Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

EH 2003.851 A vevőnek a teljesítés meghiúsulásáért való - az adott foglaló elvesztését eredményező - felelőssége megállapítható, ha alaptalanul bízott a vételár előteremtésének lehetőségében. Bizakodása alaptalanságának következményét az eladóra nem háríthatja át [Ptk. 245. §].

Az alperes az 1994. július 31-én létrejött adásvételi szerződéssel 45 000 000 forint + 25% áfa vételárért eladta a felperesnek a perbeli ingatlant. A szerződés szerint a felperesnek a vételárat 1994. augusztus 30-áig kellett megfizetnie; amennyiben a felperes ezt elmulasztaná, a felek megállapodása szerint a szerződés megszűnik.

A felperes a szerződéskötést megelőzően befektetési előszerződést kötött az I. Kft.-vel befektetői tőke igénybevétele céljából. A felperes a vételár megfizetését a kft. által rendelkezésére bocsátott összegből remélte.

A felperes az 1994. augusztus 30-ai határidőt elmulasztotta, ezzel a felek között az adásvételi szerződés megszűnt.

A felek 1994. szeptember 5-én adásvételi szerződés módosítása elnevezésű okiratban az 1994. július 31-én megkötött adásvételi szerződésre utalva megállapodtak abban, hogy a vételár kifizetésének végső határideje 1994. szeptember

30-a. A szerződésmódosítás szerint a felperes az alperesnek 2 000 000 forint foglalót fizetett ki.

Az I. Kft. a vételárat nem bocsátotta a felperes rendelkezésére, ezért a felek a teljesítési határidőt több alkalommal is módosították. Az alperes, miután képviselője is tárgyalt az I. Kft.-vel, a végső teljesítési határidőt 1994. december 31-ében jelölte meg.

A felperes az igényelt összeget nem kapta meg, ezért a vételárat nem tudta kiegyenlíteni. Az alperes az ingatlant 1995 januárjában meghirdette, majd azt másnak adta el.

A felperes az alperestől a 2 000 000 forint foglaló visszafizetését kérte. Miután az alperes erre nem volt hajlandó, keresetében az alperes kötelezését kérte 2 000 000 forint, valamint ezen összeg 1995. március 17-étől járó évi 20%-os kamatának a megfizetésére.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresete szerint marasztalta az alperest arra hivatkozással, hogy az adásvételi szerződés teljesítésének meghiúsulása egyik félnek sem róható fel, ezért a foglaló visszajár.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, mellőzte az alperes marasztalását és a felperes keresetét elutasította.

Jogerős ítéletének indokolásában megállapította, hogy az 1994. szeptember 5-ei szerződésmódosítás elnevezésű okiratban foglalt megállapodás érvényes adásvételi szerződésnek tekinthető, az 1994. július 31-én létrejött szerződés ugyanis az abban kikötött bontófeltétel folytán megszűnt. Az új, érvényes adásvételi szerződésben nem volt akadálya foglaló kikötésének.

A felperes az őt terhelő szolgáltatás teljesítése körében nem az adott helyzetben elvárható módon járt el, mert egy már meghiúsult teljesítési határidő után foglaló kikötése mellett saját kockázatára kötött újabb szerződést. A teljesítés meghiúsulásáért a felperes a felelős, ezért a foglalót elvesztette.

A jogerős ítélet ellen - annak megváltoztatása és az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyása érdekében - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben kifejtette: téves az a jogi álláspont, mely szerint az 1994. szeptember 5-ei megállapodás új szerződésnek minősül. Ezt a bíróság a felek egybehangzó nyilatkozata ellenére nem állapíthatta volna meg. A megállapodás szerződés-módosítás volt, ezért abban foglaló érvényesen már nem volt kiköthető. Másodlagosan hivatkozott arra is, hogy a szerződés teljesítése során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Nem róható a terhére, hogy a vételárhoz nem jutott hozzá; sem ő, sem az alperes nem tudhatták, hogy csalással, szélhámossággal állnak szemben. Az alperes tisztában volt azzal, hogy a felperes csak a befektető által ígért összegből tud teljesíteni. Mivel az adásvételi szerződés megszűnéséért nem felelős, a foglaló visszajár.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Mindkét fokon eljárt bíróság helyesen állapította meg, hogy az 1994. szeptember 5-ei szerződésmódosítás elnevezésű okiratba foglalt megállapodás újabb adásvételi szerződésnek minősül. Az adásvételi szerződés az 1994. július 31-én létrejött szerződésben foglaltakra is visszautalva tartalmazza az adásvételi szerződés létrejöttéhez szükséges tartalmi elemeket. Ezért a foglaló érvényes kikötésének a Ptk. 243. § (1) bekezdése szerinti feltételei fennálltak.

Helytálló a jogerős ítéletnek az az álláspontja is, hogy a teljesítés meghiúsulásáért a felperes a felelős.

A felperes a vételárat az I. Kft. által rendelkezésére bocsátandó összegből kívánta kiegyenlíteni. Szerződéses partnere mulasztásának következményét a felperesnek kell viselnie. Alapvető jogelv ugyanis az, hogy a jogalanyok magatartásuk következményét maguk viselik. A felperes alaptalanul bizakodott abban, hogy a vételárhoz hozzájut és az alperesnek teljesíteni tud. Alaptalan bizakodásának következményét az alperesre nem háríthatja át még abban az esetben sem, ha az alperesnek tudomása volt a vételár előteremtésének módjáról. A felperes saját kockázata és felelőssége volt az, hogy a vételárat milyen módon teremti elő, miután ez nem sikerült, a felperes és az alperes jogviszonyában a teljesítés meghiúsulásáért a felperes felelőssége megállapítható.

Helytálló volt tehát a foglaló visszatérítése iránti igényt elutasító jogerős döntés [Ptk. 245. § (1) bekezdés].

A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 274. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 21.354/2001.)