1103/2006. (X. 30.) Korm. határozat

az Új Magyarország Fejlesztési Terv elfogadásáról

A Kormány a magyar társadalom és gazdaság hosszú távú fejlesztésének a megalapozása, továbbá az ország előtt megnyíló európai uniós támogatások eredményes és hatékony felhasználása érdekében az alábbi határozatot hozza:

A Kormány

1. a határozat mellékletében foglalt Új Magyarország Fejlesztési Tervet, mint Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakeretét az Európai Bizottsággal folytatandó hivatalos tárgyalások alapjául elfogadja, és hozzájárul a dokumentumnak az Európai Bizottsághoz történő hivatalos benyújtásához;

2. felhívja a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztost, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség útján az Európai Bizottság hivatalos eljárása keretében az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, mint Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakeretét nyújtsa be az Európai Bizottságnak;

Felelős: a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos

Határidő: azonnal

3.[1]

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Foglalkoztatás és növekedés

(Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete)

2006. október

Előszó

Magyarország történelmi esély előtt áll. 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Ez uniós adófizetők pénze, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint. E hatalmas összeg sikeres felhasználásával megerősíthetjük meglévő adottságainkat és felszámolhatjuk azokat az akadályokat, amelyek visszahúzó erőként gátolták fejlődésünket. Néhány éven belül soha nem látott mértékben növekedhet a gazdaság, ha megtaláljuk versenytársainkra figyelve saját kitörési pontjainkat. A legtehetségesebbek kiugró teljesítménye közös jólétünk feltétele. Ha támogatjuk a társadalom megújulását, bővülni fog a foglalkoztatottak száma és számottevő mértékben csökken a szegénység. Egyre többen lesznek képesek arra, hogy előbbre lépjenek, és saját jövedelmükből tartsák el családjukat. A méltányos közteherviselés pedig megteremti majd a forrásokat arra, hogy az öngondoskodásra képtelenek számára a szolidáris társadalom méltányos életfeltételeket biztosítson. Ha összefogunk, sikerülni fog!

Ez az egyszeri történelmi esély el is veszhet, ha nem vagyunk képesek felnőni a feladathoz. Ha a saját erősségeinkre építő offenzív stratégia helyett megalkuszunk a közhelyekkel. Ha néhány nagy és egymás hatását erősítő cél kiválasztása helyett a kimaradó csoportok nyomására a forrásokat szétforgácsoljuk. Ha a fejlesztést néhány presztizsberuházással akarjuk letudni a mindennapi aprómunka helyett. Ha a hosszú távú hatások helyett a sikert holnapi eredményekkel mérjük. Ha az éles globális versenyben való helytállás, majd a győztesek közé kerülés helyett a bezárkózást választjuk, és túlélésre rendezkedünk be. A felzárkózásban élenjáró országok példája azt mutatja, hogy olyan bátor és találékony, a foglalkoztatás kérdését is felölelő gazdaságfejlesztési koncepcióra van szükség, amely a társadalom igényeinek kielégítésére és a makrogazdasági stabilitásra egyaránt tekintettel van.

A fejlesztési stratégiánkat meghatározó víziónk kidolgozása közben tehát nagyon sok szempontra kell tekintettel lennünk. Elképzeléseinket össze kell vetnünk egyrészt az ország jelenlegi állapotával és teherbíró képességével. Másrészt tudomásul kell vennünk, hogy a fejlesztési források felhasználásában egy önmagát is meghaladni akaró Európai Unió támaszt modernizációs kényszert jelentő elvárásokat. Számolnunk kell azzal is, hogy más, feltörekvő térségek, például a dél-kelet-ázsiai vagy dél-kelet-európai országok versenytársat jelentenek számunkra. Nyilvánvaló, hogy a felzárkózást megcélzó uniós tagállamként gazdaságunk már nem az alacsony bérekkel, hanem csak a magas hozzáadott értéket előállító termékeivel és szolgáltatásaival lehet versenyképes. Különösen akkor, ha nem legyőzendő ellenfélként tekintünk versenytársainkra, hanem mindenki számára gyümölcsöző együttműködésbe kezdünk velük. Az Európai Unió története azt példázza, hogy a hétköznapok kooperációja képes olyan kölcsönös bizalmat teremteni, amely az évszázados konfliktusokat feloldva évtizedes fejlődési távlatokat nyit meg. Ez a tanulság nem csak a globális versenyben, hanem régi belső konfliktusaink megoldáshoz is jó sorvezető!

Fejlesztési stratégiánk csak több kormányzati intézkedés együttes hatására valósulhat meg. A tartós egyensúly megteremtése nélkül az ország eladósodása tovább nő és hosszú időre lemaradunk a fejlett országokhoz való felzárkózásban. Olyan államot akarunk, amelyet kevesebb kiváltság, nagyobb teljesítmény, kisebb bürokrácia és takarékosabb működés jellemez. Mindezek biztonságos finanszírozása érdekében növelni kell a bevételeket és csökkenteni a kiadásokat, hogy helyreálljon a megbomlott egyensúly. Az állam szerepének és az egyéni felelősségnek az újragondolása nélkül már a közeljövőben is fenntarthatatlan a jelenlegi jóléti rendszer annak ellenére, hogy a gazdaság növekedésétől már ma is túl sok forrást von el. Át kell tehát szervezni az állampolgárokat és a vállalkozásokat szolgáló közigazgatást. Meg kell újítani a mindenkit megillető egészségügyet, oktatást és a szociális rendszert, hogy jobb színvonalon lássák el feladatukat. Ezekre az alapokra építhetjük rá az uniós forrásból megvalósuló fejlesztéseket, amelyek hét év alatt egy fizikailag és társadalmában is megújult Magyarországot teremtenek. Addig azonban még sok közös munka vár ránk!

Először a legégetőbb gondjaink orvoslására ki kellett jelölnünk azt a két legfontosabb célt, amelyek hatására a legtöbb ember élete jobbra fordul. Ezek a foglalkoztatás bővítése és a tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése. E két cél megvalósulásának hatását alig lehet egy olyan országban túlbecsülni, ahol a munkaképes korúak felének nincs munkája és az ország GDP-je az uniós átlag 2/3-át sem éri el.

Vannak azonban olyan fontos céljaink is, amelyek a foglalkoztatásra és növekedésre fókuszáló fejlődési pályánk számára ellensúlyokat teremtenek. A fenntarthatóság és a kohézió követelménye olyan fékek, amelyek mindig figyelmeztetnek bennünket: csak hosszú távon is életképes folyamatokat szabad beindítanunk. A környezeti fenntarthatóság azt jelenti, természeti kincseinket megőrizzük, hogy így adhassuk tovább gyermekeinknek. A gazdasági fenntarthatóság érvényesülése azt jelenti, hogy a fejlesztések eredményeinek működtetése érdekében nem kell több adót fizetni. A társadalom fenntarthatósága alatt azt értjük, hogy egyre több embert teszünk képessé az öngondoskodásra és az ország egészéért érzett felelősség vállalására.

A társadalmi és területi kohézió a szolidaritás eszméjének megjelenése. Azt üzeni, hogy mindenkire szükségünk van. Mindenkinek, az ország legelesettebb részén élő, legreménytelenebb helyzetben lévő polgáraink számára is megteremtjük a felemelkedés lehetőségét.

A jó és közösen elfogadott célok azonban még nem elégségesek. Világos elvekre is szükségünk van ahhoz, hogy a fejlesztések hatására ne néhány év múlva újra megoldandó problémákat termeljünk. Az uniós források segítségével olyan fejlődési pályára kell állítanunk az országot, hogy majd e külső segítség nélkül is képesek legyünk megteremteni és fenntartani jólétünket. Ennek érdekében a következő elveket tartjuk szem előtt a fejlesztések során:

- A meglévő rossz struktúrák fenntartása helyett támogatni kell a nagy állami elosztórendszerek és az állami közszolgáltatások reformját, sőt azok katalizátorává kell válni,

- az állami kiadások szerkezetének átalakításával hozzá kell járulnia az újraelosztás mértékének csökkenéséhez,

- az újraelosztás szerkezetén belül a foglalkoztatás terheit csökkenteni, a fogyasztás és a vagyon szerepét pedig növelni kell,

- nem a magántőkét kell helyettesíteni, hanem a magántőke számára meg nem térülő beruházásokat kell támogatni,

- azokat a fejlesztéseket kell támogatni, amelyeknek más területekre tovagyűrűző, multiplikátor hatásuk van,

- olyan kultúraváltást kell támogatni, amely révén

o növekszik a teljesítmény és az egyéni kezdeményezések megbecsültsége,

o felértékelődik az öngondoskodás,

o megerősödik a társadalmi szolidaritás és együttműködés,

o felértékelődik az esélyegyenlőségnek és az esélyek újratermelődésének a követelménye,

o társadalmi normává válik a jogkövetés és o megerősödik az egyének és a közösségek cselekvőképessége és szuverenitása.

Ezen alapelvek alapján készült el az Új Magyarország Fejlesztési Terv, amely

- megfogalmazza a foglalkoztatás bővülését és a gazdaság növekedését biztosító fejlesztési stratégiát;

- kijelöli azokat a legfontosabb fejlesztési feladatokat, amelyek fenntartható módon biztosítják társadalmi, gazdasági és környezeti viszonyaink jobbá tételét;

- olyan fejlesztési programokat jelöl ki, amelyek a hatékonyság érdekében alkalmazkodnak a társadalom és a gazdaság várakozásaihoz és változásaihoz, valamint felszabadítják az emberek és vállalkozásaik fejlesztési, újítási energiáit;

- célul tűzi ki, hogy az országos és regionális programok egészítsék ki és támogassák egymást, hogy együttes és szinergikus hatásuk összességében mutasson túl a részcélok sikeres megvalósításán;

- fő vonalakban vázolja a programok hatékony megvalósítására képes, a források felhasználását és széles körű hozzáférhetőségét biztosító, átlátható, egyszerű és gyors intézményrendszert.

A Kormány vagy az állam egyedül nem képes a változásokat és fejlesztéseket végrehajtani, milliók közös munkájával érhetünk csak célba. A siker feltétele annak közös belátása, hogy az ország csak polgárai teljesítményéből építkezhet. A versenyképes gazdaság a feltétele a gazdasági növekedésnek, a foglalkoztatás bővítése pedig a szolidáris társadalomnak. Képessé kell tenni tehát polgárainkat arra, hogy megállják helyüket a versengő világban. És képessé kell tenni az államot arra, hogy a versenyből kimaradók számára szilárd támaszul szolgáljon. Ha az ország nem lesz képes alkalmazkodni a gyorsan változó világhoz, lehetetlenné válik értékrendünk fenntartása. Ha a tehetségeseket nem hagyjuk szárnyalni, ha a feltörekvőket nem támogatjuk abban, hogy megerősödjenek, akkor nem leszünk képesek arra sem, hogy a leszakadóknak biztonságot nyújtsunk. A Kormány az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel, a foglalkoztatás bővítését és a gazdasági növekedés támogatását felvázolva új, fenntartható pályára kívánja állítani az országot. De csak a sikeresen pályázó és a fejlesztéseket meg is valósító vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak közreműködő segítségével képes ezt meg is valósítani. Csak nemzeti összefogással vagyunk képesek Magyarországot az élen járó országok sorába emelni.

TARTALOMJEGYZÉK

Vezetői összefoglaló

1. Bevezetés

1.1. Kiindulópontok

1.2. A dokumentum célja, indíttatása

1.2.1. Hazánk geopolitikai meghatározottsága

1.2.2. A stratégia elvi megalapozása

1.2.3. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv elkészítésében részt vevők, a tervkészítés menete

1.2.4. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv társadalmi egyeztetése

2. A stratégia megalapozása

2.1. A középtávú makrogazdasági pálya

2.1.1. Makrogazdaságunk helyzete, kilátásai

2.1.2. Makrogazdasági céljaink

2.2. Magyarország jogosult a közösségi támogatásokra

2.3. Az ország fejlődését erősen meghatározzák a nemzetközi folyamatok

2.4. Társadalmi-gazdasági helyzetértékelés

2.4.1. Gazdasági növekedés szerkezeti kockázatokkal

2.4.2. Alacsony aktivitás, stagnáló foglalkoztatás

2.4.3. Duális jellegű gazdasági szerkezet

2.4.4. Közlekedési rendszerünk fejlesztésre szorul

2.4.5. A piacgazdaságra való áttérés társadalmi áldozatokkal járt

2.4.6. Környezeti értékek, komoly deficitekkel

2.4.7. Növekvő területi különbségek

2.4.8. Az állam szerepének újragondolása

2.4.9. A növekedés és foglalkoztatás szempontjából meghatározó egyenlőtlenségek, gyengeségek és potenciálok

2.5. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalatai

3. A stratégia meghatározása

3.1. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv stratégiai céljai

3.1.1. Átfogó cél: a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése

3.1.2. A foglalkoztatás bővítése

3.1.3. A tartós növekedés

3.1.4. Horizontális politikák

3.1.5. Stratégiánk nemzetközi integrálódásunkat is szolgálja

3.2. A célokhoz kapcsolódó tematikus és területi prioritások

3.2.1. 1. prioritás: Gazdaságfejlesztés

3.2.2. 2. prioritás: Közlekedésfejlesztés

3.2.3. 3. prioritás: Társadalmi megújulás

3.2.4. 4. prioritás: Környezeti és energetikai fejlesztés

3.2.5. 5. prioritás: Területfejlesztés

3.2.6. 6. prioritás: Államreform

3.3. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv koordinációja és kommunikációja

4.Az operatív programok listája, struktúrája

5.Indikatív pénzügyi terv és addicionalitás

5.1. Az operatív programok indikatív pénzügyi felosztási terve

5.2. Az addicionalitás elvével való összhang igazolása

6. Végrehajtás

6.1. Intézményrendszer

6.1.1. Nemzeti Fejlesztési Tanács

6.1.2. Fejlesztéspolitikai Irányító Testület

6.1.3. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

6.1.4. Irányító hatóságok (IH)

6.1.5. Közreműködő szervezetek (KSz)

6.1.6. Az operatív programokban érintett szakminiszterek feladatai

6.1.7. Monitoring bizottságok

6.1.8. A regionális operatív programok intézményi feltételei

6.1.9. Pénzügyi irányítás és ellenőrzés

6.2. Végrehajtási folyamatok

6.2.1. Alapelvek

6.2.2. Folyamatok

7. Koherencia, konzisztencia

7.1. Összhang a Nemzeti Akcióprogrammal

7.2. Összhang a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokkal

7.3. Összhang az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervvel

8. Értékelés (ex ante és környezeti szempontú értékelés)

9. Mellékletek

Vezetői összefoglaló

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv szerepe

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben.

Helyzetértékelés

1. Gazdasági növekedésünk szerkezeti kockázatokkal párosul

A magyar gazdaság 1996 óta töretlenül és gyorsan növekszik. A munkaerő termelékenysége a rendszerváltás óta a fejlett országokét meghaladó mértékben nőtt. Ugyanakkor az utóbbi években felerősödtek az egyensúlyi problémák, amelyből eredő kockázatot növeli gazdaságunk rendkívüli nyitottsága. Az energiaimporttól való függőségünk további komoly makrogazdasági veszélyekkel jár.

2. Magyarországon alacsony az aktivitás és stagnáló a foglalkoztatás

Hazánkban rendkívül alacsony a munkaerő-piaci részvétel, különösen a képzetlenek közül dolgoznak nagyon kevesen. Sokan rossz egészségi állapotuk miatt szorulnak ki a munkaerőpiacról. Számottevően rontja a foglalkoztatási helyzetet a be nem jelentett foglalkoztatás. Miközben általában magas a munkaerő termelékenysége, ez végzettség szerint nagy szórást mutat. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy kevesen képezik magukat folyamatosan, tanulnak munka mellett.

Kistérségi szinten nagyon jelentősek a foglalkoztatás területi különbségei. Ezt erősíti a munkaerő alacsony mobilitása és egyes térségekben a munkalehetőségek rossz megközelíthetősége. Mindezek következtében a piaci folyamatok nem tudják kiegyenlíteni a munkaerő keresletében és kínálatában fennálló területi és strukturális egyenlőtlenségeket.

3. Gazdasági szerkezetünkre a dualitás jellemző

A magyar gazdaság sikeresen integrálódott a világgazdaságba, szerkezete modernizálódott. Eközben azonban a gazdaság területi egyenlőtlenségei jelentősek és növekednek.

A nemzetközi vállalatok szerepe meghatározó hazánk gazdaságában. Nagyvállalataink nemzetközi összehasonlításban is versenyképesek. A kis- és középvállalatok a legjelentősebb foglalkoztatók, termelékenységük növekedésében azonban még jelentős tartalékok vannak. Korszerű szervezetfejlesztési és vezetési módszereket jellemzően a nagyvállalatok alkalmaznak. A kkv-k együttműködési képessége és hajlandósága alacsony, piaci finanszírozásuknál méretükből adódó hátrányokkal küzdenek.

A hazai K+F-ráfordítások elmaradnak az Unió átlagától, különösen a vállalati szférában. Kutatói kapacitásaink néhány területen jelentősek, de részben kihasználatlanok. A fejlődés ellenére lemaradásunk az információs társadalom létrejöttében még számottevő.

4. Közlekedési rendszerünk fejlesztésre szorul

Sűrű közlekedési hálózattal rendelkezünk, de a forgalmi igények számos helyen meghaladják az út- és vasúthálózat kapacitását. Közlekedési hálózatunkat Budapest-centrikusság és jelentős területi eltérések jellemzik.

Magyarország gazdaságföldrajzi fekvése kedvező, ami jó lehetőséget kínál a nemzetközi kereskedelmi, szállítási, logisztikai szolgáltatások hazai fejlődésére. Az autópálya-építések fontosságát mutatja, hogy közelségük meghatározó volt a külföldi tőke telephelyválasztásában. Elsősorban úthálózatunk minősége marad el a forgalmi igényektől. Vasúthálózatunk műszaki jellemzői és szolgáltatási színvonala gyenge. A vasúti áruforgalom versenyképessége nálunk is romlik, de részaránya egyelőre még kedvezőbb az európai átlagnál.

