A Miskolci Járásbíróság P.20036/2015/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 8. §, 78. §, 86. §, 104. §, 105. §, 137. §, 141. §, 217. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 84. §, 277. §, 318. §, 339. §, 355. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 7. §, 13. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Demeter Gábor

Miskolci Járásbíróság

19.P.20.036/2015/6. szám

A járásbíróság a T Ügyvédi Iroda ( szám alatti székhelyű, ügyintéző: dr. T ügyvéd) által képviselt felperes neve (szám alatti lakos) felperesnek - a dr. N (szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt M Kórház ( szám alatti székhelyű) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indult perében - melybe alperes pernyertessége érdekében a Dr.P Ügyvédi Iroda ( szám alatti székhelyű, ügyintéző: dr. P ügyvéd) által képviselt alperesi beavatkozó (. szám alatti székhelyű) beavatkozott - meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A járásbíróság felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság felperest arra, hogy 15 nap alatt fizessen meg alperesnek 254.000,- (kettőszáz-ötvennégyezer) forint, míg alperesi beavatkozónak 127.000,- (egyszáz-huszonhétezer) forint perköltséget.

Felperes felmerült költségét maga viseli.

A bíróság megállapítja, hogy 421.400,- (négyszázhuszonegyezer-négyszáz) forint illetéket és 154.940,- (egyszáz-ötvennégyezer-kilencszáznegyven) forint szakértői költséget az állam visel.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Miskolci Törvényszékhez címzett, de a Miskolci Járásbíróságnál írásban, négy egyező példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetőleg ha csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ez esetben a fellebbező fél fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

Ugyancsak tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést a törvényszék, ha a felek ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérték.

Tárgyaláson kívül bírálhatja el a törvényszék az ítélet ellen irányuló esetleges fellebbezést, ha megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I n d o k o l á s :

A járásbíróság felperes keresetlevele és mellékletei, alperes és alperesi beavatkozó ellenkérelme, felperes személyes előadása, felek perben tett nyilatkozatai, T, H, G és dr. X tanúk vallomása, a S igazságügyi szakértői véleménye és kiegészítő szakértői véleménye, a Miskolci Járásbíróság P.20.145/2013. számú iratanyaga, valamint a per egyéb iratai és adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Felperes születésétől kezdve kétoldali csípőficamban szenved. 22 éves koráig (első gyermeke születéséig) ez nem befolyásolta a mindennapi életvitelét, de ezt követően jelentkeztek ezzel összefüggő panaszai. 22. és 50. életéve között fokozódó, időnként enyhülő, de aktív időszakban nehezen elviselhető fájdalmai voltak, járni ugyan tudott, de közben fájdalmat érzett. 2009 év nyarán az alperesi kórházban pár napos kivizsgálást követően rögzítették, hogy jobb oldali csípőprotézis beültetése feltétlenül szükséges. Műtéti előjegyzést kapott, és az előjegyzés alapján 2010. május hó 11. napján az alperesi kórház ortopédiai osztályán dr. X főorvos vezetésével jobb oldali csípőízület beültetést végeztek. A műtét epidurális (gerincközeli) érzéstelenítés mellett zajlott.

A műtétet egy nappal megelőzően a felperest írásban tájékoztatták arról, hogy a műtét szövődményeként vérrögösödés, embólia, hirtelen halál, sebgyógyulási zavar, csonttörés, ér-és idegsérülés, izomműködési zavar, végtaghossz-különbség, protézis ficamodás és kilazulás, az ízület környékén csontújdon-képződés léphet fel. A beleegyező nyilatkozatot a felperes aláírásával látta el, nyilatkozva ezzel arról is, hogy további tájékoztatásra nem tart igényt. A felperes panaszainak megszüntetésére egyetlen lehetséges mód a perbeli műtét volt, más alternatív megoldás (gyógyszeres és fizioterápiás kezelés) már nem hozott volna eredményt. A műtéti indikáció helyes és szakszerű volt.

A felperes a műtét kapcsán 2010. május hó 10. napjától május hó 22. napjáig részesült kórházi kezelésben. A műtét előkészítésére a szakmai szabályok betartásával került sor, megelőzően antibiotikus megelőző kezelést kapott felperes, majd a műtétet követően 24 órás antibiotikus profilaxis (megelőző kezelés) történt. A műtét során az ízület feltárása, a műtét technikai elvégzése, és a megfelelő protézis komponensek beültetése a szakma szabályainak megfelelően történt, mint ahogy a műtétet követően is a rendszeres kontroll vizsgálatok és megfelelő gondozás az orvosi protokollnak megfelelően történtek. Az alperes részéről az elvégzett műtét kapcsán szakmai szabályszegés, felróható mulasztás nem történt.

A műtétet követően a felperesnél fájdalmak, lábzsibbadás jelentkeztek, a műtétet követően két hónapig mankóval járt, majd ennek használatát elhagyta, és terhelni kezdte a lábát. A műtét után körülbelül két hónappal panaszolt a felperes nagy, elviselhetetlenségig fokozódó fájdalmakat. Ekkor feltűnt neki az is, hogy a műtéttel érintett jobb lába 3-4 centiméterrel hosszabb, mint a másik, emiatt bizonytalanná vált a járása. Csontkovács és egyéb kiegészítő kezelések hatására ez a hosszkülönbség utóbb 2 cm-re csökkent. Állandó fájdalmai jelentkeztek a műtétet követően ülésnél, a járásnál is, ezek a fájdalmak (az egész jobb lábában) erősebbek voltak, mint műtét előtt. Ülni egyébként nehezen, csak rövid ideig tudott. Fájdalmai hátterében felperes az ülőideg műtét közbeni becsípődését vélte. Az idő előrehaladtával fájdalmai valamelyest csökkentek. Ezen túlmenően a felperes fülzúgást, illetőleg látás elhomályosulást is panaszol.

A felperesnél tapasztalható nyaki- és ágyéki gerinctáji mozgáskorlátozottság természetes kórokú degeneratív elváltozás következménye, az elvégzett műtéttel okozati összefüggésben nem áll. A bal csípőízület mozgáskorlátozottsága a bal csípő természetes kórokú kopására, porckárosodására vezethető vissza, ennek javulása a bal oldali csípőízületi protézis műtét elvégzésével lehetséges. A fülzúgás és a látás elhomályosulás az elvégzett műtéttel oksági kapcsolatba nem hozható. A műtét során az ülőideg becsípődésére nem kerülhetett sor, tekintettel arra, hogy más testtájékot érintett a beavatkozás. A felperesnél fennálló anatómiai végtaghossz-különbség a műtét szükségszerű, el nem kerülhető következménye, ennek eredménye lehet a bicegő járás.

Felperes idültté vált panaszainak kivizsgálására több alkalommal (2010. szeptember hó 29. napjától október hó 14. napig, 2010. november hó 23. napjától november hó 26. napjáig, majd 2011. május hó 23. napjától május hó 30. napjáig) feküdt ezt követően az alperesi kórház különböző osztályain. A kivizsgálások érdemi eredményt vagy javulást nem hoztak.

Felperes kezdeményezésére az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala is vizsgálatot folytatott dr. Z regionális ortopéd szakfelügyelő főorvos bevonásával. A vizsgálat eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a beteg ellátása, műtéti kezelése a szakma szabályai szerint történt, szabályszegés vagy mulasztás nem volt megállapítható.