A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.29489/2013/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 1. §, 17. §, 52. §, 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 1. §, 1999. évi XLIII. törvény (Temetkezési tv.) 4. §, 5. §, 39. §, 40. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 31. §, 82. §, 97. §, 125. §, 138. §, 143. §, 2012. évi XXIX. törvény 2. §] Bíró: Remes Gábor

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

5.K.29.489/2013/11.

(előző ügyszám: 5.K.33.335/2012.)

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Túri Edit ügyvéd (cím.) által képviselt felperes neve (cím.) felperesnek a dr. Posztós Mónika Amarilla jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (cím.) alperes ellen helyi adóügyben hozott V-B-007/04457/4/2012. számú közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 150.000 (azaz egyszázötvenezer) forint perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 1.500.000 (azaz egymillió-ötszázezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A felperes ...

... Önkormányzatának Jegyzője mint elsőfokú adóhatóság a 2012. május 31-én kelt 22836/3/2012. számú határozatával a felperest - a 2012. május 7-én benyújtott bevallása alapján - az önkormányzat illetékességi területén található, ... helyrajzi számú, természetben a cím alatti, 268.451 m2 adóköteles területű (temető funkciójú) telke után a 2012. január 1-je és 2012. május 14-e közötti időszakra vonatkozóan 29.596.722 forint telekadó megfizetésére kötelezte.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi másodfokú adóhatóság a 2012. szeptember 10-én kelt, felülvizsgálni kért határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az eljárt adóhatóságok határozataik indokolásában egyebek mellett hivatkoztak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. §-ára, 2. §-ára, 12. § (1) bekezdésére, 17. §-ára, 18. §-ára, 19. §-ára, 21. § a) pontjára, 52. § 16. pontjára, illetve ... Önkormányzata Képviselő-testületének az építmény- és telekadókról szóló 34/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 7. §-ára. Az alperes a határozatában, a felperes fellebbezésével összefüggésben - a Pénzügyminisztérium 15.449/3/2009. számú határozatában, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/10.334/2/2012. számú tájékoztató levelében kifejtett jogértelmezésre is utalással - rögzítette, miszerint 2012. január 1-jétől a temetőnek minősülő földterületek a telekadó tárgyává váltak. Megállapította, hogy az ingatlan-nyilvántartási és cégadatok alapján az adó tárgyát képező, temető funkcióját betöltő ingatlan egy, a ... Önkormányzattól elkülönült, önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság - a felperes - tulajdonát képezi, amely a temető fenntartását és üzemeltetését gazdasági tevékenység keretében végzi. Kifejtette, hogy a felperes sem a Htv., sem az Ör. alapján nem jogosult adómentességre, hangsúlyozva, miszerint az a körülmény, hogy a felperes a ... Önkormányzat kompetenciájába tartozó közfeladat ellátását segíti elő, az irányadó helyi adójogszabályok alkalmazásában nem adómentességi ok. Rögzítette, hogy az adó tárgyát képező ingatlan privatizációját követően az állami tulajdon 1997-ben megszűnt és a felperes jogelődje vált kizárólagos tulajdonossá. A privatizáció célja éppen az volt, hogy a korábban állami vagy tanácsi tulajdonú ingatlanokkal történő gazdálkodás hatékonyabb legyen, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek esetében különös nemzetgazdasági vagy társadalmi érdek nem indokolja az állami (önkormányzati) kézben tartást, az adott tevékenységre szakosodott gazdasági társaságok eredményesebben (és nyereségesen) elláthassák. Az a körülmény, hogy a gazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt a tulajdonosnak a privatizált vagyonnal való gazdálkodása adott időszakban nem nyereséges, a tulajdonosi jogálláshoz kötődően fennálló adókötelezettséget nem befolyásolja, ugyanakkor fizetési könnyítés engedélyezésére irányuló eljárásban figyelembe vehető. Kifejtette azon jogi álláspontját, miszerint a Htv. rendelkezései az önkormányzati adóztatási hatáskörök tekintetében egyértelműek: a Htv. 52. § 1. pontjában írt önkormányzati hatáskört a Htv. 1. § (2) bekezdése határozza meg, a ... Önkormányzat a telekadó rendeleti szabályozására és a ... önkormányzati adóhatóságként annak előírására, beszedésére akkor lehet jogosult, ha a ... önkormányzat képviselő-testülete előzetesen átengedi az adóztatás jogát, azonban jelenleg egy olyan ... önkormányzat sincs, amelyik a ... Önkormányzatnak a telekadóztatást átengedte volna

A felperes a keresetében - és képviselője a tárgyaláson - az alperesi határozat megváltoztatását, telekadó-fizetési kötelezettsége alóli mentesítését, vagylagosan az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Kérte továbbá a lerótt jogorvoslati eljárási illeték visszatérítését is.

Álláspontja szerint az alperes által feltárt tényállás megalapozatlan, az alperes valótlan tényekből téves következtetésekre jutott, illetve valós tényeket nem vett figyelembe.

E körben hangsúlyozta, hogy a korábban hatályos Htv-ben mind a telek, mind az épület, illetve építmény definíciója eltérő volt. A Pénzügyminisztérium alperes által hivatkozott határozata, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium szintén hivatkozott tájékoztató levele nem jogszabály; továbbá azok nem veszik figyelembe a temető és a köztemető közötti különbséget, illetve azt, hogy a helyi önkormányzat kötelező feladata (közfaladat) a köztemető fenntartása. Irrelevánsnak tartotta a tényállás szempontjából a privatizációra vonatkozó alperesi megállapításokat, mert az őt nem érintette. Tévesnek nevezte ezen kívül azt a megállapítást, miszerint profitorientált cég lenne, illetve hogy a gazdálkodása kereteit a piaci viszonyok határoznák meg. Előadta, hogy közfeladatot - a ... köztemetők üzemeltetését, fenntartását - látja el. Kifejtette, hogy közte és a ... Önkormányzat között közszolgáltatási keretszerződés van hatályban, mely hatósági árakon határozza meg a köztemetők fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos maximális bevételeket, méghozzá fedezeti ponton. A hatósági ár nem fedezheti a telekadó mértékét, ilyen mértékű hatósági áremelést nem bír el a lakosság; a telekadó megfizetésével alapvető temető-fenntartási munkákat kellene elvégezetlenül hagyni. Utalt a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Tttv.) 3. § b) pontjára, 5. § (1) bekezdésére, 39. § (1) bekezdésére, 40. § (3) bekezdésére.

Álláspontja szerint az alperes a jogszabályokat tévesen értelmezte, mert az önkormányzati adóhatóságnak a temetőkre vonatkozóan telekadó kivetésére nincs hatásköre. Sérelmezte, hogy a hatóság az ellentétes álláspontját részletesen nem indokolta meg.