A Fővárosi Törvényszék P.23616/2013/15. számú határozata kártérítés tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 57. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 80. §, 164. §, 206. §, 229. §, 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 65. §, 208. §, 295. §, 314. §, 318. §, 339. §, 355. §, 374. §, 375. §, 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 29. §, 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 6. §, 9. §, 28. §, 34. §, 49. §, 50. §, 54. §, 55. §, 56. §, 58. §, 1999. évi CXXI. törvény (Gktv.) 12. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Császár P. Emőke

Fővárosi Törvényszék

... P. .../2013/15.

A Fővárosi Törvényszék

Dr. Pap Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe - ügyintéző: dr. Pap Kálmán ügyvéd) által képviselt

felperes neve (felperes címe)

f e l p e r e s n e k

Törő és Pallag Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe - ügyintéző: dr. Törő András ügyvéd) által képviselt

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

(1055 Budapest, Szabadság tér 7.) I. r.,

tisztviselő neve tisztviselő által képviselt

KÚRIA (1055 Budapest, Markó u. 16.) II. r. és

jogtanácsos neve jogtanácsos (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - 1011 Budapest, Fő u. 44-50.) által képviselt

MAGYAR ÁLLAM III. r.

a l p e r e s ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és III. r. alperesnek fejenként 2.000.000,- (Kétmillió) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) forint feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblának címzetten ennél a bíróságnál lehet írásban, öt példányban benyújtani. Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, perköltség viselésére vagy annak összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy csak a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve ha fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

A jogi képviselővel eljáró felek - vagyonjogi ügyben, amennyiben a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja - a benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Ekkor a fellebbezésben új tényre, bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályoknak megfelelő alkalmazásával történik, a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, s a határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes jogelődje, a T. Kisszövetkezet és a H-G. GmbH 1990. február 15-én szindikátusi szerződést kötött, amelyben megállapodtak a G-T Kft. létrehozásában (továbbiakban: G-T), amelyet - utóbb - a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Cg. szám cégjegyzékszámon jegyzett be a nyilvántartásba. A G-T. 2000-től főtevékenységként nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártásával foglalkozik, s hőátviteli és hűtőipari alkatrészeket, ipari klímaberendezéseket gyárt.

Az 1996-ban alapított felperes mint a T. Kisszövetkezet, majd a T. Szövetkezet jogutódja lett cégnyilvántartásba véve, főtevékenységi körébe kezdetben egyéb gép szállítóeszköz nagykereskedelme tartozott, egyéb m.n.s. gép, berendezés nagykereskedelmével foglalkozott, 2009. február 18-tól pedig a cégnyilvántartás szerint kizárólag ezzel foglalkozik.

A H-G. GmbH 2002. év elején a G-T Kft.-ben meglévő üzletrészét az A. H. AG-re (továbbiakban: A-H) ruházta át.

Az 1990-es szindikátusi szerződésben a felek megállapodtak, hogy a létrehozandó G-T. által gyártott termékeket kizárólagosan az alapítók forgalmazzák akként, hogy a H-G. GmbH főként a "nyugati piacon", a felperes jogelődje pedig az akkori "KGST piachoz tartozó" országokban forgalmaz azzal, hogy a másik fél forgalmazási területén történő értékesítéshez a felek külön egyeztetése szükséges. 2001. február 9-én a szindikátusi szerződést akként módosították, hogy a felperes jogosult a G-T. által gyártott termékeket forgalmazni Magyarországon, Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Észtországban, Lettországban, Litvániában, H-G GmbH pedig további területeken volt jogosult a termékek forgalmazására.

2003. szeptember 15-én a felperes és az A-H "adásvételi szerződés és tagi megállapodás" megnevezésű szerződést kötött egymással. Ebben rögzítették, hogy a felperes 33,48 % mértékű, 130.120.000,- Ft összegű tőkerészesedéssel rendelkezik a G-T-ban. A felperes, mint eladó a 130.020.000,- Ft névértékű üzletrésze, továbbá a forgalmazási joga eladását és átruházását vállalta - több részletben - az A-H, mint vevő részére. A szerződés szerint az első üzletrészt a szerződés aláírásával, majd a második, 64.960.000,- Ft névértékű üzletrészt 2004. január 1-i hatállyal adja el az alperesnek 8,6 millió euró vételárért. Az adásvételi szerződés és a tagi megállapodás 4. pontja szerint a forgalmazási jog az alperesre 2006. december 1-i hatállyal kerül átruházásra azzal, hogy a "Magyarországra vonatkozó forgalmazási jog továbbra is az eladó tulajdonát képezi".

A felek a harmadik, 100.000,- Ft névértékű üzletrész kapcsán abban állapodtak meg, hogy arra a felperes 5 évre szóló opciós jogot biztosít 2007. június 16-tól kezdődően az A-H részére. A megállapodás 5. pontja szerint az A-H kötelezettséget vállalt arra, "ameddig a magyar forgalmazási jog az eladónál van, továbbá ameddig ez a jog terjed, azzal a Magyar Köztársaság területén közvetlenül és közvetett módon sem kel versenyre". A magyar forgalmazási jog adásvételéről a felek nem egyeztek meg, erről a szerződésben nem volt szó.

A 2003. szeptember 15-i szerződéssel a szerződő felek alávetették magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság kizárólagos döntésének azzal, hogy az eljárás során alkalmazandó jog a magyar jog és az eljárás során a német nyelvet kell alkalmazni.

A 2003. szeptember 15-én kötött adásvételi szerződés és a tagi megállapodás megnevezésű szerződés 5. pontjában az A-H javára biztosított 5 évre szóló opciós joggal az A-H 2007. júniusban élt. Az opció gyakorlását követően az A-H utasítására a felperes és a G-T. között mindenfajta addigi kereskedelmi együttműködés megszűnt, a felperes a magyarországi piacot nem tudta kiszolgálni, mert a G-T. Kft.-től termékeket értékesítésre nem kapott.

Ilyen előzményeket követően nyújtotta be a felperes keresetét az I. r. alperes mellett szervezett Választottbírósághoz. Ebben - több egyéb kereseti kérelem előterjesztése mellett - az opciós jogi megállapodás semmisségének megállapítását kérte, megtámadta az adásvételi szerződésben foglalt vételi jogi megállapodást. Többek között hivatkozott arra, hogy a Ptk. 375. § (4) bekezdésébe, illetve 374. § (2) bekezdésébe ütközött a megállapodás, mert az az 5 éves időtartamot túllépte. A választottbírósági eljárásban az A-H által előterjesztett védekezésében kifejtette, az időben korlátlan, exkluzív forgalmazási jog és a Magyarországon felperes javára meglévő versenytilalom az Európai Unió versenyjogával nem összeegyeztethető, különös tekintettel az uniós kartelljogra. A szóban forgó kizárólagossági megállapodás az A-H értelmezése szerint az EK Szerződés 81. cikk (1) bekezdésébe ütközik.