A Kúria Kfv.37096/2023/8. számú határozata fogyasztóvédelmi ügyben indult jogvita tárgyában. [1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 43/A. § (2) bek.] Bírók: Bérces Nóra, Farkas Katalin, Gyurán Ildikó, Sperka Kálmán, Sugár Tamás
A határozat elvi tartalma:
Az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete (a továbbiakban: Rendelet) végrehajtásáért felelős hatóság a fogyasztóvédelmi hatóság. A nemzeti jogszabályok az uniós joggal összhangban hatáskört biztosítanak a fogyasztóvédelmi hatóságnak mint a Rendelet 16. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt nemzeti szervnek a járat törléséből, késéséből fakadó, a Rendelet 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeg fizetésére kötelezésre is.
Kapcsolódó határozatok:
Fővárosi Törvényszék K.704039/2022/5., *Kúria Kfv.37096/2023/8.* (BH 2023.9.226), 3069/2024. (II. 23.) AB végzés
***********
Kúria 2
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
v é g z é s e
Az ügy száma: Kfv.III.37.096/2023/8.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Sugár Tamás bíró, Dr. Bérces Nóra bíró
A felperes: felperes1 (cím1)
A felperes képviselője: Dr. Bán Gergely Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Bán Gergely cím2.)
Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (1056 Budapest, Váci utca 62-64.)
Az alperes képviselője: Dr. Cziráky Gábor kamarai jogtanácsos
A per tárgya: fogyasztóvédelmi ügyben indult jogvita
A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: az alperes, 7. sorszám alatt
Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Törvényszék 2023. január 10-én kelt 109.K.704.039/2022/5. számú ítélete
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Törvényszék 109.K.704.039/2022/5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.
A felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 300.000.- (háromszázezer) forintban, míg az alperesét 36.000.- (harminchatezer) forintban állapítja meg.
A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A jegyszám jegyszámú külföldi utas (a továbbiakban: utas) a felperes mint légifuvarozó 2019. május 9-i Budapest-Amsterdam járatszám járatának késése miatt lekéste a csatlakozó Amsterdam-New York járatszám2 járatát. Az utas ezért az alpereshez mint fogyasztóvédelmi hatósághoz fordult azért, hogy kötelezze a felperest a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete (a továbbiakban: Rendelet) 5. cikk (1) bekezdés c) pontja megsértésének orvoslásaként a 7. cikk szerinti kártalanítás megfizetésére.
[2] Az alperes 2020. május 12-én kelt BP-05/200/1289-3/2020. számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a Rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) és 7. cikk (1) bekezdés c) pontját. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az utas részére 600 EUR kártalanítást, és a jövőben minden olyan esetben fizesse meg az előírt kártalanítási összeget a panasztevő utasoknak, amikor az általa üzemeltetett járat törlését/késését, illetve a beszállás visszautasítását nem rendkívüli körülmény okozta.
[3] Hatáskörét a Rendelet 16. cikk (1) és (2) bekezdéseire, a légi személyszállítás szabályairól szóló 25/1999. (II.12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 27. § (3) és (4) bekezdésére, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 43/A. § (2) bekezdésére, 45/A. § (1) - (3) bekezdéseire, a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 1-2. §-aira, 3. § (4) bekezdésére alapította.
A kereseti kérelem
[4] A felperes az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) C-597/20. számú LOT ügyben [Polskie Linie Lotnicze "LOT" S.A. és Budapest Főváros Kormányhivatala ügyben 2022. szeptember 29-én hozott ítélet, ECLI:EU:C:2022:735] kihirdetett ítéletére hivatkozással előterjesztett keresetében az alperes határozatának megsemmisítését kérte. Hangsúlyozta, a Rendeletből nem következik kártalanítás elrendelésére vonatkozó fogyasztóvédelmi hatósági hatáskör. Annak a nemzeti jogban fennálló jogalapja nincs, mivel a magyar szabályozásban nincs kifejezett jogszabályi felhatalmazás arra, hogy az alperes kártalanítás megfizetésére irányuló intézkedést tegyen, illetve határozatot hozzon. A Fgytv. 47. § (1) bekezdése szerinti szankciók sorában nincs olyan rendelkezés, amely felhatalmazná a Rendelet 7. §-a szerinti kártalanításra kötelezésre.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!