A Kúria Pfv.20416/2013/8. számú precedensképes határozata kölcsöntartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 523. §] Bírók: Kollár Márta, Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

A felek titkos fenntartása a szerződés érvényessége szempontjából közömbös. az érvényes - nem színlelt - kölcsönszerződést az adós akkor is teljesíteni köteles, ha a kölcsönösszeget - egy többoldalú szerződéses megállapodás alapján - nem közvetlenül ő vette át, de az a javára felhasználásra került. 1959. IV. Tv. 207. § (6), 1959. IV. Tv. 207. § (5), 1959. IV. Tv. 523. § (1)

Kapcsolódó határozatok:

Kúria P.21769/2011., Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság P.21769/2011/14., Fővárosi Törvényszék Pf.638832/2012/4., *Kúria Pfv.20416/2013/8.* (BH 2014.6.177)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.20.416/2013/8.szám

A Kúria a Varga-Puskás Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. dr. Varga-Puskás Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kratochwill György ügyvéd által képviselt alperes ellen kölcsön visszafizetése iránt a Kerületi Bíróság előtt 8.P.III.21.769/2011. szám alatt megindított és a Törvényszék 45.Pf.638.832/2012/4. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200.000 (kétszázezer) forint felülvizsgálati költséget, továbbá felhívásra az államnak 1.000.000 (egymillió) forint felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A H. 53 Építőipari és Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Kft.) tulajdonában állott a B. kerület R. út 53. szám alatti ingatlan. A társaság ügyvezetője K.-N. F. volt. A Kft. azt tervezte, hogy a tulajdonában álló ingatlanra négylakásos társasházat épít. A felperes megvásárolta a Kft. üzletrészeinek egy jelentős részét és ezzel a társaság többségi tulajdonossá vált. Az üzletrész adásvételi szerződés megkötése során a felperes az üzletrészek vételárán kívül az előző tulajdonosoknak kifizette a projektbe befektetett pénzüket is, illetve jelentős összeggel hozzájárult a projekt folytatásához.

A felperes befektetéseinek megtérítésére K.-N. F. ügyvezetővel több megoldásban is gondolkodott. Végül abban állapodtak meg, hogy az elkészült négy lakást a cég értékesíti, és a bekerülési, valamint az értékesítési ár közötti különbözetből történik majd meg a felperes befektetéseinek megtérítése. A felperes befektetésein túlmenően azonban további összegekre volt szükség a projekt folytatásához, ezért a Kft. 2007. május 24-én olyan taggyűlési határozatot hozott, amely szerint a felépítendő négy lakásból háromra eső telekrészt értékesítenek és ezek a vevői vesznek fel a cégnél kedvezőbben banki kölcsönt amiből az építkezés befejezhető. Három lakás vonatkozásában K.-N. F. ügyvezető családtagjai, a két lánya és a sógora, utóbbi az alperes kötött a Kft-vel a telekhányadot illetően adásvételi szerződést, a lakások elkészítésére pedig vállalkozási szerződést. Ezen szerződések alapján bankkölcsönt vettek fel, amelyet a Kft. az építkezés folytatásához felhasznált. Az alperesnek, illetve vevőtársainak a telekhányad megvásárlásához pénzösszeg nem állt a rendelkezésére.