BH 2015.4.100 A jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelének elrendelése a szokásos tartózkodási helye szerinti államba csak kivételesen, akkor tagadható meg, ha az a gyermek érdekével összeegyeztethetetlen lenne, számára testi vagy lelki károsodást vagy más módon elviselhetetlen helyzetet eredményezne. Az Európai Unió tagállamai közötti elvitel esetén még az utóbbi esetben sem utasítható el a visszavitel iránti kérelem, ha megállapítható, megfelelő intézkedések történtek annak érdekében, hogy visszavitele után biztosítsák a gyermek védelmét [1986. évi 14. tvr. (a továbbiakban: Hágai Egyezmény)12. cikk (1) bek., 13. cikk, 20. cikk, a Tanács 2201/2003/EK rendelete (Brüsszel II.A. Rendelet) 11. cikk (4) bek.].

[1] A jogerős végzés az alábbi tényálláson alapult:

[2] a felek magyar állampolgárok, 2011. februárban ismerkedtek meg egymással Budapesten, amikor még mindketten Magyarországon éltek. Élettársi kapcsolatot létesítettek, kezdetben a Budapest XIV. kerületben egy albérletben éltek, majd a kérelmezett édesanyjához, egy Budapest VII. kerületi társasházi lakásba költöztek. Arra figyelemmel, hogy megfogant a közös gyermekük, 2011. augusztusban a felek egzisztenciális okokból úgy döntöttek, hogy Angliába költöznek munkavállalás céljából. 2011. szeptemberben költöztek Angliába, Bathba, a kérelmező testvéréhez, aki már régebben ott élt. Két hónap múlva a kérelmező takarítóként talált állást egy szállodában, és 2012. januárban a felek önálló bérleménybe költöztek, amelyet születendő gyermekükre figyelemmel szociális alapon utaltak ki részükre. 2012. február 13-án megszületett a közös gyermekük, A. A kérelmező 2012. májustól kezdetben részmunkaidőben, 2013. december 2-től teljes munkaidőben szakácsként dolgozik egy magánóvodában, miután evégett két tanfolyamot is elvégzett. Éves jövedelme 13 000 angol font. A kérelmezett is takarított rövid ideig abban az óvodában, ahol a kérelmező dolgozott, azonban a kérelmezett hivatalos munkanélküliségére és a gyermekre figyelemmel a felek havi 1000 angol font szociális juttatásban részesültek. A gyermeket a kérelmezett gondozta otthonukban, míg a kérelmező dolgozott. A gyermeknek volt védőnője és gyermekorvosa Angliában, és a felek, valamint a gyermek is bejelentett lakhellyel rendelkeztek.

[3] A felek négy alkalommal látogattak haza Magyarországra és egy alkalommal a kérelmezett egyedül a gyermekkel. Kapcsolatuk 2012 decemberében romlott meg, amikor a kérelmezett édesanyjának anyagi támogatása kapcsán közöttük egyre több konfliktus keletkezett. 2013. februártól a kérelmezett több alkalommal is kérte a kérelmezőt, hogy telepedjenek vissza Magyarországra, a felek azonban ebben a kérdésben sem jutottak egyetértésre. 2013. júniusban a felek között egy nagy veszekedés zajlott le, amelynek során a kérelmezett felhívta a rendőrséget, de később jelezte nekik, hogy egymás között meg tudják oldani a konfliktust. A kérelmezett megpróbálta a kérelmezőt kizárni a közös lakásból, de végül annyira megnyugodtak a kedélyek, hogy a kérelmező is visszatért a lakásba. Ezt követően 3-4 héttel később - 2013. július 11-én - a kérelmezett úgy határozott, hogy vesz egy vonatjegyet, és egy Angliában élő ismerőséhez költözik a gyermekkel, amíg el nem tudja intézni, hogy hazatérjen Magyarországra. Elhatározását a kérelmezővel nem közölte. A kérelmezett felvette a magyar konzulátussal a kapcsolatot, és arról érdeklődött, hogy miként tud visszatérni a gyermekkel az élettársi kapcsolatának megromlására figyelemmel úgy, hogy nincs birtokában a gyermek útlevele. Miután a kérelmezett megkapta a gyermek egyszeri kiutazásra szóló útlevelét, elhagyta Angliát, és erről a kérelmező 2013. július 20-án a sajtóból értesült.

[4] A kérelmezett azóta is Magyarországon tartózkodik a gyermekkel, időközben munkát vállalt egy étteremben kasszásként és diszpécserként, édesanyjával és nagynénjével laknak közös háztartásban. A gyermekre a kérelmezett munkahelyi elfoglaltsága alatt az anyai nagymama felügyel. A kérelmező változatlanul Angliában él és dolgozik.

[5] A kérelmező kérelmében kérte, hogy a bíróság kötelezze a kérelmezettet, hogy a felek 2012. február 13-án született gyermekét a határozathozatal napján vigye vissza Angliába, ennek elmulasztása esetén a kérelmezett lakóhelyének a bejárata előtt adja át a gyermeket a kérelmezőnek.

[6] A kérelmezett ellenkérelme a kérelem elutasítására irányult.

[7] Az elsőfokú bíróság a gyermek visszavitelére irá­nyuló kérelmet elutasította.

[8] Az elsőfokú bíróság érdemi végzése ellen a kérelmező fellebbezett, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását kérte a kérelemnek való helyt adás mellett. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a Hágai Egyezmény 13. cikk b) pontjának helytelen alkalmazásával tagadta meg a gyermek szokásos tartózkodási helyére történő visszavitelét.

[9] A kérelmezett a fellebbezéssel kapcsolatban ellenkérelmet, észrevételt nem terjesztett elő.

[10] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és kötelezte a kérelmezettet, hogy a felek A. utónevű gyermekét 2014. április 30-ig vigye vissza a szokásos tartózkodási helyére, az Egyesült Királyságba, ennek elmulasztása esetén pedig 2014. május 5-én 11.00 órakor adja át a kérelmezőnek vagy meghatalmazottjának dr. Sz. Zs.-nek V. város, B. u. 4. szám alatti helyiségében.

[11] Indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a Hágai Egyezmény 13. cikk b) pontjának téves alkalmazásával tagadta meg a gyermek visszavitele iránti kérelem teljesítését, mivel ezen megtagadási ok alkalmazására csak kivételesen és különösen indokolt esetben van lehetőség, és a gyermek életkora még áttételesen, a róla gondoskodó szülő helyzetén keresztül sem tartozik ebbe a körbe.

[12] A jogerős végzés ellen a kérelmezett nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Ebben elsődlegesen a Pp. 275. § (4) bekezdésére figyelemmel a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és új határozat keretében a kérelem elutasítását kérte. Másodlagosan a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.

[13] A rendkívüli perorvoslati kérelmét arra alapította, hogy a másodfokú végzés jogszabálysértő volt, ezen belül figyelmen kívül hagyta a Hágai Egyezmény 13. cikk b) pontja szerinti rendelkezéseket, a New York-i Gyermekjogi Egyezmény 9. cikkének 3. pontjában, a 10. cikkének 2. pontjában és a 9. cikk (1) bekezdésében rögzített gyermeki jogokat, továbbá több ponton sértette a hatályos Alaptörvényben rögzített alapvető jogokat is, és a Brüsszel II.A. rendelet 11. cikk (4) bekezdésében foglaltakat. Ez utóbbi alátámasztásaként arra hivatkozott, hogy a kérelmező nem rendelkezik elég jövedelemmel, továbbá a gyermek eddigi életében sem töltött be olyan nevelői szerepet, amely a gyermek visszavitelét indokolná, valamint azt is hangsúlyozta, hogy a felek egyik konfliktusa végül rendőri intézkedéssel ért véget, amelynek a kisgyermek is tanúja volt. Ezen túlmenően visszautalt az elsőfokú végzés indokolásában felhozott érvekre.

[14] A kérelmező a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte.