BH 2020.6.165 Kábítószernek forgalomba hozatal céljából való termesztése megvalósítja a kábítószer-kereskedelem bűntettének legalább a kísérletét [Btk. 10. §, 176. §].

Pertörténet:

Tatabányai Törvényszék B.69/2017/52., Győri Ítélőtábla Bf.93/2018/6., Kúria Bfv.969/2019/7. (*BH 2020.6.165*)

***********

[1] A törvényszék a 2018. június 8. napján meghozott és kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérletében [Btk. 176. § (1) és (3) bek.] mint társtettest. Ezért 7 év 6 hónapi szabadságvesztésre és 6 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, és akként rendelkezett, hogy abból a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

[2] Az I. r. terhelt tekintetében kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt ítélőtábla a 2018. november 6. napján meghozott és kihirdetett végzésével az I. r. terhelt terhére rótt cselekmény jogszabályi alapját a Btk. 176. § (1) bekezdés III. fordulatára és (3) bekezdésére pontosította, valamint szabadságvesztésének tartamát 6 év 6 hónapra enyhítette; egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet e terhelt tekintetében helybenhagyta.

[3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás felülvizsgálati indítvánnyal érintett része a következő.

[4] Az I. r. és a II. r. terheltek kb. 11 évvel ezelőtt ismerkedtek meg egymással a II. r. terhelt munkahelyén, közöttük kezdetben csak munkakapcsolat volt, majd később a munkán kívül is találkoztak egymással, és jó ismerősökké váltak.

[5] A terheltek a 2015. év végén közösen elhatározták, hogy haszonszerzés céljából indiai kannabisz kendert fognak termeszteni, majd a nagyobb mennyiségben termesztett, kábítószernek minősülő marihuánát kábítószert fogyasztó személyeknek értékesítik. A terheltek e tervük megvalósítása érdekében megállapodtak abban is, hogy a II. r. terhelt édesanyjának nevén lévő, de a II. r. terhelt tulajdonát képező d.-i pincében fogják létrehozni a kenderültetvényt.

[6] Ezt követően a terheltek a kenderültetvény létrehozásához és működtetéséhez megfelelő körülmények megteremtése érdekében ismeretlen módon, ismeretlen személyekkel és ismeretlen időben átalakították a II. r. terhelt pincéjét, annak ajtaját leszigetelték, transzformátorokat, elektromos radiátorokat, ventilátorokat, izzókat, hőmérséklet- és páratartalom-mérőket, továbbá a növények termesztéséhez közvetlenül szükséges tenyészedényeket, műtrágyát, növényvédő szereket szereztek és üzemeltek be, majd 2015. december végén - 2016 januárjában megkezdték az indiai kender növények termesztését. A növényegyedek gondozását, táplálását, locsolását közösen végezték, melynek eredményeképpen a kendernövények önálló fejlődésnek indultak.

[7] A rendőrkapitányság házkutatást foganatosított a II. r. terhelt pincéjében, ahol 23×23 cm-es műanyag tenyészedényekben, perlites virágföldben, összesen 127 tő, 60-90 cm magasságú, nőivarra szelektált indiai kannabisz kender növényt találtak és foglaltak le a kábítószer-termesztéshez használt eszközökkel, berendezésekkel együtt. A nyomozó hatóság az elkövetés helyszínén lefoglalt egy a papírtáskában elhelyezett, 60,12 gramm nettó tömegű zöldesbarna színű növényi ágvégződést, valamint egy fekete színű zsákba helyezett, 23,81 gramm nettó tömegű növény levélzetét.

[8] A terheltektől lefoglalt növényegyedek, növényi ágvégződések és növényi levélzet kannabiszra jellemző kannabinoid vegyületet, köztük delta-9-tetrahidrokannabinolt (THC) tartalmaztak. Az indiai kannabisz kendernövény és a delta-9-tetrahidrokannabinol (THC) a Btk. 459. § (1) bekezdés 18/a., pontja értelmében kábítószernek minősül. A terheltek által forgalomba hozatal céljából termesztett 127 tő indiai kannabisz kender növény meghaladja a jelenős mennyiség alsó határát, de nem éri el a különösen jelentős mennyiség alsó határát. Az I. r. és a II. r. terheltektől lefoglalt kábítószer mért és becsült tiszta hatóanyag-tartalma 721,3 gramm, amely szintén meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, de nem éri el a különösen jelentős mennyiség alsó határát.

[9] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt védője a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára alapítva nyújtott be felülvizsgálati indítványt, melyben a jogerős ítélet megváltoztatását, a terhelt cselekményének kábítószer birtoklása bűntetteként [Btk. 178. § (1) bek., (2) bek. b) pont] való minősítését és az I. r. terhelt büntetésének jelentős enyhítését kérte.

[10] Indokai szerint a jogerős ítéleti tényállás ugyan tartalmazza azt a megállapítást, miszerint a terheltek a pincében termesztett marihuánát későbbi értékesítésre szánták, azonban kereskedés helyett a forgalomba hozatal kísérletét rótta a terheltek terhére. Kísérletet az valósít meg, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be; ugyanakkor nem minősülhet kísérletnek az a magatartás, ami önálló bűncselekményt valósít meg. Jelen esetben a bűncselekmény tárgya a növényi egyed volt; ezek azonban nem voltak olyan növekedési stádiumban, hogy akár kereskedelemre, akár forgalomba hozatalra alkalmasak lettek volna, nem voltak "fogyasztható" állapotban.

[11] Az indítvány szerint a terhelti magatartás előkészületnek felel meg; a növénytermesztéssel a terhelt és társa legfeljebb a kábítószer-kereskedelem feltételeit biztosította, akkor is, ha az a kereskedelem vagy forgalomba hozatal szándékával történt. Az előkészület és a kísérlet elhatárolása kizárólag a tárgyi oldal egybevetésével lehetséges; a szándék nem elegendő az elhatároláshoz. A Btk. 11. § (3) bekezdése szerint, és a bírói gyakorlat alapján is előkészület helyett befejezett bűncselekmény megállapításának van helye, ha az előkészületi magatartás önmagában is bűncselekmény. Bár a kábítószer-kereskedelem bűntettének előkészülete is büntetendő, azonban a kábítószer-tartalmú növényegyedek termesztése - azok hatóanyag-tartalmától függetlenül - önálló bűncselekményt is megvalósít.

[12] Ezért - a védő álláspontja szerint - a terhelt cselekményének helyes minősítése a Btk. 178. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő kábítószer birtoklásának bűntette. E cselekmény büntetési tételének felső határa - és így annak középmértéke is - jóval alacsonyabb a kábítószer-kereskedelem büntetési tételénél. Következésképp a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés eltúlzottan súlyos; a terhelt cselekvőségére és személyi körülményeire tekintettel ennél lényegesen enyhébb büntetés kiszabása indokolt.

[13] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak, és a támadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.

[14] Indokai szerint a terhelt haszonszerzés végett, azzal a szándékkal kezdett az indiai kender termesztéséhez, hogy azt kábítószer-fogyasztók részére értékesíti. Ennek érdekében számos berendezést szereztek be, ami a majdani haszonszerzés érdekében való befektetést jelent. A termesztett kábítószer mennyiségére is tekintettel e magatartás túlmutat a saját célra történő birtokláson, hanem - társadalomra veszélyességéhez mérten - a súlyosabb fenyegetettségű kábítószer-kereskedelem keretei között értékelendő, a forgalomba hozatal kísérleteként.