A Kúria Bfv.1467/2018/8. számú precedensképes határozata kábítószer-kereskedelem bűntette tárgyában. [2017. évi XC. törvény (Be.) 608. §, 649. §, 650. §, 660. §, 662. §, 671. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk (1) bek.] Bírók: Mészár Róza, Soós László, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

I. Amennyiben a bűnhalmazatban lévő bűncselekményeket részben az új büntetőtörvény hatálybalépése előtt, illetve annak hatálybalépése után követték el, a bűnhalmazatban lévő valamennyi bűncselekményt az új törvény alkalmazásával kell elbírálni.

II. Külföldi ítélettel kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére csak a büntetés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor. Ennek hiányában a végrehajtás elrendelése törvénysértő, azt azonban egyszerűsített felülvizsgálati eljárás keretében lehet korrigálni.

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Járásbíróság Fk.1644/2011/19., Nyíregyházi Törvényszék B.796/2015/48., Debreceni Ítélőtábla Bf.500/2017/14., *Kúria Bfv.1467/2018/8.* (BH 2019.6.153)

***********

KÚRIA

Bfv.I.1467/2018/8. szám

A Kúria Budapesten, a 2019. év március hó 12. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát elbírálva a Nyíregyházi Törvényszék 6.B.796/2015/48. számú, valamint a Debreceni Ítélőtábla Bf.III.500/2017/14. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Nyíregyházi Törvényszék a 2017. május 17. napján kihirdetett 6.B.796/2015/48. számú ítéletével I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. § (1) bekezdés IV. fordulat, (3) bekezdés] és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. § (1) bekezdés], ezért halmazati büntetésül mint különös és többszörös visszaesőt tíz év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá vagyonelkobzást rendelt el a terhelttől lefoglalt 229.455 forint, 20 USD és 10 Euró készpénzre, valamint 13.000 forint erejéig. Megállapította, hogy a terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra.

Az ellentétes irányú fellebbezések alapján eljárva a Debreceni Ítélőtábla a 2018. január 18. napján meghozott Bf.III.500/2017/14. számú ítéletével az elsőfokú határozatot I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, a terhelt különös visszaesőkénti megjelölését mellőzte, emellett elrendelte a Nyíregyházi Törvényszék 3.Beü.692/2016/7. számú ítéletével elismert, az Olasz Köztársaság Veronai Polgári és Büntető Bíróságának 2907/2011. számú ítéletével kiszabott, egy év négy hónap felfüggesztett fogházbüntetés végrehajtását, és pontosította a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést. Egyebekben e terheltre nézve az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozatok ellen az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, a törvényi ok megjelölése nélkül.

Abban elsődlegesen azt sérelmezte, hogy a vele szemben indult büntetőeljárásokat egyesítették, így az 1978. évi IV. törvény (régi Btk.) hatálya alatt, valamint a Btk. hatálybalépése után elkövetett cselekményeit egy eljárásban, a Btk. alapján bírálták el, holott rá nézve az elbíráláskor hatályos Btk. hátrányosabb, és emiatt olyan bűncselekmény miatt is felelősségre vonták, amely az elkövetéskor nem volt bűncselekmény.

További, eljárásjogi kifogásai a következők voltak:

- Állítása szerint a 2017. május 2-án megtartott tárgyaláson a bizonyítási eljárás ismételt megnyitását követően elmaradt az önvádra kötelezés tilalmára való figyelmeztetése egy gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyv ismertetése során.

- Véleménye szerint az ítélet megalapozatlan, iratellenes és logikátlan; a tényállás II/1. pontjában a nyomozó hatóság és az ügyészség egyetlen vásárlóját sem tudta megnevezni, az elfogása során talált táska nem az övé volt, továbbá neki nem volt bejárása a kérdéses pincerészbe, a tényállás III. pontja szerinti cselekmény kapcsán a vallomások jegyzőkönyvezésekor a nyomozó hatóság törvényt sértett, a bíróság pedig egyoldalúan értékelte a rendelkezésre álló vallomásokat. Sérelmezte azt is, hogy a tényállás IV. pontja szerinti cselekményt a bíróság kizárólag az ügy III. rendű terheltjének szerinte ellentmondásos vallomására alapította, a további bizonyítékokat nem értékelte körültekintően, hibás következtetést vont le.

- Megítélése szerint a másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla az Alkotmánybíróság 21/2016.(XI. 30.) AB határozatával ellentétesen ugyanabban az összetételű tanácsban hozott érdemi határozatot, mint amelyben 2017. április 11. napján a Bel.III.190/2017/4. szám alatt a terhelt (előzetes) letartóztatásának fenntartásáról határozott.

- Kifogásolta, hogy a Debreceni Ítélőtábla elrendelte az Olasz Köztársaság Veronai Polgári és Büntető Bíróságának 2907/2011. számú ítéletével kiszabott egy év négy hónap fogházbüntetés végrehajtását, és az ítélőtábla ítéletének e rendelkezésével szemben nem volt jogorvoslati lehetősége.

Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül, a Nyíregyházi Törvényszéket utasítsa új eljárásra, és a jelentős időmúlásra figyelemmel kötelezze az eljárt bíróságokat lényegesen enyhébb és börtön fokozatú büntetés kiszabására.

-.-.-

A Legfőbb Ügyészség a Be. 657. § (1) bekezdése alapján tett nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta.

Álláspontja szerint az I. rendű terheltnek az ítélet megalapozatlanságára, iratellenességére és "logikátlanságára" vonatkozó kifogásai a Be. 650. § (2) bekezdésében írt tilalomba ütköznek, mert azokkal az eljárt bíróságok tényállás-megállapításait, illetve bizonyíték-értékelő tevékenységét támadja, ez pedig a felülvizsgálati eljárásban kizárt.

Törvényben kizártként értékelte az indítvány azon részét is, amely a törvényes figyelmeztetés elmaradását sérelmezte, mivel a kérdéses tárgyaláson a bíróság nem hallgatott ki tanút, hanem egy korábban keletkezett okirati bizonyítékot ismertetett, így a figyelmeztetés szükségessége fel sem merülhetett.

Megítélése szerint az ügyek egyesítésére a szoros tárgyi személyi összefüggésre tekintettel törvényesen került sor, az esetleges szabálytalan egyesítés egyébként sem szerepel a felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértések között.

Érdemben pedig alaptalannak tartotta az I. rendű terhelt azon érvelését, hogy az egyesítés miatt őt olyan cselekmény elkövetésében is bűnösnek találták az eljárt bíróságok, amely az elkövetés idején még nem volt bűncselekmény; a bírói gyakorlatra (BH 2004.304.) hivatkozva kiemelte, hogy amennyiben a terhelt a bűnhalmazatban lévő bűncselekményeket részben az új büntetőtörvény hatályba lépése előtt, részben a hatályba lépést követően követte el, valamennyi bűncselekményt az új büntetőtörvény szerint kell elbírálni.