11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás

a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról

A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló, többször módosított 1972. évi V. törvény 19. §-ának (3) bekezdésében adott felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Az ügyész a vád előkészítése során a vádemelés feltételeinek megállapítása végett

a) nyomozást végeztet,

b) a nyomozó hatóság önállóan végzett nyomozásának törvényességét felügyeli,

c) a kizárólagos hatáskörébe tartozó, továbbá a magához vont ügyben nyomoz,

d) teljesíti az 1998. évi XIX. törvényben (a továbbiakban: Be.) meghatározott, a vádelőkészítés körébe tartozó további feladatokat.

(2) A nyomozás iratainak ismertetése után az ügyész:

a) ha szükséges, további nyomozási cselekmény(eke)t végez, vagy végeztet,

b) meghozza a feladatkörébe tartozó határozatokat,

c) vádat emel,

d) teljesíti a Be.-ben meghatározott, a vádemelés körébe tartozó egyéb feladatokat.

2. § Az ügyész a Be.-ben meghatározott, a vádelőkészítés körébe tartozó és a vádemeléssel kapcsolatos feladatait a jelen utasítás szerint teljesíti.

2/A. §[1] Az ügyész évente legalább egy alkalommal megvizsgálja a nyomozó hatóságok ügykönyveit és ezzel összefüggő ügyiratait annak megállapítása érdekében, hogy bűncselekményre utaló magatartások esetében a Be. szabályai szerinti eljárás megtörtént-e.

2/B. §[2] Ahol jelen utasítás valamely intézkedés írásban történő megtételét írja elő, azon a papíralapú, hiteles kiadmánnyal ellátott, valamint az ügyész által készített, elektronikusan hitelesített intézkedést egyaránt érteni kell.

Hatáskör és illetékesség

3. § (1) A vádelőkészítés és a vádemelés során, első fokon az ügy érdemi elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság mellett működő ügyész jár el.

(2) Az ügyeleti szolgálatot teljesítő ügyész hatásköre és illetékessége - ha a főügyész eltérően nem rendelkezik -, az ügyelet idején a megye valamennyi bűnügyére kiterjed.

(3) Ha az ügyész - hatáskörébe, vagy illetékessége alá nem tartozó ügyben - késedelmet nem tűrő nyomozási cselekményeket [Be. 170. § (4)-(5) bek., 177. §] végzett vagy végeztetett el, a keletkezett iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyésznek megküldi.

(4) Hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében az eljáró ügyész kijelölését az kezdeményezi, aki hatásköre vagy illetékessége hiányát utóbb állapította meg.

(5) Hatásköri, továbbá a megyei főügyészségek, illetőleg a különböző megyék területén levő helyi ügyészségek között felmerülő illetékességi összeütközés esetében, az eljáró ügyészséget a Legfőbb Ügyészség jelöli ki.

(6)[3] Az ügyész azt a beadványt, amelynek elintézése nem tartozik hatáskörébe vagy arra nem illetékes, közvetlenül, késedelem nélkül a döntésre jogosult ügyészhez továbbítja. A lakás- és ingatlanszerzési célú bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárások során a közjogi szakággal való együttműködés érdekében a további ügyészi feladatok meghatározásáról és a tájékoztatási kötelezettségről legfőbb ügyészi körlevél rendelkezik.

(7)[4] Járásbírósági hatáskörébe tartozó ügyben az eljárásra a Be. 17. §-ának (1) bekezdése szerint illetékességgel rendelkező járási (kerületi) ügyészség vezetője megegyezhet a terhelt lakóhelye szerinti járási (kerületi) ügyészség vezetőjével arról, hogy a vádemelésre célszerűségből a Be. 17. §-ának (3) bekezdése alapján kerüljön sor. Egyetértés esetén az iratokat oda megküldi. E rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövetés helye és a terhelt lakóhelye is Budapest területén található.

Kizárás az eljárásból

4. § Amennyiben a kizárási okot nem az ügyész jelentette be a döntést megelőzően, az érintett ügyész(ek) kizárási okra vonatkozó nyilatkozatát be kell szerezni.

A felettes ügyész

5. §[5] A Be., valamint az utasítás rendelkezéseinek alkalmazásakor a járási ügyészség felettes ügyészsége a megyei főügyészség, az utóbbié a Legfőbb Ügyészség.

Tájékoztatás az ügyészi eljárásról

6. § (1) A feljelentés áttételéről a feljelentőt, a nyomozás iratainak áttételéről a büntetőeljárásban részt vevő személyeket (Be. V. Fejezet) írásban értesíteni kell.

(2)[6]

(3)[7] Az ügyész a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 9. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel megküldi a közjogi szakágnak a nyomozási bíró Be. 214. §-ának (1a) bekezdése szerinti jogerős végzését. A lakás- és ingatlanszerzési célú bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárások során a közjogi szakággal való együttműködés érdekében a további ügyészi feladatok meghatározásáról és a tájékoztatási kötelezettségről legfőbb ügyészi körlevél rendelkezik.

Jelentéstételi kötelezettség

7. § A vádelőkészítés és a vádemelés során a legfőbb ügyész számára történő jelentéstételi kötelezettségről legfőbb ügyészi körlevél rendelkezik.

A gyanúsított

8. § (1) A gyanúsított jogai azt is megilletik, akivel szemben a megalapozott gyanút azért nem lehetett közölni, mert tartózkodási helyét a felkutatására tett intézkedések ellenére sem sikerült megállapítani, illetőleg, aki ellen távollétében folyik a nyomozás (Be. XXV. Fejezet) .

(2) Ha a gyanúsítottal ismertetett megalapozott gyanú az eljárás későbbi szakaszában beszerzett bizonyítékokra figyelemmel megváltozik, azt -jogainak gyakorlása érdekében - a következő kihallgatásakor vele közölni kell.

(3) A gyanúsított kérelmére, a Be. 48. §-ának (2) bekezdésében írt okból az ügyész védőt akkor rendel ki, ha a gyanúsítottat külön jogszabály alapján költségmentesség illeti meg.

II. Fejezet

AZ ÜGYÉSZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEINEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

9. § Az ügyész a Be. 61. §-ában megjelölt hatóságokat írásbeli intézkedéssel bízza meg a pontosan meghatározott eljárási cselekmény elvégzésével. Az intézkedésben a teljesítés határidejét vagy időtartamát is megjelöli.

10. § (1) Az ügyész - a határozat hozatalát nem igénylő - minden intézkedését írásba (jegyzőkönyvbe vagy feljegyzésbe) foglalja, ha az az eljárás résztvevői számára jog gyakorlását teszi lehetővé, vagy kötelezettség teljesítését írja elő.

(2) Az ügyész a Be. 62. §-a szerinti tájékoztatás, illetőleg figyelmeztetés tényét írásba foglalja és ezt az érintettel külön aláíratja.

(3) Az ügyész a jegyzőkönyvbe nem foglalt szóbeli idézésről, illetőleg értesítésről, továbbá a rövid úton történt idézésről, illetőleg értesítésről, az iratokhoz - a Be. 67. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerint elkészített - feljegyzést csatol.

(4) Az ügyész a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedések tartamának meghosszabbítására irányuló indítványát a gyanúsítottal és a védőjével is egyidejűleg közli.

11. § (1) A nyomozó hatóság eljárása során felmerülő, ügyészi határozatot, illetve intézkedést igénylő kérdésekben, az ügyész a nyomozó hatóságnak a nyomozást ténylegesen teljesítő szervezeti egysége (a továbbiakban: nyomozó szerv) vezetőjének indokolt írásbeli előterjesztése alapján, az ügy iratainak ismeretében foglal állást.

(2)[8]

(3) Az ügyész a beadványt nem megnevezése, hanem annak tartalma szerint bírálja el.

(4) Az ügyész a szolgálati út betartásával fordul a felettes ügyészhez, és az ügyiratokat csatolja, ha az ügyben az intézkedés vagy a döntés a felettes ügyész hatáskörébe tartozik.

(5) Az ügyész, érdemi döntését megelőzően köteles ellenőrizni, hogy a tanú, illetőleg a terhelt figyelmeztetése jogaira és a mentességi okokra a törvénynek megfelelően történt-e meg, és ehhez képest vallomásuk bizonyítási eszközként felhasználható-e.

(6)[9] Amennyiben a nyomozó hatóság a Be. 36. §-ának (5) bekezdése alapján egy ügyre, vagy ügyek meghatározott csoportjára közös nyomozó csoport alakítását, illetőleg abban részvétel engedélyezését kezdeményezi, a főügyész az ügy iratait, erre vonatkozó részletes véleményével az illetékes szakfőosztály útján, soron kívül terjeszti fel a legfőbb ügyészhez.

(7)[10]

11/A. §[11] (1) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ást.) meghatározott feladatok teljesítése érdekében az ügyész a sértettnek átadja a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal igazságügyi szolgálata (a továbbiakban: igazságügyi szolgálat) által az ügyészségre eljuttatott, ennek hiányában az igazságügyi szolgálattól beszerzett tájékoztatót,

a) ha a sértett a feljelentést személyesen az ügyészségen teszi, annak jegyzőkönyvbe foglalásával egyidejűleg,

b) ha a nyomozást az ügyészség végzi, amikor először folytat eljárási cselekményt a sértett részvételével, feltéve hogy korábban a tájékoztatás átadására nem került sor.

(2) Az ügyész a tájékoztató átadásakor felhívja a sértett figyelmét az áldozatsegítés lehetőségére és arra, hogy kérelmére az Ást. szerinti áldozatsegítő támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást állít ki. A tájékoztató átadásáról és a szóbeli figyelemfelhívásról feljegyzést kell készíteni. Az ügyész a feljegyzést és az általa kiállított igazolás másolati példányát egyidejűleg az ügyirathoz csatolja.

(3) Az ügyészség a büntetőügyben hozott érdemi döntéséről - a vádemelésről, a nyomozás ügyészi megszüntetéséről, a vádhalasztás vagy a közvetítői eljárás eredményéről - tájékoztatja az igazságügyi szolgálatot, ha az ügyben korábban áldozatsegítő támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást állítottak ki.

(4) A (2) bekezdés szerinti igazolás, illetve a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmára, valamint az igazolás kiállításának és a tájékoztatás megadásának határidejére az Ást. 11. §-a az irányadó.

12. §[12] Az ügyész az eljárása során biztosítja az adatvédelemre és a minősített adat védelmére vonatkozó szabályok megtartását.

13. § (1) A nyomozás iratait legalább két példányban kell elkészíteni.

(2) A nyomozás folyamatossága érdekében arról az iratról, amely szakértői vizsgálathoz vagy más, egyidejűleg teljesített eljárási cselekményhez nélkülözhetetlen, további másolat készíthető.

(3) Az iratokat - több bűncselekmény esetén tárgykörönként -, amennyiben ez az ügy áttekintését nem zavarja, érkezésük, vagy keletkezésük sorrendjében, sorszámozva célszerű rendezni. Az összefűzött iratokról iratjegyzéket kell készíteni.

(4) Az ügyésznek a nyomozásra vonatkozó rendelkezéseit, a nyomozás felügyelete során tett intézkedéseit, továbbá a belső levelezés iratait keletkezésük sorrendjében, sorszámozva, összefűzötten, a nyomozati iratoktól elkülönítetten kell kezelni (házi irat) .

14. § (1)[13] A minősített adatot tartalmazó irat kézbesítése előtt az ügyész a címzettet írásban nyilatkoztatja arról, hogy a minősített adat védelméről szóló törvényben írt feltételek megtartását miként tudja biztosítani.

(2)[14] Azt, hogy a nyilatkozat a valóságnak megfelel-e, az ügyész rendszerint a biztonsági vezető, illetőleg a nyomozó hatóság megkeresése útján ellenőrizteti.

(3)[15] Ha a címzett a nyilatkozata, vagy a (2) bekezdésben írt ellenőrzés szerint a megismerés külön jogszabályban meghatározott feltételeit nem tudja biztosítani - és emiatt a címzett részére az iratról minősített adatot nem tartalmazó kivonatot kell készíteni - a Be. 70/C. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti nyilatkozat érdekében az ügyész a szolgálati út betartásával megkeresi a minősítőt.

(4) A Be. 70/C. §-ában foglalt ügyészi feladatokat a főügyész által kijelölt ügyészek teljesítik.

III. Fejezet

A BIZONYÍTÁSSAL KAPCSOLATOS ÜGYÉSZI FELADATOK

15. § Amennyiben a Be. a nyomozó hatóság számára az eljárási cselekmény önálló elrendelését és tartását akkor teszi lehetővé, ha az ügyész másként nem rendelkezik, az ügyész a döntés jogát csak kivételesen, nyomós ok fennállása esetén tartsa fenn magának.

