A Gazdasági Versenyhivatal 100/1998/41 számú határozata megállapodás tárgyában. Eljárás alá vont: Hungaropharma Rt. és mások

Vj-100/1998/41

Vj-100/1998/41

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Csabay Richárd ügyvezető által képviseltBAXTER Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság(1024 Budapest, Budai László u. 12. szám alatti)I. r.,

Zajos Ferenc ügyvezető által képviseltGAMBRO Korlátolt Felelősségű Társaság(1125 Budapest, Diósárok út 5. szám alatti)II. r.,

Tatai János törvényes képviselő által képviseltFRESENIUS(1025 Budapest, Csévi köz 7/b. szám alatti)III. r.,

dr. Kökény Zoltán (1124 Budapest, Kiss János altábornagy u. 84. szám alatti) ügyvéd által képviseltMagyar-Med Korlátolt Felelősségű Társaság(1091 Budapest, Üllői út 115/a. szám alatti)IV. r.,

dr. Székely Ágnes jogtanácsos által képviseltHungaropharma Részvénytársaság(1061 Budapest, Király u. 12. szám alatti)V. r.eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma miatt hivatalból indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozások a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhetnek.

Indoklás

A Versenytanács az ügyfelek előadása, a meghallgatott tanuk vallomása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, valamint az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:

A vese elégtelen működése következtében az emberi szervezetben felhalmozódott méreganyag időszakonként visszatérően végzett dialízissel távolítható el. E módszernek két formája ismert: az egyik a hemodialízis, vagyis a beteg vérének méregtelenítése, amelyet a műveseállomásokon ambuláns kórházi körülmények között végeznek.

A műveseállomások az állami tulajdonból túlnyomó részben kikerültek, s többek között az eljárás alá vont vállalkozások részesednek belőlük.

Az eljárás alá vont vállalkozások amellett, hogy végzik a hemodialízist a másik formával is foglalkoznak, a hasi dialízissel. A hasi dialízis lényege, hogy a beteg hasüregébe sebészi úton katétert helyeznek, amelynek az a rendeltetése, hogy rajta keresztül egy tasakból a hozzátartozó szerelékrendszer segítségével a beteg laboratóriumi jellemzőihez igazodó összetételű oldatot engedjenek a hasüregbe, majd bizonyos idő elteltével az immár a mérgezett anyaggal telített oldatot egy másik zacskóba visszagyűjtsék.

Az eljárás alá vont vállalkozások oldatválasztéka önmagában az összetétel tekintetében hasonló, hiszen az oldatok azonos célt szolgálnak, viszont a hasi dialízises oldatot tartalmazó tasakok és szerelékek, amelyek a hasüregi katéterhez csatlakoznak, az egyes cégekre, jelen esetben az I.-IV. r. eljárás alá vont vállalkozás termékeire egyedileg jellemzők.

Elvileg a hemodialízis és a hasi dialízis mint módszer kölcsönösen helyettesíthető egymással, s a beteg egyéni javallata alapján kellene dönteni a választás során, illetve az egyik módszerről a másik módszerre való áttérés kérdésében. Gyakorlatilag 1998-ban a hemodialízisről hasi dialízisre áttérni csak kivételesen lehet, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a dialízáló oldattal kezelt betegek körét azáltal szűkíti, hogy nem téríti újabb betegek hasi dialízises költségét. A hasi dialízisről a hemodialízisre való áttérésnek gyakorlati akadálya nem ismert.

A hemodialízis költségeire a költségvetés elkülönített részéből van fedezet, míg a hasi dialízis költségfedezete költségvetésileg bizonytalan.

Az I.-IV. r. eljárás alá vont vállalkozás a dialízálás kellékeit külföldről szerzi be, s itthon értékesíti, hagyományosan az V. r. eljárás alá vont vállalkozás közvetítésével. Az V. r. eljárás alá vont vállalkozás képviseleti szerepében nyilvántartja a betegek oldatszükségletét, amelyet közvetít az OEP-nek a térítés finanszírozása érdekében.

Az OEP a költségirányzat alapulvételével évek óta folyamatosan az eljárás alá vont vállalkozásoktól szerzi be a kezeléshez szükséges dialízáló oldatokat, ideértve azok szerelékeit is, ugyanakkor az eljárás alá vont vállalkozások az OEP-en kívül máson keresztül dialízáló oldatot (szerelékeket) nem tudnak értékesíteni Magyarországon.

A hemodialízis térítési módjával ellentétesen a vesedialízáló oldatokat az OEP közbeszerzési eljárásban, s azon belül is gyorsított tárgyalásos úton szerzi be az 1995. évi XL. törvény hatálybalépése óta azért, mert az OEP a hasi dialízis értéke miatt a jogszabályt úgy értelmezte, hogy közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia annak ellenére, hogy mindegyik ajánlattevővel szerződést köt, mégpedig évek óta rendszeresen visszatérően. Az OEP ilyetén szerződés kötésének az az oka, hogy az OEP mindeddig tudomásulvette azt a szakmai álláspontot, hogy a hasüregi katéter beültetésekor eldől, hogy a beteg melyik eljárás alá vont vállalkozás hasi dialízises kezelésében fog részesülni, s ez a döntés a hasi dialízises kezelés fennállta alatt végleges. Más cég hasi dialízises rendszerére áttérni a beteg érdekében csak a legritkább esetben szabad.