BH 2001.8.392 I. A fizetésképtelenségi fogalom nem ad lehetőséget a bíróság számára annak vizsgálatára, hogy az adós tartósan fizetésképtelen-e, vagy csupán - kintlevőségei behajthatatlansága miatt - időleges likviditási gondokkal küszködik. Az adós fizetésképtelenségének megállapítása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) és b) pont, 2/1999. PJE].

II. A felszámolási eljárásban a meghallgatás kitűzése csak lehetőség, annak elrendelése a bíróság mérlegelésétől függ [Cstv. 6. § (2) bek., Pp. 113. §, 125. § (2) bek.].

Az elsőfokú bíróság a hitelező 1998. október 15-én előterjesztett kérelmére indult eljárásban a 8. sorszámú végzésével az adós korlátolt felelősségű társaság fizetésképtelenségét a többször módosított 1991. évi IL. törvény 27. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja alapján megállapította, elrendelte a felszámolását, és kijelölte a felszámolót. A határozat indokolása szerint a hitelező pénzforgalmi jegyzőkönyvben megállapított, 656 000 Ft összegű, 60 napon túli kiegyenlítetlen adótartozás miatt kérte az adós fizetésképtelenségének a megállapítását. Utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy az adós az előkészítő iratában a tartozása összegének meghatározása kérdésében a hitelezővel való egyeztetést helyezte kilátásba, az egyeztetést a tartozás megszüntetése érdekében azonban nem kísérelte meg. A bíróság felhívása ellenére a tartozása kiegyenlítésére haladék biztosítását sem kérte. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az adós fizetésképtelenségének tényére utal az a körülmény is, hogy az ellene indult végrehajtási eljárás eredménytelenül zárult.

E végzés ellen az adós terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését (helyesen: annak megváltoztatását) és az eljárás megszüntetését kérte. A jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az 1999. március 2-án megtartott meghallgatáson a fizetésképtelensége tárgyában - távollétében - döntött, és elrendelte a felszámolását. Álláspontja szerint így nem állt módjában nyilatkoznia a hitelező által a meghallgatás alkalmával előadott új körülményekre, s ezáltal nem tehetett további egyezségi javaslatot sem. Hivatkozott arra, hogy a megyei bíróság előtt 10 000 000 Ft perértékű peres eljárás van folyamatban. A megismételt eljárásban - a hatályon kívül helyező végzésben foglalt iránymutatásokra figyelemmel - nagy valószínűséggel pernyertes lesz, s ez esetben lehetősége nyílik arra, hogy ezt az összeget vagy annak egy részét a hitelező részére engedményezze.

A hitelező a fellebbezésre tett észrevételeiben - tartalma szerint - az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Előadta, hogy az adós korlátolt felelősségű társaság tartozása továbbra is fennáll, annak rendezésére az adós semmilyen intézkedést nem tett. Utalt arra: a tartozás fedezeteként megjelölt peres követelést az adós fizetőképességének bizonyítékaként nem áll módjában elfogadni, tekintettel arra, hogy az adós nyilatkozatán kívül a perről információval nem rendelkezik.

A fellebbezés nem alapos.

Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetésre jutott. Az adós a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt vagy bizonyítékot, amely alapot adna az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzésének a megváltoztatására.

A jelen felszámolási eljárásban alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel, valamint az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) 27. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság az adós fizetésképtelenségét - egyéb eset mellett - akkor állapítja meg, ha az a nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki [a) pont], vagy a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen maradt [b) pont].

A Legfelsőbb Bíróság 2/1999. PJE számú jogegységi határozata értelmében az a hitelező, akinek az adóssal szembeni jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton alapuló követelése van, a törvény 27. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján kérheti az eljárás lefolytatását akkor, ha a végrehajtás eredménytelenségét igazolja.