A Győri Törvényszék K.27147/2005/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZLEKEDÉSI BÍRSÁG ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1957. évi IV. törvény (Áe.) 26. §] Bíró: Kobli Ilona

Kapcsolódó határozatok:

*Győri Törvényszék K.27147/2005/7.*, Kúria Kfv.35410/2006/4. (BH 2008.1.32)

***********

Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

K.27.147/2005/7. szám

A Magyar Köztársaság nevében !

A bíróság dr. Palatinus János ügyvéd által képviselt felperesnek, ......... parancsnok által képviselt Vám,-és Pénzügyőrség Nyugat-Dunántúli Regionális Parancsnoksága /9700 Szombathely/ alperes ellen - közlekedési bírság határozat felülvizsgálata - iránt indított perében meghozta a következő

Í t é l e t e t:

A bíróság az alperes 2248/2005 számú határozatát az I. fokú 4840/304-2005 számú határozatára is kiterjedően továbbá az alperes 2249/2005 számú határozatát az I. fokú 4840/305/2005 számú határozatára is kiterjedően h a t á l y o n k í v ü l helyezi

Köteles az alperes 15 napon belül a felperes részére 10 000 Ft /azaz Tízezer forint/ perköltséget megfizetni, míg a feljegyzett kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

A bíróság a tárgyalás adatai valamint a csatolt iratok, továbbá ...... tolmács tanúnyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A Győri Fővámhivatal Mélységi Ellenőrzési Csoport Járőrei 2005 március 31-én a kora reggeli órákban a hegyeshalmi Pannonsped vámudvar előtti útszakaszon ellenőrzés alá vonták a felperesi társaság által üzemeltetett ........... forgalmi rendszámú román vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényt. A tehergépjármű Románia és Anglia viszonylatában textilárut szállított tranzit fuvarozás keretében.

Az ellenőrzés során ........ román állampolgár gépkocsivezető úgy nyilatkozott, hogy a járműszerelvényre vonatkozóan érvényes közlekedési engedélye van, az a csengersimai határon maradt. A belépése alkalmával benyújtotta az összes papírt, amit egy kötegben kapott vissza. A visszakapott papírokat nem nézte át, feltételezte, hogy minden rendben van, mivel soha ilyesmi nem fordult vele elő. A TIR CARNET-en szerepel az engedélyszám, egyszerűen ott felejtődött.

Az ellenőrzés eredményeként a Fővámhivatal Győr (továbbiakban: I. fokú hatóság) 4840/305-2005 számú határozatában a fuvarozó társaságot 400 000 Ft közlekedési bírság megfizetésére kötelezte arra hivatkozással, hogy az áruszállítási tevékenység a 89/1988.(XII.20.) MT rendelet 19 §.(3) bekezdése értelmében közlekedési engedélyhez kötött. Ezt az engedélyt a fuvarozás során végig a járművön kell tartani, és az ellenőrző hatóságnak be kell mutatni. Mivel a járműszerelvény a vizsgálati idején semmiféle közlekedési engedéllyel nem rendelkezett a közúti közlekedésről szóló 1988 évi I. törvény 20 §. (2) bekezdés a.) pontja előírja, hogy jogszabály által engedélyhez, bejelentési kötelezettséghez és meghatározott okmány meglétéhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra) vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni.

Ugyanezen ellenőrzés eredményeként az I. fokú hatóság 4840/304-2005 számú határozatában 60 000 Ft adóhiányt, valamint 300 000 Ft adóbírságot állapított meg, és annak megfizetésére kötelezte a felperesi társaságot. A határozat indokolása a már említett MT rendeleten túl a gépjárműadóról szóló 1991 évi LXXXII. törvény 15 §.(1) bekezdésére hivatkozott, miszerint adófizetési kötelezettség keletkezik, ha az adózó a közlekedési engedélyt jogszerűtlenül használta fel, ezért ugyanezen törvény 17 §.(2) bekezdésére figyelemmel az adóhiányt és annak ötszörösét adóbírság címén határozattal állapítja meg.

Mindkét I. fokú határozat ellen fellebbezést nyújtott be a felperesi társaság jogi képviselője útján. A közlekedési bírságot megállapító I. fokú határozatot a fellebbezés alapján eljárt Vám,-és Pénzügyőrség Nyugat-Dunantúli Regionális Parancsnoksága Szombathelyi és Győr (továbbiakban: alperes) 2249/2005 számú, míg az adóhiányt és adóbírságot megállapító I. fokú határozatot 2248/2005 számú határozataival helyben hagyta.

A határozatok indokolásai rögzítik, hogy az I. fokú eljárás során keletkezett iratok alapján megállapíthatóan ellenőrzéskor érvényes közlekedési engedéllyel a tehergépjármű nem rendelkezett. Amennyiben a gépjárművezető a helyszínen az ellenőrzéskor nem tudja bemutatni a fuvarozási engedélyt, úgy a hatóságot a dolog természeténél fogva további bizonyítási kötelezettség nem terheli, és annak sincs jelentősége, hogy az említett engedélyen túlmenően a fuvarozó valamennyi egyéb szükséges okmánnyal rendelkezett.

Az az állítás, hogy a fuvarozási engedély véletlenül a csengersimai vámhivatalban maradt nem igazolt, egyébként az ügy megítélése szempontjából irreleváns, hiszen a fuvarozási engedéllyel az ellenőrzés pillanatában a gépjárművezető nem rendelkezett. Erre figyelemmel az eljárása során a nem hiteles másolatban csatolt okmányokat nem vette figyelembe. Rögzíti azt is, hogy az I. fokú hatóság az eljárás során a tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tett, a rendelkezésre álló tényeket és bizonyítékokat megfelelően értékelte, döntését a vonatkozó jogszabályok alapján helyesen hozta meg.

Az alperesi határozatok felülvizsgálata iránt a felperesi társaság nyújtott be keresetet. A keresetlevelében kérte a jogszabálysértésre figyelemmel az alperes határozatainak az I. fokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, a kiszabott és megfizetett bírságok, valamint adóhiány visszatérítését. A jogszabálysértés körében arra hivatkozott, hogy az alperes eljárása során megsértette az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957 évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) alapelveit, nevezetesen a közigazgatási szervek eljárásában következetesen érvényre juttatandó törvényességet és humanizmust, továbbá az Áe. 26 §-ban a tényállás tisztázására, a bizonyítékok megfelelő értékelésére vonatkozó szabályokat. Helytelenül értelmezte, és megsértette továbbá a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 15 §.(1) bekezdésében foglalt szabályokat is, tekintettel arra, hogy az adófizetési kötelezettség keletkezését és az adóhiány megállapítását a fuvarozási engedély jogszerűtlen felhasználására, illetőleg fuvarozási engedély nélküli közlekedése alapította.

Álláspontja alátámasztására hivatkozott arra, hogy a gépjárművezető meghallgatása során is elmondta, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közlekedési Főfelügyelet által kiállított érvényes közlekedési engedéllyel rendelkezik, mely engedély a csengersimai vámhivatalban maradt, tekintettel arra, hogy belépése alkalmával a fuvarozáshoz szükséges valamennyi okiratot átadta, azokat rendben találták, azonban a fuvarozási engedélyt a többi okmánnyal együtt az ellenőrzést végző vámalkalmazottól nem kapta vissza. Jóhiszeműen járt el akkor, amikor a vámhivatalban dossziéban visszakapott okmányokat egyenként nem ellenőrizte, joggal feltételezhette, hogy az ellenőrzést végző vámalkalmazott az ellenőrzést követően valamennyi okmányt visszaadja. Az ellenőrzési jegyzőkönyv azt is megállapította, hogy valamennyi fuvarokmányt a gépjárművezetője átadta, ......... sorszámú TIR CARNET-ből megállapítható volt a csengersimai belépés időpontja, valamint annak jogszerűsége, tekintettel arra, hogy az okmányon szerepel a vámhivatal beléptető bélyegzője, illetve az okmány 22-es rovatában a kifogásolt engedély sorszáma is. E nyilatkozata alapján a vizsgálatot végző személyeknek módja lett volna a gépkocsivezető által elmondottakat ellenőrizni, ezt azonban kérésre ellenére sem tették meg. Véleménye szerint érvényes közlekedési engedély tényleges hiányában a csengersimai belépéskor a helyi vámhivatal eljárást kezdeményezett volna vele szemben, illetőleg Magyarországra történő beutazását megakadályozta volna. Hivatkozott arra is, hogy az ügyében tolmácsként közreműködő ............ társaságában az ellenőrzést követően visszautaztak Csengersimára, ahol a vámhivatal alkalmazottja ........... jelenlétében és tolmácsként való közreműködése mellett átadta részére a ........... sorszámú fuvarozási engedélyt, ami a vámhivatal munkatársánál maradt. Az engedély hátoldaláról megállapítható, hogy az a többi vámokmánnyal megegyező sorszámú és dátumozású bélyegzővel kezelték a szállítmány beléptetésekor. A fuvarozási engedély hátoldalán a beléptető vámhivatal bélyegzője 2005 március 30-i dátumozással szerepel, valamint rögzítésre került rajta a vámkezelés azonosító száma is, mely megegyezik a csengersimai határátkelő azonosító számával. Mindezen tények kétséget kizáróan bizonyítják, hogy fuvarozási engedély birtokában lépett be Magyarországra, illetőleg a közreműködő tanú is alátámaszthatja, hogy ezen engedély a csengersimai határátkelőn maradt, amelyek hiányában nem merülhettek volna fel a hegyeshalmi határátkelő előtt végzett vizsgálat során megállapítottak. A közlekedési engedély hátoldalán a vámhivatal pecsétje alatt kézzel írott számok az adatrögzítés számai, amelyek szintén bizonyítják a belépés helyét és idejét ugyanakkor szükség esetén a teherszállítás során kötelezően előírt tahográf adatainak ellenőrzése szintén bizonyítja a Magyarországra történő belépés pontos idejét. Álláspontja szerint engedéllyel rendelkezett, a fuvarozási engedélyt a beléptető határvámhivatal közrehatása folytán nem tudta az ellenőrzéskor felmutatni. Azt azonban a belépéskor ellenőrizték, sorszámát a többi fuvarokmányon feltüntették, így a nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket nem sértette meg, a közlekedési bírság kiszabása nem indokolt. Ugyanezen okok miatt jogszabálysértő az adóhiány és adóbírság megállapítása is, ugyanis az e körbeli hivatkozás téves tekintettel arra, hogy a közlekedési engedély jogszerűtlen felhasználása az ügyben nem merült fel, így nem képezhet hivatkozási alapot, ugyanakkor engedély nélkül végzett fuvarozás sem volt megállapítható a szállítmány és fuvarokmányok érvényes beléptetésével egyidejűleg.