A Fővárosi Törvényszék K.30542/2011/13. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 32. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 2. §] Bíró: Dancsné dr. Simon Mária

Fővárosi Törvényszék

25.K.30.542/2011/13.

A bíróság dr. Ifkovics József ügyvéd (dr. Ifkovics József Ügyvédi Iroda cím.) ügyvéd által képviselt felperes(cím.),

dr. Cserpák Ibolya jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (cím) alperes ellen adóügybenhozott közigazgatási határozat () bírósági felülvizsgálata iránt indított perében az alábbi

ítéletet

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 595.200,- Ft, azaz Ötszázkilencvenötezer-kettőszáz forint kereseti illetéket, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes szervének külön felhívására a Magyar Állam javára fizessen meg.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 300.000,- Ft, azaz Háromszázezer forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága 2006. évre vonatkozóan a 09/12/883/723 számú megbízólevél alapján társasági adó, általános forgalmi adó és társas vállalkozások különadója adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a felperesnél, amelynek realizálására hozott 3202048973 számú határozatával felperes javára társasági adónemben 1.105.000,- Ft, társas vállalkozások különadója adónemben 84.000,- Ft, felperes terhére általános forgalmi adónemben 9.920.000,- Ft adókülönbözetet állapított meg, melyből 1.482.000,- Ft adóhiánynak minősült. Az elsőfokú adóhatóság a feltárt adóhiány után 741.000,- Ft adóbírságot és 42.000,- Ft késedelmi pótlékot állapított meg.

Az elsőfokú adóhatóság határozata ellen felperes a törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be, melyben vitatta a határozati megállapítás jogalapját.

Alperes jogelődje, az APEH Észak-magyarországi Regionális Főigazgatóság Hatósági Főosztálya 2010. november 9-én kelt, 4071668310 számú másodfokú határozatával az első fokú határozatot - annak helyes indokai alapján - helybenhagyta.

A revízió a rendelkezésre álló iratanyag alapján megállapította, hogy a felperes 2006. január 18-án megbízotti jutalékra vonatkozó megbízási keretszerződést kötött a Kft. 1.-vel. A szerződést a Kft. 1.. nevében személy 1. ügyvezető írta alá. A keretszerződés érvényessége 2006. január 18-tól 2006. december 31 -ig tartott.

A szerződés 1. pontja értelmében a felperesi társaság megbízza a Kft. 1..-t Magyarországon forgalmazott új gépjárművek közvetlen importőrtől, illetve márkakereskedőtől való beszerzésekben való közreműködésre az átlagosnál nagyobb kedvezmények, illetve regisztrációs adó nélküli vásárlások elérésének érdekében. A felek megállapodnak abban, hogy a Megbízott közreműködésével történő gépkocsiértékesítések után járó megbízotti jutalék a szerződés feltételei szerint kerül kifizetésre. A szerződés 2. pontja szerint a Megbízó gépkocsi beszerzési igényét írásbeli megrendelésben, esetenként szóban juttatja el a Megbízott részére, pontosan megjelölve a gépkocsi típusát, mennyiségét, specifikációját, valamint a szállítási határidőt. A Megbízó garantálja, hogy a ..., ..., és ... személygépjárművek vásárlása kizárólag a Megbízott közreműködésével történik 2006. évben. A szerződés 4. pontja szerint a megbízási díj gépjárművenként 200.000 Ft + ÁFA. Az 5. pont értelmében a közvetítői jutalék kiszámlázása 2006.decemberében történik, amelyhez a megbízott csatolja az általa közvetített és a Megbízó által 2006. évben vásárolt gépjárművek listáját.

A szerződésben foglaltak alapján a Kft. 1.. az alapjegyzőkönyv 5. oldalán részletezettek szerint 2006. decemberében 3 db - összesen 49.600.000.-Ft nettó összegű és 9.920.000.-Ft ÁFA-t tartalmazó - számlát bocsátott ki felperes részére.

A revízió megállapította, hogy a szerződésben foglaltakkal ellentétben a számlák mellé nincs csatolva a felperes által megvásárolt gépjárművek listája, ugyanakkor 2006. december 6-án, december 28-án és december 29-én a felek jegyzőkönyvet vettek fel, melyben rögzítették, hogy az általuk 2006. január 18-án kötött keretszerződésben foglaltaknak eleget tettek, ezért a Megbízó az ügynöki jutalékot a kibocsátott számla ellenében megfizeti.

A felperes a számlák nettó értékét költségként elszámolta, a számlákban szereplő előzetesen felszámított általános forgalmi adót pedig levonásba helyezte.

A számlákon szereplő ellenértékből 2006. évben pénztári kifizetés formájában a jegyzőkönyv 6. oldalán részletezettek szerint összesen 14.500.000.-Ft kiegyenlítése történt meg. A nyugtákon befizetőként személy 2. aláírása szerepel, a pénzt átvevőjének neve azonban nincs feltüntetve.

személy 2., felperes képviselője 2010. április 26-án kelt írásbeli nyilatkozatában előadta, hogy nem tudja, hogy a 2005. december 27-i megállapodás és a 2006. január 18-i jegyzőkönyv és meghatalmazás hol készült. A Kft. 2..-vel kötött megbízási keretszerződés ..., az ... szám alatt készült, s ő és személy 1. meghatalmazott voltak jelen, amit aláírásukkal is igazoltak. A meghatalmazást személy 1. a 2006. január 18-án kötött megbízási keretszerződés aláírásakor mutatta be, s ezzel igazolta, hogy jogosan képviseli a Kft. 2..-t. személy 2. elmondása szerint 2006. januárjában azzal biztatta őt személy 1., hogy ez csak egy átmeneti állapot, és a Kft. 2.. rövid időn belül a tulajdonába kerül. Az akkor kelt okiratok eredeti példányait ...1 szerezte be, melyeket mellékletként becsatolt. személy 1. 2006. január 18-án megmutatta a Kft. 2.-vel kötött meghatalmazást és a cégbírósági végzést, melyek tartalmát megismerve úgy gondolták, hogy személy 1. jogosan képviseli a céget az autóügynöki tevékenység során. Az üzletvezető előadta továbbá, hogy személy 1. csak közvetített, ügynöki tevékenységet folytatott, nem szerezte, illetve vásárolta meg az autókat. Mivel az autókat nem egyesével, hanem nagytételben rendelte a felperesi társaság, személy 1. az első alkalommal az akkori koreai igazgatónak és a magyar kereskedelmi igazgatónak mutatta be, akikkel akkor és ott sikerült a darabszámhoz kötött kedvezményeket és feltételeket is megbeszélni. Ezt követően a kapcsolattartó személy az irodából egy hölgy volt, akinek a nevére már nem emlékszik. 74 db ... személygépkocsit a Kft. 3..-től vásárolta meg a társaság. Kapcsolattartó személy személy 3. ügyvezető igazgató volt. 54 db ... személygépkocsit a ... és a Kft. 4.től szerzete be. Kapcsolattartó személyek az akkori értékesítési vezető és személy 4. ügyvezető tulajdonosok voltak.

A Kft. 4. nevében személy 5. tett nyilatkozatot, melyben elmondta, hogy a felperesi társaság részéről személy 2. tartották a kapcsolatot telefonon és e-mail útján. A társaság márkakereskedőknek értékesít gépkocsikat, azonban néhány esetben nagyobb darabszám esetén kivételt tesznek. Ilyen kiemelt partnerük a felperesi társaság, melynek 112 db gépkocsit értékesítettek személy 1. közreműködésével.