BH 1991.9.351 A volt házastársi közös lakás használatának rendezésénél azt, hogy a lakás "közös" vagy "önálló" bérlet-e, - nem a lakásrendelet, hanem a Családjogi Törvény rendelkezései alapján kell elbírálni [Csjt. 31/B. § (3) bek., 31/C. § (1) és (3) bek., 1/1971. (II. 8.) Korm. r. 47. §].

A peres felek 1957. december 31-én kötött házasságából két, ma már nagykorú gyermek született. A házastársak 1969-ben vásárolták meg azt a házas ingatlant, ahol 1986. júliusáig éltek együtt.

A felek házassága kezdettől fogva nem volt kiegyensúlyozott. 1986. júliusában egy veszekedés után a felek gyermekükkel úgy állapodtak meg, hogy a felperes a tulajdoni illetőségének átengedése fejében beköltözik gyermekük kétszobás, tanácsi bérlakásába, gyermekük pedig az alpereshez költözik az ingatlanba. A megállapodás még ebben a hónapban foganatba ment. A csereszerződést a lakásügyi hatóság 1986. szeptember 15-én jóváhagyta, és ugyanezen a napon kötötte meg egyedül a felperes a lakásbérleti szerződést a tanácsi bérlakásra. Ezt követően az alperes és a fia a tulajdonukban álló házas ingatlant elcserélték egy tanyás ingatlanra. A házastársak e gyermeke azonban italozó életmódot folytatott, ezért az alperes 1986. októberében a felpereshez költözött annak bérlakásába, és innen járt ki a tanyára.

A felperes a keresetében a házasság felbontását és a tanácsi bérlakás kizárólagos használatára való feljogosítását kérte azzal, hogy a bíróság kötelezze az alperest a lakás kiürítésére.

Az alperes a házasság felbontását nem ellenezte, azt maga is kérte. Viszontkeresete a lakás megosztott használatára irányult. Abban az esetben, ha a bíróság mégis a lakás elhagyására kötelezné, 100 000 forint lakáshasználati jog ellenértékének a megfizetésére tartott igényt.

A városi bíróság ítéletével a peres felek házasságát felbontotta, a közös lakás használatát pedig megosztotta. A lakással kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 47. §-ának (2) bekezdése alapján az alperes bérlőtársnak minősül, annak ellenére, hogy a bérleti szerződés megkötésében nem vett részt. Tekintettel arra, hogy a lakás - alapterülete, alaprajzi beosztása, helyiségeinek száma, valamint a felek körülményei alapján - a megosztásra alkalmas, az alperes viszontkeresetének adott helyt.

A megyei bíróság ítéletével a városi bíróság ítéletének a lakáshasználatra vonatkozó fellebbezett rendelkezését - indokai alapján - helybenhagyta.

A jogerős ítéletnek a lakáshasználatra vonatkozó rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.

Az eljárt bíróságok a volt házastársi közös lakás használatát a Csjt. 31/B. §-ának (4) bekezdése alapján rendezték, mert úgy foglaltak állást, hogy a lakás a házastársak közös bérlete. Álláspontjukat az 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 47. §-ának (2) bekezdésével indokolták, mely szerint a bérlőnek a lakásban lakó házastársa - a szolgálati lakásban lakó házastárs kivételével - akkor is bérlőtárs, ha a lakásbérleti szerződés megkötésében nem vett részt.