A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.159/2009/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 7. §, 8. §, 9. §, 10. §, 174. §, 177. §, 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 21. §] Bíró: Kőrösi Gábor

Kapcsolódó határozatok:

*Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.159/2009/3.*, Szegedi Törvényszék Mf.21325/2009/3., Kúria Mfv.10144/2010/3. (EH 2010.2256)

***********

SZEGEDI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

6722 Szeged, Tábor u. 4.

Pf.: 408. Telefon: 06-62-470-177

8.M.159/2009/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Szegedi Munkaügyi Bíróság a Dr. Szabics Imre ügyvéd (CÍME) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek - a Dr. Tarr Ágnes ügyvéd (CÍME) által képviselt alperesalperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében - melyben az alperes pernyertességének előmozdítására beavatkozott a Dr. Alperesi beavatkozó 2 (fél címe 2) által képviselt Alperesi beavatkozó 1 fél címe 1 - meghozta az alábbi

KÖZBENSŐ ÍTÉLETET

A bíróság megállapítja, hogy a felperes 2006. szeptember 11. napján elszenvedett balesetével összefüggésben az alperes kártérítési felelőssége teljes mértékben fennáll.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Csongrád Megyei Bírósághoz. A fellebbezést 3 példányban a Szegedi Munkaügyi Bíróságnál kell előterjeszteni.

A II. fokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, vagy ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos.

Ha a fellebbező fél, akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

INDOKOLÁS

Az alperes jogelődjének alkalmazásában állt ÉTF munkavállaló, akinek keresőképtelensége miatt az alperes portárs munkakörre munkavállalót keresett. Ennek során az alperes képviselője BJH - aki a technikai dolgozók vezetője volt - az iskola igazgatójának, GYF a felhatalmazása alapján megkereste a felperest, hogy felajánljon számára egy 4 órás portási munkakört, határozott időre, ÉTF távollétének idejére. BJH 2006. szeptember 07-én, vagy 08-án (csütörtök, illetve péntek) bemutatta a felperest az iskola igazgatójának, majd 2006. szeptember 08-án, pénteki napon betanította a portási munkakörre. Ezt követően megállapodott vele, hogy 2006. szeptember 11. napján 06.30 órára megy dolgozni az alpereshez és 10.30 óráig lesz ott.

Az alperes jogelődje megszerkesztette a felperesre vonatkozóan a közalkalmazotti jogviszonyba történő kinevezését, melyen a felperes és az alperes adatain, illetve székhelyén felül rögzítette, hogy felperest 2006. szeptember 11. napjától 2006. október 31. napjáig határozott időben foglalkoztatja napi 4 órás részmunkaidős munkavállalóként ÉTF munkavállaló keresőképtelensége miatti távollétének idejére.

A felperes munkavégzésének kezdetéig a kinevezés a felek részéről nem került aláírásra, a felperes munkába állítása enélkül kezdődött meg.

2006. szeptember 11-én a felperes 06.30 órára ment dolgozni az alpereshez, a portási munkáját 10.30 óráig végezte. Ezen négy órás időtartam alatt ismeretlen időpontban az alperes jogelődjének igazgatója, GYF a felperest, mint új munkavállalót bemutatta a tantestületi ülésen lévőknek.

A felperes a munka befejezése után elhagyta szolgálati helyét, a portás fülkét és az iskola udvarán tartózkodott, amikor egy udvaron szaladó gyerekkel ütközött. Ennek során könyökzúzódást, koponyaalapi törést, lágy burki vérzést szenvedett. Mentővel a városi kórház traumatológiai osztályára szállították, otthonába 2006.10.02-án bocsátották, ahol 2-3 hétig feküdt. Az otthonába bocsátást követően végzett MR vizsgálat enyhe agykamratágulatot és sérülés utáni elváltozásnak is megfelelő kéregalatti gócos agykárosodásokat igazolt.

A Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Területi Igazgatósága Illetmény Számfejtési Irodája a Szegeden, 2006.11.17. napján kelt 3780/138/2006. ügyiratszámú határozatával a felperes 2006. szeptember 11. napján elszenvedett balesetét üzemi balesetnek minősítette.

A felperes sérülésével összefüggésben kialakult panaszainak (szédülés, zsibbadás érzések, ingerlékenység, fáradékonyság, agyi keringési zavar, agyzúzódás) csillapításaira fájdalomcsillapítókat, nyugtatókat, a központi idegrendszerre ható gyógyszereket szed.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 3.700.000.-Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Előadta, hogy a felperes az elszenvedett üzemi baleset következtében a testi épségéhez, az egészségéhez, mint személyhez fűződő jogainak sérelmét szenvedte el, koponyájának bal oldali része időnként zsibbad, forgószédülés lép fel, valamint a baleset következtében kialakult organikus idegrendszeri eltérések eredményeképp kifejlődött mentális rendellenessége középsúlyos depresszív zavarban konkretizálódott. Álláspontja szerint mindezen tünetek életvitelének egészét, a családjával, a felperes családjába és társadalomba való beilleszkedését rendkívül megnehezítik, munkaképességét jelentősen csökkentik, figyelemmel arra is, hogy a felperes társas kapcsolatai az üzemi baleset óta teljesen beszűkültek, a felperes visszahúzódóvá vált.

Az alperes ellenkérelmében kérte a felperes keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalását. A felperes keresetét mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatta. Előadta, hogy a felperes a baleset időpontjában az alperes jogelődjével semmilyen jogviszonyban nem állt, sem érvényes kinevezéssel, sem a közalkalmazotti jogviszonyt létrehozó egyéb kellékkel nem rendelkezett és munkaviszonyban sem állt, így a bekövetkezett baleset, valamint annak következményei és a felperes közalkalmazotti, vagy bármilyen más jogviszonya közötti okozati összefüggés hiányzik, lévén a felperes az alperesnél nem állt alkalmazásban.

A kereset összegszerűségével kapcsolatban kifejtette, hogy a felperes állapotában javulás várható, a végállapot tekintetében a sérülés után két évvel végzett vizsgálat után adható reális vélemény, így egyelőre nem határozható meg a kártérítés reális mértéke sem. Rámutatott, hogy a felperes által csatolt igazságügyi szakvéleményeket, annak aggályossága miatt az ítélkezés alapjául nem fogadja el.

A felperes keresete a jogalap tekintetében alapos.

A Közalkalmazottak Jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 21. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni.

Az Mt. 7. § (6) bekezdése szerint e törvény alkalmazásában megállapodás a kinevezés, illetve a munkáltató és a közalkalmazott között létrejött közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos egyéb megállapodás.