T/7022. számú törvényjavaslat indokolással - A médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról
2012. évi LXVI. törvény
1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
1. §
(1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 170. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A tanúvallomást megtagadhatja:)
"f) a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az azzal kapcsolatos kérdésben."
(2) A Pp. 170. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) Az (1) bekezdés f) pontjában foglalt mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad."
2. §
A Pp. a következő 396/A. §-sal egészül ki:
"396/A. § E törvény alkalmazásában médiatartalom-szolgáltató a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató."
3. §
A Pp. 170. § (5) bekezdésében az "a) és c)-e) pontja" szövegrész helyébe az "a) és c)-f) pontja" szöveg lép.
2. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
4. §
(1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 82. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A tanúvallomást megtagadhatja)
"d) a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben, kivéve, ha a bíróság az információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte."
(2) A Be. 82. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A bíróság akkor kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétének felfedésére, ha három évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az információt átadó személy kilétének ismerete nélkülözhetetlen, és az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható."
5. §
A Be. 83. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A tanúnak a 82. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt mentessége az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad."
6. §
A Be. 152. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A (3) és (4) bekezdés szerinti korlátozás nem érvényesül, ha]
"d) a tanúvallomás megtagadásra a 82. § (1) bekezdés d) pontja alapján jogosult személyt a számára információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte a bíróság a 82. § (6) bekezdése alapján."
7. §
A Be. 207. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A nyomozási bíró dönt)
"f) a vádirat benyújtása előtt az ügyész indítványára a 82. § (1) bekezdés d) pontja alapján a tanúvallomást megtagadó személynek a számára információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezéséről a 82. § (6) bekezdése szerint,"
8. §
A Be. 215. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A tanúvallomást a 82. § (1) bekezdés d) pontja alapján megtagadó személynek a számára információt átadó személy kilétének felfedésére a 82. § (6) bekezdése alapján történt kötelezése ellen bejelentett fellebbezés halasztó hatályú."
9. §
A Be. 293. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A tanúvallomást a 82. § (1) bekezdés d) pontja alapján megtagadó személynek a számára információt átadó személy kilétének felfedésére a 82. § (6) bekezdése alapján történt kötelezése ellen bejelentett fellebbezés halasztó hatályú."
10. §
A Be. 601. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) E törvény alkalmazásában médiatartalom-szolgáltató a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató."
3. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása
11. §
(1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A lefoglalás érdekében a dolog birtokosát fel kell szólítani, hogy a dolgot adja át. Nem köteles a dolog átadására az, aki tanúként nem hallgatható meg, valamint az, aki az 53. § (4) bekezdés c) pontja alapján a tanúvallomást megtagadhatja, ha a számára információt átadó személy kilétét a dolog átadásával felfedné."
(2) A Ket. 50/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az 53. § (4) bekezdés c) pontja alapján a tanúvallomás megtagadására jogosult személynek a dolog átadása alóli mentessége az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad."
(3) A Ket. 50/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A lefoglalást elrendelő, valamint a lefoglalás megszüntetése iránti kérelmet elutasító végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a lefoglalás elrendelésére az 53. § (4) bekezdés c) pontjára hivatkozás ellenére került sor."
12. §
(1) A Ket. 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A törvényen vagy kormányrendeleten alapuló adatszolgáltatást hivatalból folytatott eljárásban az ügyfél, illetve kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél akkor tagadhatja meg, ha
a) nem kapott felmentést a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól,
b) nyilatkozatával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy
c) az ügyfél, illetve az ellenérdekű ügyfél médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és nyilatkozatával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné.
(2) A Ket. 51. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A (4) bekezdés c) pontjában foglalt mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.
(4b) Az ügyfelet vagy az ellenérdekű ügyfelet a (4) bekezdés c) pontjára hivatkozása ellenére adatszolgáltatásra kötelező végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye."
13. §
(1) A Ket. 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A tanúvallomás megtagadható, ha
a) a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója,
b) a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy
c) a tanú médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné."
(2) A Ket. 53. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A (4) bekezdés c) pontjában foglalt mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad."
14. §
A Ket. 57/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Ha a szemletárgy birtokosa médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, nem kötelezhető a szemletárgy felmutatására, ha ezzel a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné. Ez a mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad."
15. §
A Ket. 172. §-a a következő o) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"o) médiatartalom-szolgáltató: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató."
4. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény módosítása
16. §
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 2. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
"(la) E törvény hatálya - a 13. §, a 14. § (1) bekezdése, a 19. § (1), (2) és (4) bekezdése, valamint a 20. § (8) bekezdésének második mondata és (9) bekezdése kivételével - kiterjed a Magyarország területén letelepedett médiatartalom-szolgáltató által kiadott sajtótermékre is."
17. §
Az Smtv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"6. § (1) A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy törvényben meghatározottak szerint jogosult a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy (a továbbiakban: információforrás) kilétét a bírósági és hatósági eljárások során titokban tartani, továbbá bármely, az információforrás azonosítására esetlegesen alkalmas dokumentum, irat, tárgy vagy adathordozó átadását megtagadni.
(2) A bíróság - bűncselekmény elkövetésének felderítése érdekében - törvényben meghatározott, kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére, valamint az információforrás azonosítására esetlegesen alkalmas dokumentum, irat, tárgy vagy adathordozó átadására kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt."
18. §
Az Smtv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"14. § (1) A médiaszolgáltatónak az általa közzétett médiatartalomban tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot.
(2) Tilos az elhunytak, valamint a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek médiatartalomban történő öncélú és sérelmes bemutatása."
19. §
Az Smtv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"15. § (1) Tilos visszaélni a médiatartalom-szolgáltatónak adott, nyilvános közlésre szánt nyilatkozat közzétételébe vagy a médiatartalomban való szereplésbe történt beleegyezéssel.
(2) A médiatartalom-szolgáltató köteles a nyilvános közlés céljából készített nyilatkozatot a nyilatkozatot adó vagy a médiatartalomban szereplő személynek - annak kérésére - a közzétételt megelőzően megmutatni; az nem közölhető, ha a közzétételhez az érintett azért nem járul hozzá, mert azt a médiatartalom-szolgáltató érdemben megváltoztatta vagy eltorzította, és ez a nyilatkozatot adó vagy a médiatartalomban szereplő számára sérelmes. A hozzájárulás visszavonása ellenére történt, jó hírnévre vagy becsületre sérelmes közlés esetén a vonatkozó polgári jogi és büntetőjogi szabályokat kell alkalmazni.
(3) A médiatartalom-szolgáltató nem köthet médiatartalomban szereplő személlyel olyan megállapodást, amely a megállapodás tárgykörén belül korlátozza a médiatartalomban szereplő személynek a jó hírnevéhez, becsületéhez vagy magánéletéhez fűződő jogainak érvényesíthetőségét, illetve a nyilatkozat vagy szereplés visszavonásához fűződő, (1) és (2) bekezdés szerinti jogait. Az ilyen szerződéses kikötés semmis."
20. §
Az Smtv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"16. § A médiatartalom nem sértheti az alkotmányos rendet."
21. §
Az Smtv. 19. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Médiatartalombari tilos kiskorú személy olyan bemutatása, amely életkorának megfelelő lelki vagy fizikai fejlődését nagymértékben veszélyeztetheti."
22. §
Hatályát veszti az Smtv. 18. §-a.
5. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása
23. §
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) NEGYEDIK RÉSZ III. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
"III. Fejezet
A MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI BIZTOS
Általános szabályok
139. § (1) A Hatóság részeként Média- és Hírközlési Biztos (a továbbiakban: Biztos) működik. A Biztos az elektronikus hírközlési szolgáltatást, illetve médiaszolgáltatást igénybe vevő felhasználókat, előfizetőket, nézőket, hallgatókat, fogyasztókat, illetve a sajtótermékek olvasóit megillető, elektronikus hírközléssel és a médiaszolgáltatásokkal, sajtótermékekkel kapcsolatos méltánylást érdemlő érdekek érvényesülésének elősegítésében működik közre. A Biztos eljár az e törvényben meghatározott ügyekben.
(2) A Biztost az Elnök nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A Biztos főosztályvezetői besorolású köztisztviselő. A Biztos e fejezet szerinti feladatai ellátása körében nem utasítható.
(3) A Biztosra megfelelően alkalmazni kell a 111. § (4) bekezdésében foglaltakat.
(4) A Biztost a feladatai ellátásában az általa vezetett Média- és Hírközlési Biztos Hivatala (a továbbiakban: Biztos hivatala) segíti, a Biztos hivatalának köztisztviselőit az Elnök nevezi ki és menti fel, a Biztos gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.
(5) A Biztos hivatalának működését, szervezeti felépítését, belső és külső kapcsolatrendszerét a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzata és a Biztos hivatalának ügyrendje határozza meg. A Biztos hivatalának ügyrendjét a Biztos készíti elő és az Elnök hagyja jóvá.
(6) A Biztos hivatalának költségvetését a Hatóság költségvetésén belül, elkülönítetten kell megállapítani.
140. § (1) Valamely médiaszolgáltatás, sajtótermék, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos olyan magatartás észlelése esetén, amely a médiaigazgatásra vagy az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértésének nem minősül, és nem tartozik a Médiatanács, az Elnök vagy a Hivatal hatáskörébe, de a médiaszolgáltatást, a sajtóterméket, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatást igénybe vevő felhasználók, előfizetők, fogyasztók, valamint nézők, olvasók vagy hallgatók méltányolandó érdekének sérelmét okozza vagy okozhatja,
a) az, akit érdeksérelem ért, vagy akinél érdeksérelem bekövetkezésének közvetlen veszélye (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: érdeksérelem) áll fenn, vagy
b) a fogyasztói, előfizetői, felhasználói vagy nézői, hallgatói, olvasói érdekek képviseletét ellátó egyesület
a Biztos hivatalánál panasszal élhet.
(2) Az Elnökhöz, a Hivatalhoz, illetve a Médiatanácshoz érkezett olyan kérelmeket, illetve bejelentéseket, amelyek tartalmuk szerint megfelelnek az (1) bekezdésben foglaltaknak, és tartalmazzák a 141. § (5) bekezdés szerinti adatokat, az Elnök, a Hivatal, illetve a Médiatanács nyolc napon belül átteszi a Biztoshoz, aki azt a továbbiakban hozzá érkezett panaszként bírálja el. Erről a tényről, valamint az áttételről a kérelmezőt, illetve a bejelentőt az áttétellel egyidejűleg értesíteni kell.
(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó panaszok esetén a Biztos a 142. §, a médiaszolgáltatásokra, illetve a sajtótermékekre vonatkozó panaszok esetén a 142/A. § szerint jár el.
A Biztos eljárására vonatkozó közös szabályok
141. § (1) A Biztos eljárása nem hatósági eljárás, hatósági hatáskört nem gyakorolhat. A 140. § (1) bekezdés szerinti panasz nem hatósági ügy. A Biztos csak az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó panaszok esetén alkalmazhat ~ a 142. §-ban meghatározott módon - hatósági eszközöket.
(2) A Biztos eljárása csak panaszra indulhat. A Biztos a panaszt megvizsgálja, és ha a panasz nyilvánvalóan alaptalan, vagy az abban szereplő érdeksérelem csekély jelentőségű, illetve a panaszban foglalt ügy nem tartozik a Biztos hatáskörébe, erről a panaszost tizenöt napon belül értesíti. A Biztos az értesítésben szükség szerint tájékoztatja a panaszost az elektronikus hírközlésre vagy médiaigazgatásra vonatkozó szabályban, illetve előfizetői szerződésben meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról.
(3) Ha a Biztos a 142. § (4) bekezdése vagy a 142/A. § (1) bekezdése szerinti egyeztetési eljárás során észleli, hogy a panasz alaptalan, vagy az abban szereplő érdeksérelem csekély jelentőségű, illetve a panaszban foglalt ügy nem tartozik a Biztos hatáskörébe, az eljárást megszünteti, és erről a panaszost, valamint az egyeztetési eljárásban részt vevőket tizenöt napon belül értesíti. A Biztos az értesítésben szükség szerint tájékoztatja a panaszost az elektronikus hírközlésre vagy médiaigazgatásra vonatkozó szabályban, illetve előfizetői szerződésben meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról.
(4) A panaszos kérheti természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését. Ebben az esetben az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a Biztos kivonatot készít a panaszról akként, hogy abból a panaszos kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható. A Biztos harmadik személynek csak ezt a kivonatot adhatja át. A Biztos a panasz kivizsgálása céljából, a kivizsgálásra irányuló eljárás befejezéséig kezeli a panaszosnak a panasszal közvetlenül összefüggő azon személyes adatait, amelyek az eljárás során a Biztos tudomására jutottak. Erre a tényre a panaszos figyelmét fel kell hívni.
(5) A panaszban meg kell jelölni a panaszos nevét és lakcímét vagy levelezési címét, a Biztos intézkedésére okot adó érdeksérelmet, és azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján az érdeksérelem valószínűsíthető, valamint a 140. § (1) bekezdésben foglalt egyéb feltételek fennállását valószínűsítő, illetve igazoló körülményeket. Hiányos panasz esetén a Biztos a panaszost az eljárás bármely szakaszában határidő megjelölésével hiánypótlásra hívhatja fel. Ha a panaszos a felhívás ellenére a hiánypótlást nem vagy nem megfelelően teljesítette, a beadvány nem tekinthető panasznak, ezért a Biztos nem jár el, illetve ha az eljárás már megindult, az eljárását megszünteti, és erről a panaszost, valamint az egyeztetési eljárásban részt vevőket tizenöt napon belül értesíti. A Biztos az értesítésben szükség szerint tájékoztatja a panaszost az elektronikus hírközlésre vagy médiaigazgatásra vonatkozó szabályban, illetve előfizetői szerződésben meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról.
A Biztos eljárása elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó panaszok esetén
142. § (1) A Biztos a panasz útján tudomására jutott, a 140. § (1) bekezdésében meghatározott érdeksérelem kivizsgálása érdekében bármely elektronikus hírközlési szolgáltatótól az érdeksérelemmel összefüggő adat szolgáltatását kérheti, megfelelően alkalmazva a Ket. hatósági ellenőrzésre, valamint e törvénynek a tényállás tisztázására vonatkozó rendelkezései szerinti egyéb eszközöket. Az érintett elektronikus hírközlési szolgáltató tizenöt napon belül köteles a kért adatot, felvilágosítást, tájékoztatást, dokumentumot, iratot (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában együtt: adatot) a Biztos számára szolgáltatni, abban az esetben is, ha az adat üzleti titoknak minősül. A Biztos köteles a tudomására jutott üzleti titkot megtartani, azt az adatközlő kérésére zárt iratként kezeli.
(2) A Biztos köteles e § szerinti eljárását a 151. §-ban foglalt határidőben lefolytatni. E határidőbe nem számít be
a) a 141. § (5) bekezdés szerinti hiánypótlásra felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
b) az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
c) a (3) bekezdés szerinti eljárás ideje,
d) az (5) bekezdés szerinti nyilatkozattételre felhívástól a nyilatkozattételig terjedő idő.
(3) Ha az érintett elektronikus hírközlési szolgáltató a kért adatot a Biztos számára határidőben nem szolgáltatja, a Biztos a Hivatalhoz fordul. A Hivatal a Biztos kezdeményezésére a Biztos által megjelölt, az érdeksérelemmel Összefüggő adat szolgáltatására kötelezi az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatót az (1) bekezdésnek megfelelően. Az adatszolgáltatásra megfelelő, legalább tizenöt napos határidőt kell előírni. A 155. § (5)-(7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A kötelezett elektronikus hírközlési szolgáltató halasztó hatályú jogorvoslattal kérheti a végzés felülvizsgálatát a Fővárosi Törvényszéktől. A Fővárosi Törvényszék nemperes eljárásban nyolc napon belül dönt, végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Amennyiben az elektronikus hírközlési szolgáltató a kért adatokat az előírt határidőre nem, hiányosan vagy a valóságnak nem megfelelően bocsátja a Hivatal rendelkezésére, a Hivatal a 156. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A Hivatal a beérkezett adatokat átadja a Biztosnak.
(4) A Biztos eljárása során az érdeksérelemre vonatkozóan az elektronikus hírközlési szolgáltatóval szóban vagy írásban egyeztetést folytat (e § alkalmazásában a továbbiakban: egyeztetési eljárás). Az egyeztetési eljárásba a Biztos - ha ezt célravezetőnek ítéli, és a panaszos ezt kéri - bevonja a panaszost, valamint - ha az ügy a fogyasztók jelentős számát érinti - bevonhatja a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület képviselőjét.
(5) Az egyeztetési eljárásban a Biztos az érdeksérelem leírását - legalább tizenöt napos határidő megjelölésével - nyilatkozattételre megküldi az elektronikus hírközlési szolgáltatónak.
(6) Az elektronikus hírközlési szolgáltató írásban közölt nyilatkozata alapján - indokolt esetben - a Biztos személyes egyeztetésre hívja az érintett elektronikus hírközlési szolgáltató képviselőjét, illetve szükséges esetben a panaszost, valamint a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület képviselőjét.
(7) Ha a Biztos és az elektronikus hírközlési szolgáltató között nem jön létre megegyezés az érdeksérelem elhárítása érdekében, a Biztos az egyeztetési eljárás eredményét jelentésben rögzíti, és a (9) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el. Ha az egyeztetési eljárás eredményre vezet, a megegyezést a Biztos és az érintett elektronikus hírközlési szolgáltató megállapodásban rögzítik, amelyet a Biztos a panaszosnak megküld, illetve a megállapodást a Biztos a honlapján közzéteszi. A megállapodásban a felek rögzítik az érdeksérelem elhárításának módját.
(8) A megállapodás a felek olyan egybehangzó, önkéntes jognyilatkozata, amelyet a Biztos az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatóval oly módon köt meg, hogy ezáltal az adott elektronikus hírközlési szolgáltatást igénybe vevő felhasználók, előfizetők, fogyasztók válnak jogosulttá. A felhasználókra, előfizetőkre, fogyasztókra a megállapodásból eredően kötelezettségek nem származhatnak. A megállapodásban foglaltak az érintett felhasználóknak, előfizetőknek, fogyasztóknak az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatóval fennálló jogviszonya részét képezi - azt módosítja - oly módon, hogy a megállapodásban foglaltak egyedi ügyben alkalmazhatóak, arra az érintett felhasználó, előfizető, fogyasztó egyedi ügyben hivatkozhat, illetve a megállapodásban foglaltak megtartását a Hatóság hatósági felügyelet keretében ellenőrizheti. Az e bekezdés szerinti megállapodást kötő elektronikus hírközlési szolgáltatónak a fogyasztói érdekek hatékony érvényesítése érdekében mutatott együttműködését a Hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatót érintő egyéb hatósági ügyekben is figyelembe veszi.
(9) A Biztos a sikeres egyeztetési eljárás eredményéről szükség szerint, illetve ha az egyeztetési eljárás eredményeként nem jön létre megállapodás, minden esetben jelentést készít, amelyet a panaszosnak, az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatónak, valamint az eljárásban részt vevő fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületnek megküld. A jelentésben a Biztos az érdeksérelem körülményei mellett részletesen feltárja az elektronikus hírközlési szolgáltatónak az érdeksérelem kezelésével kapcsolatos magatartását, különösen az érdeksérelem kiküszöbölése és a fogyasztói jólét növelése érdekében tanúsított együttműködési készségét. A Biztos a jelentését nyilvánosságra hozza, amennyiben az a fogyasztók jelentős számát érinti vagy érintheti, illetve a jelentés alapján ajánlást vagy tájékoztatót adhat ki a fogyasztók számára a további érdeksérelmek elkerülése érdekében. Az érintett elektronikus hírközlési szolgáltató köteles a megtett intézkedésekről a Biztost értesíteni a Biztos által meghatározott, legalább tizenöt napos határidőn belül, ha nem jött létre megállapodás.
A Biztos eljárása a médiaszolgáltatásokra, illetve sajtótermékekre vonatkozó panaszok esetén
142/A. § (1) A Biztos az eljárása során a 140. § (1) bekezdés szerinti érdeksérelemre vonatkozóan a médiatartalom-szolgáltatók szakmai, érdek-képviseleti vagy önszabályozó szervezeteivel (e § alkalmazásában a továbbiakban: szakmai szervezet) szóban vagy írásban egyeztetést folytat (e § alkalmazásában a továbbiakban: egyeztetési eljárás).
(2) Ha a panasz nem érinti a nézők, hallgatók, olvasók jelentős részét, a Biztos a panasz tárgyában nem jár el.
(3) A Biztos a médiatartalom-szolgáltatót köteles tájékoztatni a tevékenységét érintő panaszról, valamint köteles biztosítani annak a lehetőségét, hogy a médiatartalom-szolgáltató az álláspontját az egyeztetési eljárás minden szakaszában kifejthesse.
(4) Az egyeztetési eljárásban a Biztos a nézők, hallgatók, olvasók jelentős részét érintő érdeksérelem leírását határidő tűzésével észrevételezésre megküldi a szakmai szervezeteknek.
(5) A Biztos az egyeztetési eljárás során a panasz orvoslása érdekében javaslatot dolgoz ki, amelyet megküld a szakmai szervezeteknek. A Biztos a javaslatot a nézői, hallgatói, olvasói érdekek képviseletében eljárva, ugyanakkor a szakmai szervezetek és az érintett médiatartalom-szolgáltató észrevételeit figyelembe véve alakítja ki.
(6) A szakmai szervezeteknek és az érintett médiatartalom-szolgáltatónak a javaslatra adott válasza alapján, a Biztos indokolt esetben személyes egyeztetésre hívja fel a panaszost, valamint az érintett szakmai szervezeteket és az érintett médiatartalom-szolgáltatót.
(7) A Biztos az egyeztetési eljárás eredményéről jelentést készít, melyet a panaszosnak, az érintett médiatartalom-szolgáltatónak, valamint az érintett szakmai szervezeteknek megküld. A jelentésben a Biztos az érdeksérelem körülményei mellett részletesen feltárja a kidolgozott javaslatokat, illetve a médiatartalom-szolgáltatónak, valamint a szakmai szervezetek arra adott válaszát, észrevételeit. A Biztos a jelentését nem hozhatja nyilvánosságra.
(8) A 142. § (2) bekezdése szerinti határidő e § alkalmazásában az (5) bekezdés szerinti javaslat kidolgozása tekintetében irányadó. E határidőbe nem számít be
a) a (4) bekezdés szerinti észrevételezés ideje,
b) a szakvélemény elkészítésének ideje, ha az egyeztetési eljárás során szakértő bevonására van szükség.
A Biztos beszámolója
143. § A Biztos a lefolytatott eljárások tapasztalatairól, a javaslatok eredményességéről, jelentéseiről, javaslatairól negyedévente beszámolót készít - az elektronikus hírközlési szolgáltatókat érintő ügyek tekintetében - az Elnöknek és - a médiatartalom-szolgáltatókat érintő ügyek tekintetében - a Médiatanácsnak. A Médiatanács részére készített beszámoló csak a Biztos általános, az egyes médiatartalom-szolgáltatókra vonatkozó adatok nélküli tapasztalatait tartalmazhatja."
24. §
Az Mttv. 155. §-a helyébe a következő rendelkezés lép;
"155. § (1) A tényállás tisztázása során a Hatóság a (2)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel a Ket. tényállás tisztázására és hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.
(2) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében jogosult a médiaszolgáltatással, sajtótermék kiadásával, illetve műsorterjesztéssel kapcsolatos, akár üzleti titkot is magában foglaló adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.
(3) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében
a) az ügyfelet és
b) az eljárás egyéb résztvevőit, valamint az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőinek a megbízottait, alkalmazottait, illetve az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel egyéb jogviszonyban állókat, továbbá kivételesen indokolt esetben más személyt vagy szervezetet (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: az eljárás egyéb résztvevője)
- e kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetében alkalmazható, a 156. § szerinti jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett - nyilatkozattételre, adatszolgáltatásra, illetve szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás adására (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adatszolgáltatás) kötelezheti.
(4) A (3) bekezdés szerinti végzés ellen az eljárás egyéb résztvevője, akit adatszolgáltatásra köteleztek, a Fővárosi Törvényszékhez halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Törvényszék végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
(5) A (2) és (3) bekezdés alkalmazása keretében
a) az olyan irat, eszköz, dokumentum, amely az ügyfél és jogi képviselője közötti kommunikáció során, illetve ilyen kommunikáció érdekében keletkezett vagy e kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, feltéve mindegyik esetben, hogy az említett jelleg közvetlenül magából az iratból, eszközből, dokumentumból kitűnik, bizonyítékként nem használható fel, nem vizsgálható meg, nem foglalható le, valamint szemle során annak birtokosa annak felmutatására nem kötelezhető;
b) a Hatóság nem kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt olyan adatszolgáltatásra, valamint olyan irat, eszköz, dokumentum átadására, amellyel az a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné.
(6) Az (5) bekezdés szerinti mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad. Az (5) bekezdés a) pontjában foglalt tilalom alól az ügyfél felmentést adhat.
(7) A Hatóságnak az (5) bekezdésben foglalt mentességi okra hivatkozás ellenére adatszolgáltatásra vagy irat, eszköz, dokumentum átadására, felmutatására kötelező végzése ellen a kötelezett ügyfél vagy eljárást egyéb résztvevője a Fővárosi Törvényszékhez halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Törvényszék végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
(8) A tanú meghallgatható az ügyfél üzleti titkáról akkor is, ha nem kapott felmentést az ügyféltől a titoktartás alól.
(9) A Hatóság hatósági eljárásainak iratait, adatait, dokumentumait, illetve egyéb bizonyítási eszközeit - kivételesen indokolt esetben - más eljárásaiban is felhasználhatja, amennyiben az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése vagy a megfelelő, illetve hatékony jogérvényesítés ezt szükségessé teszi.
(10) A médiaszolgáltatónak a műsorára vonatkozó hiteles dokumentációt - ideértve a teljes médiaszolgáltatás kimenőjelének teljes rögzítését - a közzétételt, lekérhető médiaszolgáltatás esetén az elérhetővé tétel utolsó napját követő hatvan napig meg kell őriznie. Hatósági ellenőrzés érdekében a Hatóság - a megőrzésre előírt határidőn belül - kötelezheti a médiaszolgáltatót a műsorára vonatkozó hiteles dokumentáció haladéktalan és térítésmentes átadására. A médiaszolgáltatással kapcsolatosan megindított hatósági eljárás, illetve jogvita esetén a médiaszolgáltatónak a dokumentációt az eljárás jogerős befejezését követő egy évig kell megőriznie."
25. §
Az Mttv. 182. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Médiatanács hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban)
"c) felügyeli az Smtv. 14. §-ában, valamint 16-20. §-ában foglalt követelmények betartását,"
6. Záró rendelkezések
26. §
(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-15. §, a 17. § és a 24. § a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
(3) E törvény a kihirdetését követő 16. napon hatályát veszti.
27. §
(1) E törvény 4. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) E törvény 5. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alkotmánybíróság a 165/2011. (XII. 20.) AB határozatában (a továbbiakban: AB határozat) alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) egyes rendelkezéseit. Az Alkotmánybíróság az Smtv. egyes rendelkezései vonatkozásában aggályosnak találta, hogy a törvény tárgyi hatálya a sajtótermékekre is kiterjed, valamint a törvénynek az információforrások védelmét feloldó rendelkezését is kifogásolta. Az AB határozat alkotmányellenesnek találta továbbá az Mttv. adatszolgáltatási eljárást megalapozó szakaszát és a Média- és Hírközlési Biztosra vonatkozó rendelkezéseket.
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet is megállapított az Smtv., az Mttv. és bizonyos vonatkozásban a jogrendszer egésze tekintetében. Az AB határozat azokat az eljárási garanciákat hiányolta a jogrendből, amelyek a hatósági eljárásokban lehetővé teszik az információforrások védelméhez fűződő jog gyakorlását, valamint az Mttv. vonatkozásában az ügyvédi titok védelmével kapcsolatban is alkotmányellenességet okozó szabályozási hiányosságot állapított meg.
A törvényjavaslat az AB határozatnak való megfelelést szolgálja. Ehhez szükséges az Smtv., az Mttv., valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.), a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) módosítása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-15. §-hoz
A Pp., a Be. és a Ket. módosítása az információforrások védelméhez fűződő jog processzuális garanciáinak rögzítése érdekében szükséges. Mindhárom törvény a tanúvallomás megtagadásának okaként rögzíti azt az esetet, ha a médiatartalom-szolgáltató, vagy a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a tanúvallomásával felfedné a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét. Mivel az újságírói források védelmének intézménye az újságíró és az információforrás közötti bizalmi viszonyt védi, így mindhárom törvény rögzítené, hogy a mentességi ok az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad. A Ket. esetében az ügyfél kötelező adatszolgáltatási kötelezettsége, a lefoglalás, valamint a szemletárgy felmutatása alóli mentesség okaként is megjelenik a fenti eset.
A fenti szabály csak a büntetőeljárás keretében törhető át. Az AB határozatnak megfelelően ebben az esetben is csak a bíróság, és csak a törvényben meghatározott súlyosabb bűncselekmény - elkövetésének felderítése érdekében kötelezheti a tanúvallomás megtagadására jogosultat az információforrás felfedésére, és kizárólag abban az esetben, ha a bűncselekmény felderítése érdekében az információforrás ismerete nélkülözhetetlen, és az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható (szubszidiaritás követelménye).
A 16. és 18-22. §-hoz
Az AB határozat nem azt kifogásolta, hogy az Smtv. egészének tárgyi hatálya kiterjed a sajtótermékekre, csupán a 14. § (1) bekezdésének, 15. §-ának, 16. §-a második fordulatának és 18. §-ának a sajtótermékekre történő alkalmazhatóságát, és ezen keresztül a hatósági kontroll lehetőségét tartotta aggályosnak, rögzítve, hogy jelentősebb állami beavatkozás lehetséges az audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatások területén, mint a sajtótermékek tekintetében, az előbbiek hatása ugyanis sokkal erőteljesebb az emberi gondolkodásra. A sajtótermékek tekintetében a kifogásolt követelmények megszegése esetén elegendő a polgári jogi és a büntetőjogi védelem. Az Alkotmánybíróság azonban jogtechnikai szempontból csak a sajtótermékeknek az egész törvény hatálya alóli kivételével tudta kezelni a helyzetet. Ebből kiindulva a módosítás szabályozási koncepciója az, hogy a sajtótermékek visszakerülnek a törvény tárgyi hatálya alá, és a törvényjavaslat a 14-18. § rendelkezéseinek módosításával szünteti meg az alkotmányellenességet. Ebből kiindulva az emberi méltóság mint absztrakt követelmény [14. § (1) bekezdése] és annak hatósági ellenőrzése csak a médiaszolgáltatások területén marad fenn. A nyilatkozatot adó személy jogait rögzítő szakaszt (15. §) az eddigi tapasztalatok alapján módosítja a törvényjavaslat, továbbá az Mttv. 5. alcímbeli módosításával e rendelkezés kikerül a hatósági ellenőrzés alól, a javaslat tehát itt eljárásjogi oldalról kezeli a problémát. Az emberi jogok (16. § második fordulata) és a magánélet védelmét (18. §) megalapozó rendelkezések kikerülnek a törvényből, ezeket ugyanis a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) gyakorlatában eddig sem alkalmazta, továbbá alkotmányjogi kötelezettség az audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatások területén sincs e közigazgatási jogi norma létezésére, a polgári jogi és büntetőjogi védelem ezeken a területeken is elegendő.
A kiskorú személyek védelmét szabályozó 19. §-t a javaslat új bekezdéssel egészíti ki, megtiltva e személyek olyan bemutatását, amely életkoruknak megfelelő fizikai vagy lelki fejlődésüket nagymértékben veszélyeztetheti.
A 17. §-hoz
A törvényjavaslat újraszabályozza az Smtv. 6 §-át, pontosítva ezzel az információforrások védelmére vonatkozó rendelkezést. A javaslat az egyik oldalról a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy számára lehetővé teszi, hogy a bírósági és hatósági eljárásokban titokban tartsa az információforrás személyét. Ennek eljárási garanciáit az AB határozatnak megfelelően azonban nem itt, hanem a fent ismertetett eljárási kódexekben szabályozza a törvényjavaslat. Másik oldalról a javaslat lehetővé teszi, hogy bűncselekmény elkövetésének felderítése érdekében, törvényben meghatározott, kivételesen indokolt esetben a bíróság kötelezhesse a személyt az információforrás felfedésére. Mivel itt az Smtv. kifejezetten utal a másik törvényre (ami jelen esetben a Be.), ezért e rendelkezés önmagában nem ad alapot a kötelezésre.
A törvényjavaslat ezzel, valamint az eljárási kódexek fenti módosításával biztosítja a megfelelést az AB határozaton kívül az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által 2011. január 25-én elfogadott 1950. számú ajánlásnak, valamint a Miniszteri Bizottság 2000-ben elfogadott ajánlásának is.
A 23. §-hoz
Az Alkotmánybíróság megállapította a Média- és Hírközlési Biztosra (a továbbiakban: Biztos) vonatkozó rendelkezések (Mttv. Negyedik rész III. fejezete) alkotmányellenességét, arra hivatkozva, hogy a Biztos kvázi hatósági jogkörei a médiaszolgáltatások és a sajtótermékek területén mély beavatkozást jelentenek a médiatartalom-szolgáltatók tevékenységébe. Ez pedig a sajtószabadság szükségtelen korlátozásának minősül, mivel a médiaigazgatásra vonatkozó szabályrendszert (így a Biztos eljárására okot adó "méltányolandó érdeksérelmet" is) a Hatóság szervei is védeni tudják hatósági eljárásaikban. A törvényjavaslat szerint a Biztos kvázi hatósági jogkörei csak az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén maradnának fenn, ahol azonban a sajtószabadság korlátozása nem merül fel. A médiaszolgáltatások és a sajtótermékek tekintetében a Biztos e jogkörei megszűnnek, csupán annyit tehet a panasz alapján, hogy egyeztetést kezdeményez a szakmai szervezetekkel, és vizsgálata végén (nem nyilvános) jelentést készít. A jelentés nyilvánosságát ugyanis az AB határozat a sajtószabadság korlátjaként értékelte. A Biztos a médiatartalomszolgáltató tevékenységét nem vizsgálhatja. Mivel tehát kvázi hatósági jogokat a Biztos a továbbiakban nem gyakorol ezen a területen, ezért eljárása egyáltalán nem minősül a sajtószabadság korlátozásának.
A 24. §-hoz
A törvényjavaslat újraszabályozza az Mttv. 155. §-át, eleget téve az AB határozatban megfogalmazott követelményeknek. Az eljárási kódexekhez hasonlóan itt is rögzíti a javaslat, hogy nem kötelezhető a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy az információforrás felfedésére. Az AB határozat kifejezetten e szakasszal kapcsolatban mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg az ügyvédi titok védelmének hiányosságával kapcsolatban is. A javaslat ezt az esetet is mentességi okként fogalmazza meg, az önálló, halasztó hatályú jogorvoslat pedig mind az ügyfél, mind az eljárás egyéb résztvevője oldaláról megjelenik, így a védelem teljessé válik.
A 25. §-hoz
Az Mttv. 182. § c) pontjának módosításával az Smtv. 15. §-a (nyilatkozatot adó személy jogai) kikerül a hatósági felügyelet alól, ugyanis olyan terület ez, ahol teljes mértékben elegendő a polgári jogi és büntetőjogi védelem. Az Smtv. 13. §-a (kiegyensúlyozottság követelménye) az Mttv. 182. § u) pontjában és 184. § (1) bekezdés e) pontjában külön is megjelenik, így a 182. § c) pontjában a továbbiakban nem kerül rögzítésre.
A 26. §-hoz
A szakasz hatálybaléptető rendelkezéseket, továbbá dereguláló rendelkezést tartalmaz. Az újságírói forrásvédelemmel kapcsolatos rendelkezések a kihirdetést követő 15. napon lépnek hatályba, hogy biztosított legyen az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatával összhangban a jogbiztonság követelményének megfelelő idő e szabályok alkalmazására való felkészülésre.
A 27. §-hoz
A szakasz megjelöli az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülő rendelkezéseket.