16. § (1) Az ügyész akkor engedélyezi, hogy a tanú írásban tegyen vallomást, ha a tanú személyes körülményei - így különösen a tanú idős életkora, egészségi állapota, mozgáskorlátozottsága, lakó- vagy munkahelyének távoli volta és más hasonló élethelyzetek, vagy az ügy sajátosságai - ezt indokolják, és az írásban tett vallomástól is várható a bizonyításhoz szükséges adatok megismerése.

(2) Az ügyész az írásbeli vallomás megtételére határidőt jelöl meg.

(3) Ha a tanú a megjelölt határidőre vallomást nem tesz, illetőleg ennek akadályát nem közli, az ügyész a tanút megidézi, vagy a tanú meghallgatásáról más módon gondoskodik.

17. §[16]

18. §[17] A tanú személyi adatainak zárt kezelése esetén a vallomását tartalmazó, aláírt jegyzőkönyvet zártan kell kezelni. A nyomozás irataihoz csak az aláírást és a személyi adatokat nem tartalmazó másolat fűzhető be.

19. § Ha az ügyész szemlét, bizonyítási kísérletet, felismerésre bemutatást rendel el, az eljárás feltételeinek biztosításához, illetőleg annak elvégzéséhez rendszerint, a házkutatáshoz, a lefoglaláshoz a nyomozó hatóságot szükség esetén igénybe veszi.

IV. Fejezet

A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEKKEL KAPCSOLATOS EGYES ÜGYÉSZI FELADATOK

Az őrizetbe vétel

20. § (1) Az őrizetbe vételről szóló határozat rendelkező részében fel kell tüntetni az elrendelést közvetlenül megelőző fogva tartás jogcímét és annak kezdő időpontját.

(2) Az ügyész a nyomozó hatóság által elrendelt őrizetbe vételről rendelkező határozatot - szükség esetén az iratokkal együtt - megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy az őrizetbe vételnek a Be. 126. §-ának (2) bekezdése szerinti feltételei fennállnak-e. Az ügyész késedelem nélkül intézkedik az őrizetbe vétel megszüntetéséről, ha az őrizetbe vétel feltételei nem álltak fenn, vagy azok időközben megszűntek.

(3)[18] Amennyiben az őrizetbe vétel miatt jogorvoslattal éltek, az ügyész a (2) bekezdésben írt kötelezettségét - a Be. 195. §-a (6a) bekezdésének esetét kivéve - a jogorvoslat elbírálásával teljesíti.

Az előzetes letartóztatás

21. § (1) Ha az előzetes letartóztatás megalapozott indítványozásához további és azonnal elvégezhető nyomozási cselekmény teljesítése szükséges, az ügyész azt maga elvégzi, vagy annak haladéktalan teljesítésére a nyomozó hatóságot utasítja.

(2) Amennyiben az ügyész megítélése szerint az előzetes letartóztatás elrendelésének feltételei nem állnak fenn, a kényszerintézkedést kezdeményező nyomozó hatóságot erről tájékoztatja.

(3) Az őrizetben lévő gyanúsított ügyében az előzetes letartóztatás elrendelését célzó indítványt olyan időpontban kell benyújtani, hogy a bíróság a döntését az őrizet hetvenkettedik órájának lejártáig meghozhassa.

(4)[19] Az előzetes letartóztatás elrendelésére irányuló indítvány a bűncselekmény tényállását, minősítését, az előzetes letartóztatás törvényi okait, az egyes törvényi okok fennállását alátámasztó, a konkrét ügyben megállapítható tényeket, körülményeket, a gyanúsítottnak a Be. 117. §-ának (1) bekezdésében megjelölt személyes adatait - a határidő meghosszabbítására irányuló indítvány ezen túlmenően az időtartamot is - tartalmazza. Az előzetes letartóztatás elrendelésére irányuló indítványban utalni kell arra is, hogy az ügyész - a Be. 211. §-ának (1) bekezdésében írtak teljesítése érdekében - milyen, az intézkedését alátámasztó bizonyítékok másolatát küldte meg a nyomozó hatóság útján a gyanúsított és a védő részére.

(4a)[20] Elektronikus kapcsolattartás esetén az ügyész a védő részére közvetlenül kézbesíti az intézkedését alátámasztó bizonyítékok másolatát.

(5) Az ügyész figyelemmel kíséri az előzetes letartóztatás határidejét. Ha annak meghosszabbítása szükséges, arra hivatalból, vagy a nyomozó hatóság - a kényszerintézkedés határidejének lejárta előtt tíz nappal érkezett - előterjesztésére a Be. 131. §-ának (1) bekezdése szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz indítványt tesz.

(6) Az előzetes letartóztatás határidejének meghosszabbítása előtt az ügyész megvizsgálja, hogy a kényszerintézkedés célja lakhelyelhagyási tilalom, vagy házi őrizet elrendelésével elérhető-e. Ha igen, az ügyész arra tesz indítványt, hogy a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat, vagy házi őrizetet rendeljen el.

(7) Amennyiben az ügyész az előzetes letartóztatás megszüntetésére irányuló, nála előterjesztett indítványnak nem ad helyt, azt elutasításra irányuló indítvánnyal az előzetes letartóztatást elrendelő nyomozási bíróhoz küldi meg.

(8) Az előzetes letartóztatott ügyében az ügyész minden törvényes intézkedést megtesz annak biztosítására, hogy a fogva tartás az elengedhetetlenül szükséges időre korlátozódjék, illetve, hogy a vádemelés feltételeinek megállapításához szükséges eljárási cselekményeket késedelem nélkül, folyamatosan végezzék. Az ügyész a rendelkezési jogával biztosítja, hogy az előzetes letartóztatás rendőrségi fogdán történő végrehajtására kivételesen, az eljárási cselekmény elvégzéséhez elkerülhetetlenül szükséges ideig, és csak akkor kerüljön sor, ha az előzetes letartóztatottal kapcsolatos eljárási cselekmény az intézetben, vagy a terhelt intézetből -fogdai elhelyezést nem igénylő - kiadásával nem végezhető el. Az ügyész gondoskodik arról is, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben az előzetes letartóztatott személyét érintő eljárási cselekményeket az intézet működési rendjét figyelembe véve teljesítsék.

(9) A nyomozás megszüntetése, vagy a vádemelés elhalasztása esetén, az ügyész határozatában az előzetes letartóztatás megszűnését is megállapítja és intézkedik a fogva tartott haladéktalan szabadítása iránt.

(10)[21] Ha az ügyész az előzetes letartóztatás megszűnését állapítja meg, vagy azt megszünteti, arról a bíróságot, valamint a bűnügyi nyilvántartó szervet értesíti.

(11)[22] Ha a gyanúsított előzetes letartóztatásban van, a szakértőt kirendelő határozaton ezt jól látható módon fel kell tüntetni.

A lakhelyelhagyási tilalom

22. § (1) A lakhelyelhagyási tilalom elrendelésére irányuló indítványban az ügyész megjelöli azt a területet vagy körzetet, amelynek elhagyását megtiltatni kívánja. . Ennél figyelemmel van arra, hogy a tilalom a kényszerintézkedés célján túli korlátozásokat ne eredményezzen.

(2) Amennyiben az ügyész, a rendőrségen való idő-közönkénti jelentkezés vagy a lakhelyelhagyási tilalom célját biztosító más korlátozás előírását tartja szükségesnek, azok megjelölésével erre is indítványt tesz.

(3) Ha a nyomozó hatóság arról tájékoztatja az ügyészt, hogy a gyanúsított a lakhelyelhagyási tilalmat, vagy a Be. 137. §-ának (3) bekezdése alapján elrendelt külön korlátozásokat megszegi, azok súlyától jellegétől, ismétlődésétől függően foglal állást a rendbírság kiszabása, illetőleg házi őrizet, vagy az előzetes letartóztatás elrendelésének indítványozása tárgyában.

(4) Ha a gyanúsított a lakhelyelhagyási tilalom részleges feloldását kéri, az ügyész azt akkor teljesíti, ha az a kényszerintézkedés céljával nem ellentétes.

(5) A 21. §-ban foglalt rendelkezések a lakhelyelhagyási tilalomra értelemszerűen irányadóak.

(6)[23] Ha az ügyész úgy ítéli meg, hogy a lakhelyelhagyási tilalom ezen a módon hatékonyan biztosítható - feltéve, hogy a gyanúsított lakóhelyén a kényszerintézkedés idején a rendszer ténylegesen működőképes - indítványozza a lakhelyelhagyási tilalom előírásai megtartásának a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásával történő ellenőrzése elrendelését is.

A házi őrizet

23. § (1) A házi őrizet elrendelésére irányuló indítványában az ügyész megjelöli azt a lakást, s az ahhoz tartozó bekerített helyet, amelynek elhagyását megtiltatni kívánja. Indítványában figyelemmel van arra, hogy a tilalom annak célján túli korlátozásokat ne eredményezzen.

(2) Ha a nyomozó hatóság arról tájékoztatja az ügyészt, hogy a gyanúsított a házi őrizet szabályait megszegi, azok súlyától, jellegétől, ismétlődésétől függően foglal állást a rendbírság kiszabása, illetőleg az előzetes letartóztatás elrendelésének indítványozása tárgyában.

(3)[24] A 21. §-ban foglalt rendelkezések, valamint a 22. § (6) bekezdése a házi őrizetre értelemszerűen irányadók.

A távoltartás[25]

23/A. § (1) A távoltartás elrendelésére irányuló indítványában az ügyész megjelöli azokat a tényeket, amelyek az előzetes letartóztatás helyett a távoltartás elrendelését indokolják, s dátumszerűen megjelöli annak kezdő és végső időpontját, a távoltartás tényekkel alátámasztott általános és különös törvényi okait, továbbá nevesíti a terhelt által betartandó kötelezettségeket.

(2) Ha az arra jogosult a távoltartás elrendelésére irányuló kérelmet az ügyésznél terjeszti elő - feltéve, hogy a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik -, a kérelmet érdemi nyilatkozattal kell a nyomozási bíróhoz továbbítani.

(3) Amennyiben az ügyész a távoltartást nem maga indítványozta, a kérelmet elbíráló ülésen akkor köteles részt venni, ha arra vonatkozó érdemi nyilatkozatot még nem tett.

Az ideiglenes kényszergyógykezelés

24. § Az ideiglenes kényszergyógykezeléssel kapcsolatos eljárásra a 21. § rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

Az ügyész feladata a külföldre utazást korlátozó rendelkezések végrehajtásában*[26]

25. §[27] (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Útl. tv.) 16. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott kényszerintézkedések elrendelésére irányuló indítvány megtétele előtt az ügyész a gyanúsított úti okmányát - ha az a nyomozó hatóságnál a gyanúsított letétjében található - a személyazonosító igazolvány kivételével* a nyomozó hatóságtól magához kéri.[28]

(2) Ha az (1) bekezdésben írt kényszerintézkedést a bíróság elrendeli, az ügyész az elvett úti okmányt a visszatartás végrehajtása érdekében, magyar úti okmány esetén az Útl. tv. 16. §-a (5) bekezdésének a) pontjában megjelölt szervhez*, külföldi úti okmány esetén a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Idegenrendészeti Igazgatóság Kényszerintézkedési és Kiutaztatási Osztályához [Útl. tv. 16. § (5) bekezdés d) pont, 16/C. § (2) bekezdés] továbbítja.[29]

(3) Ha az úti okmány az (1) bekezdésben írt módon nem áll az ügyész rendelkezésére, és azt a kényszerintézkedés tárgyában tartott ülésen sem lehetett elvenni, a nyomozás során az ügyész a nyomozó hatóság útján gondoskodik annak későbbi elvételéről [Útl. tv. 16. § (3) bekezdés].

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben írt kényszerintézkedést a bíróság nem rendeli el, az elvett úti okmányt az érintettnek haladéktalanul vissza kell adni.

(5) Ha az (1) bekezdésben megjelölt kényszerintézkedést az ügyész a vádemelésig megszünteti, a külön törvényben megjelölt adatok közlésével értesíti az útlevélhatóságot a külföldre utazási korlátozásnak az útiokmánynyilvántartásból történő törlése érdekében [Útl. tv. 16/B. §].

Az óvadék

26. § Az óvadék mellett szabadlábra helyezett gyanúsított előzetes letartóztatására irányuló ügyészi indítványban a 21. § (4) bekezdésében írtakon túl meg kell jelölni azokat a tényeket, amelyek a Be. 148. §-ának (1) bekezdése szerinti döntést megalapozzák, és nyilatkozni kell az óvadék összegének visszaadása tárgyában is.

A házkutatás, a lefoglalás, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele és a zár alá vétel[30]

27. § (1) A közjegyzői vagy ügyvédi irodában, továbbá az egészségügyi intézetben bírói engedéllyel tartott házkutatás és lefoglalás során az ügyész a jelenlétével azt biztosítja, hogy a kényszerintézkedést a nyomozó hatóság a bírósági határozat keretei között, törvényesen teljesítse.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt helyiségben a házkutatást - a késedelem veszélye miatt, bírósági határozat nélkül - kivételesen az ügyész tartja, a házkutatás során megtalált dolgot az ügyész őrzésbe veszi, vagy az őrzésről más módon gondoskodik.

(3) A (2) bekezdésben írt házkutatást és őrzésbe vételt követően az ügyész haladéktalanul indítványt tesz a bíróság határozatának utólagos beszerzésére.

(4) Az indítvány elutasítása esetén megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek abból következnek, hogy a házkutatás eredménye, illetőleg az őrzésbe vett dolog bizonyítékként nem használható fel.

28. § Ha a nyomozó hatóság a címzettnek még nem kézbesített postai és hírközlési küldeményt, vagy a sajtótermék szerkesztősége iratait visszatartotta, az ügyész a lefoglalás elrendelésének megtagadása esetén egyidejűleg intézkedik a visszatartás megszüntetése iránt.

28/A. §[31] (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére az ügyész tesz indítványt a nyomozási bíróhoz [Be. 158/B. § (3) bekezdés]. Az indítványban a kényszerintézkedéssel érintett elektronikus adatot a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 127/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében, a kötelezett szolgáltatót a (4) bekezdésben felsorolt adatok feltüntetésével kell meghatározni. Ha a nyomozó hatóság előterjesztése az említett adatokat hiányosan vagy pontatlanul tartalmazza, az indítvány megtétele előtt azokat tisztázni kell.

(2) Amennyiben az ügyész a kényszerintézkedés elrendelését követően észleli, hogy a kényszerintézkedés hatálya alá tartozó elektronikus adat változatlanul hozzáférhető, a rendbírság kiszabására irányuló indítvány megtétele előtt győződjön meg arról, hogy az elérés azért lehetséges, mert a bíróság által kötelezett tárhelyszolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettségét nem teljesítette [Be. 158/C. § (6) bekezdés, 158/D. § (10) bekezdés]. Ha az elérést más tárhelyszolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltató biztosítja, új kényszerintézkedés elrendelése iránt indokolt intézkedni.

29. §[32] Ha a nyomozó hatóság a zár alá vételt megalapozatlanul vagy törvénysértően rendelte el, az ügyész a zár alá vételt és a lefoglalást [Be. 159. § (7)-(8) bek.] hatályon kívül helyezi, és ennek végrehajtására a nyomozó hatóságot egyidejűleg utasítja.

A lefoglalt dolgok bűnjelkénti kezelésének vizsgálata[33]

29/A. §[34] Az ügyész háromévente legalább egy alkalommal megvizsgálja a nyomozó hatóságoknál a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének és nyilvántartásának törvényességét.

V. Fejezet

A NYOMOZÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

30. § Az ügyész a nyomozás során azokat a tényeket is felderíti, illetőleg tisztáztatja, amelyek megalapozzák arra vonatkozó indítványát, hogy a bíróság a vádat milyen eljárási rendben bírálja el.

31. § (1)[35]

(2) Az ügyész a megítélése szerint meghatározó jelentőségű, általa megjelölt eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet készít, illetőleg készíttet.

32. §[36] (1) A határozatot - ha azt több személlyel kell közölni, valamennyiük számára egy időben - tértivevénnyel kell kézbesíteni.

(2) Az ügyész elektronikus kapcsolattartás esetén is egyidejűleg intézkedik a határozat érintettek részére történő kézbesítése iránt.

A feljelentés elbírálása és kiegészítése[37]

33. § A nyomozó hatóságnál tett feljelentést az ügyész akkor bírálja el, ha a döntésre a nyomozó hatóság nem jogosult [Be. 29. §; 174. § (1) bek. c) pont].

33/A. §[38] (1) Az ügyész a feljelentés kiegészítéséről feljegyzésben rendelkezik.

(2) A feljegyzés a feljelentés kiegészítéséről történt rendelkezést, a teljesítéssel megbízott megjelölését és a teljesítés határidejét tartalmazza.

(3) A feljelentés kiegészítése során a Be. 178. §-a szerint elvégzendő feladatok célját, tartalmát és az ahhoz igénybe vehető eszközöket a nyomozó hatóság számára külön átiratban meg kell jelölni.

34. § Az ügyész az általa megválasztott módon ellenőrzi azt, hogy a nyomozó hatóság a nyomozásról, illetőleg a feljelentés elutasításáról törvényesen rendelkezett-e. Ha a döntés megalapozatlan, vagy jogszabályt sért, az ügyész a törvénynek megfelelően intézkedik.

A nyomoztatás

35. § (1) Ha az ügyész nyomozást rendel el (nyomozást végeztet), az iratokat a nyomozó hatóságra irányadó hatásköri és illetékességi szabályok figyelembevételével, a nyo- mozó hatósághoz általában azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy a nyomozás iratait az elkövető felderítése és a megalapozott gyanú közlése után mutassák be számára.

(2) Az ügyész ezt követően az iratok ismeretében rendelkezik az ügy érdemi elbírálásához esetleg szükséges további eljárási cselekményekről.

(3)[39]

A nyomozó hatóság önálló nyomozásának törvényességi felügyelete

36. § (1) Amikor az ügyész azt állapítja meg, hogy a nyomozó hatóság a nyomozást törvénysértően rendelte el, s az utóbb beszerzett adatok sem teszik lehetővé a nyomozás folytatását, a nyomozás megszüntetéséről rendelkezik.

(2) Az ügyész a nyomozás, ezen belül a teljesített eljárási cselekmények törvényességét általában akkor, és abban a körben ellenőrzi, amikor és amire nézve a nyomozó szerv vezetője, vagy a büntetőeljárás más résztvevője az ügyész intézkedését kezdeményezte.

(3) Az ügyész a gyanúsítottat kihallgatja, ha

a) a személyi szabadságkorlátozást jelentő kényszerintézkedés megalapozása vagy a nyomozás törvényessége érdekében ez szükséges, illetve

b) megítélése szerint a gyanúsított azt kellő alappal kéri,

A fokozott felügyelet

37. §[40] Az ügyész a nyomozó hatóság önállóan végzett nyomozása felett fokozott felügyeletet gyakorol, ha

a) az ügy ténybeli, jogi megítélése vagy a bűncselekmény bizonyítása bonyolult,

b) a nyomozás során lényeges törvénysértést, mulasztást vagy a nyomozás eredményességét veszélyeztető körülményt észlelt,

c) a gyanúsított személyi szabadságát elvonó kényszerintézkedés elrendelése óta hat hónap eltelt,

d) a meghatározott személy ellen folyó nyomozás megindításától [Be. 176. § (2) bekezdés] számított egy év eltelt,

e) a nyomozás olyan bűncselekmény miatt folyik, amelyet a törvény tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyeget,

f)[41] az ügyet kiemelt üggyé nyilvánították [12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás 16. § (1) bekezdés am) pont], továbbá, ha

g) azt bármely más okból szükségesnek látja.

38. § (1) Fokozott felügyelet gyakorlása esetén az ügyész a nyomozás iratait teljes terjedelmében megvizsgálja, és haladéktalanul megtesz minden intézkedést, amely a felügyelet céljának elérése érdekében szükséges. Ennek során[42]

a) határidő megjelölésével utasítást ad az elmulasztott nyomozási cselekmények elvégzésére,

b) meghatározza a nyomozás kereteit, amennyiben az eddig végzett nyomozás ezt szükségessé teszi, és megjelöli azokat a bűncselekményeket, amelyek tekintetében a nyomozást mellőzni kell,

c) megjelöli azokat a bizonyítási eszközöket és bizonyítási eljárásokat, amelyeket a további nyomozás során be kell szerezni, illetve le kell folytatni,

d) megjelöli azt a nyomozási cselekményt, amelynek elvégzése, vagy azt a határidőt, amelynek eltelte után az iratokat számára meg kell küldeni,

e) utasítást ad a nyomozás befejezésére, amennyiben a tényeket az ügy érdemi eldöntésére alkalmas módon már felderítették.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti határidőt úgy kell megállapítani, hogy a fokozott felügyelet gyakorlása során az ügyész az ügyet havonta megvizsgálhassa.

39. § (1) Az ügyész a nyomozó szerv vezetőjével írásban közli, ha az ügyben fokozott ügyészi felügyeletet gyakorol.

(2) A fokozott felügyelet során az ügyész minden eljárásáról feljegyzést készít, intézkedéseit írásba foglalja, azokat - a házi iratok részeként - a felettes ügyészhez történő felterjesztéseihez csatolja.

A nyomozás határideje

40. § (1) Az ügyész az általa elrendelt nyomozás befejezésére határidőt jelöl meg, a nyomozó hatóság által önállóan folytatott nyomozás során a nyomozó szerv vezetője által megállapított határidőt pedig módosíthatja.

(2)[43] Ha a nyomozás határidejének meghosszabbítása szükséges, a nyomozó szerv vezetője a határidő lejárta előtt tíz nappal érkezett - a cselekmény tényállását, minősítését, a beszerzett bizonyítékokat, a meghosszabbítani kért határidőt, a tervezett eljárási cselekményeket tényszerűen tartalmazó, teljesítésük addigi elmaradásának okát is megjelölő - előterjesztésére, az ügyész, illetőleg az ügyészség vezetője a határidőt meghosszabbítja, vagy azt véleményes jelentésével a felettes ügyészhez felterjeszti. Ha az előterjesztés indokolatlan, a nyomozás határidejét nem hosszabbítja meg. Amennyiben a Be. 16. §-ának (1) bekezdése szerinti bűncselekmény miatt folyó nyomozást a főügyészség felügyeli, a határidő egy éven túli meghosszabbítására a Legfőbb Ügyészség jogosult [Be. 176. § (2) bekezdés első mondat első fordulata].

A nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége

41. § Fénykép, vagy más adathordozón rögzített kép felmutatásával történt személy vagy tárgy kiválasztásáról, illetve felismertetésről készített jelentést az ügyész bizonyításra akkor használja fel, ha a kiválasztás és a felismertetés a Be. 122. §-ában foglaltak szerint történt.

A nyomozás felfüggesztése

42. § (1) Az ügyész a nyomozó hatóság által a Be. 189. §-ának (1) bekezdése alapján megküldött nyomozást felfüggesztő határozat törvényességét - szükség esetén az iratok alapján - megvizsgálja, A törvénysértő határozatot hatályon kívül helyezi és ha az indokolt, az eljárás folytatása iránt intézkedik.

(2)

(3)[44] Az ügyész a Be. 188. §-a (1) bekezdésének a), b) és d) pontja alapján felfüggesztett nyomozás esetén, ésszerűen meghatározott időközönként ellenőrzi, illetve ellenőrizteti azt, hogy a felfüggesztés oka változatlanul fennáll-e.

A nyomozás megszüntetése

43. §[45] (1) A (2) bekezdés esetét kivéve, az ügyész a nyomozó hatóság által a Be. 190. §-ának (2) bekezdése alapján megküldött nyomozást megszüntető határozat törvényességét - szükség esetén az iratok alapján - megvizsgálja. A törvénysértő határozatot hatályon kívül helyezi, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az indokolt, az eljárás folytatásáról rendelkezik.

(2) Ha a nyomozás során a bíróság elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, az ügyész felhívja a nyomozó hatóság figyelmét arra, hogy a nyomozás az ügyész előzetes, iratvizsgálaton alapuló egyetértésével szüntethető meg. Amennyiben az ügyész a nyomozás megszüntetésével egyetért, és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 77. § (2) bekezdése alapján az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének nincs helye, a megszüntető határozat megérkezését követően haladéktalanul indítványt tesz a bírósághoz a kényszerintézkedés megszüntetése iránt.

Az ügyész feladatai a jogsérelem orvoslása során

44. §[46] Az ügyész a jogsérelmet állító beadványt megvizsgálja, hogy az panasznak vagy felülbírálati indítványnak tekinthető-e, és a továbbiakban ettől függően intézkedik.

A panasz

45. § (1) Ha több személy ugyanazt a határozatot panaszolja, a panaszokat egy határozattal kell elbírálni.

(2) Egy személynek azonos ügyben hozott több határozatra vonatkozó panasza, egy határozatban is elbírálható.

(3) Ha az ügyész a határozata ellen irányuló panaszt alaptalannak tartja, azt - a panaszban írt új tényekre, illetve jogi okfejtésre vonatkozó véleményével - felterjeszti a felettes ügyészhez.

(4) Az elbíráló határozat indokolása a panaszolt tényekre, illetve a panaszban olvasható jogi okfejtésre korlátozódhat.

(5) Amennyiben a Be. 195. §-ának (5) bekezdése szerint a panaszt elbíráló határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye, az ügyész a panaszost erről tájékoztatja. Ezt követően a változatlan tartalommal megismételt panaszt válaszadás nélkül irattárba helyezi.

(6) Ha a törvény az ügyben felülbírálati indítvány benyújtását, vagy pótmagánvád emelését lehetővé teszi, a jogosultat erről tájékoztatni kell.

A felülbírálati indítvány

46. § (1) Ha a beadvány a nyomozó hatóság határozata elleni panaszt és felülbírálati indítványt is tartalmaz, az ügyész az iratok első példányát a felülbírálati indítványra vonatkozó indítványával a bírósághoz továbbítja. Az ügyész a másolati iratok alapján ezzel egyidejűleg a panasz elbírálásáról intézkedik.

(2) Az ügyész a bírósághoz megküldött átiratában nyilatkozik arról, hogy a felülbírálati indítványt megalapozottnak tartja-e, és ha azt szükségesnek látja, észrevételeket fűz a felülbírálati indítványban megjelölt indokokhoz is. Az ügyész átirata másolatát a felülbírálati indítvány előterjesztőjének is megküldi.

47. §[47]

VI. Fejezet

AZ ÜGYÉSZSÉGI NYOMOZÁS

48. § (1) Az ügyészség a vádemelés feltételeinek megállapítása végett nyomozást végez:

a) a kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmények (Be. 29. §) miatt,

b)[48] a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben, kivéve ha törvény másként rendelkezik,

c)[49] az olyan ügyben, amelyben az országos hatáskörű nyomozó hatóság vezetőjével szemben a Be. 38. §-ának (1) bekezdésében szabályozott kizárási ok áll fenn,

d)[50] az olyan ügyben, amelyben a nyomozást magához vonta.

(2)[51] Az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt ügyekben az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészség jár el.

(3)[52] Az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészség a nyomozása során annak az ügyésznek a jogkörében jár el, aki az ügy érdemi elbírálására jogosult bíróság mellett működik.

(4)[53] Az (1) bekezdés d) pontjában írt esetben az az ügyész is nyomozhat, aki az ügy elbírálására illetékes bíróság mellett működik.

48/A. §[54] Az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészség a Be. 29. §-ának h) pontja szerinti bűncselekmények ügyében a feljelentés kiegészítése, illetőleg a nyomozás során adatok megküldése végett megkeresheti [Be. 71. § (1) bekezdés; 178. § (1) bekezdés] a Nemzeti Emlékezet Bizottságát.

49. § (1) A Központi Nyomozó Főügyészség országos illetékességgel rendelkezik.

(2) Hatáskörébe tartozik:

a)[55] a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyek nyomozása,

b)[56] a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy [Be. 551. § (1) bekezdés], a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy [Be. 553. § (1) bekezdés] által elkövetett bűncselekmény, a sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, a működésükkel kapcsolatban ellenük elkövetett más bűncselekmény, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (Btk. 313. §, illetve 1978. évi IV. törvény 232. §),

c)[57] az emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés e) pont, illetve 1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés e) pont], a hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés e) pont, illetve 1978. évi IV. törvény 175/A. § (2) bekezdés c) pont], a hivatalos személy elleni erőszak [Btk. 310. §, illetve 1978. évi IV. törvény 229. §], valamint a hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [Btk. 365. § (3) bekezdés f) pont, (4) bekezdés c) pont, illetve 1978. évi IV. törvény 321. § (3) bekezdés d) pont, (4) bekezdés b)-d) pont, (5) bekezdés b) pont], amennyiben a cselekményt bíró, illetve az ügyészség állományába tartozó személy ellen követték el,

d)[58] az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye,

e)[59] a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja ellen hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt elkövetett emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés e) pont, illetve 1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés e) pont], valamint ebben a körben az emberölés bűntettének előkészülete [Btk. 160. § (3) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 166. § (3) bekezdés],

f)[60] az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó korrupciós bűncselekmények nyomozása [Be. 29. § d) és f) pont],

g)[61] a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja által elkövetett bűncselekmény, amennyiben a bűncselekmény elkövetésével

ga) a rendőrség hivatásos állományú tagjai közül az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott központi szerv, illetve a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok főosztályvezetője, vagy ennél magasabb beosztású vezetője, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv főosztályvezetője, vagy ennél magasabb beosztású vezetője, vagy az utóbb említett két szervezeti egység kirendeltségeinek vezetője,

gb) az Országgyűlési Őrség parancsnoka,

gc) a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai közül a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának főosztályvezetője, vagy ennél magasabb beosztású vezetője, továbbá a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka,

gd) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv főigazgatója,

ge) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai közül a szolgálat főosztályvezetője, vagy ennél magasabb beosztású vezetője, valamint kirendeltségének vezetője,

gf) a Nemzeti Adó-és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai közül a központi szervének főosztályvezetője, vagy ennél magasabb beosztású vezetője, középfokú vámszervének vezetője és helyettese, a bűnügyi főigazgatóság bűnügyi és nyomozó hatósági jogkörben eljáró középfokú szervének vezetője, illetve annak helyettese

gyanúsítható megalapozottan, vagy elkövetőként kizárólag az ebben a pontban felsorolt személyek valamelyike jöhet szóba,

h)[62]

i)[63] a külföldi hivatalos személy [Btk. 459. § (1) bekezdés 13. pont, illetve 1978. évi IV. törvény 137. §-ának (3) pontja] ellen elkövetett bűncselekmények nyomozása, valamint

j)[64] az olyan ügy nyomozása, amelyet a legfőbb ügyész, a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes, vagy a Legfőbb Ügyészség Kiemelt, Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztályának, valamint Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztályának vezetője a hatáskörébe utal.

49/A. §[65] (1) A parancsnoki nyomozás felügyeletét a Központi Nyomozó Főügyészség katonai ügyekben illetékes osztálya látja el, melynek illetékességi területén a nyomozást végző parancsnok (vezető) állomáshelye van. Célszerűségi okból az osztály ettől eltérő kijelölést indítványozhat.

(2) A parancsnoki nyomozás elrendelésétől számított egy hónap elteltével, - ha az illetékes parancsnok (vezető) a nyomozást nem fejezte be - a katonai ügyész az iratokat megvizsgálja.

(3) A parancsnoki nyomozást a katonai ügyész magához vonja, ha a tanú különösen védetté nyilvánításának (Be. 97. §), vagy a büntetőeljárásban résztvevő személyi védelme elrendelésének [Be. 98. § (1) bekezdés, 98/A. § és 478. § (1) bekezdés] szükségessége merül fel.

(4) A Be. 478. §-a szerinti tanúvédelem iránti kérelemnek helyt adó döntés alapján a katonai ügyész az áthelyezés vagy vezénylés érdekében haladéktalanul - szükség esetén, rövid úton - megkeresi az erre jogosult elöljárót.

49/B. §[66] (1) Az illetékes parancsnoknak - mint nyomozó hatóságnak - a katonai büntetőeljárásban hozott határozata, intézkedése, vagy intézkedésének elmulasztása miatt bejelentett jogorvoslati kérelmeket a katonai ügyész bírálja el.

(2) A katonai vétség miatt tett feljelentést a katonai ügyész az illetékes parancsnoknak (vezetőnek) küldi meg, ha a feljelentés elutasításáról [Be. 174. § (1) bekezdés] nem rendelkezett, és a büntetőeljárást sem vonta magához.

(3) A katonai vétség miatt tett feljelentés elutasítása, illetve nyomozás megszüntetése esetén, továbbá az illetékes parancsnok felterjesztésére, - amennyiben a bűncselekmény fegyelmi eljárásban történő elbírálásának [Be. 485/A-485/B. §] van helye -, a katonai ügyész erre vonatkozó határozatát közli a fegyelmi eljárásra illetékes parancsnokkal (vezetővel).

(4) A katonai vétség miatt a katonai ügyész a büntetőeljárást magához vonhatja, ha azt a terhelt személye vagy a terheltek nagy száma, a bűncselekmény tárgyi súlya, illetve a bűnügy közfigyelmet felkeltő jellege indokolja.

(5) A katonai ügyész folytatja a nyomozást a katonai vétség miatt indított bűnügyben akkor, ha:

a) az ügyet az eljárás lefolytatása céljából magához vonta [Be. 28. § (4) bekezdés e) pont];

b)[67] több katona [Btk. 127. § (1) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdés] esetén, az egyébként parancsnoki (vezetői) hatáskörbe tartozó ügyekben a terheltek illetékes parancsnokának (vezetőjének) nincs közös elöljárója és az elkülönítés nem indokolt;

c) katonával együtt tettesként, társtettesként, közvetett tettesként vagy részesként nem katona terhelt is megalapozottan gyanúsítható a katonai vétséggel halmazatban elkövetett más bűncselekmény elkövetésével, és az elkülönítés nem lehetséges [Be. 470. § (2)-(3) bekezdés];

d) a terhelt szolgálati viszonya már megszűnt [Be. 474. § (3) bekezdés].

(6) Az illetékes parancsnok (vezető) a katonai ügyész utasítása szerint, a (4)-(5) bekezdésben foglalt korlátozásokra tekintet nélkül végezhet egyes nyomozási cselekményeket a Be. 470. §-a szerint katonai büntetőeljárásra tartozó bűnügyekben.

(7) A katonai ügyész más nyomozó hatóságot is megkereshet egyes nyomozási cselekmények elvégzése céljából.

49/C. §[68] (1) A katona őrizetbe vételéről és a vádemelésig elrendelt előzetes letartóztatásáról parancsnokát (vezetőjét) írásban, haladéktalanul értesíteni kell.

(2) A katona előzetes letartóztatásának indítványozása során vizsgálni kell a Be. 480. §-ának (1) bekezdésében írt szolgálati vagy fegyelmi ok fennállását, illetve ezen különös letartóztatási ok alkalmazásának szükségességét.

(3) A nyomozás során a terhelt katonai dicséreteinek és fenyítésének nyilvántartására szolgáló okmányok másolatát, valamint a jellemzést (minősítést) be kell szerezni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott okmányokat, valamint a terhelt bűnügyi kérdőjegyét akkor is be kell szerezni, ha a feljelentés alapján a nyomozás elrendelése helyett a Be. 485/A-485/B. §-aiban írt fegyelmi eljárásra kerül sor.

(5) Vádemelés esetén - ha a vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabására kerülhet sor - be kell szerezni a vádlott utolsó 6 havi illetményéről készített kimutatást és minden olyan okmányt, amely vagyoni helyzetének tisztázására alkalmas.

49/D. §[69] (1) A katonai ügyész írásban haladéktalanul tájékoztatja a katona illetékes parancsnokát (vezetőjét) a feljelentés elutasítása, a katona gyanúsítotti kihallgatása, a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés elrendelése, a vádemelés elhalasztása [Be. 222. § (2) bekezdés; figyelemmel a Be. 485/C. § (1) és (2) bekezdésére is] és a nyomozás elvégzése után tett érdemi intézkedés tényéről.

(2) Amennyiben az illetékes parancsnoknak (vezetőnek) a feljelentés elutasítása vagy a nyomozásnak bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányára alapított megszüntetése miatt az érdemi határozat ellen panaszjoga van, részére a határozatot kell megküldeni.

(3) A katonai ügyész által folytatott nyomozás esetén, ha a bűnügy más hatósághoz történő áttételére kerül sor, az illetékes parancsnokot (vezetőt) a határozat megküldésével értesíteni kell.

(4) A katonai ügyész határozata és intézkedése, illetve ezek elmulasztása ellen bejelentett panaszt a felettes ügyész bírálja el.

50. §[70] Az ügyészségi nyomozásért felelős járási szintű ügyészség hatáskörébe tartozik:

a) a 48. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában írt ügyek nyomozása, kivéve ha azok a 49. § (2) bekezdése alá tartoznak,

b) az olyan ügy nyomozása, amelyet a legfőbb ügyész, a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes, a Legfőbb Ügyészség illetékes főosztályának vezetője, valamint a főügyész a hatáskörébe utal.

51. § A főügyész akkor tesz előterjesztést a bűnügynek a Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe vonására, ha az kiemelkedő jelentőségű.

52. § A nyomozás ügyészségi hatáskörbe vonásával egyidejűleg intézkedni kell arról, hogy a nyomozást melyik szervezeti egység folytassa le. Az ügyész erről a korábban eljárt nyomozó hatóság vezetőjét egyidejűleg tájékoztatja.

53. § Az ügyészségi nyomozás során feltárt, az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe nem tartozó cselekményre nézve az eljárást - ha a nyomozás ügyészségi hatáskörbe vonásáról az 50. § (2) bekezdésének b) pontjában megjelölt ügyész nem rendelkezett - a nyomozó ügyész rendszerint elkülöníti.

54. § (1)[71] A Központi Nyomozó Főügyészségen a nyomozást kizárólag ügyészek teljesítik. Az ügyész egyes eljárási cselekmények teljesítésével alügyészt is megbízhat.

(2)[72] Az ügyészségi nyomozásért felelős járási szintű ügyészségen egyes eljárási cselekményeket alügyész, ügyészségi fogalmazó, valamint ügyészségi megbízott is végezhet.

55. § (1)[73] Más nyomozó hatóságok tagjainak meghatározott feladatra és időtartamra történő igénybevételét [Be. 28. § (5) bekezdés] a főügyész a Legfőbb Ügyészség illetékes főosztályán keresztül kezdeményezi a legfőbb ügyésznél.

(2) Más nyomozó hatóságok tagjait a legfőbb ügyész rendelkezésének megfelelően kell foglalkoztatni.

(3)[74] Az ügyészségi nyomozásért felelős ügyészség az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvényben szabályozott módon és keretek között más hatóságokkal együttműködik.

VII. Fejezet

ÜGYÉSZI VAGY BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT ADATSZERZÉS

Az ügyész döntési jogkörébe tartozó feladatok

56. § (1) Amennyiben a nyomozó hatóság, a nyomozás elrendelését követően adatok szolgáltatását az ügyész jóváhagyásával igényelheti valamely hatóságtól, szervtől vagy szervezettől, az ügyész a megkeresés aláírásával adja meg jóváhagyását.

(1a)[75] Ha a nyomozó hatóság az (1) bekezdés szerinti megkeresést elektronikus iratként küldi meg az ügyészhez, az ügyész a jóváhagyást külön elektronikus iratban adja meg.

(2) Az ügyész a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: NBSZ tv.) 44. §-ának (2) bekezdése szerinti adatkérésre a Legfőbb Ügyészség illetékes főosztálya útján jogosult.

57. § (1)[76] Amennyiben a járásbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a Be. 175. §-ának (1) bekezdése, illetve a 192. §-ának (1) bekezdése szerint együttműködik a hatósággal, a feljelentés elutasítását, illetőleg a nyomozás megszüntetését az ügy elbírálására illetékes vezető ügyész - akadályoztatása esetén helyettese - engedélyezi.

(2) A főügyész a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügy nyomozása során az engedélyezés jogát a büntető ügyekben eljáró helyettesére átruházhatja.

(3) Amennyiben a nyomozó hatóság önállóan nyomoz, az ügyész a nyomozó hatóság erre jogosult vezetőjének előterjesztése és a döntéshez szükséges iratok megvizsgálása után dönt az engedély megadásáról. A javaslattevőt döntéséről az ügyész írásban tájékoztatja.

58. § (1)[77] A járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a fedett nyomozó igénybevételét az illetékes vezető ügyész, akadályoztatása esetén helyettese engedélyezi.

(2) A főügyész a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyben az (1) bekezdésben írt jogot büntető ügyekben eljáró helyettesére átruházhatja.

59. §[78] (1)[79] A Be. 175. §-ának (2) bekezdésében és a 192. §-ának (2) bekezdésében foglalt határozat meghozatalára a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben az illetékes vezető ügyész, akadályoztatása esetén a helyettese, a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a főügyész jogosult.

(2) A főügyész az (1) bekezdésben írt jogot a büntető ügyekben eljáró helyettesére átruházhatja.

(3)[80]

(4)[81]

60. §[82] (1) Ha az ügyész a nyomozó hatóságnak a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés engedélyezésére irányuló előterjesztését alaptalannak látja, álláspontjáról az iratok visszaküldésével a nyomozó hatóságot írásban tájékoztatja.

(2) Tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól érkezett megkeresés alapján bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés [2012. évi CLXXX. törvény 68. § (1)-(4) bek.] engedélyezése érdekében a Fővárosi Törvényszék által kijelölt bíró előtti eljárásban a Be. 30. §-ának (3) bekezdése alapján jelen utasítással kijelölt ügyészségként a Fővárosi Főügyészség jár el.

61. § A hatásköri szabályok figyelembevételével a főügyész, a vezető ügyész (akadályoztatásuk esetén helyettesük)- halaszthatatlan esetben - a titkos adatszerzést a Be. 203. §-ának (2) bekezdésében írtak szerint elkészített, írásba foglalt intézkedéssel rendeli el.

A titkosan szerzett adat felhasználása

62. § (1) A nyomozást megelőzően, illetőleg a nyomozás során titkosan szerzett adatot az ügyész a büntetőeljárásban bizonyítékként akkor használja fel, ha az mással nem pótolható.

(2)[83] Ha a titkosan szerzett adat a megszerzés módjától függetlenül minősített adatnak minősül, a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása során erre figyelemmel kell lenni. A gyanúsított és a védő a titkos adatszerzésről készült okirat megismerésére akkor jogosult, ha az ügyész azt az iratokhoz csatolta.

(3) Ha az érintett ellen nem indult büntetőeljárás, a titkos adatszerzés tényéről őt legkésőbb annak a nyomozásnak elvégzése után értesíteni kell, amelyben a titkos adatszerzést folytatták.

(4)[84] A titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasságának megállapítása érdekében az ügyész a titkos információgyűjtés engedélyezését kérő szerv kezdeményezésének az ügyészséghez érkezésétől számított 72 órán belül fordul a nyomozási bíróhoz [Be. 206/A. § (3) bekezdés].

VIII. Fejezet

A VÁDEMELÉS

A nyomozás iratainak megvizsgálása

63. § (1) Az iratok hozzáérkezését követően az ügyész azt ellenőrzi, hogy az ügy a vádemelésre alkalmas-e. Ennek keretében azt vizsgálja, hogy

a) a bűncselekmény tényállásának felderítése és bizonyítása megtörtént-e,

b) felderítették-e a büntetés kiszabása vagy a büntetőjogi intézkedés alkalmazása szempontjából jelentőséggel bíró körülményeket,

c) a bizonyítási eszközök beszerzésekor megtartották-e az azokra vonatkozó törvényes rendelkezéseket,

d) nem korlátozták-e törvénysértően a gyanúsított és a védő jogait.

(2) Amennyiben a vádemelés előtt további nyomozási cselekmény elvégzése szükséges, az ügyész azzal rendszerint azt a hatóságot bízza meg, amely a nyomozást lefolytatta. További nyomozási cselekmény elvégzéséről az ügyész ismételten rendelkezhet.

(3)[85] Az ügyész a további nyomozási cselekmény elvégzésének elrendelésekor - ha az szükséges - gondoskodik a nyomozás határidejének meghosszabbításáról is.

A vádemelés részbeni mellőzése

64. § A vádemelés részbeni mellőzése (Be. 220. §) esetén, a sértettnek a vádemelésre irányuló indítványát panasznak kell tekinteni.

A vádemelés elhalasztása

65. §[86] (1) A vádemelés elhalasztásáról hozott határozatában az ügyész megjelöli

a) a vádemelés elhalasztásának időtartamát,

b) pártfogó felügyelet elrendelése esetén az általa előírt magatartási szabályokat és más kötelezettségeket, továbbá

c) figyelmezteti a gyanúsítottat a Be. 227. §-ának (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményekre.

(2) Ha az ügyész a vádemelés elhalasztásakor a pártfogó felügyeletről is rendelkezett, jogerős határozatát a pártfogó felügyelővel haladéktalanul közli. Ha az ügyész a Be. 227. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontja alapján vádat emel, erről a pártfogó felügyelőt tájékoztatja.

A vádemelés módja

66. § Az ügyész a vádemeléskor az általános szabályok szerinti bírósági eljárást csak akkor indítványozza, ha tárgyalás mellőzésének (Be. XXVII. Fejezet), bíróság elé állításnak (Be. XXIV. Fejezet), illetőleg az ügy nyilvános ülésen történő elbírálásának (Be. XXVI. Fejezet) nincs helye.

Bíróság elé állítás

67. § (1) Az ügyész a büntetőeljárás megindításakor megvizsgálja a bíróság elé állítás lehetőségét is. Ha a gyanúsított bíróság elé állítható, illetve, ha az kötelező, az ügyész határidő megállapításával rendelkezik az elvégzendő eljárási cselekményekről.

(2) A gyanúsított előállításáról az ügyész rövid feljegyzést készít. Ez a gyanúsított nevét, a Be. 117. §-ának (1) bekezdésében írt személyi adatait, a vád tárgyát képező cselekményt és annak törvényi minősítését tartalmazza. A feljegyzés egy-egy példányát a vádlott és a védő számára is biztosítani kell.

Eljárás a távollévő terhelttel szemben

68. § Az ügyész a távollévő terhelttel szemben vádat emel, ha a bizonyítékok rendelkezésre állnak, egyúttal a vádiratban indítványozza, hogy a bíróság a tárgyalást a terhelt távollétében tartsa meg.

Lemondás a tárgyalásról

69. §[87] (1) Az ügyész a Be. 538. §-ának (1) bekezdése, illetve az 540. §-ának (1) bekezdése szerint hozott határozatának rendelkező részében nevesíti azt a bűncselekményt, vagy azokat a bűncselekményeket, amelyre, vagy amelyekre nézve a terhelt kezdeményezését elfogadta, az indokolásban csak azt rögzíti, hogy a tárgyalásról lemondást a bűncselekmény elkövetését a bűnösségére kiterjedően beismerő vallomást tett terhelt kezdeményezte.

(2) A megállapodásban minden büntetési nem és intézkedés tekintetében külön-külön kell rögzíteni azt a mértéket (tartamot), amelyet az ügyész, illetve a terhelt tudomásul vesz.

(3) Az ügyész a Be. 538. §-ának (10) bekezdése szerint készített vádiratában a büntetés, illetve az intézkedés tárgyában tett indítványát a (2) bekezdésben megjelölt módon részletezi.

A vádirat

70. § (1) A vádiratnak a Be. 217. §-ában megjelölt részeit az alábbiak szerint kell tagolni:

a) A vádirat első része megjelöli a terhelttel szemben alkalmazott személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedéseket és az azokra vonatkozó időpontokat, a vádlottnak a Be. 117. §-ának (1) bekezdésében felsorolt személyi adatait, továbbá azokat a személyes adatokat és körülményeket, amelyek az ügy megítélése szempontjából jelentősek, így azokat a korábbi büntetéseket, amelyek a bűncselekmény minősítésére, a büntetésekre, vagy intézkedésekre kihatással lehetnek.

b) A vádirat második részében a vád tárgyává tett cselekményt kell - több cselekmény miatti vádemelés esetén egymástól elkülönítetten - röviden leírni, a bizonyítási eszközök megjelölésével. A tényállásból kétségtelenül tűnjék ki, hogy mely tények képezik a vád tárgyát. A vádirat tényállást leíró része tüntesse fel a bűncselekmény elkövetésének idejét és helyét, indítékát, az elkövetés eszközét, módját és annak következményeit. A tényállás tagolását meghatározhatja a vád tárgyává tett bűncselekmények súlya, összefüggése, illetve logikai vagy időbeli sorrendje.

c) A vádirat harmadik része az ügyészségnek a vádolást tartalmazó közléséből és a vád tárgyává tett cselekmények minősítéséből áll. Amennyiben ez szükséges, meg kell jelölni, hogy a minősítés a tényállás mely részére vonatkozik.

d) A vádirat negyedik része tartalmazza a Be. 217. §-a (3) bekezdésének d)-j) pontjaiban megjelölt tájékoztatásokat és indítványokat, és azok jogszabályi alapját. A szülő által a gyermeke sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén, ha a szülői felügyelet megszüntetésének - a Csjt. 88. §-ának (1) bekezdésében meghatározott - feltétele fennáll, a vádiratban indítványozni kell, hogy a bíróság a vádlott szülői felügyeleti jogát a Be. 336. §-ának (1) bekezdése alapján szüntesse meg.

(2)[88] A tárgyalásra csak azoknak a tanúknak a megidézését kell indítványozni, akiknek a kihallgatása az ügy ténybeli és jogi megítélése szempontjából szükséges, és jelenlétük a tárgyaláson indokolt és lehetséges. A tárgyalásra idézendők névjegyzékét a tervezett bizonyítás sorrendjében kell összeállítani. Ezt követően kell indítványozni a tárgyalásra értesítendőket, illetőleg azt, hogy a bíróság mely tanúk vallomását és milyen okból olvassa fel.

(3)[89]

(4)[90] A tanú nevének zárt kezelése esetén a vádiratban a tanú neve nem szerepelhet, ilyenkor a vádirat bírósági példányához csatolt, zárt iratban kell a tanú idézését indítványozni.

(5) A különösen védetté nyilvánított és a nyomozási bíró által a Be. 207. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján kihallgatott tanú megidézésére az ügyész nem tehet indítványt.

(6) Amennyiben a terhelt előzetes letartóztatásban vagy házi őrizetben van, avagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll, a vádiratot olyan időpontban kell benyújtani, hogy azok határidejének lejártáig, illetve indokoltsága felülvizsgálatának esedékessé válásáig a bíróság a Be. 263. §-ának (1) bekezdésében és 272. §-ának (1) bekezdésében megjelölt határidőket figyelembe véve az előkészítő ülést megtarthassa. Amennyiben ez a határidő csak az előbb megjelölt kényszerintézkedések határidejének meghosszabbításával, illetve indokoltságuk felülvizsgálatával biztosítható, erre az ügyész az iratok hozzáérkezése után indítványt tesz, így kell eljárni akkor is, ha a Be. 137. §-ának (6) bekezdésében írt okból a lakhelyelhagyási tilalom fenntartásának szükségét kell megvizsgálni.

(7) A vádirat egy példányát meg kell küldeni a nyomozó hatóságnak és a vádemelésről a vádlottat fogva tartó büntetés-végrehajtási intézetet értesíteni kell.

IX. Fejezet

ELJÁRÁS MENTESSÉGET ÉLVEZŐ SZEMÉLYEK ÜGYÉBEN

71. §[91] Az olyan cselekmény tekintetében, amelyre nézve az országgyűlési képviselőnek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 73. §-ának (1)-(2) bekezdése, továbbá az alkotmánybírónak az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 14. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti mentelmi joga nem függeszthető fel, az ügyész a feljelentést elutasítja, illetve a nyomozást megszünteti és határozatát a Legfőbb Ügyészségre felterjeszti.

72. §[92] Amennyiben az ügyben nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy büntetőjogi felelőssége merül fel [49. § (2) bekezdés b) pont], az eljárás iratait a Központi Nyomozó Főügyészséghez kell továbbítani.

X. Fejezet

A NEMZETKÖZI BŰNÜGYI JOGSEGÉLLYEL KAPCSOLATOS ÜGYÉSZI FELADATOK

Általános szabályok

73. § (1) Amennyiben valamely büntetőügyben más állam hatóságával való együttműködés szükségessége merül fel, az eljárásra a két vagy többoldalú nemzetközi szerződés (a továbbiakban: nemzetközi szerződés), és a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Törvény) rendelkezései az irányadók.

(2)[93] Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésre a 2012. évi CLXXX. törvény és a 2005. évi CXVI. törvény rendelkezései az irányadók.

73/A. §[94] (1) Amennyiben a Be. 178/B. §-ának (2) vagy (4) bekezdése szerint a külföldi ítélet érvényének elismerése indokolt, az igazságügyért felelős miniszternél történő kezdeményezés iránt az ügyész a Legfőbb Ügyészséghez tesz előterjesztést.

(2) Az ügyészi kezdeményezésről a vádiratban tájékoztatni kell a bíróságot, ha a külföldi ítélet a nemzetközi jogsegélyről szóló törvény szerinti elismerési eljárása a vádemelésig nem fejeződött be.

Kiadatás Magyarországról

74. § (1) A kiadatási eljárás során a terhelt személyi szabadságát korlátozó vagy a megkereső állam kérelmére történt tárgy lefoglalása miatti jogorvoslati kérelmet a bírósághoz kell áttenni, ha azt a nyomozó hatóságnál vagy az ügyésznél terjesztették elő.

(2) Amennyiben a nyomozó hatóság tárgy lefoglalását rendelte el, továbbá ha a jogorvoslat a tárgy felkutatásának vagy lefoglalásának módja ellen irányul, a jogorvoslat elbírálása az ügyész feladata.

(3) A legfőbb ügyész az igazságügyi és rendészeti miniszter által a Törvény 28. §-ában írt okból hozzá küldött iratokat a büntetőeljárás megindítása vagy egyéb intézkedés megtételének a feltételei szempontjából megvizsgálja \ és azokat a döntésének közlésével az illetékes ügyészhez teszi át.

Külföldi állam megkeresése kiadatás iránt

75. § (1) Az ügyész, az elfogatóparancs kibocsátásának indítványozása előtt, a nyilvántartási rendszerek igénybevételével tisztázza, vagy tisztáztatja, hogy a gyanúsítottal szemben milyen bűncselekmények miatt folynak büntetőeljárások.

(2) Az ügyész a bírósághoz intézett, az elfogatóparancs kibocsátására irányuló indítványában tételesen felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek miatt - a kiadatási kérelem külföldi állam általi teljesítése esetén - a gyanúsítottal szemben Magyarországon büntetőeljárást kíván lefolytatni. Az indítványban meg nem jelölt bűncselekmény miatt büntetőeljárás lefolytatásának nincs helye.

(3)[95] Ha a terhelt tartózkodási helye ismeretlen, európai és nemzetközi elfogatóparancs kibocsátását kell indítványozni. Ennek tartalmára a (2) bekezdésben írtak az irányadók.

(4) A bíróság által kibocsátott elfogatóparancsot - erre irányuló megkeresés esetén - a nyomozó hatóság vagy az ügyész juttatja el a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központhoz (NEBEK) .

A büntetőeljárás átadása Feljelentés külföldi államnál

76. § (1) A nem magyar állampolgárral szemben az eljárást általában Magyarországon és soron kívül úgy kell lefolytatni, hogy magyarországi tartózkodása ne jelentsen a büntető jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményekhez képest aránytalanul súlyos hátrányt.

(2) A büntetőeljárás átadásának, illetve a feljelentés megtételének - rendszerint - nincs helye, ha

a)[96] a bűncselekmény Magyarország jogrendjét vagy a közbiztonságot súlyosan sértette vagy veszélyeztette, vagy a bűncselekmény jelentős magyar érdeksérelmet okozott,

b) az ügyben a külföldi eljárás áthidalhatatlan, vagy nagy nehézségekkel járó bizonyítási problémát okoz,

c) a bűncselekmény elkövetői különböző államok állampolgárai,

d) az ügy elbírálására joghatósággal rendelkező államban (polgár) háborús viszonyok vannak.

(3) A büntetőeljárás átadása általában akkor célszerű [Törvény 37. § (1) bek.],

a) ha az ügy külföldi sértettje hazatért,

b) ha a sértett és a gyanúsított is külföldi állampolgár,

c) ha a magyar sértett sérelmére kisebb tárgyi súlyú cselekményt követtek el,

d)[97] ha a bűncselekmény az elkövető személyére és a cselekmény következményeire figyelemmel kisebb jelentőségű és az ügy Magyarországon történő elhúzódó elbírálása a büntetés célján jelentősen túlmenő hátrányokkal járna.

77. § (1) A főügyész a nem magyar állampolgárral szemben folytatott nyomozásról haladéktalanul jelentést tesz a Legfőbb Ügyészségnek, ha a büntetőeljárás átadását tartja indokoltnak.

(2) A jelentés tartalmazza a gyanúsítottnak a Be. 117. §-ának (1) bekezdésében megjelölt adatait, továbbá magyarországi tartózkodásának jogcímét és a tényállás lényegét. A jelentésben a főügyész véleményének kifejtésével állásfoglalást kér a büntetőeljárás átadásáról.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt adatok közlésével rövid úton kell állásfoglalást kérni, ha valamely okból a Legfőbb Ügyészség azonnali döntése szükséges. A jelentést utasításra írásban meg kell ismételni.

(4)[98] Jelentést kell tenni a nyomozás elrendeléséről, ha az eljárással érintett személyes körülményei, magyarországi tartózkodásának vagy küldetésének célja miatt az eljárás hatással lehet Magyarország nemzetközi kapcsolataira.

78. § A büntetőeljárás átadása vagy feljelentés esetén, ha a bizonyítandó tény, illetőleg eldöntendő kérdés a nem magyar állampolgár kóros elmeállapota, vagy a kényszergyógykezelés szükségessége miatt merül fel [Be. 99. § (2) bekezdés a)-b) pont] szakértőt csak a Legfőbb Ügyészség előzetes jóváhagyásával lehet kirendelni. A Legfőbb Ügyészség előzetes hozzájárulását kell megszerezni ilyen esetben a gyanúsított ideiglenes kényszergyógykezelése (Be. 140. §) elrendelésének indítványozásához is.

79. § (1) Amennyiben az ügyész a büntetőeljárást a Törvény 37. §-a szerint átadja, vagy a 45. §-a szerinti feljelentést tesz, az eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az ügyész gondoskodik arról, hogy a bizonyítékokat a külföldi hatóság számára egyértelműen rögzítsék és a nyomozás iratai alaki szempontból, külföldi kézbesítésre alkalmasak legyenek.

80. § A nem magyar állampolgárral szemben folytatott nyomozásban biztosítani kell

a) a legfőbb ügyészi megállapodásokban levő rendelkezések érvényesülését,

b) a gyanúsított eljárási jogainak - különösen az anyanyelv használatához fűződő, valamint az anyagi és alaki védelem jogának - érvényesülését,

c) a gyanúsítottnak az állampolgársága szerinti állammal kötött konzuli egyezményben meghatározott jogai érvényesülését, a konzuli képviselővel történő érintkezését és a konzuli tisztviselő jelenléti jogát [Be. 184. § (5M6) bek.].

81. § (1) A büntetőeljárás átadását az ügyész a gyanúsítottnak a 77. § (2) bekezdésében megjelölt adatait, a tényállást és a cselekmény minősítését rögzítő véleményes jelentésével, valamint az iratok felterjesztésével kezdeményezi. Ha kétoldalú egyezmény erről rendelkezik, az iratokhoz az eljárást megszüntető határozatot is csatolni kell.

(2) Amennyiben a legfőbb ügyész az eljárás átadásáról dönt, erről a külföldi hatóság megkeresésével egyidejűleg a kezdeményező ügyészt értesíti.

(3) A legfőbb ügyész értesíti az eljárás átadását kezdeményező ügyészt az eljárás átvételéről is, aki erre figyelemmel a Törvény 39. §-a alapján az eljárást megszünteti.

(4) Amennyiben az eljárás átadását a kezdeményező ügyész nemzetközi szerződésre figyelemmel a gyanúsított letartóztatása mellett tervezi, az (1) bekezdés szerinti jelentésben ennek indokát adja. A Legfőbb Ügyészség az iratok visszaküldésekor az erre vonatkozó állásfoglalását is közli.

(5) Amennyiben a Legfőbb Ügyészség állásfoglalása szerint az eljárás átadása a gyanúsított letartóztatása mellett indokolt, az ügyész indítványozza a nyomozási bírónál a gyanúsított letartóztatását a Törvény 40. §-ának (1) bekezdése alapján büntetőeljárás lefolytatása céljából, a Törvény 40. §-ának (2) bekezdésben megjelölt határidőig.

(6) Az eljárás átadása céljából elrendelt letartóztatásra vonatkozó bírósági határozatot az átadásra kerülő iratokhoz kell csatolni és az így kiegészített iratokat kell az eljárás átadása végett a Legfőbb Ügyészségre felterjeszteni.

(7) Amennyiben a fogva levő terhelt ügyének átadása meghiúsul, a büntetőeljárást folytatni kell. Ha a folytatott eljárásban a gyanúsított előzetes letartóztatása indokolt, az átadás céljából elrendelt előzetes letartóztatás határidejének lejárta után vagy annak megszüntetése mellett előzetes letartóztatásának elrendelését vagy újbóli elrendelését kell indítványozni.

A büntetőeljárás átvétele

82. § (1) A büntetőeljárás átvételéről a legfőbb ügyész határozattal dönt.

(2) Az átvett büntetőeljárás iratait az eljárás lefolytatása iránti intézkedés végett - a főügyész útján - az ügyben hatáskörrel rendelkező és a Be. 18. §-a alapján illetékes bíróság mellett működő ügyésznek kell megküldeni.

Eljárási jogsegély nyújtása külföldi hatóság részére

83. § (1) A jogsegélykérelem előterjesztésére jogosult külföldi hatóság megkeresésére az ügyész nemzetközi szerződés, illetve a Törvény szabályai szerint nyújt eljárási jogsegélyt.

(2) A magyar állampolgár gyanúsítottkénti kihallgatására irányuló eljárási jogsegélykérelmet - kettős büntethetőség esetén - a megkeresésben közölt adatok alapján kell teljesíteni.

(3) Amennyiben a jogsegélykérelem teljesítése során kihallgatott tanú személyi adatainak zárt kezelését kéri, a Be. 96. §-ában írt szabályokról a megkereső külföldi hatóságot tájékoztatni kell.

84. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a legfőbb ügyész által engedélyezett körben és az általa előírt módon kell teljesíteni.

(2)[99] Ha a külföldi igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély teljesítését kifejezetten a bíróságtól kéri, az iratokat a legfőbb ügyész az igazságügyért felelős miniszterhez továbbítja.

85. § Ha az ügyész a megkeresés teljesítésénél olyan személy jelenlétét engedélyezte, aki a megkereső hatóság államában előzetes letartóztatásban van, vagy büntetését tölti, a megkeresés teljesítése céljából ideiglenesen átvett személyt, a megkeresést teljesítő hatóság fogdájában kell őrizni. A fogva tartás időtartamára a megkereső állam igazságügyi szervének írásban adott tájékoztatása az irányadó.

Külföldi hatóság megkeresése eljárási jogsegély iránt

86. § (1) Amennyiben az ügyész vagy a nyomozó hatóság eljárásában olyan bizonyítás szükséges, amely csak külföldön vehető fel, a nemzetközi szerződésnek, illetve a Törvénynek megfelelően kell eljárni.

(2) Ha a nyomozó hatóság a külföldi hatóság megkeresése végett előterjesztést tesz, az ügyész megvizsgálja, hogy az előterjesztés szerinti nyomozási cselekmények elvégzése elengedhetetlenül szükséges-e. Ha az ügyész azt állapítja meg, hogy a nyomozási cselekmény elvégzése szükségtelen, erről a nyomozó hatóságot tájékoztatja, ellenkező esetben az eljárási jogsegélykérelmet a külföldi hatósághoz címezve elkészíti, és a megkeresésére jogosult ügyészhez továbbítás végett felterjeszti.

(3) A jogsegélykérelemben tömören, félreérthetetlenül kell leírni azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a kérelem teljesítéséhez szükségesek, illetve így kell megfogalmazni a teljesíteni kért eljárási cselekmények tartalmát.

(4) A Be. 188. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a nyomozás felfüggesztésének azt követően van helye, miután az arra jogosult ügyész a jogsegélykérelem külföldi hatósághoz történő továbbításáról döntött. Erről az eljáró hatóságot tájékoztatni kell.

86/A. §[100] (1)[101]

(2)[102]

(3)[103]

A belföldi eljárás egyes szabályai

87. § (1)[104]

(2) Amennyiben a nem magyar állampolgárral szemben folytatott nyomozást az ügyész szünteti meg, erről a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Regionális Igazgatóságát a határozat megküldésével értesíti.

(3)[105] Amennyiben nemzetközi szerződés szerint a határozat kézbesítése a Legfőbb Ügyészség hatáskörébe tartozik, a határozatot rövidített formában elkészítve kell a Legfőbb Ügyészséghez felterjeszteni. Ha a határozat nem így készült, ilyen formában történő újraszerkesztése iránt kell intézkedni.

87/A. §[106] A fogvatartott személy ideiglenes átszállítását [2012. évi CLXXX. törvény 54. § (4) bekezdés], illetve a fedett nyomozó alkalmazását [2012. évi CLXXX. törvény 63. §] célzó eseti megállapodás megkötésére irányuló előterjesztés tartalmazza a megállapodás szükségességének indokait is.

A Schengeni Információs Rendszer második generációjába bevitt adatokkal kapcsolatos ügyészi tevékenység[107]

87/B. §[108] A 2012. évi CLXXXI. törvény 27. §-ában meghatározott feladatok teljesítésével összefüggésben az ügyészség intézkedésének nincs helye.

A biztosíték

88. § (1) A biztosíték letétbe helyezése iránti kérelmet az ügyész soron kívül elbírálja és annak tárgyában határozattal dönt.

(2) Az ügyész a kérelem elbírálása során a már rendelkezésre álló és a még várhatóan beszerezhető bizonyítékokat, a gyanúsított terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlyát és a büntetés kiszabását befolyásoló egyéb körülményeket veszi figyelembe.

(3) A biztosíték befizetésének igazolása után az ügyész a gyanúsítottal szemben elrendelt személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedést megszünteti. A biztosíték letétbe helyezését engedélyező határozaton a befizetés tényét feljegyzi és egyidejűleg annak egy példányát az úti okmány tárgyában teendő intézkedés végett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Regionális Igazgatóságának, a nyomozás irataihoz csatolandó példányokat pedig a nyomozó hatóságnak megküldi, illetve ha az eljárás az ügyész előtt van folyamatban, az iratok közé helyezi.

(4)[109] Elektronikus kapcsolattartás esetén az ügyész a befizetés tényét külön elektronikus iratként készített feljegyzésben rögzíti, és azt a határozattal együtt küldi meg a (3) bekezdésben írt szerveknek, illetve az ügyész előtt folyamatban lévő eljárás esetén a feljegyzést az iratok között elhelyezi.

XI. Fejezet

Ügyészi feladatok a közlekedési bűncselekmények körében[110]

89. §[111] (1)[112] A közlekedési bűncselekmények [Btk. XXII. Fejezet, illetve 1978. évi IV. törvény XIII. Fejezet] - kivéve az ittas állapotban, illetve bódult állapotban elkövetett járművezetést [Btk. 236. § (1) bekezdés, 237. § (1) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 188. § (1) bekezdés] és a járművezetés tiltott átengedését [Btk. 238. § (1) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 189. § (1) bekezdés] -, továbbá a közlekedés körében elkövetett, de nem a Btk. XXII. Fejezetében, illetve az 1978. évi IV. törvény XIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény esetén a nyomozás felügyelet és a vádelőkészítés körébe tartozó tevékenységet a Be. 30. §-ának (3) bekezdése alapján jelen utasítással kijelölt ügyészségként a főügyészség székhelyén lévő járási ügyészség (Pest megyében a Budakörnyéki Járási Ügyészség), a Fővárosi Főügyészség illetékességi területén a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség látja el.

(2)[113] Amennyiben az ügyben vádemelés indokolt, az (1) bekezdés szerinti ügyészség a vádiratot és az iratokat a vádképviselet ellátására megküldi az általános illetékességgel rendelkező járási ügyészséghez. A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség az általa az (1) bekezdés alapján felügyelt közlekedési ügyekben 2014. január 1. napjától - a Be. 30. §-ának (3) bekezdése alapján jelen utasítással kijelölt ügyészségként - a vádemelési és a vádképviseleti tevékenységet is ellátja.

(3)[114] A főügyész az (1) bekezdésben meghatározott ügyészséget eseti jelleggel, a jelentős tárgyi súlyú, vagy rendkívül bonyolult ügyben a vádképviselet ellátására is kijelölheti.

(4)[115] Az utasítás alkalmazásában a közlekedés körében elkövetett bűncselekménynek kell tekinteni: a gondatlanságból elkövetett emberölést [Btk. 160. § (4) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 166. § (4) bekezdés], a gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértést [Btk. 164. § (9) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 170. § (7) bekezdés], a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést [Btk. 165. §, illetve 1978. évi IV. törvény 171. §], a segítségnyújtás elmulasztását [Btk. 166. §, illetve 1978. évi IV. törvény 172. §], a közérdekű üzem működésének megzavarását [Btk. 323. §, illetve 1978. évi IV. törvény 260. §], ha e bűncselekményeket a közlekedés rendjét, biztonságát sértő, illetve veszélyeztető magatartással követték el.

(5) Amennyiben az eljárás nem kizárólag közlekedési bűncselekmény miatt folyik, az ügy intézése akkor tartozik az (1) bekezdésben kijelölt ügyész feladatkörébe, ha az ügyben a közlekedési, vagy a közlekedéssel összefüggő bűncselekmény(ek) meghatározó jelentőségű(ek).

90. § (1)[116] Közlekedési ügyekben az ügyész fokozott felügyeletet gyakorol akkor is, ha a nyomozó hatóság kettőnél több ember halálát okozó, vagy halálos tömegszerencsétlenséget előidéző közlekedési bűncselekmény gyanúja miatt önállóan folytat nyomozást.

(2) Az (1) bekezdésben írt esetekben a szemlén, és a bizonyítási kísérleten az ügyész részvétele kötelező.

91. § (1) A közlekedési büntető ügyekben, a vádiratban, vagy más érdemi határozatban meg kell jelölni azt a közlekedési vagy foglalkozási szabályt (KRESZ, forgalmi, vagy más utasítás stb.), amelynek megszegése a bűncselekményhez vezetett. Külföldön történt elkövetés esetében az elkövetés helyén érvényes külföldi szabályt kell a vádiratban vagy a más érdemi határozatban feltüntetni.

(2) Büntetőeljárás átadásának kezdeményezésekor az iratokhoz csatolni kell az irányadó közlekedési jogszabályok, utasítások és szabályzatok szó szerinti szövegét tartalmazó mellékletet is.

XII. Fejezet

AZ EGYÉB ELJÁRÁSOKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A magánvádas eljárás

92. § (1) Az ügyész a magán vádra üldözendő bűncselekmény miatt nála tett feljelentést, illetve a Be. 501. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján hozzá megküldött iratokat megvizsgálja abból a szempontból, hogy közérdekből vagy más fontos okból indokolt-e a vádképviseletének átvétele.

(2) Az ügyész nyomozást rendel el, ha a vádképviselet átvételét indokoltnak tartja, ellenkező esetben a feljelentést nemleges nyilatkozatával - a sértett egyidejű értesítése mellett - a bíróságnak megküldi.

(3) Az általa elrendelt nyomozást követően az ügyész, a nyomozás iratainak ismeretében, újólag állást foglal abban a kérdésben, hogy a vád képviselete a továbbiakban is indokolt-e. Ha indokolt, vádat emel, a vádiratban ezt, valamint a tárgyaláson részvételét bejelenti és a vádemelésről a feljelentőt értesíti.

(4) Ha az ügyész nem emel vádat, az iratokat azzal küldi meg a bíróságnak, hogy a vád képviseletétől eláll. Erről a feljelentőt azzal értesíti, hagy a továbbiakban a vádat magánvádlóként képviselheti.

(5) Az ügyész a terhelttel szemben közvádra folytatott eljárástól elkülöníti a magánvádra üldözendő eljárást, ha amiatt a vád képviseletét nem veszi át.

93. § Ha a feljelentő a magánindítványában a magánvádra üldözendő bűncselekményt tévesen közvádra üldö-zendőként jelöli meg, és az ügyész a vád képviseletét nem veszi át, a feljelentőt tájékoztatja arról, hogy az ügyben közvádra üldözendő bűncselekmény miért nem állapítható meg, és emiatt a feljelentést a bírósághoz továbbította, ahol a vádat magánvádlóként képviselheti.

94. § Amennyiben az ügyész a Be. 501. §-ának (3) bekezdése alapján elrendelt nyomozást követően közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapít meg és a vád képviseletét nem veszi át, indokolást nem tartalmazó átiratában e tények közlése mellett küldi vissza az iratokat a bírósághoz.

A vagyon-visszaszerzési eljárás[117]

94/A. §[118] (1) A vagyon-visszaszerzési hatóság megkeresése a vagyon-visszaszerzési eljárás lefolytatása érdekében akkor indokolt, ha az elkobzás vagy a vagyonelkobzás alá eső dolognak a felderítése bonyolult, illetve a nyomozás elhúzódásához vezetne [Be. 554/Q. § (1)-(2) bekezdés].

(2) Ha vagyon-visszaszerzési eljárás indult, az ügyész gondoskodik arról, hogy a gyanúsított kihallgatásán a vagyon-visszaszerzési hatóság jelen lehessen.

A kegyelmi eljárás

95. § (1) Az ügyész hivatalból tesz javaslatot a legfőbb ügyész kegyelem iránti előterjesztésére, ha a vádirat benyújtásáig olyan kivételes, méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel, amelyekre tekintettel kegyelem gyakorlását látja indokoltnak.

(2) A javaslat a megállapítható bűncselekmény rövid tényállását, annak bizonyítékait, a cselekmény törvényi minősítését és a kegyelemre ajánlás indokait tartalmazza.

(3) A javaslatot a főügyész véleményes jelentésével terjeszti fel a Legfőbb Ügyészséghez. Ha a javaslattal a főügyész nem ért egyet, annak felterjesztését mellőzi és erről az iratok visszaküldésével és indokainak közlésével az előterjesztő ügyészt értesíti.

(4) Ha a kegyelem iránti előterjesztést a terhelt, a védő vagy a terhelt hozzátartozója kéri, az ügyész intézkedik a kérelemben megjelölt, de az eljárásban addig nem igazolt körülményekre vonatkozó bizonyítékok, illetve adatok beszerzéséről. A kérelmet a főügyész véleményes jelentésével ezután terjeszti fel a Legfőbb Ügyészséghez.

(5) Ha a kegyelmi kérelem nem a Be. 597. §-ának (3) bekezdésében megjelölt jogosulttól származik, az ügyész a kérelmezőt erről tájékoztatja és a további intézkedések megtételét mellőzi.

XIII. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

96. §[119] Ahol az utasítás megyei főügyészségről szól, azon a Fővárosi Főügyészséget és a Központi Nyomozó Főügyészséget is érteni kell. Az utasítás alkalmazásában járási ügyészség a budapesti kerületi ügyészség, a járási és nyomozó ügyészség, valamint a nyomozó ügyészség is.

97. § Ez az utasítás 2003. július 1. napján lép hatályba és rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

98. § Az utasítás hatálybalépésével hatályát veszti:

- a nyomozás törvényessége feletti felügyeletről és a nyomozás befejezése utáni ügyészi feladatokról szóló 2/1999. (ÜK. 2.) LÜ utasítás,

- az egyes legfőbb ügyészi utasítások módosításáról szóló 1/2000. (ÜK. 2.) LÜ utasítás VI. Fejezete (a fejezet címe és 18-34. §-a),

- a nyomozás törvényessége feletti felügyeletről és a nyomozás befejezése utáni feladatokról szóló 2/1999. (ÜK. 2.) LÜ utasítás módosításáról szóló 4/2001. (ÜK. 2.) LÜ utasítás,

- az ügyészségi nyomozó hivatalokról és az ügyészségi nyomozásról szóló 5/2001. (ÜK. 6.) LÜ utasítás,

- a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalról szóló 6/2001. (ÜK. 6.) LÜ utasítás,

- az ügyészségi nyomozó hivatalokról és az ügyészségi nyomozásról szóló 5/2001. (ÜK. 6.) LÜ utasítás, valamint a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalról szóló 6/2001. (ÜK. 6.) LÜ utasítás módosításáról szóló 7/2001. (ÜK. 7.) LÜ utasítás.

Lábjegyzetek:

[1] Beiktatta az 5/2011. (II. 25.) LÜ utasítás 1. § - a. Hatályos 2011.03.01.

[2] Beiktatta a 29/2017. (XII. 28.) LÜ utasítás 1. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[3] Módosította a 18/2014. (X. 22.) LÜ utasítás 1. §-a. Hatályos 2014.10.23.

[4] Beiktatta az 1/2014. (I. 17.) LÜ utasítás 1. §-a. Hatályos 2014.01.18.

[5] Módosította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 22. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.07.06.

[6] Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (X. 22.) LÜ utasítás 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2014.10.23.

[7] Módosította a 18/2014. (X. 22.) LÜ utasítás 1. §-a. Hatályos 2014.10.23.

[8] Hatályon kívül helyezte a 2/2012. (I. 6.) LÜ utasítás 7. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2012.01.07.

[9] Megállapította a 6/2009. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 1. §-a. Hatályos 2009.08.13.

[10] Hatályon kívül helyezte a 6/2009. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 7. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2009.08.13.

[11] Beiktatta a 18/2014. (X. 22.) LÜ utasítás 2. §-a. Hatályos 2014.10.23.

[12] Megállapította az 5/2011. (II. 25.) LÜ utasítás 2. § - a. Hatályos 2011.03.01.

[13] Megállapította az 5/2011. (II. 25.) LÜ utasítás 3. § - a. Hatályos 2011.03.01.

[14] Megállapította az 5/2011. (II. 25.) LÜ utasítás 3. § - a. Hatályos 2011.03.01.

[15] Megállapította az 5/2011. (II. 25.) LÜ utasítás 3. § - a. Hatályos 2011.03.01.

[16] Hatályon kívül helyezte a 7/2010. (ÜK. 6.) LÜ utasítás 4. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2010.06.30.

[17] Megállapította az 5/2011. (II. 25.) LÜ utasítás 4. § - a. Hatályos 2011.03.01.

[18] Megállapította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 1. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[19] Megállapította az 1/2014. (I. 17.) LÜ utasítás 3. §-a. Hatályos 2014.01.18.

[20] Beiktatta a 29/2017. (XII. 28.) LÜ utasítás 2. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[21] Megállapította a 6/2009. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 2. §-a. Hatályos 2009.08.13.

[22] Beiktatta a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.07.06.

[23] Megállapította az 1/2014. (I. 17.) LÜ utasítás 4. §-a. Hatályos 2014.01.18.

[24] Megállapította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 4. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[25] Beiktatta a 11/2007. (ÜK. 5.) LÜ utasítás 1. §-a. Hatályos 2007.06.01.

[26] Beiktatta a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 5. §-a. Hatályos 2013.07.06. * A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16. §-16/C. §.

[27] Beiktatta a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 5. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[28] Személyazonosító igazolványt az őrizetbe vétel és előzetes letartóztatás, valamint ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése esetén, a büntetésvégrehajtási intézet vagy a kényszerintézkedést foganatosító már szerv veszi el [ld. 1992. évi LXVI. törvény 9. § (2) bekezdés g) pont ga) alpont.; 168/1999. (XI. 24.) Korm. rend. 36. §-38. §].

[29] Büntetés-végrehajtási intézet, rendőrség.

[30] Az alcímet módosította az 1/2014. (I. 17.) LÜ utasítás 9. § a) pontja. Hatályos 2014.01.18.

[31] Beiktatta a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 7. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[32] Megállapította az 1/2014. (I. 17.) LÜ utasítás 5. §-a. Hatályos 2014.01.18.

[33] Beiktatta a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 8. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[34] Beiktatta a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 8. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[35] Hatályon kívül helyezte a 6/2009. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 7. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2009.08.13.

[36] Megállapította a 29/2017. (XII. 28.) LÜ utasítás 3. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[37] Megállapította a 11/2007. (ÜK. 5.) LÜ utasítás 2. §-a. Hatályos 2007.06.01.

[38] Beiktatta a 11/2007. (ÜK. 5.) LÜ utasítás 3. §-a. Hatályos 2007.06.01.

[39] Hatályon kívül helyezte a 6/2009. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 7. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2009.08.13.

[40] Beiktatta az 5/2011. (II. 25.) LÜ utasítás 5. § - a. Hatályos 2011.03.01.

[41] Megállapította a 17/2012. (VII. 19.) LÜ utasítás 1. § - a. Hatályos 2012.07.20.

[42] Módosította a 6/2009. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 3. §-a. Hatályos 2009.08.13.

[43] Megállapította az 5/2011. (II. 25.) LÜ utasítás 6. § - a. Hatályos 2011.03.01.

[44] Megállapította a 6/2009. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 4. §-a. Hatályos 2009.08.13.

[45] Megállapította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 9. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[46] Megállapította a 11/2007. (ÜK. 5.) LÜ utasítás 4. §-a. Hatályos 2007.06.01.

[47] A §-t, és a megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 11/2007. (ÜK. 5.) LÜ utasítás 5. §-a. Hatálytalan 2007.06.01.

[48] Beiktatta a 2/2012. (I. 6.) LÜ utasítás 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.01.07.

[49] Jelölését módosította a 2/2012. (I. 6.) LÜ utasítás 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.01.07.

[50] Jelölését módosította a 2/2012. (I. 6.) LÜ utasítás 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.01.07.

[51] Módosította a 13/2015. (X. 21.) LÜ utasítás 1. § (2) bekezdés a) pontja. Hatályos 2015.11.01.

[52] Módosította a 13/2015. (X. 21.) LÜ utasítás 1. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos 2015.11.01.

[53] Megállapította a 2/2012. (I. 6.) LÜ utasítás 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.01.07.

[54] Módosította a 13/2015. (X. 21.) LÜ utasítás 1. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos 2015.11.01.

[55] Beiktatta a 2/2012. (I. 6.) LÜ utasítás 2. § - a. Hatályos 2012.01.07.

[56] Megállapította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 10. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[57] Megállapította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 10. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[58] Megállapította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 10. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[59] Megállapította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 10. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[60] Megállapította az 1/2014. (I. 17.) LÜ utasítás 6. §-a. Hatályos 2014.01.18.

[61] Megállapította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 10. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[62] Hatályon kívül helyezte az 1/2014. (I. 17.) LÜ utasítás 10. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2014.01.18.

[63] Megállapította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 10. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[64] Módosította a 16/2015. (XII. 17.) LÜ utasítás 11. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[65] Beiktatta a 2/2012. (I. 6.) LÜ utasítás 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.01.07.

[66] Beiktatta a 2/2012. (I. 6.) LÜ utasítás 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.01.07.

[67] Megállapította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 11. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[68] Beiktatta a 2/2012. (I. 6.) LÜ utasítás 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.01.07.

[69] Beiktatta a 2/2012. (I. 6.) LÜ utasítás 3. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.01.07.

[70] Megállapította a 13/2015. (X. 21.) LÜ utasítás 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.11.01.

[71] Módosította a 17/2012. (VII. 19.) LÜ utasítás 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.07.20.

[72] Módosította a 13/2015. (X. 21.) LÜ utasítás 1. § (2) bekezdés d) pontja. Hatályos 2015.11.01.

[73] Megállapította a 2/2012. (I. 6.) LÜ utasítás 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.01.07.

[74] Módosította a 13/2015. (X. 21.) LÜ utasítás 1. § (2) bekezdés e) pontja. Hatályos 2015.11.01.

[75] Beiktatta a 29/2017. (XII. 28.) LÜ utasítás 4. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[76] Módosította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 22. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.07.06.

[77] Módosította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 22. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.07.06.

[78] Megállapította a 8/2011. (V. 13.) LÜ utasítás 1. § - a. Hatályos 2011.05.14.

[79] Módosította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 22. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.07.06.

[80] Hatályon kívül helyezte az 1/2014. (I. 17.) LÜ utasítás 10. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2014.01.18.

[81] Hatályon kívül helyezte az 1/2014. (I. 17.) LÜ utasítás 10. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2014.01.18.

[82] Megállapította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 12. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[83] Megállapította az 5/2011. (II. 25.) LÜ utasítás 9. § - a. Hatályos 2011.03.01.

[84] Beiktatta az 5/2011. (II. 25.) LÜ utasítás 10. § - a. Hatályos 2011.07.01.

[85] Megállapította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 13. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[86] Megállapította a 6/2009. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 5. §-a. Hatályos 2009.08.13.

[87] Megállapította a 6/2009. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 6. §-a. Hatályos 2009.08.13.

[88] Megállapította az 5/2011. (II. 25.) LÜ utasítás 11. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.03.01.

[89] Hatályon kívül helyezte az 5/2011. (II. 25.) LÜ utasítás 19. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2011.03.01.

[90] Megállapította az 1/2014. (I. 17.) LÜ utasítás 7. §-a. Hatályos 2014.01.18.

[91] Megállapította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 14. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[92] Megállapította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 15. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[93] Megállapította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 16. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[94] Beiktatta az 5/2011. (II. 25.) LÜ utasítás 12. § - a. Hatályos 2011.07.01.

[95] Megállapította az 5/2011. (II. 25.) LÜ utasítás 13. § - a. Hatályos 2011.03.01.

[96] Módosította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 22. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.07.06.

[97] Módosította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 22. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.07.06.

[98] Módosította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 22. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.07.06.

[99] Az alcímet módosította az 1/2014. (I. 17.) LÜ utasítás 9. § b) pontja. Hatályos 2014.01.18.

[100] Megállapította az 5/2011. (II. 25.) LÜ utasítás 14. § - a. Hatályos 2011.03.01.

[101] Hatályon kívül helyezte a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 24. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2013.07.06.

[102] Hatályon kívül helyezte a 2/2014. (I. 31.) LÜ utasítás 36. § c) pontja. Hatálytalan 2014.02.01.

[103] Hatályon kívül helyezte a 2/2014. (I. 31.) LÜ utasítás 36. § c) pontja. Hatálytalan 2014.02.01.

[104] Hatályon kívül helyezte a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 24. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2013.07.06.

[105] Megállapította az 5/2011. (II. 25.) LÜ utasítás 15. § - a. Hatályos 2011.03.01.

[106] Megállapította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 17. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[107] Beiktatta a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 18. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[108] Megállapította a 4/2018. (III. 29.) LÜ utasítás 1. §-a. Hatályos 2018.04.01.

[109] Beiktatta a 29/2017. (XII. 28.) LÜ utasítás 5. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[110] A cím szövegét megállapította az 5/2011. (II. 25.) LÜ utasítás 16. § - a. Hatályos 2011.03.01.

[111] Megállapította az 5/2011. (II. 25.) LÜ utasítás 16. § - a. Hatályos 2011.03.01.

[112] Megállapította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.07.06.

[113] Megállapította az 1/2014. (I. 17.) LÜ utasítás 8. §-a. Hatályos 2014.01.18.

[114] Beiktatta a 17/2012. (VII. 19.) LÜ utasítás 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2012.07.20.

[115] Megállapította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 19. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.07.06.

[116] Megállapította a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 20. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[117] Beiktatta a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 21. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[118] Beiktatta a 13/2013. (VII. 5.) LÜ utasítás 21. §-a. Hatályos 2013.07.06.

[119] Módosította a 13/2015. (X. 21.) LÜ utasítás 1. § (2) bekezdés f) pontja. Hatályos 2015.11.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére