szellemi tulajdonjogok védelmében részt vevő tisztviselők számára;

n) a Bizottság kérésére a rendelet hatálya alá tartozó témákkal kapcsolatban ajánlásokat tesz a Bizottságnak;

o) hasonló tevékenységeket végez annak érdekében, hogy a Hivatal képes legyen ellátni az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett feladatok és tevékenységek végrehajtása során a Hivatal betartja az adatvédelemre vonatkozó, hatályos uniós jogi rendelkezéseket.

3. cikk

Finanszírozás

A Hivatal mindenkor gondoskodik arról, hogy az e rendelet által ráruházott tevékenységek megvalósítását saját költségvetéséből finanszírozza.

4. cikk

A Megfigyelőközpont ülései

(1) A 2. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek végrehajtása érdekében a Hivatal legalább évente egyszer meghívja a Megfigyelőközpont üléseire a szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó tagállami közigazgatási szervek, testületek és szervezetek képviselőit, valamint a magánszektor képviselőit, a Hivatal e rendelet szerinti munkájában való részvételük céljából.

(2) A magánszektornak a Megfigyelőközpont üléseire meghívott képviselői a szellemi tulajdoni jogsértések elleni küzdelemben leginkább érintett vagy legtöbb tapasztalatot szerzett különböző - többek között a kreatív - gazdasági ágazatokat képviselő uniós és nemzeti testületek széles, reprezentatív és kiegyensúlyozott köréből kerülnek ki.

Biztosítani kell a fogyasztói szervezetek, a kis- és középvállalkozások, a szerzők és egyéb alkotók megfelelő képviseletét.

(3) A Hivatal felkéri valamennyi tagállamot, hogy a Megfigyelőközpont üléseire közigazgatása legalább egy képviselőjét küldje el. E tekintetben a tagállamok biztosítják a Megfigyelőközpont munkájának folyamatosságát.

(4) Az (1) bekezdésben említett ülések a Megfigyelőközponton belüli, a tagállamok képviselőiből és a magánszektor képviselőiből álló munkacsoportokkal is kiegészíthetők.

(5) Adott esetben - és az (1) bekezdésben említett üléseken felül - a Hivatal üléseket szervez, amelyeken részt vesznek:

a) a tagállami közigazgatási szervek, testületek és szervezetek képviselői; vagy

b) a magánszektor képviselői.

(6) Az e cikk hatálya alá tartozó valamennyi ülésre - a helyzettől függően résztvevőként vagy megfigyelőként - meghívást kapnak az Európai Parlament tagjai vagy más képviselői, valamint a Bizottság képviselői.

(7) A Hivatal honlapján közzéteszi a részt vevő képviselők nevét, az e cikkben említett ülések napirendjét és jegyzőkönyveit.

5. cikk

Tájékoztatási kötelezettségek

(1) Adott esetben, a nemzeti - többek között a személyes adatok kezelésére vonatkozó - jogszabályokkal összhangban a Hivatal kérésére vagy saját kezdeményezésük alapján a tagállamok:

a) tájékoztatják a Hivatalt a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatos átfogó politikáikról és stratégiájukról, és ezek módosításairól;

b) átadják a szellemi tulajdoni jogsértésekről rendelkezésükre álló statisztikai adatokat;

c) tájékoztatják a Hivatalt a lényeges ítélkezési gyakorlatukról.

(2) A személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok és a bizalmas információk védelmének sérelme nélkül a magánszektor Megfigyelőközpontként ülésező képviselői - amennyiben lehetséges - a Hivatal kérésére:

a) tájékoztatják a Hivatalt a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatban a tevékenységi területükön érvényesülő politikákról és stratégiákról, valamint ezek módosításairól;

b) statisztikai adatokat szolgáltatnak a tevékenységi területükön bekövetkezett, szellemi tulajdoni jogsértésekről.

6. cikk

A Hivatal

(1) A 207/2009/EK rendelet XII. címének vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell az e rendeletben előírt feladatok és tevékenységek végrehajtására is.

(2) A 207/2009/EK rendelet 124. cikkében ráruházott hatáskörével élve a Hivatal elnöke elfogadja azokat a belső igazgatási utasításokat és közzéteszi azokat az értesítéseket, amelyek szükségesek az e rendelet által a Hivatalra ruházott feladatok elvégzéséhez.

7. cikk

A munkaprogram és a vezetői jelentés tartalma

(1) A Hivatal az e rendelet szerinti tevékenységek és a Megfigyelőközpont ülései tevékenységeinek megfelelő rangsorolása érdekében éves munkaprogramot dolgoz ki a szellemi tulajdonjogok védelmének terén érvényesülő uniós politikákkal és prioritásokkal összhangban, és a 4. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett képviselőikkel együttműködve.

(2) Az (1) bekezdésben említett munkaprogramot tájékoztatás céljából be kell nyújtani a Hivatal igazgatótanácsához.

(3) A 207/2009/EK rendelet 124. cikke (2) bekezdésének d) pontjában előírt vezetői jelentés legalább a Hivatal e rendeletben meghatározott feladataival és tevékenységeivel kapcsolatos következő információkat tartalmazza:

a) az előző naptári év során végzett fő tevékenységek áttekintését;

b) az előző naptári év során elért eredményeket, adott esetben a különböző ipari és termékágazatok helyzetét elemző ágazati jelentésekkel együtt;

c) a Hivatal e rendeletben és az (1) bekezdésnek megfelelően kidolgozott munkaprogramban meghatározott feladatainak teljesítéséről szóló átfogó értékelést;

d) a Hivatal által a jövőben elvégezni kívánt tevékenységek áttekintését;

e) észrevételeket a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről, valamint a lehetséges jövőbeli politikákról és stratégiákról, ideértve a tagállamokkal folytatott és a tagállamok közötti hatékony együttműködés fokozásának módjáról szóló észrevételeket is;

f) a 4. cikk (2) bekezdésében említett valamennyi szereplő megfigyelőközpontbeli megfelelő képviseletének átfogó értékelését.

A vezetői jelentésnek az Európai Parlamenthez, a Bizottsághoz és az igazgatótanácshoz való benyújtása előtt a Hivatal elnöke a jelentés vonatkozó részeiről konzultál a 4. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett képviselőkkel.

8. cikk

Értékelés

(1) A Bizottság 2017. június 6-ig jelentést fogad el e rendelet alkalmazásának értékeléséről.

(2) Az értékelő jelentés értékeli a rendelet megvalósulását, különös tekintettel a szellemi tulajdonjogok belső piaci érvényesítésére gyakorolt hatására.

(3) A Bizottság az értékelő jelentés elkészítése során a (2) bekezdésben említett kérdésekről konzultál a Hivatallal, a tagállamokkal és a Megfigyelőközpontként tevékenykedő képviselőkkel.

(4) A Bizottság az értékelő jelentést megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, és széles körű konzultációt folytat az érintettekkel a jelentésről.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2012. április 19-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

M. BØDSKOV

(1) HL C 376., 2011.12.22., 62. o.

(2) Az Európai Parlament 2012. február 14-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2012. március 22-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) HL C 253., 2008.10.4., 1. o.

(4) HL C 56., 2010.3.6., 1. o.

(5) HL C 140., 2010.5.29., 22. o.

(6) HL L 157., 2004.4.30., 45. o. Helyesbített változat: HL L 195., 2004.6.2., 16. o.

(7) HL C 117. E, 2010.5.6., 206. o.

(8) HL C 50. E, 2012.2.21., 48. o.

(9) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(10) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(11) HL L 78., 2009.3.24., 1. o.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32012R0386 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32012R0386&locale=hu

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére