32011R1173[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1173/2011/EU rendelete ( 2011. november 16. ) a költségvetési felügyelet euroövezetbeli eredményes érvényesítéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1173/2011/EU RENDELETE

(2011. november 16.)

a költségvetési felügyelet euroövezetbeli eredményes érvényesítéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 136. cikkére, 121. cikke (6) bekezdésével együtt,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1) Azoknak a tagállamoknak, amelyek pénzneme az euro, különös érdeke és felelőssége, hogy olyan gazdaságpolitikát folytassanak, amely elősegíti a gazdasági és monetáris unió megfelelő működését, és hogy elkerüljék a működését veszélyeztető politikákat.

(2) A gazdasági és monetáris unió megfelelő működésének biztosítása céljából az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) lehetővé teszi az euroövezetre vonatkozóan olyan külön intézkedések elfogadását, amelyek túlmutatnak a minden tagállamra alkalmazandó rendelkezéseken.

(3) A gazdasági és monetáris unió első évtizede során szerzett tapasztalatok és elkövetett hibák azt mutatják, hogy az Unióban olyan továbbfejlesztett gazdaságirányításra van szükség, amelynek a közösen megállapított szabályok és politikák iránti erőteljesebb nemzeti felelősségvállalásra, valamint a nemzeti gazdaságpolitikák szilárdabb uniós szintű felügyeleti keretére kell épülnie.

(4) A továbbfejlesztett gazdaságirányítási keretnek számos, egymással összefüggő és összhangban lévő, a fenntartható növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos politikára kell támaszkodnia - különösen a növekedésre és foglalkoztatásra irányuló rendezett uniós stratégiára -, különös figyelmet fordítva a belső piac fejlesztésére és erősítésére, a nemzetközi kereskedelem és a versenyképesség elősegítésére, a gazdasági és költségvetési politikákra vonatkozó megerősített együttműködés európai szemeszterére, a túlzott költségvetési hiány megelőzésére és kiigazítására szolgáló hatékony keretrendszerre (Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP)), a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzésére és kiigazítására szolgáló szilárd keretrendszerre, a nemzeti költségvetési keretekre vonatkozó minimumkövetelményekre, valamint a megerősített pénzpiaci szabályozásra és felügyeletre, ideértve az Európai Rendszerkockázati Testület általi makroprudenciális felügyeletet is.

(5) Az SNP-nek és a teljes gazdaságirányítási keretnek ki kell egészítenie a fenntartható növekedésre és foglalkoztatásra irányuló uniós stratégiát, és azzal összhangban kell állnia. A különböző ágak közötti összefonódások nem biztosíthatnak mentességet az SNP rendelkezései alól.

(6) A dinamikus belső piac megteremtése és fenntartása a gazdasági és monetáris unió megfelelő és zavartalan működése egyik elemének tekintendő.

(7) A Bizottságnak a megerősített felügyeleti eljárásban erőteljesebb szerepet kell játszania a tagállamokra lebontott értékelések, a nyomon követés, a helyszíni látogatások, az ajánlások és a figyelmeztetések tekintetében. Szankcióról szóló határozatok meghozatalakor a Tanács szerepét korlátozni kell, és fordított minősített többségi szavazást kell alkalmazni.

(8) Az e rendelet céljainak elérése érdekében a tagállamokkal folytatandó állandó párbeszéd biztosításához a Bizottságnak felügyeleti látogatásokat kell tennie.

(9) A Bizottságnak rendszeres időközönként átfogóan értékelnie kell a gazdaságirányítási rendszert és különösen a rendszerben alkalmazott szankciók hatékonyságát és megfelelőségét. Ezeket az értékeléseket szükség esetén megfelelő javaslatoknak kell kiegészíteniük.

(10) E rendelet végrehajtásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az érintett tagállamok mindenkori gazdasági helyzetét.

(11) A gazdaságirányítás megerősítésének ki kell terjednie az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szorosabb és jobban időzített bevonására.

(12) Gazdasági párbeszéd indulhat az Európai Parlamenttel, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy elemzéseit közzétegye, valamint a Tanács elnöke, a Bizottság és adott esetben az Európai Tanács elnöke vagy az eurocsoport elnöke számára, hogy a kérdést megvitassák. Az ilyen nyilvános vita lehetőséget biztosítana a nemzeti döntéshozatal átgyűrűző hatásainak megvitatására és arra, hogy az egymásra való nyilvános nyomásgyakorlás az érintettekre is hatással legyen. Annak elismerése mellett, hogy a párbeszéd keretében az Európai Parlamenttel tárgyaló felek az érintett uniós intézmények és képviselőik, az Európai Parlament illetékes bizottsága felkínálhatja az e rendelet 4., 5. és 6. cikke alapján hozott tanácsi határozatok által érintett tagállamoknak, hogy eszmecserén vegyenek részt. A tagállamok ilyen eszmecserén való részvétele önkéntes.

(13) Az euroövezetben a költségvetési felügyelet eredményesebb érvényesítése érdekében további szankciókra van szükség. Ezeknek a szankcióknak fokozniuk kell az Unió költségvetési felügyeleti keretének hitelességét.

(14) Az ebben a rendeletben meghatározott szabályoknak tisztességes, jól időzített, fokozatos és hatékony mechanizmust kell biztosítaniuk az SNP prevenciós és korrekciós ágának - különösen a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletnek (4), valamint a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendeletnek (5) - a betartása érdekében, amely ágban a költségvetési fegyelem betartásának vizsgálata a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó kritériumok alapján történik.

(15) Azokra a tagállamokra vonatkozóan, amelyek pénzneme az euro, az e rendeletben megállapított és az SNP prevenciós ágán alapuló szankcióknak ösztönözniük kell a középtávú költségvetési célkitűzéshez való alkalmazkodást és e célkitűzés fenntartását.

(16) A költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó, az uniós gazdaságpolitikai koordináció szempontjából alapvető adatok akár szándékos, akár súlyos gondatlanságból eredő valótlan bemutatásától való elrettentés érdekében pénzbírságot kell kivetni az ezért felelős tagállamokra.

(17) A statisztikák manipulálása esetén kivetendő pénzbírság kiszámítására vonatkozó szabályok, valamint a Bizottság által ilyen esetek kivizsgálása során követendő eljárásra vonatkozó szabályok kiegészítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a pénzbírság összegének megállapítására és a Bizottság általi vizsgálatok lefolytatására vonatkozó részletes kritériumokra vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(18) Az SNP prevenciós ágában a középtávú költségvetési célkitűzés elérését és e célkitűzés betartását oly módon kell biztosítani, hogy azon tagállamok számára, amelyek pénzneme az euro, és amelyek nem értek el kellő eredményeket a költségvetési konszolidáció terén, kamatozó letét ideiglenes elhelyezésének kötelezettségét kell előírni. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha egy tagállam - még ha a költségvetési hiánya nem is éri el a bruttó hazai termék (GDP) 3 %-ában meghatározott referenciaértéket - jelentős mértékben eltér a középtávú költségvetési célkitűzéstől vagy a célkitűzéshez vezető megfelelő korrekciós pályától, és nem igazítja ki ezt az eltérést.

(19) A kiszabott kamatozó letétet a felhalmozott kamatokkal együtt visszafizetik az érintett tagállamnak, ha a Tanács meggyőződött arról, hogy a letét elhelyezésének kötelezettségét szükségessé tevő helyzet megszűnt.

(20) Az azokra a tagállamokra vonatkozó, az SNP korrekciós ágához kapcsolódó szankcióknak, amelyek pénzneme az euro, a túlzott hiány fennállását megállapító tanácsi határozat alapján előírt, nem kamatozó letét elhelyezésére irányuló kötelezettség formáját kell ölteniük abban az esetben, ha az SNP prevenciós ágában az érintett tagállamot korábban már kamatozó letét elhelyezésére kötelezték, vagy abban az esetben, ha különösen súlyosan megsértették az SNP-ben a költségvetési politikára vonatkozóan megállapított jogi kötelezettségeket, vagy pénzbírság fizetésére irányuló kötelezettség formáját kell ölteniük abban az esetben, ha nem teljesítették a túlzott költségvetési hiány kiigazítására vonatkozó tanácsi ajánlást.

(21) Az SNP prevenciós ága szerinti, e rendeletben előírt szankciók visszaható hatályú alkalmazásának elkerülése érdekében az említett szankciók minden esetben kizárólag a Tanács által az 1466/97/EK rendelet alapján e rendelet hatálybalépését követően elfogadott határozatok esetében alkalmazandók. Hasonlóképpen Az SNP korrekciós ága szerinti, e rendeletben előírt szankciók visszaható hatályú alkalmazásának elkerülése érdekében az említett szankciók minden esetben kizárólag a túlzott költségvetési hiány kiigazítására irányuló releváns ajánlások és határozatok esetében alkalmazandók, amelyeket a Tanács e rendelet hatálybalépését követően fogadott el.

(22) Az e rendeletben meghatározott kamatozó letét, nem kamatozó letét és pénzbírság mértékét úgy kell megállapítani, hogy az biztosítsa a szankciók méltányos fokozatosságát az SNP prevenciós és korrekciós ágában, és hogy megfelelő ösztönzést jelentsen az Unió költségvetési keretének betartására azon tagállamok számára, amelyek pénzneme az euro. Az EUMSZ 126. cikkének (11) bekezdéséhez kapcsolódó, az 1467/97/EK rendelet 12. cikkében részletezett pénzbírságok egy a GDP 0,2 %-ával megegyező állandó elemből, valamint egy változó elemből állnak. Így a fokozatosság és a tagállamok egyenlő kezelése akkor biztosított, ha az ebben a rendeletben meghatározott kamatozó letét, nem kamatozó letét és pénzbírság a GDP 0,2 %-ával, a Szerződés 126. cikke (11) bekezdéséhez kapcsolódó pénzbírság állandó elemének nagyságával egyenlő.

(23) A Tanács számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Bizottság ajánlása alapján, az érintett tagállam indokolással ellátott kérelmét követően csökkentse vagy törölje az azokra a tagállamokra kivetett szankciókat, amelyek pénzneme az euro. Az SNP korrekciós ágában a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy kivételes gazdasági körülmények esetén is ajánlhassa a szankció mértékének csökkentését vagy a szankció törlését.

(24) A nem kamatozó letétet a túlzott hiány kiigazítását követően fel kell szabadítani, míg a letétek kamatait és a beszedett pénzbírságokat a pénzügyi támogatás nyújtására szolgáló azon stabilitási mechanizmusokra kell fordítani, amelyeket azok a tagállamok, amelyek pénzneme az euro az egész euroövezet stabilitásának megőrzése céljából hoztak létre.

(25) A Tanácsnak felhatalmazást kell kapnia az ebben a rendeletben meghatározott szankciók alkalmazására vonatkozó egyedi határozatok elfogadására. A tagállamok gazdaságpolitikáinak az EUMSZ 121. cikke (1) bekezdésében meghatározottak szerint a Tanácsban folytatott összehangolása részeként ezek az egyedi határozatok szervesen követik az EUMSZ 121. és 126. cikkének és az 1466/97/EK és az 1467/97/EK rendeletnek megfelelően a Tanács által elfogadott intézkedéseket.

(26) Mivel ez a rendelet az 1466/97/EK és az 1467/97/EK rendelet hatékony végrehajtására vonatkozó általános szabályokat tartalmaz, az EUMSZ 121. cikkének (6) bekezdésében említett rendes jogalkotási eljárás keretében kell elfogadni.

(27) Mivel e rendelet célját, nevezetesen az SNP prevenciós és korrekciós ágának az euroövezeten belüli eredményesebb végrehajtására szolgáló szankciós rendszer létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet szankciórendszert határoz meg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós és korrekciós ágának az euroövezetben történő eredményesebb érvényesítése érdekében.

(2) Ez a rendelet azon tagállamokra alkalmazandó, amelyek pénzneme az euro.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. "a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ága": az 1466/97/EK rendelet által szabályozott többoldalú felügyeleti rendszer;

2. "a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ága": az EUMSZ 126. cikke és az 1467/97/EK rendelet által szabályozott, a tagállamok túlzott hiányának elkerülését célzó eljárás;

3. "kivételes gazdasági körülmények": olyan körülmények, amelyek között a referenciaértéket túllépő államháztartási hiány kivételesnek tekinthető az EUMSZ 126. cikke (2) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése értelmében és az 1467/97/EK rendeletben meghatározottak alapján.

II. FEJEZET

GAZDASÁGI PÁRBESZÉD

3. cikk

Gazdasági párbeszéd

Az uniós intézmények, különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti párbeszéd fokozása, valamint a nagyobb fokú átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Európai Parlament illetékes bizottsága felkérheti a Tanács és a Bizottság elnökét, és adott esetben az eurocsoport elnökét, hogy az e rendelet 4., 5. és 6. cikke értelmében hozott határozatok megvitatása érdekében jelenjen meg a bizottság előtt.

Az Európai Parlament illetékes bizottsága felajánlhatja az e határozatok által érintett tagállamnak egy eszmecserén való részvétel lehetőségét.

III. FEJEZET

SZANKCIÓK A STABILITÁSI ÉS NÖVEKEDÉSI PAKTUM PREVENCIÓS ÁGÁBAN

4. cikk

Kamatozó letét

(1) Ha a Tanács határozatot fogad el, amelyben megállapítja, hogy valamely tagállam elmulasztotta az 1466/97/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett tanácsi ajánlásnak megfelelő intézkedés megtételét, a Bizottság a tanácsi határozat elfogadásától számított 20 napon belül ajánlja a Tanácsnak, hogy további határozatban írja elő az érintett tagállamnak az előző évi GDP-je 0,2 %-ának megfelelő kamatozó letét Bizottságnál való elhelyezését.

(2) Az elhelyezést elrendelő határozatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács az ajánlás Bizottság által történő elfogadásától számított tíz napon belül minősített többséggel annak elutasításáról határoz.

(3) A Tanács minősített többséggel módosíthatja a Bizottság ajánlását, és a módosított szöveget tanácsi határozatként fogadhatja el.

(4) A Bizottság az (1) bekezdésben említett, a tagállami mulasztást megállapító tanácsi határozat elfogadásától számított 10 napon belül az érintett tagállam által a Bizottságnak küldött, indokolással ellátott kérelem alapján ajánlhatja, hogy a Tanács a kamatozó letét összegét csökkentse vagy engedje el.

(5) A kamatozó letét kamatának tükröznie kell a Bizottság hitelkockázatát és a vonatkozó befektetési időtartamot.

(6) Ha a Tanácsnak az 1466/97/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett ajánlását szükségessé tevő helyzet már nem áll fenn, a Tanács a Bizottság további ajánlása alapján határoz arról, hogy a letétet a felhalmozott kamatokkal együtt visszafizetik az érintett tagállamnak. A Tanács minősített többséggel módosíthatja a Bizottság további ajánlását.

IV. FEJEZET

SZANKCIÓK A STABILITÁSI ÉS NÖVEKEDÉSI PAKTUM KORREKCIÓS ÁGÁBAN

5. cikk

Nem kamatozó letét

(1) Ha a Tanács - az EUMSZ 126. cikkének (6) bekezdése alapján eljárva - arról határoz, hogy valamely, az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottságnál elhelyezett kamatozó letéttel rendelkező tagállamban túlzott hiány áll fenn, vagy ha a Bizottság az SNP-ben a költségvetési politikára vonatkozóan megállapított kötelezettségek különösen súlyos megsértését állapította meg, a Bizottság a tanácsi határozat elfogadásától számított 20 napon belül ajánlja a Tanácsnak, hogy további határozatban írja elő az érintett tagállamnak az előző évi GDP-je 0,2 %-ának megfelelő nem kamatozó letét Bizottságnál való elhelyezését.

(2) Az elhelyezést elrendelő határozatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács az ajánlás Bizottság által történő elfogadásától számított 10 napon belül minősített többséggel annak elutasításáról határoz.

(3) A Tanács minősített többséggel módosíthatja a Bizottság ajánlását, és a módosított szöveget tanácsi határozatként fogadhatja el.

(4) A Bizottság kivételes gazdasági körülmények esetén, vagy az EUMSZ 126. cikkének (6) bekezdése szerinti, az (1) bekezdésben említett tanácsi határozat elfogadásától számított 10 napon belül az érintett tagállam által a Bizottságnak küldött, indokolással ellátott kérelem nyomán ajánlhatja, hogy a Tanács a kamatozó letét összegét csökkentse vagy engedje el.

(5) A letétet a Bizottságnál kell elhelyezni. Amennyiben a tagállam korábban a 4. cikkel összhangban kamatozó letétet helyezett el a Bizottságnál, a kamatozó letétet nem kamatozó letétté kell átalakítani.

Amennyiben a 4. cikkel összhangban elhelyezett kamatozó letét és felgyülemlett kamatainak összege meghaladja az e cikk (1) bekezdése alapján elhelyezendő nem kamatozó letét összegét, a különbözetet vissza kell fizetni a tagállam részére.

Amennyiben a nem kamatozó letét összege meghaladja a 4. cikkel összhangban elhelyezett kamatozó letét és felgyülemlett kamatainak összegét, a tagállam a nem kamatozó letét elhelyezésekor kiegyenlíti a fennmaradó különbözetet.

6. cikk

Pénzbírságok

(1) Ha a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdése alapján úgy határoz, hogy valamely tagállam nem tett eredményes intézkedéseket a túlzott hiány kiigazítására, a Bizottság a határozat elfogadásától számított 20 napon belül ajánlja, hogy a Tanács további határozatban a tagállam előző évi GDP-je 0,2 %-ának megfelelő pénzbírság kiszabását rendelje el.

(2) A pénzbírság kiszabását elrendelő határozatot a Tanács által elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács az ajánlás Bizottság által történő elfogadástól számított 10 napon belül minősített többséggel annak elutasításáról határoz.

(3) A Tanács minősített többséggel módosíthatja a Bizottság ajánlását, és a módosított szöveget tanácsi határozatként fogadhatja el.

(4) A Bizottság kivételes gazdasági körülmények esetén, vagy az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdése szerinti, az (1) bekezdésben említett tanácsi határozat elfogadásától számított 10 napon belül az érintett tagállam által a Bizottságnak küldött, indokolással ellátott kérelem nyomán ajánlhatja, hogy a Tanács a pénzbírság összegét csökkentse, vagy engedje el.

(5) Amennyiben a tagállam korábban az 5. cikkel összhangban nem kamatozó letétet helyezett el a Bizottságnál, a nem kamatozó letétet pénzbírsággá kell átalakítani.

Amennyiben az 5. cikkel összhangban elhelyezett nem kamatozó letét összege meghaladja a pénzbírság összegét, a különbözetet vissza kell fizetni a tagállam részére.

Amennyiben a pénzbírság összege meghaladja az 5. cikkel összhangban elhelyezett nem kamatozó letét összegét, vagy nem kamatozó letét elhelyezésére nem került sor, a tagállam a pénzbírság kifizetésekor kiegyenlíti a fennmaradó különbözetet.

7. cikk

A nem kamatozó letét visszafizetése

Ha a Tanács az EUMSZ 126. cikke (12) bekezdésének alapján eljárva úgy határoz, hogy hatályon kívül helyezi határozatainak valamelyikét vagy mindegyikét, a Bizottságnál elhelyezett nem kamatozó letéteket vissza kell fizetni az érintett tagállamnak.

V. FEJEZET

A STATISZTIKÁK MANIPULÁLÁSÁNAK SZANKCIÓI

8. cikk

A statisztikák manipulálásának szankciói

(1) A Tanács a Bizottság ajánlása alapján eljárva határozhat úgy, hogy pénzbírságot szab ki arra a tagállamra, amely szándékosan vagy súlyos gondatlanságból a hiányra és az adósságra vonatkozó, az EUMSZ 121. és 126. cikke, vagy az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazása szempontjából lényeges adatokat valótlanul mutat be.

(2) Az (1) bekezdésben említett pénzbírságnak hatékonynak, visszatartó erejűnek és a valótlan bemutatás jellegével, súlyosságával, valamint időtartamával arányosnak kell lennie. A pénzbírság összege nem haladhatja meg az érintett tagállam GDP-jének 0,2 %-át.

(3) Az (1) bekezdésében említett valótlan bemutatás fennállásának megállapítása érdekében a Bizottság elvégezhet minden szükséges vizsgálatot. Vizsgálat indítása mellett dönthet, ha úgy találja, hogy lényeges jelek utalnak olyan tények létezésére, amelyek ilyen valótlan bemutatást valósítanak meg. A Bizottság a feltételezett valótlan bemutatásokat az érintett tagállam által tett megjegyzések figyelembevételével vizsgálja meg. Feladatainak elvégzése érdekében a Bizottság tájékoztatást kérhet az érintett tagállamtól, valamint helyszíni vizsgálatokat folytathat és betekintést kaphat a központi kormányzat, a tartományi kormányzat, a helyi önkormányzat és a társadalombiztosítás szintjén működő kormányzati szervek elszámolásaiba. Ha az érintett tagállam nemzeti joga előzetes bírósági engedélyt követel meg a helyszíni vizsgálatok elvégzéséhez, a Bizottság benyújtja a szükséges kérelmeket.

A vizsgálat befejezésekor és a javaslat Tanácsnak való benyújtása előtt a Bizottság lehetőséget biztosít az érintett tagállam számára, hogy meghallgassák a vizsgált ügyekkel kapcsolatban. A Bizottság a Tanács elé terjesztett javaslatát csak olyan tényekre alapozza, amelyekhez az érintett tagállamnak módja volt megjegyzéseket fűzni.

A vizsgálatok során a Bizottság teljes mértékben tiszteletben tartja az érintett tagállam védekezéshez való jogát.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkel kapcsolatban:

a) az (1) bekezdésben említett pénzbírság összege megállapításának részletes kritériumai;

b) a (3) bekezdésben említett vizsgálatokkal, a vizsgálatokkal együtt járó intézkedésekkel és jelentéstétellel kapcsolatos eljárás részletes szabályai;

c) a védekezéshez való jog biztosítását, az iratokba történő betekintést, a jogi képviseletet, a titoktartást, a határidőket és az (1) bekezdésben említett pénzbírságok beszedését célzó eljárás részletes szabályai.

(5) Az Európai Unió Bíróságának korlátlan hatásköre van a Tanács az (1) bekezdéssel összhangban hozott, pénzbírságot kiszabó határozatainak felülvizsgálatára. A Bíróság a kiszabott pénzbírságot megsemmisítheti, csökkentheti vagy növelheti.

VI. FEJEZET

A SZANKCIÓK IGAZGATÁSI JELLEGE, VALAMINT A KAMATOK ÉS A PÉNZBÍRSÁGOK FELOSZTÁSA

9. cikk

A szankciók igazgatási jellege

A 4-8. cikk alapján kiszabott szankciók igazgatási jellegűek.

10. cikk

A kamatok és a pénzbírságok felosztása

Az 5. cikknek megfelelően elhelyezett letétek után a Bizottságnak járó kamatok és a 6. és 8. cikknek megfelelően beszedett pénzbírságok az EUMSZ 311. cikke szerinti egyéb bevételnek minősülnek, és azokat az európai pénzügyi stabilitási eszközre kell fordítani. Ha azok a tagállamok, amelyek pénzneme az euro az egész euroövezet stabilitásának megőrzése céljából pénzügyi segítség nyújtása érdekében újabb stabilitási mechanizmust hoznak létre, a pénzbírságokat és a kamatokat ez utóbbi mechanizmusra kell fordítani.

VII. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

11. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottságnak a 8. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása hároméves időtartamra szól, 2011. december 13-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hároméves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 8. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.

12. cikk

A Tanácson belüli szavazás

(1) A 4., 5., 6. és 8. cikkben említett intézkedések esetében a Tanács csak azon tagállamokat képviselő tagjai szavaznak, amelyek pénzneme az euro, és a Tanács az érintett tagállamot képviselő tanácsi tag szavazatának figyelembevétele nélkül jár el.

(2) A Tanács az első bekezdésben említett tagjainak minősített többségét az EUMSZ 238. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően kell meghatározni.

13. cikk

Felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2014. december 14-ig, majd ezt követően ötévenként jelentést tesz közzé a rendelet végrehajtásáról.

A jelentés többek között a következőket értékeli:

a) e rendelet hatékonysága, beleértve annak a lehetővé tételét a Tanács és a Bizottság számára, hogy eljárjanak a monetáris unió megfelelő működésének veszélyeztetésével fenyegető helyzetek kezelése érdekében;

b) az EUMSZ-szel összhangban a tagállamok gazdaságpolitikáinak szorosabb összehangolása és gazdasági teljesítményük folyamatos közelítése terén tett előrelépések.

(2) Adott esetben a jelentést a rendelet módosítására irányuló javaslat kíséri.

(3) A jelentést továbbítani kell az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(4) A Bizottság 2011 vége előtt jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az euroértékpapírok bevezetésének lehetőségéről.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, a Szerződéseknek megfelelően.

Kelt Strasbourgban, 2011. november 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

W. SZCZUKA

(1) HL C 150., 2011.5.20., 1. o.

(2) HL C 218., 2011.7.23., 53. o.

(3) Az Európai Parlament 2011. szeptember 28-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. november 8-i határozata.

(4) HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

(5) HL L 209., 1997.8.2., 6. o.