BH 2017.3.88 A települési önkormányzat a helyi közút közlekedési rendjének a kialakítása során nem hatósági jogkörben jár el. Ha ezzel kapcsolatos feladatai során valamely intézkedése polgári jogi szabályt sért, akkor az ebből eredő igény érvényesítése polgári peres útra tartozik [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 7. § (1) bek., 100. §, 115. § (3) bek., 188. § (1) bek., 1988. évi I. tv. 14. § (2) bek.].

Pertörténet:

Veszprémi Járásbíróság P.21306/2012/60., Veszprémi Törvényszék Pf.20336/2015/5., Kúria Pfv.21922/2015/4. (*BH 2017.3.88*), Veszprémi Törvényszék Pf.20138/2017/14., Kúria Pfv.20269/2018/7. (BH 2019.9.248), Veszprémi Törvényszék Pf.20176/2019/12., Kúria Pfv.20193/2020/6.

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A b.-i, A. sétány 4. szám alatt található társasüdülő a felperest alkotó közösség tulajdona. Annak építésekor az ingatlant az akkori H. utca, jelenleg A. sétány felől lehetett megközelíteni. Az ingatlanon egymástól eltolva két épület került kialakításra, a telek felső északi részén a 64 üdülőegységes "B" jelű, a telek alsó déli részén a 32 üdülőegységes "A" jelű épület.

[2] Az építkezés során a személygépkocsi-parkolót az alsó "A" jelű épület és az A. sétány közötti kerítésvonal közé helyezték el. A parkolóterület kb. 900 m2, azon kb. 35 darab gépjármű fér el.

[3] Az alperes jogelődje az ingatlan északi részéből kisajátítással 1975-ben - területfejlesztés során - kialakította az M. utcát. Ezzel a felperes ingatlana két oldalról is közvetlen kapcsolatba került a közúttal.

[4] A felperes a későbbiekben az M. utcai oldalon kerítést épített. Azon egy gyalogos- és egy gépjármű­kapu került kialakításra. A felperes ingatlana épületekkel, parkolóval nem fedett része, az épületek körüli járdák kivételével zöldterület, azt az ingatlan tulajdonosai pihenőterületként használják. A területen a 96 üdülőlakrész több mint kétszáz személy tulajdonában, illetve haszonélvezetében áll.

[5] Az alperes településfejlesztési koncepciójában az elmúlt években az A. sétány fejlesztését határozta el, amelynek célja a két strandja közötti terület olyan mértékű fejlesztése, amely tekintettel van a megnövekedett turistaforgalomra. E koncepció keretében az A. sétány melletti területek rendezése megkezdődött, a korábban elhanyagolt ingatlanokon sorházak épültek, amellyel egyidejűleg az alperes a tulajdonában álló A. sétányt átalakította, a burkolatát korszerűsítette, lehetővé téve a megnövekedett gyalogos- és kerékpárforgalmat. Az alperes ezzel egyidejű célja az A. sétányon korábban kialakult gépjárműforgalom minimálisra csökkentése. Az A. sétánnyal szomszédos telkeken lezajlott fejlesztések eredményeképpen jelenleg is épülőfélben lévő sorházak, apartmanházak megközelítése sem lehetséges ma már az A. sétányon keresztül, az épületek kialakítására is oly módon került sor, hogy azok az M. utca felől közelíthetők meg közúton. Az alperes célja, hogy az A. sétányon a gépjárműforgalom elsősorban a strandokon, illetve az A. sétány mentén található vendéglátóipari egységek kiszolgálásához kapcsolódva a kialakított szervizúton bonyolódjon. E terv megvalósulása érdekében az alperes az A. sétány két bejárati oldalán a korábban "Behajtani tilos, kivéve célforgalom" kiegészítő táblát "Kivéve áruszállítás és engedéllyel" kiegészítő táblára cserélte.

[6] A lecserélt közlekedési táblák miatt a felperes ingatlanának a tulajdonosai az épületek parkolóhelyeit az A. sétányon keresztül gépjárművel nem tudják jogszerűen megközelíteni.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[7] A felperes pontosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy az A. sétány és a K. köz határán kihelyezett "Behajtani tilos" közlekedési tábla alatt "Kivétel áruszállítás és engedéllyel" kiegészítő táblákból az utóbbit az alperes cserélje vissza az eredeti állapotnak megfelelően a "Kivétel áruszállítás és célforgalom" feliratú táblákra vagy adjon az alperes részére behajtási engedélyt.

[8] Másodlagosan a kereseti kérelme útszolgalom alapítására irányult.

[9] Az alperes kérte a kereset elutasítását.

[10] Álláspontja szerint a táblák kihelyezéséhez és azok cseréjéhez joga van, ez nem jogellenes magatartás, annak a célja az volt, hogy az A. sétány fejlesztése a településfejlesztési koncepciónak megfelelően megtörténhessen. Elsősorban a gyalogos-, illetve a kerékpáros-forgalomnak engedje át a sétányt. Hivatkozott arra is, hogy a felperes ingatlana az M. utcai oldalon közúttal közvetlen kapcsolatban van, ezért az átjárási szolgalom alapításának a feltételei nem állnak fenn.

Az első- és másodfokú ítélet

[11] Az elsőfokú bíróság - egyéb indokai mellett - a peres felek érdekeinek egybevetését követően a felperes keresetét elutasította.

[12] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[13] Kifejtette, hogy mivel a felperes a kereseti kérelmét a Ptk. 115. § (3) bekezdésére alapította, ezért az igény érdemben polgári perben vizsgálható volt. A keresetben kért jogkövetkezmény levonására azonban a polgári perben nem látott lehetőséget, mivel a felek a közlekedési tábla elhelyezését illetően nem állnak egymással polgári jogi jogviszonyban. Kifejtette továbbá: az utak forgalmának szabályozása a jogszabályban meghatározott kivételekkel az út kezelőjének a feladata, aki köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen. A közút forgalmi rendjét a közút kezelője alakítja ki, aki a helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat. A bírói gyakorlat a közúti forgalom szervezését, a jelzőtáblák elhelyezését a közhatalom gyakorlása körébe tartozó szervező tevékenység ellátásának tekinti.

[14] Szerinte azt helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a helyi közutakra vonatkozó feladatát az önkormányzat a tulajdonával történő gazdálkodás révén teljesíti, de tévedett abban, hogy nem ismerte fel ennek a közhatalmi jellegét, azaz azt, hogy a hatósági feladatok ellátása nem azonosítható a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásával. Mivel az alperes a kiegészítő táblák cseréjével közhatalmat gyakorolt, ezért a másodfokú bíróság álláspontja szerint hatósági jogkörben járt el, és a korábbi tábla visszahelyezésére az alperest a polgári ügyben eljáró bíróság nem kötelezheti. Érvelése szerint a lefolytatott bizonyítás alapján megállapítható volt, hogy jelenleg nem létezik olyan közigazgatási eljárásban hozott határozat, ami a felperesnek az eredeti tábla visszahelyezéséről szóló kérelmét elutasítaná, nincs olyan határozat, amely ellen a felperes közigazgatási úton jogorvoslatot kérhetne. Erre tekintettel - érvelt - a bíróság nincs abban a helyzetben, hogy a keresetlevél tartalmára tekintettel annak áttételéről rendelkezzen.

[15] A másodfokú bíróság szerint a kifejtettekből következik, hogy az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntést hozott, ugyanakkor a felek érdekének mérlegelésére vonatkozó megállapításokat mellőzte, mivel a kereset nem azért alaptalan, mert az alperes érdeke indokolja a sétány gépjárműforgalmának csökkentését.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem