1995. évi XL. törvény

a közbeszerzésekről[1]

Az Országgyűlés az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében, a belföldi áruelőállítás és munkaerő-foglalkoztatás elősegítésének szempontjára is tekintettel - nemzetközi szerződéseinkkel összhangban - a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A törvény hatálya

A törvény hatálya alá tartozó szervezetek

1. § E törvény hatálya alá tartoznak a következő szervezeteknek a 2. § (1) bekezdése szerinti beszerzései:

a)[2] az állam, a helyi önkormányzat, a kisebbségi települési önkormányzat, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a központi, a helyi önkormányzati, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a megyei, illetőleg a regionális fejlesztési tanács, az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítás igazgatási szerve;

b)[3] a köztestület és a köztestületi költségvetési szerv, valamint a közalapítvány;

c)[4] az a)-b) pontban meghatározott szervezet által vagy részvételével a vagyon egyharmadát meghaladó hozzájárulásával létrehozott, illetve a beszerzés megkezdésének időpontjában ilyen feltételekkel működő alapítvány, társadalmi szervezet, illetőleg az olyan közhasznú társaság, biztosító egyesület, víziközmű-társulat, ideértve ezek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét is, amely felett az a)-b) pontban meghatározott szervezet a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti irányítási jogokat gyakorol;

d) a támogatásban részesített - az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó - szervezet a támogatásból megvalósított beszerzés tekintetében, illetőleg a kezességvállalás értékétől függetlenül az a szervezet, melynek fizetési kötelezettségéért a Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) alapján kezességet vállalt és az erről szóló határozatban az így szerzett pénzforrásból történő beszerzésekre e törvény szabályait rendelte alkalmazni;

e)[5] a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet vagy a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatás céljából alapított önkormányzati intézmény, ha országos, regionális vagy helyi közszolgáltató tevékenység gyakorlására jogszabály alapján kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik;

f)[6] a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint azok a közműsorszolgáltatók, amelyek működését többségében közpénzből finanszírozzák;

g)[7] az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság.

h)[8] a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság;

i)[9] az a gazdálkodó szervezet, melyben a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklet, III. Egyéb meghatározások, 3. pontja szerinti ellenőrző részesedéssel rendelkezik.

j)[10] a Ptk. 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, amely létesítő okirata szerint jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot lát el, feltéve, hogy az a)-b), illetve g) pontban meghatározott valamely szervezet a Tpt. szerinti irányítási jogokat gyakorol felette, vagy a gazdálkodó szervezet működését többségében állami vagy önkormányzati költségvetés finanszírozza.

2. § (1)[11] Az 1. § szerinti szervezet árubeszerzése, építési beruházása, illetve a szolgáltatás megrendelése során, ha annak a 4. § (1) bekezdése szerinti értéke a beszerzés megkezdésekor külön meghatározott összeget eléri vagy meghaladja (a továbbiakban: közbeszerzés), köteles e törvény szabályai szerint eljárni. Az 1. § e) pontja szerinti szervezet szolgáltatás megrendelése esetén nem köteles a törvény szabályai szerint eljárni, ha a szolgáltatást olyan vállalkozástól szerzi be, amely felett a Tpt. 23. §-a szerint irányítást gyakorol, feltéve, hogy a tárgyévet megelőző három év során az irányított vállalkozás nettó árbevételének nyolcvan százaléka az irányító vállalkozással folytatott gazdasági tevékenységből keletkezett.

(2)[12] Az 1. § e) pontjában szereplő szervezet kizárólag a közszolgáltató tevékenységével közvetlenül összefüggő közbeszerzése tekintetében köteles e törvény szabályai szerint eljárni. A közszolgáltató tevékenységgel közvetlenül összefügg a közbeszerzés, ha annak tárgya nélkül a közszolgáltató tevékenységet nem lehetne ellátni. Az olyan közbeszerzésre, amelynek tárgya természetben nem osztható, illetőleg részekre bontása esetén nem használható megfelelően és a közbeszerzés tárgyát az ajánlatkérő a közszolgáltató, illetve az azon kívüli tevékenységéhez egyaránt felhasználja, a törvény szabályait kell alkalmazni.

(3) A közbeszerzések (1) bekezdés szerinti értékhatárát az 1997. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg.

(4)[13] E törvény szabályai szerint jogosult eljárni

a) az 1. §-ban meghatározott szervezet a (3) bekezdés szerinti értékhatár alatti értékű - a központosított közbeszerzés hatálya alá nem tartozó - beszerzése során;

b) az 1. § e) pontja szerinti szervezet a közszolgáltató tevékenységével közvetlenül össze nem függő beszerzése során.

c)[14] az a szervezet, amely támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be. Ha a beszerzés nem osztható meg a támogatásból és a saját forrásból megvalósítandó beszerzés tekintetében, e törvényt önkéntesen alkalmazó szervezetnek a közbeszerzési eljárást az egész beszerzésre kell megindítania.

(5)[15] Az e törvényt a (4) bekezdés alapján önkéntesen alkalmazó szervezetre vagy személyre a törvény minden rendelkezése vonatkozik. Kivétel ez alól a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezet, amelyre a 32. § (2) bekezdésében az anyagi fedezet rendelkezésre állására vonatkozó szabály nem vonatkozik; valamint az 55. § (4) bekezdését, a 62. § (3) bekezdését és a 73. § (1) bekezdését úgy kell alkalmazni, hogy az ott írt oknak, illetve körülménynek minősül a támogatásra irányuló igény el nem fogadása. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezet továbbá a felhívásban (az egyéb információk körében) köteles e bekezdésben foglaltakra felhívni az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) figyelmét.

(6)[16] A 6. § i) pontja alapján eltérő szerződéskötési szabályokat tartalmazó vagy az ilyen jogszabály alkotására felhatalmazást adó törvény előírhatja, hogy az így előírt eljárási szabályok megszegése vagy mellőzése esetén a 76-93. §-okat kell alkalmazni, illetőleg hogy az ezekben az eljárásokban készült hirdetményeket a Közbeszerzési Értesítőben közzé kell tenni.

3. § (1)[17] A Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el az általa irányított szervezetek vonatkozásában, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlatkérésre jogosult költségvetési szervet.

(2)[18] Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott költségvetési szerveknél az egészségügyi ellátásokhoz kapcsolódóan központosított közbeszerzési eljárást kell alkalmazni. A Kormány jogosult a megvalósítás részletes szabályainak meghatározására, beleértve a személyi és tárgyi hatályt, valamint az ajánlatkérésre jogosultat. A központosított közbeszerzések fedezete az Egészségbiztosítási Alap mindenkori költségvetésében az adott ellátási forma előirányzata.

(3)[19] A Kormány a központosított közbeszerzési eljárás lefolytatását elrendelő határozatát nyilvánosságra hozza, mely - szükség esetén - tartalmazza az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségére vonatkozó tájékoztatást is.

(4)[20] A központosított közbeszerzési eljárásra irányadó részletes szabályokat külön jogszabály* állapítja meg.[21]

4. § (1)[22] A beszerzés értékén a beszerzés megkezdésének időpontjában annak tárgyáért általában kért, illetve kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a (2)-(6) bekezdésben és az 5. §-ban foglaltakra tekintettel meghatározott - legmagasabb összegű ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték).

(2) A közbeszerzés megkezdésén az előminősítési eljárásban való részvételre történő felhívást, az ajánlati felhívást vagy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének időpontját kell érteni.

(3) Határozatlan időre kötött dologbérleti, illetve haszonbérleti szerződés esetén a közbeszerzés értéke a négy évre számított szerződéses bér összege.

(4) Lízingszerződéssel történő közbeszerzés értéke a szerződés időtartama alatti teljes szerződéses díj és a dolog maradványértékének összege.

(5) E törvényt alkalmazni kell az időszakonként visszatérő, határozatlan vagy egy évnél hosszabb időre kötött szerződés alapján megvalósuló közbeszerzés esetén, ha az egy évre számított ellenszolgáltatás összege eléri az értékhatárt.

(6)[23] A több év alatt megvalósuló építési beruházás esetén a közbeszerzés értéke a teljes beruházás ellenértéke.

(7)[24] Az ajánlatkérő az időszakonként visszatérő, egy évnél hosszabb vagy határozatlan ideig tartó beszerzés tárgyában kötött szerződésről a szerződéskötést követő öt munkanapon belül a 10. számú melléklet szerinti hirdetményt tesz közzé, ha annak az (1)-(6) bekezdés, illetve az 5. § szerint számított értéke a szerződéskötéskor eléri vagy meghaladja a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatár felét.

5. §[25] (1) Tilos e törvény megkerülése céljából a közbeszerzést a (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani.

(2) A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek

a) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 4. § (6) bekezdése szerinti eset kivételével], és

b) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá

c) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással összefügg.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján több - egyenként a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatárt el nem érő értékű - beszerzési tárgy együttes értéke miatt közbeszerzési eljárást kell tartani, nem minősül a törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több közbeszerzési eljárásban szerzik be.

(4) Ha a becsült érték kiszámításakor a (2) bekezdésben foglaltakat nem vették figyelembe, a közbeszerzésnek a költségvetési évben még beszerzendő tárgyaira - azok értékétől függetlenül - csak a törvény szerinti eljárás alapján lehet szerződést kötni.

6. § E törvény hatálya nem terjed ki

a)[26] azokra az államtitkot vagy szolgálati titkot érintő, illetőleg nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekkel összefüggő beszerzésekre, amelyek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága a törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;

b) a nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás keretében történő beszerzésre;

c) a nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre;

d) a Gazdaságbiztonsági Tartalék rendkívüli taktikai és ideiglenes készletrevételt biztosító beszerzésére;

e)[27] a piaci intervenciós célelőirányzatból megvalósított beszerzésre;

f) az agrárpiaci rendtartás eszközrendszere körébe tartozó beszerzésre;

g) a víz és a vezetékes energiahordozók beszerzésére;

h)[28] a katasztrófa, állatok járványos megbetegedése, továbbá a jelentős ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, illetőleg védekezési készültség esetén a vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre;

i)[29] a beszerzésre, ha az ezzel kapcsolatos szerződést kizárólag más törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján hozott egyéb jogszabályban meghatározott - az e törvény szerinti eljárástól kizárólag a beszerzés tárgya vagy körülményei miatt indokolt körben eltérő - feltételek mellett vagy eljárás alapján lehet megkötni;

j)[30] a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében megvalósuló beszerzésre.

k)[31] az ellátási kötelezettség teljesítéséhez szükséges gyógyszereknek és gyógyászati segédeszközöknek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által történő beszerzésére.

II. Fejezet

Értelmező rendelkezések

7. § (1) E törvény alkalmazásában árubeszerzés az a visszterhes szerződés alapján megvalósuló tevékenység, mely a forgalomképes és birtokba vehető dolog tulajdonjogának vagy pedig használatára, hasznosítására vonatkozó jognak határozott vagy határozatlan időre történő megszerzésére irányul.

(2) Árubeszerzésnek minősül a dologgal együttjáró szolgáltatás igénybevétele is, ha a szolgáltatás értéke nem haladja meg a dolog értékét.

8. §[32] (1) E törvény alkalmazásában építési beruházás - a felújítás és a korszerűsítés kivételével - az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, helyreállítása, lebontása, elmozdítása, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatása, valamint az ezekhez kapcsolódó szakipari, technológiai szerelési munkák.

(2) Ha e törvény az építési beruházással kapcsolatban különös eljárási szabályokat ír elő, e szabályokat kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti tevékenységgel együtt járó és egy közbeszerzési eljárásban megrendelt - annak értékénél alacsonyabb értékű - árura, illetve szolgáltatásra is.

9. § (1) E törvény alkalmazásában szolgáltatás az árubeszerzésnek és az építési beruházásnak nem minősülő, visszterhes szerződés alapján végzett tevékenység.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a következő szolgáltatásokra:

a) ha a szolgáltatás végzésére kizárólag - más jogszabályban - meghatározott személy vagy szervezet jogosult;

b)[33]

c)[34] jegybanki tevékenység, pénzügyi szolgáltatás - a pénzügyi lízing kivételével -, valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás;

d)[35] befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység;

e) műsorszolgáltatók részéről programanyag fejlesztése, gyártása, közös gyártása;

f) kutatási-fejlesztési tevékenység, kivéve, ha azt legalább ötven százalékban és a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatárt meghaladó mértékben az ajánlatkérő finanszírozza, és annak eredményét az ajánlatkérő is hasznosítja;

g)[36] a tervezési tevékenység, ha az ajánlatkérő azzal kapcsolatban külön jogszabályban előírt módon tervpályázatot folytat le;

h)[37] a régészeti feltárásokra.

10. § E törvény alkalmazásában

a)[38] központi költségvetési szerv: a minisztérium, központi költségvetésben fejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb szerv, valamint más, külön jogszabályban meghatározott fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv, továbbá a fentiek, valamint a Kormány vagy annak kijelölt tagjának felügyelete alatt működő költségvetési szerv;

b)[39] helyi önkormányzati költségvetési szerv: a (fő)polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a körjegyzőség és a közös képviselő-testület hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek, ideértve a hatósági igazgatási, intézményi és egyéb (nem haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytató) igazgatási társulásokat is;

c)[40]

d)[41] támogatás: egy vagy több - az 1. § a), h) és i) pontjában meghatározott - szervezet, illetőleg nemzetközi szervezet által pénzforrás juttatása útján biztosított anyagi előny, melyet a 2. § (1) bekezdésében meghatározott beszerzésre kell fordítani, feltéve, hogy annak (azoknak) az összege meghaladja a beszerzés értékének ötven százalékát és a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatárt, és a támogatók között legalább egy, az 1. § a), h) és i) pontjában meghatározott szervezet van.

e) közszolgáltató tevékenység: az olyan tevékenység, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet közszolgáltatásnak, közcélú szolgáltatásnak, közüzemi tevékenységnek, közmű- vagy kommunális szolgáltatásnak minősít;

f) kizárólagos jogosítvány: jogszabály alapján korlátozott számú szervezet jogosultsága meghatározott tevékenység végzésére a közbeszerzéssel érintett piacon;

g) lízing: a dolog átadása olyan szerződés alapján, mely a dolog bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó lízingdíj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi, vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít;

h) nemzetközi szervezet: nemzetközi szerződéssel létrejött olyan nemzetközi jogalany, mely meghatározott cél érdekében állandó szervezettel rendelkezik, és tevékenysége több állam területére terjed ki;

i) hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy;

j) értékelemzés: a termék, illetve a szolgáltatás értékességét növelő döntéselőkészítő módszer, amelynek alkalmazása során a termék, illetve a szolgáltatás funkciójának és előállítási vagy beszerzési költségeinek viszonyát kell vizsgálni.

k)[42] nemzetközi szerződés: a más állammal vagy a nemzetközi jog egyéb alanyával kötött, a magyar állam számára nemzetközi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető olyan írásbeli megállapodás, amelyben szerződő félként a Magyar Köztársaság vagy a Magyar Köztársaság Kormánya szerepel;

l)[43] pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben így meghatározott tevékenységek;

m)[44] befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység: az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvényben így meghatározott tevékenységek;

n)[45] a 8. § (1) bekezdésében használt fogalmak alatt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben így meghatározott fogalmakat kell érteni;

o)[46] ajánlatkérő: az 1. § szerinti bármely szervezet, illetőleg a központosított közbeszerzési eljárásban ajánlatkérésre feljogosított szervezet;

p)[47] hirdetmény:

1. az ajánlati vagy a részvételi felhívás (a továbbiakban együtt: felhívás),

2. az előzetes összesített tájékoztató,

3. a tájékoztató az eljárás eredményéről,

4. a tájékoztató a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszának eredményéről,

5. a tájékoztató a 4. § (7) bekezdése szerinti szerződéskötésről,

6. a 2. § (6) bekezdése alapján külön jogszabályban meghatározott hirdetmény,

7. a 29. § (9) bekezdése alapján külön eljárásban lefolytatott beszerzésről közzétett hirdetmény,

8. a hirdetmény módosításáról, visszavonásáról, a dokumentáció vagy a határidő módosításáról a 11. számú melléklet szerint közzétett hirdetmény;

q)[48] alvállalkozó: az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzésre vonatkozó szerződés teljesítése céljából, arra tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani, kivéve az 1. § e) pontja vagy a 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szervezetet (személyt), vagy a 6. § g) pontja, illetve a 9. § (2) bekezdése szerinti szerződéskötést;

r)[49] központi adóhatóság: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei;

s)[50] önkormányzati adóhatóság: az adózás rendjéről szóló törvényben így meghatározott fogalom;

sz)[51] katasztrófa: a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényben így meghatározott fogalom.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA

A Tanács jogállása

11. § (1) Az e törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében Közbeszerzések Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) jön létre, amely csak az Országgyűlésnek van alárendelve.

(2) A Tanács az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, mely az e törvényben meghatározott feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik. Székhelye Budapest.

(3) A Tanács költségvetését az éves központi költségvetésben elkülönítetten kell előirányozni. Előirányzatának terhére az Országgyűlés jóváhagyása nélkül év közben nem hajtható végre átcsoportosítás.

(4)[52]

A Tanács tagjai, tisztségviselői

12. §[53] (1) A Tanács tizenkilenc tagból áll. A Tanácsban az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú tag képviseli.

(2) A törvény alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítése a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek feladata:

a) a legfőbb ügyész;

b) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke;

c) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter;

d) a gazdasági miniszter;

e) az igazságügy-miniszter;

f) a környezetvédelmi miniszter.

(3) A közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek általános érdekeit a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek képviselik:

a) a Kormány által kijelölt két személy;

b) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által kijelölt személy;

c) a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek felügyeletét ellátó személy által kijelölt személy;

d) a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;

e) az országos gazdasági kamarák, az országos szakmai kamarák és a Magyar Tudományos Akadémia által együttesen kijelölt személy.

(4) A közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek általános érdekeit a Tanácsban a munkáltatók országos érdek-képviseletei és a gazdasági kamarák által kijelölt hat személy képviseli.

(5) A Tanács elnöke a Tanács tagjává válik akkor is, ha nem a tagok közül választották. Ha a Tanács elnökét a Tanács tagjai közül választották, az elnök a továbbiakban nem képviseli az őt kijelölő (kijelölők) szerinti általános célokat vagy érdekeket, a kijelölő (kijelölők) pedig jogosult a Tanácsba új tagot kijelölni. A kijelölő (kijelölők) a Tanács elnökével szemben nem élhet a 13. § (2) bekezdésében és 14. § (8) bekezdésének b) pontjában biztosított jogával.

(6) A Tanács tagja évenként köteles beszámolni az őt kijelölőnek (kijelölőknek) az általa érvényesítendő célok, illetőleg képviselendő általános érdekek, továbbá a törvény céljainak megvalósulása érdekében a Tanácsban folytatott tevékenységéről, valamint ezeknek a közbeszerzések terén való érvényesüléséről.

13. § (1) Nem lehet a Tanács tagja, aki

a) országgyűlési képviselő;

b) olyan szervezet vezetője, illetve vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja (a továbbiakban együtt: vezető tisztségviselő), mely szervezet a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozata szerint e törvény szabályait megszegte;

c) büntetett előéletű;

d) tisztségére méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná vált.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megbízatás megszűnését a Tanács a jelen levő tagok kétharmadának szavazatával - az érintett személyt kijelölő szervezetek véleményének figyelembevételével - állapítja meg.

(3) A tagok megbízatása legalább két évre szól.

(4) A tagok kijelölésének és visszahívásának az (1)-(3) bekezdés esetén kívüli szabályait a kijelölő szervek állapítják meg úgy, hogy a Tanács működőképessége állandóan biztosítható legyen.

(5) A tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.

(6) A tagok megbízatásuk ellátásáért a Tanács költségvetéséből tiszteletdíjban nem részesülnek.

14. §[54] (1) A Tanács elnökének öt évre történő kinevezéséről a Tanács a jelenlevő tagok kétharmados szótöbbségével dönt. A kinevezés egyszer ismételhető.

(2) A Tanács elnökére a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)[55] A Tanács elnöke a helyettes államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult, és a helyettes államtitkárra vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesz.

(4) A Tanács elnöke felett a munkáltatói jogokat a Tanács gyakorolja, az elnök az összeférhetetlenségével kapcsolatos bejelentést [16. § (5) bekezdése] a Tanácsnak köteles megtenni.

(5) A Tanács a tagok közül két évre a jelenlevő tagok kétharmados szótöbbségével hozott döntéssel alelnököt választ.

(6) A Tanács elnökét távolléte esetén az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.

(7) A Tanács elnöke

a) képviseli a Tanácsot;

b) meghívása esetén részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein és ismerteti a Tanács éves beszámolóját;

c) a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról elnöki tájékoztatót ad ki;

d) halasztást nem tűrő ügyek eldöntése érdekében - a Tanács szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - az ülések közötti időszakban rövid úton való szavazást kezdeményez;

e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közbeszerzések Tanácsa főtitkára (a továbbiakban: főtitkár), valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese vonatkozásában.

(8) A Tanács elnökének, alelnökének és tagjainak megbízatása megszűnik

a) a megbízatás időtartamának lejártával;

b) visszahívással;

c) lemondással;

d) a 13. § (1) bekezdésében foglalt körülmények bekövetkezése esetén;

e) halálával.

A Tanács hatásköre és működése

15. § (1) A Tanács

a) figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását;

b) véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket;

c) a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok keretei között, azok végrehajtását elősegítő ajánlásokat készít;

d) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések teljesítését, meghatározza azokat a minősítési szempontokat, melyek alapján évente hivatalos lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi a 65. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti meghívásos eljárásban való részvételre felkérhető gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: minősített ajánlattevők) jegyzékét;

e) tagjai útján ellátja az 51. § (2) bekezdésében meghatározott feladatot;

f) megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát;

g) kinevezi, illetve felmenti a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét és a közbeszerzési biztosokat;

h) elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket;

i)[56] gondoskodik a "Közbeszerzési Értesítő - a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjá"-nak (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) az általa meghatározott rendszerességgel történő kiadásáról, közzéteszi a közbeszerzési eljárással kapcsolatban készült hirdetményeket, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatait, valamint a bíróság ezek felülvizsgálata tárgyában hozott jogerős határozatait, a c) pont szerinti ajánlásokat, továbbá egyéb, közbeszerzéssel kapcsolatos közleményeket;

j) elősegíti a közbeszerzési eljárásban résztvevők oktatását és továbbképzését;

k) kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel;

l)[57] elfogadja saját szervezeti és működési, valamint más, működését érintő belső szabályzatát - így különösen a Közbeszerzési Értesítőben megjelenő hirdetmények vizsgálata kapcsán a jogorvoslati eljárás indításának eljárásrendjét -, továbbá költségvetési javaslatát és éves költségvetési beszámolóját;

m)[58] nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről, ideértve a közbeszerzési eljárások éves mennyiségét, valamint a beszerzések tárgyainak az egységre vetített - közbeszerzési eljárás alapján fizetendő - ellenértékét is.

n)[59] ellátja a részére egyéb törvényben előírt feladatokat.

(2) A Tanács évente beszámolót készít az Országgyűlésnek a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint tevékenységéről, a beszámolót tájékoztatásul az Állami Számvevőszéknek is megküldi.

(3) A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia arra nézve, hogy e törvény szabályai mennyiben felelnek meg a gazdasági élet és az államháztartási szabályok követelményeinek, illetőleg milyen módon lehet biztosítani az ezekkel való összhangot.

16. § (1) A Tanács testületi üléseit szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tartja.

(2) A Tanács határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van.

(3) A Tanács határozatait a 13. § (2) bekezdése, a 14. § (1) bekezdése és a 19. § (3) bekezdése szerinti kivételtől eltekintve egyszerű szótöbbséggel hozza.

(4) A Tanácsnak a 15. § (1) bekezdésének g), h) pontja tárgyában hozott határozata előkészítésében és eldöntésében nem vehet részt a Tanács azon tagja, aki az üggyel érintett személy hozzátartozója.

(5) A Tanács tagja az elnöknek köteles bejelenteni, ha személyére nézve a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy az keletkezett, és köteles a folyamatban levő eljárásban való részvételét azonnal megszüntetni.

17. § A Tanács a Közbeszerzési Értesítő kiadásán kívül egyéb üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat, vagyoni hozzájárulást semmilyen szervezettől vagy személytől nem fogadhat el, részükre vagyoni hozzájárulást nem nyújthat.

A Tanács szervezete

18. §[60] (1) A Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítését és végrehajtását, továbbá az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenységet a Közbeszerzések Tanácsának Titkársága végzi. A Titkárságot a főtitkár vezeti.

(2) A főtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Tanáccsal állnak közszolgálati jogviszonyban. A főtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a Titkárság alkalmazottai vonatkozásában. A főtitkár főosztályvezetői illetményre jogosult.

(3) A Tanács a Titkárság keretében Szerkesztőbizottságot működtet a Közbeszerzési Értesítő kiadásával kapcsolatos feladata végrehajtásának érdekében.

19. § (1) A Tanács mellett Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik, melynek feladata a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése.

(2) A Bizottság hatékony működését a Tanács költségvetéséből kell biztosítani.

(3)[61] A Bizottság a Tanács által meghatározott számú és a Tanáccsal közszolgálati jogviszonyban álló közbeszerzési biztosból áll, akiket a Tanács nevez ki és ment fel. A Bizottság elnökét és elnökhelyettesét a közbeszerzési biztosok közül a Tanács a jelen lévő tagok kétharmadának szavazatával választja meg öt évre. Az elnökhelyettes személyére a Bizottság elnöke tesz javaslatot. A Bizottság elnöke és elnökhelyettese újraválasztható. A Bizottság elnöke főosztályvezetői, az elnökhelyettes főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult.

(4)[62] A Bizottság elnöke irányítja a Bizottság munkáját, képviseli a Bizottságot és gyakorolja a munkáltatói jogokat - az elnökhelyettes kivételével - a közbeszerzési biztosok vonatkozásában. A Bizottság elnökét távollétében az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.

20. § (1) A Tanács elnöke, alelnöke és tagjai, a Titkárság vezetője, alkalmazottai és a közbeszerzési biztosok vagy azon személyek, akik ilyen tevékenységet végeztek, tisztséget viseltek, a feladatuk ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott szolgálati és üzleti titkot kötelesek megőrizni.

(2) A Tanács elnöke, illetve a közbeszerzési biztos megkeresésére a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyben minden szerv köteles tizenöt napon belül tájékoztatást adni.

A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonya

21. § A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

22. § (1) Közbeszerzési biztos az lehet, aki legalább hároméves szakmai gyakorlattal és felsőfokú iskolai végzettséggel, valamint közigazgatási, illetve jogi szakvizsgával rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvizsga előírásra a Ktv.-ben meghatározott határidőket megfelelően alkalmazni kell.

(3) A közbeszerzési biztos tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaságban személyes közreműködésre kötelezett tag, illetve vezető tisztségviselő.

(4) Nem lehet közbeszerzési biztos, aki

a) gazdasági társaságban huszonöt százaléknál, illetve huszonöt millió forintnál nagyobb tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

b)[63] országgyűlési, helyi önkormányzati képviselő, polgármester, illetve kamarai tisztségviselő.

23. § (1) A közbeszerzési biztost a Ktv. előmeneteli szabályainak megfelelően kell besorolni azzal az eltéréssel, hogy a besorolási fokozatánál eggyel magasabb besorolási fokozathoz tartozó illetményre jogosult.

(2) A főtanácsosi besorolású közbeszerzési biztos osztályvezetői illetményre jogosult.

(3)[64] A közbeszerzési biztos évente vagyonnyilatkozatot tesz a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint.

(4) A közbeszerzési biztos közszolgálati jogviszonya felmentéssel szűnhet meg a Ktv.-ben szabályozottakon túlmenően akkor is, ha a Tanács a Bizottság létszámát csökkentette.

(5) Ha a közbeszerzési biztos megbízatása megszűnik, akkor őt a Ktv. szabályai szerint újra be kell sorolni.

(6) A közbeszerzési biztost a Ktv. 38. §-ának (1) bekezdése alapján nem lehet utasítani a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás, illetve határozat vonatkozásában.

HARMADIK RÉSZ

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

III. Fejezet

Az eljárás általános szabályai

Az eljárás alapelvei

24. § (1) A közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.

(2) Az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.

(3) A külföldi székhelyű (lakóhelyű) ajánlattevők számára a részvétel, illetve az eljárás során a szerződés elnyerésének esélye szempontjából a nemzeti elbánást - a Magyar Köztársaságra irányadó nemzetközi szerződésekben foglaltakkal összhangban - kell biztosítani.

(4)[65] A Kormány az általa irányított központi költségvetési szervek tekintetében, a helyi önkormányzat a helyi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében rendeletben az (1)-(3) bekezdésben foglalt elveknek megfelelő egyszerűsített eljárásrendet állapíthat meg a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatár alatti értékű beszerzésekre, melyben előírhatja a kért ajánlatok kötelező legkisebb számát is. E rendeletek hatálya sem terjedhet ki azonban a 6. § és 9. § (2) bekezdése szerinti esetekre.

A szabályozás jellege

25. § A közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi.

Az eljárás fajtái

26. § (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.

(2) A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.

(3)[66]

(4) A meghívásos eljárásban az ajánlatkérő által meghívottak tehetnek ajánlatot.

(5)[67] Tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről.

(6) A meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Más eljárási fajtára való áttérés

27. § (1) A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.

(2) Ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás eredménytelen, az ajánlatkérő - az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok szerint - új eljárás kiírásáról határoz, kivéve, ha a közbeszerzést nem kívánja megvalósítani.

IV. Fejezet

Előzetes tájékoztatás

28. § (1) Az ajánlatkérő a gazdasági forgalomban részt vevő szervezetek és személyek tájékoztatása céljából az e törvényben meghatározott értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű, az adott évre tervezett közbeszerzéseiről - minden év március hó 31-ig - előzetes összesített tájékoztatót készíthet.

(2) Az ajánlatkérőnek az éves árubeszerzést, építési beruházást és a szolgáltatás megrendelését külön-külön kell meghatároznia.

(3) Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény az 1. számú mellékletben meghatározott minta szerint tehető közzé.

(4) Az előzetes összesített tájékoztató közzététele nem vonja maga után az abban meghatározott közbeszerzési eljárások lefolytatásának kötelezettségét, az ajánlatkérő jogosult továbbá az előzetes összesített tájékoztatóban közzé nem tett közbeszerzési eljárások lefolytatására is.

(5) Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztató közzététele előtt is jogosult a közbeszerzési eljárás lefolytatására.

28/A. §[68] Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívás, illetve a részvételi felhívás közzétételétől számított legalább negyven napnál korábban, de legfeljebb egy éven belül előzetes összesített tájékoztatót tett közzé, és az tartalmazta legalább a közbeszerzésre vonatkozó - az 1. számú melléklet 4. pontja szerinti - adatokat, a 47. § (1) bekezdésében, a 63. § (5) bekezdésében és a 64. § (4) bekezdésében előírt határidők helyett negyven nap esetén huszonöt, a részvételi jelentkezés huszonöt napos határideje helyett pedig tizenöt napot lehet előírni.

V. Fejezet

A hirdetmények közzététele

29. § (1) E törvény alkalmazásában hirdetmény közzétételén a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételt kell érteni.

(2)[69] Ha e törvény a hirdetmény közzétételére határidőt ír elő, a hirdetményt e határidőn belül kell levél formájában megküldeni a Közbeszerzési Értesítő részére.

(3) A Közbeszerzési Értesítőben kizárólag az e törvényben meghatározott hirdetmények, közlemények, ajánlások, döntések tehetők közzé.

(4) A hirdetmény a Közbeszerzési Értesítő részére levél, távirat, telex, telefax útján juttatható el. Az utóbbi három esetben a hirdetményt levél formájában is meg kell küldeni.

(5) A Tanács a kézhez vett hirdetményt közzéteszi. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének időpontját a közzétételre kerülő hirdetmény végén fel kell tüntetni.

(6)[70] A hirdetményben megjelölt határidők a Közbeszerzési Értesítő megjelenését követő napon kezdődnek, és legkorábban az e törvényben megjelölt legrövidebb időtartamot követő első munkanapon járnak le.

(7) A közzététel költségét az viseli, akit a hirdetmény közzétételére e törvény kötelez.

(8) A hirdetményt csak annak a Közbeszerzési Értesítőben történő megjelenése után lehet más belföldi lapban is közzétenni.

(9)[71] Az ajánlatkérő a 6. § b) vagy c) pontja alapján nemzetközi szerződésben, illetőleg nemzetközi szervezet által meghatározott eljárásban megvalósuló beszerzés megkezdéséről, valamint eredményéről hirdetményt tehet közzé a Közbeszerzési Értesítőben.

30. § (1) Ha külföldi székhelyű (lakóhelyű) ajánlattevő az eljárásban részt vehet, a hirdetményt külföldi lapokban is közzé lehet tenni. Ebben az esetben a hirdetmény tartalmának idegen nyelvű összegezése is közzétehető a Közbeszerzési Értesítőben.

(2) Ha a hirdetmény külföldi lapban is közzétételre kerül, a hirdetmény a Közbeszerzési Értesítőben a külföldre történő feladás előtt nem tehető közzé. A külföldi megjelenés helyét és a feladás időpontját a Közbeszerzési Értesítő részére megküldött hirdetményben fel kell tüntetni. Ugyanazon közbeszerzés tekintetében a külföldön és a Közbeszerzési Értesítőben közzétett hirdetmények egymásnak ellentmondó vagy egymástól eltérő adatokat, tényeket nem tartalmazhatnak. Eltérés esetén a magyar nyelvű hirdetmény az irányadó.

VI. Fejezet

Az ajánlatkérő nevében eljáró személyekkel kapcsolatos szabályok

31. § (1) A közbeszerzési eljárásban az ajánlati felhívás, részvételi felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek megfelelő szakértelemmel kell rendelkezniük.

(2)[72] Az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely)

a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője;

c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.

(3) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bizottságot hoz létre, amely szakvélemény készítésével segíti az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot meghozó személy döntését.

(4)[73] Nem kell alkalmazni a (2) bekezdést, ha az ajánlatkérő által az eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevonni kívánt vagy nevében eljáró érdekelt gazdálkodó szervezet, illetve az eljárásba bevonni kívánt szervezettel vagy személlyel a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.

(5)[74] Ha a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.

(6)[75] Az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.

VII. Fejezet

A nyílt eljárás

Az eljárás megindítása

32. § (1) A nyílt eljárás ajánlati felhívással vagy előminősítési eljárással indul, melyet az ajánlatkérő köteles hirdetmény útján közzétenni.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetőleg az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt - a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén - akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.

Az ajánlati felhívás

33. § (1) Az ajánlati felhívás tartalmát - a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint - úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.

(2)[76] A közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mértéket közli és kiköti az ettől - a szerződéskötés során - való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. Ebben az esetben lehetővé kell tenni a többváltozatú ajánlattételt a közbeszerzés mennyiségétől függően.

(3)[77] Az ajánlatkérő a felhívásban lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben a felhívásban, illetve a dokumentációban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. A közbeszerzés tárgyának részeit nem lehet kizárólag a mennyiség alapján meghatározni.

(4)[78] Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetve a vonatkozó jogszabályokra hivatkozni.

(5)[79] Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását.

(6)[80] Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő alkalmazza az értékelemzés módszerét.

34. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat

a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy

b) az összességében legelőnyösebb ajánlat

szempontja alapján bírálja el.

(2)[81] Az ajánlatkérő a felhívásban köteles meghatározni az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az általa választott elbírálási szempontot.

(3)[82] Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni

a)[83] az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;

b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);

c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos.

d)[84] azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.

(4)[85] A 34. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:

a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága;

b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás (ajánlati ár, díj) mértékének részszempontját;

c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk;

d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;

e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontokként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni.

35. §[86]

36. § (1) Az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e több változatú ajánlatot.

(2) Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlat megtételét nem kötheti gazdasági társaság létrehozásához, a közös ajánlatot tevő nyertesektől azonban ezt megkövetelheti, ha az a szerződés teljesítése érdekében indokolt. Erre az ajánlati felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét.

A dokumentáció és tájékoztatás

37. § (1) Ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is.

(2)[87] Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció a felhívás közzétételének, illetőleg az ajánlattevő részére közvetlenül való megküldésének időpontjától kezdve legalább tizenöt napig - gyorsított eljárás esetén az ajánlattételi határidő (részvételi jelentkezési határidő) lejártáig - rendelkezésre álljon.

(3)[88] A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.

(4)[89] A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha

a) az ajánlatkérő visszavonja a felhívást;

b)[90] az eljárás a 60. § (1) bekezdésének d) e) és g) pontja alapján eredménytelen;

c) az ajánlatkérő az eljárás, illetőleg az első szakasz eredményét a felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki.

38. § (1) Az ajánlattevő - a dokumentáción kívül - további tájékoztatást kérhet írásban az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal az ajánlatkérőtől ajánlata elkészítéséhez. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni.

(2) A dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal megadni.

(3) Az ajánlatkérőnek a tájékoztatást úgy kell megadnia, hogy azzal egyes ajánlattevőket ne kedvezményezzen, illetve ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét.

(4) Ha a dokumentáció nagy terjedelmű, illetve az ajánlattételre csak a dokumentáció helyszíni ellenőrzését vagy a teljesítés helyének megtekintését követően kerülhet sor, az ajánlatkérőnek ennek figyelembevételével kell az ajánlattételi határidőt meghatároznia, illetve módosítania.

39. §[91]

A műszaki leírás

40. § (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.

(2) Az ajánlatkérő a műszaki leírást csak jogszabályba foglalt vagy jogszabály alapján kiadott műszaki előírásra, illetve nemzeti szabványra hivatkozással határozhatja meg.

(3) Az ajánlatkérő a (2) bekezdésben foglaltaktól csak akkor térhet el, ha műszaki előírások, nemzeti szabványok

a) nem állnak rendelkezésre;

b) nem tartalmaznak olyan leírást, ami biztosítaná a közbeszerzés tárgyának megfelelőségét;

c) alkalmazása a korábbi beszerzésekhez nem illeszkedő beszerzést eredményezne, illetve műszaki nehézségeket vagy aránytalan többletköltségeket okozna az ajánlatkérőnek;

d) alkalmazása nem teszi lehetővé a kifejezetten fejlesztésre irányuló közbeszerzést.

(4) Ha az ajánlatkérő a műszaki leírást nem a (2) bekezdés szerint adja meg, az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell jelölnie a (3) bekezdés alkalmazásának indokát.

(5)[92] Az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy sérti az egyenlő bánásmód követelményét. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt.

Az ajánlati biztosíték

41. §[93] (1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.

(2) A biztosíték teljesíthető az előírt összegnek az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetésével vagy bankgarancia biztosításával. A befizetés helyét, illetőleg az ajánlatkérő bankszámlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját a felhívásban meg kell határozni.

(3) A biztosíték értékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének a (4) bekezdés szerinti megsértése esetén az ajánlatkérőnél az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása vagy a szerződésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt előreláthatólag felmerülő veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani.

(4) Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti, és az az ajánlatkérőt illeti meg.

(5) A biztosítékot vissza kell fizetni

a) az ajánlattevők részére az ajánlati felhívás visszavonását, az ajánlattevő kizárását, az eljárás eredménytelenségének megállapítását, illetve az eredmény kihirdetését követő tíz napon belül;

b) a nyertes ajánlattevő, valamint - az 59. § (1) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve, ha a biztosíték a felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik.

(6) Ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a biztosíték kétszeres összegének tíz napon belüli megfizetésére köteles

a) az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményét a felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki;

b) a nyertes ajánlattevő, valamint - az 59. § (1) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem köti meg.

(7) A két szakaszból álló eljárás (63. §) első (részvételi) szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni.

Az előminősítési eljárás

42. § (1)[94] Az ajánlatkérő előminősítési eljárás lefolytatására jogosult annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt.

(2)[95]

(3) Az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű építési beruházás esetén az előminősítési eljárás lefolytatása kötelező.

(4) Az ajánlatkérő az előminősítési eljárásban való részvételre történő felhívását a 3. számú mellékletben meghatározott minta szerinti hirdetményben teszi közzé.

(5)[96] Az előminősítési eljárás eredményének kihirdetését követően az ajánlatkérő az összes alkalmasnak talált részvételre jelentkezőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre.

(6)[97]

(7)[98]

(8)[99]

Az ajánlat

43. § (1) Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.

(2)[100] Az ajánlatban - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta - meg kell jelölni

a) a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül, illetőleg

b) az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, illetőleg

c) a teljesítésben egyébként - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben - résztvevő szervezeteket (személyeket).

(3)[101] Az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, valamint - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a 33. § (5) bekezdésének figyelembevételével előírta - az általa a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókét. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell. A 46. §-t a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra kell alkalmazni.

(4)[102] Az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.

(5)[103] A (4) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek a felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.

(6)[104] Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően benyújtott ajánlati példányok tartalma megegyezik az eredeti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén vagy ha a hiánypótlást nem teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni és - ha annak feltételei fennállnak - az 52. § (2) bekezdésének b) vagy d) pontját, illetve az 53. § (1) bekezdésének a) pontját kell alkalmazni.

(7)[105] Ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a beszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.

44. § (1)[106] Az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható

a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;

b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;

c) előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;

d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb - fizetőképességének megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.

(2)[107] Az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható

a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével);

b) műszaki-technikai felszereltségének leírásával;

c) azoknak a szakembereknek (szervezeti egységeknek), illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek;

d) a termék leírásával, mintapéldányának, fényképének bemutatásával, melynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;

e) a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal;

f) termelési, illetve kutatási-fejlesztési képességéről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a termék, illetve a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál;

g) a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi tanúsításával.

(3) Az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.

(4)[108] Az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az ajánlattevőre és az alvállalkozókra vonatkozóan egymástól eltérő alkalmassági igazolási módot is előírhat. Ha azonos igazolási módot ír elő, a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez az ajánlattevőnek és az alvállalkozóknak együttesen kell megfelelniük az előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.

(5)[109] Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, valamennyi ajánlattevőnek egyenként kell megfelelnie az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.

(6)[110] Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.

(7)[111] Az ajánlatkérőnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.

(8)[112] Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.

45. §[113] (1)[114] Az ajánlattevő az ajánlatában - kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben - közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő nevének, székhelyének (lakóhelyének), az általa kért ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek, valamint az olyan információnak, amely a pontozásnál szerepet játszik, a nyilvánosságra hozatalát azonban nem tilthatja meg. Nem korlátozható, illetve nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan információ nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.

(2) Az (1) bekezdés értelmében üzleti titok az ajánlattal összefüggő gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása az ajánlattevő jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban maradása érdekében az ajánlattevő a szükséges intézkedéseket megtette.

46. §[115] (1) A közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki

a) végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csőd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban van;

b) egy évnél régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék, vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha a hitelező az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult;

c) korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárásban általa a valóságnak megfelelően ismert, de ettől eltérően közölt adatot (a továbbiakban: hamis adat) szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adat szolgáltatását a Bizottság vagy a bizottsági határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatával megállapította.

(2) Az ajánlatkérő a felhívásban előírhatja azt is, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállakozó az sem, aki

a) üzletvitele körében öt évnél nem régebben meghozott - jogerős bírósági ítéletben a számviteli renddel vagy a bizonylatadási kötelezettséggel kapcsolatban, illetve jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható ítéletében a Tpt. 11. §-a (2) bekezdésének e) pontjával kapcsolatban - megállapított jogszabálysértést követett el;

b) korábbi - öt évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős államigazgatási, illetve bírósági határozat megállapította.

(3) Ha az ajánlatkérő helyi önkormányzat, kisebbségi települési önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban az sem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha a hitelező az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.

(4) Az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy ő, illetőleg az alvállalkozó nem tartozik az (1) bekezdés a), c) pontja, illetve a (2) bekezdés hatálya alá és hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.

(5) Az ajánlattevő a (4) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni az (1) bekezdés b) pontja és - ha az ajánlatkérő ezt előírta - a (3) bekezdés szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságnak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt eredeti vagy másolati igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában neki, illetőleg az alvállalkozónak nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása vagy ha van, milyen időpontban járt le és annak megfizetésére halasztást kapott-e.

(6) Az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek vagy az alvállalkozónak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.

(7) Ha jogszabály az (1) bekezdés b) pontja vagy a (3) bekezdés hatálya alá tartozó új közterhet állapít meg, az ezzel kapcsolatos igazolást csak azokban a közbeszerzési eljárásokban kell csatolni, melyekben az eljárás eredményének kihirdetése a köztartozásról szóló rendelkezés hatálybalépését követő egy évnél későbbi időpontban történik.

(8) A kizárólag külföldi székhellyel rendelkező ajánlattevőnek vagy alvállalkozónak a székhelye szerinti ország jogrendszerében meghatározott - az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelő - hatóságoktól kell igazolást beszerezni, amelyből megállapítható, hogy nincs egy évnél régebben lejárt köztartozása. Az igazolások mellett szükséges nyilatkozni arról, hogy a székhelye szerinti országban milyen köztartozások felelnek meg a 46. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak, és ezeket milyen szervezet tartja nyilván.

(9) A két szakaszból álló eljárásban az ajánlathoz nem kell csatolni az (5) és (6) bekezdés szerinti azon igazolásokat, melyeket a részvételi jelentkezéshez csatoltak, kivéve ha a korábban benyújtott igazolás már nem alkalmas az (1) bekezdés b) pontjában vagy a (3) bekezdésben foglaltak bizonyítására.

Az ajánlattételi határidő[116]

47. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlat benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő) nem határozhatja meg az ajánlati felhívás közzétételétől számított negyven napnál rövidebb időtartamban.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbítását az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben teszi közzé, melyben a határidő meghosszabbításának indokát is meg kell jelölnie.

(3) Az ajánlattételi határidőt nem lehet rövidíteni.

48. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb.

(2) Az ajánlatkérő a felhívását az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, amit hirdetményben kell közzétennie.

(3)[117]

49. § (1) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, illetőleg visszavonhatja ajánlatát.

(2)[118] Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.

[119]

50. § (1) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik.

(2)[120] Az ajánlattevő az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontot követően legalább harminc - építési beruházás esetén hatvan - napig kötve van ajánlatához, kivéve, ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.

(3)[121]

Az ajánlatok felbontása

51. § (1) Az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az ajánlattételi határidő lejárta időpontjában kell felbontani.

(2) Az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérő, az ajánlattevők és az általuk meghívott személyek, a Tanács tagjai vagy az általuk megbízott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez központi költségvetési támogatásban részesülő ajánlatkérő esetén - a külön jogszabályban meghatározott szervek, személyek lehetnek jelen.

(3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt.

52. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.

(2) Érvénytelen az ajánlat, ha

a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;

c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;

d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.

53. § (1) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki

a) a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát;

b) részéről a kizáró ok az eljárás alatt következett be;

c) hamis adatot szolgáltatott.

(2) Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.

53/A. §[122] (1) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki

a) számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [24. § (3) bekezdése], illetőleg

b) ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, figyelemmel a nemzetközi szerződésekben foglaltakra.

(2) Az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni.

54. § Az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie.

Az ajánlatok elbírálása

55. §[123] (1) Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül - az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban - nyilvánosan ki kell hirdetni.

(2) Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annak indokáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak az eredményhirdetés elhalasztott időpontjáig történő fenntartására. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége - eltérő nyilatkozat hiányában - az eredményhirdetés elhalasztott időpontját követő harminc - építési beruházás esetén hatvan - napig tart.

(4) Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetve a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

(5) Ha az eredményhirdetés az ajánlati felhívásban meghatározott, vagy a (2) bekezdés szerint módosított időpontban nem történt meg, az ajánlatkérő - a késedelemmel kapcsolatban e törvényben vagy egyéb jogszabályokban előírt következmények viselése mellett - haladéktalanul köteles az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetni.

(6)[124] Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.

(7) Ha több ajánlatnak azonos a (6) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma és azok közül a 35. § (1) bekezdésére vagy az 59. § (4)-(5) bekezdésére tekintettel az ajánlatkérő nem köteles valamelyiket előnyben részesíteni, az eljárás nyertese az alacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat, azonos ellenérték esetén pedig az az ajánlat, mely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.

56. § (1)[125]

(2) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő az ajánlatokat úgy hasonlítja össze, hogy korrekcióként figyelembe kell vennie az őt terhelő, a közbeszerzéshez kapcsolódó valamennyi ráfordítást.

57. § (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.

(2) Ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérőnek írásban kell magyarázatot kérnie.

58. § Az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel, az ettől eltérő célú felhasználásról az ajánlattevővel külön meg kell állapodnia.

59. § (1) Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.

(2)[126]

(3)[127]

(4)[128]

(5)[129]

(6)[130]

60. § (1) Eredménytelen az eljárás, ha

a) nem érkezett ajánlat;

b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek;

c) az összes ajánlattevőt ki kellett zárni az eljárásból;

d)[131] egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlattevő nem tett - az ajánlatkérőnek a 32. § (2) bekezdése szerint rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot;

e)[132] az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésre vagy teljesítésére képtelenné válása miatt [55. § (4) bekezdése] eredménytelenné nyilvánítja;

f) valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről döntött.

g)[133] a Bizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától.

(2)[134]

(3)[135]

Az eljárás eredményének kihirdetése és közzététele

61. § (1)[136] Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.

(2)[137] Az eredményhirdetésre az ajánlattevőket, továbbá - a közbeszerzéshez központi költségvetési támogatásban részesülő ajánlatkérő esetén - a külön jogszabályban meghatározott szerveket, személyeket meg kell hívni.

(3) A döntés kihirdetésekor és azt követően a 45. § (2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók azon tény, megoldás vagy adat tekintetében, melyet az ajánlat elbírálása során - döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérő figyelembe vett.

(4)[138] Az eredményhirdetésen az eljárás nyertese nyilatkozik arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kkvt.) szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.

(5)[139] Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót legkésőbb annak kihirdetésétől, illetőleg - eredménytelen eljárás esetén - az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül a 6. számú mellékletben meghatározott minta szerinti hirdetményben közzé kell tennie. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével, illetve ha a szerződéskötés később történik, azzal zárul le.

(6)[140] Az ajánlatkérőnek - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az eljárással kapcsolatban keletkezett összes iratot az eljárás lezárulásától számított öt évig meg kell őriznie. Ha az ügyben jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Az 5. számú melléklet szerinti összegezést - felhívására - a Tanács rendelkezésére kell bocsátani.

(7)[141] Az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet (54. §) öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőnek, továbbá az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kell kizárásáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról vagy az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt munkanapon belül.

(8)[142] Az ajánlatkérő kérelemre - annak kézhezvételét követő öt munkanapon belül - köteles tájékoztatni a más közbeszerzési eljárásban ajánlatkérőként szereplő felet a 46. § (2) bekezdésének b) pontjában szereplő körülményről.

(9)[143] Az ajánlatkérő a költségvetési év végén az éves közbeszerzésekről a 7. számú mellékletben meghatározott minta szerint éves összegezést készít, melyet a tárgyévet követő év március 1-jéig köteles megküldeni a Tanácsnak.

62. §[144] (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) kell a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetve a felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is.

(2) A szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban kell megállapítani azzal, hogy az - a 71/B. § (3) és (4) bekezdése szerinti eset kivételével - nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és a harmincadik (építési beruházás esetén a hatvanadik) napnál későbbi időpontban.

(3) Az ajánlatkérő az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően - általa előre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.

(4)[145] A szerződés - a 45. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 61. § (3) bekezdésével - nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül.

(5)[146] A szerződést az (1) bekezdés szerinti szervezetnek (személynek) kell teljesítenie. A teljesítésben - ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban az alvállalkozók, illetőleg a teljesítésben egyébként résztvevők megnevezését előírta - csak az ajánlatban megjelölt és az eljárás eredményéről közétett 6. számú melléklet szerinti hirdetmény 10. pontjában szereplő szervezet (személy) működhet közre kivéve, ha emiatt a szerződéskötést követően - a felek által előre nem látható okból - beállott körülményre tekintettel a szerződés vagy annak egy része nem volna teljesíthető és az ajánlatkérőként szerződést kötő fél más megjelölt szervezet (személy) közreműködéséhez hozzájárul.

(6)[147] Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetve részletekben történő teljesítésében állapodtak meg.

(7)[148] Igazolt teljesítés esetén, az (5) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az ajánlattevőként szerződést kötő fél azonnali beszedési megbízást nyújthat be az 1. § a)-b) pontja szerinti ajánlatkérő bankszámlája terhére.

A két szakaszból álló eljárások közös szabályai[149]

63. §[150] (1) Két szakaszból áll a nyílt előminősítési, a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás. Az ilyen eljárások első - részvételi - szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot.

(2) Sem a részvételi, sem az ajánlattételi szakaszban nem vehet részt, aki a 46. § hatálya alá tartozik.

(3)[151] A részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)-(7) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.

(4) A két szakaszból álló eljárás során a részvételi felhívásban kell meghatározni az ajánlatok elbírálásának szempontját, továbbá meg lehet határozni a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat. A részvételi felhívásra a 32. § (2) bekezdését, a 33. § (2)-(3) bekezdését, valamint a 40. §-t alkalmazni kell.

(5) A részvételi felhívásban a részvételi jelentkezés határideje nem határozható meg a hirdetmény közzétételétől számított huszonöt napnál rövidebb időtartamban.

(6) A részvételi felhívást visszavonni, illetve a részvételi határidőt indokolt esetben - az indokok közlése mellett - egyszer meghosszabbítani a részvételi határidő lejártáig közzétett hirdetménnyel lehet. A részvételi szakaszra vonatkozó dokumentációt és a részvételi felhívásnak a részvételi szakaszra vonatkozó részeit, valamint a beszerzés tárgyát és mennyiségét a részvételi határidő lejártáig, annak egyéb elemeit az ajánlattételi határidő lejártáig közzétett hirdetménnyel lehet módosítani.

(7) A részvételi jelentkezésben az ajánlatkérő által a részvételi felhívásban előírt módon kell igazolni a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.

(8)[152] A két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában 37-38. §-t, a 43. § (4)-(6) bekezdését, az 51-54. §-okat és a 61. § (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

64. §[153] (1) Az ajánlatkérő a részvételi határidő lejártát követő harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül köteles a részvételre történő jelentkezéseket elbírálni, az eredményt nyilvánosan kihirdetni, valamint az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül köteles az ajánlati felhívásokat megküldeni. E határidőkre, valamint elmulasztásuk következményeire az 55. § (2) és (4)-(5) bekezdését, valamint a 60. § (1) bekezdésének e) pontját kell alkalmazni.

(2) Az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül köteles a részvételi szakasz eredményét a 4. számú mellékletben meghatározott minta szerinti hirdetményben közzétenni, melyben a részvételre jelentkezők alkalmasságának, illetve alkalmatlanságának indokait a részvételi felhívásban meghatározott alkalmassági szempontok szerint kell indokolni.

(3) A két szakaszból álló eljárás ajánlati szakaszában a közvetlenül megküldött ajánlati felhívásnak - a tárgyalásos eljárás kivételével - legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát;

b) hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra;

c) szükség esetén a dokumentáció beszerzési helyét, megkérésének határidejét és pénzügyi feltételeit;

d) az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit;

e) a címet, amelyre az ajánlatot be kell nyújtani, az ajánlatok felbontásának időpontját és helyét, az ajánlatkérő által a felbontásra meghívottakat;

f) a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha azok a részvételi felhívásban nem szerepeltek;

g) az ajánlati kötöttség időtartamát;

h) az eredményhirdetés időpontját;

i) a szerződéskötés időpontját.

(4) A két szakaszból álló eljárás ajánlati szakaszában - a tárgyalásos eljárás kivételével - az ajánlattételi határidő nem határozható meg az ajánlati felhívás feladásától számított negyven napnál rövidebb időtartamban.

(5) A két szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi határidő meghosszabbítására a 47. § (2)-(3) bekezdését, a közvetlenül megküldött ajánlati felhívás és az azzal kapcsolatosan kibocsátott dokumentáció módosítására a 48. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy hirdetmény közzététele helyett egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az ajánlattevőket.

VIII. Fejezet

A meghívásos eljárás

65. § (1) Az ajánlatkérő meghívásos eljárást alkalmazhat, ha

a) csak korlátozott számú ajánlattevő alkalmas a szerződés teljesítésére a közbeszerzés tárgyának sajátos természete miatt, vagy

b) a közbeszerzés tárgyára figyelemmel, a minősített ajánlattevők jegyzéke alapján legalább öt, ajánlattételre alkalmas minősített ajánlattevő van.

(2) A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul, melyet az ajánlatkérő köteles a 8. számú mellékletben meghatározott minta szerinti hirdetmény útján közzétenni.

66. § (1) A 65. § a) pontja esetén az ajánlatkérőnek a hirdetményben meg kell jelölnie azokat, akiket az ajánlattételre fel kíván hívni.

(2) A hirdetményben megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a hirdetmény alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére.

(3) A részvételre történő jelentkezés határidejének (részvételi határidő) lejártát követően az ajánlatkérő az összes alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőt köteles egyidejűleg, közvetlenül, írásban az ajánlattételre felhívni.

67. § (1) A 65. § b) pontja esetén a hirdetmény közzététele alapján a minősített ajánlattevők az eljárásban való részvételre a hirdetményben meghatározott részvételi határidőn belül jelentkezhetnek.

(2) Az ajánlatkérő a hirdetményben meghatározza az ajánlattevők keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők között legfeljebb a keretszám felső határáig terjedő számú jelentkezőnek küld majd ajánlati felhívást.

(3) A keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia, és minden körülmények között biztosítania kell a valódi versenyt.

(4) Az ajánlatkérő a hirdetményben meghatározott ajánlattevői keretszámnak megfelelően - a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság alapján - kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre.

68. §[154]

69. §[155]

IX. Fejezet

A tárgyalásos eljárás

70. §[156] (1) Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha

a) a nyílt vagy a meghívásos eljárás - a 60. § (1) bekezdésének e) vagy f) pontjában foglaltak kivételével - eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételei időközben nem változtak meg;

b) a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni;

c) az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;

d) a beszerzés nyilvánosan közzétett és bárki által igénybe vehető kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és a kedvező feltételek igénybevétele más típusú eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;

e) az ellenszolgáltatás vagy egyéb szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, mely lehetővé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását.

(2) Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve, hogy

a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és

b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy

c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.

(3) Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés esetén, ha

a) az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányozási vagy fejlesztési célból állítják elő; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, ami megalapozza a piacképességet, illetve a kutatásfejlesztés költségeit fedezi;

b) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy eltérő és nem illeszkedő műszaki-technikai jellemzőjű dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a karbantartásban; az ilyen - egy alkalommal, a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet;

c) ingatlan tulajdonjogának vagy a használatára, hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére irányul a beszerzés.

71. §[157] (1) A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul. Az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás megindításáról csak a 70. § (1) bekezdésének a) és e) pontja, valamint (3) bekezdésének a) pontja szerinti esetekben kell - a 9. számú mellékletben meghatározott minta szerinti - hirdetménnyel az ajánlattevőket részvételre felhívnia.

(2) A tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívás (illetve a dokumentáció) és az ajánlat eredményhirdetéskori tartalma szerint kell megkötni.

(3) A tárgyalásos eljárásban nem alkalmazhatóak az előminősítési eljárás szabályai. E törvénynek a nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó egyéb rendelkezéseit a (4)-(6) bekezdésben, valamint a 71/A. és 71/B. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A tárgyalásos eljárásban az ajánlattevők részére közvetlenül megküldött ajánlati felhívásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát;

b) szükség esetén a dokumentáció beszerzési helyét, megkérésének határidejét és pénzügyi feltételeit;

c) a beadandó iratok megjelölését;

d) az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit;

e) a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha azok a részvételi felhívásban nem szerepeltek;

f) az eljárás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt különös szabályait;

g) az első tárgyalás időpontját.

(5) A tárgyalásos eljárásban nem érvényesül az ajánlattételre vonatkozó határidők e törvényben meghatározott legrövidebb tartama, de a határidőt úgy kell megállapítani, hogy az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.

(6) Tárgyalásos eljárásban az eljárás eredményét már az utolsó tárgyalás befejezésekor is ki lehet hirdetni.

71/A. §[158] (1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő már a hirdetményben megjelölheti azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni, és a megjelöltek számát meghaladó keretszámot előírva meghatározhatja a tárgyalásra meghívottak létszámát is. A keretszám nem lehet kisebb háromnál.

(2) A hirdetményben megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a hirdetmény alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére. A tárgyalásra az előírt keretszámnak megfelelő számú - a részvételi felhívásban meghatározott alkalmassági szempontok alapján kiválasztott - ajánlattevőt kell egyidejűleg, közvetlenül, írásban meghívni, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített ajánlattevők száma lehetővé teszi.

(3) Az ajánlattevőknek közvetlenül megküldött ajánlati felhívásban a 71. § (4) bekezdésében foglaltakon túl meg kell jelölni a részvételi felhívás közzétételének időpontját is.

71/B. §[159] (1) A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2/d), 3., 4., 8., 9/a)-c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.

(2) A hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás megkezdésekor meg kell küldeni a Bizottság elnöke részére - telefaxon is - az ajánlati felhívást, továbbá a meghívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, székhelyéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.

(3) A 70. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben a köztartozások hiányáról [46. § (1) bekezdésének b) pontja, (3) bekezdése] az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, és az ezekkel kapcsolatos igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell csatolni. Az eljárás megkezdéséről telefaxon tájékoztatni kell a Bizottságot, megjelölve a 71. § (4) bekezdésében és az (1)-(2) bekezdésben foglalt adatokat.

(4) A 70. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a kedvező feltételekről való tudomásszerzést követően haladéktalanul ajánlati felhívást küld telefaxon a kedvező feltételeket felajánlónak és még legalább két ismert ajánlattevőnek. A felhívottakkal a kedvező feltételek fennállásának időtartamán belül kell tárgyalni, és a nyertessel írásban szerződést kötni. A kedvező feltételt felajánló dokumentumot is a 61. § (5) bekezdése szerint kell megőrizni.

(5) A 70. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban lehetőség szerint legalább három ajánlattevő részére kell ajánlati felhívást küldeni.

X. Fejezet

A gyorsított eljárás

72. § (1) Az ajánlatkérő a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás során gyorsított eljárást alkalmazhat, ha azt rendkívüli sürgősség indokolja. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

(2) A gyorsított eljárásban a részvételre vonatkozó kérelem benyújtásának határideje a részvételi felhívás közzétételétől számított tíz napnál, az ajánlattételi határidő pedig az ajánlati felhívástól számított tizenöt napnál rövidebb nem lehet.

(3) A gyorsított eljárásban a dokumentációra vonatkozó kiegészítő információt az ajánlattevő részére legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtt négy nappal meg kell adni.

(4) A gyorsított eljárásban a hirdetményt távirat, telex, telefax útján kell eljuttatni, amit utólag levélben is meg kell küldeni.

(5) Gyorsított eljárás az építési beruházás során nem alkalmazható.

NEGYEDIK RÉSZ

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ALAPJÁN MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

73. § (1) A felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek az ajánlati felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

(2)[160]

74. § (1) Az ajánlatkérőként meghatározott szerződést kötő fél, ha a nyertes ajánlattevő részére gazdasági társaság létrehozását írja elő, és az ajánlattevő a társasági szerződés megkötését, illetve az alapszabály elfogadását a szerződés aláírásától számított hatvan napon belül a cégbírósághoz nem jelenti be, a szerződést felmondhatja.

(2) Az építési beruházás céljából, e törvényben szabályozott eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése során az ajánlatkérőként szerződést kötő fél - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - köteles a munkát megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján ellenőrizni.

(3) Építési beruházás esetén az ajánlattevőként szerződést kötő fél köteles megfelelő felelősségbiztosítási szerződést kötni.

75. § (1) A 73-74. §-ban meghatározott feltételek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek erről nem, vagy eltérően rendelkeztek.

(2) A közbeszerzési eljárás során megkötött szerződésekre egyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

ÖTÖDIK RÉSZ

A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLAT

XI. Fejezet

A Bizottság eljárása

A Bizottság hatásköre

76. § (1) A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a Bizottság hatáskörébe tartozik

a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;

b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;

c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.

(2) A bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos - az (1) bekezdésben nem említett - egyéb jogvita elbírálása.

(3)[161] A Bizottság hatáskörébe tartozik a törvényt önként alkalmazó, valamint - ha törvény így rendelkezik - a 6. § i) pontja szerinti szerződéskötési szabályt alkalmazni köteles szervezet (személy) (1) bekezdésnek megfelelő jogsértésével kapcsolatos jogvita elbírálása.

Az eljáró közbeszerzési biztosokra vonatkozó szabályok

77. § (1) A 76. § (1) bekezdésében meghatározott ügyekben (a továbbiakban: közbeszerzési ügy) három közbeszerzési biztos jár el, akiket a Bizottság elnöke jelöl ki.

(2) A közbeszerzési ügyben eljáró közbeszerzési biztosokat úgy kell kiválasztani, hogy közülük legalább az egyik jogi szakvizsgával, egy pedig az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezzen.

(3)[162] A Bizottság elnöke a három tagú tanács tagjai közül kijelöli azt a jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztost, aki koordinálja az eljárás lefolytatását.

(4)[163] A (3) bekezdés szerint kijelölt közbeszerzési biztos az ideiglenes intézkedésen és a 86. § (4) bekezdése szerinti határozat meghozatalán kívül minden olyan intézkedést megtehet, amelyet a törvény a Bizottság hatáskörébe utal.

78. § (1) A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, aki

a) az ajánlatkérő, a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőzve beszerző, az ajánlattevő vagy az eljárást kezdeményező egyéb érdekelt szervezetben (a továbbiakban együtt: ügyfél-szervezet) tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

b) olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni részesedéssel, mely az ügyfél-szervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll.

(2) A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, akinek hozzátartozója

a) az ügyfél-szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője;

b) az ügyfél-szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

c) olyan szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, mely az ügyfél-szervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;

d) olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban, mely az ügyfél-szervezet felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfél-szervezet részére valamely támogatást, illetőleg kizárólagos jogosítványt biztosított.

(3) A közbeszerzési biztos a Bizottság elnökének köteles bejelenteni, ha a közbeszerzési ügy vonatkozásában személyére nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy az keletkezett, és köteles a folyamatban levő ügyben való részvételét azonnal megszüntetni.

A jogorvoslati eljárás szabályai

79. § (1) A Bizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Bizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.

(3) A kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.

(4)[164] A Bizottság hivatalból jár el az (5)-(6) bekezdés szerinti esetekben, valamint, ha hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek - a hatáskörük ellátása során tudomásukra jutott -, a 76. § (1) bekezdése szerinti eseményekkel kapcsolatban kezdeményezik:

a) a Tanács tagja vagy elnöke;

b) a 10. § d) pontja szerinti támogatást nyújtó szervezet;

c) a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetek;

d) az Állami Számvevőszék;

e) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal;

f) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal;

g) a Magyar Államkincstár a helyi önkormányzatok címzett, illetőleg céltámogatásának felhasználása tekintetében;

h) az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, valamint az adatvédelmi biztos.

(5)[165] Ha a Bizottság elnöke a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megkezdéséről küldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető a közbeszerzési eljárás alapelveinek vagy szabályainak megsértése, az eljáró közbeszerzési biztosok kijelölésével megindítja a Bizottság hivatalból történő eljárását.

(6)[166] Ha a Bizottság a (3)-(4) és (7) bekezdésnek megfelelően kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a 86. § (4) bekezdése szerinti határozat meghozatala előtt ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az újonnan tudomásra jutott jogsértésre vonatkozó tényeket írásban vagy a tárgyaláson a felek és az érdekeltek tudomására kell hozni és azokkal kapcsolatban is be kell szerezni álláspontjukat.

(7)[167] Az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Bizottság a (3)-(4) bekezdésnek megfelelően és a határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény kilencven napnál régebben következett be, feltéve, hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.

(8)[168] A (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni

a) jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát;

b) az előírt határidőnél később közzétett hirdetmény esetén a hirdetmény megjelenését;

c) közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötését.

(9)[169] A jogorvoslati eljárást azonban a jogsértő eseménnyel előidézett állapot fennállása esetén a (8) bekezdésben meghatározott időpont előtt is meg lehet indítani.

80. § (1) A kérelemben meg kell jelölni

a) a kérelmező nevét, székhelyét (lakhelyét);

b) azt, hogy mely ajánlatkérő milyen tárgyban folytatott közbeszerzési eljárásával, illetőleg mely beszerzőnek a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzésével kapcsolatban kezdeményezik a jogorvoslatot;

c) azt, hogy mikor történt a jogsértő esemény, illetőleg az mikor jutott a kérelmező tudomására;

d) hogy a kérelmező a Bizottság milyen intézkedését kéri, ennek indokait;

e) hogy a kérelmező kéri-e a Bizottság ideiglenes intézkedését, ennek indokait;

f) a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét és székhelyét (lakhelyét).

g)[170] hogy a kérelmező kéri-e tárgyalás tartását.

(2)[171] A Bizottság kérelemre indult eljárásáért - az eljárás megindításakor - százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3)[172] Ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy az igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, a Bizottság felhívja a kérelmezőt a hiányok öt napon belüli pótlására.

(4)[173] Ha a Bizottság megállapítja, hogy a (3) bekezdés szerinti hiánypótlást nem teljesítették, illetőleg a kérelem nem felel meg a 79. § (3) vagy (7) bekezdése szerinti feltételeknek, a kérelmet elutasítja. Az elutasításról szóló határozat ellen a 89-93. § szerinti jogorvoslatnak van helye.

(5)[174] A Bizottság hivatalból való eljárását kezdeményező iratban meg kell jelölni az (1) bekezdés a)-c) és f) pontjaiban szereplő adatokat és javaslatot lehet tenni az (1) bekezdés d), e) és g) pontjaiban foglaltakra. Csatoltan meg kell küldeni továbbá a Bizottságnak a jogsértéssel érintett beszerzéssel (közbeszerzéssel) kapcsolatban rendelkezésre álló iratok másolatát.

(6)[175] A (2) bekezdés szerinti díj, a 85. § és a 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti bírság (pénzbírság) beszedésére a Tanács jogosult, melyet a Tanácsnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A teljes díj és a bírság (pénzbírság) huszonöt százaléka a Tanács saját bevétele, a fennmaradó hetvenöt százalék a központi költségvetés központosított bevételét képezi a (7) bekezdésben meghatározott elszámolási rend szerint.

(7)[176] A Tanács a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. § (1) bekezdésére, továbbá a 339. § (2) bekezdés q) pontjára és e törvény 91. § (5) bekezdésére tekintettel a tárgyévben keletkezett visszafizetési kötelezettségeivel csökkentett összegű tárgyévi bírság bevételeivel a december 31-i állapot szerint köteles elszámolni.

81. § (1) A Bizottság a jogorvoslati eljárást a 80. § (1) bekezdésében foglaltakat hiánytalanul teljesítő kérelem alapján, annak érkezése napján indítja meg.

(2) A Bizottság az eljárás indulásáról a feleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket a kérelem, illetőleg a kezdeményező irat megküldése mellett azonnal értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket és jelentsék be, hogy igényt tartanak-e tárgyalás tartására, továbbá felhívja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, illetőleg a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőző beszerzőt a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat azonnali megküldésére.

(3) Ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni.

82. § (1)[177] A Bizottság a folyamatban lévő jogorvoslati ügyben kérelemre vagy hivatalból - a jogorvoslati eljárással érintett beszerzést vagy közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötéséig - többségi szavazás alapján ideiglenes intézkedéseket tehet, ha megállapítható, hogy e törvény szabályainak megszegése miatt a közbeszerzések tisztasága sérült, vagy ennek veszélye fennáll.

(2) A Bizottság ideiglenes intézkedésként

a) a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el;

b) a még meg nem kötött szerződés megkötését megtiltja;

c) ha a közbeszerzés tisztasága így is biztosítható, felszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be.

(3)[178] A (2) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes intézkedés alkalmazása a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.

83. § (1) Ha bármely érdekelt kéri, a Bizottság tárgyalást tart, melyen a felek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik.

(2) A tárgyalás nyilvános.

84. § A közbeszerzési ügy kérelmezőjén és az ellenérdekű félen, továbbá ezek képviselőjén és a Tanács tagjain kívüli személyek csak a Bizottság engedélye alapján tekinthetnek be az eljárás irataiba, illetve készíthetnek azokról másolatot, feljegyzést. Ilyen engedélyt a Bizottság akkor adhat, ha az iratok ismeretéhez - az erre irányuló kérelem benyújtójának - jogos érdeke fűződik, és az iratbetekintés nem sérti az üzleti, illetve szolgálati titok védelmét.

85. § A Bizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a közbeszerzési ügy részvevőjét, ha

a) téves vagy hamis adatot közöl, illetve az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat;

b) felvilágosítást nem, vagy nem határidőn belül ad meg;

c) a gazdasági, illetve közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést megakadályozza.

86. § (1) A Bizottság a 80. § (1) bekezdésének megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg az eljárás kezdeményezésétől számított tizenöt napon belül köteles határozatot hozni, ha az ügyben tárgyalás tartására nem került sor.

(2) Ha a Bizottság az ügyben tárgyalást tartott, a 80. § (1) bekezdésének megfelelő kérelem érkezésétől, illetőleg az eljárás kezdeményezésétől számított harminc napon belül köteles határozatot hozni.

(3) A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tíz nappal meghosszabbítható, erről az eredeti határidő lejárta előtt a feleket értesíteni kell.

(4) A Bizottság a határozatát többségi szavazással, a beszerzett iratok alapján, illetőleg tárgyalás megtartása esetén arra tekintettel hozza meg a Tanács nevében.

87. § A határozatot a feleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell, és a Közbeszerzési Értesítőben közzé kell tenni.

Jogkövetkezmények

88. § (1) A Bizottság határozatában

a) az alaptalan kérelmet elutasítja;

b) a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértés okozóját az e törvény szabályainak megfelelő eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti;

c) megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, kivéve, ha e döntés alapján a szerződés már létrejött;

d) e törvény megsértett rendelkezésének megjelölése mellett megállapíthatja a jogsértés megtörténtét;

e) az ajánlattevőt legfeljebb öt évre eltilthatja közbeszerzési eljárásban való részvételtől;

f)[179] bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben;

g)[180] elrendelheti az 5. § (4) bekezdésének alkalmazását;

h)[181] a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.

(2) Ha a kérelem a 62. § (2) bekezdése szerint létrejövő szerződést megelőző közbeszerzési eljárás jogszabálysértő voltának megállapítására irányult, a Bizottság az alaptalan kérelmet elutasító határozatában megállapítja, hogy a közbeszerzési eljárás nem volt jogsértő.

(3)[182] Ha a Bizottság az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni az illetékes hatóságnak, így különösen a nyomozó hatóságnak, az Állami Számvevőszéknek vagy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak.

(4)[183] A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.

(5)[184] A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.

(6)[185] Az (1) bekezdés e) pontjában szereplő intézkedést az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.

(7)[186] A Bizottság az (1) bekezdésben szereplő intézkedéseket együttesen is alkalmazhatja.

(8)[187] Ha a Bizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül új döntést hozni.

(9)[188] Az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem zárja ki a Ptk. 200. §-a (2) bekezdésének alkalmazását az e törvénybe ütköző módon kötött szerződés semmisségének megállapítása tekintetében.

XII. Fejezet

A bíróság eljárása

Jogorvoslat a Bizottság határozata ellen

89. § (1) A Bizottság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Bizottságnak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.

(2) A Bizottság az ügy érdemében hozott határozatát akkor is közzéteheti, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, de ezt a körülményt a közleménynek tartalmaznia kell.

(3)[189] A bíróságnak a közbeszerzési ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a Pp. XX. fejezetét az e törvény 90-93. §-a szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

90. § (1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Bizottsághoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.

(2) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(3) A Bizottság a keresetlevelet - az ügy irataival és a Pp. 331. §-a szerinti nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezésétől számított öt napon belül továbbítja a bíróságnak. A Bizottságnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását.

91. § (1) Az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a 78. §-ban meghatározott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el.

(2) A bíróság a keresetlevelet nyolc napon belül kézbesíti, és egyidejűleg

a) írásban közli a Bizottság nyilatkozatát a felperessel;

b) határidő tűzésével felhívja a közbeszerzési ügyben szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve a Bizottság határozata rendelkezést tartalmaz a nyilatkozattételre, és tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről.

(3) Ha a tárgyalás tartását a felek nem kérték, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el.

(4) A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.

(5)[190] A bíróság a Bizottság határozatát megváltoztathatja és megteheti a 88. § (1) bekezdésének b)-g) pontja szerinti intézkedéseket.

92. § A 89. § (3) bekezdése szerinti ügyben első fokon eljáró bíróság határozata ellen a határozat közlésétől számított nyolc napon belül lehet fellebbezni.

93. §[191]

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések

94. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 1995. november 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után megkezdett beszerzésre kell alkalmazni.

(2) A törvény 11-23. §-aiban foglalt rendelkezések - a 11. § (3) bekezdése kivételével - a kihirdetést követő 8. napon lépnek hatályba. A 11. § (3) bekezdése 1996. január 1. napján lép hatályba.

(3)[192] A törvény 46. §-a (1) bekezdésének c) pontját a törvény hatálybalépését követően megállapított jogszabálysértés esetén lehet alkalmazni.

(4)[193] E törvény 26. §-ának (3) bekezdését, 35. §-át, 59. §-ának (2)-(4) bekezdését és 73. §-át nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az e törvény hatálybalépése előtt megkötött koncessziós vagy az állam vállalkozói vagyonának értékesítéséről, illetve hasznosításáról szóló szerződés az e törvény hatálya alá tartozó közbeszerzések vonatkozásában eltérő rendelkezést állapított meg.

(5)[194] A Kormány a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések hatálybalépésétől számított 15 napon belül kijelöli a Tanácsnak a 12. § (1) bekezdésének d)-f) pontjában, valamint (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagjait. A Tanács kijelölt tagjai felkérik a Tanács többi tagjának kijelölésére jogosult szervezeteket a tagok kijelölésére, és segítséget nyújtanak a szervezetek közötti kapcsolatfelvételhez. A (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések hatálybalépésétől számított 60 napon belüli időpontra összehívják a Tanács alakuló ülését.

(6)[195]

95. §[196]

Felhatalmazás

96. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

a)[197] a központi költségvetési szervek vonatkozásában - kivéve a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat - a közbeszerzési eljárás kiírásával és elbírálásával kapcsolatos tevékenység részletes szabályait, az abban eljáró személyekre vonatkozó rendelkezéseket,

b)[198] a közbeszerzések központosítására irányadó részletes szabályokat, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetek részére fizetendő - kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező - díjat;

c)[199] a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjét és díjának mértékét, befizetését.

d)[200] az Európai Közösségek segélyprogramjaira irányadó részletes, valamint az e törvénytől eltérő - a programok lebonyolításával összefüggő követelményekhez igazodó - sajátos szabályokat; az erről szóló rendeletben meghatározott hirdetményeket a Közbeszerzési Értesítőben közzé kell tenni;

e)[201] a Kormány által irányított költségvetési szervek tekintetében egyes, a rendeletben megállapított termékek és szolgáltatások elektronikus úton történő beszerzésének e törvénytől eltérő szabályait; e szabályok megszegése vagy mellőzése esetén a 76-93. §-okat alkalmazni kell;

f)[202] a haditechnikai eszközök beszerzésére, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális gazdálkodása keretében végrehajtott beszerzésekre irányadó eljárási szabályokat;

g)[203] a szerződéskötés feltételeként előírt előzetes nemzetbiztonsági ellenőrzés esetén alkalmazandó speciális szabályokat;

h)[204] azon beszerzések lefolytatásának sajátos szabályait, melyek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága a 6. § a) pontja alapján a törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott.

i)[205] a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök beszerzésének és forgalmazásának szabályait.

(2)[206] Felhatalmazást kapnak a helyi önkormányzatok, hogy - amennyiben ezt a helyi beszerzések száma és értéke indokolja - rendeletben szabályozzák az általuk alapított helyi önkormányzati költségvetési szervek vonatkozásában

a) a közbeszerzési eljárás kiírásával és elbírálásával kapcsolatos tevékenységre és az abban eljáró személyekre vonatkozó - e törvényben nem szabályozott - rendelkezéseket;

b) a 24. §-sal összhangban a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó részletes szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza építési beruházás esetében a dokumentáció részletes műszaki tartalmát.

Módosuló jogszabályok

97. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 42. §-a (2) bekezdésének számozása (3) bekezdésre változik, és a § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A Kormány a kezességvállalásról szóló határozatában a kezesség körülményeinek figyelembevételével, beváltásának valószínűségére tekintettel rendelkezik arról, hogy a kezesség útján szerzett pénzeszközökből végrehajtott beszerzésekre a közbeszerzésekről szóló törvény szabályait kell-e alkalmazni."

(2) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék és a Közbeszerzések Tanácsa köztisztviselői, ügykezelői és fizikai alkalmazottai közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

(3) Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény a következő új 41/A. §-sal egészül ki:

"41/A. § A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó építési beruházás hatósági építési engedélyezési tervdokumentációja, illetőleg az építési beruházással összefüggő terület- és településrendezési terv készítését megelőzően a külön jogszabályban meghatározottak szerint tervpályázatot kell kiírni."

Hatályukat vesztő rendelkezések

98. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95. §-a;

b) a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 12. §-ának (8) bekezdése, 13. §-ának (3)-(4) bekezdése és 19. §-ának (7) bekezdése;

c) a versenytárgyalásról szóló 1987. évi 19. törvényerejű rendelet 21-22. §-a;

d) a kormányzati beruházások költségvetési előirányzatainak megtervezéséről és az ezek felhasználásával megvalósuló beruházások finanszírozásának rendjéről szóló 138/1993. (X. 12.) Korm. rendelet 7. §-a, 10. §-ának (3) bekezdése, továbbá 8. és 9. számú melléklete;

e) a versenytárgyalás-kiírási kötelezettségről szóló 36/1988. (VIII. 16.) PM rendelet.

1. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez[207]

ELŐZETES ÖSSZESÍTETT TÁJÉKOZTATÓ

1. Az ajánlatkérő és - ha személyük különböző - a kiegészítő tájékoztatást adó neve, címe, távirati címe, telefon-, telex- és telefaxszámai:

2. A beszerzések tárgyai, mennyisége vagy értéke (külön részletezve az árubeszerzést, az építési beruházást és a szolgáltatás megrendelését):

3.* Az eljárások megindításának várható időpontja:

4.* Beszerzésenként csoportosítva azok az adatok, amelyeket az ajánlatkérő a Kbt. 28/A. §-ának alkalmazása érdekében valamely közbeszerzési eljárásról közöl:

a) a választani kívánt eljárás:

b) a beszerzés tárgya és előrelátható mennyisége:

c) a teljesítés helye és előrelátható határideje:

5.* Egyéb információk:

6. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

A *-gal megjelölt pontban szereplő adatot csak akkor kell beírni, ha az ismert.

2. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez[208]

NYÍLT ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

(AJÁNLATI FELHÍVÁS)

1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, telefon-, telex- és telefaxszámai:

2. a) A választott eljárás:

b) A szerződés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:

b) A teljesítés helye:

c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

d)* A részajánlat tételének szempontja:

4. A teljesítés határideje, vagy a szerződés időtartama:

5.* a) A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és címe:

b) A dokumentáció megkérésének határideje:

c) A dokumentáció megvásárlásának feltételei:

6. a) Az ajánlattételi határidő, mely azonos az ajánlatok felbontásának időpontjával:

b) Az ajánlat benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám):

c) Az ajánlattétel nyelve:

7. a)* Annak meghatározása, hogy az ajánlatok felbontására az ajánlatkérő a törvény 51. § (2) bekezdésében nevesített személyeken kívül kit hív meg:

b) Az ajánlatok felbontásának helye:

8.* a) Az ajánlati biztosíték összegszerűen meghatározott mértéke:

b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei:

9. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó előírásokra:

10.* A nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése:

11. a) Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények:

b) Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:

12. Az ajánlati kötöttség lejártának időpontja:

13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontja:

b)** A 34. § (3) bekezdésében foglaltak:

14. Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánlatot tenni:

15. a) Az eredményhirdetés időpontja:

b) A szerződéskötés időpontja:

16. Egyéb információk:

17.* Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatásra:

18. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a beszerzés vonatkozásában szükséges.

** A 13/b) pontot csak akkor kell kitölteni, ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot választják.

3. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez[209]

ELŐMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁS

(RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS)

1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, telefon-, telex- és telefaxszámai:

2. a) A választott eljárás:

b) Az eljárás alkalmazása feltételének indokolása:

c) A szerződés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:

b) A teljesítés helye:

c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

d)* A részajánlat tételének szempontja:

4. A teljesítés határideje, vagy a szerződés időtartama:

5.* A nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése:

6. a) A részvételi jelentkezés határideje:

b) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám):

c) A részvételi jelentkezés nyelve:

7. A részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos eredményhirdetés időpontja:

8.* a) Az ajánlati biztosíték összegszerűen meghatározott mértéke:

b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei:

9. A résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények:

10. a) A részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjai:

b) A részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:

c) Az ajánlatok elbírálásának szempontja:

d)* A 34. § (3) bekezdésében foglaltak:

11. Annak meghatározása, hogy az ajánlattétel során lehet-e majd több változatú ajánlatot tenni:

12. Egyéb információk:

13.* Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatóra:

14. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a beszerzés vonatkozásában szükséges.

4. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez[210]

TÁJÉKOZTATÓ A KÉT SZAKASZBÓL ÁLLÓ ELJÁRÁS RÉSZVÉTELI SZAKASZÁNAK EREDMÉNYÉRŐL

1. Az ajánlatkérő neve és címe:

2. a) A beszerzés tárgya:

b) A választott eljárás:

3. Az eredményhirdetés időpontja:

4. Az eljárásra jelentkezők száma:

5. Az alkalmasnak minősített jelentkezők neve és címe, valamint minősítésük indokai:

6. Az alkalmatlannak minősített jelentkezők neve és címe, valamint minősítésük indokai:

7.* Az ajánlattételi szakban meghívni kívánt ajánlattevők neve és címe:

8. Egyéb információk:

9. A részvételi felhívás közzétételének napja:

10. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

* A 7. pontot csak akkor lehet kitölteni, ha az ajánlatkérő a részvételi felhívásban a 67. § (2) vagy a 71/A. § (1) bekezdése alapján keretszámot határozott meg.

5. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez[211]

ÖSSZEGEZÉS AZ ELJÁRÁSRÓL

1. a) Az ajánlatkérő neve, címe:

b) A beszerzés tárgya, mennyisége:

c) Eredményes volt-e az eljárás:

d)* Eredménytelen eljárás esetén az eredménytelenség indoka:

2. a) Az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és - az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén - annak részszempontjai szerinti tartalmi elemei:

b)** Az a) pont szerinti ajánlatok értékelése a következő táblázatba foglalva:

(A táblázatnak az ajánlattevők nevei alatti osztott oszlopainak bal oldalára az adott ajánlatnak az adott részszempont szerinti tartalmi elemeire megállapított értékelési pontszámot, jobb oldalára az értékelési pontszámnak a súlyszámmal kialakított szorzatát kell beírni.)

c)** A táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolása:

3. Az érvénytelen ajánlatot tevő, kizárt, illetve alkalmatlan ajánlattevők neve és az érvénytelenség, a kizárás vagy az alkalmatlanság indokai:

4. a) Eredményes eljárás esetén a nyertes ajánlattevő neve és ajánlata kiválasztásának indokai:

b)* A nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő neve és ajánlata kiválasztásának indokai:

5.* A beszerzés azon része, melyre a nyertes, illetve az őt követő ajánlattevő harmadik személlyel szerződést köthet:

6. Tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése:

7.* Egyéb információk:

8.* Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatóra:

9. A tájékoztató elkészítésének időpontja:

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az abban foglalt eset fennáll.

A **-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot választja.

6. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez[212]

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL

1. a) Az ajánlatkérő neve és címe:

b) A beszerzés tárgya és mennyisége:

c) Eredményes volt-e az eljárás:

2. a) A választott eljárás:

b)* Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése:

c)* Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása:

3. Az eredményhirdetés időpontja:

4.* Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé:

5. a) ** A nyertes ajánlattevő neve és címe:[213]

b) * A nyertes ajánlattevőnek a Kkvt. szerinti minősítése:

6.* A nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő neve és címe:

7. A beérkezett ajánlatok száma:

8.* Az ajánlattevő(k) neve(i) és címe(i):

9.** Az ellenszolgáltatás összege:[214]

10.* a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevő harmadik személlyel kíván szerződést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt):

b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt):

c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben résztvevő szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt):

11.***Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka:

12.* Egyéb információ:

13. a)* Az eljárást megkezdő hirdetmény közzétételének napja:

b)* Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a Bizottság tájékoztatásának napja:[215]

14.* Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatóra:

15. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az abban foglalt eset fennáll.

A **-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az eljárás eredményes.

A ***-gal megjelölt pontot csak eredménytelen eljárás esetén kell kitölteni.

7. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez[216]

ÉVES ÖSSZEGEZÉS

1. Az ajánlatkérő éves, értékhatár feletti beszerzéseinek száma és értéke:

2. Az ajánlatkérő éves, értékhatár feletti beszerzéseinek részletezése az alábbiak szerint:

a) a beszerzés tárgyai:

b) az eljárás típusai:

c) a nyertes hazai és külföldi ajánlattevők száma:

3. Tárgyalásos eljárások részletezése alkalmazásuk esetei szerint, megadva az éves beszerzések számát, értékét:

4. a) A bíróság által az adott évben jogerősen megállapított szerződésszegések száma:

b) A szerződésszegések típusai:

c) A szerződésszegést elkövető(k) neve, székhelye:

5. Az ajánlatkérő éves, értékhatár alatti beszerzéseinek száma és értéke:

6.* Az ajánlatkérő által központosított közbeszerzési eljárásban beszerzett áruk, szolgáltatások éves értéke:

7.* Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatóra:

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az abban foglalt eset fennáll.

8. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez[217]

MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS

(RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS)

1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, telefon-, telex- és telefaxszámai:

2. a) A választott eljárás:

b) Az eljárás alkalmazása feltételének indokolása:

c) A Kbt. 65. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban az ajánlattételre felhívni kívánt személyek megjelölése:

d)* A gyorsított eljárás alkalmazása feltételének indokolása:

e) A szerződés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:

3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:

b) A teljesítés helye:

c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

d)* A részajánlat tételének szempontja:

4. A teljesítés határideje, vagy a szerződés időtartama:

5.* A nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése:

6. a) A részvételi jelentkezés határideje:

b) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám):

c) A részvételi jelentkezés nyelve:

7. A részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos eredményhirdetés időpontja:

8.* a) Az ajánlati biztosíték összegszerűen meghatározott mértéke:

b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei:

9. A résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények:

10. a) A részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjai:

b) A részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:

c) Az ajánlatok elbírálásának szempontja:

d)* A 34. § (3) bekezdésében foglaltak:

11. A Kbt. 65. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban az ajánlatkérő által meghívni kívánt ajánlattevők tervezett száma, keretszáma:

12. Annak meghatározása, hogy az ajánlattétel során lehet-e majd több változatú ajánlatot tenni:

13. Egyéb információk:

14.* Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatóra:

15. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a beszerzés vonatkozásában szükséges.

9. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez[218]

TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

(RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS)

1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, telefon-, telex- és telefaxszámai:

2. a) A választott eljárás:

b) Az eljárás alkalmazása feltételének indokolása:

c)* A gyorsított eljárás alkalmazása feltételeinek indokolása:

d) A szerződés meghatározása, aminek megkötése érdekében tárgyalni kívánnak:

3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:

b) A teljesítés helye:

c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:

d)* A részajánlat tételének szempontja:

4. A teljesítés határideje, vagy a szerződés időtartama:

5.* A nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése:

6. a) A részvételi jelentkezés határideje:

b) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám):

c) A részvételi jelentkezés nyelve:

d) Az (első) tárgyalás időpontja:

7. A részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos eredményhirdetés időpontja:

8. A résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények:

9. a) A részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjai:

b) A részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:

c) Az ajánlatok elbírálásának szempontja:

d)* A 34. § (3) bekezdésében foglaltak:

10.* Az ajánlatkérő által meghívni kívánt ajánlattevők keretszáma:

11. Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánlatot tenni:

12.* Az ajánlatkérő által már kiválasztottak nevei és címei:

13. Egyéb információk:

14.* Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatóra:

15. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a beszerzés vonatkozásában szükséges.

10. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez[219]

TÁJÉKOZTATÓ A TÖRVÉNY 4. §-ÁNAK (7) BEKEZDÉSE SZERINTI SZERZŐDÉSKÖTÉSEKRŐL

1. A beszerző szervezet neve és címe:

2. A beszerzés tárgya és mennyisége:

3. A szerződéskötés időpontja:

4. A szerződést teljesítő fél neve és címe:

5.* A szerződés megkötésére ajánlatot tett egyéb személyek (szervezetek neve és címe):

6. Az ellenszolgáltatás összege a beszerzés tárgyának egységeire vetítve:

7. A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve a szerződést teljesítő fél harmadik személyekkel kíván szerződést kötni, e személyek (szervezetek) neve és címe, a beszerzés tárgyának részei szerint feltüntetve:

8. Egyéb információ:

9.* A beszerzéssel kapcsolatban előzetesen közzétett nyilvános hirdetmény vagy közlemény megjelenésének időpontja, a megjelentető kiadvány neve:

10. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az abban foglalt eset fennáll.

11. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez[220]

HIRDETMÉNY MÓDOSÍTÁSA, VISSZAVONÁSA, A DOKUMENTÁCIÓ VAGY A HATÁRIDŐ MÓDOSÍTÁSA

1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, telefon-, telex- és telefaxszáma:

2. a) A beszerzés tárgya:

b) A választott eljárás:

3. E hirdetmény célja:

4. a) A módosítással (visszavonással) érintett hirdetmény vagy dokumentáció típusa:

b) Az érintett, illetőleg a dokumentációhoz kapcsolódó hirdetményt tartalmazó Közbeszerzési Értesítő száma, a közzététel napja:

5. Az eredeti ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidő lejártának napja:

6.* a) A módosítással érintett hirdetmény vagy dokumentáció módosuló pontjai és a módosítás szövege:

b) Az új ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidő:

7.* A visszavonás ténye:

8.* a) A határidő hosszabbítás indoka:

b) Az új ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidő:

9. E hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:

* A 6-8. pontok közül csak azt kell kitölteni, melyet e hirdetmény célja szükségessé tesz.