Az egyéni autóhasználat részben azért nő, mert a tömegközlekedés nem tud lépést tartani az agglomerációs ingázók számának növekedésével.

5. A piacgazdaságra való áttérésünk jelentős társadalmi áldozatokkal járt

A 90-es években jelentős tömegek szorultak ki a munkaerőpiacról. Ez és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok - Magyarország lakossága öregszik, lélekszáma csökken - egyre nagyobb terhet jelentenek az ellátórendszereknek.

Miközben jelentősen emelkedett a lakosság képzettségi szintje, nem javult az oktatás eredményessége. A közoktatás minőségi és strukturális megújulás előtt áll, amire többek között azért van szükség, mert a jelenlegi iskolarendszer felerősíti a társadalmi különbségeket. A felsőoktatásban tanulók száma dinamikusan növekedett, romlott viszont a felsőoktatás eredményessége és költséghatékonysága. A szakképzés nem igazodott a munkaerőpiac igényeihez, a felnőttkori képzésben való részvétel alacsony, és jelentősek benne az egyenlőtlenségek. Gazdag nemzeti szellemi-kulturális örökségünk jobb hasznosítása és a kultúrához való hozzáférés javítása komoly feladat, ami számos lehetőséget tartogat a társadalom számára.

Gazdasági fejlettségünkhöz képest egészségi állapotunk rossz. Alacsony szintű az egészségtudatosság, az egészségügyi ellátás rendszere elavult, még mindig betegségközpontú, az ellátás infrastruktúrája pedig korszerűtlen. Az egészségügy hiányosságai komoly terhet jelentenek a gazdaság számára is. A magyar egészségügy szolgáltatásai ugyanakkor jelentős lehetőségeket rejtenek még magukban.

Az inaktivitás a szegénység újratermelődéséhez vezetett, ami együtt jár a leszakadó rétegek területi koncentrációjával is. A szűkös, bizonytalan jövedelmek, a rossz lakásviszonyok, a családokban a szülők munkanélkülisége és a közszolgáltatásokhoz, valamint a modern információ szolgáltató eszközök alkalmazásában való lemaradás mélyítette a társadalmi kirekesztődést. Növekvő gondot okoz a gyermekszegénység.

A leszakadás a roma népesség körében különösen nagyarányú. Helyzetüket a diszkrimináció számtalan formája is tovább rontja. A fogyatékossággal élők alig vannak jelen a munkapiacon és hiányoznak az integrált oktatás feltételei is. A gyermeket vállaló anyáknak a szülés után a munkaerőpiacra való visszatérésének esélyei rosszak.

Az egyes területeken növekvő civil aktivitás ellenére a társadalmi kapcsolatok gyengék, az együttműködési készség alacsony szintű.

6. Jelentős környezeti értékekkel rendelkezünk, de a kockázatok is nagyok

Hazánk környezeti állapotára jelentős hatást a Kárpát-medence ökológiai rendszerének minősége és a globális éghajlati folyamatok gyakorolnak. Egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokra kell felkészülnünk.

Természeti adottságaink igen kedvezőek, bioenergia, napenergia és geotermikus energiakészleteink jelentősek. Környezeti állapotunk jó, ugyanakkor a jelenlegi környezeti folyamatok nem fenntarthatóak. Javuló, de még mindig alacsony a környezettudatosság szintje, energiafelhasználásunk pedig a javuló energiahatékonyság ellenére sem csökken.

A városi térségek sajátos környezeti gondokkal küzdenek. Épített örökségünket számos veszély fenyegeti. Komoly lehetőséget rejt magában a városrészek és a vidéki térségek újjáélesztése.

7. A területi különbségek növekednek

A fejlettség területi különbségei az elmúlt 15 évben nem csökkentek. A regionális fejlettségi különbségeket számottevően meghaladják a kistérségi különbségek.

Közép-Magyarország fejlettsége kiemelkedik a régiók közül, de belső ellentmondásokkal terhelt. Északkeleti régióink gazdaságilag a legelmaradottabbak, a déli régiók strukturális átalakulásra szorulnak, fejlődésük üteme elmarad az átlagostól. A nyugati és észak-dunántúli területek az országos átlagnál gyorsabban fejlődnek, de belső ellentmondásaik ennek ellenére erősek. A régiókon átnyúló problémák orvoslása összehangolt nagytérségi fejlesztéseket igényel.

8. Az állam szerepe újragondolásra szorul

A demokratikus jogállam követelményeinek megfelelő intézmény- és jogrendszer kialakult, de további fejlesztésre szorul. A magyar közigazgatás nem hatékony, sem a foglalkoztatottak korösszetétele, sem az ösztönzési rendszer nem megfelelő. A magyar társadalomban az európai átlagnál alacsonyabb a jogkövető magatartás és a közbizalom szintje. Ehhez a minőségi jogalkotásban való komoly lemaradásunk is hozzájárul. A közszolgáltatások ma még kevéssé támaszkodnak az infokommunikációs technológiákra. A közigazgatás központi és területi szintjei közötti feladatmegosztás újragondolása elodázhatatlan.

Az I. NFT tapasztalatai

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv fő célkitűzése, az egy főre jutó GDP szintjében mért lemaradásunk mérséklése részben teljesül, ám a lemaradás még így is jelentős maradt.

Az I. NFT megvalósítása során szerzett tapasztalatok számos jól hasznosítható tanulsággal szolgáltak. Az időközben végrehajtott jogszabályi módosítások az eljárások egyszerűsítetésére és felgyorsítására, valamint a közpénzek védelmére koncentráltak.

A végrehajtás és a tervezés szorosabb együttműködésével a beavatkozások eredményessége tovább javítható. A megvalósítás során a számon kérhető és jól definiált célok meghatározóak, mérni kell a közreműködők teljesítményét. Oldani kell a túlszabályozottságot és teljesítménymérési eljárásokat kell bevezetni. Szükség van a korábbi beavatkozások értékelésére, és nagyobb figyelmet kell fordítani a fejlesztések hatásmechanizmusainak feltárására is.

A fejlesztési stratégia

A stratégia a helyzetértékelésben feltárt hiányosságok felszámolásával és a meglévő adottságok kiaknázásával az ország fejlődését és a nemzetközi versenyképesség erősítését szolgálja. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai:

1. a foglalkoztatás bővítése,

2. a tartós növekedés feltételeinek megteremtése.

Az átfogó célok

1. A foglalkoztatás bővítéséért teendő lépések:

- a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása;

- a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés;

- a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása.

2. A tartós növekedés elősegítéséért teendő lépések:

- a versenyképesség növelése;

- a gazdaság bázisának a szélesítése;

- az üzleti környezet fejlesztése, azon belül

o az elérhetőség javítása,

o a szabályozási környezet javítása, az állami szolgáltatások hatékonyságának növelése.

A horizontális politikák

A fejlesztési célok megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani két általános szempont érvényesülésére. Az ágazati és regionális programokat át kell hatnia:

- a környezeti, a makrogazdasági és a társadalmi fenntarthatóság elvének, valamint

- a területi és társadalmi összetartozás (kohézió) biztosításának.

Prioritások

A fenti célok eléréséhez hat területre összpontosítjuk a fejlesztési erőfeszítéseket (ez utóbbiakat az Európai Unió jogszabályai beavatkozásoknak nevezik) . Ez a hat terület (úgynevezett prioritás) a következő:

1. gazdaságfejlesztés,

2. közlekedésfejlesztés,

3. társadalom megújulása,

4. környezeti és energetikai fejlesztés,

5. területfejlesztés,

6. államreform.

A prioritások sok eleme összefügg és hat egymásra. A prioritások tartalmának meghatározásakor a nagy társadalmi kérdések megoldására, a közigazgatás átfogó reformjából fakadó feladatokra koncentráltunk. E nagy társadalmi kérdések integrált megközelítést igényelnek. Megoldásukra több operatív programban megjelenő ún. zászlóshajó projekteket dolgoztunk ki, amelyek választ adnak a legfontosabb társadalmi gondjainkra. A végrehajtás során majd a fejlesztéspolitikai eszközök kiegészülnek a kormányzat más eszközeivel, így pl. a szabályozás lehetőségében rejlő átalakítási eszközökkel.

1. prioritás: A gazdaság fejlesztése

Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a gazdaság fejlesztését:

- Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése, amelynek tervezett eszközei:

a piacorientált K+F-tevékenységek támogatása; a vállalkozások és a felsőoktatás innovációs tevékenységének és együttműködéseinek ösztönzése; a technológia-intenzív (spin-off) kisvállalkozások létrehozásának bátorítása; a technológiatranszfer ösztönzése; a hídképző és inkubációs tevékenység megerősítése, a K+F infrastrukturális hátterének fejlesztése.

- A kis- és középvállalatok jövedelemtermelő képességének a javítása, amelynek tervezett eszközei:

a kkv-k tőkeellátottságának javítása; a vállalkozói kultúra szélesítése; szervezetfejlesztés; technológiai korszerűsítés; a kkv-k közötti együttműködések bátorítása.

- Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: ipari parkok fejlesztése; az infokommunikációs technológiák (IKT) és a fizikai infrastruktúra javítása; a logisztika parkok hálózatának kiépítése; a szélessávú IT-hálózatok kiépítése; az elektronikus közszolgáltatások továbbfejlesztése; az üzleti környezethez kapcsolódó jogi és szabályozási keret kidolgozása.

Ezek a beavatkozások a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, valamint a regionális operatív programok keretei között valósulhatnak meg.

2. prioritás: A közlekedés fejlesztése

- Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a közlekedés fejlesztését:

- Az ország nemzetközi elérhetőségének javítása, amelynek tervezett eszközei: a gyorsforgalmi úthálózat bővítése; a vasúti fővonalak korszerűsítése; a folyami infrastruktúra bővítése.

- A térségi elérhetőség javítása, amelynek tervezett eszközei:

a keresztirányú főutak bővítése és burkolaterősítése; regionális közlekedési szövetségek felállítása.

- A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése, amelynek tervezett eszközei:

az elővárosi vasútvonalak fejlesztése és összekapcsolása a helyi tömegközlekedéssel; kerékpárutak építése; forgalomcsillapítás a belvárosokban.

- Az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, amelynek tervezett eszközei az intermodális logisztikai központok és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra kiépítése.

Ezek a beavatkozások a Közlekedés Operatív Program, valamint a regionális operatív programok keretei között valósulhatnak meg.

3. prioritás: A társadalom megújulása

A cél a társadalom megújítása az életesélyek egyenlőtlenségeinek csökkentése, a kisgyermekkortól kezdődő, az oktatást átalakító folyamat segítségével.

Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a társadalom megújítását:

- A foglalkoztathatóság javítása, amelynek tervezett eszközei:

a munkaerőpiacra való belépést segítő és munkavállalásra ösztönző szolgáltatások; a munkavállaláshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése; a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése; a munkaerőpiacon belüli átmeneteket segítő intézkedések; a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások; járulékkedvezmények; a foglalkoztatási rehabilitáció fejlesztése;

- Az alkalmazkodóképesség javítása, amelynek tervezett eszközei:

a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása, valamint a szakképzés és az akkreditált felnőttképzés regionális hálózatának kialakítása; a szociális partnerek készségeinek fejlesztése; a szerkezetváltás munkaerő-piaci hatásainak csökkentése; rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon; a civil szervezetek, az egyházak szolgáltatói szerepre felkészítése.

- A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek, amelynek tervezett eszközei:

a problémamegoldó képesség, a digitális írástudás, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése; a képzés, valamint a társadalom és a gazdaság igényeinek összehangolása; a gazdálkodási és vállalkozási készségek és a kulturális tőke fejlesztése;

komplex pedagógiai fejlesztési programok; mérési és értékelési rendszer kiépítése; a pedagógusképzés és -továbbképzés megújítása; költséghatékony szervezeti formák bevezetése; a területi együttműködések és a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásának támogatása.

- A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán erőforrások fejlesztése, amelynek tervezett eszközei:

a felsőoktatási reform, a bolognai folyamat folytatása, a felsőoktatás minőségi fejlesztése; a regionális tudásközpontok kialakítása; kutatóegyetemek, főiskolák támogatása; a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése; gyakorlatorientált felsőoktatási programok; a műszaki és természettudományos képzés bővítése.

- Az egészségmegőrzés, valamint a társadalmi befogadás és részvétel, amelynek tervezett eszközei:

az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés fejlesztése, az egészséges életmódra ösztönzés; a szociális szolgáltatások fejlesztése, a gyermekszegénység csökkentése; a hátrányos helyzetűek - köztük különösen a romák és a fogyatékossággal élők társadalmi integrációja; az iskolai lemorzsolódást és devianciát csökkentő intézkedések; diszkrimináció elleni küzdelem, a szociális, gyermek-, ifjúsági és esélyegyenlőségi szolgáltatások fejlesztése, a társadalmi tőke és a helyi közösségek erősítése, a civil szervezetek megerősítése, a fogyasztók és az ellátottak védelme, a kulturális tőke fejlesztése.

- A humán infrastruktúra fejlesztése, amelynek tervezett eszközei:

fizikai, környezeti és kommunikációs akadálymentesítés, a rehabilitáció rendszerének korszerűsítése, a gyermekek napközbeni ellátásainak fejlesztése, többfunkciós humán szolgáltató központok létrehozása; a nagy létszámú szociális és gyermekvédelmi intézmények korszerűsítése; a szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása, regionális képzési hálózatok kialakítása; oktatási és egészségügyi informatikai fejlesztések; a felsőoktatási alapinfrastruktúra, a műszaki és természettudományos képzést szolgáló infrastruktúra, a szolgáltató- és innovációs központok megerősítése; az egészségügyi ellátórendszer struktúraváltását támogató ellátási formák és az infrastrukturális feltételek javítása, prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztése; az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtése; kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések; az Európa kulturális fővárosa projekt.

Ezek a beavatkozások a Társadalmi megújulás, valamint a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programok keretei között valósulhatnak meg. E programokat kiegészítik majd a regionális operatív programok és az Államreform Operatív Program és az Elektronikus közigazgatás Operatív Program intézkedései is. A fizikai és környezeti akadálymentesítést valamennyi operatív program fejlesztései esetében meg kell valósítani.

4. prioritás: Környezeti és energetikai fejlesztés

Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a környezeti és energetikai fejlesztéseket:

- Környezetjavító fejlesztések, melynek elemei:

hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés, a vízbázis védelme és az ivóvíz minőségének javítása, a bel- és külterületi vízrendezés és környezeti kármentesítés; az árvizek és belvizek elleni védekezés, valamint vízgyűjtő-gazdálkodási és integrált vízhasználati intézkedések; természeti értékeink jó kezelése; a fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése.

- Környezetbarát energetikai fejlesztések, amelynek tervezett eszközei:

az energiahatékonyságra és -takarékosságra, illetve a megújuló energia termelésére és használatára irányuló fejlesztések ösztönzése.

E beavatkozások elsősorban a Környezeti és energia Operatív Programban, valamint a regionális operatív programokban valósulhatnak meg.

5. prioritás: Területfejlesztés

A kiegyensúlyozott területi fejlődést az alábbi beavatkozások szolgálják:

- Együttműködő és versenyképes városhálózat, amelynek legfőbb eleme a fejlesztési pólusok kialakítása.

- Megújuló vidék: falusias, rurális térségek integrált, fenntartható fejlesztése.

- Az elmaradott térségek felzárkóztatása, ami komplex felzárkóztatási programok megvalósítását jelenti.

- A Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése.

Ezeket a beavatkozásokat hét regionális operatív program foglalja keretbe, melyek a következők: Dél-alföldi OP, Dél-dunántúli OP, Észak-alföldi OP, Északmagyarországi OP, Közép-dunántúli OP, Közép-magyarországi OP, Nyugat-dunántúli OP.

A regionális operatív programok legfontosabb céljai a következők:

- a regionális gazdasági versenyképesség erősítése,

- a régiók turisztikai vonzerejének növelése,

- a térségi közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztése, a helyi környezeti állapotjavítása,

- az energiatakarékosság és -hatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése,

- települések átfogó, integrált fejlesztése,

- a régión belüli társadalmi és területi különbségek mérséklése,

- a társadalmi infrastruktúra fejlesztése.

6. prioritás: Államreform

Két beavatkozás-csoport szolgálja az államreformot:

- A közigazgatás megújítása, melynek elemei:

a jogalkotás megújítása; a civil társadalom megerősödésének támogatása; a közigazgatás szolgáltatóvá tétele; az integrált kistérségi és a regionális döntési szintek megerősítése.

- A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítése, amelynek tervezett eszközei:

az elektronikus közigazgatás és az elektronikus közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése; összehangolt ágazatközi szolgáltatások kialakítása; a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala; az e-kultúra terjesztése, zöld közbeszerzés.

Ezek a beavatkozások az Államreform és az Államreform és az Elektronikus közigazgatás Operatív Programok keretei között valósulhatnak meg.

Az operatív programok közötti forrásmegosztás terve

Magyarország 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében 2004-es árakon számolva 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult, amelyet hazai társfinanszírozás és magántőke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból még mintegy 3,4 milliárd euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésünkre.

A források elosztásának tervezésekor a következő főbb szempontokat vettük figyelembe:

- a Kohéziós Alap és a strukturális alapok felhasználására vonatkozó európai uniós szabályozást;

- az egyes beavatkozási területek relatív súlyát a kitűzött fő célok elérésében;

- európai uniós tagságunkból eredő fejlesztési kötelezettségeinket a környezetvédelem és a közlekedés területén;

- az ország egyes régióinak méretét és relatív fejlettségét;

- az egyes beavatkozási területek valószínűsíthető forrásfelszívó képességét;

- a Kormányprogramban meghatározott célokat.

Az egyes operatív programokban a 15%-os hazai kormányzati társfinanszírozással együtt indikatív jelleggel, a 2004-es árakon számolva az alábbi források állhatnak rendelkezésre:

A fejlesztési terv mellékletében szereplő projektlista indikatív, annak véglegesítéséről más projektlistákkal való összevetés és értékelés után dönt a Kormány.

1. táblázat: Középtávú makrogazdasági irányszámok

2. táblázat: Egy főre jutó GDP a magyar régiókban, 2000-2002. évek átlaga

3. táblázat: Gazdasági jelzőszámok (változás az előző évhez képest, %-ban)

4. táblázat: Főbb munkaerő-piaci mutatók 2005-ben

5. táblázat: A bruttó hozzáadott érték megoszlása tulajdonosi alszektorok szerint (%)

5. ábra: Az egy főre jutó GDP alakulása a régiókban (1994-2003)

6. táblázat: A növekedés és foglalkoztatás szempontjából meghatározó egyenlőtlenségek, gyengeségek és potenciálok

7. táblázat: A Közösségi Támogatási Keretterv végrehajtása*[9]

8. táblázat: A KA végrehajtása*[10]

Az átfogó célhoz tartozó indikátorok:

A tartós növekedés specifikus céljai

A tartós növekedést specifikus célokként tehát:

- a versenyképesség javításával, ezen belül

o a tudásgazdaság és az innováció erősítésével, o a termelékenység növelésével;

- a gazdaság bázisának szélesítésével, ezen belül

o a területfejlesztéssel,

o a tőkebevonási képességek fejlesztésével,

o piacbővítéssel,

o a magasabb piaci integráltsági szinthez való kapcsolódással,

o a korszerű technológiák széles körű elterjesztésével;

- az üzleti környezet fejlesztésével, ezen belül

o az elérhetőség megkönnyítésével,

o a szabályozási környezet javításával, valamint az állam szolgáltatásainak és működésének hatékonyabbá tételével kívánjuk elérni.

A tartós növekedéshez tartozó specifikus célok indikátorai:

A specifikus célokhoz tartozó indikátorok részletesen kifejtve a 2. sz. mellékletben találhatók meg.

3.1.4. Horizontális politikák

Fejlesztési céljaink megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbi horizontális politikák érvényesítésére:

Indikátorok:

4. Az operatív programok listája, struktúrája

A harmadik fejezetben bemutatott prioritások alapján a következő operatív programok megvalósítását tervezzük:

Élni kívánunk azzal a lehetőséggel, hogy egyes operatív programokban - mindenekelőtt a regionális operatív programok esetében - az új ötletek, megközelítések kipróbálására, a legjobb gyakorlatok átvételére kísérleti (experimentation) lehetőséget teremtsünk.

5.2. Az addícionalítás elvével való összhang igazolása

1. táblázat: Az operatív programok hozzárendelése az irányító hatóságokhoz

6.1.5. Közreműködő szervezetek (KSz)

Az operatív programok lebonyolításához kapcsolódó feladatok jelentős részét az irányító hatóságok - amennyiben egy adott prioritás/intézkedés végrehajtása során alkalmaznak közreműködő szervezetet - a KSz-re delegálják. A közreműködő szervezeteket az irányító hatóságokat integráló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - minősítési eljárás keretében -választja ki. Az IH a programokkal kapcsolatban ellátja a KSz-ek szakmai felügyeletét. Az egyértelműség és számonkérhetőség érdekében -főszabályként - egy-egy prioritás (központi program vagy pályázat) teljes végrehajtási folyamatának lebonyolítása egyetlen közreműködő szervezet feladatkörébe tartozik. A közreműködő szervezetek feladatai általában a következők:

- központi projektek lebonyolítása;

- pályázatok érkeztetése, értékelése, döntés-előkészítés;

- szerződéskötés, -módosítás;

- nyomon követés;

- adatok folyamatos rögzítése az informatikai rendszerben;

- ellenőrzés (első szint), szabálytalanságok jelentése;

- elszámolások és kifizetés, illetve az azokhoz kapcsolódó feladatok;

- projektzárás;

- ügyfélszolgálat, tájékoztatás;

- beszámolók készítése az IH-nak.

A közreműködő szervezetek feladatait az intézményrendszerről szóló magyar jogszabály rögzíti, a feladatok részletezését, ellátásának módját és a finanszírozási feltételeket az IH és a közreműködő szervezet között létrejött feladatellátási szerződés rögzíti.

A közreműködő szervezet a feladatellátási szerződésben meghatározott követelményeknek megfelelően éves munkatervet készít, amely tartalmazza a pályázatok meghirdetésének és beadási határidejének tervezett dátumait, a kötelezettségvállalásra, a támogatási szerződések megkötésére és kifizetésre vonatkozó éves irányszámokat. Ezt megküldi az irányító hatóságnak, a megvalósításról pedig negyedévente beszámol az irányító hatóságnak, valamint a felügyeletet gyakorló, érintett szakminisztereknek.

A közreműködő szervezet negyedévente beszámol továbbá az akciótervek (az operatív programok vagy a prioritások végrehajtására vonatkozó, többéves, részletes programozási dokumentum) végrehajtásában történt előrehaladásról.

A közreműködő szervezeteket az intézményi és szakmai felkészültségét előre rögzített, objektív szempontrendszer alapján mérő minősítési rendszer keretében választja ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A feladatok tényleges delegálásának feltétele, hogy a közreműködő szervezet a minősítés során a feladat elvégzéséhez szükséges erőforrások, szervezeti feltételek és szakmai kompetenciák meglétéről bizonyítottan számot adjon.

A végrehajtás hatékonyságának biztosítása érdekében a közreműködő szervezetek teljesítményét rendszeresen értékeljük. Az értékelés eredménye függvényében, a nemzeti jogszabályokkal összhangban lehetőség van a közreműködő szervezetek lecserélésére.

6.1.6. Az operatív programokban érintett szakminiszterek feladatai

Az operatív programban érintett miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó szakterületeken:

- képviselője útján részt vesz a Tervezési Operatív Bizottság és a megfelelő Operatív Program Tervezési Koordinációs Bizottságok munkájában;

- javaslatot tesz az operatív program és az akcióterv tartalmára (több szakterületet érintő operatív program esetén azon prioritások tartalmára, amelyek a szakmai feladatkörét érintik);

- képviselőket delegál a pályázatokat elbíráló bizottságokba;

- közreműködik az operatív program és az akcióterv végrehajtásáról szóló jelentések elkészítésében;

- biztosítja a kizárólag hazai forrásokból finanszírozott támogatások, valamint az uniós és a hozzájuk kapcsolódó hazai forrásokból finanszírozott támogatások összehangolását, koordinációját, az átfedések kiküszöbölését.

6.1.7. Monitoring bizottságok

6.1.7.1. Operatív program monitoring bizottsága (OP MB)

Az operatív programok felügyeletéről a monitoring bizottságok (MB) gondoskodnak. A monitoring bizottság az operatív program átfogó koordinációs és döntéshozó testülete. A monitoring bizottság feladat- és felelősségi körében:

- megvizsgálja és jóváhagyja a finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumait, és jóváhagyja ezen kritériumoknak a programozási igények szerinti felülvizsgálatát;

- rendszeresen felméri a támogatás célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előmenetelt;

- áttekinti a megvalósítás eredményeit, különös tekintettel az egyes prioritási tengelyek kapcsán kitűzött célokra;

- áttekinti és jóváhagyja az éves és végső megvalósítási jelentéseket az Európai Bizottságnak történő benyújtásuk előtt;

- tájékoztatást kap az éves ellenőrzési jelentésről vagy a jelentésnek az adott operatív programra vonatkozó részéről, valamint a jelentés vizsgálatát követően, vagy a jelentés említett részére vonatkozóan a Európai Bizottság által tett esetleges észrevételekről;

- javaslatot tesz az irányító hatóságnak a támogatások olyan változtatásaira vagy áttekintésére, amelyek lehetővé teszik az alapok céljainak elérését és javítják a támogatások kezelését, ideértve a pénzügyi irányítást is.

Az OP MB döntéseit többségi döntések formájában hozza.

A monitoring bizottságok összetétele

A monitoring bizottságok felállításáért az irányító hatóságok felelnek. A monitoring bizottság elnöki tisztét a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület adott programterületért felelős tagja látja el.

Az operatív programok monitoring bizottságainak tagjai általában:

- az irányító hatóság,

- az OP végrehajtásában érintett szakminiszterek képviselői,

- az adott OP közreműködő szervezetei,

- az érintett regionális fejlesztési tanácsok delegáltjai,

- az önkormányzati szövetségek egy delegált képviselője,

- az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkáltatói oldalának egy-egy képviselője,

- egy környezetvédelmi civil szervezet delegált képviselője,

- a romákat, a fogyatékossággal élő embereket, a nők és férfiak esélyegyenlőségét képviselő egy-egy civil szervezet delegált képviselője,

- az érintett szakmai és társadalmi szervezetek egy-egy delegált képviselője.

A monitoring bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vesznek:

- saját kezdeményezésére vagy a monitoring bizottság kérésére az Európai Bizottság egy képviselője,

- az Ellenőrzési Hatóság, valamint az Igazoló Hatóság egy-egy képviselője,

- azon operatív programok esetében, amelyekhez az EIB vagy az EIF hozzájárul az EIB és az EIF egy képviselője,

- állandó meghívottként az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap végrehajtásáért felelős szervezet egy képviselője.

A monitoring bizottságok működése

Az OPmonitoring bizottság saját ügyrendet dolgoz ki. Általánosságban - a saját működési elveire vonatkozó döntés tiszteletben tartásával - az OP monitoring bizottságok az alábbi működési keretben tevékenykednek:

- a monitoring bizottság évente legalább kétszer ül össze;

- napirendjét és dokumentumait az ülés előtt az ügyrendnek megfelelően a titkárság elküldi a tagoknak;

- az OP monitoring bizottság titkárságának működtetéséért az OP irányító hatósága felel, a titkárság ügyviteli feladataira és működési szabályzatára nézve a monitoring bizottság döntései irányadók.

6.1.8. A regionális operatív programok intézményi feltételei

A Regionális Programok Irányító Hatósága a következő operatív programokat felügyeli:

Konvergencia célkitűzés:

- Nyugat-dunántúli Operatív Program

- Közép-dunántúli Operatív Program

- Észak-magyarországi Operatív Program

- Észak-alföldi Operatív Program

- Dél-alföldi Operatív Program

- Dél-dunántúli Operatív Program

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés:

- Közép-magyarországi Operatív Program (foglalkozatás és versenyképesség operatív program)

A regionális fejlesztési tanácsban a kormányzati jelenlét biztosítja a döntések szakmai és kormányzati kontrollját. A regionális programok megvalósításáért - a többi operatív programhoz hasonlóan - a Kormányé a végső felelősség.

A regionális fejlesztési tanácsok nyomon követési funkcióit úgy kell kialakítani, hogy azok az ágazati operatív programok megvalósítására is kiterjedjenek és a regionális szint az ágazati monitoring bizottságokban is helyet kapjon.

A projektek előkészítését, a döntési javaslatok kidolgozását a közreműködő szervezetek segítik.

6.1.9. Pénzügyi irányítás és ellenőrzés

6.1.9.1. Ellenőrzési hatóság

Az ellenőrzési hatóság az irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékony, eredményes és gazdaságos működésének biztosítására kijelölt horizontális-koordinatív feladatokat ellátó szervezet, amely működésében független az irányító hatóságtól, az igazoló hatóságtól és a közreműködő szervezetektől.

Az ellenőrzési hatóság feladatai:

- biztosítja, hogy az operatív programok irányítási és ellenőrzési rendszereinek megfelelő működése és az elsősorban rendszerellenőrzések keretében vizsgált, illetve a programokon belül megvalósított műveletek szabályossága mintavételes ellenőrzésekkel le legyen fedve;

- biztosítja, hogy az ellenőrzéseket a megfelelő nemzetközi ellenőrzési standardok és harmonizált módszertan szerint végezzék;

- biztosítja, hogy az ellenőrzések országosan, illetve a tagállam és az EU viszonylatában is koordinált módon történjenek (ellenőrzési stratégia elkészítése és egyeztetése az Európai Bizottsággal);

- záradékkal látja el az éves ellenőrzési jelentéseket.

Az ellenőrzési hatóság felelősségi köre nem szűkül le az ellenőrzések elvégzésére, hanem annál sokkal szélesebb, horizontális-koordinatív, jogszabály-alkotási és módszertani harmonizációs feladatot is jelent, nemzeti szinten megteremtve az Európai Bizottsággal való ellenőrzési együttműködés egyetlen csatornáját. A hatóság delegálhatja az ellenőrzések elvégzését más közigazgatási vagy piaci szervezetre is. Az ellenőrzési hatóság valamennyi operatív program esetében a Pénzügyminisztérium elkülönült szervezeti egysége.

6.1.9.2. Igazoló hatóság

A strukturális és kohéziós alapok támogatásainak megvalósítására szolgáló valamennyi operatív program igazoló hatósága a Pénzügyminisztérium elkülönült szervezeti egysége. Az igazoló hatósági feladatok ellátása a 2004-2006-os programozási-végrehajtási időszak kifizető hatósági szerveztére és gyakorlatára épül. Ennek megfelelően az igazoló hatóság különösen a következő feladatok ellátásáért felel:

- az átutalási igénylés dokumentációjának összeállításáért, melynek keretében kiállítja az átutalási kérelmet és a költségigazoló nyilatkozatot;

- az igazolásért, melynek keretében tanúsítja az EU számára a költségnyilatkozatok pontosságát, megfelelő voltát, az irányító hatóság és a közreműködő szervezetek irányítási és ellenőrzési rendszereinek hatékony működését, valamint annak a közösségi politikákkal való összhangját;

- az Európai Bizottságtól érkező átutalások fogadásáért;

- az adminisztratív hibák, a program irányítása során bekövetkező események vagy a szabálytalanságok miatt alkalmazandó pénzügyi korrekcióknak az uniós alapokba történő visszatérítéséért;

- egy olyan pénzügyi rendszer kialakításáért, amely képes a támogatásokat a lehető leggyorsabban a kedvezményezettekhez továbbítani.

6.2. Végrehajtási folyamatok

6.2.1. Alapelvek

Az 2004-2006-os programozási időszak tapasztalatai alapján, az intézményrendszeren belüli feladatmegosztás terén indokolt a változtatás:

- a koordináció megerősödik: az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek a Kormány és az Európai Unió közös fejlesztéspolitikai céljait kell szolgálnia;

- a programok megvalósításával kapcsolatos gyakorlati teendőkért felelős közreműködő szervezetek hatásköre bővül;

- korszerűsítjük az európai uniós jogszabályokhoz és a támogatások hatékony lebonyolításához illeszkedő hazai jogszabályokat és egyéb szabályozókat (egységes pályázati eljárások, közbeszerzés, államháztartás és finanszírozási rendszer korszerűsítése, stb.);

- a szolgáltató állam koncepcióját átfogóan érvényesítjük a teljes pályázati folyamat során (pályázóbarát pályáztatás, "egyablakos" rendszer bevezetése, egységes ügyfélszolgálat és ügyfélkapu működtetése, pályázati dokumentáció egyszerűsítése, a kifizetésekhez szükséges dokumentáció és idő radikális csökkentése, késedelmi kamat a pályázók részére);

- hatékony és korszerű intézményrendszert építünk ki, amely a meglévő intézményrendszerre és gyakorlatokra épülve, de annál alacsonyabb költséggel, hatékonyabban, egyszerűbb és egységesebb működési mechanizmusok mentén végzi tevékenységét; az egységesítés jogszabályi és pénzügyi eszközeit a központi koordinációhoz kell rendelni, finanszírozását az uniós források (technikai segítségnyújtás) terhére kell elszámolni;

- az intézményrendszeren belüli feladatmegosztáson túl projekt típusok szerinti eljárásokat alkalmazunk, amelyek keretében a differenciált projektkiválasztást és a megvalósítás adminisztrációjának csökkentését valósítjuk meg;

- a horizontális politikák érvényesítése céljából a társadalmi partnerek bevonásával projekttípusonként útmutatókat készítünk, amelyek tételesen tartalmazzák a kötelező érvényű és önként vállalható projektelemeket, valamint az ezek számszerűsítésére szolgáló indikátorok rendszerét.

6.2.2. Folyamatok

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv elkészítésétől a programok elindításáig zajló folyamatot a 7. sz. melléklet mutatja be részletesen. E mellékletben szereplő projektlista indikatív, annak véglegesítéséről más projektlistákkal való összevetés és értékelés után dönt a Kormány.

Gördülő tervezés, akciótervek

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az operatív programok részletes tartalmát és annak koordinációját a 2007-2013-as programidőszakban nemzeti szinten elfogadandó akciótervek rögzítik.

Az akciótervek tartalmazzák a támogatási konstrukciókat és az azokhoz kapcsolódó információkat egy adott operatív programra, vagy - ha különböző prioritásokért különböző szakminiszterek, illetve regionális fejlesztési tanácsok a felelősek - egy vagy több prioritásra vonatkozóan.

Az akcióterv a következőket tartalmazza:

- a támogatási konstrukciók részletes bemutatását legalább két évre;

- az operatív program, illetve a prioritás(ok) megvalósításának bemutatását és ütemezését a teljes programozási időszakra;

- a támogatási konstrukció részletes indoklását.

Az akciótervet az érintett szakminiszter illetve régió javaslatainak felhasználásával - egységes módszertan alapján - a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség állítja össze.

A folyamatos értékelések rendszere

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásának, eredményeinek és hatásainak értékelése az Európai Bizottság módszertani útmutatásaival összhangban, folyamatos rendszerben történik.

A gördülő tervezést és a végrehajtást folyamatos értékelési rendszer támogatja, amely

- képes operatív céllal lefolytatott értékelésekkel javítani a végrehajtás eredményességét, hatékonyságát és biztosítani a rendszer finomhangolását;

- képes stabil alapokat szolgáltatni a stratégiai céllal elvégzett, a fejlesztési tervben és OP-kban megfogalmazott célok elérését és a beavatkozások együttes hatásait vizsgáló értékelésekhez.

A folyamatos értékelés rendszerének elemei:

- indikátorrendszer és értékelő jelentések,

- egyedi beavatkozások értékelése,

- akciótervek előzetes és záró értékelése,

- az operatív programok átfogó értékelése,

- a fejlesztési terv átfogó félidei és utólagos értékelése.

A végrehajtást támogató monitoring információs rendszerből és más rendszeres adatgyűjtésekből származó információkon alapuló indikátorrendszer segít kézzelfoghatóvá tenni a végrehajtás területén mutatott előrehaladást, és a kitűzött stratégiai célok elérése során felmutatott eredményeket. Az előrehaladásról éves jelentések készülnek, amelyek célja a végrehajtás rendszerében rejlő javítási lehetőségek feltérképezése, illetve a beavatkozások, programok eredményességének és hatásosságának növelését biztosító egyedi beavatkozások éves értékelési tervének összeállítása.

Az éves értékelési terv az előre meghatározott kritériumok mentén kiválasztott, egyedi beavatkozások értékelését rendszerezi. Az egyedi beavatkozások értékelésének célja a folyamatos visszacsatolás biztosítása a tervezés és a végrehajtás számára, valamint beavatkozási szintű információk előállítása az átfogó programértékelések gyors és jó minőségben történő elvégzéséhez.

7. Koherencia, konzisztencia

7.1. Összhang a Nemzeti Akcióprogrammal

A Nemzeti Akcióprogram (NAP) a 2005 és 2008 közötti periódusra fogalmaz meg intézkedéseket, ezáltal mind az I. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásának utolsó, mind pedig az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásának első éveit lefedi. Ennek megfelelően az Új Magyarország Fejlesztési Terv - a NAP-pal összhangban - a foglalkoztatottság bővítésére, a növekedésre, a társadalmi összetartozás erősítésére és a valós konvergenciára törekszik. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv az operatív programokon keresztül hozzájárul a lisszaboni célok teljesüléséhez a termelékenység növelésével, valamint az üzleti feltételek és a munkakörülmények javításával.

A Nemzeti Akcióprogramban vázolt intézkedések előrehaladásáról - az Európai Bizottság kezdeményezésére - a többi tagállamhoz hasonlóan hazánk 2006 októberében jelentést készít. Magyarország, kiemelt figyelemmel az Európai Bizottságnak a nemzeti lisszaboni akcióprogramra vonatkozó ország-értékelésére, a 2006. március 23-24-i Európai Tanács következtetéseire, valamint a Kormány által meghatározott hármas célkitűzésre (egyensúly, reform, fejlesztés), felülvizsgálta a 2005. évi nemzeti lisszaboni akcióprogramot és

kijelölte azokat a prioritásokat, amelyek - a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve - a leginkább hozzájárulhatnak hazánk, és az unió egészét illetően a gazdaság és a foglalkoztatás növekedéséhez. E prioritások figyelembevételével fogalmazzuk meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv releváns intézkedéseit.

Ennek következtében az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a NAP stratégiája összehangolt, a beavatkozási területek megfeleltethetőek, ahogyan ezt a 4. sz. melléklet ábrájában bemutatjuk.

7.2. Összhang a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokkal

A stratégia kifejtésénél az egyes prioritásoknál részletesen bemutattuk a a kohézióra vonatkozó Közösségi Stratégiai Iránymutatások (CSG) megfeleltetését, ezeket összefoglalóan, prioritás szinten az alábbi táblázatban mutatjuk be.

2. táblázat: A prioritások megfeleltetése a CSG iránymutatásaival

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv beavatkozás-csoportjainak részletesebb megfeleltetését a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokkal az 5. számú melléklet tartalmazza.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv kapcsolatát az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervvel a 6. sz. melléklet részletezi.

8. Értékelés (ex ante és környezeti szempontú értékelés)

Ex ante értékelés

A Nemzeti Fejlesztési Hivatal 2005. december 28-án közbeszerzési eljárást hirdetett az Új Magyarország Fejlesztési Terv előzetes értékelésére. Az eljárás a versenyhelyzet megteremtése és a legelőnyösebb ajánlat kiválasztása mellett az értékelők függetlenségét is biztosítja. A HBF Hungaricum Gazdasági, Tanácsadó és Szolgáltató Kft., az EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft., és a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft. Konzorciuma (a továbbiakban: Konzorcium) nyújtotta be a legelőnyösebb ajánlatot, az értékelési feladat 2006. március 1-jén kezdődött.

Folyamatos interakció

Az értékelési feladat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tervezésben résztvevő munkatársaival zajlott oly módon, hogy a műhelymunkákba az érintett prioritás operatív programjának Irányító Hatóság munkatársai, szakértői is bekapcsolódtak. Az iterációs folyamat során láthatóvá vált az értékelői és tervezői álláspontok közelítése. Mivel az ÚMFT terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé, hogy minden szükséglet, probléma teljes hátterét feltárja a helyzetértékelés, így bizonyos kérdésekben súlypontok meghatározására volt szükség.

A konzisztencia vizsgálata

A terv belső konzisztenciájának fejlődéséhez tartozó legjelentősebb strukturális és tartalmi változásnak a helyzetértékelés és a stratégia közötti összekötő kapocs megjelenését ítélték.

Megteremtődött az összhang a dokumentum elemei között, a helyzetértékelés tagolása igazodik a stratégia logikájához. A dokumentum célrendszere átláthatóbb lett, az átfogó célok és a célokhoz tartozó tematikus és területi prioritások összeegyeztethetők.

Relevancia

Az egyes beavatkozások relevanciája és azok súlyozása a főként statikus indikátorok alkalmazása miatt nem jelenik meg minden területen. Pozitívumként ítélte meg az értékelő, hogy az ex ante értékelésre reagálva már megjelentek idősoros mutatók is a dokumentumban, amelyek jól szemléltetik a folyamatok irányát és a beavatkozás szükségességét. Az ÚMFT az átfogó célokhoz tartozó indikátorok esetében meghatározta a kiinduló értékek növekedésének arányát.

9. Mellékletek

1. sz. melléklet: Az Új Magyarország Fejlesztési Tervet megvitató fórumok

Országos fórumok, testületek:

Országos Érdekegyeztető Tanács Munkaadói oldal:

Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ)

Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)

Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ)

Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)

Magyar Iparszövetség (OKISZ)

Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ)

Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)

Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Munkavállalói oldal:

Autonóm Szakszervezetek Szövetsége

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete)

LIGA Szakszervezet

Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)

Munkástanácsok Országos Szövetsége

Gazdasági és Szociális Tanács az alábbi szervezetek képviseletében:

Agrár Munkaadói Szövetség

Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos

Szövetsége

Ipartestületek Országos Szövetsége

Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége

Magyar Iparszövetség

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége

Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

Autonóm Szakszervezetek Szövetsége

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

Liga Szakszervezetek

Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége

Munkástanácsok Országos Szövetsége

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület

Ipari Parkok Egyesülete

Európa Ház

Magyar Tudományos Akadémia

Magyar Közgazdasági Társaság

Kormányzati Koordinátor

Országos Területfejlesztési Tanács

ÖTM

MeH

FVM

KVVM

GKM

SZMM

PM

Nyugat-dunántúli RFT

Dél-dunántúli RFT

Dél-alföldi RFT

Közép-magyarországi RFT

Közép-dunántúli RFT

Észak-magyarországi RFT

Észak-magyarországi RFT

Észak-alföldi RFT

Budapest Főváros Önkormányzata

MKIK Országos Területfejlesztési Kollégiuma

Magyar Agrárkamara

Magyar Iparszövetség

Értelmiségi Szakszervezetei Tömörülés

Országos Önkormányzati Szövetségek, Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége

Miskolc Megyei Jogú Városok Önkormányzata

Megyei Jogú Városok és a TÖOSZ

MTVSZ

REFLEX Környezetvédő Egyesület

EU-Drom Egyesület

ÖTM

EüM

OKM

KüM

ECOVAST

Központi Statisztikai Hivatal

Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács

Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács

Balatoni Fejlesztési Tanács

Magyar Tudományos Akadémia

Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Országos Környezetvédelmi Tanács

Magyar Tudományos Akadémia

Történelmi egyházak képviselői:

Magyar Katolikus Egyház

Magyarországi Evangélikus Egyház

Magyarországi Református Egyház

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége

Parlamenti pártok szakértői:

Magyar Szocialista Párt

Szabad Demokraták Szövetsége

Fidesz-Magyar Polgári Szövetség

Kereszténydemokrata Néppárt

Magyar Demokrata Fórum

Ágazati fórumok:

Gazdaság:

Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ)

Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)

Amcham (The American Chamber of Commerce in Hungary)

Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége

Hungarian European Buisness Council

Ipari Parkok Egyesülete

Joint Venture Szövetség

Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)

Lisszaboni Stratégia Magyar Platform

Magyar Bankszövetség

Magyar Feltalálók Egyesülete

Magyar Innovációs Szövetség

Magyar Iparszövetség (OKISZ)

Magyar Jogász Egylet

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Magyar Közgazdasági Társaság

Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT)

Magyar Nemzeti Bank

Magyar Vállalkozásfejlesztési Konzorcium

Menedzserek Országos Szövetsége

Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ)

Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége

Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara

Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Tanácsa (HAIC)

Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület

Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság

Távközlési Érdekegyeztető Fórum

Tudományos Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége (TTIPSZ)

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

Közlekedés:

FŐMTERV Rt.

Közlekedéstudományi Egyesület

Magyar Államvasútak Rt.

Magyar Kerékpárosklub

Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete

Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT)

Magyar Mérnöki Kamara

Magyar Vasúti- Vizi- és Légiközlekedési Szövetség

MTA Világgazdasági Kutató Intézet

Nemzeti Autópálya Zrt.

Urbanisztikai Társaság

Volán Egyesülés

Oktatás, egészségügy, foglalkoztatás:

Alapítványi és Magániskolák Egyesülete

Autonóm Szakszervezetek Szövetsége

Central European University

Doktoranduszok Országos Szövetsége

Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

Európai Integrációs és Fejlesztési Együttműködési Ügynökség

Gimnáziumok Országos Szövetsége

Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája

Junior Achievement

Káva Kulturális Műhely

Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ)

Lélegzet Alapítvány

Levegő Munkacsoport

LIGA Szakszervezet

Magyar Kórházszövetség

Magyar Rákellenes Liga

Magyar Rektori Konferencia

Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége

MSZOSZ Tárgyalócsoport

Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)

Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületeinek Országos Szövetsége

Munkástanácsok Országos Szövetsége

Nagycsaládosok Országos Egyesülete

Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége

Országos Gyermekvédő Liga

Országos Szülői Szervezetek Egyeztető Fóruma

Önkéntes Központ Alapítvány

Szociális Szakmai Szövetség

Szövetség a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért

Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány (TESZ)

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat

Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége

Környezetvédelem, energetika:

CSEMETE Természetvédelmi Egyesület

E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

EMLA Egyesület

Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület

Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

Építészet-Biológiai Egyesület

Európai Integrációs és Fejlesztési Együttműködési Ügynökség

Független Ökológiai Központ Alapítvány

Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédő Kör

Hulladék Munkaszövetség

Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége

Levegő Munkacsoport

Magyar Biokultúra Szövetség

Magyar Természetvédők Szövetsége

Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért/BCSD Hungary

Paksi Atomerőmű Zrt.

REFLEX Környezetvédő Egyesület

Védegylet

Villamosenergiai Dolgozók Szakszervezete

WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány

Zöld Akció Egyesület

Területfejlesztés, turizmus:

Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége

Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége (KÖOÉSZ)

Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége

Levegő Munkacsoport

Magyar Faluszövetség

Magyar Önkormányzatok Európai Szövetsége (MÖESZ)

Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ)

Magyar Szállodaszövetség

Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége

Magyar Turisztikai Egyesület

Magyar Turizmus Rt.

Magyar Vendéglátó Szövetség

Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ)

Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ)

MTA Regionális Kutatások Központja

Országos Területfejlesztési Civil Érdekegyeztető Fórum OTCEF

Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ)

Területfejlesztési Régiók Egyeztető Tanácsa TERET

Turisztikai Tanácsadók Szövetsége

Államreform:

Budapest Business Center Association

Építészet - Biológiai Egyesület

Európai Integrációs és Fejlesztési Együttműködési Ügynökség

Információs Társadalom- és Trendkutató Központ/Infónia

Informatikai Vállalkozások Szövetsége

Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ)

Jegyzők Országos Szövetsége

Levegő Munkacsoport

Magyar Bírói Egyesület

Magyar Európai Üzleti Tanács

Magyar Közigazgatási Kar

Magyar Minőség Társaság

Magyar Tartalomipari Szövetség

Magyar Teleház Szövetség

Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége

MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet

Neumann János Számítógép-tudományi Társaság

Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ)

Városi Jegyzők Egyesülete

A regionális egyeztetések résztvevői:

Dél-Alföldi RFT:

Belügyminisztérium

Egészségügyi, Szociális és Csalágügyi Minisztérium

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Oktatási Minisztérium

Békés Megyei Kistérségi Fórum

Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium

Miniszterelnöki Hivatal

Informatikai és Hírközlési Minisztérium

Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács

Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács

Békés Megyei Területfejlesztési Tanács

Dél-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság

Szeged Megyei Jogú Város

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város

Kecskemét Megyei Jogú Város

Békéscsaba Megyei Jogú Város

Csongrád Megyei Területfejlesztési Önkormányzati Társulások

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Bács-Kiskun Megyei Kistérségi Fórum

Dél-dunántúli RFT:

Informatikai és Hírközlési Minisztérium

Pénzügyminisztérium

Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke

Baranya Megyei Közgyűlés

Belügyminisztérium

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Tolna Megyei Önkormányzat Hivatala

Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság

Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata, polgármester

Oktatási Minisztérium

Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Somogy Megyei kistérségi társulások

Tolna Megyei kistérségi társulások

Baranya Megyei kistérségi társulások

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Észak-alföldi RFT:

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Hajdú-Bihar megye

Szolnok Megyei Jogú Város

Debrecen Megyei Jogú Város

Nyíregyháza Megyei Jogú Város

Regionális Fejlesztésért és Felzárkóztatásért Felelős Tárca Nélküli Miniszter

Belügyminisztérium

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Pénzügyminisztérium

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Oktatási Minisztérium

Informatikai és Hírközlési Minisztérium

Egészségügyi Minisztérium

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Regionális Idegenforgalmi Bizottság

Hajdú-Bihar megyei Kistérségi Fórum

Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kistérségi Fórum

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kistérségi Fórum

Észak-magyarországi RFT:

Heves Megyei Területfejlesztési Tanács

Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

B.A.Z.Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Bizottság

ESZCSM Vagyongazdálkodási Főosztály Tervezési Osztálya

GKM Tiszaújváros Polgármesteri Hivatal

Informatikai és Hírközlési Minisztérium

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Heves Megyei Munkaügyi Központ

Miniszterelnöki Hivatal

Miniszterelnöki Hivatal

Oktatási Minisztérium, Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

FVM B.A.Z. Megyei Földművelésügyi Hivatal

Pénzügyminisztérium

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Észak-Magyarországi Regionális Idegenforgalmi B., Kazar Polgármesteri Hivatal

Heves megyei kistérségi képviselő

Heves megyei kistérségi képviselő,

Heves Város Polgármesteri Hivatal Nógrád megyei kistérségi képviselő,

Balassagyarmati Polgármesteri Hivatal

Közép-dunántúli RFT:

Székesfehérvár Megyei Jogú Város

Veszprém Megyei jogú Város

Tatabánya Megyei Jogú Város

Dunaújváros Megyei Jogú Város

Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke

Közép-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke

Veszprém megyei Területfejlesztési Tanács elnök

Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke

Fejér Megyei Kistérségi Társulások képviseletében

Veszprém Megyei Kistérségi Társulások képviseletében

Komárom-Esztergom megyei Kistérségi Társulások képviseletében

Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium képviseletében

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Belügyminisztérium

Egészségügyi Minisztérium

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Pénzügyminisztérium

Oktatási Minisztérium

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

MEH Területfejlesztési Hivatal

Informatikai és Hírközlési Minisztérium

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter

Fejér Megyei Kistérségi Társulások

Közép-magyarországi RFT:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Belügyminisztérium

Informatikai és Hírközlési Minisztérium

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Pénzügyminisztérium

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Oktatási Minisztérium

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

Egészségügyi Minisztérium

Miniszterelnöki Hivatal

Kormány

Nyugat-Pest megyei kistérségek

Pest Megyei Területfejl. Tanács

XIII. ker. Polgármesteri Hivatal

Főpolgármesteri Hivatal

Budapest Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság

Dunakanyar Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás

Ország közepe Önk. Társulás

Nyugat-dunántúli RFT:

Győr-Moson-Sopron megyei Területfejlesztési Tanács

Zala megyei Területfejlesztési Tanács

Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter képviselője MeH Országos

Területfejlesztési Hivatal (régióigazgató)

Belügyminiszter képviselője (polgármester)

Környezetvédelmi miniszter képviselője

Gazdasági és közlekedési miniszter képviselője (polgármester)

Egészségügyi Miniszter képviselője vezető főtanácsadó

Oktatási Miniszter képviselője Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága (főigazgató)

Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter képviselője

Pénzügyminiszter képviselője GYMS Megyei Államkincstár vezetője

Földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter képviselője

Informatikai és hírközlési miniszter képviselője Elender Szombathely Kft.

Foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter képviselője Győr-Moson-Sopron

Megyei Munkaügyi Központ (igazgató)

Győr-Moson Sopron Megyei Kistérségi Fórum képviselője polgármester

Vas Megyei Kistérségi Fórum képviselője polgármester

Zala Megyei Kistérségi Fórum képviselője polgármester

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (polgármester)

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (polgármester)

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (polgármester)

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (polgármester)

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata (polgármester)

Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság (elnök)

2. sz. melléklet: A specifikus célok részletes indikátorrendszere

1. Az indikátorok minden esetben az ÚMFT beavatkozásainak hatására az indikátor értékében bekövetkező változást hivatottak mérni.

2. Az indikátor lista végleges változata az OP-kal egyeztetve kerül kialakításra*[12]

3. A célértékek az OP-hoz igazodva kerülnek megjelenítésre

4. A horizontális célok az egyes - a horizontális cél szempontjából releváns -indikátorok bontásaként lesznek megjelenítve.

3. sz. melléklet: Az országos/ágazati és a regionális beavatkozások szétválasztása

4. sz. melléklet: Összhang a Nemzeti Akcióprogrammal

5. sz. melléklet: A prioritások megfeleltetése a CSG iránymutatásainak

6. sz. melléklet: Összhang és koordináció az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervvel

7. sz. melléklet: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv elkészítésétől a programok elindításáig