BH 1977.7.278 Végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt per indítására az is jogosult, aki az érvénytelenség megállapítása esetében tehertől mentesül [Ptk. 653. §, PK 104. sz.].

Az I-IV. r. felperesek az 1972. szeptember 24-én meghalt örökhagyó oldalági törvényes örökösei.

S. R. és felesége, az V. és VI. r. felperesek az örökhagyóval rokoni kapcsolatban nem állottak. Az utóbbi nevezett felpereseknek az örökhagyóval szemben 10 000 Ft kölcsöntartozásuk keletkezett.

Az alperesek ugyancsak nem voltak rokonai az örökhagyónak.

Az örökhagyó az 1972. augusztus 4-én alkotott írásbeli magánvégrendeletében egyebek mellett úgy intézkedett, hogy az 1972. március 1-én kelt elismervényben szereplő s az V. r. felperesnek kölcsönadott 10 000 Ft-ot az alperesek örököljék abban az esetben, ha a kölcsön kiegyenlítése nem történt meg.

Az állami közjegyző a jogerős végzésével megállapította, hogy az örökhagyó örökösei - végrendeleti öröklés jogcímén - egymás között egyenlő arányban az alperesek.

A járásbíróságnál folyamatban volt perben a jelen per alperesei léptek fel felperesekként és alperesekként a jelen per V. és VI. r. felperesét vonták perbe. E perben a felperesek az alpereseket arra kérték kötelezni, hogy az örökhagyó által nekik juttatott kölcsön visszatérítése fejében 10 000 Ft-ot fizessenek meg. Az alperesek azzal védekeztek, hogy az örökhagyó a kölcsöntartozásukat elengedte. A perben hozott jogerős ítélet az alpereseket arra kötelezte, hogy 10 000 Ft-ot, ennek 1972. március 1-től járó évi 5% kamatát és 1400 Ft perköltséget a felpereseknek fizessenek meg.

Az ezt követően folyamatba tett jelen perben a felperesek annak megállapítását kérték, hogy az örökhagyó említett végrendelete érvénytelen.

A járásbíróság az ítéletével megállapította, hogy a szóban levő végrendelet érvénytelen, az V. és VI. r. felperesek keresetét azonban elutasította s őket arra kötelezte, hogy az alpereseknek 800 Ft perköltséget fizessenek meg.

A járásbíróság a végrendeletet azért találta érvénytelennek, mert

a) megállapítása szerint a végrendeleti tanúk egyike sem ismerte korábban személyesen az örökhagyót és az örökhagyó személyazonosságáról nem győződtek meg, következésképpen a tanúk a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem voltak képesek [Ptk. 631. § a) pont, PK 105. sz. állásfoglalás], továbbá mert

b) az alperesek a végrendelet elkészítésében közreműködtek [Ptk. 632. § (1) bek.].

A járásbíróság az V. és VI. r. felperesek keresetét perlési jogosultság hiánya miatt utasította el.