A Kúria Mfv.10028/2018/9. számú precedensképes határozata sérelemdíj tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. §, (1) bek., 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) 256. §, (1) bek.] Bírók: Stark Marianna, Tálné dr. Molnár Erika, Tánczos Rita

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Mfv.II.10.028/2018/9.

A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke

Dr. Tánczos Rita előadó bíró

Dr. Tálné dr. Molnár Erika bíró

A felperes:

A felperes képviselője: dr. Magyar György ügyvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője: Dr. Boros Erzsébet ügyvéd

A per tárgya: jogalap nélkül levont illetmény és sérelemdíj megfizetése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat:

Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.433/2014/4.

Az elsőfokú bíróság határozata:

Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.193/2016/8.

Rendelkező rész

A Kúria a Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.433/2014/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint perköltséget, valamint külön felhívásra az államnak 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

Tényállás

[1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes gazdasági vezetőként állt az alperes alkalmazásában. 2015. május 1-jei hatállyal biztonsági tiszt besorolású beosztást ajánlottak fel számára, melynek elfogadása tárgyában 5 munkanapon belül nem nyilatkozott, így a munkáltató felmentése iránt intézkedett.

[2] A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoka a felperes szolgálati viszonyát 2016. január 19-ével szüntette meg a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) 56. § (2) bekezdés c) pontja, illetve 75/B. §-a alapján.

[3] A felperest az 5 hónapos felmentési idő teljes tartamára mentesítették a munkavégzési kötelezettség alól, továbbá intézkedtek végkielégítésként 6 havi távolléti díjának a felmentési idő utolsó napján történő kifizetéséről.

[4] A felperes 2016. januári időarányos díjazásából nettó 28.404 forint 2016. február 5-én, további nettó 103.507 forint pedig 2016. március 5-én került jóváírásra bankszámláján, a különadó levonását követően pedig végkielégítésként nettó 868.350 forint 2016. március 8-án került megfizetésre számára. A 2016. januári illetménye két részletben történő elszámolása és jóváírása folytán 2x8.000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj került levonásra illetményéből.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[5] A felperes per megszüntetésével nem érintett kereseti kérelmében önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj fejében jogalap nélkül levont munkabér kifizetés címén 8.000 forint és 300.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest a perköltség viselése mellett. Arra hivatkozott, hogy a Hszt. 90. § (5) bekezdése, illetve a 31/2015. (VI.15.) BM rendelet 43. § (4) bekezdés b) pontja alapján a végkielégítését és időarányos január havi távolléti díját a felmentési idő utolsó napján kellett volna kifizetni a részére, ennek elmaradásáról 2016. január 27-én levélben értesítette a munkáltatót. Az alperes másnap kelt válaszában a Magyar Államkincstár új számfejtési programjával kapcsolatos hibákra vezette vissza a késedelmet. A késedelemmel kapcsolatban előterjesztett szolgálati panasza alapján 2016. október 17-én a fizetési számláján jóváírtak 3.999 forint késedelmi kamatot. A sérelemdíjjal kapcsolatos igénye vonatkozásában előadta, arra számított, hogy időben meg fogja kapni a neki járó juttatást, erre azonban nem került sor. A közüzemi szolgáltatók, illetve a bank felé folyamatos fizetési kötelezettsége állt fenn és tartania kellett attól, hogy ezt nem tudja teljesíteni. Személyiségi jogsérelme egzisztenciális természetű volt, erős létbizonytalanságot, lelki szenvedést érzett a késedelmes fizetés miatt. Attól kellett tartania, hogy jogi képviselőjét sem fogja tudni kifizetni. 2016. március 1-jén jutott először álláskeresési járadékhoz, s a biztosítótól 2016. május 27-én kapott biztosítási összeget. Amennyiben az Államkincstár rendszere nem működött megfelelően, úgy át kellett volna térni a manuális elszámolásra.

[6] Az alperes ellenkérelmében a per megszüntetésével nem érintett kereseti kérelmek vonatkozásában a kereset elutasítását és a felperes költségekben való marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes vagyoni jellegű jogsérelme miatt megalapozatlanul igényelt sérelemdíjat, a késedelemre figyelemmel a munkáltató a késedelmi kamatot megfizette. A hátrány nem jelent személyiségi jogsérelmet, ehhez a munkáltató felróhatóságát kellett volna bizonyítani. Az adott időszakban az állami alkalmazottak ezrei nem kapták meg időben fizetésüket, nemcsak a felperest érte ilyen sérelem. A munkáltató a probléma jelzésén kívül mást nem tehetett.

Az első- és a másodfokú bíróság határozata