2015. évi XLII. törvény

a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról[1]

Veszélyhelyzeti normák

Magyarország a rendvédelmi feladatokat ellátó szervektől alkotmányos kötelezettségeik teljesítését, Magyarország függetlenségének, törvényes rendje fenntartásának, a lakosság és az ország anyagi javai védelmének a jogszabályok keretei között hatékony és a köz érdekének megfelelő ellátását várja el. E kötelezettségek teljesítése a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományától magas szintű szakmai ismereteket követel meg, valamint megköveteli a törvények és más jogszabályok feltétlen tiszteletét, a kötelezettségek pártatlan és etikus teljesítését, a hivatással járó kötelezettségek vállalását, a Magyarország iránti tántoríthatatlan hűséget és bátor helytállást. A hivatásos szolgálati jogviszony különleges közszolgálati jogviszony. Az Országgyűlés az Államreform Program célkitűzéseire figyelemmel, ezen különleges közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak életpályamodelljének bevezetése érdekében - elismerve a hivatásos szolgálattal járó áldozatvállalás nagyságát és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát, egyben biztosítva a más közszolgálati életpályák közötti átjárhatóságot - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának hivatásos szolgálati jogviszonyáról a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § (1)[7] E törvény hatálya

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,

b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,

c) a terrorizmust elhárító szerv,

d) az idegenrendészeti szerv [az a)-d) pontban felsorolt szervek a továbbiakban együtt: rendőrség],

e) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,

f) a büntetés-végrehajtási szervezet,

g) az Országgyűlési Őrség,

h)[8] a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

i)[9] [10]

[az a)-h) pontban felsorolt rendvédelmi feladatokat ellátó szervek e törvény alkalmazásában a továbbiakban: rendvédelmi szerv] hivatásos állománya tagjainak hivatásos szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és egyes társadalombiztosítási ellátására terjed ki.[11]

(2) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának szolgálati viszonyára az e törvényben foglaltakat az Országgyűlésről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)[12]

(4) E törvény rendelkezéseit - az e törvényben meghatározott esetben és körben -

a) a hivatásos szolgálatra jelentkezőkre,

b) a rendvédelmi oktatási intézménybe, hivatásos szolgálat ellátására jogosító képzésre jelentkezőkre,

c)[13] a rendvédelmi oktatási intézmény nem hivatásos állományának tanulóira,

d)[14] a rendvédelmi tisztjelöltre,

e) a szolgálati nyugdíjasokra, valamint

f) a hivatásos állomány tagja és a szolgálati nyugdíjas közeli hozzátartozóira

is alkalmazni kell.

(5) A tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket a szolgálati viszony megszűnését követően a hivatásos állományból tartalékállományba helyezettekre vagy tartalékállományban tartottakra is alkalmazni kell.

(6)[15] A 14. §-t, a 328/A. §-t, a 342. § (4) bekezdését, valamint a XXVIII/A., a XXIX., XXX. és XXX/A. Fejezet rendelkezéseit a rendvédelmi szervvel rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban állókra is alkalmazni kell.

(7)[16] A 287/C. § és a XXX/A. Fejezet rendelkezéseit a rendvédelmi szervvel munkaviszonyban állókra, a 287/D. §-t a rendvédelmi szervnél igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban kell alkalmazni.

(8)[17] A rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre és a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra vonatkozó rendelkezéseket a szolgálati viszony megszűnését követően a hivatásos állomány volt tagjára és közeli hozzátartozóira is alkalmazni kell.

(9)[18] A 255/A. §-t és a 362/D. §-t a rendvédelmi szerv teljes személyi állományára alkalmazni kell.

(10)[19] A 291-307. §-t a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tekintetében is alkalmazni kell.

(11)[20] A 124/A. alcím rendelkezéseit az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel szerződéses jogviszonyban álló szerződéses határvadászra is alkalmazni kell.

1/A. §[21] (1) Ha a rendvédelmi szervhez olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor, aki az 55. életévét betöltötte, a rendvédelmi szerv a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a rendvédelmi szerv nem rendelkezik olyan betölthető szolgálati beosztással vagy munkakörrel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a rendvédelmi szerv gondoskodik a szolgálati beosztás vagy a munkakör betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a rendvédelmi szerv vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a rendvédelmi szerv feladatkörébe tartozó feladatokat a rendvédelmi szervhez vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvéd is elláthatja.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. alacsonyabb besorolású vezetői beosztás: az a vezetői szolgálati beosztás (a továbbiakban: vezetői beosztás), amely a betöltött vezetői beosztás besorolási kategóriájánál alacsonyabb besorolási kategóriába tartozik;

2. alacsonyabb szolgálati beosztás: az a szolgálati beosztás, amely a betöltött szolgálati beosztásnál alacsonyabb besorolási osztályba vagy besorolási kategóriába tartozik, továbbá a vezetői beosztást betöltők esetében a nem vezetői beosztás vagy az alacsonyabb besorolású vezetői beosztás is;

2a.[22] állami vezető: a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkár;

3. állományilletékes parancsnok: a rendvédelmi szerv általános munkáltatói jogkört gyakorló azon hivatásos állományba tartozó elöljárója vagy nem hivatásos állományba tartozó munkahelyi vezetője, aki a rendvédelmi szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblázattal rendelkezik; az állományilletékes parancsnok gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet nem határoz meg más parancsnok vagy vezető részére;

4. állománytáblázat: a rendvédelmi szerv szervezeti egységénél rendszeresített szervezeti elemeket, a rendszeresített szolgálati beosztásokat, azok besorolását, az azokban rendszeresített rendfokozatokat, valamint az azok ellátásához szükséges képesítési, képzettségi, végzettségi és egyéb követelményeket meghatározó okmány; az állománytáblázat tartalmazhatja a rendvédelmi szerv által más foglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyekkel betölthető munkakörökre vonatkozó adatokat is;

5. átszervezés: a rendvédelmi szervnél végrehajtott minden olyan, az állománytáblázat módosításával járó szervezési intézkedés, amelynek következtében a hivatásos állomány tagja által betöltött szolgálati beosztás megszűnik, vagy lényeges tartalma - így különösen a szolgálati beosztás besorolása vagy az ahhoz rendelt képesítési, képzettségi, végzettségi követelmények -, vagy a szolgálatteljesítési hely megváltozik; nem minősül átszervezésnek, ha a rendvédelmi szerv egészét vagy érintett szervezeti egységét más rendvédelmi szervvel összevonják vagy annak alárendelik, és ennek következtében a hivatásos állomány tagja más rendvédelmi szerv állományába kerül, feltéve, hogy a szolgálati beosztás lényeges tartalma nem változik;

6. azonos besorolású szolgálati beosztás: olyan szolgálati beosztás, amely a betöltött szolgálati beosztással azonos besorolási osztályba és besorolási kategóriába tartozik;

7. azonos besorolású vezetői beosztás: olyan vezetői beosztás, amelynek besorolási kategóriája megegyezik a betöltött vezetői beosztás besorolási kategóriájával;

8. belföldi szolgálati kiküldetés: a hivatásos állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül történő ideiglenes szolgálatteljesítése, ide nem értve, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetéből eredően szolgálati feladatait szokásosan a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül teljesíti;

9. egyenruha: a rendvédelmi szervnél rendszeresített, miniszteri rendeletben meghatározott egységes öltözet, valamint annak cikkei és tartozékai;

10. éjszakai szolgálatteljesítés: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített szolgálat;

11. elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója, a rendvédelmi szerv országos parancsnoka vagy országos főigazgatója esetén a miniszter;

12. kiválasztási eljárás: a szervezeti egységnél betölthető beosztás betöltésére az előírt követelményeknek megfelelő, alkalmas személy kiválasztása, jogszabályban meghatározott módszerek alkalmazásával és eljárásrend szerint;

13. közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs;

14. külföldi szolgálati kiküldetés: a hivatásos állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából Magyarország területén kívül történő ideiglenes szolgálatteljesítése, ide nem értve a külföldre vezénylés, valamint az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel eseteit, továbbá, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetéből eredően szolgálati feladatait szokásosan Magyarország területén kívül teljesíti;

15. magasabb besorolású vezetői beosztás: az a vezetői beosztás, amely a betöltött vezetői beosztás besorolási kategóriájánál magasabb besorolási kategóriába tartozik;

16. magasabb szolgálati beosztás: az a szolgálati beosztás, amely a betöltött szolgálati beosztásnál magasabb besorolási osztályba vagy magasabb besorolási kategóriába tartozik, vagy magasabb besorolású vezetői beosztásnak minősül, továbbá a nem vezetői beosztást betöltők esetében a vezetői beosztás is;

17. miniszter: a Kormánynak a rendvédelmi szervet irányító tagja;

17a.[23] nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység: a nemzetközi színvonalú hazai állami digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő - külföldön történő feladatvégzéssel járó, ellentételezés fejében ellátott szakértői - tevékenység;

18.[24] országos főigazgató: a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv, valamint az idegenrendészeti szerv főigazgatója;

19.[25] országos parancsnok: az országos rendőr-főkapitány, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói, valamint az Országgyűlési Őrség parancsnoka;

20.[26] pályakezdő: az a személy, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzése után első foglalkoztatási jogviszonyként szolgálati viszonyt létesít, a véglegesítéséig;

21. preferált település: olyan település vagy településrész, amelynek sajátosságai miatt - figyelemmel a rendvédelmi szerv vagy annak szervezeti egysége által ellátott feladatok jellegére - az adott településen vagy településrészen való szolgálatteljesítés ösztönzése indokolt;

22.[27] rendvédelmi oktatási intézmény: rendvédelmi szakképző intézmény, valamint a rendészeti és nemzetbiztonsági felsőoktatást folytató felsőoktatási intézmény;

22a.[28] rendvédelmi tisztjelölt: a rendvédelmi alapképzésre felvételt nyert személy, aki a képzés időtartama alatt hallgatói jogviszonyban és a XXVII. Fejezetben meghatározottak szerinti tisztjelölti szolgálati jogviszonyban áll;

23. szervezeti állománytáblázat: a rendvédelmi szerv önálló jogi személynek minősülő egységeihez tartozó szervezeti egységek állománytáblázatát összesítő állománytáblázat, valamint a rendvédelmi szerv egészére vonatkozó, valamennyi, a rendvédelmi szervhez tartozó szervezeti egység állománytáblázatát összesítő állománytáblázat;

24. szervezeti egység: a rendvédelmi szervnek a rendvédelmi szerv szervezeti rendszerében elhelyezkedő, különböző szervezeti elemekből álló, önálló feladatra és működésre létrehozott, meghatározott székhellyel vagy telephellyel rendelkező, az állományilletékes parancsnok által vezetett szervezete;

24a.[29] szerződéses határvadász: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tisztesi rendfokozati állománycsoportba tartozó személyi állományának tagja, aki három éves határozott időre szóló szerződésben vállalja a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 10., 11. és 13. pontjában meghatározott feladatokhoz kapcsolódó rendvédelmi feladatok (a továbbiakban együtt: határvadász feladat) ellátását;

25. szolgálati beosztás: az állománytáblázatban rendszeresített, a hivatásos állomány tagjával betölthető munkakör;

26.[30] szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy; szolgálati elöljárónak vezető beosztású, rendvédelmi igazgatási alkalmazottként vagy igazságügyi alkalmazottként foglalkoztatott személy is minősülhet;

27. szolgálati érdek: a rendvédelmi szerv vagy a szervezeti egység jogszerű, rendeltetésszerű és eredményes működéséhez, jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges vagy azt meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel vagy körülmény;

28. szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelynek állományába a hivatásos állomány tagja tartozik;

29. szolgálati nyugdíjas: a hivatásos állományból nyugállományba került, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) szerinti öregségi nyugdíjban részesülő vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knytv.) szerinti szolgálati járandóságban részesülő személy, valamint a hivatásos állomány azon korábbi tagja, akinek a szolgálati viszonya 2012. január 1-je előtt rokkantsági nyugállományba helyezés miatt szűnt meg;

30. szolgálati viszonyra vonatkozó szabály: az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az e törvényben meghatározott tárgykörökben kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott rendelkezés;

31. szolgálatteljesítési hely: a rendvédelmi szerv szervezeti egységének székhelye vagy telephelye szerinti közigazgatási terület; változó szolgálatteljesítési hely megállapítása esetén az a munkaköri leírásban meghatározott közigazgatási terület, amelyen a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani.

II. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONYRA VONATKOZÓ ALAPELVEK

3. Együttműködési kötelezettség

3. § A szolgálati viszony alanyai a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kötelesek eljárni és kölcsönösen együttműködni. Kötelesek egymást tájékoztatni minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy változásról, amely a szolgálati viszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

4. A joggal való visszaélés tilalma

4. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni. Tilos a joggal való visszaélés.

(2) E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

(3) Ha a joggal való visszaélés a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás a szolgálati érdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

(4) A joggal való visszaélés hátrányos következményeit orvosolni kell.

5. Az egyenlő bánásmód követelménye

5. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

(2) A rendvédelmi szerv megkülönböztetés nélkül biztosítja a hivatásos állomány tagjának az e törvény szerinti, kizárólag a szakmai képességek, képzettségek, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a szolgálatban eltöltött idő alapján meghatározott előmeneteli lehetőséget.

6. Jognyilatkozatok

6. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat - ideértve a két- vagy többoldalú jognyilatkozatokat tartalmazó megállapodásokat is - eltérő rendelkezés hiányában alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A hivatásos állomány tagjának kérésére a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelező.

(2) Nem minősül a szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó parancs vagy intézkedés.

(3) Írásbeliséghez kötött

a) a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére és megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat,

b) a hivatásos állomány tagjának kinevezésére, előléptetésére, előresorolására, elismerésére, áthelyezésére, átrendelésére, más szervhez vezénylésére, a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezénylésére, ügyészi szervezethez vezénylésére, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezénylésére, külföldre vezénylésére, helyettesítésre megbízására, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat,

c) a teljesítményértékelés és minősítés,

d) a fegyelmi, méltatlansági, kártérítési és személyiségi jogsértés tárgyában hozott határozat, a Becsületbíróság által hozott határozat, valamint a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés, továbbá

e) a baleset vagy betegség szolgálattal való összefüggését minősítő határozat.

(4)[31] A jognyilatkozat akkor is írásbelinek tekinthető, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.

(5)[32] A nyilatkozattevő személyének (4) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevő elektronikus aláírása vagy minősített elektronikus aláírása.

(6)[33] A szolgálati viszony létesítésével, a szolgálati viszony módosításával és a szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, méltatlansági vagy kártérítési ügyben hozott határozat, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozható.

(7)[34] A szolgálati viszony módosításával és a szolgálati viszony megszüntetésével összefüggésben, a fegyelmi, méltatlansági vagy kártérítési ügyben, a sérelemdíj megfizetése ügyében, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás tárgyában a hivatásos állomány tagja legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban teszi meg a következő jognyilatkozatokat:

a) a munkáltatói jogkör gyakorlója által kezdeményezett, a munkáltatói intézkedés érvényességéhez szükséges munkáltatói intézkedésre tett jognyilatkozat,

b) a hivatásos állomány tagjának munkáltatói intézkedés megtételét kezdeményező jognyilatkozata,

c) a munkáltatói intézkedéssel szemben benyújtott szolgálati panasz, valamint

d) ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a hivatásos állomány tagja eljárási cselekményeit rögzítő jegyzőkönyvet elektronikus dokumentumban állítja ki.

(7a)[35] Ha az elektronikus dokumentum kiállítása bármely okból nem lehetséges, a hivatásos állomány tagja jognyilatkozatát papíralapú dokumentumban teszi meg.

(8)[36] Többoldalú jognyilatkozat esetén, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az iratot a (6) bekezdés szerint elektronikusan írja alá, az akarategységet hitelesen tükröző kiadmány az a papír alapú kiadmány, amely a munkáltatói jogkör gyakorlójának legalább fokozott biztonságú aláírását tartalmazó elektronikus iratról - a 6/A. § (6) bekezdés rendelkezései alapján - készült és egyidejűleg tartalmazza az iratot nem elektronikusan aláíró személy aláírását is.

(9)[37] Az írásbeli jognyilatkozatokat - az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya kivételével, valamint a (10) bekezdésben foglalt eltéréssel - a (4) vagy (6) bekezdés szerint kell kiadmányozni és a 6/A. § szerint kell kézbesíteni.

(10)[38] A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében az írásbeli jognyilatkozatot papír alapú vagy elektronikus dokumentumban kell kiadmányozni és közölni. A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközében meghatározott szolgálati beosztások esetében a 6/A. § (3)-(5) bekezdése nem alkalmazható.

6/A. §[39] (1) Az írásbeli jognyilatkozatot közölni kell a hivatásos állomány tagjával. Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha az elektronikus dokumentum a hivatásos állomány tagja vagy az átvételre jogosult személy részére hozzáférhetővé válik és annak kézhezvételét a hivatásos állomány tagja visszaigazolja. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt a címzett vagy az átvételre jogosult más személy megtagadta vagy szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.

(3)[40] Az elektronikus dokumentum kézbesítésére a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (továbbiakban: Dáptv.) 25. §-ában és 27. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ügyfél alatt a hivatásos állomány tagját, digitális szolgáltatást biztosító szervezet alatt a foglalkoztatót kell érteni.

(4)[41] A hivatásos állomány tagja az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében köteles a Dáptv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni, és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A hivatásos állomány tagja e kötelezettségét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kinevezését követő tizenöt napon belül köteles teljesíteni.

(5)[42]

(6)[43] Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése vagy a kézbesítési fikció szabályainak alkalmazása bármely okból nem lehetséges, vagy az a szolgálati jogviszony létesítéséről rendelkezik, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papír alapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A hivatásos állomány tagjával a papír alapú kiadmányt kell közölni.

(7) Papír alapú kiadmány esetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a hivatásos állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek átadták. A postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,

a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,

b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon

kézbesítettnek kell tekinteni.

7. A jognyilatkozat megtámadhatósága, semmissége

7. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha

a) a szolgálati viszonynak a 31. §-ban meghatározott valamelyik alanya a jognyilatkozat megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette,

b) a szolgálati viszony mindkét alanya lényeges tény vagy körülmény tekintetében téves feltevésben volt,

c) a nyilatkozat megtételére a szolgálati viszony alanyát a másik fél jogellenes fenyegetéssel vette rá, vagy

d) a szolgálati viszony alanyát a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejtette vagy tévedésben tartotta, és a szolgálati viszony alanya ezen megtévesztő magatartás hatására tette meg nyilatkozatát.

(2) Lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a szolgálati viszony alanya nem vagy más tartalommal tette volna meg a jognyilatkozatát.

(3) A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vettek rá, valamint az, aki tévedett vagy téves feltevésben volt.

(4) Nem támadhatja meg a jognyilatkozatát az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

(5) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható akkor is, ha az (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

(6) A szolgálati viszony alanyának titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.

(7) A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülésének szabályai irányadók azzal, hogy a jognyilatkozat megtételétől számított hat hónap - mint jogvesztő határidő - elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

(8) A megtámadást a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell közölni a másik féllel. Az eljárásra a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályok az irányadók.

8. § (1) Semmis az a jognyilatkozat vagy annak az a része, amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba vagy jogszabályba ütközik.

(2) A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

9. § (1) Érvénytelen a semmis és a sikeresen megtámadott jognyilatkozat.

(2) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

10. § (1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, valamint az annak alapján teljesített kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna.

(2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyt a rendvédelmi szerv köteles azonnali hatállyal megszüntetni.

(3) A rendvédelmi szerv hibájából eredő érvénytelenség esetén a hivatásos állomány tagjának fel nem róható magatartása szerinti felmentés szabályait és jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a feleknek a jognyilatkozat érvénytelenségéből kára származott, annak megtérítésére e törvénynek a kártérítési felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

8. A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülése

11. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - három év alatt évül el.

(2) A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség, valamint a bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény öt év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, annak megfelelő idő alatt évül el.

(3) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni.

(4) A kártérítés, valamint a sérelemdíj - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a károkozás vagy a személyiségi jogi sérelem bekövetkeztekor azonnal esedékes.

(5) Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

(6)[44] Az elévülést megszakítja az igény bírósági érvényesítése iránti keresetindítás, a keresetváltoztatás, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése.

(7) Az elévülés megszakadása, valamint az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

(8)[45] Az elévülés határidejébe nem számít bele a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény vonatkozásában benyújtott szolgálati panasz benyújtásától a szolgálati panasz elbírálásáig terjedő időtartam, kivéve, ha a 268. § (3) bekezdése alapján a szolgálati panasz elutasítására kerül sor.

9. A határidők számítása

12. § (1) Napon - ha jogszabály vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében közjogi szervezetszabályozó eszköz eltérően nem rendelkezik - naptári napot kell érteni.

(2) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés - így különösen a kézbesítés - történt.

(3) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel.

(4) A hónapokban vagy években megállapított határidő vagy időtartam lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, akkor a hónap utolsó napja.

(5) Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

(6) A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi. A határidőt az ellenkező bizonyításáig megtartottnak kell tekinteni.

III. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY SAJÁTOS JELLEGE

10. A szolgálati viszony jellege

13. § (1) A szolgálati viszony az állam nevében eljáró rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban és más jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.

(2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a rendvédelmi szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, akár életének és testi épségének kockáztatásával és egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.

(3) A rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagjának (2) bekezdés szerinti kötelmeihez igazodó, azok teljesítéséhez szükséges feltételeket, az e törvényben megállapított díjazást, juttatásokat és kedvezményeket biztosítja.

(4) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony létesítésekor vállalja, hogy az e törvényben meghatározott feltételekkel, a szolgálati érdekeknek megfelelően a rendvédelmi szerv bármely szervezeti egységénél kötelezhető szolgálatteljesítésre, vagy - beleegyezésével - az e törvényben meghatározott más szervezetnél szolgálat teljesítésére. A szolgálatteljesítési hely meghatározásakor a hivatásos állomány tagjának méltányolható érdekeit lehetőség szerint figyelembe kell venni.

(5) A miniszter a rendvédelmi szervnél rendszeresített szolgálati beosztásokat a szolgálati érdek figyelembevételével és a szolgálati tevékenység jellegének megfelelően állapítja meg.

(6) A szolgálati beosztás szolgálati jellegének megszűnése miatt a szolgálati beosztás nem hivatásos munkakörré való átminősítése esetén a hivatásos állomány tagja az átminősített munkakörben szolgálati viszonyban legfeljebb öt évig foglalkoztatható tovább.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott időtartam elteltével a hivatásos állomány tagját - a hivatásos állomány tagjának méltányolható érdekét is figyelembe véve, beleegyezésével - szolgálati beosztásba kell kinevezni, vagy szolgálati viszonyát a 80. § (2) bekezdés e) pontjának alkalmazásával meg kell szüntetni. Ha a hivatásos állomány tagja ezek egyikébe sem egyezik bele, szolgálati viszonyát a 86. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti felmentés szabályainak alkalmazásával kell megszüntetni.

11. A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei

14. § (1) A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei a hivatásos állomány tagjai tekintetében különösen a hűség, a nemzeti érdek előnyben részesítése, a méltóság és a tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a felelősségtudat, a szakszerűség, az együttműködés és az arányosság.

(2)[46]

(3)[47] Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a vezetői beosztást betöltőkkel és a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló vezetőkkel szemben támasztott további etikai alapelv a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség.

12. A rendfokozat

15. § (1) A hivatásos állomány tagja az állománycsoportjába tartozó, az általa betöltött szolgálati beosztás besorolása és a hivatásos állomány tagjának fizetési fokozata alapján meghatározott rendfokozattal rendelkezik.

(2) A hivatásos állomány tagja rendfokozata szerint

a) tiszthelyettesi,

b) zászlósi,

c) tiszti,

d) főtiszti vagy

e) tábornoki

állománycsoportba (a továbbiakban: rendfokozati állománycsoport) tartozik.

(3) A tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

a) őrmester,

b) törzsőrmester,

c) főtörzsőrmester.

(4) A zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

a) zászlós,

b) törzszászlós,

c) főtörzszászlós.

(5) A tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

a) hadnagy,

b) főhadnagy,

c) százados.

(6) A főtiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

a) őrnagy,

b) alezredes,

c) ezredes.

(7) A tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

a) dandártábornok,

b) vezérőrnagy,

c) altábornagy,

d) vezérezredes.

16. § (1) A hivatásos állomány tagját a rendfokozati állománycsoport első rendfokozatába kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik.

(2) A hivatásos állomány tagja rendfokozatát az adott rendvédelmi szervhez tartozásra utaló jelzővel együtt használja mind szóban, mind írásban.

13. Az egyenruha

17. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati feladatait az öltözködési szabályzatban előírtaknak megfelelően, a rendvédelmi szervnél rendszeresített egyenruhában vagy polgári ruhában látja el.

(2) Az egyenruha viselése a rajta elhelyezett szolgálati jelvénnyel együtt igazolja a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozást.

(3) A rendszeresített egyenruházati termékeket, rendfokozati jelzéseket és azok viselésének rendjét a miniszter állapítja meg.

(4) Az egyenruha viselésére a rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagjai, valamint az e törvényben meghatározott feltételekkel a rendvédelmi szerv hivatásos állományából nyugállományba helyezett szolgálati nyugdíjas jogosult.

(5) Az állománytáblázat tartalmazza a szolgálati beosztás ellátásához rendelt szolgálati öltözet típusát (a továbbiakban: ruházati ellátási norma).

14. Szolgálati igazolvány és jelvény

18. § (1) A hivatásos állomány tagját el kell látni a rendvédelmi szervhez tartozást és a szolgálati jogosultságokat igazoló szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel.

(2) A szolgálati igazolvány a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozáson túl - a miniszter által meghatározottak szerint - igazolhatja a hivatásos állomány tagjának

a) fegyverviselési jogosultságát, valamint

b) intézkedési jogosultságát.

(3)[48] A szolgálati igazolvány tartalmazza a hivatásos állomány tagjának arcképét, nevét, rendfokozatát, társadalombiztosítási azonosító jelét és aláírását, a rendvédelmi szerv megjelölését, továbbá az igazolvány azonosítószámát. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében a szolgálati igazolvány a hivatásos állomány tagjának társadalombiztosítási azonosító jelét nem tartalmazza. A miniszter a szolgálati igazolvány egyéb adattartalmáról is rendelkezhet.

(4) A szolgálati jelvény a rendvédelmi szervnél rendszeresített, azonosító számmal ellátott jelvény, amely a hivatásos állomány tagjának szolgálati, hatósági intézkedésre való jogosultságát igazolja az egyenruhán viselve vagy a szolgálati igazolvánnyal együttesen felmutatva.

IV. FEJEZET

AZ ALAPVETŐ JOGOK KORLÁTOZÁSA

15. A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása

19. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből kötelezhető arra, hogy szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét bejelentse, a tartózkodási helyéről a szolgálati elöljárót tájékoztassa, szolgálatképes állapotát fenntartsa.

(2) A hivatásos állomány tagja kötelezhető arra, hogy a külföldre utazását szolgálati elöljárójának bejelentse.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjának külföldre utazása az e törvényben foglaltak szerint megtiltható vagy korlátozható. A külföldre utazás korlátozása vagy megtiltása miatt felmerült költséget a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni.

20. § (1) A hivatásos állomány tagja a tartózkodási helyéről - szabadsága ideje alatt is - a szolgálatteljesítési helyére visszarendelhető.

(2) A visszarendelésre a szolgálati elöljáró jogosult. Nem rendelhető vissza a hivatásos állomány tagja, ha a visszarendelés a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna. A visszarendelés miatt felmerült költséget a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni. A visszarendelés miatt szolgálatban töltött időt a túlszolgálat szabályai szerint, a szabadság ideje alatt történő visszarendelés esetén a túlszolgálat szabályai szerint vagy a szabadság ismételt kiadásával kell ellentételezni.

16. A véleménynyilvánítás szabadsága

21. § (1) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést - a 103. §-ban meghatározott esetet kivéve - nem bírálhatja, arról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat.

(2) A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket a hivatásos állomány tagja nem állíthat elő és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt vagy emblémát nem függeszthet ki.

(3) Az országos parancsnok és az országos főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja, hogy a hivatásos állomány tagja az internetes felületen magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor a hivatásos állományba tartozására vonatkozó adatot hozzon nyilvánosságra.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezést megsérti, magatartását fegyelmi eljárásban kell vizsgálni.

(5) A hivatásos állomány érdek-képviseleti szerveinek tevékenységi körébe eső hirdetményei a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozhatók.

(6) A hivatásos állomány tagja nem kötelezhető arra, hogy politikai nézeteiről vagy pártszimpátiájáról - közvetlenül vagy közvetve - nyilatkozatot tegyen. A hivatásos állomány tagját a szolgálati viszonyával összefüggő jogai gyakorlásában és előmenetelében a politikai nézetei vagy pártszimpátiája hátrányosan nem érintheti és abból előnye sem származhat.

17. Gyülekezési jog

22. § (1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható.

(2) Nem engedélyezhető rendezvény a szolgálati helyen, ha az

a) politikai célt szolgál,

b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul vagy azt bírálja,

c) a rendvédelmi szerv iránti közbizalom megingatására alkalmas, vagy

d) a rendvédelmi szerv feladataival ellentétes célra irányul.

23. § (1) A helyszínen szolgálatot ellátók kivételével a hivatásos állomány tagja egyenruháját

a) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen nem viselheti, továbbá

b) egyéb politikai rendezvényen, valamint a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen csak a rendvédelmi szervet képviselő személyként, az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést megsérti, magatartását fegyelmi eljárásban kell vizsgálni.

18. Egyesülési jog

24. § (1) A hivatásos állomány tagjai érdek-képviseleti szerveket az egyesülési jog alapján - az e törvényben meghatározott keretek között - hozhatnak létre, valamint csatlakozhatnak azokhoz. A hivatásos állomány tagjának joga, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekei előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdek-képviseleti szervezetet alakítson, továbbá az általa választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően - belépjen, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjon.

(2) Az érdek-képviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel - ideértve a rendvédelmi szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is - nem akadályozhatják meg a rendvédelmi szerv jogszerű és rendeltetésszerű működését, a hivatásos állomány tagjának a parancs és az intézkedés végrehajtására vonatkozó kötelezettségének teljesítését.

(3) A hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a rendvédelmi szerv feladataival ellentétes.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést megsérti, magatartását fegyelmi eljárásban kell vizsgálni.

(5) A hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függő, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezettel fennálló, valamint újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen, az állományilletékes parancsnoknak írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy az ellátott szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, vagy a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti. Az állományilletékes parancsnok köteles a döntését megindokolni.

(6) A hivatásos állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén tagja lehet az illetékes szakmai kamarának.

25. § A 24. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, szervezett politikai tevékenységet folytató szervezethez, alapítványhoz való csatlakozásra és tevékenységében való részvételre is.

19. Az anyanyelv használata

26. § A rendvédelmi szerveknél a szolgálati érintkezés nyelve a magyar. E korlátozáson túl a hivatásos állomány tagja anyanyelvét szabadon használhatja.

20. Választójog

27. § (1) A hivatásos állomány tagja nem lehet országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati képviselő, és nem tölthet be főpolgármesteri, polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget.

(2) A hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni, ha az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként nyilvántartásba vették, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe való megválasztását, valamint annak elmaradását.

28. § (1) A hivatásos állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, továbbá népszavazáson szavazhasson.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választás, népszavazás előtt legalább tizenöt nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára - ha a választásról szóló törvény másképpen nem rendelkezik -, hogy a szolgálatteljesítési helyén szavazhasson.

21. A munka és foglalkozás szabad megválasztása

29. § A hivatásos állomány tagja

a) szolgálati beosztásában a polgári szakképesítését a szolgálat ellátására vonatkozó szabályoknak megfelelően gyakorolhatja,

b) más keresőfoglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségről szóló 108-110. §-a figyelembevételével folytathat.

22. A tulajdonjog gyakorlásának korlátozása

30. §[49] Az országos parancsnok, az országos főigazgató vagy az állományilletékes parancsnok munkabiztonsági okból vagy a szolgálatellátás rendjének fenntartása és ellenőrizhetősége érdekében megtilthatja, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálatban a miniszteri rendeletben meghatározott egyes vagyontárgyakat, magáncélú telekommunikációs eszközöket, valamint meghatározott összeget meghaladó készpénzt vagy - a bankkártya kivételével - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszközt magánál tartson, továbbá korlátozhatja a magáncélú telekommunikációs eszközöknek a szolgálatellátás során történő használatát.

V. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY ALANYAI

23. A szolgálati viszony alanyai

31. § (1) A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a rendvédelmi szerv, valamint a szolgálatában álló hivatásos állomány tagja.

(2) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat - az e törvényben, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

(3) Kormányrendelet meghatározza azokat a munkáltatói jogokat, amelyeket a miniszter, az országos parancsnok, az országos főigazgató vagy az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó vezető gyakorol.

24. Tábornok szolgálati viszonyával kapcsolatos döntések

32. § (1) A hivatásos állomány tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja (a továbbiakban: tábornok) szolgálati viszonyának létesítéséről, megszüntetéséről, a tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatba történő kinevezésről vagy előléptetésről, a tábornoki rendfokozat visszavonásáról, továbbá a tábornokra vonatkozó rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítés kiszabásáról - az állományilletékes parancsnok által lefolytatott fegyelmi eljárást követően - a miniszter javaslatára a köztársasági elnök dönt.

(2) A miniszternek a tábornok szolgálati viszonyának megszüntetésére, valamint rendfokozatát vagy szolgálati viszonyát érintő fegyelmi fenyítés kiszabására vonatkozó előterjesztését haladéktalanul közölni kell a tábornokkal.

(3)[50] A tábornok az előterjesztéssel szemben bírósághoz fordulhat, és ezt a miniszternek köteles írásban jelenteni.

(4) A kereset jogerős elbírálásáig az előterjesztés nem terjeszthető a köztársasági elnök elé. A tábornok a keresetindítás jogáról a köztársasági elnökhöz címzett írásos nyilatkozatával lemondhat, ha a szolgálati viszony megszüntetését ő kezdeményezte vagy azzal egyetért.

(5)[51] Ha a tábornok közszolgálati jogvitát kezdeményez, a per alperese a javaslatot tevő miniszter által vezetett minisztérium.

VI. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

25. A szolgálati viszony létesítésének feltételei

33. § (1) Szolgálati viszony azzal az önként jelentkező, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető,

a) aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, és életkora - az e törvényben meghatározott kivételekkel - a hivatásos szolgálat rá irányadó felső korhatáránál legalább tíz évvel kevesebb,

b)[52] aki rendelkezik a tervezett szolgálati beosztás besorolási osztálya szerint meghatározott iskolai végzettséggel és szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban a szolgálati viszony létesítésének feltételeként meghatározott felsőfokú szakképzettséggel, szakképzettséggel vagy szakképesítéssel,

c)[53] aki a hivatásos szolgálatra és a tervezett szolgálati beosztására egészségi, pszichológiai és fizikai szempontból alkalmas,

d)[54] akinek életvitele nem kifogásolható, és aki írásban tudomásul veszi, hogy azt a szolgálati viszony létesítését megelőzően, valamint a szolgálati viszony fennállása alatt ellenőrizhetik,

e) aki elfogadja egyes alapvető jogainak e törvény szerinti korlátozását,

f)[55] - olyan szerv esetében, ahol törvény lehetővé teszi, hogy az ott foglalkoztatott szolgálati feladatainak törvényes ellátását megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizzék - aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonyának fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül - a törvényben meghatározott esetekben és módon - az arra törvényben kijelölt szerv törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti,

g) aki tudomásul veszi és elfogadja a hivatásos szolgálattal járó, szolgálati viszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott kötelezettségeket és elvárásokat, valamint

h) akinél nem állnak fenn a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmények.

(2) Nem létesíthető szolgálati viszony az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő olyan személlyel, akinek tervezett szolgálati beosztása nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásnak minősül, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés során kiállított biztonsági szakvélemény szerint a biztonsági feltételeknek nem felel meg, kivéve, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítését jóváhagyta.

(3) Ha a hivatásos állományba jelentkezővel szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítését nem hagyta jóvá a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy, a rendvédelmi szerv a hivatásos állományba jelentkező részére más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső szolgálati beosztást ajánlhat fel. Ha a rendvédelmi szerv nem ajánl fel másik szolgálati beosztást, vagy ha a hivatásos állományba jelentkező a neki felajánlott szolgálati beosztást nem fogadja el, szolgálati viszony nem létesíthető.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel egyidejűleg a kifogástalan életvitel ellenőrzésére nem kerül sor. Ebben az esetben a hivatásos állományba jelentkező személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmény nem áll fenn. A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatására intézkedni kell, és csak akkor lehet a hivatásos állományba jelentkezővel szolgálati viszonyt létesíteni, ha a jelentkező életvitele az ellenőrzés alapján nem kifogásolható.

(5) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket a hivatásos állományba jelentkezőnek kell igazolnia eredeti okirattal vagy annak hiteles másolatával.

(6) Ha a szolgálati viszony létesítésének feltétele a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés, a hivatásos szolgálatra jelentkezőnek a jelentkezéskor írásban hozzá kell járulnia ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell.

(7) A rendvédelmi szervnél szolgálati viszony létesítésekor tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba az (1)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésekor is csak az a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy nevezhető ki, aki államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik.

(8) A rendvédelmi szerv az (1) és (6) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt ellenőrizheti vagy az ellenőrzését kezdeményezheti.

26. Szolgálati viszony létesítése áthelyezéssel

34. § (1)[56] Ha a szolgálati viszony létesítése kormányzati szolgálati jogviszonyból, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyból (a továbbiakban: adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony) vagy a Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából áthelyezéssel történik, próbaidő kikötésére nem kerül sor.

(2)[57] Ha a szolgálati viszony közszolgálati jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, egészségügyi szolgálati jogviszonyból, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyból, szerződéses határvadász jogviszonyból vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyból áthelyezéssel létesül, a próbaidő kikötése kötelező, azzal, hogy próbaidő legfeljebb hat hónap időtartamra köthető ki. Mellőzhető a próbaidő kikötése, ha az áthelyezett rendelkezik a szolgálati beosztás ellátásához előírt rendvédelmi képzettséggel.

(3)[58] Ha a szolgálati viszony olyan személy áthelyezésével létesül, akinek korábbi szolgálati viszonya áthelyezéssel változott közszolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyra vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyra, a próbaidőre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, feltéve, hogy az érintett rendelkezik a szolgálati beosztás ellátásához előírt rendvédelmi képzettséggel.

(4) Szolgálati viszony létesítésére a hivatásos szolgálat felső korhatáráig kerülhet sor. Egyebekben az áthelyezettnek meg kell felelnie a szolgálati viszony létesítéséhez a 33. § (1)-(6) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

35. §[59] Ha a rendvédelmi szervnél megüresedő szolgálati beosztást a rendvédelmi szerv állományából az e törvény szerinti előmenetel alapján nem lehet betölteni, előnyben kell részesíteni a rendvédelmi szerv vagy más rendvédelmi szerv hivatásos állományából, a Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából, továbbá a kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyból tartalékállományba kerülteket.

35/A. §[60] Ha a szolgálati viszonyt létesítő személy a szolgálati viszony létesítését közvetlenül megelőzően a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban, vagy adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül létesít szolgálati viszonyt, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

27. Hivatásos állományba visszavétel

36. § (1) Kérelmére a szolgálat érdekének figyelembevételével hivatásos állományba visszavehető az, aki

a) korábban szolgálati viszonyban állt, és

b) megfelel a 33. § (1)-(6) bekezdésében a szolgálati viszony létesítéséhez meghatározott feltételeknek.

(2)[61] A hivatásos állományba visszavételre a hivatásos szolgálat felső korhatárát megelőző tíz évig, egészségkárosodási ellátásra jogosult esetében a hivatásos szolgálat felső korhatáráig kerülhet sor.

(3) A hivatásos állományba visszavételkor nem kell próbaidőt kikötni, ha a szolgálati viszony megszűnése és a hivatásos állományba visszavételre irányuló kérelem benyújtása között öt évnél kevesebb idő telt el. Legfeljebb hat hónap időtartamú próbaidőt lehet kikötni, ha a szolgálati viszony megszűnése és a hivatásos állományba visszavétel kérelmezése között öt évnél több idő telt el.

37. § (1) Ismételt szolgálati viszony a 36. § szerinti feltételekkel határozott időre is létesíthető a hivatásos állomány szolgálatból tartósan távol levő tagjának helyettesítésére.

(2) A határozott idejű szolgálati viszony időtartamát naptárilag vagy a helyettesítés indoka megszűnésének időpontjához kötve kell meghatározni.

(3) Határozott idejű szolgálati viszony legfeljebb három évre létesíthető, és - ha a helyettesítésre okot adó körülmény nem szűnt meg - további két alkalommal három évvel meg lehet hosszabbítani.

38. § (1) A rendvédelmi szerv a 37. § szerinti határozott idejű szolgálati viszonyba visszavehető személyekkel való kapcsolattartás, valamint a hivatásos állományba visszavétel megkönnyítése érdekében tartalékos-nyilvántartást vezet.

(2) A tartalékos-nyilvántartásba azt lehet felvenni, aki

a) szolgálati viszonya megszűnésekor a rendvédelmi szervnél legalább öt év tényleges szolgálati idővel rendelkezett,

b)[62] a hivatásos szolgálatra a szolgálati viszony megszűnésekor egészségi, pszichológiai és fizikai szempontból alkalmas volt,

c) megfelel a szolgálati viszony megszűnése előtt betöltött utolsó szolgálati beosztásához előírt képesítési követelményeknek,

d) a szolgálati viszony megszűnésekor az ötvenötödik életévét még nem töltötte be, és

e) szolgálati viszonya nem a 80. § (1) bekezdés a), f), g) pontjában, a 80. § (2) bekezdés b), c) pontjában vagy a 86. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott okból szűnt meg.

(3) A tartalékos-nyilvántartásba vételt a rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány volt tagja is kezdeményezheti. A nyilvántartásba vételhez szükséges a hivatásos állomány volt tagjának hozzájárulása.

(4) A tartalékos-nyilvántartásban tíz évig tartható nyilván a hivatásos állomány volt tagja, ez az időtartam egy alkalommal öt évvel meghosszabbítható. A tartalékos-nyilvántartásból a hivatásos állomány volt tagját kérelmére törölni kell.

(5) A tartalékos-nyilvántartásban szereplők részére a rendvédelmi szerv - évente legfeljebb tíz nap időtartamban - továbbképzési programokat szervezhet.

(6) Ha szükségessé válik a hivatásos állomány tartósan távol lévő tagjának helyettesítése, az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás betöltése érdekében az állományilletékes parancsnok tájékoztatást kérhet a tartalékos-nyilvántartásban szereplő, a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas személyek nevéről és elérhetőségéről.

(7) A tartalékos-nyilvántartásban a hivatásos állomány volt tagjának nevét, személyes adatait, végzettségét és képzettségét, valamint a korábban betöltött szolgálati beosztásait lehet nyilvántartani.

(8) A tartalékos-nyilvántartás kezelésével kapcsolatos részletes szabályokat miniszteri rendelet állapítja meg.

39. § (1) Akinek szolgálati viszonya a 82. § (1) bekezdés b) pontja alapján szűnt meg, azt mandátumának lejárta, tisztségének megszűnése után - tizenöt napon belül előterjesztett kérelmére - a hivatásos állományba vissza kell venni, ha nem esik a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmények hatálya alá.

(2)[63] Akinek rokkantsági, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a felülvizsgálat során megszüntették, azt a hivatásos állományba akkor lehet visszavenni, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek.

(3) Azt, akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg, és rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását megszüntették, akkor lehet a hivatásos állományba visszavenni, ha részére az egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztást lehet biztosítani.

40. § Hivatásos állományba visszavételkor a hivatásos állomány tagját a tervezett szolgálati beosztásának megfelelő besorolási kategóriába és a fizetési fokozatba történő besorolás alapjául szolgáló szolgálati ideje figyelembevételével megállapított fizetési fokozatba kell besorolni.

28. A szolgálati viszony létesítését kizáró körülmények

41. § (1) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,

a) aki büntetett előéletű,

b) aki a betöltendő szolgálati beosztásnak megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította,

ca) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

cb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

cc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ce) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cf) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

cg) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

d) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

e) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,

f)[64] aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll,

g) aki korábban már állt szolgálati viszonyban és szolgálati viszonya a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja, vagy a 86. § (2) bekezdés b)-d) pontja alapján szűnt meg, a szolgálati viszony megszűnését, továbbá - ha az később telik le - a büntetőjogi jogkövetkezmények megszűnését követő öt évig.

(2) Az (1) bekezdés c) pont cc)-cg) alpontjában és az (1) bekezdés e) pontjában foglalt kizáró októl az állományilletékes parancsnok eltekinthet, ha a mentesítés már bekövetkezett.

29. A kifogástalan életvitel ellenőrzése

42. § (1)[65] A hivatásos állományba jelentkező életvitelét a hivatásos állományba vétel előtt, a rendvédelmi oktatási intézmény tanulója, valamint a rendvédelmi tisztjelölt életvitelét a tanulói, valamint a hallgatói jogviszony létesítése előtt, továbbá a hivatásos állomány tagja, a tanuló, valamint a rendvédelmi tisztjelölt életvitelét a miniszter által meghatározott gyakorisággal, de legfeljebb évente egy alkalommal a jogviszony fennállása alatt ellenőrizni kell. A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból a kifogásolható életvitelre alapos okkal lehet következtetni.

(2) A jelentkező, valamint a hivatásos állomány tagja életvitelének ellenőrzésére nem kerül sor, ha a jelentkező tervezett szolgálati beosztása vagy a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztása nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásnak minősül. Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg

a) a hivatásos állomány nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztást betöltő tagjával szemben, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, intézkedni kell a hivatásos állomány tagja életvitelének soron kívüli ellenőrzésére;

b) a hivatásos állományba jelentkezővel szemben, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítését a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, de a rendvédelmi szerv a jelentkező részére más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső szolgálati beosztás felajánlását tervezi, intézkedni kell a kifogástalan életvitel-ellenőrzés lefolytatására.

(2a)[66] A hivatásos állomány tagjának 1. mellékletben meghatározott személyes és bűnügyi adatait, valamint a közeli hozzátartozójának a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatait a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv a kifogástalan életvitel ellenőrzés céljából megismerheti, ennek tényét előbbi esetben a hivatásos állomány tagja vagy a hivatásos állományba jelentkező, utóbbi esetben a közeli hozzátartozó írásban tudomásul veszi.

(3) Szolgálati viszony a 33. §-ban meghatározott feltételeken túl akkor létesíthető vagy az a 86. § (9) és (10) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel tartható fenn, ha a hivatásos állomány tagja vagy a hivatásos állományba jelentkező

a)[67]

b)[68] a 3. melléklet szerinti adatlapon szereplő nyilatkozattal írásban tudomásul veszi az életvitele kifogástalanságának ellenőrzése érdekében a (4) bekezdésben meghatározottaknak a felvételét megelőzően és a szolgálati viszony tartama alatt történő ellenőrzését,

c) csatolja a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a 2. melléklet szerinti nyilatkozatát.

(4) Az életvitel nem kifogástalan, ha

a) a jelentkező esetében fennállnak a 41. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró körülmények,

b) a hivatásos állomány tagjával szemben bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztést vagy elzárást szabott ki, vagy kényszergyógykezelését rendelte el, vagy

c) a jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja nem felel meg - különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyai megváltozására, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára - a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátása követelményének.

(5) A (3) és (4) bekezdésben

a) a hivatásos állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseket a rendvédelmi oktatási intézmény hallgatójára, valamint tanulójára,

b) a hivatásos állományba jelentkezőre vonatkozó rendelkezéseket a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőre

is alkalmazni kell azzal, hogy esetükben a szolgálati viszonyon a hallgatói, tanuló jogviszonyt kell érteni.

(6)[69] A kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatásához a 3. melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni, az abban foglalt adatokat a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv kezeli.

(6a)[70] A rendvédelmi szervnek átadott 3. melléklet szerinti adatlapot a rendvédelmi szerv zárt borítékban továbbítja a kifogástalan életvitel ellenőrzését lefolytató szervnek.

(7)[71] A (4) bekezdésben írt feltételek ellenőrzését

a) a saját állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat,

b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében az Alkotmányvédelmi Hivatal,

c) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv irányításáért felelős miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szerv esetében a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv

[az a)-c) pont ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv] végzi.

(8)[72] A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetésről vagy kényszergyógykezelés elrendeléséről a jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság haladéktalanul értesíti az állományilletékes parancsnokot, aki - a kifogástalan életvitel-ellenőrzés lefolytatása nélkül - a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követő nappal megállapítja, hogy a hivatásos állomány tagjának életvitele kifogásolható, és e törvény szerint intézkedik a szolgálati viszony megszüntetése érdekében.

(9) A kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv annak ellenőrzése érdekében, hogy a (4) bekezdésben foglalt, az életvitel kifogásolhatóságát megalapozó körülmények fennállnak-e, a kifogástalan életvitel ellenőrzése során[73]

a)[74] adatot igényelhet a hivatásos állományba jelentkezőről, a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőről, a tanulóról, a rendvédelmi tisztjelöltről, valamint a hivatásos állomány tagjáról, továbbá a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóról a bűnügyi nyilvántartó szerv valamennyi bűnügyi nyilvántartásából, továbbá a rendvédelmi szervek nyilvántartásaiból, és betekinthet az e szerveknél folyamatban lévő vagy befejezett fegyelmi eljárás irataiba,

b)[75] lakóhelyén, tartózkodási helyén, munkahelyén nyíltan vagy a rendőri jelleg leplezésével környezettanulmányt készíthet a hivatásos állományba jelentkezőről, a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőről, a tanulóról, a rendvédelmi tisztjelöltről vagy a hivatásos állomány tagjáról.

43. § (1)[76] A hivatásos állomány tagját, a hivatásos állományba vagy rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőt, a tanulót, valamint a rendvédelmi tisztjelöltet az ellenőrzés megkezdéséről, valamint befejezéséről nem kell tájékoztatni, az elvégzett vizsgálat eredményét azonban közölni kell vele.

(2) Az elvégzett vizsgálat eredménye alapján azt, hogy a kifogásolható életvitelt megalapozó, a 42. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak-e,

a) a hivatásos állomány tagja esetében az állományilletékes parancsnok,

b)[77] a tanuló esetében a rendvédelmi oktatási intézmény vezetője,

c)[78] a hivatásos állományba vagy rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkező esetében a kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv

d)[79] a rendvédelmi tisztjelölt esetében a vele rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyt létesítő rendvédelmi szerv országos parancsnoka

állapítja meg.

(3) Ha az elvégzett vizsgálat azt állapítja meg, hogy a hivatásos állomány tagjának életvitele a 42. § (4) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható, az állományilletékes parancsnok döntésének meghozatala előtt köteles az érintettet az életvitel kifogásolására okot adó körülményről, az azt alátámasztó tényekről és megállapításokról tájékoztatni. A minősítő engedélye nélkül nem adható tájékoztatás olyan tényről, adatról, amely minősített adat. Az elé tárt tényekről és körülményekről, valamint megállapításokról a hivatásos állomány tagját az állományilletékes parancsnok a döntés meghozatala előtt meghallgatja.

(4) Az állományilletékes parancsnok az elvégzett vizsgálat megállapításai, a (3) bekezdés szerinti meghallgatás alapján és a rendvédelmi szerv szolgálati érdekeit is figyelembe véve dönt arról, hogy a hivatásos állomány tagjának életvitele a 42. § (4) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható-e.

(5)[80]

(6)[81] A kifogástalan életvitelt ellenőrző szervet a kifogástalan életvitel ellenőrzését kezdeményező rendvédelmi szerv az erről szóló döntés meghozatalától számított nyolc napon belül tájékoztatja arról, hogy a jelentkezővel létesült-e szolgálati viszony, tanulói jogviszony vagy rendvédelmi tisztjelölti jogviszony. A keletkezett iratokat, adatokat - a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozatot kivéve - meg kell semmisíteni, ha

a) nem létesül szolgálati viszony, tanulói jogviszony vagy rendvédelmi tisztjelölti jogviszony, az erről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon belül, vagy

b) a szolgálati viszony, tanulói jogviszony vagy rendvédelmi tisztjelölti jogviszony fennállása alatti ellenőrzés kifogásolható életvitelt nem állapít meg, az ellenőrzés befejezésétől számított nyolc napon belül.

(7)[82] Ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy kifogásolható a hivatásos állomány tagjának, a tanulónak vagy a rendvédelmi tisztjelöltnek az életvitele, a keletkezett iratok, adatok az ellenőrzés befejezését követő öt évig kezelhetők, kivéve, ha az iratokat a (6) bekezdésben meghatározottak alapján meg kell semmisíteni.

29/A. Az előzetes véleményalkotási eljárás[83]

43/A. §[84] (1) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint lefolytatott előzetes véleményalkotási eljárás keretében tájékoztatást nyújt arról, hogy a (2) és (3) bekezdés szerinti vezetői kinevezéssel, elismeréssel vagy vezényléssel érintett személy kapcsán felmerül-e olyan adat, amely alapján a rendvédelmi szerv tekintélyét, a működésébe vetett közbizalmat megingató információk kerülhetnek nyilvánosságra.

(2) Előzetes véleményalkotási eljárást

a) vezetői beosztásba tartozó kinevezést,

b) a 179. § (1) bekezdés g) és i) pontja szerinti elismerést, valamint

c) a (3) bekezdés a) pontja szerinti rendvédelmi szervet irányító miniszter által vezetett minisztériumba vagy az e miniszter által irányított szervhez vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba vezénylést

megelőzően lehet lefolytatni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előzetes véleményalkotási eljárás lefolytatására

a) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv irányításáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az e miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szerv tekintetében,

b) kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának, az a) pont szerinti rendvédelmi szervet irányító miniszter által vezetett minisztériumba vagy az e miniszter által irányított szervhez vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba vezénylés esetén a vezénylés helye szerinti szerv munkáltatói jogkört gyakorlójának kezdeményezésére

kerülhet sor.

30. Kinevezés és szolgálati beosztásba helyezés

44. § (1) A szolgálati viszony a hivatásos állományba való kinevezéssel és annak elfogadásával határozatlan vagy e törvény rendelkezése alapján határozott időre létesül.

(2) A hivatásos állományba kinevezett személy esküt tesz, amelynek szövege a következő:

"Én..................................becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom, szolgálati kötelezettségemet, ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem; elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimről legjobb tudásom szerint gondoskodom; hivatásomat a magyar nemzet javára gyakorolom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint:) Isten engem úgy segéljen!"

(3) Ha a hivatásos állomány tagja az eskü letételét megtagadja, a szolgálati viszony létesítésére az érvénytelenség szabályait kell alkalmazni.

(4) Az eskü letételéig a hivatásos állomány tagja nem állítható szolgálatba.

45. § (1) A hivatásos állományba kinevezésről készült okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a szolgálati viszony kezdetét, a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztását és a hivatásos állomány tagjának besorolását, szolgálati és szolgálatteljesítési helyét, rendfokozatát, illetményét, ruházati ellátási normáját, szolgálatteljesítési időrendjét, továbbá próbaidő kikötésénél a próbaidő tartamát és ha szükséges, a képzettségek megszerzésére kötelezést. A kinevezési okmány egy példányát a hivatásos állomány tagjának át kell adni.

(2) Ha a hivatásos állományba kinevezés a miniszter vagy az országos parancsnok hatáskörébe tartozik, az állományba vételt és rendfokozatba kinevezést a miniszter vagy az országos parancsok, egyéb, a szolgálati beosztásba helyezéssel kapcsolatos rendelkezést az állományilletékes parancsnok munkáltatói intézkedése tartalmazza.

(3) A hivatásos állomány tagja részére legkésőbb az első szolgálat megkezdésekor a munkaköri leírását át kell adni, és tájékoztatni kell őt a szolgálat teljesítéséhez szükséges munkavédelmi szabályokról, valamint a szolgálatteljesítés rendjéről.

(4)[85] A hivatásos állomány tagját a szolgálatteljesítés alapvető feltételeiről és szempontjairól a személyügyi igazgatásra vonatkozó rendelkezések között a miniszter által meghatározott rendben és tartalommal tájékoztatni kell.

46. § (1) A hivatásos állomány pályakezdő tagja az "A" besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba, annak első fizetési fokozatába és rendfokozatába nevezhető ki. A tanulmányait kiváló vagy annak megfelelő minősítésű eredménnyel végző pályakezdőt a kinevezésre jogosult az "A" besorolási kategória második fizetési fokozatába is kinevezheti.

(2)[86] A hivatásos állomány nem pályakezdő tagját a szolgálati viszony létesítésekor az általa betöltendő, végzettségének és képzettségének megfelelő szolgálati beosztás besorolási kategóriájába kell besorolni.

(3)[87] A (2) bekezdés szerint hivatásos állományba felvett személy részére elő kell írni a rendvédelmi szerv jellegének megfelelő felsőfokú szakképzettség, szakképzettség vagy szakképesítés és egyéb előírt rendvédelmi képzettség megszerzését és vizsga letételét. A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a képzettség, vizsga megszerzéséhez szükséges képzést önhibájából nem kezdte meg, azt a meghatározott idő alatt nem fejezte be, vagy a vizsgát nem tette le.

(4) Szolgálati viszony a kinevezési okmányban felsorolt, változó szolgálatteljesítési helyen történő szolgálatteljesítésre is létesíthető.

(5) Külföldi szolgálatteljesítésre szolgálati beosztást létesíteni csak akkor lehet, ha az a munkaköri feladatok ellátásából természetszerűleg következik, és a hivatásos állomány tagja az azzal kapcsolatos feltételek ismeretében a szolgálati beosztásba helyezésébe beleegyezett.

47. § (1) Az a szolgálati viszonyt létesítő személy, aki még nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott rendvédelmi szakmai képesítéssel, nem láthat el olyan szolgálatot, amelyhez a rendvédelmi szerv jellegének megfelelő rendvédelmi szakmai képesítés megléte szükséges, és önálló intézkedésre nem jogosult. Szolgálatát csak a hivatásos állomány önálló intézkedésre jogosult tagjának irányítása mellett vagy kötelékben teljesítheti.

(2) A hivatásos állomány tagját a feltételek biztosítása mellett, megfelelő határidő kitűzésével kötelezni kell az (1) bekezdés szerinti képzettség megszerzésére. Ha ennek az előírt határidőben önhibájából nem tesz eleget, a szolgálati viszonya a 82. § (1) bekezdés a) pontja alapján a törvény erejénél fogva megszűnik.

48. §[88] Az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy hivatásos állományba való visszavételéről, valamint a szolgálati járandóságban részesülő személy szenior állományba vételéről az állományilletékes parancsnok - az öregségi nyugdíjnak, a korhatár előtti ellátásnak vagy a szolgálati járandóságnak a Tny. 83/C. § (1) bekezdése, valamint a Knytv. 11/A. §-a szerinti szüneteltetése érdekében, az érintett személy nevének és társadalombiztosítási azonosító jelének megküldésével - haladéktalanul értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.

31. Próbaidő

49. § (1) A szolgálati viszony létesítésekor - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - legalább három, de legfeljebb tizenkét hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. Tizenkét hónap próbaidőt kell kikötni, ha a jelentkező nem rendelkezik a 47. § (1) bekezdése szerinti, a rendvédelmi szerv jellegének megfelelő rendvédelmi szakmai képesítéssel.

(2) A hivatásos állomány tagja a próbaidő alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult.

(3) A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.

(4) A középfokú rendvédelmi oktatási intézményben tanulmányokat folytató személyt - a miniszter által meghatározott feltételekkel és rendben - az első oktatási év eredményes befejezése után legalább hat, de legfeljebb tizenkét havi próbaidő kikötésével a képzés szintjének megfelelően, tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó "A" besorolási kategóriájú szolgálati beosztás első fizetési fokozatába kinevezéssel, hivatásos állományba lehet venni. Szolgálatellátására a 47. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó.

50. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja részére próbaidőt kötöttek ki, a próbaidő elteltekor dönteni kell a véglegesítéséről.

(2) A véglegesítés előtt az állományilletékes parancsnok meggyőződik

a) - ha volt ilyen előírás - az előírt képzettség megszerzéséről,

b)[89] az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételeknek való megfelelésről,

c) a hivatásos állomány tagjának a hivatásos szolgálat alatt tanúsított magatartásáról, szakmai felkészültségéről és teljesítményéről,

valamint kikéri a hivatásos állomány tagja szolgálati elöljárójának véleményét.

(3) Ha a hivatásos állomány tagjának véglegesítését az állományilletékes parancsnok elutasítja, a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal a próbaidő alatt meg kell szüntetni.

VII. FEJEZET

ÁLLOMÁNYBA TARTOZÁS ÉS A SZOLGÁLAT TELJESÍTÉSE RENDVÉDELMI SZERVEN KÍVÜL

51. § (1) A hivatásos állomány tagja annak a rendvédelmi szervnek az állományába tartozik, amelybe őt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - ott teljesíti.

(2)[90] A hivatásos állomány tagja a szolgálatát a rendvédelmi szerven kívül teljesítheti

a) a miniszter által vezetett minisztériumban,

b) a miniszter irányítása alatt álló költségvetési szervnél,

c) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél, vagy

d) a miniszter vagy a miniszter irányítása alá tartozó személy, szervezet tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságnál vagy annak leányvállalatánál

meghatározott munkakör, álláshely vagy feladat ellátásával, szolgálati beosztásban, kormánytisztviselői, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban betölthető, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, a d) pont szerinti esetben továbbá munkavállalói munkakörben.[91]

(3) Hivatásos szolgálat kormányzati, rendvédelmi érdekből a rendvédelmi szerven kívül a következő szerveknél is teljesíthető:

a) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem,

b) az ügyészi szervezet,

c) a (2) bekezdésen kívüli közigazgatási vagy államigazgatási szerv,

d)[92] a Sándor-palota,

e) a Magyar Honvédség,

f) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kívüli más, állami fenntartású felsőoktatási intézmény,

g) tudományos intézmény,

h) rendvédelmi célú tevékenységet folytató állami tulajdonban levő gazdálkodó szerv,

i) egészségügyi intézmény,

j) a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezet, valamint

k) rendészeti adatfeldolgozást végző szerv [a c)-k) pontban meghatározott szervek a továbbiakban együtt: más szerv].

(3a)[93] A szolgálatteljesítésre sor kerülhet kormányzati igazgatási szervhez történő hatósági vezényléssel is (a továbbiakban: hatósági vezénylés), amennyiben a rendvédelmi szerv által ellátott hatósági hatáskör törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervhez kerül. Hatósági vezényléssel a hivatásos állomány azon tagja vezényelhető, aki a hatáskör telepítés napját megelőző napon olyan szolgálati beosztást töltött be, amelyben a megváltozó hatáskörbe tartozó feladatot, vagy ahhoz kapcsolódó feladatot, illetve a hatósági vezényléssel érintett beosztáshoz, munkakörhöz kapcsolódó funkcionális feladatot látott el.

(4) Hivatásos szolgálat kormányzati, rendvédelmi érdekből az Európai Unió intézményeinél és nemzetközi szervezetnél is teljesíthető.

VIII. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA

32. A szolgálati viszony módosulásának esetei

52. § (1) A szolgálati viszony - az e törvényben meghatározott eseteket kivéve - a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével módosítható.

(2) A módosítás esetei különösen:

a) szolgálati beosztás módosítása

aa) magasabb szolgálati beosztásba helyezéssel,

ab) azonos besorolású másik szolgálati beosztásba helyezéssel,

ac) alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezéssel,

ad) vezetői beosztásba történő kinevezéssel és a vezetői kinevezés visszavonásával,

b) áthelyezés rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez,

c) átrendelés,

d) más szervhez vezénylés,

e) vezénylés a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez,

f) vezénylés az ügyészi szervezethez,

g) vezénylés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre,

h) külföldi szolgálatra vezénylés,

i) megállapodás az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvételre,

j) megbízás helyettesítésre,

k) szolgálati viszony szüneteltetése,

l)[94] rendelkezési állományba helyezés, valamint rendelkezési állományba helyezés megszűnését követően szolgálati beosztásba helyezés,

m) nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés,

n) könnyített szolgálatban foglalkoztatás.

o)[95] hatósági vezénylés.

33. Szolgálati beosztás módosítása

53. § (1) A hivatásos állomány tagja szervezeti egységen belül magasabb szolgálati beosztásba csak beleegyezésével helyezhető, feltéve, hogy a tervezett szolgálati beosztás ellátásához szükséges képesítési és alkalmassági feltételeknek megfelel.

(2) Szervezeti egységen belül azonos besorolású másik szolgálati beosztásba helyezéshez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, azonban az új szolgálati beosztásba előírt képesítési és alkalmassági feltételeknek ebben az esetben is meg kell felelni.

54. § (1) Ha a hivatásos állomány nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztást betöltő tagjával szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, a hivatásos állomány tagját a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásból azonnali hatállyal fel kell menteni.

(2) A szolgálati beosztásból történő felmentéssel egyidejűleg intézkedni kell a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére. A szolgálati beosztásból történő felmentés időpontjától a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya szünetel.

(3) Ha a kifogástalan életvitel-ellenőrzés az életvitel kifogásolhatóságát állapítja meg, a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés b) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

(4) Ha a kifogástalan életvitel-ellenőrzés kifogásolható életvitelt nem állapít meg, a hivatásos állomány tagja részére a rendvédelmi szervnek az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti eleménél - feltéve, hogy felajánlható szolgálati beosztással rendelkezik - másik, képzettségének, végzettségének megfelelő, de nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső szolgálati beosztást kell felajánlani. A felajánlott szolgálati beosztás a korábbi szolgálati beosztással azonos besorolású vagy alacsonyabb szolgálati beosztás is lehet.

(5) A felajánlott szolgálati beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztás elfogadásáról öt munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott szolgálati beosztást elutasította volna.

(6) Ha a (4) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, úgy az érintettet beleegyezésével a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig rendelkezési állományba kell helyezni. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(7) A (6) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt a hivatásos állomány tagja részére a szolgálati beosztásból történő felmentését megelőző - a korábbi szolgálati beosztás tényleges betöltéséhez kötődő pótlékok nélküli - illetményének 85%-át kell folyósítani.

(8) Ha a hivatásos állomány tagja a részére a (4) bekezdés szerint felajánlott vagy a (6) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt felajánlott azonos besorolású vagy alacsonyabb szolgálati beosztást elfogadja, akkor az új szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(9) Ha a hivatásos állomány tagja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztás alóli felmentést követően vagy a (6) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt felajánlott, a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

55. § (1) A hivatásos állomány tagja alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezhető:

a) beleegyezésével, ha létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt a szolgálati beosztása megszűnt,

b) a saját kérelmére,

c) a vezetői kinevezés visszavonásával vagy az arról történő lemondással, vagy

d) ha a nemzetbiztonsági ellenőrzése alapján megállapított nemzetbiztonsági kockázat miatt a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásából fel kellett menteni.

e)[96] beleegyezésével, ha az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során jogszabály alapján "Alkalmas kategória-váltással" minősítést kap, és a számára megállapított új alkalmassági kategóriában biztosítható szolgálati beosztás ellátásához szükséges képesítési és alkalmassági feltételeknek megfelel.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén az 54. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

56. § (1) A hivatásos állomány tagját alacsonyabb szolgálati beosztásba kell helyezni, ha

a) minősítése alapján az általa betöltött szolgálati beosztás ellátására alkalmatlannak bizonyult,

b) vele szemben alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fegyelmi fenyítést alkalmaztak.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a 189. § szerint kell eljárni.

(3) A minősítésre alapozott alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezéskor a hivatásos állomány tagját a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül a szervezeti egységen belüli üres vagy átmenetileg be nem töltött alacsonyabb szolgálati beosztásban kell tovább foglalkoztatni. Ha ilyen szolgálati beosztás a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül nem biztosítható, a szolgálatteljesítési hely megváltoztatásával, az 57. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás figyelembevételével kell eljárni.

34. Áthelyezés a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez

57. § (1) Szolgálati érdekből vagy a hivatásos állomány tagjának kérelmére a hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez áthelyezhető, ha megfelel a tervezett új szolgálati beosztáshoz előírt képzettségi és alkalmassági feltételeknek. Az átadó állományilletékes parancsnok a szolgálati érdekre hivatkozva az áthelyezést legfeljebb négy hónappal elhalaszthatja. Ha a hivatásos állomány tagja a tervezett szolgálati beosztást pályázattal nyerte el, az áthelyezés nem halasztható el.

(2) A szolgálati érdekből történő áthelyezéshez nem kell a hivatásos állomány tagjának beleegyezése, ha az

a) nem jár a szolgálatteljesítési hely megváltoztatásával, vagy

b) az új szolgálatteljesítési hely eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől - tömegközlekedés igénybevételével - nem haladja meg irányonként a másfél órát, a hivatásos állomány tíz éven aluli gyermeket nevelő tagja esetében az egy órát.

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetében az új szolgálatteljesítési hely meghatározásakor a hivatásos állomány tagjának méltányos érdekét lehetőség szerint figyelembe kell venni.

(4) A szolgálati érdekből történő áthelyezéshez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges, ha az áthelyezés alacsonyabb vagy magasabb szolgálati beosztásba helyezéssel is jár.

35. Vezetői beosztás

58. § (1)[97] A hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szervnél rendszeresített vezetői beosztásba - beleegyezésével - akkor nevezhető ki, ha a tervezett vezetői beosztáshoz szükséges szakmai és rendvédelmi ismeretekkel, vezetői kompetenciákkal rendelkezik, valamint az egészségi és pszichológiai állapota alkalmassá teszi a vezetői beosztás ellátására.

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a vezetői kinevezés határozatlan időre szól.

(3) Vezetői kinevezés helyettesítés céljából vagy tartós külszolgálat időtartamára határozott időre is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés meghosszabbítható.

(4) Kiemelt vezetői beosztásba a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, aki középvezetői beosztásban legalább három évet eltöltött. Középvezetői beosztásba a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, aki beosztott vezetői beosztásban legalább három évet eltöltött.

(5) A területi és a helyi szerv vezetője öt évre nevezhető ki vezetői beosztásába. A kinevezés azonos szolgálati helyen egy alkalommal öt évvel hosszabbítható meg, ha a vezető egyéni teljesítményértékelése, valamint az általa irányított területi vagy helyi szerv szervezeti teljesítményértékelésének öt évi átlaga legalább jó teljesítményfokozatú.

(6) A vezetői beosztásnak az (5) bekezdésben foglalt határozott idő lejártával történő megszűnése esetén a vezetői kinevezés visszavonására vonatkozó szabályok irányadóak.

59. § (1) A hivatásos állomány tagjának vezetői kinevezése azonnali hatállyal, indokolás nélkül visszavonható vagy arról az érintett harmincnapos határidővel bármikor, indokolás nélkül lemondhat.

(2) A vezetői kinevezés visszavonása esetén, ha az nem a 185. § (1) bekezdés g) pontja szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik, az érintett részére a kinevezés visszavonásával egy időben a rendvédelmi szervnek a visszavont vezetői beosztása szerinti szervezeti egységénél, ha az nem lehetséges, másik szervezeti egységénél képzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani, feltéve, hogy ilyen felajánlható szolgálati beosztás rendelkezésre áll. A felajánlott szolgálati beosztás nem lehet magasabb besorolású vezetői beosztás a visszavont vezetői beosztásnál, valamint nem vezetői beosztás felajánlása esetén legalább "C" besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztást kell felajánlani. A felajánlott szolgálati beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztás elfogadása vonatkozásában öt munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott szolgálati beosztást elutasította volna.

(2a)[98] A vezetői kinevezés visszavonása esetén a hivatásos állomány tagja részére a szolgálati beosztás (2) bekezdés szerinti felajánlásától a felajánlott szolgálati beosztással kapcsolatos nyilatkozat megtételéig

a) a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró jogosult a hivatásos állomány tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátására intézkedni vagy részére ezen időtartamra szolgálatmentességet biztosítani, illetve

b) a hivatásos állomány tagja a vezetői visszavonással érintett vezetői beosztásának megfelelő illetményre jogosult.

(3)[99] Ha a vezetői kinevezés visszavonásakor a (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy a felajánlásról egészségi állapota miatt nem lehet dönteni, a hivatásos állomány tagját - a vezetői besorolása szerinti utolsó beosztási illetménye 85%-ának megállapítása mellett - a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig rendelkezési állományba kell helyezni. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a neki felajánlott szolgálati beosztást elfogadja, új szolgálati beosztásának megfelelően be kell sorolni és illetményét megállapítani. Ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezés visszavonása után a neki felajánlott, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

(5) A vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a (3) bekezdés szerinti időtartam alatt a rendvédelmi szervnél - feltéve, hogy felajánlható szolgálati beosztás rendelkezésre áll - a hivatásos állomány tagja részére képzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani. A felajánlott szolgálati beosztás nem lehet magasabb besorolású vezetői beosztás a lemondással érintett vezetői beosztásnál. A hivatásos állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztást elfogadja, új szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(5a)[100] A vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a hivatásos állomány tagja részére a szolgálati beosztás (5) bekezdés szerinti felajánlásától a felajánlott szolgálati beosztással kapcsolatos nyilatkozat megtételéig

a) a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró jogosult a hivatásos állomány tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátására intézkedni vagy részére ezen időtartamra szolgálatmentességet biztosítani, illetve

b) a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezésről történő lemondással érintett vezetői beosztásának megfelelő illetményre jogosult.

(6) A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja nem fogadja el a vezetői kinevezésről történő lemondást követően felajánlott, végzettségének, képzettségének megfelelő szolgálati beosztást. Ha a rendvédelmi szervnél felajánlható másik szolgálati beosztás nincs, de a szolgálat érdekeire figyelemmel a hivatásos állomány tagjának továbbfoglalkoztatását tervezik, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetői beosztása szerinti utolsó illetménye 85%-ának folyósítása mellett - a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

36. Átrendelés

60. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett, beleegyezése nélkül a rendvédelmi szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe meghatározott szolgálati feladat teljesítésére átrendelhető.

(2) A más helységbe való átrendelések együttes időtartama naptári évenként a négy hónapot nem haladhatja meg. A négy hónap leteltétől számított hat hónapon belül újabb átrendelésre nem kerülhet sor. Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből azonban e korlátoktól el lehet tekinteni. E korlátoktól a hivatásos állomány tagjának kérelmére is el lehet térni.

(3)[101] A hivatásos állomány tagjának nem tanulmányi szerződés keretében végzett oktatása, képzése az oktatás időtartamára átrendeléssel történik. Ezen átrendelés időtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott időtartamba.

61. § (1)[102] A hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerv hatékony működéséhez szükséges szolgálatszervezési okból, ideiglenesen az eredeti szolgálati beosztásához tartozó feladatok helyett a szervezeti egységen belül más szolgálati feladatok ellátására vagy szervezeti egységen belül azonos szolgálati feladatok más szolgálatteljesítési helyen történő ellátására rendelhető át (a továbbiakban: ideiglenes átrendelés), az eredeti szolgálati beosztásában való megtartása mellett.

(2) Az ideiglenes átrendelést a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendeli el.

(3)[103] Az ideiglenes átrendelésre egy naptári éven belül összesen harminc nap időtartamban kerülhet sor, amely időtartam egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható.

(4) Az ideiglenes átrendelés időtartamára a hivatásos állomány tagját nem illeti meg az illetményen felüli további díjazás.

37. A más szervhez vezénylés

62. § (1) A hivatásos állomány tagja kormányzati, rendvédelmi vagy egyéb biztonsági érdekből a miniszter, a más szervet irányító vagy vezető miniszter, a más szerv és a rendvédelmi szerv megállapodása alapján - beleegyezésével - munkakör vagy meghatározott feladat ellátására más szervhez vezényelhető szolgálatteljesítésre.

(2)[104] A más szervhez vezénylés - az (5) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb öt évre szól. A más szervhez vezénylés leteltét követően újabb más szervhez vezénylésre akkor kerülhet sor, ha a hivatásos állomány tagja a más szervhez vezénylés megszűnése után legalább a vezénylésével megegyező időtartamban a rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesített.

(3) A vezényelt a más szervhez vezénylés ideje alatt a más szervhez vezénylést megelőzően viselt rendfokozatának viselésére jogosult.

(4) Ha a hivatásos állomány tagjának más szervhez vezénylése előzetes felkészítéshez kötött, a vezénylést megelőző szolgálati beosztásából történő felmentését követően a felkészítés időtartamára, de legfeljebb hat hónapig részére a más szervhez vezénylés előtt megállapított illetményt kell folyósítani.

(5)[105] Ha kormányzati, rendvédelmi, nemzetbiztonsági vagy egyéb biztonsági érdek szükségessé teszi, az (1) bekezdés alapján elrendelt más szervhez vezénylést a miniszter a más szervet irányító vagy vezető miniszter, a más szerv és a rendvédelmi szerv megállapodása alapján - a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével - meghosszabbíthatja. Ebben az esetben a más szervhez vezénylés folyamatos és a vezénylés időtartama a (2) bekezdésben foglalt öt éves időtartamot a hosszabbítás időtartamával meghaladhatja.

(6)[106] Ha a miniszter az (5) bekezdés szerinti meghosszabbításra vonatkozó döntését az (1) bekezdés alapján elrendelt, más szervhez vezénylés leteltét követő harminc napon belül hozza meg, és ennek következtében a vezénylés meghosszabbítására a más szervhez vezénylés leteltét követően kerül sor, abban az esetben a más szervhez vezénylést a vezénylés leteltét követően a meghosszabbítás időpontjáig folyamatosnak kell tekinteni.

62/A. §[107] (1) A más szervhez vezénylésre irányuló megállapodás kezdeményezését követően az országos főigazgató vagy az országos parancsnok a kezdeményezéssel kapcsolatos véleményét öt munkanapon belül továbbítja a miniszter részére. Ha a miniszter a kezdeményezéssel nem ért egyet, akkor a miniszter tizenöt munkanapon belül írásban tájékoztatja a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját. Ebben az esetben a közérdeket figyelembe véve a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója dönt a más szervhez vezénylés indokoltságáról vagy annak hiányáról.

(2) Ha a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója

a) egyetért a más szervhez vezényléssel, a miniszter intézkedik a 62. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötéséről, majd a más szervhez vezénylés elrendeléséről, vagy

b) nem ért egyet a más szervhez vezényléssel, a hivatásos állomány tagját az eredeti rendvédelmi szerv foglalkoztatja tovább.

(3) A miniszter, valamint a más szervet irányító, felügyelő vagy vezető miniszter az ezen alcím szerinti hatáskörének gyakorlását átruházhatja.

63. § (1) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát.

(2) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának tevékenységére, munkarendjére, teljesítményértékelésére, minősítésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és viselésére - a (6) és (7) bekezdés kivételével - a más szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó szabályok irányadóak.

(3) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja

a)[108] illetményére, illetményjellegű juttatásaira - a (4a) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevétele mellett - a más szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó szabályok az irányadók,

b) keresőképtelensége esetén a 147. és 148. § szerinti szabályok alkalmazásával jogosult a 168. § szerinti távolléti díjra,

c) az e törvény szerinti jubileumi jutalomra jogosult,

d) az a) pont szerinti illetményen felül az e törvény szerinti hivatásos pótlék legalacsonyabb mértékének megfelelő összegű hivatásos pótlékra jogosult.

(4) A más szervnél megállapított illetmény és a (3) bekezdés d) pontja szerinti hivatásos pótlék együttes összege - a vezényelt hozzájárulása nélkül - nem lehet kevesebb a más szervhez vezénylés előtt a szolgálati beosztásban elért illetménynél. A más szervhez vezénylés időtartama alatt a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyán alapuló egyéb járandóságait kormányrendeletben foglaltak szerint kell biztosítani.

(4a)[109] A (3) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagja részére a más szervhez vezénylés elrendelésétől számított egy évig nem állapítható meg magasabb illetmény annál, mint amire a hivatásos állomány tagja a más szervhez vezénylést megelőző napon jogosult volt.

(4b)[110] A (4a) bekezdésben meghatározott korlátozás nem alkalmazható abban az esetben, ha

a) a más szervhez vezénylés során a hivatásos állomány korábban tiszthelyettesi vagy tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja vezetői beosztásba, vezetői munkakörbe vagy vezetői álláshelyre kerül,

b) a más szervhez vezénylés során a hivatásos állomány korábban vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja magasabb vezetői beosztásba, magasabb vezetői munkakörbe vagy magasabb vezetői álláshelyre kerül, vagy

c) a más szervhez vezénylésre a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti kihelyezés érdekében kerül sor.

(4c)[111] A más szervet irányító, vezető vagy felügyelő miniszter kezdeményezése alapján - a kezdeményezés felterjesztésétől számított tizenöt napon belül - a (4a) bekezdésben meghatározott korlátozás alól a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója közérdekből felmentést adhat. A korlátozás alóli felmentés esetén az illetményt a (3) és (4) bekezdésben foglalt szabályok szerint kell megállapítani.

(5) A hivatásos állomány tagjának ruházati ellátmányát a rendvédelmi szerv saját költségvetésének terhére biztosítja. A más szervhez vezényelt illetménye és a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó egyéb járandóságok a más szerv költségvetését terhelik.

(6) A (7) bekezdésben meghatározott korlátozással, a szolgálati viszonyt érintő munkáltatói jogokat jogszabályban meghatározottak szerint a miniszter vagy az országos parancsnok, az egyéb munkáltatói jogokat a más szervhez vezénylés helye szerinti más szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője, parancsnoka gyakorolja.

(7) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának fegyelmi felelősségre vonására a rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állomány tagjára vonatkozó szabályok az irányadók.

63/A. §[112] A hivatásos állomány más rendvédelmi szervhez vezényelt tagja a 65. § szerinti vezénylése megszüntetése nélkül is más szervhez vezényelhető a 62. § alapján a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti szakdiplomataként történő kihelyezése érdekében. Ebben az esetben a továbbvezénylés időtartamára a hivatásos állomány tagja annak a szervnek a rendelkezési állományába kerül, amely szervtől a továbbvezénylésére sor kerül. E célból a 77. § (1) bekezdésében megjelöltek mellett az a rendvédelmi szerv is működtet rendelkezési állományt, amelynél kizárólag vezényelt hivatásos állomány teljesít szolgálatot.

64. § (1) A más szervhez vezénylés megszüntetésére a más szerv vezetőjének kezdeményezésére érdekmúlás miatt vagy a más szervhez vezényelt magatartására visszavezethető okból, valamint a hivatásos állomány tagjának kérelme alapján kerülhet sor. A szolgálat érdekére hivatkozva a más szervhez vezénylés megszüntetését a rendvédelmi szerv is kezdeményezheti. A más szervhez vezénylésnek a más szerv működése érdekkörében felmerülő okból történő megszüntetése a más szerv vezetőjének kérésére legfeljebb két hónapra elhalasztható.

(2) A más szervhez vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a rendvédelmi szerv valamely szervezeti egységénél - lehetőség szerint a más szervhez vezénylést megelőző szolgálati helyen - a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást kell biztosítani. Ha a hivatásos állomány tagjának ilyen szolgálati beosztás nem biztosítható, de a más szervhez vezénylés megszüntetésétől számított egy éven belül ez lehetővé válhat, beleegyezésével a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig, rendelkezési állományban tartható. Ebben az esetben az érintettet a más szervhez vezénylést megelőző szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott szolgálati beosztásból eredő korábbi pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy ennek hiányában a neki felajánlott alacsonyabb szolgálati beosztást nem fogadja el, akkor az érintett szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően nem felmentéssel kell megszüntetni a szolgálati viszonyt, hanem a szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást nem fogadja el, vagy arról öt munkanapon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy a felajánlott szolgálati beosztás elfogadásával a szolgálatteljesítési hely nem változik.

64/A. §[113] A más szervhez vezényelt foglalkoztatása során a foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokra a 108. § és a 109. § (2)-(6) bekezdése, az ellátott munkakörrel kapcsolatos összeférhetetlenségre a fogadó szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

38. Vezénylés a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez

65. § (1) A hivatásos állomány tagját a miniszter az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez - beleegyezésével - határozott vagy határozatlan időre vezényelheti.

(2)[114] A miniszter az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez vezénylés elrendelésekor meghatározza, hogy a vezényelt szolgálati beosztást, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban betölthető, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, kormánytisztviselői vagy - az 51. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben - munkavállalói munkakört, illetve álláshelyet tölt be.

(2a)[115] Az (1) bekezdéstől eltérően a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagját az 51. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott szervhez - beleegyezésével - az állományilletékes parancsnok vezényli, határozatlan időre. A (2) bekezdéstől eltérően a vezénylés csak szolgálati beosztás betöltésére történhet.

(3) Az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez

a)[116] kormánytisztviselői, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban betölthető, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti vagy munkavállalói munkakörbe, álláshelyre történő vezénylésre a más szervhez vezénylésre vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltéréssel,

b) szolgálati beosztás betöltésére vezénylésre az e §-ban és a 66. §-ban foglalt eltérésekkel

kell alkalmazni.

(3a)[117] Az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez történő vezénylés esetén nincs helye a 62/A. §-ban és a 63. § (4a)-(4c) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásának.

(4) Az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez történő vezénylés esetében a 62. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően

a) a vezénylés időtartamára vonatkozó ötéves korlátozás nem alkalmazandó, továbbá

b) a vezénylésre a rendvédelmi szervnél történő ismételt szolgálatteljesítés hiányában vagy a 62. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam letelte előtt is sor kerülhet.

(5) A miniszter a vezénylés fenntartásával a hivatásos állomány tagját meghatározott szolgálati feladat ellátására az irányítása alatt álló más szervhez továbbvezényelheti.

66. § (1) A hivatásos állománynak az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez szolgálati beosztás betöltésére vezényelt tagja

a) esetében a szolgálati viszonyt nem érintő munkáltatói jogköröket, fegyelmi felelősségre vonását - a szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kivételével - az 51. § (2) bekezdése szerinti szerv vezetője gyakorolja,

b) illetményére és illetményjellegű juttatásaira, teljesítményértékelésére, minősítésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértésének jogkövetkezményeire, elismerések elnyerésére és viselésére, képzésére, továbbképzésére és előmenetelére e törvény szabályait kell alkalmazni,

c) foglalkoztatásával kapcsolatos költségek - ha jogszabály vagy a miniszter eltérően nem rendelkezik - a vezényeltet foglalkoztató rendvédelmi szervet terhelik.

(2) Az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez szolgálati beosztás betöltésére történő vezénylés megszüntetését az 51. § (2) bekezdése szerinti szerv indokolás nélkül kezdeményezheti.

(3)[118] A hivatásos állomány tagja a vezénylés ideje alatt a vezénylés idejére megállapított szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozatot viseli. Ha az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hivatásos állományának a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez vagy a terrorizmust elhárító szervhez szolgálati beosztásba történő vezénylése esetén a vezénylés idejére megállapított szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat alacsonyabb a viselt rendfokozatnál, a hivatásos állomány tagja a korábbi rendfokozatát viseli a vezénylés ideje alatt is, mindaddig, amíg a vezénylés idejére megállapított szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat annál alacsonyabb.

(4) A szolgálati beosztásba történő vezénylés esetében a meghatározott szolgálati beosztás besorolása - a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélkül - nem lehet alacsonyabb a vezénylés előtt betöltött szolgálati beosztás besorolásánál. A vezénylés megszüntetésekor a szolgálati beosztás felajánláskor a vezénylés helye szerinti utolsó szolgálati beosztást kell figyelembe venni.

39. Vezénylés ügyészi szervezethez

67. § (1)[119] A hivatásos állomány tagja - a szolgálati beosztása meghagyása mellett - a legfőbb ügyész kezdeményezésére, az országos parancsnok egyetértésével, meghatározott feladat ellátására, határozott időtartamra az ügyészi szervezethez vezényelhető. A hivatásos állomány tagjának az ügyészi szervezethez vezénylésére a 62. §-ban, a 63. § (1)-(4) és (5)-(7) bekezdésében, valamint a 63/A-64/A. §-ban foglalt szabályokat kell - az e §-ban foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni.

(2) A hivatásos állománynak a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez vezényelt tagját a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője a vezénylés megszüntetése nélkül - a legfőbb ügyész kezdeményezésére - az ügyészi szervezethez meghatározott feladat ellátására ideiglenesen vezényelheti.

(3) A hivatásos állomány tagjának az ügyészi szervezethez, meghatározott feladat ellátására történő ideiglenes vezénylésére alkalmazni kell a 64. § (1) bekezdését azzal, hogy a vezénylés megszüntetésére jogosult a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője is.

(4) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervtől meghatározott feladat ellátására történő ideiglenes vezénylés időtartama alatt a szolgálati viszonnyal összefüggő munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja, az egyéb munkáltatói jogokat az ügyészi szervezet munkáltatói jogkört gyakorló vezetője. A hivatásos állomány tagjának előléptetése, kitüntetése, fegyelmi felelősségre vonása, ruházati ellátmányának és a 63. § (3) bekezdésében nem említett járandóságainak biztosítása a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez történt vezénylésre irányadó szabályok szerint történik.

40. Vezénylés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre

68. § (1)[120] A hivatásos állomány tagja - beleegyezésével - határozott vagy határozatlan időtartamra szolgálati beosztásba vagy közalkalmazotti oktatói, nevelői munkakör vagy feladat ellátására a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezényelhető. A vezénylésre a 63. § (1)-(4) és (5) bekezdését, valamint a 64/A. §-t az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)[121] A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendszeresített szolgálati beosztásokat és azok besorolását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartója (a továbbiakban: Fenntartó) véleményének kikérésével a rendészetért felelős miniszter határozza meg. A szolgálati beosztás a Fenntartó egyetértésével szolgálati viszonyban nem álló személlyel is betölthető.

(3) A vezényelt a besorolásának megfelelő illetményre és e törvény szerinti pótlékokra, juttatásokra, támogatásokra és költségtérítésre jogosult azzal, hogy azokat a vezénylő rendvédelmi szerv folyósítja. A vezényelt kormányrendeletben meghatározott feltételekkel és mértékben rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítésre, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szabályzataiban meghatározott feltételekkel juttatásokra, támogatásokra, valamint költségtérítésekre is jogosult vagy azokban részesíthető.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet terheli azzal, hogy annak összegét átadja a rendvédelmi szerv részére és azt a rendvédelmi szerv az illetmény részeként folyósítja. Az egyéb juttatásokat és támogatásokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem folyósítja, és azzal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felé kell a hivatásos állomány tagjának elszámolnia.

(5) A vezényelt oktatói, tudományos ismereteinek fejlesztése érdekében vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi kapcsolatai keretében - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának kezdeményezésére - külföldi szolgálatra ideiglenesen vezényelhető. A külföldi szolgálatra történő ideiglenes vezénylés tartamára az e törvény vagy a végrehajtására kiadott rendelet alapján járó, a vezénylő rendvédelmi szerv költségvetését terhelő költségtérítést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem saját költségvetéséből kiegészítheti.

41. Külföldre vezénylés

69. § (1) A hivatásos állomány tagját beleegyezésével

a) a nemzetközi szervezetek által béketámogató, fegyveres vagy egyéb rendészeti tevékenységre kiírt és a miniszter által támogatott pályázat elnyerése esetén,

b) nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi béketámogató, fegyveres vagy egyéb rendészeti misszióban való részvételre önkéntes jelentkezés alapján,

c)[122] az Európai Unió intézményeibe, valamint nemzetközi szervezetbe nemzeti szakértőként, kormányrendeletben meghatározott jelölési eljárás alapján vagy gyakornokként a miniszter támogatásával,

d) egyéb, Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek ellátásához kapcsolódó feladatok ellátására

e)[123] a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1) bekezdés f) pontja szerinti feladat ellátása érdekében magyar külképviseletre vagy a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervhez

- rendelkezési állományba helyezés mellett - a miniszter külföldre vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára. A külföldre vezénylés időtartama - az esetleges hosszabbítások időtartamával együttesen - nem haladhatja meg a négy évet.[124]

(2) Magyarországi szolgálatteljesítési hely esetén is a külföldre vezénylés szabályai szerint kell eljárni, ha a vezénylés az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szervezethez vagy az Európai Unió intézményéhez, az ott meghatározott célból történik, és a nemzetközi szerv vagy az Európai Unió intézményének székhelye vagy telephelye Magyarországon van.

(3)[125] A hivatásos állomány tagját az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott esetben

a) az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség készenléti alakulatában való részvétel érdekében egy évet meg nem haladó időtartamra, vagy

b) az a) pontba nem tartozó esetben a nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében vagy megállapodás alapján három hónapot meg nem haladó időtartamra

az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a miniszter helyett az országos parancsnok vagy az országos főigazgató vezényli a külföldi szolgálatra. Ebben az esetben a külföldre vezénylésre a szolgálati beosztás meghagyásával kerül sor, a hivatásos állomány tagjának rendelkezési állományba helyezésének mellőzésével.

(3a)[126] A hivatásos állomány más rendvédelmi szervhez vezényelt tagja a 65. § szerinti vezénylése megszüntetése nélkül is külföldre vezényelhető. Ebben az esetben a három hónapot meghaladó vezénylés időtartamára a hivatásos állomány tagja annak a szervnek a rendelkezési állományába kerül, amely szervtől külföldre vezénylik őt. E célból a 77. § (1) bekezdésében megjelöltek mellett az a rendvédelmi szerv is működtet rendelkezési állományt, amelynél kizárólag vezényelt hivatásos állomány teljesít szolgálatot.

(4) A hivatásos állomány tagját külföldi szolgálatra vezénylés előtt az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségekről, ezek teljesítése feltételeiről és körülményeiről, a részére járó juttatásokról és egyéb jogosultságairól tájékoztatni kell.

(5) A hivatásos állomány külföldre vezényelt tagjának juttatásaira, többletjuttatásaira, költségtérítésére, ellátmányára kormányrendelet a szolgálatteljesítési hely sajátosságaira, továbbá a vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel e törvényben nem szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg.

(6) A rendelkezési állományba helyezés mellett külföldre vezényeltek esetében a külföldre vezénylés megszüntetésekor a 64. § (2)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(7) Ha a hivatásos állomány tagjának külföldre vezénylése előzetes felkészítéshez kötött, a külföldre vezénylést megelőző szolgálati beosztásából történő felmentését követően a felkészítés időtartamára, de legfeljebb hat hónapig részére a külföldre vezénylés előtt megállapított illetményt kell folyósítani.

(8)[127] A rendvédelmi szerv hivatásos állományának összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra külföldre vezényelt tagját illetménye - a rá vonatkozó illetményrendszer szabályai szerint, a külföldre vezénylést megelőzően betöltött szolgálati beosztása alapján - a tartós külszolgálat időtartamára változatlanul megilleti, és az illetményt a tartós külszolgálat ideje alatt a hivatásos állományt érintő illetményemelések alkalmával emelni kell.

(9)[128] A külföldre vezénylés kezdő időpontját megelőzően az összekötő tiszt részére az évi rendes szabadságnak a külföldre vezénylést megelőző időtartamra eső időarányos részét ki kell adni.

42. Az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel

70. § (1) A rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja megállapodhatnak abban, hogy a hivatásos állomány tagja határozott ideig az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet lát el. A hivatásos állomány tagja és a fejlesztési programok végrehajtásáért felelős szerv között a szakértői tevékenység gyakorlásával kapcsolatban kötött megállapodás nem hoz létre e törvény szerinti további jogviszonyt.

(2) A hivatásos állomány tagjának kinevezését az (1) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának időtartamára közös megegyezéssel módosítani kell. A határozott idő elteltével a hivatásos állomány tagját vissza kell helyezni a szakértői tevékenységet megelőzően általa betöltött szolgálati beosztásba.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának ideje alatt a szolgálati viszony a 86. § (1) bekezdésében foglalt okok alapján nem szüntethető meg felmentéssel.

(4) A hivatásos állománynak az (1) bekezdés szerinti programban egyes részfeladatok végrehajtásáért felelős szakértőként részt vevő, a megvalósítás időtartama alatt esetileg a kedvezményezett országban tartózkodó tagjára a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.

43. Megbízás helyettesítésre

71. § (1) A hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható

a) az ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztás ellátásával,

b) a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, vagy

c) a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztás ellátására vagy helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti szolgálati beosztás ellátása mellett vagy az eredeti szolgálati beosztás ellátása alóli mentesítéssel. A helyettesítés az egy évet nem haladhatja meg. Az illetmény nélküli szabadságon távollevő helyettesítése az illetmény nélküli szabadság tartamára szólhat. Az egyhavi időtartamot meg nem haladó megbízáshoz a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges.

(3)[129] A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik a (2) bekezdés szerinti időkorlátozás alá. A hivatásos állomány tagja az (5) bekezdés szerinti díjazásra akkor jogosult, ha az (1) bekezdés c) pontja szerinti többletfeladat ellátásával jelentős többletmunkát végez és a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem eseti jellegű.

(4) Ha a megbízott személyt az eredeti szolgálati beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött szolgálati beosztás figyelembevételével megállapított illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél. A helyettesítés a viselt rendfokozatot nem érinti.

(5)[130] Ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult.

(6)[131] A (4) bekezdés szerinti illetmény és az (5) bekezdés szerinti díjazás az egybefüggően harminc napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár.

(7)[132] E § alkalmazásában tartósan akadályozott személy az, aki keresőképtelenség, átrendelés, szolgálati feladatra vezénylés miatt, vagy más okból - ide nem értve a 143-146. §, a 289/O. és 289/P. § szerinti szabadság miatti helyettesítést - harminc napnál hosszabb ideje nem tudja ellátni a szolgálati beosztását vagy abból adódó feladatait, vagy előre láthatóan harminc napnál hosszabb ideig nem fogja azt ellátni.

72. §[133] (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagja is részt vehet és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.

(2) A kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti célhoz köthető feladat végrehajtásában a kormányzati igazgatásról szóló törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagja is részt vehet és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célhoz köthető feladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.

72/A. §[134] (1) A 72. §-tól eltérően a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 154. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység nem minősül e törvény szerinti külföldi szolgálati kiküldetésnek vagy külföldre vezénylésnek.

(3) A hivatásos állomány tagja által ellátott nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység tartalmát, típusát és a célfeladattal kapcsolatos megállapodásra vonatkozó részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

44. A szolgálati viszony szünetelése

73. § (1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány azon tagjának, akit az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vagy a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként nyilvántartásba vettek.

(2) A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.

(3) Ha a hivatásos állomány (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.

74. § (1) Szünetel a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya, ha a miniszter által vezetett minisztériumba állami vezetővé nevezik ki.

(2) A szünetelés az állami vezetővé való kinevezéstől vagy megválasztástól az állami vezetői megbízatás megszűnéséig tart.

(3) A szünetelés megszűnését követően az 59. §-ban meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.

75. § Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány 54. § (2) bekezdése alapján szolgálati beosztásából felmentett tagjának a kifogásolható életvitelt megalapozó feltételek fennállásának megállapításáig, vagy ha kifogásolható életvitel megállapítására nem kerül sor, a kifogástalan életvitel ellenőrzésének befejezéséig.

76. §[135] A 73-75. § szerinti szünetelés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, egyenruhát és szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható, a jubileumi jutalom kifizetésére a 166. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell intézkedni, a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. A hivatásos állomány tagja a választással kapcsolatos tevékenysége során vagy azzal összefüggésben a rendvédelmi szerv állományába tartozását nem használhatja fel. Ha a szünetelésre a próbaidő alatt kerül sor, a szünetelés tartama a próbaidőbe nem számít be.

76/A. §[136] A szolgálati viszony szünetelése - a 171. § (1) bekezdés b) és f) pontja szerinti lakhatási támogatások kivételével - a már megszerzett lakhatási támogatást nem érinti.

45. Rendelkezési állomány

77. § (1) A rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozó, de a rendvédelmi szervnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a rendvédelmi szerv rendelkezési állományába tartozik:

a)[137] aki szolgálatát az 51. § (2)-(3a) bekezdésében meghatározott szervnél teljesíti vagy akit külföldre vezényeltek,

b) akinek a szolgálati beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt megszűnt, de más szolgálati beosztásba tervezett, legfeljebb egy évig,

c) aki rendvédelmi szerv által elrendelt iskolarendszerű képzésen vesz részt, a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb a képzés befejezését követő hat hónapig,

d) aki felsőoktatási intézményben nappali tanrendben tanulmányokat folytat, a tanulmányai befejezéséig, de legfeljebb a tanulmányok befejezését követő hat hónapig,

e)[138] aki egészségi, pszichológiai vagy fizikai állapota miatt eredeti szolgálati beosztását tartósan képtelen ellátni, de felgyógyulása várható, az általa ellátható más szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig,

f) aki szolgálati feladatait gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt vagy más, önhibáján kívüli okból nem tudja ellátni, legfeljebb az ok megszűnéséig,

g) a Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) elnöke, az elnöki megbízatás megszűnéséig,

h) akinek a részére vezetői beosztásba történt kinevezésének visszavonásakor vagy vezetői kinevezésről történő lemondás esetén az 59. § (2) és (6) bekezdése szerinti szolgálati beosztás felajánlására nincs lehetőség, legfeljebb egy évig,

i) akinek a részére az 51. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott szervhez vezénylés megszüntetését követően a 62-69. §-ban meghatározott szabályok szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, más szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig,

j) akinek a szolgálati viszonyát a (4) bekezdés alapján felmentéssel meg kellene szüntetni, de a felmentésére a 88. §-ban meghatározott okok miatt nem kerülhet sor, legfeljebb a felmentési védelem megszűnéséig,

k) akit a szolgálati beosztásából a nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított nemzetbiztonsági kockázat miatt fel kellett menteni, de az 54. § (4) bekezdése szerinti szolgálati beosztás felajánlására nincs lehetőség, az 54. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő szolgálati beosztás felajánlásáig, de legfeljebb egy évig.

(2) Az

a) (1) bekezdés a) pontja alá tartozók jogaira és kötelezettségeire a 62-69. § rendelkezései irányadók,

b) (1) bekezdés b), e), g), h), i), j) és k) pontja alá tartozók jogai és kötelezettségei azonosak a szolgálati beosztást betöltők jogaival és kötelezettségeivel,

c) (1) bekezdés c) és d) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit az oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint a tanulmányi szerződés határozza meg,

d) (1) bekezdés f) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit - beleértve a társadalombiztosítási járulék fizetésének rendjét is - jogszabály állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdés c)-i) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor a hivatásos állomány tagja részére a rendvédelmi szerv valamely szervezeti egységénél a rendelkezési állományba helyezést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást kell biztosítani, ilyen szolgálati beosztás hiányában legalább a végzettségének, képzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott esetben a hivatásos állomány tagjának a rendelkezési állományba helyezést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy a részére ilyen szolgálati beosztás hiányában felajánlott, végzettségének, képzettségének megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el, - a hivatásos állomány (1) bekezdés j) pontjában meghatározott tagja kivételével - szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(5) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama alatt a hivatásos állomány tagja részére a (3) bekezdésben meghatározott szolgálati beosztást kell biztosítani vagy felajánlani. Ha a hivatásos állomány tagjának az (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állomány ideje alatt ilyen szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy a hivatásos állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztást nem fogadja el, a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(6) Az (1) bekezdés a), c), d), e), f) és g) pontja alapján rendelkezési állományba helyezettek kivételével a hivatásos állomány rendelkezési állományba tartozó tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni.

(7) A hivatásos állomány rendelkezési állományba tartozó tagjának illetményére és a részére adható juttatásokra vonatkozó szabályokat e törvény keretei között a miniszter állapítja meg.

46. Nyugdíj előtti rendelkezési állomány

78. § (1) A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel kérelmére vagy - a rendvédelmi szerv érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább harminc év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.

(2) A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja

a)[139] csak veszélyhelyzet, hadiállapot, szükségállapot vagy a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti összehangolt védelmi tevékenység (a továbbiakban: összehangolt védelmi tevékenység) idején hívható szolgálatba,

b) arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, olyan mértékű illetményre jogosult, amelynek összege a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna, vagy választása szerint a Knytv.-ben foglaltak szerint rögzített szolgálati nyugdíjnak megfelelő összeggel,

c)[140] szolgálatba hívása időtartamára a ténylegesen betöltendő szolgálati beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult,

d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg.

e)[141] ruházati utánpótlási ellátmányra és kiegészítő ruházati utánpótlási ellátmányra, továbbá a 176. § (1) bekezdésében meghatározott választható juttatásra csak az a) pont alapján szolgálatba hívása időtartamára - időarányosan - jogosult.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összegről a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a nyugdíj-megállapító szerv tájékoztatja. A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott illetmény emelésének mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.

(4)[142]

47. Könnyített szolgálat

79. § (1) A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt tíz évvel, ha legalább huszonöt év tényleges szolgálati idővel rendelkezik, kérelmére - valamely, e törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi szervnél vagy a miniszter által vezetett minisztériumban könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető szolgálati beosztásban - könnyített szolgálat formájában kell foglalkoztatni.

(2) Könnyített szolgálat ellátása esetén a szolgálatteljesítési idő heti harmincöt óra, túlszolgálat nem rendelhető el. A könnyített szolgálatban foglalkoztatott beleegyezése nélkül éjszakai szolgálatteljesítés nem rendelhető el.

(3)[143] A hivatásos állomány könnyített szolgálatban foglalkoztatott tagjának beosztási illetménye azon összegnek a 90%-a, amely a hivatásos állomány tagját beosztási illetményként az általa betöltött szolgálati beosztásban akkor illetné meg, ha a szolgálati beosztást nem könnyített szolgálatban töltené be.

(4) A könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető szolgálati beosztásokat a miniszter határozza meg.

47/A. Hatósági vezénylés[144]

79/A. §[145] (1) A hivatásos állomány tagját az országos parancsnok az 51. § (3a) bekezdésében meghatározott szervhez (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kormányzati igazgatási szerv) határozott időre vezényelheti, a hatósági hatáskört telepítő törvény vagy kormányrendelet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: hatáskört telepítő jogszabály) hatálybalépésének napjával.

(2) A hatósági vezényléshez nem szükséges a hivatásos állomány tagjának beleegyezése.

(3) A hatósági vezénylés helyett a hivatásos állomány tagja

a) hozzájárulhat szolgálati viszonyának kormányzati szolgálati jogviszonnyá átalakításához, vagy

b) kérheti szolgálati viszonyának a 80. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján történő megszüntetését.

(4) A hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésének napján a hivatásos állomány szülési szabadságon lévő vagy gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt rendelkezési állományban lévő tagja esetében a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság - vagy ha a szülési szabadság leteltét követően a hivatásos állomány tagja nem vesz igénybe illetmény nélküli szabadságot, akkor a szülési szabadság - megszűnését követő nappal kell a (2) vagy (3) bekezdés szerinti intézkedést meghozni, azzal, hogy hatósági vezénylés esetén

a) a hatósági vezénylés határideje a hatáskört telepítő jogszabály hatályba lépésének napjától számított legfeljebb két év lehet,

b) a kormányzati igazgatási szerv a 138. § esetében a hivatásos állomány tagját rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatja.

(5) A hivatásos állomány tagja részére a hatósági vezénylés időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv olyan szolgálatteljesítési helyet biztosít, amelynek eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől - tömegközlekedés igénybevételével - nem haladja meg irányonként a másfél órát, a hivatásos állomány tíz éven aluli gyermeket nevelő tagja esetében az egy órát, kivéve, ha a hivatásos állomány tagja nyilatkozatával vállalja a hosszabb utazási időt.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési hely nem biztosítható, és a hivatásos állomány tagja nem vállalja a hosszabb utazási időt, a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik azzal, hogy részére az e törvény szerinti felmentési időre és végkielégítésre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

(7) A hatósági vezénylés a hatáskört telepítő jogszabály hatálybalépésétől számított legfeljebb két évre szól.

(8) A hivatásos állomány hatósági vezényléssel érintett tagja felett - a szolgálati viszony megszüntetése kivételével - a munkáltatói jogokat a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője gyakorolja.

(9) A vezényelt a hatósági vezénylés ideje alatt a kormányzati igazgatási szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti feladatát.

(10) E törvény szabályait kell alkalmazni

a) a vezényelt illetményére és illetményjellegű juttatásaira azzal, hogy illetményként az egy hónapra számított alapilletmény és rendszeres illetménypótlékok együttes összegét kell figyelembe venni,

b) a jubileumi jutalomra,

c) a természetbeni juttatásra,

d) a vezényelt teljesítményértékelésére, minősítésére,

e) a pihenőidőre,

f) a rendfokozat viselésére,

g) a kártérítésre,

h) a fegyelmi felelősségre, a szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kivételével,

i) a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire,

j) elismerések elnyerésére és viselésére,

k) a vezényelt képzésére, továbbképzésére,

l) a vezényelt előmenetelére a besorolási kategórián belüli fizetési fokozatban és rendfokozatban,

m) a szolgálati viszonnyal összefüggő egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételeknek megfelelés ellenőrzésére,

n) a feltételek fennállása esetén a nyugdíj előtti rendelkezési állomány biztosítására,

o) az egészségügyi szabadságra, keresőképtelenség esetén a 147. és 148. § szerinti szabályok alkalmazásával a 168. § szerinti távolléti díjra, és

p) a feltételek fennállása esetén a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra.

(11) A (10) bekezdés a) pontja szerinti illetményt a hatósági vezénylés napját megelőző napon betöltött szolgálati beosztás alapján kell megállapítani.

(12) A vezényelt magasabb szolgálati beosztás eléréséhez való előmenetelére akkor kerül sor, ha a kormányzati igazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője döntése alapján szakmai vezetői (főosztályvezetői vagy osztályvezetői) álláshelyen továbbra is a hatáskört telepítő jogszabállyal érintett hatáskörbe tartozó feladatot lát el. Ekkor a hatósági vezénylést módosítani kell azzal, hogy időtartama nem haladhatja meg a (7) bekezdés szerinti időtartamot.

(13) A vezényelt munkaidejére a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatottakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(14) A hatósági vezénylés lejárta előtt a hatósági vezénylés megszüntetésére a kormányzati igazgatási szerv vezetőjének kezdeményezésére érdekmúlás miatt, a vezényelt magatartására visszavezethető okból vagy a vezényelt e törvény szerinti alkalmatlansága miatt, valamint a vezényelt kérelme alapján kerülhet sor.

(15) A hatósági vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a rendvédelmi szervnél a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a hatósági vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást kell biztosítani. Ha a hivatásos állomány tagjának ilyen szolgálati beosztás nem biztosítható, de a hatósági vezénylés megszüntetésétől számított egy éven belül ez lehetővé válhat, beleegyezésével a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig, rendelkezési állományban tartható.

(16) Ha a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a hatósági vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy ennek hiányában a neki felajánlott alacsonyabb szolgálati beosztást nem fogadja el, akkor a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(17) A (16) bekezdéstől eltérően nem felmentéssel kell megszüntetni a szolgálati viszonyt, hanem a szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a hatósági vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást nem fogadja el, vagy arról öt munkanapon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy a felajánlott szolgálati beosztás elfogadásával a szolgálatteljesítési hely nem változik.

(18) A (15)-(17) bekezdéstől eltérően a rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezésben vagy más rendvédelmi szervhez történő áthelyezésben is megállapodhat.

(19) A hatósági vezénylés megszüntetésre kerül, ha a hivatásos állomány tagja minősítése, pszichológiai, fizikai vagy egészségi állapota alapján hivatásos szolgálatra vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná vált.

(20) A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hatósági vezénylés lejárta előtt a vezényelt kérelme alapján kerül sor a hatósági vezénylés megszüntetésére. Ilyen esetben a (18) bekezdésben foglaltak alkalmazásának nincs helye.

(21) A hatósági vezénylés a (7) bekezdés szerinti időtartamának lejártával a hivatásos állomány tagjának hatósági vezénylése megszűnik. A hatósági vezénylés megszűnését követően rendvédelmi szerv a (15)-(18) bekezdés szerint jár el.

(22) A hatósági vezénylés akkor is megszűnik, ha a hivatásos állomány tagja a hatósági vezénylés ideje alatt a 96. § szerinti áthelyezéssel kormányzati szolgálati jogviszonyba kerül.

(23) A foglalkoztatással kapcsolatos költségek a kormányzati igazgatási szervet terhelik.

(24) A hatósági vezénylés nem minősül az e törvény szerinti átszervezésnek.

IX. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE

48. A szolgálati viszony megszűnésének esetei

80. § (1) A szolgálati viszony megszűnik:

a) a szolgálat felső korhatárának elérésével,

b) a hivatásos állomány tagjának halálával,

c) a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben,

d) a 10. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, ha az érvénytelen jognyilatkozat alapján jött létre,

e) a határozott időre létesített szolgálati viszony esetében a határozott időtartam leteltével,

f) a szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabásával,

g) büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, a szolgálati viszony keretében betöltött szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával.

(2) A szolgálati viszony megszüntethető:

a) közös megegyezéssel,

b) lemondással,

c) azonnali hatályú lemondással,

d) felmentéssel,

e)[146] kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba, vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel,

f) más rendvédelmi szervhez történő áthelyezéssel,

g) a Magyar Honvédséghez történő áthelyezéssel,

h) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

i)[147] a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz történő áthelyezéssel.

49. A szolgálat felső korhatárának elérése

81. § (1) A hivatásos szolgálat felső korhatára a hivatásos állomány tagjára irányadó társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatár.

(2) A szolgálati viszony annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hivatásos állomány tagja eléri a rá irányadó társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatárt.

50. A szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva

82. § (1) A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya ha

a) az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott, a szolgálati viszony fenntartásához szükséges, és az állományilletékes parancsnok által a hivatásos állomány tagjának előírt képzési és vizsgakötelezettség teljesítését önhibájából elmulasztotta,

b)[148] országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, nemzetiségi szószólóvá, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, vármegyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, helyi vagy nemzetiségi önkormányzati képviselővé megválasztották,

c)[149] az összeférhetetlenség megszüntetését elmulasztotta,

d)[150] - a miniszter által vezetett minisztériumba kinevezett állami vezető kivételével - állami vezetővé nevezték ki, vagy

e)[151] az egészségi alkalmatlanság megállapítását követően rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultságát állapítják meg,

f)[152] az egészségi alkalmatlanság megállapítását követően a rendvédelmi szervnél történő munkaviszony létesítésére tekintettel részére rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést állapítanak meg.

g)[153] a foglalkozás végzéséhez szükséges engedély visszavonásra kerül.

(2) A szolgálati viszony a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította.

(3)[154] A (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a szolgálati viszony a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság kezdőnapját megelőző napon, az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés kezdőnapját megelőző napon szűnik meg.

50/A. Rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és rendvédelmi egészségkárosodási járadék[155]

82/A. §[156] (1) A korábban elért jövedelem kiesésének pótlása érdekében rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre vagy rendvédelmi egészségkárosodási járadékra (a továbbiakban együtt: egészségkárosodási ellátás) jogosult a hivatásos állomány tagja vagy volt tagja, ha

a) az egészségi állapota miatti alkalmatlanság okából a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná vált,

b) esetében a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt feltételek megállapíthatóak,

c) a Tny. szerinti saját jogú nyugellátásra vagy a Knytv. szerinti szolgálati járandóságra nem jogosult,

d) a (4) és (5) bekezdésben és a 82/B. § (6) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn, és

e) a 82/B. § (1)-(5) bekezdésében foglaltak alapján továbbfoglalkoztatására vagy a 82/C. § alapján a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítésére kerül sor.

(2) Ha az egészségi alkalmatlanság a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az,

a) akit a baleset, betegség ténylegesen a szolgálatellátása során ért, és

b) akinek esetében a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését a 257. § (2) és (3) bekezdése alapján megállapították,

függetlenül attól, hogy a hivatásos állomány tagja, volt tagja hány év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.

(3) Ha az egészségi alkalmatlanság nem a (2) bekezdés szerinti szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az, aki legalább tíz év tényleges szolgálati idővel rendelkezik és akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 80%-os mértékű vagy annál kevesebb.

(4) Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága bekövetkeztében vagy kialakulásában szándékosan vagy súlyosan gondatlanul közrehatott (a továbbiakban: közrehatás). A közrehatás megállapítását alapozza meg különösen, ha a baleset vagy a betegség az érintett

a) jogellenes magatartásával,

b) alkohol- vagy kábítószer-függőségével vagy ezek fogyasztásával,

c) önhibájából eredő ittas állapotával, kábítószer vagy bódító hatású anyag miatti tudatzavarával vagy belátási képességének csökkenésével,

d) vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotban történt jármű vezetésével,

e) önkárosító magatartásával,

f) valamely foglalkozási szabályt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegő magatartásával,

g) foglalkozási szabályhoz nem kötött munkavégzése során tanúsított súlyosan gondatlan magatartásával,

h) által folytatott, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott különösen veszélyes (extrém) sport vagy szórakoztató-szabadidős tevékenységgel

összefüggésben következett be.

(5) Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága megállapításának időpontjában nyugdíj előtti rendelkezési állományban van.

(6) A hivatásos állomány tagja a 82/B. § (4) bekezdésében foglalt határidő végéig kérheti az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítása helyett a szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetését. E határidő elmulasztása jogvesztő. Ebben az esetben a felmentésre irányuló eljárásban a 86. § (5)-(7) bekezdését nem kell alkalmazni.

82/B. §[157] (1)[158] A 82/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a rendvédelmi szerv köteles megvizsgálni, hogy a hivatásos állomány tagja részére az egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör felajánlható-e. A rendvédelmi szerv a 86. § (5) bekezdésében és (6) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásrend megfelelő alkalmazásával köteles a hivatásos állomány tagja részére felajánlható, egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört keresni. A rendvédelmi szerv felajánlható meglévő szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör hiányában köteles a szolgálati beosztás nem hivatásos munkakörré való átminősítésével, vagy új szolgálati beosztás, nem hivatásos munkakör létrehozásával biztosítani a továbbfoglalkoztatás lehetőségét.

(2) A hivatásos állomány tagja részére olyan szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör ajánlható fel, amely esetében az új szolgálatteljesítési vagy munkavégzési hely eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől - tömegközlekedés igénybevételével - nem haladja meg irányonként a másfél órát, a hivatásos állomány tíz éven aluli gyermeket nevelő tagja esetében az egy órát, kivéve, ha a hivatásos állomány érintett tagja - nyilatkozatával - vállalja a hosszabb utazási időt.

(3) A rendvédelmi szervnek törekednie kell a hivatásos állomány tagja részére képzettségének, végzettségének megfelelő szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör felajánlására.

(4) A rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha az egészségi alkalmatlanság megállapításától számított negyvenöt napon belül az (1) bekezdésben meghatározott eljárás eredményeként a hivatásos állomány tagjának

a)[159] szolgálati viszonya a rendvédelmi szerven belül rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel szűnik meg,

b) felajánlott munkavállalói munkakör elfogadására tekintettel az érintett a rendvédelmi szervnél munkaviszonyt létesít, vagy

c) szolgálati viszonya a felajánlott másik, egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztásba helyezésre vagy áthelyezésre tekintettel nem szűnik meg,

és az ennek megfelelően megállapított új illetménye vagy munkabére alacsonyabb az e törvény szerint megállapított korábbi illetményénél.

(5) A (4) bekezdés b) pontja alapján megállapított rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés esetén a 86. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt felmentés helyett a törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya.

(5a)[160] Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat megkezdésével egyidejűleg a rendvédelmi szerv a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná válásról szóló végrehajtható határozat egyidejű megküldésével a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítása iránti eljárás megindításáról haladéktalanul tájékoztatja az országos parancsnokot a közrehatás vizsgálatára irányuló becsületbírósági eljárás megindítása céljából.

(6) A hivatásos állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztás, nem hivatásos munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja öt munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott szolgálati beosztást, nem hivatásos munkakört elutasította volna. Ha a hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti eljárásban felajánlott szolgálati beosztást, nem hivatásos munkakört nem fogadja el, egészségkárosodási ellátásra nem jogosult, és a szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni. Ebben az esetben a felmentésre irányuló eljárásban a 86. § (5)-(7) bekezdését nem kell alkalmazni.

(7)[161] Az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítására irányuló eljárás alatt szolgálatmentesség illeti meg a hivatásos állomány tagját az eljárás során elfogadott szolgálati beosztásba vagy nem hivatásos munkakörbe helyezéséig, vagy ha erre nem kerül sor, az egészségkárosodási ellátásra jogosultság tárgyában hozott döntés meghozataláig.

82/C. §[162] (1) A 82/B. § szerinti továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól a hivatásos állomány tagjának kérelme alapján az országos parancsnok előterjesztésére a miniszter adhat mentesítést, ha a hivatásos állomány tagjának az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50%-os vagy kisebb mértékű. Rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól mentesítést ad.

(2)[163] Az állományilletékes parancsnok a hivatásos szolgálatra alkalmatlanságról szóló határozat kézhezvételét követően benyújtott, a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre irányuló kérelem alapján haladéktalanul felterjeszti javaslatát az országos parancsnoknak.

(2a)[164] Abban az esetben, ha arra még nem került sor, a (2) bekezdés szerinti felterjesztésben az állományilletékes parancsnok egyidejűleg a 82/B. § (5a) bekezdésében foglalt tájékoztatásra is intézkedik.

(2b)[165] Az állományilletékes parancsnok, ha arra még nem került sor, a (2) bekezdésben foglalt felterjesztéssel egyidejűleg megkezdi a 82/B. § (1) bekezdés szerinti vizsgálatot.

(2c)[166] Az országos parancsnok a Becsületbíróság döntésének kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi előterjesztését a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítésre irányuló kérelemről és a Becsületbíróság döntéséről a miniszterhez, ha a Becsületbíróság nem állapít meg közrehatást az egészségi alkalmatlanság bekövetkeztében.

(2d)[167] Ha a Becsületbíróság megállapítja a közrehatást az egészségi alkalmatlanság bekövetkeztében, akkor a továbbfoglalkoztatási kérelem nem kerül felterjesztésre a miniszterhez, és az országos parancsnok a 82/D. § (3c) bekezdése szerint jár el.

(3) A miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítés tárgyában harminc napon belül indokolt határozatban dönt. A miniszter a döntés során mérlegeli, hogy a rendvédelmi szervnél meghatározható-e olyan feladatkör, amelyet a hivatásos állomány tagja nem hivatásos munkakörben egészségi állapota alapján elláthat, valamint azt, ha a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota alapján tőle már nem várható el a mindennapos rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. A döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye.

(4)[168] Ha az állományilletékes parancsnok személye egybeesik az országos parancsnokkal, akkor a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az országos parancsnok legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül összehívja a Becsületbíróságot.

(5) A rendvédelmi szerv hivatásos állományának másik, e törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi szervhez vezényelt tagja esetében az előterjesztést az eredeti rendvédelmi szerv országos parancsnoka terjeszti fel.

(5a)[169] A továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítés esetében a rendvédelmi egészségkárosodási járadék megállapítása érdekében az országos parancsnok intézkedik.

(5b)[170] A továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítési kérelem elutasítása esetében - ha az egyéb feltételek fennállnak - a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés megállapítására irányuló eljárás folytatása érdekében a (2b) bekezdés szerint megkezdett eljárást a 82/B. §-ban foglaltaknak megfelelően folytatni kell, ugyanakkor a Becsületbíróság 82/D. § (1) bekezdés alapján történő, ismételt összehívására nem kerül sor.

(6) A rendvédelmi egészségkárosodási járadék megállapítása esetén a 86. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt felmentés helyett a törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya.

82/D. §[171] (1)[172] Annak megállapítása érdekében, hogy az egészségi alkalmatlanság bekövetkeztében a közrehatás megállapítható-e, az országos parancsnok a 82/B. § (5a) bekezdése szerinti iratok megérkezésétől - vagy ha az korábbi, a 82/C. § (2a) bekezdése szerinti iratok megérkezésétől - számított öt munkanapon belül összehívja a Becsületbíróságot. Ha az állományilletékes parancsnok személye egybeesik az országos parancsnokkal, akkor a Becsületbíróság összehívásáról a 82/B. § (5a) bekezdése szerinti végrehajtható határozat - vagy ha az korábbi, a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre irányuló kérelem - kézhezvételétől számított öt munkanapon belül gondoskodik.

(2)[173] Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot és annak mértékét az országos parancsnok hivatalból állapítja meg. Az eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban meghatározott iratokat az állományilletékes parancsnok - ha személye nem esik egybe az országos parancsnokkal - terjeszti fel a 82/B. § (4) bekezdésében megjelölt határidő lejártát követő első munkanapon vagy a miniszter továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítést megállapító döntésének kézhezvételét követő napon.

(3)[174] Az országos parancsnok a (2) bekezdés szerinti iratok kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt

a) a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság tárgyában a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítés esetén,

b) a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság tárgyában, ha - kérelem hiányában vagy a kérelem elutasítása miatt - a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre nem került sor.

(3a)[175] Ha a Becsületbíróság döntése csak a (2) bekezdés szerinti iratok felterjesztését követően érkezik meg az országos parancsnokhoz, a (3) bekezdésben meghatározott határidőt a Becsületbíróság döntésének kézhezvételétől kell számítani.

(3b)[176] Ha a Becsületbíróság az iratok felterjesztését megelőzően dönt a közrehatás megállapításáról, az országos parancsnok a Becsületbíróság döntésének kézhezvételét követő harminc napon belül dönt arról, hogy a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság nem állapítható meg.

(3c)[177] Ha a 82/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltétel nem teljesül vagy a 82/A. § (5) bekezdése szerinti kizáró ok fennáll, az országos parancsnok a (3)-(3b) bekezdéstől eltérően a tudomásra jutást követő harminc napon belül dönt arról, hogy a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság nem állapítható meg.

(4) A rendvédelmi szerv hivatásos állományának másik, e törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi szervhez vezényelt tagja esetében a 82/B. § (1) bekezdésében meghatározott eljárást a fogadó és az eredeti rendvédelmi szerv együtt folytatja le. Az egészségkárosodási ellátásra jogosultságot minden esetben az eredeti rendvédelmi szerv országos parancsnoka állapítja meg és az egészségkárosodási ellátást az eredeti rendvédelmi szerv folyósítja.

(5) A rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság kezdőnapja a 82/B. § (4) bekezdése szerinti esetekben

a) a szolgálati viszony áthelyezéssel történő megszüntetését követő nap,

b) a szolgálati viszony munkaviszony létesítésével egyidejűleg történő megszűnése esetén a munkaviszony létesítésének napja,

c) a másik szolgálati beosztásba helyezés, áthelyezés esetén az a nap, amelytől kezdődően az új szolgálati beosztást betölti a hivatásos állomány tagja.

(6) A rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság kezdőnapja a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra való jogosultságot megállapító döntés meghozatalát követő hónap első napja.

(7) Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához szükséges, az érintettet esetlegesen megillető baleseti járadék vagy baleseti táppénz (a továbbiakban együtt: baleseti ellátás), rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás összegéről az országos parancsnokot kérelmére az ellátást folyósító szerv tájékoztatja.

82/E. §[178] (1) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság az egészségkárosodás következő - az egészségi alkalmatlanság megállapítására irányuló eljárásban beszerzett, a rehabilitációs hatóság által megállapított - felülvizsgálati időpontjáig terjedő határozott időtartamra kerül megállapításra. A rehabilitációs hatóság felülvizsgálatának eredményétől függően az országos parancsnok az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot ezt követően minden esetben a rehabilitációs hatóság által meghatározott, az egészségkárosodás következő felülvizsgálatának időpontjáig terjedő időtartamra hosszabbítja meg.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a rehabilitációs hatóság a baleseti ellátással, rehabilitációs ellátással vagy rokkantsági ellátással összefüggésben nem ír elő újabb kötelezettséget az egészségkárosodás felülvizsgálatára, abban az esetben az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság öt év határozott időtartamra kerül megállapításra vagy meghosszabbításra.

(3) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság meghosszabbításakor a rendvédelmi szerv figyelembe veszi

a) a rehabilitációs hatóságnak a megtartott egészségi állapotra vonatkozó megállapítását, kivéve, ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint újabb felülvizsgálati kötelezettséget a rehabilitációs hatóság már nem írt elő,

b) a szolgálatra alkalmasságot, valamint

c) azt, hogy az egészségkárosodási ellátás megszűnésének okai nem állnak-e fenn.

(4) Az egészségkárosodási ellátásra jogosultság meghosszabbítására több alkalommal is sor kerülhet, mindaddig, amíg a jogosult a Tny. szerinti saját jogú nyugellátásra jogosulttá válik.

(5) Az egészségkárosodási ellátással kapcsolatos jogvitára e törvénynek a szolgálati panaszra és a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályai irányadóak, abban az esetben is, ha az egészségkárosodási ellátásra jogosult szolgálati viszonya már megszűnt.

82/F. §[179] (1)[180] Ha a felülvizsgálat eredménye szerint a 82/B. § (4) bekezdése alapján rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult komplex minősítése

a) a 82/C. § (1) bekezdésében meghatározott mértékre változott vagy az alá csökkent, vagy

b) - a felülvizsgálatot megelőző utolsó minősítésével egyezően - a 82/C. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladja meg és korábban azért rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultságot állapítottak meg részére, mert a 82/C. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket meg nem haladó komplex minősítés mellett nem került sor a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli miniszteri mentesítésére,

az országos parancsnok előterjesztésére a miniszter felmentést adhat a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól.

(1a)[181] Az (1) bekezdés szerinti esetben az országos parancsnok az érintett kérelmére vagy - a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult beleegyezésével - hivatalból előterjesztést tehet a miniszternél, a mentesítésre egyebekben a 82/C. § (2)-(6) bekezdését kell alkalmazni. Mentesítés esetében a foglalkoztatási jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése és a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés helyett rendvédelmi egészségkárosodási járadék megállapítása érdekében intézkedni kell.

(2) Ha a felülvizsgálat eredménye szerint a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosult komplex minősítése a 82/C. § (1) bekezdésében meghatározott érték fölé emelkedett, a rendvédelmi szerv köteles a jogosult továbbfoglalkoztatása érdekében a 82/B. § (1) bekezdésében foglalt eljárást lefolytatni és továbbfoglalkoztatása esetén a rendvédelmi egészségkárosodási járadék helyett részére rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést megállapítani.

(3)[182] Ha a miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítéskor annak hatályát a rehabilitációs hatóság következő felülvizsgálatának időpontjáig határozza meg, és ezen felülvizsgálat eredménye alapján a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítés feltételei továbbra is fennállnak, a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítés érdekében az országos parancsnok az érintett kérelmére vagy - a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosult beleegyezésével - hivatalból ismételten előterjesztést tehet a miniszternél.

82/G. §[183] (1)[184] Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja a 82/A. § (2) bekezdése szerinti esetben a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásban részesülőt az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző naptári hónapra a szolgálati beosztása alapján megillető távolléti díj 100%-ának megfelelő összegnek a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes összegével csökkentett összege.

(2) Az egészségkárosodási ellátás számítási alapja a 82/A. § (3) bekezdése szerinti esetben a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásban részesülőt az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző naptári hónapra a szolgálati beosztása alapján megillető távolléti díj összege[185]

a) tíz év vagy azt meghaladó, de tizenöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 65%-ának,

b) tizenöt év vagy azt meghaladó, de húsz évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 70%-ának,

c) húsz év vagy azt meghaladó, de huszonöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 75%-ának,

d)[186] huszonöt év vagy azt meghaladó, de harminc évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 80%-ának

e)[187] harminc év vagy azt meghaladó, de harmincöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 85%-ának,

f)[188] harmincöt évet elérő vagy azt meghaladó szolgálati viszonyban töltött idő esetén 90%-ának

a részére megállapított baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes összegével csökkentett összege.

(3)[189] Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához a szolgálati viszony megszűnésének napján, a 82/B. (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a másik szolgálati beosztásba helyezés vagy áthelyezés napját megelőző napon elért tényleges szolgálati időt kell figyelembe venni.

(4) A rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértéke az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott összeg és az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét vagy a másik szolgálati beosztásba helyezést, áthelyezést követő, nem rendszeres pótlékok nélkül számított mindenkori illetmény vagy munkabér különbözete. Ha az új illetmény vagy munkabér összege változik, a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértékét módosítani kell. Nem változik a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértéke, ha az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét vagy a másik szolgálati beosztásba helyezést, áthelyezést követően az egészségügyi szabadság szabályai szerint vagy keresőképtelenség miatt az illetmény vagy munkabér összege helyett a jogosult részére távolléti díj vagy táppénz kerül folyósításra.

(5) A rendvédelmi egészségkárosodási járadék mértéke az (1) és (2) bekezdésben meghatározott összeggel egyezik meg.

(6) Az egészségkárosodási ellátást - a 82/H. § (1) és (2) bekezdésben foglalt kivétellel - annak a rendvédelmi szervnek a központi szerve folyósítja, amely rendvédelmi szerv országos parancsnoka a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre vagy rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultságot megállapította.

82/H. §[190] (1) Ha a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság fennállta alatt a jogosult valamely más, e törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi szervnél létesít foglalkoztatási jogviszonyt, akkor a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés mértékére a 82/G. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ebben az esetben az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét követően a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést az őt foglalkoztató rendvédelmi szerv folyósítja tovább. Az új foglalkoztató rendvédelmi szervnek az egészségkárosodási ellátással kapcsolatos adatokat és az iratok másolatát a rendvédelmi szerv átadja.

(2) Ha a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság fennállta alatt a jogosult valamely más, e törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi szervnél foglalkoztatási jogviszonyt létesít, akkor rendvédelmi egészségkárosodási járadék helyett részére az országos parancsnok rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést állapít meg, amelynek mértékére a 82/G. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ebben az esetben a foglalkoztatási jogviszony létrejöttét követően a rendvédelmi egészségkárosodási járadékot a foglalkoztató rendvédelmi szerv folyósítja tovább. A foglalkoztató rendvédelmi szervnek az egészségkárosodási ellátással kapcsolatos adatokat és az iratok másolatát a rendvédelmi szerv átadja.

(3) Ha a továbbfoglalkoztatásra a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél vagy a terrorizmust elhárító szervnél kerül sor, az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egészségkárosodási ellátással kapcsolatos döntések meghozatalára továbbra is az országos parancsnok jogosult, azzal, hogy a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést a 82/D. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vagy a terrorizmust elhárító szerv folyósítja.

(4) Az egészségkárosodási ellátás 82/G. § (1)-(5) bekezdése szerinti mértékét módosítani kell, ha a jogosultat megillető baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mértéke változik.

(5)[191] Ha a rendvédelmi illetményalap emelésére kerül sor, az egészségkárosodási ellátás mértékét is emelni kell. Ebben az esetben a rendvédelmi illetményalap emelkedésének százalékos mértékével a 82/G. § (1) és (2) bekezdése szerinti távolléti díjat is meg kell emelni és a 82/G. § szerinti számításokat ismételten elvégezni.

(6)[192] Ha a rendvédelmi szervnél a 82/B. § (4) bekezdése szerint továbbfoglalkoztatott, rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultnak a rendvédelmi szervvel fennálló foglalkoztatási jogviszonya a rendvédelmi szerv érdekkörében felmerült okból vagy a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult egészségi állapotára tekintettel megszűnik, részére a továbbiakban rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés helyett rendvédelmi egészségkárosodási járadék folyósítandó, amelynek mértékét a 82/G. §-ban foglaltak alkalmazásával kell megállapítani. Ha a foglalkoztatási jogviszony a foglalkoztatottnak felróható okból szűnik meg, a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultsága megszűnik és rendvédelmi egészségkárosodási járadékra sem válik jogosulttá.

(7) Az egészségkárosodási ellátás fedezetét a mindenkori központi költségvetés biztosítja.

82/I. §[193] (1) Az egészségkárosodási ellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a rendvédelmi szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely az egészségkárosodási ellátásra jogosultságát vagy annak folyósítását érinti. Az egészségkárosodási ellátásban részesülő személy közeli hozzátartozója a jogosult halálának tényét és annak időpontját tizenöt napon belül köteles bejelenteni a rendvédelmi szervnek.

(2) Az országos parancsnok az egészségkárosodási ellátás összegének módosításáról, valamint a jogalap nélkül felvett egészségkárosodási ellátás visszafizettetéséről hivatalból dönt.

(3) A jogalap nélkül kifizetett egészségkárosodási ellátás hatvan napon belül az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint visszakövetelhető a hivatásos állomány tagjától, volt tagjától. Az általános elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett egészségkárosodási ellátás, ha annak alaptalanságáról a hivatásos állomány tagja, volt tagja tudott vagy tudnia kellett volna.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az általános elévülési időn belül a közeli hozzátartozótól visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett rendvédelmi egészségkárosodási ellátás.

82/J. §[194] (1) Megszűnik az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság

a) az egészségkárosodási ellátásra jogosult halálával,

b) ha az egészségkárosodási ellátásra jogosult saját jogú nyugellátásra válik jogosulttá,

c) ha az egészségkárosodási ellátásra jogosult lemond az egészségkárosodási ellátásról,

d)[195] ha a rendvédelmi szerv által továbbfoglalkoztatott jogosultnak felróható okból a foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, a 82/H. § (1) bekezdése szerinti esetet kivéve,

e) ha egészségjavulás eredményeként a jogosult egészségi állapota lehetővé teszi a szolgálati viszony ismételt létesítését és az érintett a részére felajánlott, képzettségének és végzettségének megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el,

f) ha a rehabilitációs hatóság szakvéleménye szerint az egészségkárosodási ellátásra jogosult egészségi állapota eléri a 100%-ot, a 82/A. § (3) bekezdése szerinti esetben meghaladja a 80%-ot,

g) ha az egészségkárosodási ellátásra jogosult neki felróható okból nem működik közre a felülvizsgálatban,

h) ha a határozott időtartamra megállapított egészségkárosodási ellátásra való jogosultság nem kerül meghosszabbításra,

i) ha a hivatásos állomány volt tagja másik, a 82/B. § (4) bekezdésébe vagy 82/H. § (1) vagy (2) bekezdésébe nem tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít,

j) ha a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosulttal szemben a jogosultság időtartama alatt szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztést vagy elzárást szabott ki, vagy kényszergyógykezelését rendelte el.

(1a)[196] A rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultat a rendvédelmi szerv felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben az (1) bekezdés j) pontja szerinti megszűnési ok nem áll fenn. Az egészségkárosodási ellátás megszüntetésének van helye, ha a rendvédelmi szerv másodszori felhívására a jogosult a kért igazolást nem csatolja.

(2) A rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság akkor is megszűnik, ha a rendvédelmi szervnél történő továbbfoglalkoztatásra tekintettel a jogosult részére rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést állapítanak meg. A rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság akkor is megszűnik, ha a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól történő miniszteri mentesítésre tekintettel a jogosult részére rendvédelmi egészségkárosodási járadékot állapítanak meg.

(3) Az egészségkárosodási ellátásra jogosult az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságáról annak kezdőnapját követően írásban lemondhat. Lemondás esetén sem rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, sem rendvédelmi egészségkárosodási járadék újbóli megállapítása nem kérhető.

(4)[197] Az (1) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően nem szűnik meg az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság, ha az érintett ismételten szolgálati viszonyt létesít, azonban a megállapított illetménye kevesebb a 82/H. § (5) bekezdésére tekintettel a rendvédelmi illetményalap emelkedésének százalékos mértékével megemelt, 82/G. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti távolléti díjnál. Ebben az esetben a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre való jogosultság a 82/G. §-ban foglalt számítási szabályok alkalmazásával megállapított mértékben továbbra is fennáll.

(5)[198] Az (1) bekezdés i) pontjában foglaltaktól eltérően nem szűnik meg az egészségkárosodási ellátásra való jogosultsága annak a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultnak, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 1. §-ában vagy 2. §-ában, vagy a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 2. §-ában felsorolt szervnél létesít foglalkoztatási jogviszonyt. Ebben az esetben a rendvédelmi egészségkárosodási járadék helyett részére a 82/G. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést kell megállapítani. A rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést a rendvédelmi szerv folyósítja ezt követően is. Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához szükséges, az érintett illetményére vagy munkabérére vonatkozó adatokról az országos parancsnokot kérelmére a foglalkoztató szerv vezetője tájékoztatja. Az illetmény vagy munkabér mértékének megváltozásáról az egészségkárosodási ellátásra jogosult köteles tájékoztatni az országos parancsnokot.

82/K. §[199] (1) A rendvédelmi szerv központi szerve az egészségkárosodási ellátással kapcsolatos jogosultság elbírálása, valamint az egészségkárosodási ellátással kapcsolatos feladatok ellátása érdekében kezeli az egészségkárosodási ellátás megállapításához és folyósításához szükséges adatokat,

a) a jogosultság megállapítása esetén az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megszűnését követő ötödik év december 31-ig,

b) ha a jogosultság megállapítására nem kerül sor, az erről hozott döntés elleni, a 270. § (1) bekezdése szerinti keresetindításra nyitva álló határidő leteltét követő harminc napig, keresetindítás esetén a bíróság döntésének jogerőre emelkedéséig.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt időtartam lejártakor az iratokat a 273. § (3) bekezdése szerint kezelt személyi anyaggyűjtőben kell elhelyezni és az ott meghatározott időtartamig kezelni.

(3) Az állományilletékes parancsnok jogosult az egészségkárosodási ellátás megállapításához szükséges adatoknak a központi szervhez történő továbbítására.

(4) Az egészségkárosodási ellátás megállapításakor, valamint megszűnésekor a rendvédelmi szerv köteles ennek tényéről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szervet, valamint a baleseti ellátást folyósító szerveket tizenöt napon belül tájékoztatni.

51. Közös megegyezés

83. § (1) A szolgálati viszony az állományilletékes parancsnok és a hivatásos állomány tagjának közös megegyezésével bármikor megszüntethető. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti és azt indokolni nem kell.

(2) A megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati viszony megszűnésének napját, a hivatásos állomány tagjának és a rendvédelmi szervnek a szolgálati viszony megszüntetéséből eredő jogait és kötelezettségeit, továbbá - ha fennáll - a megtérítési kötelezettség és a lakásbérleti jog alakulását is. A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének. A felek a megállapodástól csak közös akarattal térhetnek el.

52. Lemondás

84. § (1)[200] A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról - a szükségállapot vagy a hadiállapot idejét kivéve - lemondhat.

(2) A lemondási idő két hónap, a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak. Határozott idejű szolgálati viszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott határozott időtartamon.

(3) Aki a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével elveszti a jogszabályban meghatározott, a hivatásos állomány volt tagja részére a hivatásos szolgálat alapján a szolgálati viszony megszűnését követően is biztosított jogosultságokat.

53. Azonnali hatályú lemondás

85. § (1) Ha a szolgálati elöljárója részéről a hivatásos állomány tagját a törvényben meghatározott jogaiban vagy emberi méltóságában olyan súlyos sérelem érte, amely miatt szolgálati viszonyának fenntartása nem várható el tőle, az arra okot adó körülmény megjelölésével azonnali hatályú lemondással élhet. A szolgálati viszony megszűnése az azonnali hatályú lemondás bejelentését követő napon hatályba lép.

(2) Az azonnali hatályú lemondás esetén az arra okot adó körülmény meglétét a hivatásos állomány tagjának kell bizonyítani. Az ok megalapozatlansága esetén a hivatásos állomány tagja köteles a 84. § (2) bekezdése szerinti lemondási időre járó illetménynek megfelelő összeget a rendvédelmi szervnek megtéríteni, és az esetlegesen felmerült kárért helytállni. Ha az azonnali hatályú lemondás oka és az azt megalapozó körülmények valósnak bizonyulnak, vagy a rendvédelmi szerv azt nem vitatja, a hivatásos állomány tagja részére a 87. § (2) bekezdése szerinti felmentési időre járó távolléti díjat és végkielégítést kell fizetni.

54. Felmentés

86. § (1) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel megszüntethető, ha

a) az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter vagy az országos parancsnok döntése alapján a rendvédelmi szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani és emiatt továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség,

b) átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt, és a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más szolgálati beosztást nem fogadta el.

(2) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát - az (5) és (6) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel meg kell szüntetni, ha

a)[201] minősítése, pszichológiai, fizikai vagy - a 82/A. §-ban foglalt személyi kör kivételével - egészségi állapota alapján[202]

aa) a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, vagy

ab) szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná vált

és részére a rendvédelmi szervnél megfelelő szolgálati beosztás, munkakör nem biztosítható,

b) a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, mert nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének,

c) nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált, mert a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg - kivéve, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását jóváhagyta -, és

ca) a hivatásos állomány tagja a részére az eredeti szolgálati beosztásból való felmentését követően vagy a rendelkezési állomány ideje alatt az 54. §-ban foglaltak szerint felajánlott szolgálati beosztást nem fogadta el, vagy

cb) a rendelkezési állomány ideje úgy telik el, hogy részére az 54. §-ban foglaltaknak megfelelő, felajánlható szolgálati beosztás nem volt,

d) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, mert szolgálaton kívül olyan cselekményt követett el, amely a rendvédelmi szerv működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti és emiatt nem várható el, hogy a rendvédelmi szerv a szolgálati viszonyát fenntartsa,

e) a vezetői kinevezés visszavonását követően az 59. § (4) bekezdése szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható vagy az 59. § (4) bekezdése szerinti felajánlott szolgálati beosztást nem fogadja el,

f) a 77. § (4) vagy (5) bekezdésében meghatározott esetben részére a rendelkezési állomány megszűnésekor megfelelő szolgálati beosztás nem biztosítható,

g) az 51. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott szervhez vezénylés, valamint külföldre vezénylés megszűnése után részére a 64. § (2) bekezdése szerinti végzettségének, képzettségének megfelelő beosztás nem biztosítható és rendelkezési állományba sem helyezhető, vagy a részére a 64. § (3) bekezdése alapján felajánlott alacsonyabb szolgálati beosztást nem fogadja el.

(3) A hivatásos állomány nő tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha legkésőbb a szolgálati viszony megszűnésének napjával rendelkezik a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel.

(4) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felmentést köteles megindokolni. Ebből világosan ki kell tűnnie, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

(5)[203] Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, valamint ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichológiai vagy fizikai ok következménye, a rendvédelmi szerv köteles a hivatásos állomány tagja állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő másik szolgálati beosztást, ennek hiányában másik, az állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő nem hivatásos munkakört felajánlani.

(6) A hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha

a) egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmatlanság esetén[204]

aa) állapotának megfelelő betöltetlen szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör a rendvédelmi szerv szervezeti egységénél nincs,

ab) állapotának megfelelő betöltetlen szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör a rendvédelmi szervnél - az 57. § (2) bekezdés b) pontjára is figyelemmel - nincs,

ac) a felajánlott másik, állapotának megfelelő szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört a hivatásos állomány tagja méltányolható okból nem fogadta el, vagy

ad) a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot szerzett,

b) a hivatásos állomány átszervezés miatt megszűnt szolgálati beosztást betöltő tagja a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más szolgálati beosztást méltányolható okból nem fogadta el.

(7) A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja az (5) és (6) bekezdés szerint felajánlott szolgálati beosztást vagy a nem hivatásos munkakört nem méltányolható okból nem fogadja el.

(8) A (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válásról az állományilletékes parancsnok vagy a miniszter az e törvényben és miniszteri rendeletben meghatározott eljárási szabályok szerint dönt.

(9) A (2) bekezdés b) pont szerinti alkalmatlanság nem állapítható meg, ha a 42. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítélet katonai bűncselekmény miatt született és a bíróság a hivatásos állomány tagját előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.

(10) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság megállapításától a miniszter eltekinthet, ha a bíróság a büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítéletében a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette, és az elmarasztalás alapjául szolgáló magatartás a további szolgálatellátást feltehetően nem befolyásolja hátrányosan.

87. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. A hivatásos állomány tagjának írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak.

(2) A két hónapos felmentési idő a szolgálati viszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal,

b) tíz év után két hónappal,

c) tizenöt év után három hónappal,

d) húsz év után négy hónappal,

e) huszonöt év után öt hónappal,

f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik. E tekintetben a hivatásos szolgálati időt kell figyelembe venni.

(3) Ha a felmentés oka a minősítés alapján hivatásos szolgálatra való alkalmatlanság, a felmentési idő - a szolgálati viszonyban töltött időre való tekintet nélkül - harminc nap.

(4) Ha a hivatásos állomány tagjának felmentésére kerül sor, felmentési idő nélkül kell megszüntetni a szolgálati viszonyát

a) a 86. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált,

b) a 86. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott okból a hivatásos szolgálatra nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált, valamint

c) a 86. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott okból a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált

személynek.

(5) A felmentés időtartamának felére a hivatásos állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját a teljes felmentési időre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.

88. § (1) Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

a) a betegség és az egészségügyi szabadság, valamint az egészségi okból megkezdett egészségi alkalmassági felülvizsgálat ideje,

b) a beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból, továbbá a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott illetmény nélküli szabadság,

c) a várandósság ideje, a szülést követő három hónap, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljára kapott illetmény nélküli szabadság, továbbá illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves koráig,

d) a házastárs tartós hivatalos külföldi kiküldetése miatt kapott illetmény nélküli szabadság,

e) a törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén a hivatásos állomány örökbe fogadni szándékozó tagját - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, vagy ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás ideje,

f) a hivatásos állomány nő tagjának jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének ideje, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap.

g)[205] a szolgálati viszony szünetelésének időtartama.

h)[206] a 145. § (1) bekezdése szerinti pótszabadság (a továbbiakban: apasági szabadság), valamint a 149/A. §-a és a 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti időtartam.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos állomány tagjára, ha

a)[207] a 86. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja alapján alkalmatlanná vált,

b) a 86. § (2) bekezdés d) pontja alapján méltatlanná vált,

c) nyugdíjasnak minősül, vagy

d) a 86. § (3) bekezdése alapján a felmentését maga kérte.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. A felmentés közlésének az tekintendő, amikor a felmentésről szóló írásba foglalt munkáltatói intézkedést a hivatásos állomány tagjának a 6. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kézbesítették.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti védelem az illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.

88/A. §[208] (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója - a hivatásos állomány tagja kérelmére - indokolási kötelesség hiányában is megindokolja a szolgálati viszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a hivatásos állomány tagja hivatkozása szerint a szolgálati jogviszony megszüntetésére

a) a 138/A. § szerinti rész-szolgálatteljesítés,

b) a 145. § (1) bekezdése szerinti apasági szabadság,

c) a 149. § szerinti szabadság,

d) a 149/A. § szerinti szülői szabadság, vagy

e) a 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti illetmény nélküli szabadság

igénylése vagy igénybevétele miatt került sor.

(2) A hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül közli.

89. § Nem szüntethető meg a szolgálat felső korhatárát megelőző öt évben a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya a 86. § (1) bekezdése alapján felmentéssel.

55. Végkielégítés

90. § (1) A hivatásos állomány tagját felmentése esetén - a (6) bekezdésben felsorolt kivételekkel - a felmentési időre járó távolléti díjon túl végkielégítés illeti meg.

(2) A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egyhavi,

b) öt év: kéthavi,

c) nyolc év: háromhavi,

d) tíz év: négyhavi,

e) tizenhárom év: öthavi,

f) tizenhat év: hathavi,

g) húsz év: nyolchavi,

h) huszonöt év: kilenchavi,

i) harminc év: tízhavi

távolléti díjnak megfelelő összeg. E tekintetben a hivatásos szolgálati időt kell figyelembe venni.

(3) A hivatásos szolgálatba visszavett személy szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni.

(4) A végkielégítés összegének felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha

a) azért mentették fel, mert a 86. § (6) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal - így különösen a közeli hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási lehetetlensége, lakhatási feltételek nehézségei miatt - tagadta meg,

b)[209] a 91. § (1) bekezdésében szabályozott tartalékállomány tartama alatt a végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichológiai és fizikai állapotának megfelelő felajánlott munkakört nem fogadja el, vagy

c)[210] a 91. § (2) bekezdésében meghatározott tartalékállomány tartama alatt az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget vagy a végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichológiai és fizikai állapotának megfelelő felajánlott álláshelyet nem fogadja el.

(5) A hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult, részére a végkielégítést - a 91. § (8) és (9) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.

(6) Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha

a) a szolgálati viszony megszűnésekor a (8) bekezdés alapján nyugdíjasnak minősül vagy szolgálati járandóságra jogosult,

b) a 86. § (3) bekezdése alapján a felmentését maga kérte,

c)[211] alkalmatlansága vagy méltatlansága miatt mentették fel, kivéve azt, aki egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmatlanság miatt került felmentésre,

d) a 91. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott tartalékállomány tartama alatt felajánlott álláshelyet elfogadja.

(7) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmentési időből hátralevő időre távolléti díjra nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett szolgálati viszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

(8) A (6) bekezdés a) pontja alkalmazásában nyugdíjasnak minősül, aki

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik,

b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,

c) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben vagy nyugdíjban részesül,

d) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,

e) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

f) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy

g) rokkantsági ellátásban részesül.

56. A tartalékállomány

91. § (1) A hivatásos állomány tagját a felmentési idő tartamára tartalékállományba kell helyezni, ha

a) a 86. § (1) bekezdése vagy a 86. § (2) bekezdés a), e), f) vagy g) pontja alapján mentették fel és

b) a 86. § (6) bekezdése szerinti továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség vagy a felajánlott szolgálati beosztást, munkakört nem fogadta el.

(2) A hivatásos állomány tagját kérelmére a szolgálati viszony megszűnése után is tartalékállományban kell tartani a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy évig, ha

a)[212] a 86. § (2) bekezdés a) pontja alapján egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmatlanság miatt mentették fel,

b)[213] az (1) bekezdés szerinti tartalékállomány tartama alatt részére a rendvédelmi szervnél, más rendvédelmi vagy egyéb költségvetési szervnél a képzettségének, végzettségének, egészségi, pszichológiai és fizikai állapotának megfelelő hivatásos, rendvédelmi igazgatási szolgálati, kormányzati szolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati jogviszony, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy munkaviszony alá tartozó munkakör nem volt biztosítható, és

c) a felmentési idő lejártakor rendelkezik legalább huszonöt év tényleges szolgálati idővel.

(3) A (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás időtartamára a tartalékállományban tartott a felmentését megelőző havi illetménye 50%-ának, de legalább a minimálbérnek megfelelő összegű ideiglenes szolgálati járandóságra jogosult, feltéve, hogy az ideiglenes szolgálati járandóság kezdő napján más biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátásban - ide nem értve a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat - nem részesül. A tartalékállomány időtartama társadalombiztosítási szempontból szolgálati időnek számít, a tartalékállományban tartott biztosítási jogviszonyban áll.

(4) A (2) bekezdés szerinti tartalékállomány idejére járó ideiglenes szolgálati járandóságot a hivatásos állomány tagját korábban foglalkoztató rendvédelmi szerv költségvetéséből kell biztosítani.

(5) Ha a tartalékállományban tartottnak a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott munkakörben történő továbbfoglalkoztatására kerül sor, a tartalékállományban tartást és az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását a továbbfoglalkoztatás kezdőnapjától meg kell szüntetni. Az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását továbbfoglalkoztatás hiányában is meg kell szüntetni, és az addig folyósított ideiglenes szolgálati járandóságot vissza kell téríteni, ha a tartalékállományban tartott neki felróható okból nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének vagy a továbbfoglalkoztatása neki felróható okból meghiúsult.

(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tartalékállomány tartama alatt a tartalékállományba helyezett vagy tartalékállományban tartott köteles együttműködni a tartalékállomány kezelését végző, jogszabályban meghatározott szervvel, valamint a rendvédelmi szerv országos parancsnokságával. Az együttműködés körébe tartozik

a) a tartalékállományra vonatkozó jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás,

b) a megjelenés

ba) az állásközvetítő egyeztetésen,

bb) a felvételi beszélgetésen, valamint

bc) a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton,

c) az álláshely betöltéséhez szükséges képzésen való részvétel,

d)[214] a felajánlott - végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichológiai és fizikai állapotának megfelelő - állás elfogadása.

(7) Nem minősül a (6) bekezdés d) pontja szerinti együttműködési kötelezettség megszegésének, ha a (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás első hat hónapjában a tartalékállományban tartott nem fogadja el a neki felajánlott állást.

(8)[215] Aki a (2) bekezdésben foglaltak szerint kéri a tartalékállományban tartását, az végkielégítésre - a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a tartalékállomány időtartamának lejártakor válik jogosulttá. Ha a tartalékállomány a tartalékállományban tartott végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichológiai és fizikai állapotának megfelelő állás felajánlása nélkül fejeződik be, a tartalékállományban tartott a végkielégítés teljes összegére jogosult.

(9) Ha a tartalékállományba helyezett vagy a tartalékállományban tartott a tartalékállomány időtartamának lejárta előtt kéri a tartalékállomány megszüntetését, arra tekintettel, hogy további foglalkoztatása a tartalékállomány kezelését végző szerv közreműködése nélkül új álláshelyen kezdődik meg, a tartalékállományba helyezést vagy tartalékállományban tartást - és a (2) bekezdés szerinti tartalékállomány esetén az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását - meg kell szüntetni. Ebben az esetben a tartalékállományba helyezett vagy tartalékállományban tartott a tartalékállomány megszüntetésének napján válik jogosulttá a végkielégítés teljes összegére.

(10) Ha a tartalékállományba helyezett a felmentési idő alatt elfogadja a felajánlott álláshelyet és az elfogadott álláshelyen a keresete alacsonyabb, mint a felmentési időre járó távolléti díja, részére a felmentési idő hátralévő részére járó távolléti díj és az új álláshelyen elért kereset közötti különbözetet a rendvédelmi szerv megfizeti.

92. § (1) A tartalékállományba helyezésről az állományilletékes parancsnok, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetén a főigazgató tájékoztatja a tartalékállományt kezelő szervet. Az adatszolgáltató és a tartalékállományt kezelő szerv adatkezelésére az e törvényben meghatározottakon kívül a tartalékállományra vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A tartalékállomány kezelését végző szervnek a 4. melléklet szerinti adatokat az országos parancsnokság adja át. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjának tartalékállományba helyezése esetén a mellékletben megjelölt adatkörök kitöltése részben mellőzhető.

93. § (1) A hivatásos állomány tagját saját kérésére a tartalékállományt kezelő szerv nyilvántartásba veszi, és részére álláskeresési tevékenységet végez a nyilvántartásba vételtől számított egy évig. A nyilvántartásba vételről a tartalékállományt kezelő szerv tájékoztatja a hivatásos állomány tagjának állományilletékes parancsnokát. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja csak a főigazgató hozzájárulásával vehető nyilvántartásba.

(2) A tartalékállományt kezelő szervnél egy év időtartamra a nyilvántartásba vételét kérheti az is, akinek a 91. § (1) bekezdésében felsorolt okból szűnt meg a szolgálati viszonya, és nem került sor a 91. § (2) bekezdése szerinti tartalékállományban tartására.

94. § Ha törvény a tartalékállományba helyezettek vagy tartalékállományban tartottak foglalkoztatására járulékcsökkentési kedvezményt biztosít, vagy lehetővé teszi annak személyi juttatásokra történő felhasználását, e rendelkezéseket a 91-93. § szerint tartalékállományba helyezett vagy tartalékállományban tartott személyt foglalkoztatóra is alkalmazni kell.

95. §[216] A rendvédelmi szervek hivatásos állományából tartalékállományba helyezetteket és a tartalékállományban tartottakat a közszolgálatban történő továbbfoglalkoztatásuk érdekében a kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban foglalkoztató költségvetési szerveknél, valamint a Magyar Honvédségnél a megüresedő munkakörök betöltésénél előnyben kell részesíteni.

57. Kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba történő áthelyezés[217]

96. §[218] A hivatásos állomány tagja, valamint

a) az állományilletékes parancsnok,

b) az állományilletékes parancsnok és a rendvédelmi szerv másik szervezeti egységének munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója, vagy

c) az állományilletékes parancsnok és a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony létrehozására feljogosított munkáltatói szerv vezetője

megállapodhatnak a hivatásos állomány tagjának kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi, igazságügyi alkalmazotti vagy szolgálati jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba történő áthelyezésében.

96/A. §[219] (1) Ha a hivatásos állomány tagjának más miniszter irányítása, vezetése vagy felügyelete alá tartozó kormányzati igazgatási szervhez kormányzati szolgálati jogviszonyba történő áthelyezésére irányuló kezdeményezéssel a miniszter nem ért egyet, akkor a miniszter tizenöt munkanapon belül írásban tájékoztatja a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját. Ebben az esetben a közérdeket figyelembe véve a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója dönt a kormányzati szolgálati jogviszonyba áthelyezés indokoltságáról vagy annak hiányáról.

(2) Ha a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója

a) egyetért a kormányzati szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel, a miniszter intézkedik a 96. § szerinti megállapodás megkötése érdekében, majd a kormányzati szolgálati jogviszonyba történő áthelyezés munkáltatói jogkör gyakorlója általi elrendeléséről, vagy

b) nem ért egyet a kormányzati szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel, a hivatásos állomány tagját az eredeti rendvédelmi szerv foglalkoztatja tovább.

(3) Ha a hivatásos állomány tagjának más miniszter irányítása, vezetése vagy felügyelete alá tartozó kormányzati igazgatási szervhez kormányzati igazgatási szolgálati jogviszonyba történő áthelyezésére kerül sor, az áthelyezéstől számított egy évig nem állapítható meg magasabb illetmény annál, mint amire a hivatásos állomány tagja az áthelyezést megelőző napon jogosult volt.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott korlátozás nem alkalmazható abban az esetben, ha az áthelyezés során

a) a hivatásos állomány korábban tiszthelyettesi vagy tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja kormánytisztviselőként vezetői besorolású álláshelyre kerül,

b) a hivatásos állomány korábban vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja kormánytisztviselőként magasabb besorolási kategóriájú vezetői álláshelyre kerül, vagy

c) a hivatásos állomány tagja a hatósági vezénylés időtartama alatt a hatósági vezényléssel őt fogadó kormányzati igazgatási szervhez kormányzati szolgálati jogviszonyba történő áthelyezését kéri.

(5) A kormányzati igazgatási szervet irányító, vezető vagy felügyelő miniszter kezdeményezése alapján - a kezdeményezés felterjesztésétől számított tizenöt napon belül - a (3) bekezdésben meghatározott korlátozás alól a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója közérdekből felmentést adhat.

(6) A miniszter, valamint a kormányzati igazgatási szervet irányító, felügyelő vagy vezető miniszter az e § szerinti hatáskörének gyakorlását átruházhatja.

58. Más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés

97. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - az érintett miniszterek által meghatározott feltételekkel - más rendvédelmi szervhez áthelyezhető.

(2) A hivatásos állomány áthelyezett tagjának szolgálati viszonya a rendvédelmi szervnél megszűnik, a szolgálati viszonyát azonban az új rendvédelmi szervnél folyamatosnak kell tekinteni. Az áthelyezettnek meg kell felelni a rendvédelmi szervnél tervezett szolgálati beosztásához előírt képzettségi és alkalmassági feltételeknek. A szolgálati beosztás ellátásához szükséges szakirányú képzettség megszerzését határidő tűzésével elő kell írni.

97/A. §[220] (1) Ha a hivatásos állomány tagjának más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervhez történő áthelyezésére irányuló kezdeményezéssel a miniszter nem ért egyet, akkor a miniszter tizenöt munkanapon belül írásban tájékoztatja a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját. Ebben az esetben a közérdeket figyelembe véve a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója dönt a más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervhez történő áthelyezés indokoltságáról vagy annak hiányáról.

(2) Ha a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója

a) egyetért a más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervhez történő áthelyezéssel, a miniszter intézkedik a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervhez történő áthelyezés elrendeléséről, vagy

b) nem ért egyet a más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervhez történő áthelyezéssel, a hivatásos állomány tagját az eredeti rendvédelmi szerv foglalkoztatja tovább.

(3) Ha a hivatásos állomány tagjának a más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervhez történő áthelyezésére kerül sor, az áthelyezés elrendelésétől számított egy évig nem állapítható meg magasabb illetmény annál, mint amire a hivatásos állomány tagja az áthelyezést megelőző napon jogosult volt.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott korlátozás nem alkalmazható abban az esetben, ha az áthelyezés során

a) a hivatásos állomány korábban tiszthelyettesi vagy tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja a más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervnél vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kerül, vagy

b) a hivatásos állomány korábban vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja a más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervnél magasabb szolgálati beosztásnak minősülő vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kerül.

(5) A más rendvédelmi szervet irányító miniszter kezdeményezése alapján - a kezdeményezés felterjesztésétől számított tizenöt napon belül - a (3) bekezdésben meghatározott korlátozás alól a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója közérdekből felmentést adhat.

(6) A miniszter, valamint a más rendvédelmi szervet irányító miniszter az e § szerinti hatáskörének gyakorlását átruházhatja.

59. Áthelyezés a Magyar Honvédséghez

98. §[221] (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter vagy az országos parancsnok és a Honvéd Vezérkar főnökének döntése alapján - a Magyar Honvédség állományába áthelyezhető. Az áthelyezésre a 97. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy új rendvédelmi szerven a Magyar Honvédséget kell érteni és a Magyar Honvédségnél előírt képzettségi, alkalmassági feltételeknek kell megfelelni.

(2) A Magyar Honvédség állományába történő áthelyezésre a 97/A. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell azzal, hogy más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szerven a Magyar Honvédséget, a más rendvédelmi szervet irányító miniszteren a honvédelemért felelős minisztert kell érteni.

59/A. Áthelyezés a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz[222]

98/A. §[223] (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - a miniszter és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszter vagy az országos parancsnok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének döntése alapján - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába áthelyezhető. Az áthelyezésre a 97. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy új rendvédelmi szerven a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt kell érteni és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál előírt képzettségi, alkalmassági feltételeknek kell megfelelni.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába történő áthelyezésre a 97/A. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell azzal, hogy más miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szerven a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, a más rendvédelmi szervet irányító miniszteren a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító minisztert kell érteni.

60. Eljárás a szolgálati viszony megszűnése esetén

99. § (1) A szolgálati viszony megszűnése esetén a szolgálatteljesítés utolsó napján vagy legkésőbb az attól számított tizenöt napon belül a hivatásos állomány tagjával el kell számolni, ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a jogszabályban előírt igazolásokat.

(2)[224] A szolgálati viszony megszűnésekor kiállításra kerülő foglalkoztatási igazolás a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. § (2) bekezdésében foglalt adatokon túl a hivatásos állomány tagja esetében tartalmazza

a) a rendvédelmi szervnél szolgálati viszonyban töltött idejét,

b) a szolgálati viszony megszűnésének évében igénybe vett szabadsága időtartamát,

c) az egészségügyi szabadság tárgyévben igénybevett napjainak számát, valamint

d) az utolsó kifizetett jubileumi jutalom jogosultságára vonatkozó időadat és a kifizetés dátumát.

99/A. §[225] A szolgálati viszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a rendvédelmi szerv jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és a hivatásos állomány tagja számára nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.

61. Megtérítési kötelezettség

100. § (1) Ha a szolgálati viszony a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja, (2) bekezdés b) vagy f) pontja, a 82. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja, vagy a 86. § (2) bekezdés b)-d) pontja alapján az oktatási intézményben kötelező tanulmányi időnél rövidebb idő alatt szűnt meg, a rendvédelmi szerv a szolgálati beosztáshoz és előmenetelhez szükséges iskolarendszerű képzéshez térítésmentesen nyújtott támogatást időarányosan visszakövetelheti, ideértve a pénzbeli juttatásokat, a természetbeni élelmezés értékét, valamint a megállapított, de meg nem fizetett tandíjnak azt a hányadát is, amelyet a felsőoktatási intézményben a szociális és tanulmányi kedvezményekkel is meg kellett volna fizetni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a 132. § szerint megkötött tanulmányi szerződésben meghatározott időtartam előtt az (1) bekezdésben felsorolt okból szűnt meg, a hivatásos állomány tagja a tanulmányi szerződés alapján részére kifizetett tanulmányi támogatás összegét köteles

a) teljes mértékben megtéríteni, ha a szolgálati viszonya a tanulmányi szerződésben meghatározott időtartam megkezdése előtt szűnt meg,

b) időarányos mértékben megtéríteni, ha a szolgálati viszonya a tanulmányi szerződésben meghatározott időtartam megkezdése után, de annak letelte előtt szűnt meg.

X. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA

62. A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok

101. § (1) A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles

a)[226] a hivatásos állomány tagjának a szolgálati beosztásából eredő feladatait, valamint a szolgálati beosztáshoz nem tartozó, a végzettsége, képzettsége alapján részére a szervezeti egység feladatkörén belül meghatározott feladatokat a munkaköri leírásban rögzíteni, őt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok és az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani, annak követelményeiről őt tájékoztatni,

b) a szolgálati feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja,

c) a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a szolgálatteljesítéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.

(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlása során a munkáltatói intézkedés a hivatásos állomány tagja jogainak korlátozásával jár, a munkáltatói jogkör gyakorlójának a több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választania, amely az eredmény biztosítása mellett a hivatásos állomány érintett tagjára a legkisebb sérelemmel jár.

102. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat ellátásával összefüggésben köteles

a) az előírt helyen és időben, szolgálatképes állapotban megjelenni, ezt az állapotot a szolgálat teljes ideje alatt fenntartani és feladatát teljesíteni, valamint e célból rendelkezésre állni,

b)[227] a szolgálati beosztásából eredő, valamint - a rendes szolgálatteljesítési idején belül külön ellentételezés nélkül - a szolgálati beosztásához nem tartozó, a végzettsége, képzettsége alapján részére a foglalkoztató szervezeti egység feladatkörén belül meghatározott szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően - szükség esetén a veszély vállalásával -, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani,

c) a munkatársaival együttműködni, munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az - kivéve, ha ez a feladat végrehajtásával elkerülhetetlenül együtt jár - más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodását ne idézze elő,

d)[228] a számára meghatározott oktatásban, képzésben részt venni, és az előírt vizsgákat letenni,

e)[229] az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni, és az ezek ellenőrzése érdekében szükséges, a miniszter által meghatározott felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak magát alávetni, egészségének megóvása, valamint gyógyulása érdekében az előírt orvosi utasításokat betartani,

f) a jogszabályban foglalt esetben magát kötelező védőoltásnak - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 58. § (1)-(3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal - alávetni,

g) a rábízott, a szolgálat ellátásához biztosított eszközt, felszerelést megóvni, rendeltetésszerűen használni,

h) a szolgálatképes állapot megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából az alkohol, a kábítószer vagy pszichotróp anyag fogyasztásának ellenőrzését célzó, műtétnek nem minősülő vizsgálatnak magát alávetni a miniszteri rendeletben meghatározott szabályok szerint,

i) munkatársaival az emberi méltóság és a függelmi viszonyok tiszteletben tartásával érintkezni.

(2) A hivatásos állomány tagja köteles a szolgálaton kívül is a hivatásos állomány tagjához és szolgálati beosztásához méltó magatartást tanúsítani.

(3) A hivatásos állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó nyilvános szereplésért tiszteletdíjat nem fogadhat el.

(4) A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében a szolgálati beosztáshoz vagy egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan - így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során - a hivatásos állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye. A kötelező védőoltást a rendvédelmi szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős vezető főorvos javaslatára az országos parancsnok vagy az országos főigazgató rendeli el. Az országos parancsnok vagy az országos főigazgató által elrendelt kötelező védőoltás alól az Eütv. 58. § (3) bekezdése szerinti mentesítést a hivatásos állomány védőoltásra kötelezett tagja, törvényes képviselője vagy kezelőorvosa a rendvédelmi szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős főorvosnál kezdeményezheti.

(5) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti vizsgálat során keletkezett adatok kizárólag fegyelmi, büntető-, méltatlansági vagy kártérítési eljárás során használhatóak fel. Abban az esetben, ha a vizsgálat befejezését követő kilencven napon belül fegyelmi, büntető-, méltatlansági vagy kártérítési eljárás nem indul, a vizsgálat során keletkezett adatokat törölni kell.

103. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatásos állomány tagja a jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles a szolgálati elöljáró figyelmét felhívni. Ha a szolgálati elöljáró a parancsát, a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.

104. § (1) A rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítését az e törvényben meghatározott feltételekkel, az erre szolgáló technikai eszköz igénybevételével is ellenőrizheti (a továbbiakban: technikai ellenőrzés). Technikai ellenőrzésre képrögzítő, hangrögzítő, valamint kép- és hangrögzítő eszköz, továbbá a tartózkodási hely megállapítására és nyomon követésére alkalmas technikai berendezés alkalmazható.

(2) A technikai ellenőrzés és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti. A rendvédelmi szerv köteles gondoskodni arról, hogy a technikai eszközzel végzett ellenőrzés során rögzített adathoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.

(3) A rendvédelmi szerv technikai ellenőrzést kizárólag a szolgálatteljesítés ideje alatt, a szolgálatteljesítésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése céljából végezhet. Technikai ellenőrzéssel a hivatásos állomány tagjának magánélete nem ellenőrizhető.

(4) A rendvédelmi szerv előzetesen írásban tájékoztatja a hivatásos állomány tagját annak a technikai eszköznek az alkalmazásáról, amely az ellenőrzésére szolgál.

(5) A technikai ellenőrzés során rögzített adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult eljárás, egyéb jogsértés miatt indult közigazgatási eljárás, a kényszerítő eszköz alkalmazása vagy rendőri intézkedés jogszerűségének vizsgálata, a fegyelmi eljárás vagy a kártérítési eljárás lefolytatása céljából, valamint a hivatásos állomány tagja jogainak gyakorlása érdekében használható fel, és azt a rendvédelmi szerv kizárólag az ezen eljárás lefolytatására jogosult bíróságnak vagy hatóságnak adhatja át.

(6) A technikai ellenőrzés során rögzített adatok legfeljebb a rögzítést követő harminc napig kezelhetőek, ezt követően - ha nem indul azok felhasználásával az (5) bekezdésben meghatározott eljárás - azokat törölni kell. Ha a rögzített adatok alapján az (5) bekezdésben meghatározott eljárás indul, úgy azok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott eljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából - ha ilyen cselekmény elkövetésére utaló adat vagy információ a (6) bekezdés szerinti időtartamon belül merül fel - az adatkezelő rendvédelmi szerv a rögzített adatok kezelésének határidejét legfeljebb harminc napig meghosszabbíthatja. Ha ezen időtartamon belül nem indul olyan eljárás, amelyben a felvételek felhasználhatók, az adatokat haladéktalanul törölni kell.

105. § (1) Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól

a) az állampolgári kötelezettségének teljesítése alatt,

b) közeli hozzátartozója halálakor, esetenként két munkanapra,

c) a kötelező orvosi vizsgálat, valamint a várandóssággal összefüggő orvosi vizsgálat teljes időtartamára,

d) a véradás miatt távol töltött teljes - a szolgálati helyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy óra - időtartamra,

e) az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő vizsgálat időtartamára,

f) tanúzási kötelezettség teljesítése esetén a megjelenéshez és a kötelezettség teljesítéséhez szükséges időtartamra,

g) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a szolgálatteljesítési helyén megjelenni,

h) a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály vagy az állományilletékes parancsnok engedélye alapján.

i)[230] az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítására irányuló eljárás alatt az eljárás során elfogadott szolgálati beosztásba vagy nem hivatásos munkakörbe helyezéséig, vagy ha erre nem kerül sor, az egészségkárosodási ellátásra jogosultság tárgyában hozott döntés meghozataláig.

j)[231] a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában - az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából - évente legfeljebb tíz munkanapra.

k)[232] betegség vagy baleset okozta sürgős családi okból adódó vis maior esetén évente legfeljebb kétszer, egy munkanapra.

(1a)[233] Az (1) bekezdés j) pontja szerinti esetben a hivatásos állomány tagját a kérésének megfelelő időpontban - az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított kilencven napon belül - kell mentesíteni. Az igénybevételről a hivatásos állomány tagja legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja a munkáltatói jogkört gyakorlót.

(2)[234] A szolgálatteljesítési kötelezettség alóli (1) bekezdés szerinti mentesülés esetében a hivatásos állomány tagja a távollét idejére - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - távolléti díjra jogosult.

(3)[235] A szolgálatteljesítési kötelezettség alóli (1) bekezdés k) pontja szerinti mentesülés esetében a hivatásos állomány tagját a távollét idejére illetmény, távolléti díj nem illeti meg.

63. Egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasság[236]

106. § (1)[237] A hivatásos állomány tagjának meg kell felelnie a miniszter által meghatározott, a szolgálati beosztásának és életkorának megfelelő egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek.

(1a)[238] Az alkalmasság vizsgálata a betöltendő vagy betöltött szolgálati beosztáshoz igazodik. Az egyes szolgálati beosztások okozta egészségi, pszichológiai és fizikai megterhelés alapján a miniszter határozza meg az alkalmasságvizsgálati kategóriákat. Az egyes alkalmasságvizsgálati kategóriákba tartozó szolgálati beosztásokat az országos parancsnok vagy országos főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben, az Országgyűlési Őrség parancsnoka belső szabályzatban határozza meg.

(1b)[239] Az alkalmasság vizsgálata során a miniszter által meghatározott esetekben pszichológiai kompetenciavizsgálatot kell végezni, amelynek részletes szabályait a miniszter határozza meg.

(2) Az alkalmassági feltételeket a hivatásos állomány tagjának tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell.

(3)[240] A hivatásos állomány tagja kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhető, amelyet az alkalmassági követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz ír elő, és a vizsgálatot végző orvos vagy pszichológus, illetve - a fizikai alkalmasság vizsgálatakor - a felmérést végző szakmailag indokoltnak tart.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja az előírt követelményeknek nem felel meg, határidő kitűzésével az ellenőrzést meg kell ismételni.

(5) Ha a hivatásos állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felelt meg a követelményeknek, a 86. § (6) bekezdése szerint kell eljárni.

106/A. §[241] Az országos parancsnok és az országos főigazgató a 106. § (1a) bekezdése szerinti közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy belső szabályzatban határozza meg

a) azt, hogy a miniszter által meghatározott szempontok figyelembevételével mely szolgálati beosztás melyik alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozik,

b) a miniszter által meghatározott egyes alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztások esetében az egészségi, pszichológiai és fizikai kategóriafeltételeket, amelyek nem lehetnek alacsonyabbak a minimumfeltételeknél,

c) a miniszter által meghatározott egyes alkalmasságvizsgálati kategóriák esetében a kompetenciavizsgálat keretében vizsgálandó további kompetenciák tartalmát és követelményeit,

d) az illeszkedésvizsgálat eredményeinek a vezetői döntést támogató felhasználására vonatkozó szakmai javaslatokkal kapcsolatos eljárásrendet és

e) a miniszter által meghatározott szempontok figyelembevételével első- és másodfokú egészségi, pszichológiai, fizikai alkalmasságvizsgálatot végzők személyére vonatkozó kijelölést.

107. §[242] (1) Az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja

a) az alkalmasság felmérése és a hivatásos állomány tagja alkalmasságának minősítése,

b) a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása,

c) rangsor állítása,

d) fejlesztés.

e)[243] adatelemzéshez és statisztikai lekérdezésekhez szükséges adatszolgáltatás biztosítása.

(2) Ezen alcím tekintetében

a) fejlesztés: az alkalmasságvizsgálati eljárásban vizsgált minimumfeltételek mint alapkritériumok eredménye alapján a hivatásos állomány tagjának az egyéni továbbképzési rendszer keretében megvalósított célzott, egyénre szabott kompetenciafejlesztése,

b) rangsor állítása: az adott szolgálati beosztásra vagy vezetői szolgálati beosztásra több alkalmas jelölt között

ba) a hivatásos állományba kinevezést megelőző,

bb) az alkalmasságvizsgálati kategória-váltáshoz kapcsolódó, vagy

bc) a vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző

alkalmasságvizsgálat során felállított, a kiválasztási döntést támogató sorrend.

(3) Az (1) bekezdés alapján kezelhető adatnak minősül az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi, pszichológiai és fizikai állapotra vonatkozó, az alkalmasság minősítését, valamint a rangsort tartalmazó adat.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi vagy pszichológiai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi és pszichológiai dokumentációját az alkalmasság megállapításában részt vevő orvos vagy pszichológus, az orvosi bizottság, vagy a pszichológusokból álló háromfős bizottság kezeli, az kizárólag részükre továbbítható. Az (1) bekezdésben meghatározott célból a fizikai alkalmasságra vonatkozó adatokat a felmérésben közreműködő, az alkalmasság megállapításában részt vevő orvos, az orvosi bizottság, valamint a jogszabály szerinti sportszakemberekből álló háromfős bizottság kezeli.

(5)[244] A hivatásos állomány tagja jogosult az egészségi vagy pszichológiai állapotára vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációját megismerni, és kérelmére annak másolatát a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 15. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezésére kell bocsátani.

(6) Az állományilletékes parancsnoknak és a személyügyi szervnek az alkalmasság minősítésére vonatkozó adat, továbbá a rangsor továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott egészségügyi, pszichológiai adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi valamint a pszichológiai adatot az eljárásban részt vevő orvos és pszichológus, az orvosi bizottság, valamint pszichológusokból álló háromfős bizottság részére továbbíthatja.

(7) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában, valamint büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság részére,

a) megkeresése vagy adatkérése alapján, továbbá

b) hivatalból - a tényállás tisztázásához szükséges mértékig -

továbbítható.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichológiai vagy fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat, egészségügyi adat a szolgálati viszony megszűnését követő tizedik év december 31-ig kezelhető. Ha a szolgálati viszony létesítésére nem kerül sor, a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálat során az egészségi, pszichológiai és fizikai állapotra vonatkozóan keletkezett vizsgálati adatot vagy egészségügyi adatot a vizsgálattól számított két éven belül meg kell semmisíteni.

(9) Ha az alkalmassági vizsgálatot végző orvos, pszichológus, orvosi bizottság, valamint pszichológusokból álló háromfős bizottság a vizsgálat során kábítószer fogyasztására utaló körülményeket észlel, arról - kizárólag a felmerült gyanú tényének közlésével - az állományilletékes parancsnokot köteles értesíteni. Az állományilletékes parancsnok az így tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni. Az adatokat törölni kell, ha az adatok átvételét követő kilencven napon belül méltatlansági, fegyelmi vagy büntetőeljárás nem indul.

107/A. §[245] (1) Az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálati rendszert informatikai rendszer támogatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti informatikai rendszer működtetéséért a rendészetért felelős miniszter felel.

(3) A rendészetért felelős miniszter és az Országgyűlés elnöke a munkáltatói jogainak gyakorlása, valamint munkáltatói intézkedés megtétele céljából az (1) bekezdés szerinti informatikai rendszerhez hozzáférni jogosult.

(4) Az (1) bekezdés szerinti informatikai rendszerben az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálatok eredményét a hivatásos állomány tagját foglalkoztató rendvédelmi szerv - a 107. § (1) bekezdés szerinti célból - tartja nyilván, és azokat harmadik személynek kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával adhatja át.

64. Összeférhetetlenség

108. § (1) A rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja pártnak vagy pártpolitikai célokat szolgáló egyesületnek nem lehet tagja, ilyen célú alapítvánnyal nem létesíthet jogviszonyt, munkájában nem vehet részt, politikai tartalmú közszereplést szolgálaton kívül - az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként való részvételt kivéve - sem vállalhat.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat, a szolgálati helyen vagy a szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos állomány tagja politikai tevékenységet nem folytathat.

(3) E § alkalmazásában politikai tevékenységnek kell tekinteni minden olyan, mások előtti megnyilvánulást, amely kifejezetten valamely párt vagy politikai mozgalom céljának megvalósulása érdekében a párt vagy politikai mozgalom segítésére vagy támogatására szólít fel.

109. § (1) A hivatásos állomány tagja nem tölthet be olyan szolgálati beosztást

a) amelyben - az országos parancsnok és az országos főigazgató által engedélyezett kivétellel - közeli hozzátartozójával közvetlen irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba kerül,

b) amelynek révén - az állományilletékes parancsnok engedélye nélkül - olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben közeli hozzátartozójának tulajdoni hányada meghatározó, vagy a közeli hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget, munkakört lát el.

(2)[246] A hivatásos állomány tagja - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - csak engedéllyel létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt. Vezetői beosztást betöltő személy - a (2a), az (5) és a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet.

(2a)[247] A hivatásos állomány tagja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha

a) a gazdasági társaság önkormányzat, köztestület többségi, közvetlen vagy közvetett tulajdonában van,

b) a gazdasági társaság tartósan állami tulajdonban van,

c) az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, vagy

d) a gazdasági társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.

(3) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni

a) a szolgálati időn kívüli sporttal vagy ismeretterjesztéssel összefüggő, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését,

b)[248] a (2a) bekezdés szerinti kivételi körbe tartozó vezetői tisztségviselői viszonyt vagy felügyelőbizottsági tagságot, valamint a gazdasági társaságban személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági viszony létesítését.

(4) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni a gazdasági társaságban fennálló tagságát, ide nem értve, ha kisebbségi üzletrésztulajdonnal vagy a gazdasági társaság részvényeinek kevesebb mint húsz százalékával rendelkezik.

(5) Nem kell engedélyeztetni vagy bejelenteni a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatását és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését.

(6) Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a civil szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés ellentétes a rendvédelmi szerv feladataival, vagy veszélyezteti a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, vagy a rendvédelmi szerv tekintélyét.

(7)[249] Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység, ha a kormánytisztviselő és a digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő feladatok koordinációját ellátó szervezet közötti, erre irányuló megállapodást a munkáltatói jogkör gyakorlója előzetesen engedélyezte és a tevékenység időtartama tárgyévenként a hat hónapot nem haladhatja meg.

(8)[250] Vezetői beosztást betöltő személy az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyt engedéllyel létesíthet.

110. § (1) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, vagy ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. Az állományilletékes parancsnok köteles - kivéve, ha a hivatásos állomány tagja a 109. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedélyt kapott - írásban felszólítani a hivatásos állomány tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére, vagy köteles a szükséges intézkedést megtenni az összeférhetetlenség kizárására.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított harminc napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

65. A hivatásos állomány tagjának teljesítményértékelése és minősítése

111. § (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálatellátását, magatartását és a vele szemben támasztott követelményeknek való megfelelését évente egy alkalommal értékelni kell (a továbbiakban: egyéni teljesítményértékelés).

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően év közben is teljesítményértékelést kell végezni, ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztása év közben megváltozik, vagy szolgálatra alkalmatlansága merült fel.

(3) Az egyéni teljesítményértékelés kötelező és ajánlott elemekből áll.

(4) Az egyéni teljesítményértékelés szintjének meghatározásakor figyelembe kell venni a szolgálati hely szervezeti teljesítményének - a miniszter által meghatározott rendben és szempontok alapján végrehajtott - tárgyévi értékelését. A teljesítményfokozat a teljesítményértékelés szintjéhez kapcsolódóan lehet kivételes, jó, megfelelő, átlag alatti vagy elfogadhatatlan teljesítmény.

112. § (1) A tárgyévet lezáró egyéni teljesítményértékelés - az értékelt képességeinek és szolgálatteljesítéssel összefüggő személyes tulajdonságainak értékelését, valamint a szolgálati beosztás ellátására való alkalmasságára, további fejleszthetőségére és előmenetelre vonatkozó következtetést is tartalmazó - szöveges indokolással kiegészítve adja az értékelt tárgyévre szóló minősítését. A minősítés értékelési szintje megegyezik az egyéni teljesítményértékelés szintjével.

(2) A 111. § (2) bekezdésében foglalt, a szolgálatra alkalmatlanság felmerülése miatt elvégzett egyéni teljesítményértékelés esetén soron kívüli minősítést kell készíteni.

(3) Az értékelő vezető a minősítésben

a) kezdeményezheti az értékeltnek a vezetői és utánpótlási adatbankba való felvételére vagy az abból való törlésére irányuló eljárást,

b) kezdeményezheti a szolgálati viszony módosítását,

c) megállapíthatja a szolgálati beosztás ellátására való alkalmatlanságot,

d) megállapíthatja a hivatásos szolgálatra való alkalmatlanságot, vagy

e) jogszabályban meghatározott egyéb intézkedéseket javasolhat.

(4) A minősítést az állományilletékes parancsnok hagyja jóvá.

(5) A (3) bekezdés d) pontja szerinti, az állományilletékes parancsnok által jóváhagyott megállapítás esetén a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

113. § (1) A minősítést ismertetni kell a hivatásos állomány tagjával, aki arra írásban észrevételt tehet, és az ismertetés megtörténtét aláírásával igazolja.

(2) A minősítés megállapításai ellen, a teljesítményértékelés egyes elemeire is kiterjedően, a hivatásos állomány tagja szolgálati panasszal élhet. A minősítéssel szemben benyújtott szolgálati panasz a minősítésen alapuló munkáltatói döntés meghozatalára halasztó hatállyal bír.

(3) Ha a szolgálati panaszt elbíráló elöljáró azt állapítja meg, hogy a teljesítményértékelés egyes értékei vagy a minősítés megállapításai tényekkel nem támaszthatók alá, vagy a mérlegelési jogkör kereteit meghaladó mértékben jelentősen eltér az értékelt által valósnak tartott értékektől, a teljesítményértékelés, a minősítés vagy a teljesítményértékelés és minősítés újbóli elvégzését rendeli el. A megismételt teljesítményértékelés, minősítés megállapításaival szemben az értékelt közvetlenül a bírósághoz fordulhat.

(4) Ha a megismételt minősítés alapján a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát a 112. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel felmentéssel meg kell szüntetni, a megismételt minősítéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye. A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának megszüntetéséről rendelkező állományparanccsal vagy határozattal szemben a 267. § alapján benyújtott - nem halasztó hatályú - szolgálati panaszban kifogásolhatja a döntés jogszerűségét.

XI. FEJEZET

A HIVATÁSOS ÁLLOMÁNY TAGJÁNAK BESOROLÁSA ÉS ELŐMENETELE

66. A szolgálati beosztások besorolása

114. § (1) A szolgálati beosztások

a) vezetői,

b) tiszti vagy

c) tiszthelyettesi

besorolási osztályba tartoznak.

(2) A vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás lehet kiemelt vezetői, középvezetői vagy beosztott vezetői beosztás, ezen belül a besorolási kategóriák:

a) kiemelt vezetői beosztás esetén

aa) a központi szerv vezetője,

ab) a központi szerv vezetőjének helyettese vagy

ac) a területi szerv vezetője,

b) középvezetői beosztás esetén

ba) szakirányító 1,

bb) szakirányító 2,

bc) főosztályvezető 1 vagy

bd) főosztályvezető 2,

c) beosztott vezetői beosztás esetén

ca) főosztályvezető-helyettes 1,

cb) főosztályvezető-helyettes 2,

cc) osztályvezető 1 vagy

cd) osztályvezető 2.

(3) A tiszti besorolási osztályba és a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó,

a)[251] az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél, az idegenrendészeti szervnél, a büntetés-végrehajtási szervezetnél, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél rendszeresített szolgálati beosztásokat öt-öt, "A", "B", "C", "D", "E" jelölésű,

b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél, a terrorizmust elhárító szervnél, az Országgyűlési Őrségnél, valamint a polgári nemzetbiztonság szolgálatoknál rendszeresített szolgálati beosztásokat négy-négy, "A", "B", "C", "D" jelölésű

besorolási kategóriába kell besorolni.

(4) Az egyes szolgálati beosztások besorolását a miniszter - a munkakör tartalmának meghatározott módszertanon és eljárási rendben végrehajtott értékelése alapján - rendeletben állapítja meg. A munkakör értékelése során a szolgálati beosztás szervezeti szintjét is figyelembe kell venni.

(5) A szolgálati beosztás (4) bekezdés szerinti értékelésének felülvizsgálatát a miniszter elrendelheti.

(6)[252] A szolgálati beosztások besorolási kategóriáihoz rendelt rendfokozatokat és fizetési fokozatokat, a beosztási illetmény megállapításához szükséges szorzószámokat, valamint a (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában megjelölt vezető illetményét

a) a (3) bekezdés a) pontjában megjelölt szerveknél a tiszthelyettesi besorolási osztályban az 5. melléklet, a tiszti besorolási osztályban a 6. melléklet,

b) a (3) bekezdés b) pontjában megjelölt szerveknél a tiszthelyettesi besorolási osztályban a 7. melléklet, a tiszti besorolási osztályban a 8. melléklet,

c) a vezetői besorolási osztályban a 9. melléklet tartalmazza.

(7) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szakirányító 1 és szakirányító 2 vezetői beosztásba - a szervezeti szint és irányítói jogkör figyelembevételével - azt a vezetői beosztást betöltőt lehet besorolni, aki központi szervnél vagy az országos főigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységnél több szervezeti elemet irányít vagy szervezeti egységet vezet, de nem minősül kiemelt vezetőnek, vagy a területi szerv vezetőjének helyettese.

67. A hivatásos állomány tagjának besorolása

115. § (1) A tervezett szolgálati beosztásba történő kinevezés előtt az állományilletékes parancsok megvizsgálja, hogy a hivatásos állomány tagja rendelkezik-e a szolgálati beosztás ellátásához szükséges képzettséggel, megfelel-e az alkalmassági követelményeknek, és megállapítja a fizetési fokozat megállapításakor figyelembe vehető szolgálati idejét, valamint a besorolás alapján viselhető rendfokozatot. A szolgálati beosztásba kinevezni - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - csak azt lehet, aki megfelel a szolgálati beosztás betöltésére előírt feltételeknek és a szolgálati beosztás besorolási osztályához rendelt követelményeknek.

(2) Az állományilletékes parancsnok a szolgálati beosztásba kinevezéskor az (1) bekezdésben meghatározottak alapján besorolja a hivatásos állomány tagját, megállapítja a fizetési fokozatát és rendfokozatát. Ha a hivatásos állomány tagjának viselt rendfokozata alacsonyabb a besorolás szerintinél, a hivatásos állomány tagját rendfokozatban kinevezi vagy előlépteti, vagy kinevezésre, előléptetésre terjeszti elő az arra jogosult elöljáróhoz.

116. § A hivatásos állomány tagját a fizetési fokozatba a fizetési várakozási idő alapján kell besorolni.

117. § (1) Nem vezetői szolgálati beosztás esetében a fizetési várakozási idő négy év.

(2) A fizetési fokozatban történő soros előresorolás esetén az új fizetési fokozatban a fizetési várakozási idő újraindul.

(3) A fizetési fokozatban történő soron kívüli előresorolás esetén az új fizetési fokozatban a hivatásos állomány tagjának a korábbi fizetési fokozatban már eltelt időtartamot továbbra is figyelembe kell venni.

(4) A hivatásos állomány tagjának másik szolgálati beosztásba helyezése esetén - a vezetői beosztásba történő kinevezés kivételével -fizetési fokozata nem változik és az adott fizetési fokozatban már eltelt időtartamot továbbra is figyelembe kell venni.

(5) A hivatásos állomány vezetői beosztásból nem vezetői beosztásba helyezett tagjának fizetési fokozatát úgy kell megállapítani, hogy a vezetői beosztásba történő kinevezése előtt elért utolsó fizetési fokozatban a vezetői beosztásba helyezéséig a fizetési várakozási időből már eltelt időtartamhoz a vezetői beosztásban eltöltött időtartamot hozzá kell adni. Ha az így számításba vehető időtartam a négy évet meghaladja, a hivatásos állomány tagját magasabb fizetési fokozatba kell sorolni, úgy, hogy minden eltelt négy év után egy fizetési fokozatot kell emelni. Az ezt követően fennmaradt időtartamot az elért fizetési fokozatban már eltelt időtartamként kell figyelembe venni.

(6) A rendelkezési állomány ideje

a) a hivatásos állomány 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagja esetében a fizetési várakozási időbe akkor számít be, ha a szolgálatteljesítés során a fizetési fokozatban előresoroláshoz szükséges egyéb feltételeket teljesíti,

b) a hivatásos állomány 77. § (1) bekezdés b) vagy h)-k) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagja esetében a fizetési várakozási időbe akkor számít be, ha a 77. § (6) bekezdése alapján szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró gondoskodott,

c) a hivatásos állomány 77. § (1) bekezdés c)-g) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagja esetében a fizetési várakozási időbe nem számít bele.

d)[253] a c) ponttól eltérően legfeljebb négy év időtartamban a hivatásos állomány gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt rendelkezési állományban lévő tagja esetében a fizetési várakozási időbe beszámít, azzal, hogy az ilyen célból több alkalommal igénybe vett illetmény nélküli szabadság időtartamát a négyéves korlát szempontjából össze kell számítani.

118. § (1) Vezetői szolgálati beosztás esetében a fizetési várakozási idő szempontjából a vezetői beosztásban eltöltött idő vehető figyelembe, a fizetési várakozási idő a vezetői beosztás esetében öt év.

(2) A fizetési fokozatban történő soros előresorolás esetén az új fizetési fokozatban a fizetési várakozási idő újraindul.

(3) A nem vezetői beosztásból vezetői beosztásba első alkalommal történő kinevezéskor a hivatásos állomány tagját a vezetői besorolási kategória első fizetési fokozatába kell besorolni.

(4) A hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagjának másik, alacsonyabb vagy azonos besorolású vezetői beosztásba helyezésekor fizetési fokozata nem változik, és az adott fizetési fokozatban már eltelt időtartamot továbbra is figyelembe kell venni.

(5)[254] A hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagját magasabb besorolású vezetői beosztásba helyezésekor az első fizetési fokozatba kell besorolni. Ha besorolása a korábbi vezetői beosztáshoz képest alacsonyabb rendfokozatot vagy beosztási illetményt eredményezne, a hivatásos állomány tagját a második vezetői fizetési fokozatba kell besorolni és részére a korábbi rendfokozatának megfelelő rendfokozatot megállapítani, abban az esetben is, ha a 9. mellékletben az adott vezetői fizetési fokozathoz rendszeresített rendfokozat annál alacsonyabb. A magasabb besorolású vezetői beosztásba helyezéskor a vezetői beosztást betöltő vezetői fizetési várakozási ideje újraindul. Ha korábban már betöltött az új vezetői beosztással azonos vagy magasabb besorolású vezetői beosztást, az ott eltöltött fizetési várakozási időt figyelembe kell venni.

(6) Ha a hivatásos állomány korábban vezetői beosztást betöltő tagját nem vezetői beosztásba helyezését követően ismételten vezetői beosztásba nevezik ki, fizetési fokozatának megállapításakor figyelembe kell venni a korábban ezzel azonos vagy magasabb besorolású vezetői beosztásban töltött valamennyi időt.

119. § (1) A hivatásos állomány azon tagja, aki pályakezdőként létesít szolgálati viszonyt, a szolgálati viszony fennállása alatt nem helyezhető olyan besorolási kategóriájú szolgálati beosztásba, amelyhez a hivatásos állomány tagja részére megállapított fizetési fokozatban nincs hozzárendelve a beosztási illetmény megállapításához szükséges szorzószám.

(2)[255] A hivatásos állomány 46. § (2) bekezdése szerint besorolt nem pályakezdő tagjának a fizetési fokozatát a fizetési várakozási időben eltöltött szolgálati idő figyelembevételével kell megállapítani. Ha az így megállapított fizetési fokozatához az adott besorolási kategóriában nincs szorzószám rendelve, az illetményét az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozat alapján kell folyósítani. A fizetési fokozatban való előmenetelre, valamint a szolgálati beosztás módosításakor a megállapított fizetési fokozat irányadó.

(3)[256] A (2) bekezdés második mondata szerint besorolt hivatásos állomány tagjának rendfokozatát a beosztása szerinti besorolási kategóriájához rendszeresített legalacsonyabb rendfokozatnál eggyel alacsonyabb rendfokozatban kell megállapítani. A rendszeresített rendfokozatba akkor léptethető elő - figyelemmel a 121. §-ban foglalt rendelkezésekre is -, amikor a beosztása szerinti besorolási kategóriájához rendszeresített fizetési fokozathoz szükséges szolgálati időt eléri.

68. Az előmenetel

120. § (1) A hivatásos állomány tagjának a hivatásos pályán belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a besorolási kategórián belüli fizetési fokozatban és rendfokozatban, továbbá a magasabb szolgálati beosztás eléréséhez.

(2) Az előmenetel általános feltételei:

a) az előírt képzési és továbbképzési kötelezettség teljesítése,

b) a jogszabályban meghatározott, elvárt teljesítményszint,

c)[257] az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasság,

d) az előírt fizetési várakozási idő kitöltése,

e) a magasabb szolgálati beosztás ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat, valamint készségek és kompetenciák,

f) a pályázat útján betölthető szolgálati beosztás esetén pályázat benyújtása.

121. § (1)[258] A besorolás szerinti besorolási kategóriához tartozó fizetési fokozatban előre kell sorolni a hivatásos állomány tagját, ha a fizetési várakozási idő eltelt, a jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségét teljesítette és a várakozási idő éves egyéni teljesítményértékeléseinek átlaga legalább megfelelő teljesítményfokozatú.

(2)[259] A hivatásos állomány tagja a magasabb rendfokozatba és az ahhoz rendelt fizetési fokozatba az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken felül akkor léptethető elő, ha a magasabb rendfokozathoz előírt rendfokozati vizsgát teljesítette vagy a rendfokozati vizsga teljesítésének kötelezettsége alól mentesült. A rendfokozati vizsga alóli mentességi okokat a miniszter rendeletben állapítja meg, a hivatásos állomány tagjának rendvédelmi szakmai képesítésére, szolgálati tapasztalatára, valamint korábbi szakmai életútjára figyelemmel.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyikét nem teljesítette, akkor magasabb fizetési fokozatba vagy rendfokozatba nem sorolható vagy léptethető elő. Az előmenetelhez szükséges feltételek meglétét a munkáltatói jogkör gyakorlója az esedékességet követően évenként felülvizsgálja, és a feltételek teljesülésekor a hivatásos állomány tagját előresorolja vagy előlépteti.

(4)[260] Középvezetői és beosztott vezetői szolgálati beosztás esetében a besorolási kategóriához tartozó fizetési fokozatban előre kell sorolni a hivatásos állomány tagját, ha a vezetői fizetési várakozási idő eltelt, a jogszabályban meghatározott, az előresorolást megelőző továbbképzési kötelezettségét teljesítette és a vezetői szolgálati beosztásban eltöltött időben teljesítményértékelései átlaga legalább jó teljesítményfokozatú.

122. § Magasabb besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba vagy vezetői beosztásba a hivatásos állomány tagja akkor nevezhető ki, ha teljesíti az annak ellátásához előírt képzettségi és alkalmassági feltételeket, és az utolsó négy év egyéni teljesítményértékelésének átlaga legalább jó teljesítményfokozatú. Ha a magasabb szolgálati beosztásba kerülés rendfokozati előmenetellel is jár, a magasabb szolgálati beosztásba helyezéshez a 121. § (2) bekezdésének rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

123. § (1) Fizetési fokozatban nem sorolható előre, illetve rendfokozatban nem léptethető elő a hivatásos állomány tagja a 121. §-ban meghatározott feltételek megléte esetén sem,[261]

a) a rendfokozatot érintő fegyelmi fenyítés vagy bírósági ítélet végrehajtásának tartama alatt, vagy

b) ha ellene büntető-, méltatlansági vagy fegyelmi eljárás van folyamatban.

(2)[262] Ha a hivatásos állomány tagját az (1) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elő rendfokozatban, illetve nem sorolták előre a fizetési fokozatban és az eljárás nem végződött rendfokozatot érintő büntetés, fenyítés kiszabásával vagy a szolgálati viszony megszüntetésével, a hivatásos állomány tagja büntetőeljárás esetén a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor vagy a fegyelmi, méltatlansági eljárás jogerős befejezésekor léptethető elő vagy sorolható előre, a feltételek teljesítésének idejére visszamenőleges hatállyal.

124. § (1) Az állományilletékes parancsnok a szervezeti egységénél betölthető szolgálati beosztás esetén kiválasztási eljárás vagy pályáztatás keretében köteles megvizsgálni, hogy a szervezeti egységnél a szolgálati beosztás betöltésére van-e alkalmas személy.

(2) Ha a szervezeti egységnél nincs a feltételeknek megfelelő személy, az állományilletékes parancsnok elsődlegesen a rendvédelmi szerv személyi állományából kiválasztási eljárással vagy pályáztatással töltheti be a szolgálati beosztást.

(3)[263] Ha a (2) bekezdésben foglaltak alapján a rendvédelmi szerv személyi állományában sincs a feltételeknek megfelelő személy, a miniszter engedélyével az állományilletékes parancsnok a tartalékállományból vagy az e törvény hatálya alá tartozó másik rendvédelmi szerv, vagy a Magyar Honvédség, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó szervek személyi állományából pályáztatással töltheti be a szolgálati beosztást.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti eljárástól rendkívüli esetben a miniszter engedélyével az állományilletékes parancsnok eltérhet.

125. § (1) A hivatásos állomány tagja soron kívül eggyel magasabb fizetési fokozatba előre sorolható, ha az előző négy év átlagában jó vagy kivételes teljesítményfokozattal rendelkezik, és meglévő rendfokozatában legalább négy évet eltöltött.

(2) Az (1) bekezdés szerinti soron kívüli fizetési fokozatban előresorolásra viselt rendfokozatonként legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.

(3)[264] A hivatásos állomány tagja soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba kinevezhető, előléptethető, ha a rendfokozatban történő előléptetés, kinevezés legfeljebb egy fizetési fokozatban történő előresorolással jár együtt, és a magasabb rendfokozathoz szükséges képzettséggel, továbbá az előző négy év átlagában jó vagy kivételes teljesítményfokozattal rendelkezik. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagjának a rendfokozati vizsgát - ha a rendfokozati vizsga teljesítésének kötelezettsége alól nem mentesült - utólag teljesítenie kell.

(4) A (3) bekezdés szerinti magasabb rendfokozatba kinevezésére, előléptetésre a besorolási kategórián belül legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.

(5)[265] Az országos parancsnok és az országos főigazgató az (1) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek nélkül is soron kívül eggyel magasabb fizetési fokozatba vagy rendfokozatba előléptetheti a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított.

(6)[266] A soron kívül eggyel magasabb fizetési fokozatba előresoroláskor és a soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba kinevezéskor, előléptetéskor a hivatásos állomány tagjának új fizetési fokozatában a korábbi fizetési fokozatban már eltelt időtartamot továbbra is figyelembe kell venni.

126. § Ha a hivatásos állomány tagját alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezik, akkor az új szolgálati beosztás besorolási kategóriájához rendelt, - a hivatásos állomány tagjának fizetési fokozata szerinti - rendfokozatot kell részére megállapítani.

127. § (1) A szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet kinevezni, előléptetni a hivatásos állomány tagját, ha a nyugállományba helyezésére

a) a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével került sor vagy

b) szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás miatt került sor, és nyugállományba helyezésekor legalább húsz év tényleges szolgálati idővel rendelkezett,

és szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el.

(2) Eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni, kinevezni a hősi halottá nyilvánított, tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozott személyt. Hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni a hősi halottá nyilvánított, zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozott személyt.

(3) A szolgálati halott eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető.

69. Képesítési követelmények

128. § (1)[267] A vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kinevezéshez felsőfokú végzettség, a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kinevezéshez pedig érettségi végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásoknál szakképző iskolai végzettség esetén az érettségi végzettségtől el lehet tekinteni.

(2)[268] A rendvédelmi szervnél szolgálati beosztást betöltőnek a rendvédelmi szerv alaptevékenységének megfelelő rendészeti tárgyú felsőfokú szakképzettséggel, szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, ha ilyen nincs, az előírt szakmai képzettséggel kell rendelkezni. A hivatásos állomány tagja ennek hiányában a rendvédelmi szerv

a) alaptevékenységébe tartozó szolgálati beosztásba akkor nevezhető ki, ha a tanulmányait legkésőbb a hivatásos állományba vétellel egyidejűleg megkezdi azzal, hogy annak teljesítését határidő kitűzésével,

b) nem alaptevékenységébe tartozó szolgálati beosztásába kinevezhető azzal, hogy annak teljesítését határidő kitűzésével

elő kell írni. Ha a hivatásos állomány tagja az előírt képzési kötelezettségének neki felróható okból határidőben nem tesz eleget, a szolgálati viszonya a 82. § (1) bekezdés a) pontja alapján a törvény erejénél fogva megszűnik. A hivatásos állomány tagja a rendészeti tárgyú felsőfokú szakképzettség, rendészeti tárgyú szakképzettség vagy rendészeti tárgyú szakképesítés megszerzéséig önálló intézkedésre nem jogosult.

129. §[269] A miniszter rendeletben állapítja meg a rendvédelmi szerv vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásainak betöltéséhez elfogadható felsőfokú végzettségeket, az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges szakképzettségeket, szakképesítéseket, alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket, valamint az egyéb képzettségi feltételeket.

130. § (1) A szolgálati beosztás betöltéséhez a 128. és 129. §-ban meghatározottakon túl rendészeti alapvizsgával, a miniszter által meghatározott szolgálati beosztásokban pedig rendészeti szakvizsgával is rendelkezni kell.

(2) A hivatásos állomány azon tagjának, aki a rendészeti alapvizsga teljesítésére irányuló kötelezettségének a részére jogszabály alapján meghatározott időben nem tesz eleget, szolgálati viszonyát meg kell szüntetni.

(3) A hivatásos állomány tagja a rendészeti szakvizsga teljesítéséig rendészeti szakvizsgához kötött szolgálati beosztást nem tölthet be.

(4) Vezetői beosztásba történő kinevezéshez a jogszabályban meghatározott vezetővé képzés vagy magasabb vezetővé képzés teljesítése szükséges.

131. § (1) A rendvédelmi szerv a tehetségen és teljesítményen alapuló tervszerű előmenetel biztosítása érdekében a magasabb szolgálati beosztás vagy vezetői beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés megszerzéséhez a hivatásos állomány tagjának iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésben való részvételét - a szolgálati érdek figyelembevételével - támogatja.

(2) A hivatásos állomány tagját szakmai ismereteinek fejlesztése céljából jogszabályban meghatározott továbbképzésben vagy átképzésben kell részesíteni. A képzési, továbbképzési kötelezettség önhibából történt elmulasztása az e törvényben meghatározott jogkövetkezményekkel jár.

70. Tanulmányi szerződés

132. § (1)[270] Szolgálati érdekből a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagjával vagy a hivatásos szolgálatot vállaló személlyel tanulmányi szerződést köthet a betöltött vagy tervezett szolgálati beosztás, vagy a szolgálati viszony létesítéséhez vagy fenntartásához szükséges iskolai végzettség, szakképzettség, rendvédelmi tárgyú szakmai képzettség, nyelvtudás megszerzésére. Nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját kötelezte.

(2) A tanulmányi szerződést, valamint a kötelezést - a lényeges tartalmi elemek: a képzés tárgya, időtartama, helye, teljesítés módja, határideje, költségek viselése, kötelezettségek rögzítésével - írásba kell foglalni.

(3) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a hivatásos állomány tagját vagy a hivatásos szolgálatot vállalót megillető támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a rendvédelmi szervnél kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettséget, ha a hivatásos állomány tagja a tanulmányait nem fejezi be, vagy a szerződésben vállalt időtartamot önhibából nem tölti le.

71. Szolgálati beosztás betöltése pályázattal

133. § (1) Az állományilletékes parancsnok, valamint a kinevezésre jogosult elöljáró parancsnok az általa irányított szervnél, szervezeti egységnél rendszeresített szolgálati beosztás betöltésére a 124. § rendelkezéseire figyelemmel pályázatot írhat ki. Jogszabály a szolgálati beosztás betöltésére pályázat kiírását előírhatja.

(2) A pályázati kiírásának tartalmaznia kell a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét.

(3) A pályázat benyújtásának ténye, valamint a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában részt vevőkön, valamint a 275. §-ban meghatározott betekintésre jogosultakon kívül csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.

(4) Pályázatra kiírt szolgálati beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

(5) Pályázatot csak betölthető szolgálati beosztásra lehet kiírni. A pályázatot betöltött szolgálati beosztásra is ki lehet írni azzal a feltétellel, hogy annak legalább a pályázatban megjelölt határidőre betölthetőnek kell lennie.

XII. FEJEZET

SZOLGÁLATTELJESÍTÉSI ÉS PIHENŐIDŐ

72. Szolgálatteljesítési idő

134. § (1) A szolgálatteljesítési idő heti negyven óra (a továbbiakban: általános heti szolgálatteljesítési idő). A részben vagy egészben készenléti jellegű szolgálati beosztásban (a továbbiakban: készenléti jellegű szolgálati beosztás) ennél hosszabb, de heti negyvennyolc órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.

(2)[271] A szolgálatteljesítési idő - a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével - többheti, de legfeljebb négyhavi vagy tizenhat heti keretben is meghatározható. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, a készenléti jellegű, továbbá a személyvédelmi feladatok ellátására rendszeresített szolgálati beosztásban a szolgálatteljesítési időt a heti szolgálatteljesítési időtartam figyelembevételével legfeljebb hathavi keretben is meg lehet határozni.

(3) Készenléti jellegű szolgálati beosztás az a szolgálati beosztás, amelyben

a) a hivatásos állomány tagja szolgálati feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a heti szolgálatteljesítési idejének legalább egyharmadában fizikai vagy szellemi erőkifejtéssel járó, vagy fokozott figyelmet igénylő szolgálatteljesítés nélkül áll a rendvédelmi szerv rendelkezésére, vagy

b) a szolgálatteljesítés - különösen a szolgálati beosztás sajátosságára, a szolgálatteljesítés feltételeire tekintettel - a hivatásos állomány tagja számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár,

és a hivatásos állomány tagja állandó készenléti helyzetben, a szolgálatteljesítés helyén látja el a szolgálatát.

(4) A miniszter rendeletben állapítja meg a készenléti jellegű szolgálati beosztásoknak minősülő szolgálati beosztások körét.

135. § (1)[272] A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet négy óránál rövidebb, és - a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, az őr- és a készenléti jellegű szolgálati beosztásokat, a (2) bekezdésben, valamint a 135/A. §-ban foglaltakat kivéve - tizenkét óránál hosszabb.

(2) Az eligazítás, váltás, valamint a szolgálati felszerelések felvétele és leadása érdekében a napi tizenkét órás szolgálatteljesítési idő legfeljebb harminc perccel meghosszabbítható a hivatásos állomány egy vagy többhavi szolgálatteljesítési időkeretben foglalkoztatott tagjánál, ha a szolgálatteljesítést naponta azonos helyen két fő egymás utáni beosztásával rendelik el.

(3) Fokozottan veszélyes - nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek, vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatt fertőzés veszélyének kitett, továbbá föld alatti létesítményekben, mesterséges és klimatikus viszonyok melletti - szolgálati beosztásban az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a hat órát.

(4) A hivatásos állomány tagjának beosztás szerinti napi vagy heti szolgálatteljesítési ideje az (1) és (2) bekezdésben meghatározott időtartamot legfeljebb egy órával meghaladhatja, ha a téli időszámítás kezdete a beosztás szerinti szolgálatteljesítési időre esik.

(5) Az egyes rendvédelmi szerveknél alkalmazható szolgálati időrendszereket és azok kereteit a miniszter állapítja meg.

(6) A szolgálatteljesítési időbeosztást - ide nem értve a túlszolgálat elrendelését - a szolgálati elöljáró a szolgálatba lépést megelőzően legalább egy héttel előbb közli a hivatásos állomány tagjával.

135/A. §[273] (1) A 135. § (1) bekezdésétől eltérően tizenkét órát meghaladó, de tizenhat óránál nem hosszabb napi szolgálatteljesítési idő határozható meg

a)[274] a folyamatos szolgálatteljesítést igénylő, folyamatos beavatkozási vagy intézkedési feladatok ellátására rendszeresített szolgálati beosztásokban,

b) azokban a szolgálati beosztásokban, amelyeket olyan feladatokra rendszeresítettek, ahol a szolgálatteljesítési feladat ellátása időszakonként eltérő létszámot igényelhet, továbbá ahol a szolgálati feladatok rendes szolgálatteljesítés keretében történő ellátása előreláthatóan a hét bármely napján, annak bármely időpontjában szükségessé válhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálatszervezés esetén a 134. § (1) bekezdésétől eltérően a heti szolgálatteljesítési idő meghaladhatja a heti negyven órát, de az alkalmazott szolgálati idő keretben heti átlagban a 48 órát nem haladhatja meg.

136. § (1) A hivatásos állomány

a) nő tagját várandóssága megállapításától gyermekének egyéves koráig, továbbá

b) gyermekét egyedül nevelő tagját gyermekének tízéves koráig, ha annak felügyeletét más nem tudja ellátni,

éjszakai szolgálatteljesítésre, valamint huszonnégy órás szolgálatra nem lehet beosztani.

(2)[275] A hivatásos állomány tagja részére, ha teljesített szolgálata a hat órát meghaladja, munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünetet a napi szolgálatteljesítési időn belül kell kiadni. A hat órát meghaladó szolgálatteljesítési idő esetén harminc perc, a tizenkét órát elérő szolgálatteljesítési idő esetén negyvenöt perc, a huszonnégy órát elérő szolgálat teljesítése esetén hatvan perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(3) A hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele. A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább hét óra.

(4) A hivatásos állomány tagját hetenként két pihenőnap illeti meg, ezeket lehetőleg együtt kell kiadni. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett szolgálati beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében az egy hónapra eső pihenőnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően a pihenőnap - a 135. § (3) bekezdése szerinti fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve - a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható.

137. § (1) Munkaszüneti nap a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) meghatározott munkaszüneti nap, valamint az egyes rendvédelmi szervek ünnepnapja:

a) a rendőrség és az Országgyűlési Őrség ünnepnapja április 24-e, Szent György napja,

b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv ünnepnapja május 4-e, Szent Flórián napja, a tűzoltóság napja,

c) a büntetés-végrehajtási szervezet ünnepnapja szeptember 8-a, Szent Adorján napja,

d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ünnepnapja március 1-je, a nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának napja.

(2) Munkaszüneti napon, valamint húsvét- vagy pünkösdvasárnapon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül távolléti díj is megilleti.

(3) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évenként kiadott, az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását szabályozó rendeletet a miniszteri rendeletben meghatározott egyes szolgálati időrendszerek esetében a hivatásos állomány tagjára is alkalmazni kell.

73. Rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatás

138. § (1) A hivatásos állomány 134. § (1) bekezdése szerinti szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott tagjának írásbeli kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a kinevezésben

a) heti húsz vagy harminc óra,

b) készenléti jellegű szolgálati beosztásban a kinevezés szerinti szolgálatteljesítési idő legalább felének megfelelő mértékű

rész-szolgálatteljesítési időt engedélyez, ha a hivatásos állomány tagja a kérelem benyújtásakor a 149. § (1) bekezdése szerinti szülési szabadságot, illetve 150. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe, és az eredeti szolgálati beosztása - a szolgálati beosztás jellegéből fakadóan - rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható.[276]

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának eredeti szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben nem látható el, a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az eredeti szolgálati beosztástól eltérő szolgálati beosztást ajánl fel. Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az eredeti szolgálati beosztástól eltérő szolgálati beosztást nem tud felajánlani, azt írásban köteles indokolni.

(3) A hivatásos állomány tagjának az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott heti húsz vagy harminc óra rész-szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét a munkáltatói jogkör gyakorlója csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az egyenlőtlen beosztás szolgálati érdeket sértene, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A kérelem megtagadását a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles megindokolni.

(4) A rész-szolgálatteljesítési idő - annak engedélyezése esetén -

a)[277] a szülési szabadság, illetve az illetmény nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) ha a hivatásos állomány tagjának az (5) bekezdés alapján ki kell adni a rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól

hatályos.

(5)[278] A (4) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a szülési szabadság, illetve az illetmény nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a szülési szabadság, illetve az illetmény nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(6) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti szülési szabadság, illetve az illetmény nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónál benyújtatni. A kérelemben a hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót köteles tájékoztatni[279]

a)[280] az illetmény nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke negyedik életéve, a hivatásos állomány három vagy több gyermeket nevelő tagja esetében hatodik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen szolgálatteljesítési időbeosztásban kíván dolgozni, a szolgálatteljesítési idő beosztására vonatkozó javaslatáról.

(7) A (4) bekezdés szerinti időponttól az illetmény, valamint a szolgálati viszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha az arra való jogosultság a szolgálatteljesítési idő mértékével összefügg. A hivatásos állomány rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott tagjára a 60. és 61. §, a 71. §, valamint a 139-141. § nem alkalmazható.

(8)[281] Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a rész-szolgálatteljesítési időt a rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagjának a kérelemben megjelölt időpontig, de legfeljebb a gyermek négyéves koráig, a hivatásos állomány három vagy több gyermeket nevelő tagja esetén a gyermek hatéves koráig engedélyezi. Ezt követően a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési idejét a 134. § szerint kell meghatározni, és az illetményét újra meg kell állapítani.

(9) Vezetői beosztás betöltésére rész-szolgálatteljesítési idő nem engedélyezhető.

138/A. §[282] (1) A 138. §-ban foglaltakon túl a hivatásos állomány legalább hat hónap szolgálati viszonnyal rendelkező tagja rész-szolgálatteljesítési időben történő foglalkoztatását kérelmezheti

a) a gyermeke nyolcadik életévének betöltéséig a gyermek gondozása, vagy

b) a gyermeke, szülője, házastársa, élettársa vagy vele közös háztartásban élő, súlyos egészségügyi okból jelentős mértékű - a hivatásos állomány tagja által személyesen ellátott - gondozása

céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rész-szolgálatteljesítés során a 138. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a 138. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagja a kérelmet a feltétel fennállta esetén bármikor előterjesztheti,

b) a 138. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a rendvédelmi szerv nem köteles az eredeti szolgálati beosztás helyett eltérő szolgálati beosztást felajánlani,

c) a 138. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagja és a rendvédelmi szerv megállapodik a rész-szolgálatteljesítési idő kezdő időpontjában,

d) a 138. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően a kérelmet a rész-szolgálatteljesítés kezdő időpontját megelőző legalább hatvan nappal korábban kell előterjeszteni,

e) a 138. § (6) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagja köteles a kérelmet indokolni, a gondozási feladatokat megjelölni, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a súlyos egészségügyi ok fennállását igazolni,

f) a 138. § (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően az engedély az (1) bekezdés szerinti feltétel fennállásáig, vagy - ha az rövidebb - a kérelemben megjelölt időpontig tart.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében dönt a kérelemről, amelyet elutasítás, elhalasztás vagy részleges teljesítés esetén indokolni köteles.

(4) A fennálló rész-szolgálatteljesítés során a hivatásos állomány tagja a körülményekben bekövetkezett változás alapján kérheti az eredeti szolgálatteljesítési időhöz történő - a (2) bekezdés c) pontja szerinti megállapodásban meghatározott időtartam lejárta előtt - visszatérését. A munkáltatói jogkör gyakorlója szolgálatszervezési okból a hivatásos állomány tagjának visszatérésére vonatkozó kérelmében megjelölt időponttól eltérő időpontot is meghatározhat, amelyről a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatni köteles.

74. Túlszolgálat

139. § (1) Ha a szolgálati érdek vagy rendkívüli eset - így különösen tömegbaleset, elemi csapás, katasztrófa vagy súlyos kár megelőzése, elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, előre nem látható körülmény bekövetkezése - szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja a 134. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (a továbbiakban: túlszolgálat).

(2)[283] A szolgálati érdekből elrendelhető túlszolgálat maximális időtartamát úgy kell meghatározni, hogy a heti szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat együttesen nem haladhatja meg a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk b) pontjában meghatározott heti időtartamot, a 134. § (2) bekezdése szerinti időkeret alkalmazása esetén négyhavi átlagban nem haladhatja meg az irányelvben meghatározott heti időtartamot.

(3) A (2) bekezdésben írt korlátozás nem alkalmazható, ha a túlszolgálatra tömegbaleset, elemi csapás, katasztrófa vagy súlyos kár megelőzése, elhárítása, következményeinek felszámolása vagy egyéb, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető előre nem látható körülmény bekövetkezése miatt kerül sor.

(4) A hivatásos állomány készenléti jellegű szolgálati beosztásban szolgálatot teljesítő tagja esetében, ha szolgálatteljesítési ideje - a heti negyvennyolc óra figyelembevételével - eléri a hathavi keretre megállapított szolgálatteljesítési időt, a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően túlszolgálat csak baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, elhárítása, következményeinek felszámolása, valamint arra való felkészülés céljából rendelhető el.

140. § (1) A túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak vagy az általa felhatalmazott szolgálati elöljárónak írásban kell elrendelnie. A teljesített túlszolgálatról nyilvántartást kell vezetni.

(2) A rendvédelmi szerv vezetőjének és helyetteseinek, valamint a szervezeti egység vezetőjének és helyetteseinek nem jár a túlszolgálatért ellentételezés, ha a tárgyévben teljesített túlszolgálat ideje nem haladta meg a háromszázötven órát.

(3)[284] A hivatásos állomány (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó tagjának a túlszolgálattal azonos tartamú szabadidőt kell biztosítani. Ha a túlszolgálatot heti pihenőnapon, munkaszüneti napon, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnapon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő jár.

(4) A túlszolgálatért járó szabadidőt lehetőség szerint harminc napon belül kell kiadni. Ha a szabadidő kiadása veszélyezteti a szolgálatellátást, a szabadidő kiadását hat hónapon belül kell biztosítani. Ha a túlszolgálat havi vagy többhavi szolgálatteljesítési idő keretében történt, a szabadidő kiadása történhet hat hónapon túl is, de legkésőbb a következő év első félévében ki kell adni.

(5) A túlszolgálat elrendelésének és elszámolásának, valamint a túlszolgálatért járó szabadidő kiadásának rendjét a miniszter állapítja meg.

(6)[285] A hivatásos állomány tagja - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - a 139. §-ban meghatározott túlszolgálat időtartamán kívül eső időszakban önkéntes elhatározása alapján, a képzettségének, végzettségének, elméleti és gyakorlati felkészültségének megfelelő túlszolgálatot vállalhat (a továbbiakban: önként vállalt túlszolgálat). Az önként vállalt túlszolgálat időtartama alatt a hivatásos állomány tagjának az e törvényből eredő szolgálatteljesítési kötelezettsége fennáll.

(7)[286] A rendvédelmi szerv vezetője és helyettesei, valamint a szervezeti egység vezetője és helyettesei önként vállalt túlszolgálatot nem vállalhatnak.

(8)[287] Az önként vállalt túlszolgálat éves mértéke legfeljebb 150 óra, amelybe nem számít bele a 139. § (2)-(4) bekezdése szerinti időtartam.

(9)[288] Az önként vállalt túlszolgálat ellentételezéseként - a 140. § (3) bekezdésétől eltérően - a hivatásos állomány tagját díjazás illeti meg. Díjazásként az önként vállalt túlszolgálat időtartamára a kinevezés szerinti szolgálati beosztási illetmény alapulvételével számított távolléti díj 150%-a, munkaszüneti napon, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnapon teljesített önként vállalt túlszolgálat esetén a távolléti díj 200%-a jár, amelyet a túlszolgálat pénzbeli ellentételezésre vonatkozó, a miniszter rendeletében meghatározott rendben kell kifizetni.

(10)[289] A hivatásos állomány tagja önként vállalt túlszolgálat vállalására nem kényszeríthető, jogos érdeke ezzel összefüggésben nem csorbítható, érdekérvényesítési lehetősége nem korlátozható.

(11)[290] Az önként vállalt túlszolgálatról az állományilletékes parancsnok és a hivatásos állomány tagja megállapodást köt. A megállapodás megkötését a hivatásos állomány tagja kezdeményezheti.

(12)[291] A megállapodás a rendvédelmi szerven belül bármely más állományilletékes parancsnokkal is megköthető, az ilyen megállapodásról a munkáltatói jogkört gyakorló állományilletékes parancsnokot írásban tájékoztatni szükséges. A ténylegesen teljesítendő önként vállalt túlszolgálathoz a hivatásos állomány tagja szolgálati elöljárójának előzetes hozzájárulására a (21) és (22) bekezdést alkalmazni kell. Az önként vállalt túlszolgálat során az eredeti szolgálati beosztásba nem tartozó szolgálati feladatok ellátása nem minősül a szolgálati beosztás módosításának, valamint helyettesítésre megbízásnak.

(13)[292] Az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodást írásba kell foglalni, és annak egy példányát - amennyiben a munkáltatói jogkört gyakorló állományilletékes parancsnokkal kerül sor a megállapodás megkötésére - a személyügyi anyaggyűjtőben kell helyezni. A megállapodást

a) határozatlan időre vagy

b) határozott időre, legalább a hivatásos állomány tagjára irányadó szolgálatteljesítési időkeret tartamára

lehet megkötni.

(14)[293] Az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodásban

a) meg kell határozni egész órában kifejezve a hivatásos állomány tagja által önként vállalt túlszolgálat mértékét, és ezen belül az előre tervezetten beosztható és - amennyiben az annak elrendelésére alapot adó ok bekövetkezik - előre nem tervezett rendkívüli szolgálatteljesítésre igénybe vehető önként vállalt túlszolgálat időtartamát,

b) meg kell határozni az önként vállalt túlszolgálatért járó díjazást.

(15)[294] Az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodást a hivatásos állomány tagja a tárgyév június 30. napjával, valamint a tárgyév december 31. napjával, illetve szolgálati időkeret alkalmazása esetén az időkeret utolsó napjával mondhatja fel.

(16)[295] A hivatásos állomány tagja a (15) bekezdéstől eltérő időpontban is felmondhatja a megállapodást, ha annak teljesítése - a megkötését követően bekövetkezett, illetve ismertté vált - személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel járna.

(17)[296] Az állományilletékes parancsnok az önként vállalt túlszolgálatról nyilvántartást vezet, amely havonkénti bontásban tartalmazza:

a) a hivatásos állomány azon tagjának nevét, rendfokozatát, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét és az adóazonosító jelét, akivel önként vállalt túlszolgálatról megállapodást kötött,

b) az a) pont szerinti foglalkoztatott által vállalt túlszolgálat órakeretét,

c) a ténylegesen elrendelt szolgálatteljesítési időt.

(18)[297] Az állományilletékes parancsnok az önként vállalt túlszolgálatra szóló megállapodásról és a ténylegesen teljesített önként vállat túlszolgálatról tájékoztatást ad a hivatásos állomány tagját foglalkoztató rendvédelmi szerv alapellátó orvosa részére.

(19)[298] Az alapellátó orvos vezetője az önként vállalt túlszolgálatot

a) a hivatásos állomány egészségi állapotában, különösen teherbírásában vagy egyéb, szolgálatteljesítési képességét érintő személyi körülményében beállt változásra tekintettel, vagy

b) az ellátottak biztonságával összefüggő okok alapján

korlátozhatja vagy megtilthatja.

