BH 2016.12.326 Miután az ügyészség hatáskörét és illetékességét - a legfőbb ügyész vagy a felettes ügyész eltérő rendelkezésének hiányában - annak a bíróságnak a hatásköre és illetékessége határozza meg, amely mellett működik, a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság illetékessége alá tartozó büntetőügyekben a vádemelésre a törvényszék székhelyén működő járási ügyészség az illetékes. A vádemelési jogosultság hiánya a vád törvényességének hiányát eredményezi [Be. 2. § (2) bek., 17. § (6) bek., 30. § (1) és (3) bek.; 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 3. § (1) bek., 30. §; Be. 373. § (1) bek. I. c) pontja; Btk. 423. § (1) bek. b) pont].

[1] A K.-i Járásbíróság a 2014. május 29. napján - tárgyalás mellőzésével - meghozott és 2014. június 19. napján jogerős végzésével a terheltet a Btk. 423. § (1) bekezdés b) pontja szerinti információs rendszer megsértésének vétsége miatt egy évre próbára bocsátotta.

[2] A jogerős ügydöntő határozat ellen a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozva.

[3] Az indítvány szerint a vád tárgyává tett bűncselekmény, az információs rendszer megsértésének vétsége [Btk. 423. § (1) bek. b) pont] miatt az eljárásra a Be. 17. § (6) bekezdése szerint a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság illetékes, azaz az ügydöntő határozatot hozó K.-i Járásbíróság nem, így álláspontja szerint határozatát a Be. 373. § (1) bekezdés II. c) pont szerinti eljárási szabálysértéssel hozta meg a bíróság. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a támadott határozatot helyezze hatályon kívül és a törvényszék székhelyén lévő járásbíróságot utasítsa új eljárásra.

[4] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt fenntartotta és azzal egyező indítványt tett.

[5] A felülvizsgálati indítvány részben alapos.

[6] A Be. 17. § (6) bekezdése szerint a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények (Btk. XLIII. Fejezet) miatt a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság jár el a megye területére kiterjedő illetékességgel, így ez a bíróság illetékes az eljárásra a Btk. 423. §-a szerinti információs rendszer vagy adat megsértésének vétsége miatt.

[7] A Be. 30. § (1) bekezdése szerint az ügyészség hatáskörét és illetékességét általában annak a bíróságnak a hatásköre és illetékessége határozza meg, amely mellett működik.

[8] A Be. a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság illetékességébe tartozó büntetőügyekben az ügyész illetékességét illetően a főszabályt jelentő 30. § (1) bekezdésétől eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

[9] A vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 3. § (1) bekezdése szerint a vádelőkészítés és a vádemelés során első fokon az ügy érdemi elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság mellett működő ügyész jár el.

[10] Azaz nem tartalmaz eltérő rendelkezést a legfőbb ügyész utasítása sem.

[11] A Be. 30. § (3) bekezdés szerint azonban a legfőbb ügyész vagy a felettes ügyész rendelkezése alapján az ügyész olyan ügyben is eljárhat, amelyre a hatásköre vagy illetékessége nem terjed ki.

[12] Az adott ügyben ilyen rendelkezésre nem volt adat.

[13] Kétségtelen, hogy a Btk. 423. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bűncselekmény miatt az eljárásra a Be. 17. § (6) bekezdése szerint a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság lett volna illetékes, így a K.-i Járásbíróság határozatát a Be. 373. § (1) bekezdés II. c) pont szerinti eljárási szabálysértéssel hozta meg.

[14] Miután azonban a Be. 30. § (1) bekezdésére figyelemmel a vádemelésre is csak ennek a járásbíróságnak a székhelyén működő járási ügyészség lett volna az illetékes, a K.-i Járási Ügyészségnek sem volt az adott ügyben jogosultsága a vádemelésre.

[15] A Be. 2. § (2) bekezdése szerint a vád akkor törvényes, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi.

[16] A bíróság eljárási szabálysértését elsősorban az eredményezte, hogy nem ismerte fel, miszerint a mellette működő ügyészségnek e bűncselekmény miatt nem volt vádemelési jogosultsága, így a vád nem volt törvényes.

[17] A törvényes vád hiányában történt eljárás mind a törvényben, mind súlyát illetően megelőzi azt az eljárási szabálysértést, amit a bíróság akkor követ el, amikor más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó bűncselekményt bírált el.

[18] Ez utóbbi orvosolható azzal, hogy a felülbírálatot végző bíróság a kizárólagos illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, a törvényes vád hiányában történt eljárás orvoslása azonban új eljárás elrendelésével nem lehetséges.

[19] A Be. 373. § (1) bekezdés I. c) pontja szerint akkor, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el, a fellebbviteli bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti.

[20] Ezért a Kúria ugyan alaposnak találta a törvénysértéssel kapcsolatos ügyészi álláspontot, azonban a főügyészség, illetve a Legfőbb Ügyészség indítványától eltérően megállapította, hogy a K.-i Járási Ügyészségnek e bűncselekmény miatt nem volt vádemelési jogosultsága, így a K.-i Járásbíróság törvényes vád hiányában járt el. Ezért a Be. 428. § (2) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat hatályon kívül helyezte és a terhelttel szemben indított büntetőeljárást a Be. 373. § (1) bekezdés I. c) pontja alapján megszüntette.

(Kúria Bfv. I. 922/2016.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

Az ügy száma: Bfv.I.922/2016/4.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Csere Katalin, a tanács elnöke

Dr. Soós László, előadó bíró

Dr. Vaskuti András, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2016. július 11.