A Kúria Pfv.20184/2013/9. számú precedensképes határozata végrehajtás megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 270. §, 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 327. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 13. §] Bírók: Harter Mária, Mocsár Attila Zsolt, Varga Edit

A határozat elvi tartalma:

A végrehajtási záradékkal ellátható okiratok alapján közvetlenül végrehajtható követelések az okiratban meghatározott határidő elteltével nem csak esedékessé, egyszersmind végrehajthatóvá is válnak. Az ilyen követelések esetében a végrehajtási jog elévülése -egyéb feltételek fennállása esetén - a követelésre megállapított teljesítési határidő eltelte utáni napon kezdődik. Ettől az időponttól kezdve az ilyen követelés más hatósági eljárás közbeiktatása nélkül közvetlenül kikényszeríthető, ezért az elévülésének megszakítására az 1959. évi IV. tv. 327.§-ának (3) bekezdése az irányadó. Ha mód van végrehajtási kényszer közvetlen alkalmazására, akkor csak a végrehajtási cselekményt lehet olyan célravezető jogérvényesítési lépésnek tekinteni, amely az elévülés megszakítását eredményezheti. 1959. IV. Tv. 327. § (3), 1994. LIII. Tv. 13. § (1), 1994. LIII. Tv. 13. § (5)

Kapcsolódó határozatok:

Budai Központi Kerületi Bíróság P.23672/2011/15., Fővárosi Törvényszék Pf.637280/2012/2., *Kúria Pfv.20184/2013/9.* (BH 2014.5.151)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.I.20.184/2013/9.szám

A Kúria a Dr. Zsoldos Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Zsoldos Marianna ügyvéd) által képviselt felperesnek a Dr. Lengyel István Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Lengyel István ügyvéd) által képviselt alperes ellen végrehajtás megszüntetése iránt a Budai Központi Kerületi Bíróságnál 17.P.XI.23.672/2011. számon folytatott és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.637.280/2012/2. számú ítéletével befejezett perében, az említett számú jogerős ítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és a Budai Központi Kerületi Bíróság 17.P.XI.23.672/2011/15. számú ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 150.000 (Százötvenezer) forint együttes - fellebbezési és felülvizsgálati - eljárási költséget, továbbá külön felhívásra az államnak 240.000 (Kétszáznegyvenezer) fellebbezési és 303.700 (Háromszázháromezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes a 2002. június 4-én közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatban elismerte, hogy kölcsön jogcímén 3 millió forinttal tartozik az alperesnek és vállalta, hogy tartozását 2002. szeptember 22-ig visszafizeti.

A felperes 2007. január 15-én teljes bizonyító erejű magánokiratot írt alá, amelyben azt ismerte el, hogy az alperestől 2001. október 19-én 90 ezer USD-nek, 2002. május 21-én 14.400 USD-nek megfelelő forintösszeget vett át, 17.500 USD-nek megfelelő összeg megfizetésével tartozása 86.900 USD-re csökkent, amelynek visszafizetését 2007. június 15-ig vállalta.

Az alperes a 2002. június 4-én közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat alapján 2009. szeptember 22-én kérte a felperessel szemben a végrehajtás elrendelését, a bíróság 2010. január 11-én látta el végrehajtási záradékkal a közjegyzői okiratot.

A felperes keresetében az ellene indított végrehajtás megszüntetését kérte. Arra hivatkozott, hogy a követelés és a követelés végrehajtásának joga elévült, mivel az alperes a közokirat végrehajtási záradékkal való ellátását az ötéves elévülési idő leteltét követően igényelte. Előadta, hogy a záradékolni kért, 2002. június 4-i közjegyzői okirat előzményét a 2002. május 22-én megkötött kölcsönszerződés képezte, s mivel a 2007. január 15-én kelt tartozáselismerő nyilatkozat nem a 2002. május 22-i kölcsönre vonatkozott, nem szakíthatta meg a 2002. május 22-i ügyletből eredő követelés elévülését. Hivatkozott arra is, hogy a 2002. június 4-én közjegyzői okiratba foglalt követelés elévülését csak végrehajtási cselekmény szakíthatta volna meg, amelyre nem került sor. Állította továbbá, hogy 2002. május 22-én nem 3 millió, hanem csupán 2 millió forint kölcsönt kapott az alperestől, amelyet 2004-ben visszafizetett.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy felszólító levelei a felperes címéről "ismeretlen helyre költözött" kézbesítői jelzéssel érkeztek vissza, a követelés elévülését pedig a felperes 2007. január 15-i tartozáselismerő nyilatkozata megszakította.

Az elsőfokú bíróság - hatályon kívül helyezés miatt megismételt eljárásában meghozott újabb - ítéletével megszüntette a végrehajtást. Indokolása szerint a végrehajtandó követelés elévült: a felperesnek legkésőbb 2002. szeptember 22-ig vissza kellett volna fizetnie az alperes részére a kölcsöntartozást, s mivel a teljesítési határidő leteltével, azaz 2002. szeptember 23. napjától a tartozás végrehajthatóvá vált, ezen időponttól kezdődően öt év állt az alperes rendelkezésére, hogy az elévülést megszakító cselekménnyel éljen. Az elévülést kizárólag végrehajtási cselekmények szakíthatták volna meg: minden olyan intézkedés, ami a végrehajtás elrendelésére irányul, azonban nem tartozik ebbe a körbe a felperesnek kézbesített felszólító levél, továbbá a tartozás felperes részéről való elismerése. Az alperes csupán 2009. szeptember 22-én kérte a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátását, azonban a követelés és végrehajtásának joga ekkor már elévült.