(20)[299] A rendvédelmi szerv vezetője a tárgyévet követő január 31-ig statisztikai célú tájékoztatást ad a miniszter részére a tárgyévben:

a) az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megkötött megállapodások számáról,

b) a megállapodások alapján ténylegesen teljesített önként vállalt túlszolgálat mértékéről,

c) a (19) bekezdés alapján elrendelt korlátozások, illetve tiltások számáról és azok okáról.

(21)[300] Az önként vállalt túlszolgálat keretében történő szolgálatteljesítésre elsősorban az eredeti szolgálati helyen kerül sor. Ha a szolgálatteljesítésre az eredeti szolgálati helytől eltérő szolgálati helyen vagy a (12) bekezdés szerint a rendvédelmi szerven belül bármely más állományilletékes parancsnokkal kötött megállapodás alapján kerül sor, az önként vállalt túlszolgálathoz a hivatásos állomány tagja szolgálati elöljárójának előzetes hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megtagadása miatt a hivatásos állomány tagja kártérítési igényt nem támaszthat.

(22)[301] Ha az előzetes hozzájárulás megadását követően az eredeti szolgálati helyen a 139. § szerinti túlszolgálat elrendelése szükséges, az önként vállalt túlszolgálat nem teljesíthető, amelyről a hivatásos állomány tagját és az önként vállalt túlszolgálattal érintett szervezeti egységet az állományilletékes parancsnok soron kívül tájékoztatja.

(23)[302] Az önként vállalt túlszolgálat időtartama alatt a hivatásos állomány tagjának

a) szolgálatteljesítési helye azon szervezeti egység székhelye (telephelye) szerinti közigazgatási terület, amely az önként vállalt túlszolgálat keretében foglalkoztatja,

b) szolgálati elöljárója az a) pont szerinti szervezeti egység szolgálati elöljárója azzal, hogy a túlszolgálat keretében ellátandó feladatokhoz közvetlenül kapcsolódó munkáltatói intézkedések kivételével a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye változatlan.

(24)[303] Az önként vállalt túlszolgálat vállalásának és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg.

75. Készenlét és kiemelt készenlét[304]

141. §[305] (1) A szolgálati elöljáró a hivatásos állomány tagját kötelezheti arra, hogy a szolgálatteljesítési időn kívül szolgálati érdekből, szolgálatképes állapotban olyan elérhető - szolgálati helyen kívüli - helyen tartózkodjon, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető.

(2)[306] Ha a szolgálati érdek vagy rendkívüli eset szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja kötelezhető arra, hogy az elrendelő által meghatározott helyen álljon készenlétben (a továbbiakban: kiemelt készenlét). A kiemelt készenlétet az állományilletékes parancsnoknak írásban kell elrendelnie. A szolgálati feladatok elvégzésének tényleges végrehajtási helye nem határozható meg a kiemelt készenlét rendelkezésre állási helyeként.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti készenlét időtartama havonként - többhavi szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén havonkénti átlagban - a kettőszázhatvan órát nem haladhatja meg.

76. Szabadság

142. §[307] (1) A hivatásos állomány tagja évente alap- és pótszabadságra jogosult, továbbá az e törvényben meghatározott feltételekkel egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságot vehet igénybe.

(2) Az alap- és pótszabadság, valamint a szülési szabadság idejére távolléti díj jár.

(3)[308] A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szülési szabadság idejére járó távolléti díj személyi jövedelemadóval és a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulékkal csökkentett - az adó- és járulékkedvezmények figyelmen kívül hagyásával számított - havi összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti csecsemőgondozási díj személyi jövedelemadóval csökkentett - az adókedvezmények figyelmen kívül hagyásával számított - naptári napi összegének a harmincszorosa.

77. Alap- és pótszabadság

143. § (1) A hivatásos állomány tagjának alapszabadsága évi huszonöt munkanap.

(2) A hivatásos állomány tagját évente pótszabadság illeti meg:

a) két évig terjedő szolgálati viszonyban töltött idő után három munkanap,

b) három-öt év szolgálati viszonyban töltött idő után négy munkanap,

c) hat-tíz év szolgálati viszonyban töltött idő után öt munkanap,

d) tizenegy-tizenöt év szolgálati viszonyban töltött idő után hat munkanap,

e) tizenhat-húsz év szolgálati viszonyban töltött idő után hét munkanap,

f) huszonegy-huszonöt év szolgálati viszonyban töltött idő után nyolc munkanap,

g) huszonhat-harminc év szolgálati viszonyban töltött idő után kilenc munkanap,

h) harmincegy év és annál hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő után tíz munkanap.

(3) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság esetében a hivatásos állomány tagját megillető pótszabadság soron következő fokozata először abban az évben jár, amelyben a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyban töltött ideje eléri a (2) bekezdésben meghatározott időtartamot. A pótszabadság mértéke szempontjából a hivatásos szolgálati időt kell figyelembe venni.

(4) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság helyett a vezetői beosztást betöltőket vezetői pótszabadság illeti meg. A vezetői pótszabadságra jogosultak köre és mértéke:

a) beosztott vezető esetén tizenegy munkanap,

b) középvezető esetén tizenkét munkanap,

c) területi szerv vezetője esetén tizenhárom munkanap,

d) központi szerv vezetőjének helyettese esetén tizennégy munkanap,

e) központi szerv vezetője esetén tizenöt munkanap.

(5) A (2) vagy (4) bekezdés szerinti pótszabadságon túl évente öt munkanap pótszabadságra jogosult a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja, ha szolgálati feladatait a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szerinti biztonsági részlegen látja el.

144. § (1) A hivatásos állomány tagját a tizenhat évesnél fiatalabb

a) egy gyermeke után évente kettő,

b) két gyermeke után évente négy,

c) kettőnél több gyermeke után évente összesen hét

munkanap pótszabadság illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a hivatásos állomány tagjának gyermeke fogyatékos.

(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig a tizenhatodik életéve betöltésének évében kell figyelembe venni.

(4) E § alkalmazásában

a)[309] gyermek: a családok támogatására vonatkozó jogszabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák,

b) fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra,

c) szülő:

ca) a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs,

cb) az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,

cc) a gyám,

cd) a nevelőszülő és a helyettes szülő.

145. § (1)[310] Gyermeke születése esetén apasági szabadságként tíz munkanap pótszabadság illeti meg az apát, amelyet

a) legkésőbb a születést követő második hónap végéig,

b) a kérésének megfelelő időpontban, és

c) legfeljebb két részletben

kell kiadni.

(2)[311] Az apát az apasági szabadság akkor is megilleti, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Az apasági szabadság tartamára távolléti díj jár.

(3)[312] Az (1) bekezdés alkalmazása során apán

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti apai jogállású férfit, vagy

b) az örökbefogadó férfit

kell érteni.

145/A. §[313] A hivatásos állományba tartozó nagyszülő unokája születése esetén öt munkanap - ikergyermekek esetében hét munkanap - pótszabadság igénybevételére jogosult, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

145/B. §[314] A hivatásos állomány tagja részére első házassága megkötése alkalmából legkésőbb a házasságkötést követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár.

146. § (1) A hivatásos állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése, valamint a fizikai állóképességének megőrzése céljából a 143. § szerinti pótszabadságon felül tizennégy nap rekreációs célú pótszabadságra jogosult, ha

a) fokozottan veszélyes - nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatt fertőzés veszélyének kitett, továbbá föld alatti létesítményekben, mesterséges és klimatikus viszonyok melletti - szolgálati beosztásban,

b)[315] repülőgép- vagy helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő, közvetlen életveszélynek kitett tűzszerész, búvár vagy a miniszter által meghatározott, terrorelhárítási feladatok ellátására rendszeresített szolgálati beosztásban

teljesíti szolgálatát.

(2) A hivatásos állomány azon tagja, aki legalább harminc napig az életet vagy a testi épséget közvetlenül veszélyeztető általános körülmények között - így különösen háborús cselekmények vagy fegyveres összeütközések sújtotta földrajzi területen - külföldön teljesít szolgálatot, a szolgálat lezárultát követő három hónapon belül jogosult az (1) bekezdés szerinti rekreációs célú pótszabadságra.

78. Egészségügyi szabadság

147. § (1) Egészségügyi szabadság jár a hivatásos állomány tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, valamint ha a szolgálatképességének helyreállítása pihenést vagy gyógyüdülést igényel.

(2) Az egészségügyi szabadság az egészségi állapot helyreállásáig vagy a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb - a 148. §-ban foglaltak kivételével - egy évig jár.

(3) A szolgálatképtelenség igazolására, valamint az egészségügyi szabadság engedélyezésére vonatkozó szabályokat a miniszter állapítja meg.

(4) Ha az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente harminc naptári napig távolléti díjat vagy a (6) bekezdésben meghatározott térítést, a harmincegyedik naptári naptól a távolléti díj vagy a (6) bekezdésben meghatározott térítés 90%-át kell folyósítani.

(5) A hivatásos állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - távolléti díj jár.

(6) A többhavi időkeretben szolgálatot teljesítők számára az egészségügyi szabadság idejére az utolsó négy naptári negyedévben kifizetett éjszakai pótlék összegének a távollét idejére számított időarányos átlagával növelt távolléti díjat kell térítésként folyósítani. Ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya négy naptári negyedévnél rövidebb, a térítés megállapításakor a nála számításba vehető naptári negyedévek, negyedév hiányában az utolsó naptári hónapokra kifizetett éjszakai pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell figyelembe venni.

(7) A hivatásos állomány azon tagja, akinek a szolgálati beosztásából történő felfüggesztésének időtartamára az illetményének a 165. § szerinti visszatartását elrendelték, az (1) bekezdés szerinti szolgálatképtelenné válása esetén a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján jogosult ellátásra. Ennek idejét a (2) bekezdés szerinti egy éves határidőbe be kell számítani.

(8) Ha a hivatásos állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság időtartama alatt számára távolléti díj vagy térítés nem folyósítható; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, a távolléti díj vagy térítés legfeljebb 50%-kal csökkenthető. Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat vagy térítést meg lehet vonni a hivatásos állomány tagjától, ha a gyógyulását neki felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.

148. § (1) Gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg

a) az anyát, ha egyévesnél fiatalabb, kórházi ápolás alatt álló gyermekét szoptatja,

b) a hivatásos állomány szülő, nevelőszülő, valamint helyettes szülő tagját, ha beteg gyermekét ápolja, a gyermek egyéves koráig,

c) a hivatásos állomány szülő, nevelőszülő, valamint helyettes szülő tagját,

ca)[316] ha az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként nyolcvannégy, egyedülálló szülőnek százhatvannyolc naptári napon át,

cb) ha háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként negyvenkét, egyedülálló esetén nyolcvannégy naptári napon át,

cc) ha hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülálló esetén huszonnyolc naptári napon át,

d) a hivatásos állomány szülő, nevelőszülő, valamint helyettes szülő tagját a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén

da) a gyermek egyéves koráig,

db) egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek esetén a c) pont ca) alpontjában meghatározott mértékben,

dc) háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek esetén a c) pont cb) alpontjában meghatározott mértékben,

dd) hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek esetén a c) pont cc) alpontjában meghatározott mértékben.

(1a)[317] Az (1) bekezdés c) vagy d) pontja, illetve (2) bekezdés alapján gyermekápolás céljából igényelt egészségügyi szabadság tekintetében előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig e jogcímen egészségügyi szabadságon töltött napokat kell figyelembe venni.

(2) A gyermek betegségére tekintettel az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 50. § (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával méltányosságból egészségügyi szabadság állapítható meg a hivatásos állomány szülő, nevelőszülő, valamint helyettes szülő tagja részére,

a) ha tizenkét éves, vagy annál idősebb, de tizennyolc évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy

b) tizenkét éves vagy annál idősebb, de tizennyolc évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában szülő a vér szerinti és az örökbefogadó anya vagy apa, a vér szerinti és az örökbefogadó anyával, apával együtt élő házastárs, továbbá a gyám.

79. Szülési szabadság

149. § (1) A hivatásos állomány várandós, valamint szülő nő tagját huszonnégy hét egybefüggő szülési szabadság illeti meg, ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.

(1a)[318] A szülési szabadságot az (1) bekezdés szerinti időtartamból még hátralévő időre - legfeljebb azonban a gyermek egyéves koráig - engedélyezni kell továbbá

a) annak a nőnek, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától,

b) annak a gyámnak, aki a gyermeket véglegessé vált döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,

c) a gyermeket gondozó vér szerinti apának, ha a szülő nő igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,

d) a gyermeket gondozó vér szerinti apának, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától,

e) annak a férfinak, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,

f) annak a férfinak, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától, és

g) annak a férfinak, aki a gyermeket egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától.

(2) A szülési szabadság megszűnik, ha

a) a gyermek halva született, a szüléstől számított hatodik hét elteltével,

b) a gyermek meghal, az elhalálozását követő tizenötödik napon,

c) a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, az azt követő napon.

(3)[319] A (2) bekezdésben megjelölt esetben a szülési szabadság időtartama a szülést követően hat hétnél rövidebb nem lehet.

(4) Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét - a szülést követő egy évig - a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(5) A nőnek - ha nem veszi igénybe a 148. §-ban engedélyezett egészségügyi szabadságot - a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezután a kilencedik hónap végéig naponta egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.

79/A. Szülői szabadság[320]

149/A. §[321] (1) A hivatásos állomány tagját - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.

(2) A szülői szabadságra való jogosultság feltétele, hogy a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya egy éve fennálljon.

(3) A szülői szabadságot a hivatásos állomány tagja által megjelölt időpontban kell kiadni.

(4) A hivatásos állomány tagja a szülői szabadság igénybevételére vonatkozó kérelmét a munkáltatói jogkör gyakorlója részére a szülői szabadság tervezett kezdő időpontját megelőzően legalább hatvan nappal köteles benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni a szülői szabadság időszakának tervezett kezdetét és végét. A munkáltatói jogkör gyakorlója a kérelem elbírálásáról tíz munkanapon belül tájékoztatja a hivatásos állomány tagját.

(5) A hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti szülői szabadság terhére kérheti, hogy részére a 138. § szerinti rész-szolgálatteljesítés, vagy - ha annak feltételei fennállnak - a 153/A. § szerinti otthoni munkavégzés kerüljön meghatározásra az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (4) bekezdés szerinti kérelemben foglalt szülői szabadságot legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, ha[322]

a) a kérelmet a (4) bekezdésben meghatározott, hatvanadik napon belül nyújtották be, vagy

b) szolgálatszervezési okból, ha a szülői szabadság kérelemben meghatározott időtartamban történő kiadása veszélyezteti a rendvédelmi szerv működését.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szülői szabadság elhalasztását haladéktalanul köteles írásban indokolni, amellyel egyidejűleg közli a hivatásos állomány tagjával a (6) bekezdés szerinti esetben a kiadás munkáltató által javasolt időpontját.

(8) A (6) bekezdés szerinti halasztásról szóló döntés meghozatalát megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a hivatásos állomány tagja részére felajánlani az (5) bekezdésben meghatározottak szerinti rész-szolgálatteljesítés vagy otthoni munkavégzés lehetőségére való áttérést.

(9) A szülői szabadság idejére a hivatásos állomány tagja részére a távolléti díj 10%-ának megfelelő mértékű díjazást kell folyósítani, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a hivatásos állomány tagjának megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

80. Illetmény nélküli szabadság

150. § (1) A hivatásos állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni a gyermek gondozása céljából a szülési szabadság letöltését követő naptól, az állomány férfi tagjának a gyermeke születésétől, örökbefogadott vagy nevelt gyermek esetén az örökbefogadás vagy a nevelésbe vétel hivatalosan igazolt időpontjától

a) a gyermek harmadik életévének betöltéséig, ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a tizenkettedik életéve betöltéséig, valamint

b)[323] a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása alatt.

(2) Illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni a hivatásos állomány tagjának

a)[324] a tartós, előreláthatólag harminc napot meghaladó ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása céljából, annak idejére, de legfeljebb két évig, feltéve, hogy az ápolást, gondozást személyesen végzi,

b)[325] a házastárs tartós külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára, valamint

c)[326] gyermeke, szülője, házastársa, élettársa vagy vele közös háztartásban élő, súlyos egészségügyi okból jelentős mértékű - a hivatásos állomány tagja által személyesen ellátott - gondozása vagy támogatása céljából évente legfeljebb öt munkanapra, feltéve, hogy a súlyos egészségügyi ok miatti jelentős mértékű gondozás vagy támogatás szükségességét a hivatásos állomány tagja előzetesen orvosi igazolással igazolja.

(3) A hivatásos állomány tagjának kérelmére, méltányolható egyéni indokok alapján, így különösen nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok elnyerése esetén, - ha az a szolgálat érdekével nem esik egybe - a munkavégzés idejére az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogkörében eljárva illetmény nélküli szabadságot engedélyezhet.

(4)[327] A hivatásos állomány tagjának illetmény nélküli szabadság engedélyezhető a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység időtartamára.

(5)[328] A hivatásos állomány tagja a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj időtartamára illetmény nélküli szabadságra jogosult.

151. § (1) Az illetmény nélküli szabadság tartamára alap-, pót- és egészségügyi szabadság nem jár.

(2) A gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság első hat hónapjára alap- és pótszabadság illeti meg a hivatásos állomány tagját. A szabadságot egybefüggően, az illetmény nélküli szabadság leteltét követő naptól kezdve kell kiadni.

(3) A hivatásos állomány tagjának méltányos érdekére tekintettel a szabadság kiadása a (2) bekezdésben meghatározottól eltérően későbbi kezdőnappal is kiadható, azzal, hogy legkésőbb az illetmény nélküli szabadság leteltétől számított hatvan napon belül meg kell kezdeni a szabadság letöltését.

81. A szabadság kiadása és megváltása

152. § (1) A szolgálati érdekre figyelemmel a hivatásos állomány tagját megillető szabadságot a tárgyév február 28-áig elkészített szabadságolási terv alapján, a hivatásos állomány tagjának méltányolható igényeire is tekintettel kell kiadni.

(2)[329] A szabadság tartamának 50%-át egybefüggően, a 25%-át, de legalább tíz napot, valamint a 144. § (1) és (2) bekezdése szerinti pótszabadságot pedig a hivatásos állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a rendvédelmi szerv működőképességét ne veszélyeztesse. A rendvédelmi szerv az általa meghatározott szabadság kezdő napját harminc nappal előbb köteles közölni a hivatásos állomány tagjával.

(3)[330] A szabadságot - az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve - az esedékesség évében kell kiadni. Szolgálati érdekből a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-éig, kivételesen fontos szolgálati érdekből legkésőbb március 31-éig, a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni.

(4) A tárgyévre esedékes és a tárgyévben megkezdett, de a következő évre áthúzódó szabadságot a tárgyévi szabadságként kell figyelembe venni.

(5) A tárgyévre esedékes, de a (3) bekezdésben meghatározottak szerint ki nem adott szabadság iránti igény a szolgálati viszony fennállása alatt nem évül el, de az ilyen szabadság kiadását a hivatásos állomány tagja csak a 11. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül kérheti, illetve az csak az elévülési időn belül adható ki. Az elévülési idő letelte után a (7) bekezdésben foglaltak szerint, csak a szolgálati viszony megszűnésének időpontjában történő pénzbeni megváltásnak van helye.

(6) A rendvédelmi szerven belül történő áthelyezés, valamint a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezénylés esetén a hivatásos állomány tagja részére ki nem adott tárgyévi szabadságot az új szervezeti egységnél kell kiadni. Más vezénylés esetén a ki nem adott időarányos tárgyévi szabadság megváltását illetően úgy kell eljárni, mintha az érintett szolgálati viszonya megszűnt volna.

(7) Szabadság pénzbeni megváltására csak az (5) és (6) bekezdésben meghatározott esetben, valamint a szolgálati viszony megszűnésekor kerülhet sor.

(8)[331] Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya év közben kezdődik vagy szűnik meg, a hivatásos állomány tagja a szabadság arányos részére jogosult. Ha a hivatásos állomány tagja a tárgyévben az időarányosan járó szabadságnál többet vett igénybe - ide nem értve azt, akinek a szolgálati viszonya nyugállományba helyezésére vagy halálára tekintettel szűnik meg - a különbözetre kifizetett távolléti díjat köteles visszatéríteni.

(9)[332] A 145. § (1) bekezdése és a 289/P. § (10) bekezdése szerinti apasági szabadság, valamint a szülői szabadság pénzbeli megváltása nem lehetséges.

82. Tanulmányi munkaidő-kedvezmény

153. § (1) A hivatásos állomány tagja saját elhatározása alapján iskolarendszerű oktatásban, képzésben csak az állományilletékes parancsnoknak tett előzetes bejelentés vagy tanulmányi szerződés alapján folytathat tanulmányokat. Az állományilletékes parancsnok csak abban az esetben korlátozhatja az oktatásban, képzésben való részvételt, ha az a szolgálati érdek aránytalan sérelmével járna. A képzésben részt vevő részére tanulmányi munkaidő-kedvezményként a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt a (3)-(6) bekezdésben foglaltak szerint biztosítani kell.

(2) Ha az állományilletékes parancsnok az oktatáson, képzésen való részvételt az (1) bekezdés alapján nem korlátozza, a saját elhatározáson alapuló képzésben való részvételhez a hivatásos állomány tagjának kérelmére illetményfolyósítás nélküli szolgálatmentességet kell biztosítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szabadidő mértékét az oktatási intézmény által kiadott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolás alapján kell megállapítani.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként - a vizsga napját is beleszámítva - négy munkanap szabadidőt kell biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A diplomamunka, szak- és évfolyamdolgozat elkészítéséhez tíz munkanap szabadidőt kell biztosítani.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott szabadidőt a hivatásos állomány oktatásban, képzésben részt vevő tagja kérésének megfelelően, a tanulmányi év folyamán kell kiadni.

(6) A hivatásos állomány iskolarendszeren kívüli oktatásban, képzésben részt vevő tagjának tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt szolgálati viszonyra vonatkozó szabály elrendeli vagy a tanulmányi szerződés megállapítja. Tanulmányi munkaidő-kedvezményként ebben az esetben a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban meghatározott vagy a tanulmányi szerződésben megállapított mértékű szabadidőt kell biztosítani.

(7) A hivatásos állomány tagja részére a tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díjat kell fizetni, ha az (1) vagy a (6) bekezdés szerinti tanulmányok folytatására őt a rendvédelmi szerv - szolgálati viszonyra vonatkozó szabály alapján - kötelezte, vagy a távolléti díj fizetését tanulmányi szerződés állapítja meg.

82/A. Az otthoni munkavégzés[333]

153/A. §[334] (1) A hivatásos állomány tagja az állományilletékes parancsnokával történt megállapodása esetén szolgálati feladatait a szolgálati helyétől eltérően lakó-, illetve tartózkodási helyén, saját eszközeivel is végezheti.

(2) A hivatásos állomány tagja az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás megkötését az állományilletékes parancsnoknál kezdeményezheti.

(3) Az otthoni munkavégzésre abban az esetben kerülhet sor, ha a szolgálati feladatok jellege azt lehetővé teszi, valamint a szolgálati helyen ellátandó feladat körében kezelt - keletkező, felhasznált, feldolgozott és továbbításra kerülő - adatok védelmére, biztonságára vonatkozó követelmények lehetővé teszik azoknak információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel történő továbbítását.

(4) A szolgálatteljesítési idő nyilvántartását az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás mellékletét képező táblázatban kell vezetni.

(5) Az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodásban rögzíteni kell az otthoni munkavégzés idejét, az egyedileg elvégzendő szolgálati feladatokat, a rendvédelmi szerv által a munkavégzéshez biztosított eszközöket, valamint a hivatásos állomány tagja saját eszközével történő munkavégzését, továbbá a kapcsolattartás és az elvégzett munka leadásának módját és idejét.

(6) A rendvédelmi szerv által biztosított vagy a hivatásos állomány tagja saját eszközével történő otthoni munkavégzése esetén a hivatásos állomány tagja köteles biztosítani, hogy az általa használt eszközhöz, illetve az azon tárolt adatokhoz más ne férhessen hozzá. A szolgálatteljesítés felfüggesztésekor a hivatásos állomány tagja köteles a felhasználói profilját zárolni, vagy az informatikai eszközt kikapcsolni, ezzel is megakadályozva az illetéktelen hozzáférést.

(7) Az otthoni munkavégzés részletes szabályait a rendvédelmi szerv szabályzatban állapítja meg.

XIII. FEJEZET

AZ ILLETMÉNY, A JUTTATÁSOK, KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK, KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK

83. Az illetmény

154. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonya alapján alapilletményből, az egyéb pótlékokból és teljesítményjuttatásból álló illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(2)[335] A hivatásos állomány tagja havonta alapilletményre és pótlékokra jogosult. Az alapilletmény beosztási illetményből, szolgálati időpótlékból, hivatásos pótlékból és a 170. § (4) bekezdés szerint megállapított kiegészítő juttatásból tevődik össze. Az ellátott feladattól és körülményektől függően a hivatásos állomány tagja az e törvényben megállapított egyéb pótlékokra jogosult.

(3) Az alapilletmény nem lehet kevesebb a jogszabályban meghatározott, a betöltött szolgálati beosztáshoz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum összegénél. E rendelkezést nem kell alkalmazni a hivatásos állomány pályakezdő tagjaira a rész-szakképesítés megszerzéséig.

(4) Az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell

a) a 134. § (1) bekezdésében meghatározott általános heti szolgálatteljesítési idő esetén 174 órával,

b) az általánostól eltérő teljes heti szolgálatteljesítési vagy rész-szolgálatteljesítési idő esetén a 174 óra időarányos részével.

155. § (1) A beosztási illetmény a hivatásos állomány tagjának besorolása alapján megállapított fizetési fokozathoz tartozó illetményszorzó és a rendvédelmi illetményalap szorzata.

(2) A beosztási illetmény megállapításához szükséges illetményszorzókat az 5-9. melléklet határozza meg. A kiemelt vezetők esetében alkalmazott illetményszorzó mértékét a munkáltatói jogkör gyakorlója a 9. mellékletben meghatározott keretek között állapítja meg.

156. § (1)[336] A szolgálati időpótlék a hivatásos állomány tagját tíz szolgálati viszonyban eltöltött évet követő naptól megillető, a szolgálatban eltöltött további ötévenként növekvő mértékű, a rendvédelmi illetményalap meghatározott százalékában megállapított illetményelem. A szolgálati időpótlék mértékét a 10. melléklet tartalmazza. A szolgálati időpótlékra való jogosultságot a hivatásos szolgálati idő figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül szolgálatban eltöltött időnek a szolgálatból történő felfüggesztés és a szolgálati viszony szünetelésének időtartama, valamint az illetmény nélkül szabadság három évet meghaladó időtartama.

157. §[337] (1) A hivatásos pótlék a hivatásos állomány esküjében vállalt többletkötelezettségek és a szolgálati beosztással járó többlet-igénybevétel és -terhelés ellentételezését szolgálja. Mértékét a miniszter a rendvédelmi illetményalap 50-1070%-a közötti értékben állapítja meg.

(2) A hivatásos pótlék mértékének megállapításánál

a) a szolgálatellátás sajátosságaiból adódó valóságos és rendszeresen felmerülő - az életet, testi épséget, egészséget fenyegető - kockázatot,

b) a fegyverrel való szolgálatteljesítés, fegyverhasználattal vagy annak lehetőségével járó helyzetek gyakoriságát,

c) a szolgálatteljesítés külső körülményeit,

d) a szolgálat ellátásához kapcsolódó belső körülmények, rezsimszabályok szigorúságát, kötöttségét, valamint

e) a szakmai irányításból adódó többletfelelősséget, magasabb szakmai követelményeket

kell figyelembe venni.

157/A. §[338] (1) A 114. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti kiemelt vezető a 154-157. § szerint megállapított illetmény helyett a 9. melléklet I. alcíme szerinti illetményre jogosult, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapít meg a 9. mellékletben meghatározott sávon belül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiemelt vezető esetében nem alkalmazható a 160. §, valamint a 10. melléklet.

157/B. §[339] A vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások esetében - a 157/A. §-ban foglalt vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások kivételével - megállapítandó hivatásos pótlék mértékét a miniszter állapítja meg miniszteri rendeletben meghatározott sávon belül.

157/C. §[340] A miniszter által vezetett minisztériumnál vezényléssel betölthető szolgálati beosztások esetében megállapítandó hivatásos pótlék mértékét a miniszter állapítja meg miniszteri rendeletben meghatározott sávon belül.

158. § (1)[341] A hivatásos állomány tagja az előző évi egyéni teljesítményértékelésének eredményétől függően, a szervezeti egység számára a szervezeti teljesítményértékelés eredménye alapján a személyi juttatás előirányzaton belül biztosított költségvetési keret terhére évente két alkalommal, április és szeptember hónapban, egyenlő mértékű teljesítményjuttatásban részesíthető.

(2)[342] A teljesítményjuttatás kifizetés évére meghatározott mértéke nem haladhatja meg a hivatásos állomány tagja alapilletményének háromszorosát.

(3) Az előző évi egyéni teljesítményértékelésre tekintettel a (2) bekezdés szerint a tárgyévre megállapított teljesítményjuttatásra a hivatásos állomány tagja akkor is jogosult, ha szolgálati viszonya a kifizetési év közben megszűnik. Ebben az esetben a kifizetésre a szolgálati viszony megszűnésére irányadó szabályok szerint kell intézkedni.

(3a)[343] Az előző évi egyéni teljesítményértékelés során kivételes teljesítményfokozattal értékelt a (2) bekezdés szerint a tárgyévre vonatkozó, miniszteri rendeletben meghatározott mértékű teljesítményjuttatásra akkor is jogosult, ha szolgálati viszonya a kifizetési évben, de a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tárgyévre vonatkozó teljesítményjuttatás megállapítását megelőzően szűnik meg, míg ilyen esetben az előző évi egyéni teljesítményértékelés során jó teljesítményfokozattal értékelt teljesítményjuttatásban részesíthető. Ezekben az esetekben a szervezeti teljesítményértékelést - ha az még nem áll rendelkezésre - a teljesítményértékelés eredményének megállapításakor nem kell figyelembe venni. A teljesítményjuttatás kifizetésére a 99. § (1) bekezdése szerinti elszámolás keretében kell intézkedni.

(4)[344] Az 51. § (2)-(4) bekezdése alapján a hivatásos állomány rendvédelmi szerven kívül szolgálatot teljesítő tagja - az előző évi egyéni teljesítményértékelés eredményétől függően - a foglalkoztató szerv személyi juttatás előirányzata terhére részesíthető teljesítményjuttatásban.

159. § A rendvédelmi illetményalap összegét évente a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi rendvédelmi illetményalap.

84. Az egyéb pótlékok

160. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges, idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.

(2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(3) A képzés nyelve szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is komplex felsőfokú (Cl) nyelvvizsgának minősül a hivatásos állomány tagjának külföldön szerzett felsőfokú végzettsége, rendészeti, katonai vagy közigazgatási tárgyú szakképzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, továbbá vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet eléri vagy meghaladja.

(4) Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és szolgálati beosztásokat, valamint az idegen nyelv használatához kötött szolgálati beosztásokat a miniszter állapítja meg.

(5) A idegennyelv-tudási pótlék mértéke nyelvvizsgánként

a) komplex felsőfokú (Cl) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 50%-a, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 25-25%-a;

b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 30%-a, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 15-15%-a.

(6) A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az angol, francia, német, arab, kínai és orosz nyelvek tekintetében az idegennyelv-tudási pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként

a) komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 100%-a,

b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 60%-a,

c) komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 15%-a.

(7) Ha a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdésben meghatározott idegen nyelvből felsőfokú (C1) vagy középfokú (B2) típusú, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) bekezdés a) és b) pontjában foglalt, a komplex nyelvvizsgára meghatározott mértékű idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.

(8) Ha a hivatásos állomány tagja ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú vagy különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.

(9) Ha a rendvédelmi szerv tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez - kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát -, a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

161. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési helyétől, idejétől és körülményeitől függően, a miniszteri rendeletben meghatározott feltételekkel a következő pótlékra jogosult:

a) a nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatt fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka havonta a rendvédelmi illetményalap 25%-a,

b) a preferált településen szolgálatot teljesítők pótléka havonta a rendvédelmi illetményalap 50%-a,

c) az éjszakai pótlék teljesített óránként a rendvédelmi illetményalap 0,5%-a, valamint

d)[345] a készenléti pótlék teljesített óránként a rendvédelmi illetményalap 0,25%-a, kiemelt készenlét esetén 1%-a.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pótlék a szolgálati beosztás betöltésének idejére, az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti pótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének idejére jár.

(3) Az egyéb pótlékokra jogosító szolgálati beosztásokat és a pótlékok folyósításának feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg.

162. § Az egészségügyi tevékenységet végzők ügyeleti feladatellátásának, egészségügyi ügyeletének, készenlétének díjazására az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 13/B. §-ában foglalt rendelkezés irányadó.

85. Az illetmény kifizetése és levonás az illetményből

163. § (1) Az illetményt Magyarország hivatalos pénznemében kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig kell a hivatásos állomány tagjának megbízása alapján a fizetési számlájára átutalni, vagy ha azzal nem rendelkezik, részére pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján megfizetni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja az illetményfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a szolgálati helyén, kérésére az illetményét az illetményfizetés előtti utolsó, a szolgálati helyén töltött napon kell kifizetni, vagy a szervezeti egység költségére a tartózkodási helyére megküldeni.

(3)[346] A hivatásos állomány tagját foglalkoztató rendvédelmi szerv viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének költségét, azzal, hogy az illetmény külföldi fizetési számlára utalása esetén az átutalás költsége a rendvédelmi szerv erre irányuló döntése alapján a hivatásos állomány tagját terheli.

(3a)[347] Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a rendvédelmi szervnek úgy kell eljárnia, hogy a hivatásos állomány tagja az illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen. Külföldi fizetési számlára utalás esetén a rendvédelmi szerv köteles eddig a napig az utalást kezdeményezni.

(4) A hivatásos állomány tagjának a rendvédelmi szerv a fizetési számlára történő utalás esetén a költségvetési törvényben meghatározott összeghatárok figyelembevételével - a miniszter által a tárgyévre vonatkozóan közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott mértékű - bankszámla-hozzájárulást adhat. A szolgálati viszony év közben történő megszűnése esetén a bankszámla-hozzájárulás időarányosan jár.

(5) Az illetmény késedelmes kifizetése esetén - ha az a rendvédelmi szerv hibájából következik be - a polgári jogi szabályokban meghatározott késedelmi kamat jár.

(6) A Magyar Államkincstár a hivatásos állomány tagja részére a kifizetett illetményről legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap utolsó munkanapjáig részletes, írásbeli elszámolást ad, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.

(7)[348] A hivatásos állomány tagját, ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó illetményelszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény elszámolásakor tájékoztatni kell. Az illetménykülönbözetet a következő havi illetménnyel egyidejűleg ki kell fizetni.

164. § (1) Az illetményből történő levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a hivatásos állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye, ettől eltérni nem lehet.

(2) A rendvédelmi szerv az előlegnyújtásból eredő követelését a hivatásos állomány tagjának illetményéből levonhatja. Az illetményből való levonásra egyebekben a bírósági végrehajtás szabályai az irányadók.

(3)[349] A jogalap nélkül kifizetett illetmény hatvan napon belül az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint visszakövetelhető a hivatásos állomány tagjától. Az általános elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak alaptalanságáról a hivatásos állomány tagja tudott vagy tudnia kellett volna.

(4) Engedményezésnek csak pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető, és a hivatásos állomány tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le. A levonásmentes illetményrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrész.

(5) Tartozásátvállalásnak csak pénzkövetelés esetén van helye. Munkáltatói tartozást a hivatásos állomány tagja nem vállalhat át.

(6)[350] A rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagjának megállapodása alapján pénztartozás után kamat köthető ki. A kamat mértéke nem haladhatja meg a Ptk. 6:47. §-a szerinti mértéket.

165. §[351] (1) A hivatásos állomány

a) szolgálati beosztásából felfüggesztett,

b) letartóztatásban lévő,

c) bíróság által a terhelt számára előírt terület, lakás, egyéb helyiség, intézmény, vagy ahhoz tartozó bekerített hely engedély nélküli el nem hagyására vonatkozó bűnügyi felügyelet alatt álló,

d) előzetes kényszergyógykezelés alatt álló, vagy

e) szabadságvesztés büntetését katonai fogházban töltő

tagja távolléti díjra jogosult, amelynek 50%-át vissza kell tartani úgy, hogy a folyósított összeg nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér összegénél. A teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálati viszony megszüntetés fegyelmi fenyítés kiszabásáról szóló munkáltatói intézkedés végrehajtásáig.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott okból visszatartott távolléti díjat a kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul.

86. Jubileumi jutalom

166. § (1) A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, amelynek mértéke:

a) huszonöt év szolgálati viszonyban töltött idő esetén kéthavi,

b) harminc év szolgálati viszonyban töltött idő esetén háromhavi,

c) harmincöt év szolgálati viszonyban töltött idő esetén öthavi,

d) negyven, és ezt követő minden öt év szolgálati viszonyban töltött idő esetén héthavi

távolléti díjnak megfelelő összeg.

(2) A jubileumi jutalom a szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján esedékes. A jogosultság megállapításához a hivatásos szolgálati időt kell figyelembe venni.

(3)[352] A hivatásos állomány tagja nem jogosult a jubileumi jutalomnak vagy a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti szolgálati elismerésnek arra a fokozatára, amelyben másik foglalkoztatási jogviszonyban jubileumi jutalomként vagy szolgálati elismerésként részesült.

(4)[353] A hivatásos állomány tagja akkor is jogosult a jubileumi jutalomra, ha szolgálati viszonya a 73. § (1) bekezdése vagy a 74. § (1) bekezdése alapján szünetel, azzal az eltéréssel, hogy ha a hivatásos állomány érintett tagja esetében az (1) bekezdés szerinti jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napja a szolgálati viszony szünetelése időszakára esik, és a jubileumi jutalom alapját képező szolgálati idő alapján az adott időszakra vonatkozóan jubileumi jutalomban nem részesült, az e törvény szerinti jubileumi jutalmat - egyéb kizáró ok hiányában - részére

a) utólag, legkésőbb a szolgálati viszony szünetelésének utolsó napját követő második hónap 5. napjáig, vagy

b) ha szolgálati viszonya a szünetelés utolsó napjánál korábbi időpontban, a 80. § (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, a szolgálati viszony megszűnése napjáig

kell folyósítani.

(5)[354] Amennyiben a jubileumi jutalom kifizetésére a (4) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján kerül sor, abban az esetben az (1) bekezdéstől eltérően a jubileumi jutalom megállapítása során a szolgálati viszony szünetelését megelőző napon a hivatásos állomány tagját megillető távolléti díj összegét kell figyelembe venni.

87. Napidíj

167. § (1) A hivatásos állomány tagja a belföldi szolgálati kiküldetése esetén a rendvédelmi illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%-ában megállapított napidíjra jogosult. Nem jár a napidíj, ha a belföldi szolgálati kiküldetésben töltött idő a négy órát nem éri el, a napidíj fele jár, ha a nyolc órát nem éri el.

(2) Nem minősül belföldi kiküldetésnek a szolgálati hely működési területén belüli településen történő munkavégzés elrendelése.

(3) A hivatásos állomány tagja nem jogosult napidíjra, ha a belföldi kiküldetés során térítésmentes étkezést biztosítottak számára.

(4) A napidíj kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot kell figyelembe venni. A napidíjat tíz forintra felkerekítve kell megállapítani.

(5) A három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálati kiküldetés esetén a hivatásos állomány tagját megillető napidíj mértékét, kifizetésének és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg, a szolgálatteljesítési hely sajátosságaira figyelemmel.

(6) A hivatásos állomány azon tagját, akinek külföldi szolgálatteljesítési helyet határoztak meg vagy a változó szolgálatteljesítési helyek között külföldi szolgálatteljesítési hely is szerepel - ide nem értve a külföldre vezényelteket -, a napi szolgálatteljesítés külföldi szolgálati helyen történő teljesítése esetén naponta a belföldi napidíj 50%-ának megfelelő mértékű külföldi szolgálati helyi napidíj illeti meg, ha a külföldi szolgálatteljesítés időtartama a napi négy órát eléri.

88. Távolléti díj

168. § (1) Távolléti díj fejében a hivatásos állomány tagja részére az alapilletmény, valamint a rendszeres illetménypótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.

(2) Rendszeres illetménypótlék a 160. § szerinti idegennyelv-tudási pótlék, a 161. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pótlék, valamint a 180. § (2) bekezdése szerinti címpótlék.

89. Költségtérítések

169. § (1) A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni

a) az egyik szolgálati helyről a másikra szolgálati érdekből történő áthelyezéssel vagy átrendeléssel kapcsolatos,

b) a szolgálati feladat ellátásával kapcsolatban indokoltan felmerült, valamint

c) a szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel összefüggő

költséget.

(2) Az (1) bekezdés alapján a hivatásos állomány tagját megillető költségtérítések fajtáit, mértékét, a költségtérítés feltételeit, rendjét a miniszter állapítja meg.

(3) A munkába járás helyközi utazási költségeit a hivatásos állomány tagjának jogszabályban foglaltak szerint kell megtéríteni.

90. Kedvezmények és támogatások

170. § (1) A hivatásos állomány tagja részére visszatérítendő vagy vissza nem térítendő szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók. Ezek különösen a következők:

a) üdülési támogatás,

b) családalapítási támogatás,

c) szociális támogatás,

d) illetményelőleg, valamint

e) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési támogatás.

(2) A hivatásos állomány tagja - kiemelkedő munkateljesítménye alapján - üdülési támogatásban részesíthető. Az üdülési támogatás összege magában foglalja a hivatásos állomány tagjával közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint eltartott gyermeke üdülésének támogatását is.

(3) A hivatásos állomány tagját a belföldi menetrend szerinti távolsági közlekedési eszközök igénybevételénél jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény illeti meg.

(4)[355] A miniszter rendeletben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további szociális, jóléti és kulturális kedvezményeket, juttatásokat és támogatásokat állapíthat meg a hivatásos állomány tagja, közeli hozzátartozója, valamint a szolgálati nyugdíjas és közeli hozzátartozója részére.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a (4) bekezdés szerinti szociális, jóléti és kulturális kedvezmények megállapítása esetén ezek fajtáit és mértékét, a kedvezmények, támogatások nyújtásának feltételeit és eljárási szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

91. Lakhatási támogatás

171. § (1) A hivatásos állomány tagja részére lakhatási támogatás nyújtható, amelyek különösen az alábbiak:

a) a szolgálat érdekében minisztérium vagy a rendvédelmi szerv kezelésében levő állami tulajdonú lakás biztosítása bérleti díj megfizetése ellenében (a továbbiakban: szolgálati lakás),

b) az önkormányzati vagy magántulajdonú lakás bérletéhez lakbértámogatás vagy albérleti díj-hozzájárulás,

c) lakhatás biztosításához szükséges lakás, ház vagy ingatlan megszerzésének anyagi támogatása kamatmentes kölcsönnel vagy vissza nem térítendő juttatással,

d) a lakásigény megoldásához egyszeri pénzbeli támogatás nyújtása,

e)[356] szálló- vagy garzonelhelyezés,

f)[357] a lakhatással kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás,

g) a lakástulajdon megszerzéséhez nyújtott hitelintézeti kölcsön igénybevételének állami támogatása,

h)[358] a rendvédelmi szerv bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogával érintett lakás biztosítása, bérleti díj megfizetése mellett.

(2) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti támogatás formáit és feltételeit törvény vagy kormányrendelet a 172. §-on kívül is megállapíthatja.

172. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja által lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A hivatásos állomány tagja az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl a hivatásos állomány azon tagjánál vállalhat:

a) akinek a szolgálati viszonyban töltött ideje meghaladta a három évet,

b) akinek nincs folyamatban a szolgálati viszonyának megszüntetése,

c) aki ellen nem folyik fegyelmi eljárás,

d)[359] akivel szemben nem folyik - a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárás kivételével - büntetőeljárás, és

e) aki az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrész kiegyenlítésére kötelezettséget vállal, továbbá a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa - az igénylés időpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett.

(3) A (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló szolgálati viszony fennállását az állományilletékes parancsnok igazolja.

(4) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltételt a hivatásos állomány tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a hivatásos állomány tagja a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A hivatásos állomány tagja az állományilletékes parancsnokának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét,

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát, valamint

c) a hitel lejártának időpontját.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt adatokban bekövetkezett változásokról a hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles tájékoztatni az állományilletékes parancsnokát.

173. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja, (2) bekezdés a), b) vagy h) pontja, 82. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja, vagy a 86. § (2) bekezdés b)-d) pontja alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.

(2) Az állományilletékes parancsnok a szolgálati viszony (1) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről nyolc napon belül értesíti a hivatásos állomány tagja által a 172. § (5) bekezdése alapján bejelentett hitelintézetet.

(3) A hitelintézet megállapítja és nyolc napon belül írásban közli a hivatásos állomány tagjával az (1) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, amelyet a hivatásos állomány tagja a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a hivatásos állomány tagjának adatairól nyolc napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(5) Ha az állam a készfizető kezességvállalás alapján a hivatásos állomány tagja helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, vagy ha az (1) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a hivatásos állomány tagja elmulasztotta, akkor a hivatásos állomány tagjának ezen tartozásai az állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(6) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben állapítja meg.

174. § A hitelintézet a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig tájékoztatja a kincstárt a hivatásos állomány tagjainak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

174/A. §[360] Ha az 58. § (5) bekezdése szerint kinevezett területi vagy helyi szerv vezetőjének a 171. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elhelyezésének biztosításához különös szolgálati érdek fűződik, a rendvédelmi szerv az állam nevében eljárva kizárólag az ingatlan zártvégű pénzügyi lízing útján történő megszerzése céljából adósságot keletkeztető ügyletet köthet.

92. Természetbeni ellátás

175. § (1) A hivatásos állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a rendvédelmi szerv feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és - a jogszabályban meghatározott esetben - élelmezéssel.

(2) Az ellátási normákban meghatározott egyenruházati és felszerelési cikkek beszerzésére első alkalommal a szolgálati viszony létesítésekor alapfelszerelési, ezt követően pedig évenként ruházati utánpótlási ellátmány jár.

(3) A hivatásos állomány tagja évente a rendvédelmi illetményalap 250%-ának megfelelő mértékű ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult, amely természetben is kiadható. A hivatásos állomány tagjának a ruházati utánpótlási ellátmány felhasználását ruházati termékről szóló számlával kell igazolni. Az ellátmány a személyi jövedelemadó szempontjából természetbeni juttatásként kiadott munkaruházatnak minősül. A ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának és felhasználásának rendjét a miniszter állapítja meg.

(4) A hivatásos állomány tagja a mindenkori ruházati utánpótlási ellátmány terhére a miniszter által meghatározott mértékben köteles a ruházat költségeit fedezni.

(5) A hivatásos állomány tagja részére a miniszter - a (3) bekezdésben meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányon felül - évente kiegészítő ruházati utánpótlási ellátmány természetbeni kiadásáról rendelkezhet. Az ellátmány a személyi jövedelemadó alkalmazásában az egyenruha természetbeni kiadásának minősül.

(6) A ruházati utánpótlási ellátmányt a jogosultság évében kell kiadni. Ellátmányként csak rendszeresített egyenruházati termék szolgáltatható ki.

(7)[361] A természetbeni ellátás és a hivatásos állomány egyéb, ruházati ellátással kapcsolatos vásárlásának biztosítása érdekében a rendvédelmi szerv és a ruházatot biztosító szerv jogosult a hivatásos állomány tagjának az ellátás, vásárlás szempontjából szükséges adatait kezelni. A ruházati ellátással kapcsolatos adatokat a rendvédelmi szerv és a ruházatot biztosító szerv a szolgálati viszony megszűnését követő öt évig kezeli.

93. Választható juttatások

176. § (1)[362] A hivatásos állomány tagja természetbeni juttatásként - választása szerint - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében meghatározott juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult. A juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.

(2) Nem jogosult természetbeni juttatásra a hivatásos állomány tartós külszolgálaton lévő vagy nemzeti szakértőként foglalkoztatott tagja, továbbá a hivatásos állomány tagja azon időtartamra, amely során illetményre vagy távolléti díjra nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.

(3) A hivatásos állomány tagja írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 31-éig, a szolgálati viszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a természetbeni juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt.

(4) A természetbeni juttatás éves összege - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - nem lehet alacsonyabb a rendvédelmi illetményalap háromszorosánál, és nem lehet magasabb a tárgyévi költségvetésben meghatározott összegnél. A természetbeni juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő rendvédelmi szervet terhelő közterhek megfizetésére is.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, valamint ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett természetbeni juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon vagy a szolgálati viszony megszűnésekor vissza kell fizetni, vagy a hivatásos állomány tagjának választása szerint - ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi - vissza kell adni. Nem kell visszafizetni a választható természetbeni juttatás értékét, ha a szolgálati viszony a hivatásos állomány tagjának elhalálozása miatt szűnik meg.

(6) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg a választható természetbeni juttatások kifizetésének rendjét, módját és fajtáit, valamint éves összegét és mértékét.

94. Vezetői juttatások

177. § Az országos parancsnok és az országos főigazgató, valamint helyettesei részére biztosítható juttatásokat a Kormány rendeletben határozza meg.

177/A. §[363] Az 58. § (5) bekezdése szerinti, területi és helyi szerv vezetője részére biztosítható vezetői lakhatási juttatásokat a miniszter rendeletben határozza meg.

95. A kifizetés módjai, adatkezelés

178. § (1) A hivatásos állomány tagjának járó vagy adható juttatások, költségtérítések és támogatások pénzbeli kifizetésére a 163. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(2)[364] A hivatásos állomány tagja részére biztosítható visszatérítendő támogatás, valamint a választható természetbeni juttatás nyújtása során keletkezett, a hivatásos állomány támogatást igénybe vevő vagy juttatásban részesülő tagjára és a támogatással, juttatással érintett egyéb személyre, valamint a támogatásra, juttatásra vonatkozó adatokat a (3) bekezdésben meghatározott célból a támogatásra való jogosultságot elbíráló, továbbá az illetmény számfejtését végző szervek és személyek kezelhetik, ezek kizárólag a részükre továbbíthatók.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatok kezelésének célja, hogy folyamatosan megállapíthatóak legyenek a hivatásos állomány visszatérítendő támogatást igénybe vevő, vagy választható természetbeni juttatásban részesülő tagjának azonosítására alkalmas adatok, a visszatérítendő támogatás, valamint a választott természetbeni juttatás fajtája, a visszatérítendő támogatás összege, a törlesztési idő, a visszafizetett vagy levont összeg, és a még nem törlesztett tartozás, választható természetbeni juttatás esetén annak értéke vagy értékének időarányos része.

(4)[365] A hivatásos állomány tagja részére biztosítható vissza nem térítendő támogatás, költségtérítés vagy kedvezmény nyújtásával kapcsolatban keletkezett, a hivatásos állomány támogatást igénybe vevő vagy költségtérítésben, kedvezményben részesülő tagjára, valamint a támogatással, költségtérítéssel, kedvezménnyel érintett egyéb személyre és a támogatásra, költségtérítésre vagy kedvezményre vonatkozó adatokat a támogatást, költségtérítést vagy kedvezményt igénybe vevő azonosítása, a kifizetések nyomon követése, a jogosultság ellenőrzése céljából a támogatásra való jogosultságot elbíráló, továbbá az illetmény számfejtését végző szervek és személyek kezelhetik, azok kizárólag a részükre továbbíthatók.

XIV. FEJEZET

AZ ÉRDEMEK ELISMERÉSE

179. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért vagy a szolgálati feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésekben részesíthető:

a) írásbeli dicséret,

b) miniszteri elismerő oklevél,

c) pénz- vagy tárgyjutalom,

d) a miniszter által adományozott, névre szóló szál- vagy lőfegyver, emléktárgy,

e) hazai vagy külföldi jutalomüdülés,

f) egy fizetési fokozattal való előresorolás,

g) eggyel magasabb rendfokozatba történő soron kívüli előléptetés,

h) tanácsosi vagy főtanácsosi kitüntető cím,

i) a miniszter által alapított díj, plakett, emléklap, valamint

j) szolgálati jel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvény hatálya alá nem tartozó elismerések adományozására jogosultak körét, valamint az elismerésben részesítés feltételeit és rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg.

180. § (1) A hivatásos állomány tagja részére kitüntető címként a miniszter, az országos parancsnok vagy az országos főigazgató tanácsosi vagy főtanácsosi címet adományozhat. A hivatásos állománynak a szolgálati beosztáshoz előírt végzettséggel és képzettséggel rendelkező tagja részére magas szintű szakmai ismeretei és példamutató magatartása alapján[366]

a) tanácsosi cím akkor adományozható, ha legalább tizenöt év,

b) főtanácsosi cím akkor adományozható, ha legalább huszonöt év

tényleges szolgálati idővel rendelkezik.

(2) A hivatásos állomány tagja részére havonta

a) a tanácsosi cím után a rendvédelmi illetményalap 50%-ának,

b) a főtanácsosi cím után a rendvédelmi illetményalap 100%-ának

megfelelő - a 154. § (2) bekezdése szerinti egyéb pótléknak minősülő - címpótlékot kell folyósítani.[367]

(3) A hivatásos állomány korábbi tagját a kitüntető cím viselésének joga nyugállományba vonulását követően is megilleti.

(4) A tanácsosi és a főtanácsosi címet meg kell vonni, ha annak viselésére a hivatásos állomány tagja vagy volt tagja érdemtelenné vált, így különösen, ha

a) jogerősen pénzbírságnál súlyosabb fegyelmi fenyítésben részesült, vagy

b) vele szemben a bíróság szabadságvesztést, elzárást, pénzbüntetést, katonai büntetést vagy katonai mellékbüntetést szabott ki.

(5) Az adományozható kitüntető címek száma nem haladhatja meg a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott, tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozók együttes létszámának

a) tanácsosi cím esetén 10%-át,

b) főtanácsosi cím esetén 5%-át.

XV. FEJEZET

FEGYELMI FELELŐSSÉG

96. A fegyelmi felelősség általános szabályai

181. § (1) Fegyelemsértést követ el, és fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálatteljesítésre vagy a szolgálati viszonyára vonatkozó kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni a hivatásos állomány tagjának azt a szabálysértését - a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével -, amelyet szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben követett el.

(3)[368] A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 710. §-ában meghatározott esetben a hivatásos állomány azon tagjának, aki a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 127. § (1) bekezdése alapján katonának tekintendő, katonai vétségét fegyelmi eljárásban kell elbírálni.

(4)[369] Ha a folyamatban lévő fegyelmi eljárás tárgyát képező cselekmény katonai vétséget is megvalósít, és a katonai ügyész, illetve a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész határozata ellen nem jelentettek be panaszt, - a Be. 710. §-ának szabályaira figyelemmel - a fegyelmi eljárást a katonai vétség tárgyában kell továbbfolytatni, és az érdemi döntést meghozni. Ebben az esetben a büntetőeljárás során végrehajtott eljárási cselekményeket a fegyelmi eljárásban nem kell megismételni.

182. § (1) A fenyítés célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, az eljárás alá vont személynek és másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartása.

(2) A fegyelmi eljárás elrendelése, továbbá a fenyítés kiszabása mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy - figyelembe véve a fegyelemsértőnek a magatartását és a szolgálati rendhez való viszonyát - az (1) bekezdésben meghatározott cél figyelmeztetéssel is elérhető. A figyelmeztetést írásba kell foglalni.

(3) Ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetője az eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetést nem fogadja el és annak közlésétől számított három munkanapon belül kifogást jelent be, a fegyelmi eljárást haladéktalanul el kell rendelni.

183. § (1) A hivatásos állomány tagja nem fenyíthető meg, ha a fegyelemsértést az elöljáró, vezető parancsára követte el. Ha azonban tudta, hogy a kapott parancs teljesítésével fegyelemsértést követ el, és azt a 103. § (2) bekezdésében előírtak mellőzésével végrehajtotta, a felelősségét meg kell állapítani.

(2) A fenyíthetőséget kizárja, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést

a) kóros elmeállapotban,

b) kényszer vagy fenyegetés hatása alatt,

c) tévedésből,

d) jogos védelmi helyzetben vagy

e) végszükségben

követte el. A fenyíthetőséget kizáró okok értelmezésére a Btk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

184. § (1) Elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelemsértés elkövetése óta három év eltelt.

(2) Nem indítható fegyelmi eljárás abban az esetben sem, ha a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelemsértésről, szabálysértésről való tudomásszerzésétől számított három hónap eltelt.

(3)[370] Ha a fegyelemsértést megvalósító magatartás egyben bűncselekménynek is minősül, a fegyelemsértés elévülési ideje - eltérően az (1) bekezdésben foglaltaktól - megegyezik a bűncselekménynek a Btk. 26. §-ában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 33. §-ában meghatározott elévülési idejével. Ha a vétkes kötelezettségszegésről a fegyelmi jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl szerez tudomást, a fegyelmi eljárást csak a hivatásos állomány tagjának a gyanúsítotti kihallgatását követően, az erről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül lehet megindítani.

(4) Szabálysértés fegyelmi eljárásban történő elbírálásakor a szabálysértésekről szóló jogszabályokban meghatározott elévülési szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ha az ügyben szabálysértési hatóság járt el, és az ügyet fegyelmi eljárásra átteszi, az állományilletékes parancsnoknak a fegyelmi eljárást az áttételt követő három hónapon belül meg kell indítania.

(5) A fegyelemsértés (1) bekezdés szerinti elévülésének kezdő napja:

a) a kötelezettségszegő magatartás elkövetésének napja,

b) ha a fegyelemsértést valamely kötelezettség elmulasztása vagy nem teljesítése valósítja meg, az a nap, amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő eltelt,

c) ha a kötelezettségszegés valamely jogellenes állapot fenntartásában valósul meg, az a nap, amikor ez a jogellenes állapot megszűnik, vagy

d) külföldi szolgálat alatt elkövetett fegyelemsértés esetén - amennyiben külföldi szolgálati helyén a hivatásos állomány tagjának fegyelmi felelősségre vonására nincs lehetőség - a hazatérés napja.

97. Fenyítések

185. § (1) A hivatásos állomány tagjával szemben a következő fenyítések alkalmazhatók:

a) feddés,

b) megrovás,

c) pénzbírság,

d) egy fizetési fokozattal egy évre való visszavetés,

e) a fizetési fokozatban való előlépés várakozási idejének meghosszabbítása hat hónaptól két évig terjedő időtartamra,

f) eggyel alacsonyabb rendfokozatba hat hónaptól két évig terjedő időtartamra történő visszavetés,

g) alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés, egy évtől két évig terjedő időtartamra, vagy

h) szolgálati viszony megszüntetése.

(2) A fenyítések (1) bekezdésben meghatározott sorrendje kifejezi a fenyítés súlyosságát.

186. § (1) Pénzbírság fenyítés csak a 181. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben alkalmazható.

(2) A 181. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság mértéke nem haladhatja meg az egyes szabálysértésekre a szabálysértési jogszabályok alapján kiszabható pénzbírság összegét, ha pedig a szabálysértés miatt helyszíni bírság is kiszabható és a hivatásos állomány tagja a szabálysértés elkövetését elismeri, a pénzbírság mértéke nem haladhatja meg a helyszíni bírság jogszabályban meghatározott mértékét.

(3) A 181. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege kétszázezer forint.

(4) Fegyelmi eljárásban pénzbírság fenyítés nem alkalmazható, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(5) A pénzbírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell befizetni. Az állományilletékes parancsnok az érintett kérelmére legfeljebb hathavi részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet. A határidőben meg nem fizetett pénzbírságot az illetményből kell levonni.

187. § (1) A hivatásos állomány tagjának a 185. § (1) bekezdés d) pontja szerinti egy fizetési fokozattal egy évre való visszavetése esetében a már eltelt fizetési várakozási idő nem változik.

(2) A hivatásos állomány tagjának a 185. § (1) bekezdés e) pontja szerinti a fizetési fokozatban való előlépés várakozási idejének meghosszabbítása esetén a fizetési várakozási idő a fenyítés meghatározott idejével meghosszabbodik, ennek leteltét követően kell vizsgálni a fizetési fokozatban történő előrelépés egyéb feltételeinek fennállását. A továbbképzési időszak a fenyítés időtartamával meghosszabbodik.

188. § Az eggyel alacsonyabb rendfokozatba hat hónaptól két évig terjedő időtartamra történő visszavetés fenyítés alkalmazása a fizetési fokozatban visszasorolással nem jár együtt.

189. § (1) A hivatásos állomány tagját az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fegyelmi fenyítés alkalmazásakor a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül kell a szervezeti egységen belüli üres vagy átmenetileg be nem töltött, a fenyítés kiszabásakor viselt szolgálati beosztásnál egy besorolási kategóriával alacsonyabb besorolási kategóriájú szolgálati beosztásban a fenyítésnek megfelelő időtartamban foglalkoztatni. Ilyen szolgálati beosztás hiányában a hivatásos állomány tagjának eredeti szolgálati beosztását kell ideiglenesen, a fenyítésnek megfelelő időtartamban - az állománytáblázat módosítása nélkül - egy besorolási kategóriával alacsonyabb besorolási kategóriájúnak minősíteni, és a hivatásos állomány tagja számára az ideiglenes besorolási kategóriának megfelelő illetményt folyósítani. A hivatásos állománynak a fenyítés kiszabásakor vezetői beosztást betöltő tagja a fenyítés kiszabásakor általa vezetett szervezeti elembe nem osztható be fegyelmi fenyítés végrehajtásaként.

(2) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fegyelmi fenyítés alkalmazásakor a hivatásos állomány tagja továbbra is az eredeti szolgálati beosztásához és fizetési fokozatához rendszeresített rendfokozatot viseli tovább.

190. § A szolgálati viszony megszüntetése fenyítés alkalmazásával a hivatásos állomány tagja elveszíti a viselt rendfokozatát is.

98. A fegyelmi jogkör gyakorlása

191. § (1) A fegyelmi jogkör magában foglalja a fegyelmi eljárás elrendelésének, lefolytatásának és a fenyítés kiszabásának jogát.

(2) A miniszter és az országos parancsnok - ha e törvény kivételt nem tesz - az általa irányított szerv hivatásos állományába tartozó személy esetén a fegyelmi jogkört magához vonhatja, és e törvény szerinti fenyítések bármelyikét alkalmazhatja.

192. § (1) A fegyelmi jogkört - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott, a fegyelmi jogkör gyakorlására vonatkozó kivétellel, valamint a (4)-(6) bekezdésben a fegyelmi jogkör részét képező, fenyítés kiszabására való jogosultságra vonatkozó kivétellel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

(2) Az állományilletékes parancsnok szervezetszerű helyettesével szemben a fegyelmi jogkört az elöljáró parancsnok gyakorolja.

(3) Az országos parancsnokkal, valamint kinevezett helyettesével szemben a fegyelmi jogkört a miniszter gyakorolja.

(4) A rendfokozatban való visszavetés és a szolgálati viszony megszüntetése fenyítést a hivatásos állomány ezredesi rendfokozatot viselő tagjára csak a miniszter szabhat ki.

(5) A rendfokozatban való visszavetés és a szolgálati viszony megszüntetése fenyítést a hivatásos állomány tiszti vagy főtiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó tagjára - a hivatásos állomány ezredesi rendfokozatot viselő tagja kivételével - az országos parancsnok, az ennél alacsonyabb rendfokozatúakra pedig az a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró szabhatja ki, aki a szolgálati beosztásba kinevezésükre és előléptetésükre jogosult.

(6) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítés kiszabása - ha az állományilletékes parancsnok hatáskörét meghaladja - annak a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak a hatáskörébe tartozik, aki a szolgálati beosztásba való kinevezésre jogosult.

193. § (1) Ha a fegyelemsértést a hivatásos állomány több tagja együttesen valósította meg, a fegyelmi eljárás lefolytatására az az elöljáró jogosult, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi eljárás alá vont személyre kiterjed.

(2) Ha az eljárás alá vont személy szolgálati helye a fegyelmi eljárás megindítása vagy befejezése előtt megváltozik, az ügyet az eljárás megindítására vagy befejezésére az új szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnokhoz kell áttenni. Folyamatban lévő fegyelmi eljárás áttétele esetén a 195. § (3) bekezdésében meghatározott határidő további harminc nappal meghosszabbítható.

(3) Az országos parancsnok vagy a fegyelmi jogkörrel rendelkező közös elöljáró az általa irányított szervek, szervezeti egységek tekintetében egyedi ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlását magához vonhatja, vagy az alárendeltségébe tartozó fegyelmi jogkörrel rendelkező elöljárót felhatalmazhatja az illetékességi körén kívül eső ügyben a fegyelmi eljárás lefolytatására.

(4) Tábornok rendfokozatban való visszavetésére, valamint szolgálati viszonyának megszüntetésére a miniszter tesz javaslatot a köztársasági elnöknek.

194. § (1) A hivatásos állomány rendelkezési állományba tartozó tagjával szemben - ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz - a fegyelmi jogkör gyakorlója

a) a miniszter által kijelölt vezető, ha a hivatásos állomány tagja szolgálatát a miniszter vezetése vagy irányítása alatt álló más szervnél vagy rendvédelmi oktatási intézménynél teljesíti,

b) annak a szervezeti egységnek az állományilletékes parancsnoka, amelynek rendelkezési állományába a hivatásos állomány tagja tartozik, ha a rendelkezési állományba helyezés a 77. § (1) bekezdés b), c), vagy e)-h) pontja alapján történt.

(2) A 60. § szerinti átrendelés tartama alatt a hivatásos állomány tagja felett az átrendelés helye szerinti állományilletékes parancsnok gyakorolja a fegyelmi jogkört, de szolgálati viszonyt és szolgálati beosztást érintő fenyítést nem szabhat ki.

(3) A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományából a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervhez vezényeltekkel szemben a fegyelmi jogkört - a gazdálkodó szervezet vezetőjének javaslata alapján - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

99. A fegyelmi eljárás

195. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója, ha a tudomására jutott tények alapján a hivatásos állomány tagjával szemben a fegyelemsértés megalapozott gyanúja megállapítható, a fegyelmi eljárást elrendeli, vagy a hivatásos állomány tagját a 182. § (2) bekezdése szerint figyelmeztetésben részesíti.

(2) A fegyelmi eljárást határozattal kell elrendelni. Ennek egy példányát az eljárás alá vont személynek kézbesíteni kell. A határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kivizsgálással megbízott személy nevét vagy - bonyolultabb ügyben - bizottságot (a továbbiakban együtt: vizsgáló) és a vizsgálat befejezésének határidejét.

(3) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelyet harminc napon belül be kell fejezni. E határidőt az eljárás elrendelője egy alkalommal - legfeljebb harminc nappal - meghosszabbíthatja.

196. § (1) A fegyelmi vizsgálattal nem bízható meg az eljárás alá vontnál alacsonyabb rendfokozati állománycsoportba tartozó személy. E szabály nem vonatkozik a magasabb szolgálati beosztást betöltő személyre, valamint arra a személyre, akiknek szolgálati beosztásból eredő feladata a fegyelmi ügyekben eljárni.

(2) A vizsgálatban nem vehet részt az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől egyéb okból elfogulatlanság nem várható.

197. § (1) Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve jogi képviselőt vehet igénybe, valamint kérheti, hogy képviseletében az érdek-képviseleti szerv járjon el.

(2) Nem lehet képviselő a szervezeti egység parancsnoka, vezetője, parancsnokhelyettese, továbbá az, akit az ügyben tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg.

(3) A jogi képviselő munkadíját és költségeit az eljárás alá vont személy viseli, ha azonban a fegyelemsértés megállapítására nem került sor, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeit meg kell téríteni. A megtéríthető költségeket és azok megengedhető mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg.

198. § (1) A fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, ha az eljárás alá vont személy tartós távolléte vagy egészségi állapota miatt védekezését előterjeszteni nem tudja, eljárási jogait nem gyakorolhatja. A fegyelmi eljárást a távollét vagy akadályoztatás idejére kell felfüggeszteni.

(2) A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha

a) szakértői vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig,

b) az eljárás alá vont személy külföldön tartózkodik, a visszaérkezéséig, valamint

c) a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, annak döntéséig.

(3) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló időtartamba és az elévülési időbe.

199. § (1) Ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt az eljárás alá vont személynek a szolgálati helytől való ideiglenes távoltartása szükséges, az eljárás befejezéséig, de legfeljebb két hónapra a szolgálati beosztásából felfüggeszthető.

(2) Az elöljáró parancsnok a szolgálati beosztásból történő felfüggesztést indokolt esetben további egy hónappal meghosszabbíthatja.

(3) Ha a fegyelmi eljárást - a 198. § (2) bekezdés c) pontja alapján - büntetőeljárásra tekintettel függesztették fel, az (1) és (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztásból történő felfüggesztés ennek tartamával meghosszabbítható. A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés tartama ez esetben sem haladhatja meg a tizennyolc hónapot.

(4) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indokai megszűntek, vagy a (3) bekezdésben megjelölt határidő eltelt. Ha az eljárást a 210. § (1) bekezdés a)-d) vagy f) pontjában meghatározott okból szüntették meg, a visszatartott illetményt törvényes kamatával együtt három munkanapon belül ki kell fizetni.

(5) Ha a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés határideje letelt, de a szolgálati helytől való távoltartás továbbra is szükséges, az eljárás befejezéséig az eljárás alá vont személy más szolgálati beosztásban foglalkoztatható vagy más szolgálatteljesítési helyre vezényelhető.

(6) Az eljárás alá vont személyt szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabása esetén az elsőfokú határozathozataltól annak végrehajtásáig terjedő időre szolgálati beosztásából fel kell függeszteni.

200. §[371] Aki szolgálati beosztásból történő felfüggesztés hatálya alatt áll, a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés napjától nem gyakorolhatja hatósági jogkörét, szolgálati elöljárói jogait, köteles beszolgáltatni szolgálati okmányait és fegyverét, szolgálati helyére csak az állományilletékes parancsnok előzetes engedélyével léphet be. A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés időtartamára a hivatásos állomány tagja szabadságra nem jogosult. Egyéb tekintetben megilletik az e törvényben biztosított jogok, és terhelik az e törvényben meghatározott kötelezettségek.

201. § (1) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés elrendelése vagy meghosszabbítása ellen, valamint a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés megszüntetése érdekében az eljárás alá vont az elrendelő vagy a meghosszabbításról rendelkező parancsnok elöljáró parancsnokához halasztó hatállyal nem bíró panaszt nyújthat be.

(2) A panaszról az elöljáró a kézhezvételétől számított tizenöt napon belül indokolással ellátott határozatot hoz.

(3) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés megszüntetése érdekében újabb panaszt legfeljebb az előző panasz elbírálásától számított harminc nap elteltét követően nyújtható be.

202. § A 203-214. § rendelkezéseit kell alkalmazni a hivatásos állomány rendelkezési állományban levő, szolgálati beosztást be nem töltő tagjával szemben is.

203. § (1) A vizsgáló az eljárás alá vont személyt, a tanút, a sértettet, a szakértőt a meghallgatása idejéről értesíti, a képviselőt pedig felhívja az eljárási cselekményen való részvételre azzal, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. Az értesítést, felhívást az érintett személynek úgy kell elküldeni, hogy az az eljárási cselekmény előtt legalább három munkanappal kézbesíthető legyen.

(2) A rendvédelmi szerv hivatásos állománya tagjának értesítése közvetlen elöljárója útján történik.

(3) A fegyelmi eljárás során a tanú vagy jogi képviselője kérésére a tanú személyi adatait - az iratok között elkülönítve - zártan kell kezelni. A tanú személyi adatai zártan kezelésének elrendelésétől kezdve a fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője kizárólag a tanú személyi adatait nem tartalmazó iratokba tekinthet be, továbbá részükre a tanú személyi adatait nem tartalmazó másolat adható.

204. § (1) A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás alá vont személy javára és terhére szolgáló körülményeket egyaránt fel kell deríteni, ennek keretében be kell szerezni az ügy szempontjából jelentős bizonyítékokat is. Bizonyítékként felhasználható más hatósági, valamint a bírósági eljárásban keletkezett irat vagy egyéb bizonyíték.

(2) A fegyelmi eljárás alá vont személyt a vizsgálat folyamán a jogairól tájékoztatni kell.

(3) A fegyelmi eljárás során az eljárási cselekményeket dokumentálni kell. Az eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatását jegyzőkönyvbe kell foglalni, a szemléről és más eljárási cselekményekről jelentés is készülhet.

(4) A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról feljegyzést készíthet, másolatot kérhet, az eljárással összefüggő indítvánnyal élhet.

(5) A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője jogosult megismerni azt a minősített adatot, amelyet a fegyelmi eljárás során e törvény szerint általuk megtekinthető irat tartalmaz. A minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősítő vagy minősített adatot kezelő szerv biztosítja, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője a fegyelmi eljárás során általuk megismerhető minősített adatot akkor is megismerhessék, ha a megismerés jogszabályban meghatározott feltételei a felsoroltaknál nem állnak fenn. Ebben az esetben figyelmeztetni kell őket, hogy a minősített adatot kötelesek megtartani. A figyelmeztetés kiterjed a minősített adattal visszaélés büntetőjogi következményeire is. A figyelmeztetést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

205. § (1) A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az eljárás alá vont személyt és a képviselőt felhívja, hogy az iratismertetésen - amelynek időpontját közli - jelenjen meg.

(2) Az iratismertetésen az eljárás alá vont személy és a képviselő bizonyítási indítványt tehet. A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló dönt. A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(3) A vizsgáló az iratismertetés után jelentésben foglalja össze a megállapításait, az eljárás alá vont személy és képviselője észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A keletkezett iratokat és a jelentését a vizsgálat befejezését követően három munkanapon belül átadja az állományilletékes parancsnoknak.

206. § (1) Az állományilletékes parancsnok az iratok kézhezvételétől számított három munkanapon belül, a kézhezvételtől számított tizenöt napon belüli időpontra meghallgatást tűz ki, amelyen az eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a vizsgáló lehet jelen.

(2) A fegyelmi határozat meghozatalát nem akadályozza, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson alapos ok nélkül nem jelent meg, vagy írásbeli védekezését a megjelölt határidőn belül nem terjesztette elő.

(3) Ha a tényállás nincs kellően felderítve, vagy olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolta, az állományilletékes parancsnok egyszeri alkalommal póteljárást rendel el. A póteljárás tartama nem haladhatja meg a tizenöt napot.

207. § (1) Az egyszerű ténybeli megítélésű, csekély tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén a vizsgáló megbízása mellőzhető. A fegyelmi vétség az eljárás alá vont személy állományilletékes parancsnok által történt meghallgatása alapján is elbírálható (a továbbiakban: egyszerűsített eljárás).

(2) Egyszerűsített eljárásban megállapított fegyelmi felelősség esetén csak a 185. (1) bekezdés § a)-c) pontja szerinti fenyítés szabható ki.

(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont a személyes meghallgatásakor nem fogadja el az egyszerűsített eljárást vagy vitatja a megállapított tényállást, a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálat megtartására és a vizsgáló kijelölésére a meghallgatáskor a jegyzőkönyvben, de legkésőbb három munkanapon belül intézkedik a 195. § (2) bekezdése szerint.

208. § A személyes meghallgatást követően az állományilletékes parancsnok öt napon belül elbírálja az ügyet. Ennek keretében figyelmeztetést alkalmaz vagy fenyítést szab ki,- ha a hatáskörét meghaladó fenyítés alkalmazását látja szükségesnek - az iratokat a fenyítésre vonatkozó javaslatával szolgálati úton a hatáskörrel rendelkező elöljáróhoz felterjeszti, vagy ha a 210. § (1) bekezdésében meghatározott eset áll fenn, az eljárást megszünteti.

209. § (1) A fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.

(2) Ugyanazon fegyelemsértésért több fenyítés nem szabható ki, valamint egyik fenyítés a másikkal nem kapcsolható össze. Ha több fegyelemsértést egy eljárásban bírálnak el, csak egy fenyítés szabható ki.

210. § (1) A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha

a) a cselekmény nem fegyelemsértés, nem fegyelmi jogkörben elbírálható szabálysértés, vagy nem minősül a 181. § (3) bekezdése szerint elbírálandó katonai vétségnek,

b) nem állapítható meg, hogy a terhére rótt fegyelemsértést vagy fegyelmi hatáskörben elbírálható szabálysértést, katonai vétséget az eljárás alá vont elkövette,

c) a fegyelemsértést vagy a fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértést, katonai vétséget nem az eljárás alá vont követte el,

d) a cselekményt fegyelmi eljárásban már elbírálták,

e) az eljárás alá vont meghalt vagy szolgálati viszonya megszűnt,

f) a cselekmény elévült,

g)[372] fenyítést kizáró ok áll fenn.

h)[373]

(2) Ha a fegyelmi eljárás során azt állapították meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló magatartás bűncselekmény vagy a 181. § (2) bekezdése alapján fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés alapos gyanújának megállapítására alkalmas, a feljelentést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó vagy szabálysértési hatósághoz meg kell tenni. Ezzel egyidejűleg a fegyelmi eljárást a 198. § (2) bekezdés c) pontja alapján fel lehet függeszteni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak akkor, ha a katonai vétséget a 181. § (3) bekezdése alapján fegyelmi eljárásban kell elbírálni.

211. § (1) A fegyelmi ügyben indokolt határozatot kell hozni, amelyet az eljárás alá vont személy előtt ki kell hirdetni. A határozat egy példányát - ha minősített adatot nem tartalmaz - kézbesíteni kell az eljárás alá vont személy részére.

(2) Ha a fegyelmi ügyben hozott határozat minősített adatot tartalmaz, az eljárás alá vont személyt arról kell értesíteni, hogy hol tekintheti meg a minősített adatot tartalmazó határozatot. A határozat rendelkező részéről készített kivonatot azonban ebben az esetben is kézbesíteni kell az eljárás alá vont személynek.

100. Jogorvoslatok

212. § (1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen a közlését követő nyolc napon belül a hivatásos állomány tagja vagy belegyezésével a képviselője az elöljáró parancsnokhoz panasszal élhet. A panaszt a fenyítést kiszabó elöljáróhoz kell benyújtani.

(2) A panaszt az iratokkal együtt öt munkanapon belül az elöljáró parancsnokhoz kell felterjeszteni.

(3) Az országos parancsnok által kiszabott fenyítés ellen benyújtott panaszt az elbírálására jogosult miniszterhez kell felterjeszteni.

(4) A miniszter által kiszabott fenyítés ellen panasznak helye nincs.

(5) Az Országgyűlési Őrség parancsnokának a fegyelmi ügyben hozott érdemi határozata ellen panasznak helye nincs.

213. § (1) Az elöljáró parancsnok az iratok alapján az egész eljárást felülvizsgálja. Ha indokoltnak tartja, a lefolytatott bizonyítást kiegészíti, és az iratok felterjesztésétől számított tizenöt napon belül - amely határidőt szükség esetén további tizenöt nappal meghosszabbíthatja -, az első fokú fegyelmi határozatot

a) helybenhagyja,

b) megváltoztatja

ba) és a fenyítés mértékét csökkenti,

bb) és enyhébb fenyítést szab ki, vagy

bc) és az eljárást megszünteti, vagy

c) a fenyítéssel együtt hatályon kívül helyezi, továbbá az eljárást megszünteti, ha az elkövetett lényeges eljárási hibák a felülvizsgálat során nem orvosolhatók.

(2) Az elöljáró parancsnok határozatának egy példányát megküldi az első fokon eljáró parancsnoknak, az eljárás alá vont személynek és a képviselőjének.

214. § (1)[374] A miniszter, az Országgyűlési Őrség parancsnokának hatáskörében hozott, valamint a panasszal kapcsolatos határozat ellen az eljárás alá vont személy bírósághoz fordulhat.

(2)[375] A szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabása esetén a XVIII. Fejezetben foglaltak szerint kell eljárni.

(3) Szolgálati viszony megszüntetése fenyítés alkalmazása esetén az eljárás alá vont személy kérheti az eredeti szolgálati beosztásban történő továbbfoglalkoztatását, ha a bíróság megállapítja, hogy a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy a fenyítés nem áll arányban az elkövetett fegyelemsértés súlyával.

101. Szabálysértés elbírálása fegyelmi eljárásban

215. § (1) Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján a tényállás és a felelősség kétséget kizáróan megállapítható és az eljárás alá vont felelősségét nem vitatja, mellőzni lehet a további bizonyítás lefolytatását és az egyszerűsített eljárás szabályai alkalmazhatók.

(2) Ha a szabálysértés miatt elkobzás vagy más intézkedés indokolt, a fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró a fenyítés jogerőre emelkedését követően a szükséges intézkedés megtétele céljából a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságot haladéktalanul megkeresi. Az intézkedés kezdeményezése ellen panasznak helye nincs.

(3) Ha a szabálysértésben más személy felelőssége is megállapítható, a felelősségi arányok vonatkozásában a szabálysértési hatóság határozata az irányadó.

102. A fenyítés végrehajtása

216. § (1)[376] A fenyítést az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől, szolgálati viszony megszüntetés fenyítés alkalmazása esetén a másodfokú határozat, a miniszter által hozott határozat vagy az Országgyűlési Őrség parancsnoka által hozott határozat közlésétől számított harminc napon belül végre kell hajtani.

(2) A fenyítés jogerős

a)[377] a panaszjogról való lemondás benyújtásának napjával, ha a panaszjogról a hivatásos állomány tagja írásban lemondott, vagy a panasz benyújtására nyitva álló határidő leteltének napját követő nappal, ha az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be panaszt,

b)[378] a határozat közlésének napján, ha a másodfokú határozattal, a miniszter által hozott határozattal vagy az Országgyűlési Őrség parancsnoka által hozott határozattal szemben a nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be keresetet,

c) a panasz vagy a kereset visszavonásának napján, ha a benyújtott panaszt vagy a keresetet visszavonták,

d)[379] a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a másodfokú határozat, a miniszter határozata ellen vagy az Országgyűlési Őrség parancsnokának határozata ellen benyújtott keresetet a bíróság jogerősen elbírálta.

(3)[380] A másodfokú, a miniszter által hozott határozat vagy az Országgyűlési Őrség parancsnoka által hozott határozat végrehajtására nyitva álló (1) bekezdés szerinti határidő - a szolgálati viszony megszüntetés alkalmazását kivéve - a keresetindítási határidő leteltével kezdődik.

103. A fenyítés hatálya

217. § A hivatásos állomány tagja a fenyítés jogerőre emelkedésétől a végrehajtásának befejezéséig, ezenfelül még az alábbi időtartamig áll a fenyítés hatálya alatt:

a) a 185. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott fenyítés esetén hat hónapig,

b) a 185. § (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott fenyítés esetén egy évig,

c) a 185. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott fenyítés esetén két évig,

d) a 185. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott fenyítés esetén öt évig.

218. § A fenyítés hatálya alól a fenyítést kiszabó elöljáró - tábornok elleni eljárás esetén a miniszter - a 217. § a)-c) pontjában meghatározott, a végrehajtás befejezését követő időtartam eltelte előtt kivételesen mentesítheti a megfenyített személyt, ha a fenyítés után átlagon felüli teljesítményt nyújtott és példamutató magatartást tanúsított.

XVI. FEJEZET

ELJÁRÁS A SZOLGÁLATTAL ÖSSZE NEM FÜGGŐ BŰNCSELEKMÉNY ESETÉN

219. § (1) A hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárójának köteles írásban bejelenteni azt a tényt, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték.

(2) A hivatásos állomány tagja a megalapozott gyanú közlését követő tizenöt napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tenni, e határidő elmulasztása esetén a hivatásos állomány tagja igazolással élhet.

(3) Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató tudomást szerzett, kivéve, ha a hivatásos állomány tagja tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, ez esetben a (2) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.

(4) Fegyelemsértésnek minősül, ha a hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja, mulasztása miatt igazolással nem élt, és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója tudomására jut, hogy a hivatásos állomány tagja ellen büntetőeljárás indult és a megalapozott gyanú közlése is megtörtént.

220. § (1)[381] Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a Be. 111. §-a alapján tájékoztatást kap arról, hogy a hivatásos állomány tagjával szemben büntetőeljárás indult, a tájékoztatás során tudomására jutott természetes személyazonosító adatot, valamint a 219. § (1) bekezdése szerinti bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás megindításának tényéről szóló adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a 219. § (1) bekezdése szerinti bejelentés során tudomására jutott személyes adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.

221. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjával szemben a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásából - a 165. § (1) bekezdésének alkalmazásával - az eljárás befejezéséig, de legfeljebb tizennyolc hónapra felfüggeszthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztásból történő felfüggesztésnek akkor van helye, ha a hivatásos állomány tagjának terhére rótt bűncselekmény a rendvédelmi szerv tekintélyét, működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti vagy a büntetőeljárás miatt a hivatásos állomány tagjának a szolgálattól való távoltartása indokolt, és az eljárást folytató szerv azt kezdeményezte.

(3) Ha a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés határideje letelt, de a szolgálati helytől való távoltartás továbbra is szükséges, az eljárás befejezéséig az eljárás alá vont személy más szolgálati beosztásban foglalkoztatható vagy más szolgálatteljesítési helyre vezényelhető, átrendelhető.

XVII. FEJEZET

MÉLTATLANSÁGI ELJÁRÁS

222. § (1) A 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válást az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter méltatlansági eljárás keretében állapíthatja meg.

(2) A hivatásos állomány tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja elleni eljárás esetében a méltatlansági eljárás megindításával egyidejűleg a miniszter értesíti a köztársasági elnököt.

(3) Nincs helye a méltatlansági eljárás megindításának, ha a cselekményt korábbi méltatlansági eljárás során már elbírálták, a cselekmény elévült vagy fegyelemsértésnek minősül.

(4) A cselekmény elévülésére a fegyelmi eljárás elévülési szabályait kell alkalmazni.

223. § (1) A méltatlansági eljárás elrendeléséről az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, az arra okot adó cselekményről való tudomásszerzést követően haladéktalanul intézkedik.

(2)[382] A méltatlansági eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, vizsgálót bíz meg. A vizsgáló harminc napon belül lefolytatja a vizsgálatot, ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. A vizsgálatra a 195-198. §, a 204. és 205. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2a)[383] Ha az eljárás alá vont személy szolgálati helye a méltatlansági eljárás megindítása vagy befejezése előtt megváltozik, az ügyet az eljárás megindítására vagy befejezésére az új szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnokhoz kell áttenni. Folyamatban lévő méltatlansági eljárás áttétele esetén a (2) bekezdésében meghatározott határidő további harminc nappal meghosszabbítható.

(3) Az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, a vizsgálat befejezésétől számított tizenöt napon belül - a vizsgáló javaslata alapján - dönt a méltatlanság fennállásáról vagy hiányáról. A méltatlanságot megalapozó magatartás hiányában az állományilletékes parancsnok vagy a miniszter az eljárást megszünteti.

(4) A méltatlansági eljárást meg kell szüntetni, ha

a) a hivatásos állomány eljárás alá vont tagja a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekményt nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható,

b) a 222. § (3) bekezdésében szabályozott ok áll fenn,

c) a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekmény nem eredményezi a rendvédelmi szerv működésébe vetett közbizalom súlyos veszélyeztetését, valamint

d) az eljárás alá vont meghalt vagy szolgálati viszonya megszűnt.

224. § (1) Az eljárás megszüntetéséről vagy a méltatlanság megállapításáról az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, határozattal dönt. A határozat tartalmazza a méltatlanná válás kérdésében hozott döntést, az azt megalapozó tényállást és a döntés indokait, valamint a jogorvoslati lehetőséget.

(2) Ha az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, döntése alapján a hivatásos állomány tagja a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, öt napon belül köteles a szolgálati viszony 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti megszüntetése érdekében intézkedni.

(3) A döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, a hivatásos állomány tagja az annak végrehajtásáról rendelkező állományparanccsal vagy határozattal szemben a 267. § alapján benyújtott - nem halasztó hatályú - szolgálati panaszban kifogásolhatja a döntés jogszerűségét.

(4) A méltatlansági eljárás lefolytatásának részletes eljárási szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

XVIII. FEJEZET

A BECSÜLETBÍRÓSÁG

225. § (1) A hivatásos állomány tagja kérheti a Becsületbíróság összehívását, ha

a) szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján azért szüntették meg, mert a minősítés alapján a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, és a felmentés ellen benyújtott szolgálati panaszát elutasították, vagy a felmentés ellen a szolgálati panasz benyújtásának lehetőségét e törvény kizárja,

b) szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés d) pontja alapján méltatlanság miatt szüntették meg és a felmentés ellen benyújtott szolgálati panaszát elutasították, vagy a felmentés ellen a szolgálati panasz benyújtásának lehetőségét e törvény kizárja, vagy

c) fegyelmi ügyben vele szemben szolgálati viszony megszüntetés fenyítést szabtak ki, és a fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen benyújtott panaszt elutasították, vagy a panasz benyújtásának lehetőségét e törvény kizárja.

(1a)[384] Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Becsületbíróság összehívását a hivatásos állomány volt tagja is kérheti, ha a sérelmezett döntés következtében szolgálati viszonya megszűnt.

(2)[385] A hivatásos állomány tagja a Becsületbíróság összehívását a sérelmezett döntést hozó elöljárónál kezdeményezheti a döntés kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

(3) A Becsületbíróság eljárásában a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának fenntarthatóságáról dönt.

(4)[386] Az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedések esetében a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz keresetet benyújtani a Becsületbíróság döntésének kézhezvételétől számított harminc napon belül, a munkáltatói intézkedéssel szemben lehet. A keresetet a 270. § (3) bekezdésének alkalmazásával a rendvédelmi szerv szervezeti egysége ellen kell benyújtani.

225/A. §[387] (1) A Becsületbíróság az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárásban a hivatásos állomány tagja közrehatásának kérdésében az országos parancsnok kezdeményezésére jár el.

(2)[388] Az (1) bekezdés szerinti eljárás során a Becsületbíróságban negyedik és ötödik tagként közreműködik a hivatásos szolgálatra vagy a szolgálati beosztás ellátására alkalmatlanságot megállapító bizottság munkájában részt vevő orvos, valamint a rendvédelmi szerv személyi állományának egy, humánigazgatási feladatokat ellátó tagja. A Becsületbíróság a 226. § (1) bekezdése szerint jár el, és írásban dönt a közrehatás fennállásának kérdésében. A döntést az országos parancsnoknak megküldi, amely döntés köti az országos parancsnokot. A Becsületbíróság döntése ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, a Becsületbíróság döntését az egészségkárosodási ellátásra jogosultság tárgyában hozott országos parancsnoki döntéssel szemben benyújtott szolgálati panaszban kifogásolhatja az érintett.

(3) A Becsületbíróság a közrehatás kérdésének vizsgálatára irányuló eljárásban jogosult megismerni a hivatásos állomány tagjának egészségi állapotára vonatkozó adatokat és megtekinteni az azokat tartalmazó iratokat.

226. § (1) A Becsületbíróság az ülése tárgyává tett ügyben eljárt személyeket, az érintettet és jogi képviselőjét, az érintett szolgálati elöljáróját és állományilletékes parancsnokát meghallgathatja. Az ügy iratai és a meghallgatott személyek nyilatkozatai alapján az ügy átvételét követő tizenöt napon belül döntést hoz.

(2) A Becsületbíróság a 225. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben megállapított tényállást nem bírálhatja felül, a megállapított tényállás alapján kizárólag arról hoz döntést, hogy

a) a szolgálati viszony megszüntetése jogkövetkezményként alkalmazandó, vagy

b) a szolgálati viszony megszüntetését a feltételek hiányában nem tartja indokoltnak.

(3) A Becsületbíróság

a) a 225. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben a felmentést helybenhagyja vagy hatályon kívül helyezi,

b) a 225. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a fenyítést kiszabó határozatot helybenhagyja vagy hatályon kívül helyezi.

(4) Ha a Becsületbíróság a fenyítést kiszabó határozatot hatályon kívül helyezi, a döntésről a fegyelmi jogkör gyakorlóját haladéktalanul értesíti. A fegyelmi jogkör gyakorlója a döntés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a szolgálati viszony megszüntetése fenyítés helyett a 185. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti fenyítést szab ki vagy az eljárást megszünteti. A fegyelmi jogkör gyakorlójának ezen határozata ellen panasznak nincs helye, a határozattal szemben az eljárás alá vont személy és képviselője bírósághoz fordulhat.

227. § (1)[389] Az országos parancsnok névjegyzéket vezet a hivatás állomány azon tagjairól, akik a Becsületbíróság tagjaként eljárhatnak. A névjegyzék rendfokozati állománycsoportonként legalább tíz, legfeljebb százötven főt tartalmaz, akik példamutató magatartásuk, szolgálatellátásuk alapján méltóak a Becsületbíróság munkájában való közreműködésre. A névjegyzékre vételhez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges.

(2) A Becsületbíróság három főből áll.

(3) A Becsületbíróság elnökét - az MRK Etikai Bizottságától bekért javaslat alapján - az MRK Elnöksége jelöli ki a hivatásos állománynak a rendvédelmi szervnél összeállított névjegyzéken szereplő tagjai közül.

(4) A Becsületbíróság további két tagját a Becsületbíróságot összehívó elöljáró jelöli ki, a hivatásos állomány névjegyzéken szereplő, az eljárás alá vonttal legalább azonos rendfokozati állománycsoportba tartozó tagjai közül.

(4a)[390] Az Országgyűlési Őrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a névjegyzéket

a) a tiszthelyettesi és a zászlósi, valamint

b) a tiszti, főtiszti és tábornoki

rendfokozati állománycsoportok vonatkozásában összevontan is vezetheti. Ebben az esetben a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően lehetőség szerint az eljárás alá vonttal legalább azonos rendfokozati állománycsoportba tartozó személyt kell a névjegyzékről a Becsületbíróság tagjának kijelölni, ennek hiányában más, a névjegyzéken szereplő személy is kijelölhető.

(5) Nem lehet tagja a Becsületbíróságnak, aki

a) az ügyben eljárt, a döntéshozatalban részt vett vagy szolgálati beosztása alapján részt fog venni,

b) az érintettel szemben személyében elfogult, továbbá

c) ellen fegyelmi eljárás folyik vagy aki fenyítés hatálya alatt áll.

(6) Az állományilletékes parancsok, az MRK Etikai Bizottságának elnöke, valamint az érintett a tagok jelölésével szemben az (5) bekezdésre hivatkozva kifogással élhet. A kifogásolt tag helyett a jelölő három napon belül új jelöltet ad vagy a jelölést fenntartja. Ez esetben a tag kizárásáról a Becsületbíróság többi tagja dönt.

(7) A Becsületbíróság működési feltételeit az országos parancsnok biztosítja.

(8) A Becsületbíróság működésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

XIX. FEJEZET

KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ÉS KÁRTALANÍTÁS[391]

104. A hivatásos állomány tagjának kártérítési felelőssége

228. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

(2) A károkozó vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a rendvédelmi szervnek kell bizonyítania.

(3) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható vagy amelyet a rendvédelmi szerv vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a rendvédelmi szerv kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

229. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke - a (2) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - a károkozó egyhavi alapilletményének 50%-át nem haladhatja meg.

(2) A károkozó a háromhavi alapilletménye erejéig felel, ha gondatlanságából eredően

a) a rendvédelmi szerv gazdálkodására vagy az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével okozta a kárt,

b) az ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozta a kárt,

c) hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével okozta a kárt, vagy

d)[392] a kár olyan - jogszabályba ütköző - parancs, utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg felhívta a figyelmet.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szempontjából a hivatásos állomány tagjának a kártérítésre kötelezésről szóló határozat meghozatalakor érvényes alapilletményét kell alapul venni.

230. § Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.

231. § (1) A hivatásos állomány tagja vétkességére tekintet nélkül felelős azért a hiányért, amely olyan dologban következett be, amelyet visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy elismervény alapján vett át, és amelyet állandóan az őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) A pénz- és értékkezelő, valamint a pénztáros jegyzék vagy elismervény hiányában is teljes felelősséggel tartozik az általa kezelt pénzért, értékpapírért vagy egyéb értéktárgyért.

(3) Mentesül a hivatásos állomány tagja a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a rendvédelmi szerv a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár, hiány bekövetkeztét és mértékét a rendvédelmi szervnek kell bizonyítania.

(5) A megőrzésre átadott dolog megrongálódásából eredő kár esetén a hivatásos állomány tagja a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása őt terheli.

232. § (1) A leltárhiányért való megtérítési felelősséget - a raktárosok előzetes hozzájárulásának hiányában - csak a raktár teljes készletének leltározása alapján lehet megállapítani.

(2) A raktárvezetőnek és helyettesének személyében történt változás vagy a felelősségi szabályok megváltozása esetén a raktárt leltározással kell átadni és átvenni.

(3) Leltározásnál a raktárosnak vagy akadályoztatása esetén a képviselőjének jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a raktáros a képviseletéről nem gondoskodott, akkor az állományilletékes parancsnok e feladat ellátására szakmailag alkalmas, az ügyben érdektelen képviselőt köteles kijelölni.

(4) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt követően is észrevételt tehet.

(5)[393] A leltárhiányért való felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő hatvan napon belül el kell bírálni, és a határozatot a raktárossal írásban közölni kell. Büntetőeljárás esetén a határidő a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának kézbesítését követő nappal kezdődik. A határidő eltelte után a raktárost kártérítésre nem lehet kötelezni.

233. § (1) A leltárhiány a kezelésre átvett anyagban, áruban, leltári készletben ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.

(2) A leltárhiányért a raktárvezető és a raktárvezető-helyettes hathavi, a beosztott raktáros, anyagkezelő négyhavi alapilletménye erejéig felel.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja olyan raktári szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat, raktári készleteket állandóan egyedül kezeli, a teljes leltárhiányért felel.

234. § A leltárhiányért a megtérítési felelősséget akkor lehet megállapítani, ha

a) a raktárost a raktári beosztásba helyezéskor írásban tájékoztatták a kártérítési felelősség formájáról és mértékéről,

b) az anyagokat, raktári készleteket kezelésre szabályszerűen átadták, és azokat a raktáros átvette.

235. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük arányában, a megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány és leltárhiány esetén az alapilletményük arányában felelnek.

(2) Ha a kárt többen szándékosan okozták, a felelősségük egyetemleges.

(3) Nem kell a hivatásos állomány tagjának megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a rendvédelmi szerv közrehatása következtében állt elő.

236. § (1) Kártérítés címén a hivatásos állomány kárért felelős tagja - a 229. §-ban meghatározott korlátozás figyelembevételével - köteles megtéríteni

a) a rendvédelmi szerv vagyonában beállott értékcsökkenést,

b) az elmaradt vagyoni előnyt és

c) a rendvédelmi szervet ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.

(2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

(3) A kár összegének meghatározásánál

a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költséget is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét,

b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, valamint, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat

kell - a számvitelről szóló törvény szerinti értékcsökkenésre is tekintettel - figyelembe venni.

(4) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely a megrongálódott dolog értékesítéséből vagy biztosítási jogviszonyból eredően megtérült.

237. § (1) A hivatásos állomány tagja kártérítési felelősségének megállapítására az állományilletékes parancsnok jogosult.

(1a)[394] Az országos parancsnokkal, országos főigazgatóval, valamint azok kinevezett helyettesével szemben a kártérítési felelősség megállapítására a miniszter jogosult.

(2)[395] Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után intézkedni köteles a kár összegének és a károkozásban érintett személyének megállapítására. A kár összegének és a károkozásban érintett személyének megállapítását követő tizenöt napon belül az állományilletékes parancsnok megindítja a kártérítési eljárást (a továbbiakban: a kártérítési eljárás megindítása). Ha a károkozó magatartás miatt fegyelmi eljárás indult, a kárfelelősség vétkességi alapú megállapításával meg kell várni a fegyelmi eljárás jogerős befejezését, kivéve, ha a fegyelmi eljárás alá vont a károkozás tekintetében a vétkességét az eljárás alá vonti meghallgatása során elismerte.

(3) A kártérítési eljárás során a tényállás megállapításával arra alkalmas, az ügyben érdektelen és elfogulatlan személyt kell megbízni. Ha a tényállás bonyolult, a kártérítési eljárás lefolytatására bizottságot kell kijelölni.

(4) A kártérítési eljárásban a hivatásos állomány tagját meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni, hogy védekezését részletesen előadja. A lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) Ha a hivatásos állomány tagja a kártérítési eljárás során a kár mértékét vitatja, és emiatt a kár összegének vizsgálatára szakértő kirendelése válik szükségessé, a szakértői vizsgálat időtartamára az eljárás felfüggeszthető.

(6) A hivatásos állomány tagja a kártérítési eljárásban érdekeinek védelmével megbízhatja az érdek-képviseleti szervét, valamint ügyvédet hatalmazhat meg.

238. § (1)[396] A kártérítési eljárás megindítását követő hatvan napon belül az állományilletékes parancsnok indokolt határozattal dönt a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről. A határidőbe a kártérítési eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be. Ha a károkozóval szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, a határidő az eljárás jogerős befejezésekor, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor veszi kezdetét.

(2) Az állományilletékes parancsnok a kártérítési eljárás megindításának mellőzésével kiadott határozatban rendelkezhet a kár megtérítéséről, ha a keletkezett kár összege a rendvédelmi illetményalap kétszeresét nem haladta meg, a károkozó a felelősségét írásban elismerte és kötelezettséget vállalt a kár harminc napon belüli megtérítésére.

239. § (1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítési eljárásban hozott határozatban felhívja a károkozót, hogy a határozattal szemben tizenöt napon belül panasszal élhet. Ha a károkozó nem él panasszal, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható.

(2) Az állományilletékes parancsnok határozata elleni panaszt nyolc napon belül fel kell terjeszteni az elöljáró parancsnokhoz, aki azt harminc napon belül elbírálja. A határidő további harminc nappal meghosszabbítható.

(3) A kártérítési eljárásban hozott másodfokú határozattal szemben a kártérítésre kötelezett bírósághoz fordulhat.

(4) Az Országgyűlési Őrség parancsnokának a határozata ellen panasznak nincs helye, a határozat ellen a kártérítésre kötelezett bírósághoz fordulhat.

(5)[397] Ha a kártérítésre kötelezett a (3) bekezdés szerinti másodfokú határozattal vagy (4) bekezdés szerinti határozattal szemben nem él keresettel, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható.

240. § (1)[398] Az állományilletékes parancsnok a kártérítést

a)[399] a kártérítési eljárás alá vont indokolással ellátott kérelmére a méltánylást érdemlő körülmények esetén mérsékelheti,

b) a kártérítésre kötelezett indokolással ellátott kérelmére utólag mérsékelheti, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan változás következett be, amely a kártérítés méltányos csökkentését teszi indokolttá.

(1a)[400] A kérelem az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben legkésőbb a kártérítésre kötelező határozattal szemben nyitva álló jogorvoslati határidő lejártáig terjeszthető elő. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kártérítési határozat végrehajtását vagy önkéntes teljesítését követően kérelem nem terjeszthető elő.

(2) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel az állományilletékes parancsnok a kártérítés levonását vagy végrehajtását elhalaszthatja, valamint részletfizetést engedélyezhet.

240/A. §[401] (1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítési eljárásban hozott határozatban hivatalból dönt a kártérítés mérsékléséről vagy elengedéséről, ha a gondatlan károkozás

a) a szolgálati gépjármű szolgálati feladat teljesítése céljából történő igénybevétele során következett be, és

b) nem tartozik a 229. § (2) bekezdésében foglalt esetkörbe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, hivatalból történő mérséklésre vagy elengedésre vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

105. A rendvédelmi szerv kártérítési felelőssége

241. § (1) A rendvédelmi szerv - az e Fejezetben foglaltak figyelembevételével - vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett kárért.

(2) A rendvédelmi szerv mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

242. § (1) A hivatásos állomány tagjának kell bizonyítania a kárát és azt, hogy a kár a szolgálati viszonnyal okozati összefüggésben keletkezett.

(2) A szolgálati viszony körébe esnek különösen a rendvédelmi szerv feladatainak ellátásával összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából és működéséből eredő okok.

(3)[402] Ha a hivatásos állomány tagja a tevékenységét rendeltetésszerűen a szolgálati helyen kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát ellenőrzési körön belül esőnek kell tekinteni.

243. § (1) A rendvédelmi szerv a vétkességére tekintet nélkül felel a kárért, ha az olyan baleset vagy betegség következménye, amely[403]

a) a szolgálat teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy

b) a szolgálat sajátosságaival összefüggésben jelentősen súlyosbodott.

(2) A betegség súlyosbodását akkor lehet jelentősnek tekinteni, ha az egészségkárosodás mértéke a 12%-ot meghaladja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért a rendvédelmi szerv csak vétkessége esetén felel.

(4)[404]

244. § A rendvédelmi szerv a kárfelelőssége alapján a hivatásos állomány tagjának elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, valamint ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.

245. § (1) A szolgálati viszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál a távolléti díjat kell figyelembe venni, továbbá azoknak a rendszeres szolgáltatásoknak a pénzbeli értékét, amelyekre a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony alapján jogosult, feltéve, hogy azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.

(2) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével elismerhető keresetet kell megtéríteni.

(3) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett.

(4) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a hivatásos állomány tagja a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárított el.

(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén járó összeget.

(6)[405] Az egészségi alkalmatlanság kialakulásával összefüggésben a rendvédelmi szerv kártérítési felelősségének megállapítása esetén a hivatásos állomány tagját, volt tagját megillető elmaradt jövedelem mértékének megállapításakor az egészségkárosodási ellátást is figyelembe kell venni.

246. § (1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

247. § (1) A rendvédelmi szerv köteles megtéríteni a hivatásos állomány tagja közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.

(2) Ha a károkozással összefüggésben a hivatásos állomány tagja meghalt, eltartott közeli hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja a tényleges, valamint az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve.

248. § A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni

a) az elmaradt illetményre eső társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékot,

b) az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátás ellenértékét,

c) azt a pénzösszeget, amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,

d) azt a pénzösszeget, amelyhez a hivatásos állomány tagja vagy annak közeli hozzátartozója a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,

e) azt a pénzösszeget, amelyhez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá, valamint

f)[406] azt a pénzösszeget, amely biztosítási jogviszony vagy a hivatásos állomány tagja vagy annak közeli hozzátartozója részére e törvény szerinti jogviszonyra tekintettel haláleset vagy baleset miatt megállapított szociális támogatás - a temetési és szociális segély kivételével - keretében megtérült.

249. § (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult közeli hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(2) Ha a kárnak vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a rendvédelmi szerv olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

(3) Ha a kártérítés megállapítása után változás következett be a hivatásos állomány tagjának lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a rendvédelmi szerv, valamint - a felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén - a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

250. § A károsult állományilletékes parancsnoka a károkozásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül köteles a károsultat felhívni kárigényének előterjesztésére. A rendvédelmi szerv a kárigény bejelentésétől számított tizenöt napon belül írásbeli tájékoztatást ad a károsultnak az eljáró szervről és az eljárás módjáról.

251. § (1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni:

a) a betegség idejére járó távolléti díj és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint

b) a betegség idejére járó távolléti díj és a rokkantsági nyugdíj vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátása

különbözetének megtérítése iránti igényt.

(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.

(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

a) a betegség idejére járó távolléti díj első fizetésének napjától,

b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás első ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra, valamint

c) a rokkantsági nyugállományba helyezés vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának időpontjától

kezdődik.

(4) Járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, vagy a rendvédelmi szerv a 250. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.

252. § (1) A rendvédelmi szerv a hivatásos állomány kártérítésre jogosult tagjától vagy annak közeli hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(2) A rendvédelmi szerv a károsultat értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló illetményemelést hajtott végre. A rendvédelmi szerv hivatalból módosítja a járadék összegét.

253. § (1) A károsult a kártérítési igényét annak a szolgálati helynek az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be, ahol a kár keletkezett.

(2) A rendvédelmi szerven belüli vezénylés időtartama alatt bekövetkezett kár esetében a kárigényt annál a szervnél kell benyújtani, amelynél a kár keletkezett.

254. § (1) A kártérítési igény megalapozottságának és indokolt mértékének megállapítása után a kártérítést a rendvédelmi szerv szervezeti egysége fizeti ki, ha

a) a kárfelelősségét az igény egésze tekintetében elismerte,

b) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű,

c) a kártérítés összege nem haladja meg a miniszter által megállapított összeghatárt.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben a kártérítés megállapítása és kifizetése a miniszter által kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.

255. § (1)[407] A kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétől számított hatvan napon belül, a 253. §-ban, vagy a 254. § (2) bekezdésében meghatározott szervnek kell elbírálnia, és a döntést a károsulttal indokolt határozatban kell közölnie. A kártérítési igényt elbíráló határozattal szemben a károsult bírósághoz fordulhat.

(2)[408] A határozat keresettel nem érintett részei jogerőre emelkednek.

(3)[409] Ha a kártérítési igény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek tárgyában közigazgatási vagy polgári per, illetve szolgálati panasz elbírálására irányuló eljárás van folyamatban, a kártérítési eljárás ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig, vagy ha a perben felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek, e felülvizsgálati eljárás befejezéséig felfüggeszthető. Ha az előzetes kérdés tárgyában büntetőeljárás van folyamatban, a kártérítési eljárás ennek a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláig felfüggeszthető.

(4)[410] Ha a kártérítési eljárás során a kár mértéke vitatott és emiatt a kár összegének vizsgálatára szakértő kirendelése válik szükségessé, a szakértői vizsgálat időtartamára az eljárás felfüggeszthető.

(5)[411] Az (1) bekezdésben megállapított határidőbe a felfüggesztés időtartama nem számít be.

105/A. Kártalanítás[412]

255/A. §[413] A miniszter - kormányrendeletben meghatározott esetekben - gondoskodik a rendvédelmi szerv személyi állományának kártalanításáról, amennyiben a jogszerűen okozott vagyoni kár legalább részben a személyi állomány rendvédelmi szervvel fennálló foglalkoztatási jogviszonyával függ össze. A kártalanítás módjára és mértékére a kártérítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az általános kártérítés és a sérelemdíj szabályai nem alkalmazhatóak.

XX. FEJEZET

SZEMÉLYISÉGI JOGOK MEGSÉRTÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYEI

256. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak a szolgálati viszonnyal összefüggő megsértése esetén jogkövetkezményként a Polgári Törvénykönyv

a) 2:51. § (1) bekezdését, 2:52. § (1) bekezdését kell alkalmazni, valamint

b) 2:52. § (2) és (3) bekezdését, valamint 2:53. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e rendelkezések alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik, a rendvédelmi szerv a hivatásos állomány egykori tagjának sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.

XXI. FEJEZET

SZOLGÁLATI KÖTELMEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ BALESET, BETEGSÉG MINŐSÍTÉSE

257. § (1) A hivatásos állomány tagja balesetének, a (2) bekezdés szerinti betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni. A betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének vizsgálatát a hivatásos állomány tagja is kezdeményezheti.

(2) A hivatásos állomány tagjának haláláról, szolgálatképtelenséget okozó olyan balesetéről, amely szolgálatellátása során vagy azzal összefüggésben érte, továbbá olyan megbetegedéséről, amely előreláthatólag tartós szolgálatképtelenséggel jár, és vélelmezhetően a szolgálati tevékenységgel összefüggésben keletkezett vagy jelentősen súlyosbodott, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv felvételéről az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(3) A jogszabályban meghatározott eljárás keretében az állományilletékes parancsnok a balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről indokolt határozatban dönt (a továbbiakban: minősítő határozat). A minősítő határozatot a hivatásos állomány tagja - halála esetén közeli hozzátartozója - részére meg kell küldeni.

(4) A minősítő határozat ellen a hivatásos állomány tagja a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a miniszter által meghatározott szervhez fellebbezéssel élhet. A hivatásos állomány tagja halálának vagy nyilatkozat tételére képtelen egészségi állapottal járó balesetének, megbetegedésének a szolgálati kötelmekkel való összefüggése kérdésében hozott határozat ellen a közeli hozzátartozó nyújthat be fellebbezést.

(5)[414] A fellebbezést a miniszter által meghatározott szerv harminc napon belül bírálja el. E határidő egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. A másodfokú eljárásban hozott határozattal szemben bírósághoz lehet fordulni.

(6)[415] Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja esetében a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a minősítő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

XXII. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONYON ALAPULÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI, SZOCIÁLIS ÉS KEGYELETI ELLÁTÁSOK

106. Társadalombiztosítási ellátások

258. § (1)[416] A hivatásos állomány tagjának és hozzátartozóinak társadalombiztosítási ellátására a Tny., a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény, továbbá a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A hivatásos állomány tagja a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben foglaltak szerinti baleseti járadékra szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége következtében jogosult.

(3) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti ellátásra a hivatásos állomány tagja nem jogosult, ha ugyanazon jogi tény alapján e törvény szerinti ellátást vett igénybe.

(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója határozza meg, hogy a hivatásos állomány tagja melyik magánnyugdíjpénztárhoz, önkéntes nyugdíjpénztárhoz vagy önkéntes egészségpénztárhoz csatlakozhat.

107. Szociális gondoskodás

259. § (1) A rendvédelmi szerv szociális gondoskodásának körébe tartozik

a) a rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagja és közeli hozzátartozója,

b)[417] a korábban a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozott szolgálati nyugdíjas és egészségkárosodási ellátásra jogosult, valamint közeli hozzátartozóik,

c) a hivatásos állomány elhunyt tagjának és a korábban a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozott szolgálati nyugdíjasnak az özvegye, árvája, amíg ellátást folyósítanak számára, továbbá az özvegy akkor is, ha saját jogú nyugdíjat kap, valamint

d) akinek a szolgálati viszonya a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség miatt szűnt meg.

(2) A szociális gondoskodási körbe vonható a hivatásos állomány azon korábbi tagja is, akinek a szolgálati viszonya neki fel nem róható okból szűnt meg, a szolgálati viszony megszűnésekor legalább húsz év tényleges szolgálati idővel rendelkezett és egészségi állapota miatt szociális gondozásra szorul.

260. § A szociális gondoskodás keretében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló jogszabályokban biztosítottakon túl, a rendvédelmi szerv saját költségvetése terhére pénzbeli, természetbeni vagy személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít.

261. §[418] (1) Kiegészítő hozzátartozói támogatás illeti meg az özvegyi és szülői nyugellátásra jogosultat, ha a hivatásos állomány tagjának halálát szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy szolgálati eredetű betegség okozta.

(2) A kiegészítő hozzátartozói támogatás mértéke a Tny. alapján megállapított özvegyi vagy szülői nyugellátás 25%-ának megfelelő összeg.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a hősi halott özvegye vagy szülője a Tny. alapján megállapított hozzátartozói nyugellátás 50%-ának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult.

261/A. §[419] (1) Árvák kiegészítő támogatására jogosult a hivatásos állomány elhunyt tagjának - ideértve a 259. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a korábban a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozott szolgálati nyugdíjast és egészségkárosodási ellátásra jogosultat - azon gyermeke, aki árvaellátásra jogosult.

(2) Az árvák kiegészítő támogatásának a mértéke

a) hősi halott árvája esetében a megállapított árvaellátás 50%-a,

b) a hivatásos állomány szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetben vagy szolgálati eredetű betegségben elhunyt tagjának árvája esetében a megállapított árvaellátás 25%-a, vagy

c) a hivatásos állomány elhunyt tagjának a) és b) pont hatálya alá nem tartozó árvája esetében a megállapított árvaellátás 10%-a.

261/B. §[420] (1) Az árvák kiegészítő támogatására és a kiegészítő hozzátartozói támogatásra való jogosultságról

a) a hősi halott özvegye vagy szülője esetében a nyugdíjmegállapító szerv,

b) az a) ponttól eltérő esetben a hősi halott, valamint a szolgálati halott esetén a miniszter,

c) az a) és b) ponttól eltérő esetben az országos parancsnok vagy országos főigazgató

hivatalból eljárva határozatban dönt. A határozat alapján a támogatás mértékét a nyugdíj-megállapító szerv állapítja meg és a megállapított támogatást a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(2) Az árvák kiegészítő támogatása és a kiegészítő hozzátartozói támogatás, valamint az azokkal kapcsolatos végrehajtási költségek forrását a központi költségvetés biztosítja.

(3) Az árvák kiegészítő támogatásának és a kiegészítő hozzátartozói támogatás összegét a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.

(4) A kiegészítő hozzátartozói támogatás, valamint az árvák kiegészítő támogatásának jogalap nélküli felvétele esetén a Tny. visszafizetési és megtérítési kötelezettségre vonatkozó szabályai alapján kell eljárni. A jogalap nélkül felvett kiegészítő hozzátartozói támogatásból, valamint az árvák kiegészítő támogatásából eredő követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny. szabályai alapján érvényesíti.

108. A kegyeleti gondoskodás

262. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése során az életét feláldozta, őt a miniszter hősi halottá vagy a szolgálat halottjává nyilváníthatja.

(2) A miniszter, az országos parancsnok, valamint az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány elhunyt tagját, valamint az elhunyt szolgálati nyugdíjast - a szolgálat teljesítése során szerzett érdemeire figyelemmel - a rendvédelmi szerv, fegyvernem, helyőrség vagy szervezeti egység halottjává nyilváníthatja.

263. § (1) A kegyelet hivatalos kifejezéseként a 262. § szerinti elhunytat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - végtisztesség megadásaként - az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó hozzájárulása esetén - katonai tiszteletadással, az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó kérésének megfelelően polgári szertartással vagy vallási közösség által végzett vallásos szertartással kell eltemetni.

(2) Nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti katonai tiszteletadással történő eltemetés azt, aki a halálát szándékosan maga okozta, vagy akinek a halála önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotának következménye.

(3) Különös méltánylást érdemlő körülmények figyelembevételével a (2) bekezdésben foglalt esetben is lehetséges a katonai tiszteletadással történő eltemetés.

264. § (1) Ha a hivatásos állomány tagját hősi halottá, a szolgálat vagy a rendvédelmi szerv halottjává nyilvánították, temetésének költségeit a rendvédelmi szerv viseli.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó elhunyt esetében a rendvédelmi szerv a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint, legfeljebb 50%-ban viseli a temetés költségeit, míg a 263. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozók esetében méltányosságból hozzájárulhat a temetési költségekhez.

XXIII. FEJEZET

A SZOLGÁLATI NYUGDÍJASOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

265. § (1) A szolgálati nyugdíjas a nyugállományba helyezését követően is köteles a rendvédelmi szervhez, korábbi beosztásához és rendfokozatához méltó magatartást tanúsítani.

(2) A szolgálati nyugdíjas - a 266. §-ban meghatározott esetek kivételével - egyenruháját viselheti, az utolsó megállapított rendfokozatát "nyugállományú" jelzővel használhatja.

(3) A szolgálati nyugdíjas megtartja a minisztérium, valamint a rendvédelmi szerv kezelése vagy rendelkezése alatt álló lakáshoz való bérleti jogát vagy más bérlemény kiutalását kérheti.

(4)[421] A szolgálati nyugdíjas rendfokozatban kettő alkalommal előléptethető vagy kinevezhető, ha a rendvédelmi szerv célja érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységével arra érdemesült.

(5) A (3) bekezdés szerinti lakásbérleti jog nem illeti meg a szolgálati nyugdíjast, ha a szolgálati viszonya a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja, (2) bekezdés b) vagy c) pontja, vagy a 86. § (2) bekezdés b)-d) pontja alapján szűnt meg.

(6) A szolgálati nyugdíjas és közeli hozzátartozója a XXII. Fejezet rendelkezései szerint jogosult szociális gondoskodásra és kegyeleti ellátásra.

266. § (1) A szolgálati nyugdíjas egyenruhát a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen és egyéb politikai rendezvényen nem viselhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alá nem eső, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen a szolgálati nyugdíjas egyenruhát a rendvédelmi szerv lakóhely szerint illetékes területi szerve vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével viselhet.

(3) Az egyenruha viselésétől és a rendfokozat használatától a szolgálati nyugdíjas eltiltható, ha annak viselésére méltatlanná válik. Az eltiltásról az utolsó szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter rendelkezik.

(4) Az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan az,

a) akinek szolgálati viszonyát a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja, a 80. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja, vagy a 86. § (2) bekezdés b)-d) pontja alapján szüntették meg,

b) aki nyugállományba helyezését követően egyenruhában nyilvános helyen, mások előtt megbotránkozást keltő magatartást tanúsít,

c) aki nyugállományba helyezését követően a rendvédelmi szerv megbecsülését és tekintélyét romboló tevékenységet folytat, továbbá

d) akit nyugállományba helyezését követően szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélt.

XXIV. FEJEZET

A SZOLGÁLATI PANASZ ÉS A SZOLGÁLATI JOGVITA

109. Szolgálati panasz

267. § (1) A hivatásos állomány tagja, továbbá meghatalmazás alapján nevében az érdek-képviseleti szerv vagy a jogi képviselő elévülési időn belül - ha e törvény nem zárja ki - szolgálati panasszal élhet, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó munkáltatói intézkedést vagy annak elmulasztását sérelmesnek tartja.

(2) A fegyelmi vagy kártérítési eljárásban hozott határozat, valamint a baleset vagy betegség szolgálattal összefüggését minősítő határozat ellen szolgálati panasz benyújtásának nincs helye, ezen határozatokkal szemben a 212-214. §, a 239. és 255. §, valamint a 257. § (4)-(6) bekezdése szerint lehet jogorvoslattal élni.

(3)[422] A szolgálati panaszt a hivatásos állomány tagja a munkáltatói intézkedés közlésétől számított tizenöt napon belül nyújthatja be a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó, az összeférhetetlenség megállapításával kapcsolatos, valamint a szolgálati beosztását érintően a szolgálati viszony egyoldalú módosításáról szóló munkáltatói intézkedéssel, továbbá az országos parancsnoknak az egészségkárosodási ellátásra jogosultsággal kapcsolatosan meghozott döntésével szemben. Egyéb esetben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül lehet a szolgálati panaszt előterjeszteni.

(4) A panaszt a sérelmezett intézkedést hozó vagy mulasztó elöljárónál lehet benyújtani, aki azt harminc napon belül megvizsgálja, és ha annak nem ad helyt, az ügyre vonatkozó iratokkal együtt köteles haladéktalanul felterjeszteni az elöljáró parancsnokhoz. Az elöljáró parancsnok azt harminc napon belül bírálja el, és döntését a panaszt benyújtóval közli. E határidő egy ízben harminc nappal meghosszabbítható.

268. § (1) Az elöljáró parancsnok a döntésében

a) a szolgálati panaszt elutasítja,

b) a szolgálati panasznak részben vagy egészben helyt ad, vagy

c) a döntést hozó vagy mulasztó elöljárót új eljárásra utasítja.

(2) Az elöljáró parancsnok a szolgálati panasz elbírálását felfüggesztheti, ha nem állnak rendelkezésére az ügy érdemi elbírálásához szükséges adatok, iratok, azok beérkezéséig, valamint, ha a szolgálati panasz elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése nem tartozik a hatáskörébe. Ha a szolgálati panasz elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése nem tartozik az elöljáró parancsnok hatáskörébe, az elöljáró parancsnok kezdeményezi az előzetes kérdés elbírálását.

(3) A panaszjog gyakorlásában senkit sem szabad korlátozni. A panasztevőt a panasz megalapozatlansága esetén hátrány nem érheti, kivéve, ha azzal szándékos fegyelemsértés, szabálysértés vagy bűncselekmény valósult meg. A korábban már elbírált szolgálati panasszal azonos tartalmú panaszt vagy a panasznak a már elbírált részét az elöljáró indokolás nélkül elutasítja.

(4) A más jogszabályban meghatározott panaszjog gyakorlását e törvény nem érinti.

(5) A hivatásos állomány védőoltásra kötelezett tagja által a védőoltásra kötelezéssel kapcsolatban benyújtott szolgálati panasz benyújtásának a védőoltás beadására halasztó hatálya van. A szolgálati panasz elbírálásáig az egészséget veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében a hivatásos állomány tagja nem kötelezhető olyan feladat ellátására, amelyre tekintettel a védőoltás beadását elrendelték.

269. § A 225. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetében a felmentés ellen benyújtott szolgálati panasz elbírálását követően a XVIII. Fejezetben foglaltak szerint kell eljárni. A bírósághoz keresetet benyújtani a Becsületbíróság döntésének kézhezvételétől számított harminc napon belül lehet.

110. A bíróság előtti jogvita

270. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén keresettel fordulhat a bírósághoz[423]

a) ha - a d) pontban meghatározott kivétellel - a szolgálati panaszát, az elsőfokú határozat elleni panaszát vagy fellebbezését elutasították, vagy

b) ha - a d) pontban meghatározott kivétellel - a sérelmezett intézkedést a miniszter hozta,

c) a 212. § (5) bekezdésében, a 239. § (4) bekezdésében vagy a 257. § (6) bekezdésében foglalt esetekben, továbbá

d) ha a Becsületbíróság a 225. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a felmentést vagy a szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabását helybenhagyta.

(2) A rendvédelmi szerv a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igényével közvetlenül a bírósághoz fordulhat, ha a törvény a rendvédelmi szerven belüli eljárásról nem rendelkezik.

(3) A keresetet a hivatásos állomány tagja

a) a rendvédelmi szervnek azzal a szervezeti egységével, vagy ha a szolgálatát máshol látja el, a vezénylés helye szerinti szervvel szemben indíthatja meg, amelynek elöljárója az (1) bekezdés a) pontja esetében a sérelmezett, jogvitára okot adó intézkedést hozta,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében a szolgálatteljesítési hely szerinti szervezeti egységgel szemben indíthatja meg.

(4)[424] Ha a hivatásos állomány tagja a bíróság előtt - indokolással alátámasztva - arra hivatkozik, hogy a szolgálati viszonyát ténylegesen a 45. § (4) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos igénye miatt szüntették meg, a rendvédelmi szerv köteles bizonyítani, hogy a szolgálati viszony megszüntetésére nem ezen okból került sor.

(5)[425] Ha a hivatásos állomány tagja a bíróság előtt - indokolással alátámasztva - arra hivatkozik, hogy a szolgálati viszonyát ténylegesen

a) a 138/A. § szerinti rész-szolgálatteljesítés,

b) a 145. § (1) bekezdése szerinti apasági szabadság,

c) a 149. § szerinti szülési szabadság,

d) a 149/A. § szerinti szülői szabadság,

e) a 150. § (1) bekezdése szerinti gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság, vagy

f) a 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti illetmény nélküli szabadság

igénylése vagy igénybevétele miatt szüntették meg, a rendvédelmi szerv köteles bizonyítani, hogy a szolgálati viszony megszüntetésére nem ezen okból került sor.

271. § (1) A bíróság a szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ha az felmentési tilalomba ütközik vagy egyébként jogellenes.

(2) Ha a szolgálati viszonyt jogellenesen szüntették meg, a hivatásos állomány tagját olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szolgálati viszony meg sem szűnt volna.

(3) A szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a hivatásos állomány tagját eredeti szolgálati beosztásába vissza kell helyezni, és meg kell téríteni az elmaradt illetményét, egyéb járandóságát, valamint a felmerült kárát. A hivatásos állomány tagja sérelemdíjat is igényelhet a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével okozott személyiségi jogsértésért. Nem kell megtéríteni az illetménynek, az egyéb járandóságnak és a kárnak azt a részét, amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy megkereshetett volna.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának fenntartását nem kívánta, ezt úgy kell tekinteni, mintha szolgálati viszonya a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Ebben az esetben részére végkielégítés jár.

(5) A rendvédelmi szerv kérelmére a bíróság mellőzheti a hivatásos állomány tagjának eredeti szolgálati beosztásába történő visszahelyezését, ha a hivatásos állomány tagjának továbbfoglalkoztatása a rendvédelmi szervtől méltányolható okból nem várható el.

(6) Ha a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi az eredeti szolgálati beosztásba történő visszahelyezést, a bíróság a rendvédelmi szervet - az eset összes körülményei, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a hivatásos állomány tagja részére legalább két, legfeljebb tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére kötelezheti.

(7) Nem alkalmazható az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a felmentés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, az egyenlő bánásmód követelményébe vagy felmentési tilalomba ütközik.

(8) Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a szolgálati viszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.

XXV. FEJEZET

SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS

272. § (1)[426] A hivatásos állomány tagjáról személyügyi alapnyilvántartást kell vezetni.

(1a)[427] A személyügyi alapnyilvántartást a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényben meghatározott informatikai rendszerben elektronikusan kell vezetni. A személyügyi alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó technikai szabályokat a személyügyi igazgatás rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg.

(2)[428] Személyügyi alapnyilvántartást az állományilletékes parancsnok szervezeti egységénél kell vezetni.

(3)[429] A személyügyi alapnyilvántartásban kezelhető adatköröket az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A személyügyi alapnyilvántartásban történő adatkezelés célja[430]

a) a szolgálati viszonnyal összefüggő munkáltatói intézkedések és jognyilatkozatok előkészítésének és meghozatalának biztosítása,

b) a szolgálati viszonnyal összefüggő jogok gyakorolhatóságának és kötelezettségek teljesíthetőségének biztosítása,

c) a közeli hozzátartozót megillető társadalombiztosítási, szociális és kegyeleti gondoskodás megállapításának és folyósításának biztosítása.

(5)[431] A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényben meghatározott döntéstámogatási feladatot az állományilletékes parancsnok a személyügyi alapnyilvántartás adatainak és azok változásainak, továbbá a rendvédelmi szerv szervezeti adatainak jogszabályban meghatározottak szerint a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerbe történő feltöltésével hajtja végre.

(6)[432] A hivatásos állomány tagjának a személyügyi alapnyilvántartás 1. mellékletben meghatározott, az illetményszámfejtéshez szükséges adatairól, azok változásáról az (1a) bekezdés szerinti információs rendszer közvetlen adatszolgáltatást nyújt - a Kormány rendeletében meghatározott rendben - a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtési rendszer részére.

273. § (1) A személyügyi alapnyilvántartás keretében a hivatásos állomány tagjairól személyi anyaggyűjtőt kell vezetni, amely tartalmazza a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos alapvető előkészítő, valamint az 1. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó iratokat, munkáltatói intézkedéseket, beleértve a szolgálati viszony megszűnését követően keletkezett iratokat is, valamint a személyi nyilvántartó adatlapot.

(2) A személyi anyaggyűjtőből iratot selejtezni vagy adatot módosítani csak a jogszabályban meghatározott rendben lehet. A személyi anyaggyűjtőben elhelyezett és az onnan selejtezett iratról a személyi anyagban nyilvántartást kell vezetni. A személyi anyaggyűjtőt a szerv egyéb nyilvántartásaitól elkülönítetten kell kezelni.

(3) A szolgálati viszony megszűnését követően a személyi anyaggyűjtőt és a nyilvántartható adatokat tartalmazó egyéb adatállományt további ötven évig a szolgálati viszonyban állók nyilvántartásától elkülönítetten kell kezelni.

(4)[433] A személyi anyaggyűjtő a szolgálati hely tervezett vagy kérelmezett változtatását megelőzően az új szervezeti egység vezetőjének betekintésre átadható. Áthelyezést vagy vezénylést megelőzően a személyi anyaggyűjtő az új munkáltatói szerv vezetőjének csak az érintett hozzájárulásával adható át. Az érintett hozzájárulásával a személyügyi alapnyilvántartásban elektronikusan vezetett adatai az új munkáltatói szerv vezetőjének azonos informatikai rendszeren belül elektronikusan is átadhatók.

274. §[434]

275. §[435] (1) A személyügyi alapnyilvántartásba és az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthet a szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos döntések előkészítése és meghozatala, végrehajtása, ellenőrzése, felügyelete és vizsgálata céljából

a) a szolgálati elöljáró,

b) az állományilletékes parancsnok,

c) az országos parancsnok és helyettese, az országos főigazgató és helyettese,

d) a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a felügyeleti hatáskörében a helyettes államtitkár,

e) a szervezeti egység, az országos parancsnokság, valamint a miniszter által vezetett minisztérium személyügyi szervének vezetője és az arra feljogosított beosztottja, valamint a fegyelmi ügyben eljáró személy,

f) a teljesítményértékelést vagy minősítést végző személy,

g) a törvényességi ellenőrzéssel megbízott személy,

h) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság,

i) az illetményszámfejtést végző szerv az illetményszámfejtéshez szükséges mértékig,

j)[436] a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv előzetes véleményalkotási eljárás keretében.

(2) A hivatásos állomány tagjának az 51. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3) bekezdés c) pontja szerinti, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény hatálya alá tartozó szervhez történő

a) más szervhez vezénylése, vagy

b) a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezénylése

esetén a személyügyi alapnyilvántartásba betekintésre az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője is jogosult.

275/A. §[437]

275/B. §[438] A személyügyi alapnyilvántartást kezelő a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 19. § c) pontjában és 20. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szervek részére a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából.

276. § (1) A személyügyi alapnyilvántartás vezetéséhez az érintett személy köteles adatot szolgáltatni, és a változást nyolc napon belül bejelenteni az illetékes személyügyi szervnek.

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) bekezdésében foglalt adatokon túl közérdekből nyilvános adat a hivatásos állomány tagjának rendfokozata, állampolgársága, szolgálati helye, valamint a részére adományozott kitüntető cím és a kitüntető cím adományozásának időpontja is.

(3)[439] A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) bekezdésében meghatározott adatok, valamint a (2) bekezdésben foglalt adatok a keletkezésüktől kezdődően a szolgálati viszony megszűnését követő harminc évig nemzetbiztonsági érdekből nem minősülnek nyilvánosnak. Ezen adatok megismerését a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a miniszter engedélyezheti.

(3a)[440] A rendőrség 318. § szerinti állománya, valamint titkos információgyűjtést végrehajtó vagy leplezett eszközt alkalmazó állománya vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) bekezdésében meghatározott adatok, valamint a (2) bekezdésben foglalt adatok a keletkezésüktől kezdődően a szolgálati viszony megszűnését követő harminc évig a bűncselekmények üldözéséhez fűződő érdekből nem minősülnek nyilvánosnak. Ezen adatok megismerését a bűncselekmények üldözéséhez fűződő érdek mérlegelésével a miniszter engedélyezheti.

(3b)[441]

(4)[442] A (3), (3a) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény - az ott meghatározott időtartamon belül - akkor engedélyezhető, ha az adat megismerése a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrség törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, valamint a (3) bekezdés esetén a nemzetbiztonsági, a (3a) bekezdés esetén a bűncselekmények üldözéséhez fűződő érdekeket nem veszélyezteti.

(5)[443] A 275. §-ban és a 275/B. §-ban foglalt személyeken és szerveken kívül - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más részére tájékoztatást, igazolást, jellemzést, javaslatot a személyügyi nyilvántartásokban őrzött iratok alapján csak az érintett hozzájárulásával lehet adni.

(6)[444]

111. Utánpótlási és vezetői adatbank

277. §[445] A rendvédelmi szerv országos parancsnoka, országos főigazgatója utánpótlási és vezetői adatbankot vezet, amely a hivatásos állomány tagjának - érdemeken és teljesítményen alapuló - tervezett előmenetelét szolgálja, egyben elősegíti a rendvédelmi szerveknél rendszeresített vezetői beosztások arra alkalmas személyekkel való betöltését.

278. § (1) Az utánpótlási és vezetői adatbank az utánpótlási nyilvántartásból és a vezetői nyilvántartásból áll.

(2) Az utánpótlási nyilvántartás a hivatásos állománynak a jogszabályban meghatározott vezetőkiválasztási eljárás eredményeként vezetői beosztás ellátására alkalmas, nem vezetői beosztást betöltő tagjainak adatait tartalmazza.

(3) A vezetői nyilvántartás az osztályvezetői vagy annál magasabb besorolású vezetői beosztást betöltő személyeket tartalmazza.

279. § (1) Az utánpótlási és vezetői adatbank a hivatásos állomány tagjának következő adatait tartalmazhatja:

a) név, születési név, születési hely és idő,

b) iskolai végzettség, több végzettség esetén valamennyi,

c)[446] felsőfokú szakképzettségek, szakképzettségek,

d)[447] szakképesítések,

e) tudományos fokozat,

f) idegennyelv-ismeret és annak foka,

g) a rendvédelmi szervnél betöltött szolgálati beosztások,

h) szakmai előéletre vonatkozó adatok,

i) vezetőképzésre és vezetői előmenetelre vonatkozó adatok, valamint

j) vezetőkiválasztási eljárások során a vezetői beosztások betöltésére vonatkozó alkalmasság felmérésére vonatkozó adatok.

(2) Az utánpótlási nyilvántartásba történő felvételhez a hivatásos állomány tagjának hozzájárulása szükséges. A hivatásos állomány vezetővé kinevezett tagját a rendvédelmi szerv köteles a vezetői nyilvántartásba felvenni.

(3) A vezetői kinevezés visszavonása és a vezetői kinevezésről történő lemondás esetén, vagy ha a hivatásos állomány vezetővé kinevezett tagjának szolgálati viszonya megszűnt, a hivatásos állomány tagjának adatait a vezetői nyilvántartásból törölni kell.

(4) Az utánpótlási nyilvántartásból törölni kell a hivatásos állomány tagjának adatait, ha

a) a hivatásos állomány tagja kéri,

b) az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, vagy

c) a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnt.

XXVI. FEJEZET

A SZOLGÁLATI IDŐ SZÁMÍTÁSA

280. § (1) Ahol e törvény hivatásos szolgálati időről rendelkezik, szolgálati időként kell figyelembe venni:

a)[448] a rendvédelmi szervnél szolgálati viszonyban, szerződéses határvadász jogviszonyban töltött időt,

b)[449] a rendvédelmi szervnél kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban töltött időt,

c)[450] e törvény hatálya alá tartozó másik rendvédelmi szervnél szolgálati viszonyban, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban töltött időt,

d) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonai állományában töltött időt,

e)[451] az a) és b) pont alá nem tartozó költségvetési szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban töltött időt, ha a szolgálati viszony e jogviszonyok valamelyikéből áthelyezéssel vagy közvetlenül kinevezéssel jött létre,

f)[452] az a) és b) pont alá nem tartozó költségvetési szervnél közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, köznevelési foglalkoztatotti, igazságügyi alkalmazotti, bírói vagy ügyészi jogviszonyban eltöltött időt, ha a szolgálati viszony e jogviszonyok valamelyikéből áthelyezéssel vagy közvetlenül kinevezéssel jött létre,

g)[453] e törvény hatálybalépése előtt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: 1996. évi XLIII. törvény) rendelkezései alapján elismert és beszámított időt

h) a sor- és tartalékos katonai szolgálatban eltöltött időt.

i)[454] a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban, valamint 2021. január 1-jét megelőzően hivatásos szolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt.