BH 2000.11.506 Felszámolási eljárásban - ha az adós céget törlik a cégjegyzékből, s ezáltal jogképessége megszűnik - nincs helye az eljárás félbeszakadása megállapításának, hanem a felszámolási eljárást folytató bíróság az eljárást megszünteti. Ennek illetékkövetkezményei [1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv (többször módosított Cstv.) 6. § (2) bek., 27. §, 1997. évi CXLIV. tv 53. § (2) bek., Pp. 111. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 158. § (1) bek., 275/B. §, 1990. évi XCIII. tv 57. § (1) bek a) pont, 80. § (1) bek. i) pont, 81. § (2) bek.].

A hitelező 1996. október 21-én előterjesztett kérelmére indult felszámolási eljárás során az elsőfokú bíróság végzésével - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, módosított 1991. évi IL. törvény 27. §-ára hivatkozással - megállapította az adós korlátolt felelősségű társaság fizetésképtelenségét, elrendelte a felszámolását és kijelölte a felszámolót.

Az e végzés ellen az adós gazdálkodó szervezet által benyújtott fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság végzésével hivatalból elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy az adós - annak törvényes képviselője - nem pótolta fellebbezése hiányát, mert a jogkövetkezményre történt figyelmeztetése ellenére nem gondoskodott jogi képviseletéről.

A jogerős végzés ellen az adós gazdálkodó szervezet felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben a jogerős végzésnek "az elsőfokú végzésre is kiterjedően" való hatályon kívül helyezését kérte. A jogorvoslati kérelem indokolása szerint az adós korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője német állampolgárságú, az utóbbi időben sokat tartózkodott külföldön, ezért az édesanyja címére küldött bírósági "leveleket" csak jóval a határidő lejárta után kapta kézhez. Emiatt késlekedett a jogi képviselő meghatalmazásával is. Mindezekre figyelemmel egyúttal igazolási kérelemmel is élt. A fellebbező fél az ügy érdemében előadta, hogy sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem vizsgálta a vele szembeni követelés jogszerűségét, ezért az eljárt bíróságok határozatait jogszabálysértőeknek tartja. Erre hivatkozással kérte a határozatok hatályon kívül helyezését. Beadványában illetékfeljegyzési jog engedélyezését is kérte.

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a tényállást illetően a következő megállapításokat tette:

- a felülvizsgálati eljárás tartama alatt - 4. sorszám alatt - az adós visszavonta az igazolási, valamint az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmét, s a 6000 Ft illetéket illetékbélyegben lerótta;