BH 2014.4.103 I. Ha a tényállás valamely rendelkezés ténybeli alapját nem rögzíti, vagy az önmagában kétértelmű, vagy a tényállás és a rendelkező rész (jogkövetkeztetés) eltérő, akkor a sérelem anyagi jogi [Be. 416. § (1) bek. a) pont].

II. Ha a bűnrészes a tettesi cselekményhez való kapcsolódását megelőzően a tettes számára nem teszi egyértelművé, hogy szándéktartalma meddig terjed, a folyamatos jelenlétéből fakadó bátorító magatartása folytán azonban olyan cselekményért is büntetőjogi felelősséggel tartozhat, amelyre a szándéka eredetileg nem vonatkozott [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: Btk.) 21. § (2) bek.].

III. Amennyiben több emberölés bűntettét (vagy azok kísérletét) kizárólag bűnrészesi magatartás kapcsol össze, több emberen elkövetett emberölés bűntette (vagy kísérlete) megállapítására nem kerülhet sor [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: Btk.) 166. § (2) bek. f) pont].

Pertörténet:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.2029/2003/65., Pesti Központi Kerületi Bíróság B.21179/2005/44., Fővárosi Törvényszék Bk.853/2007/17., Veszprémi Törvényszék B.287/2010/440., Győri Ítélőtábla Bf.98/2011/76., Kúria Bfv.868/2012/14. (*BH 2014.4.103*), 3015/2014. (II. 11.) AB végzés

***********

I.

A megyei bíróság a 2011. június 23-án kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki

az I. r. terheltet

- társtettesként több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletében [Btk. 166. § (1) bek., (2) bek. f) pont] és

- bűnsegédként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 170. § (1) bek., (6) bek. I. ford.],

a II. r. terheltet

- társtettesként több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletében [Btk. 166. § (1) bek., (2) bek. f) pont] és

- életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 170. § (1) bek., (6) bek. I. ford.],

a III. r. terheltet

- társtettesként több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletében [Btk. 166. § (1) bek., (2) bek. f) pont] és

- bűnsegédként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 170. § (1) bek., (6) bek. I. ford.].

Ezért halmazati büntetésül

- az I. r. terheltet, mint különös visszaesőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és a közügyektől 10 évi eltiltásra,

- a II. r. terheltet életfogytig tartó fegyházbüntetésre és a közügyektől 10 évi eltiltásra,

- a III. r. terheltet 20 évi fegyházbüntetésre és a közügyektől 10 évi eltiltásra

ítélte.

Megállapította, hogy

- az I. r. terhelt és a II. r. terhelt legkorábban 30 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra.

Egyben megszüntette az I. r. és a II. r. terhelttel szemben a 2 rb. felbujtóként elkövetett bűnpártolás bűntette [Btk. 244. § (1) bek. a), b) pont, (3) bek. a) pont] miatt indult büntetőeljárást.

Védelmi fellebbezések alapján eljárva az ítélőtábla a 2012. április 27-én meghozott ítéletével az elsőfokú határozatot az I. r., a II. r. és a III. r. terhelt tekintetében akként változtatta meg, hogy

- az I. r. terhelt cselekményeit

1 rb. emberölés bűntettének [Btk. 166. § (1) bek.]

és 2 rb. - 1 esetben társtettesként, 1 esetben bűnsegédként elkövetett - életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletének [Btk. 170. § (1) és (6) bek. I. ford.] minősítette;

megállapította, hogy a testi sértés bűntettének kísérlete esetében különös visszaeső, és fegyházbüntetését 18 évi börtönbüntetésre enyhítette;

- a II. r. terhelt cselekményeit

1 rb. emberölés bűntette kísérletének [Btk. 166. § (1) bek.]