BH 2019.3.80 Magyar közjegyző előtt lefolytatott európai fizetési meghagyásos eljárást követő, ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az alperes joghatósági kifogást is előterjeszthet az írásbeli ellenkérelmében. A bíróság a 1215/2012/EU rendeletben írt esetekben hivatalból is vizsgálhatja joghatósága fennállását vagy annak hiányát [2016. évi CXXX. tv. 240. § (1)-(2) bek.; 2009. évi L. tv. 59. § (6) bek., 1215/2012/EU rendelet; 1896/2006/EK rendelet].

[1] Az olaszországi székhelyű felperes a szlovákiai székhelyű alperessel szemben dr. T. Á. közjegyző előtt kezdeményezett európai fizetési meghagyásos eljárást, amely során a nyomtatványon ellentmondás esetén az eljárásban irányadó illetékesség alapjául - közelebbi meghatározás nélkül - magyarországi teljesítési helyet jelölt meg.

[2] Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a közjegyző az iratokat a Kúriához terjesztette fel az eljáró bíróság kijelölése végett. Az iratok felterjesztésének jogalapjaként az Európai Parlament és a Tanács az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK számú rendelete 17. cikk 2. bekezdésében foglaltakra, valamint a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) 59. § (6) bekezdésére hivatkozott. Szerinte az eljárásra magyar bíróság illetékességgel nem rendelkezik.

[3] A Kúria hiánypótlásra történt felhívására a felperes a magyar bíróság joghatóságának és egyben illetékességének jogalapjaként az Európai Parlament és a Tanács a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU rendelete (a továbbiakban: Rendelet) 7. cikkének 1. pontját jelölte meg azzal, hogy ha az eljárás tárgya egy szerződés, akkor a vitatott kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság rendelkezik különös joghatósággal és egyben illetékességgel a jogvita elbírálására. A teljesítés helyének kikötésére vonatkozóan 3 megrendelés visszaigazolást csatolt. Mindháromban a teljesítés helyeként Magyarországot jelölték meg a felek, ezen belül 2 számlában Debrecent, míg 1 számlában Törökbálintot.

[4] Mindhárom megállapodásban a felek az abból eredő jogvita elbírálására az olaszországi milánói bíróság "kizárólagos illetékességét" kötötték ki.

[5] A felperes a Magyarországon, Törökbálinton lévő teljesítési hely figyelembevétele alapján kérte a Budaörsi Járásbíróság kijelölését az eljárás lefolytatására.

[6] A Kúria az eljáró bíróság kijelöléséről az alábbi rendelkezések figyelembevételével határozott:

[7] Az Fmhtv. 59. § (6) bekezdése értelmében ha az európai fizetési meghagyásos eljárás ellentmondás folytán perré alakul, a közjegyző - az Fmhtv. 37. § (2)-(6) bekezdés alkalmazásának mellőzésével - az iratanyagot megküldi az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben a jogosult által megjelölt bíróságnak, ennek hiányában a Pp. szerint hatáskörrel és általános illetékességgel rendelkező bíróságnak. Amennyiben az eljárásra magyar bíróság illetékességgel nem rendelkezik, a közjegyző az iratanyagot az eljáró bíróság kijelölése végett a Kúriának küldi meg.

[8] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 28. § (1) bekezdés c) pontja a vagylagos illetékesség címszó alatt akként rendelkezik, hogy kizárólagos illetékesség hiányában a felperes - választása szerint - az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett a szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti pert az ügyletkötés, vagy a szolgáltatás teljesítésének helye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja.

[9] A Pp. 20. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a járásbíróság hatáskörébe tartoznak azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke 30 000 000 forintot nem haladja meg.

[10] A Kúria az Fmhtv. 59. § (6) bekezdése alapján eljárva - a Pp. 28. § (1) bekezdés c) pontja és a 20. § (3) bekezdés a) pontja alkalmazásával - a 30 000 000 forint pertárgy értéket meg nem haladó vagyonjogi per lefolytatására - a felperes kérelmével megegyezően az ügylettel legszorosabb kapcsolatban álló teljesítési hely alapján - a Budaörsi Járásbíróságot jelöli ki, az iratanyagot a kijelölt bíróságnak küldi meg és erről a közjegyzőt értesíti.

[11] A Kúria rámutat ugyanakkor arra, hogy a kijelöléssel csak az illetékes magyar bíróság kérdésében foglalt állást.

[12] A Rendelet 25. cikk (1) bekezdése értelmében, ha a felek - lakóhelyükre való tekintet nélkül - egy bizonyos jogviszonnyal kapcsolatban felmerült vagy a jövőben felmerülő jogviták eldöntésére valamely tagállam bíróságának vagy bíróságainak joghatóságát kötik ki, a megállapodás szerinti bíróság vagy bíróságok rendelkeznek joghatósággal, feltéve, hogy a szóban forgó tagállam joga értelmében a megállapodás az anyagi érvényességet illetően nem minősül semmisnek. Az ilyen joghatóság a felek eltérő megállapodásának hiányában kizárólagos. A Rendelet 27. cikke értelmében valamely tagállam bírósága hivatalból megállapítja joghatóságának hiányát, amennyiben e bírósághoz olyan keresettel fordulnak, amelynek tárgyára vonatkozóan a 24. cikk alapján más tagállam bírósága rendelkezik kizárólagos joghatósággal.

[13] Ezért a peres eljárásra kijelölt bíróságnak hivatalból vizsgálnia kell a magyar bíróság joghatóságának fennállását, amelynek során a Kúria által beszerzett iratok "kizárólagos illetékességi" (a perbeli összefüggésben ténylegesen kizárólagos joghatósági) kikötését kell értékelni, annak vizsgálata - függetlenül attól, hogy a közjegyző előtt már folyt európai fizetési meghagyásos eljárás - a peres eljárásban nem mellőzhető (lásd ebben a tekintetben a C-94/14. sz. Flight Refund Ltd. v. Deutsche Lufthansa AG. ügyben 2016. március 10-én hozott ítélet ECLI:EU:C-2016:148 61-64. pontok).

[14] Figyelemmel arra, hogy a Pp. 240. § (2) bekezdése értelmében nem tekinthető írásbeli ellenkérelemnek a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás, az alperes a Pp. 240. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint joghatósági kifogást is előterjeszthet az írásbeli ellenkérelmében.

[15] A joghatóság hiánya állapítható meg, amennyiben az alperes a bíróság joghatósága hiányának kifogásolása céljából jelenik meg a bíróságon, továbbá amennyiben a 24. cikk alapján más bíróság kizárólagos joghatósággal rendelkezik, ilyenkor az alperes perbe bocsátkozásán alapuló joghatósági szabályok sem alkalmazhatók [Rendelet 26. cikk (1) bekezdés].

[16] A felperes által az illetékesség alapjául megjelölt - egyben a joghatóság megalapozására is szolgáló - vagylagos okok (teljesítés helye) csak akkor alapozzák meg a magyar bíróság eljárási jogosultságát, ha nem érvényesülhetnek a kizárólagos joghatósági kikötés szabályai, ilyen esetben ugyanis a felperes választása szerinti illetékesség alapjául figyelembe vett okok - a Rendelet 28. cikk (1) bekezdésére és 7. cikk (1) bekezdés 1. pont szerinti különös joghatósági szabályaira figyelemmel - egyben a joghatóságot is megalapozzák.

(Kúria Pkk. V. 24.906/2018.)

***

TELJES HATÁROZAT

A Kúria

v é g z é s e

Az ügy száma: Pkk.V.24.906/2018/4.

A tanács tagjai: