15/2008. (HÉ 52.) KHEM utasítás

az adatvédelemről, az adatbiztonságról, valamint a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének minisztériumi rendjéről

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továb-biakban: Avtv.) 20. §-ának (8) bekezdésében, valamint a 31/A. §-ának (3) bekezdésében megállapított kötelezettségre figyelemmel a következőket rendelem el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

Az utasítás célja

Jelen utasítás célja, hogy a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos alapjogok maximális biztosítása érdekében az Avtv.-ben és az egyéb adat és titokvédelmi szabályokban rögzítettek figyelembe vételével, megteremtse a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) által végzett adatkezelések és a Minisztériumhoz érkezett közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek teljesítésének általános kereteit.

2. §

Az utasítás hatálya

(1) Jelen utasítás hatálya kiterjed a Minisztérium valamennyi szervezeti egységére, köztisztviselőjére, ügykezelőjére és minden olyan személyre, aki a minisztériummal fennálló jogviszonya alapján jogszerűen kezel adatot.

(2) Az utasítás tárgyi hatálya - a Közszolgálati Nyilvántartással összefüggő és a minősített adatok kivételével - kiterjed a Minisztérium kezelésében lévő - valamennyi adatra.

(3)[1] Az utasítás rendelkezései az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 233. §-ában szabályozott, az államháztartással összefüggő közérdekű adatok kérelemre történő szolgáltatására is irányadóak.

(4) Az egyedi adatigények jelen utasítás alapján való teljesítése független a Minisztérium - külön jogszabályban meghatározott - közérdekű adatokra vonatkozó elektronikus, illetve egyéb közzétételi kötelezettségétől.

(5) Jelen utasítás rendelkezései nem alkalmazhatók a közhitelű nyilvántartásból történő - külön törvényben szabályozott - adatszolgáltatásra.

(6) A sajtó tájékoztatása külön utasítás alapján történik.

3. §

Értelmező rendelkezések

Jelen utasítás alkalmazásában:

1. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve -név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;

2. különleges adat:

a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra,

b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat;

3. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. Közérdekű adatnak minősülnek különösen: a szerződéses összeg, a kifizetés, a folyósítás ütemezése, a szerződés feltételei, a szerződés teljesítésére vonatkozó adatok, még akkor is, ha azok részletesen meghatározottak, annyiban, amennyiben nem eredményezik a technológiai eljárásokra, műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre vonatkozó adatokhoz való hozzáférést;

4. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;

5. üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét;

6. adatigénylés: az igénylő által - szóban, írásban vagy elektronikus úton benyújtott - a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó igény;

7. közzététel: jogszabályban, illetve az adatkezelő szerv által meghatározott adatoknak elektronikusan vagy más módon, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele;

8. adatbirtokos: az a szervezeti egység, ahol a közérdekű adat keletkezett. Ha az adat nem a Minisztériumban keletkezett, úgy az adatbirtokos az az adatkezelést végző szervezeti egység, ahol az adat fellelhető, illetve ahol azt nyilvántartják, kezelik. Párhuzamosság esetén az adatbirtokost a Parlamenti és Koordinációs Főosztály, Koordinációs Osztály jelöli ki. Amennyiben nem állapítható meg, hogy ki az adat birtokosa, úgy adatbirtokosnak a Parlamenti és Koordinációs Főosztály, Koordinációs Osztály minősül;

9. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől;

10. adatvédelmi felelős: A Minisztérium - Avtv. 31/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerinti -adatvédelmi felelőse a kabinetfőnök.

11. adatkezeléssel érintett szervezeti egység: a Minisztérium azon szervezeti egysége ahol az adatkezelés ténylegesen folyik. A Szerződéstár vonatkozásában az adatkezeléssel érintett szervezeti egységnek a Költségvetési Főosztály minősül.

II. Fejezet

Adatvédelem és adatbiztonság

4. §

Az adatkezelés szabályai

(1) A Minisztérium adatkezelésre törvény felhatalmazása illetve az érintett beleegyezése esetén jogosult. Az érintettel az adat felvételekor közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező jellegű-e, továbbá tájékoztatni kell az adatai kezeléséhez kapcsolódó minden lényeges tényről (különösen: az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat). A tájékoztatásnak minden esetben ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira, valamint az igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekre. Kötelező jellegű adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatást elrendelő jogszabályt is meg kell határozni.

(2) A Minisztérium köteles gondoskodni az általa kezelt adatok biztonságáról, megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek az Avtv.-ben és az egyéb adat és titokvédelmi szabályokban foglalt rendelkezések érvényre juttatásához. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozatal vagy törlés, illetőleg a sérülés vagy megsemmisülés ellen.

(3) A Minisztérium szervezeti egységeinél adatkezelést végzők kötelesek betartani az Avtv.-ben az egyéb adat és titokvédelmi szabályokban, valamint a jelen utasításban rögzített előírásokat. Adatkezeléssel összefüggő munkakörben csak olyan személy foglalkoztatható, aki titoktartási nyilatkozatot tett.

5. §

Az adatfeldolgozásra jogosult

(1) Amennyiben a Minisztérium az adatfeldolgozásra más személynek kíván megbízást adni, a szerződést írásba kell foglalni. Az adatfeldolgozásra jogosult nem lehet olyan vállalkozás, amely a feldolgozandó személyes adatokat felhasználó üzleti tevékenységben érdekelt.

(2) Az (1) bekezdésben említett megbízási szerződésben minden esetben rögzíteni kell az adatfeldolgozásra jogosult titoktartási kötelezettségét.

6. §

Tájékoztatási, törlési és helyesbítési jog

(1) Az érintett tájékoztatást kérhet a Minisztériumtól személyes adatai kezeléséről kérheti azok helyesbítését - illetve a jogszabályban elrendelt adatkezelést kivéve -annak törlését.

(2) Az érintett kérelmére a Minisztérium vonatkozó adatkezeléssel érintett szervezeti egységének vezetője a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn, de legfeljebb 30 napon belül, írásban, közérthető formában tájékoztatást ad az érintett Minisztérium által kezelt és az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapták, kapják meg az adatokat.

(3) A (2) bekezdésben említett tájékoztatást az adatkezeléssel érintett szervezeti egység vezetője egyidejűleg az adatvédelmi felelősnek is megküldi tájékoztatásul.

(4) A (2) bekezdésben foglalt tájékoztatás költségmentes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos területre vonatkozó tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben a 3. számú mellékletben meghatározott költségtérítés állapítható meg. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.

(5) A tájékoztatás csak abban az esetben tagadható meg, ha azt törvény lehetővé teszi, a megtagadás indokát az érintettel közölni kell.

(6) Az elutasított kérelmekről az adatvédelmi felelős -az adatkezeléssel érintett szervezeti egységek tájékoztatása, közreműködése alapján - évente értesíti az adatvédelmi biztost.

(7) A valóságnak meg nem felelő személyes adat helyesbítéséről a vonatkozó adatkezeléssel érintett szervezeti egység vezetője gondoskodni köteles.

(8) A személyes adat törléséről a vonatkozó adatkezeléssel érintett szervezeti egység vezetője gondoskodni köteles, ha az Avtv. 14. §-ának (2) bekezdésében foglaltak bármelyike bekövetkezik.

(8) A törlési kötelezettség - jogellenes adatkezelés kivételével - nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni.

(9) A helyesbítésről és a törlésről az érintettet, az adatvédelmi felelőst, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították.

7. §

Tiltakozási jog

(1) Az érintettet az Avtv. 16/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint tiltakozási jog illeti meg.

(2) A kifogásolt adatkezeléssel érintett szervezeti egység vezetője - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével -a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alattmegvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt és azzal egyidejűleg az adatvédelmi felelőst írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezeléssel érintett szervezeti egység vezetője gondoskodik az adatkezelés -beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is - megszüntetéséről és az adatok zárolásáról, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbították, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.

(3) Az érintett adat nem törölhető, ha az adatkezelést törvény rendelte el. Az adat azonban nem továbbítható az adatátvevő részére, ha az adatkezelő egyetértett a tiltakozással, illetőleg a bíróság a tiltakozás jogosságát megállapította.

8. §

Bejelentés az adatvédelmi nyilvántartásba

(1) Amennyiben a Minisztérium valamely szervezeti egysége olyan adatkezelést kíván végezni, amely az Avtv. 28-30. §-ai alapján bejelentési kötelezettség alá esik, az adatkezeléssel érintett szervezeti egység vezetője az adatok felvételét és az adatkezelés megkezdését megelőzően jelen utasítás 1. számú mellékletében szereplő adatlapon köteles nyilvántartásba vétel végett bejelenteni az adatkezelést az adatvédelmi biztosnak.

(2) Az adatkezeléssel érintett szervezeti egység vezetője az (1) bekezdésben említett bejelentést egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az adatvédelmi felelős részére is, továbbá a nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja az adatvédelmi felelőst az adatkezelés nyilvántartási számáról, illetve megkezdésének tényleges időpontjáról.

(3) Az Avtv. 28-30. §-ai alapján bejelentési kötelezettség alá eső adatkezelés az adatvédelmi biztos által történt nyilvántartásba vételről szóló értesítés kézhezvételét megelőzően nem kezdhető meg.

III. Fejezet

A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek teljesítése

9. §

A közérdekű adatigénylés módja

(1) A közérdekű adat megismerése iránt bárki

- szóban (személyes megkeresés útján vagy telefonon);

- írásban (postai úton vagy faxon) vagy;

- elektronikus úton (a Minisztérium hivatalos honlapján az erre a célra rendszeresített igénylőlapon, vagy e-mailen keresztül)

igényt nyújthat be a minisztérium bármely szervezeti egységéhez.

(2) Amennyiben az adatigénylés az Ügyfélszolgálati Információs Irodához érkezik, annak beérkezését követően az ügyintéző kitölti a 2. számú melléklet szerinti igénylőlapot, nyilvántartásba veszi, és haladéktalanul megküldi azt az adatbirtokos és a Jogi Főosztály részére. Országgyűlési képviselő által történő adatigénylés esetén az igényt a Parlamenti és Koordinációs Főosztály, Parlamenti Osztálynak is meg kell küldeni.

(3) Valamennyi igénylőlapon kötelezően fel kell tüntetni

- az igénylő személyazonosító adatai - neve, címe (irányítószám, település, utca, házszám), telefon-, faxszáma, e-mail címe - közül azokat, amelyek az igénylés teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek,

- az igényelt közérdekű adat meghatározását,

- az igény benyújtásának időpontját.

(4) Másolat kérése esetén az igénylő nevének, címének, esetleges telefon-, fax számának, e-mail címének feltüntetése az igénylőlapon - az esetleges költségigény érvényesítése érdekében - elengedhetetlenül szükséges.

(5) Az adatigénylés teljesítését, illetőleg a költségek megfizetését követően az igénylő személyes adatait haladéktalanul törölni kell.

(6) Amennyiben az adatigénylés nem az Ügyfélszolgálati Információs Irodához érkezik, az a szervezeti egység, amelyhez az igényt benyújtották haladéktalanul köteles azt a Jogi Főosztály, valamint országgyűlési képviselő által történő adatigénylés esetén a Parlamenti és Koordinációs Főosztály, Parlamenti Osztály részére is továbbítani. A Jogi Főosztály, illetve országgyűlési képviselő által történő adatigénylés esetén a Parlamenti és Koordinációs Főosztály, Parlamenti Osztály az igényt a 4. § (1) bekezdésében meghatározott véleménykérés céljából megküldi az adatbirtokosnak.

(7) Ha az igénylő az általa kért adatot nem tudja pontosan megjelölni, az adatbirtokos szervezeti egység - amennyiben lehetséges - köteles segítséget nyújtani.

(8) Amennyiben az igénylő kötelezően közzétett adat megismerésére irányuló kérelmet terjeszt elő, ennek té-nyéről - a fellelhetőséget is beleértve - az igénylőt az Ügyfélszolgálati Információs Iroda tájékoztatja. Az elektronikus vagy egyéb közzététel nem mentesíti a Minisztériumot az egyedi adatszolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben a kérelmező ezt igényli.

10. §

A közérdekű adat megismerésének engedélyezése

(1) Az adatbirtokos szervezeti egység az igény hozzá történő megérkezését követően az adatkérés engedélyezéséről vagy megtagadásáról indokolással alátámasztott véleményt készít, amelyet megküld a Jogi Főosztály részére.

Országgyűlési képviselő által történő adatigénylés esetén az adatbirtokos a véleményt a Parlamenti és Koordinációs Főosztály, Parlamenti Osztálynak is megküldi.

(2) A Jogi Főosztály az adatbirtokos szervezeti egység véleménye, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján javaslatot tesz az adatvédelmi felelős részére az adatkérés megtagadására, illetve engedélyezésére.

(3) Országgyűlési képviselő által történő közérdekű adatigénylés esetén a 4. § (2) bekezdésében szabályozott javaslatot az adatbirtokos szervezeti egység és a Jogi Főosztály véleménye, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján a Parlamenti és Koordinációs Főosztály, Parlamenti Osztály készíti el.

(4) Az igényelt közérdekű adat megismerésének engedélyezéséről, illetve az adatkérés megtagadásáról az adatvédelmi felelős írásban dönt.

(5) Az Avtv. 19/A. § (1) bekezdésében meghatározott, döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adatok 10 éven belüli megismerését - a készítő szakmai egyetértésével, a Jogi Főosztály előzetes javaslata alapján, az Avtv. 19/A. §-ában foglaltak figyelembevételével az adatvédelmi felelős engedélyezi.

(6) Az igénylő értesítéséről, illetőleg az igényelt közérdekű adat/adatok igénylő részére történő rendelkezésre bocsátásáról, amennyiben az igényt az Ügyfélszolgálati Információs Irodához nyújtották be az Ügyfélszolgálati Információs Iroda, egyébként pedig a 10. § (7) bekezdésében meghatározott kivétellel a Jogi Főosztály gondoskodik.

(7) Országgyűlési képviselő által történő közérdekű adatigénylés esetében az igénylő értesítéséről, illetőleg az igényelt közérdekű adat/adatok igénylő részére történő rendelkezésre bocsátásáról a Parlamenti és Koordinációs Főosztály, Parlamenti Osztály gondoskodik.

11. §

Az igény teljesítése

(1) Az adatigénylésnek a Minisztérium az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, de legfeljebb 15 napon belül tesz eleget.

(2) A Minisztériumnak az adatigénylés megválaszolásában a 10. §-ban rögzítetteknek megfelelően érintett szervezeti egységei kötelesek megtenni minden szükséges intézkedést a (1) bekezdésben meghatározott határidő betartása érdekében. Amennyiben előrelátható, hogy az igény teljesítése a Minisztérium érdekkörén kívül eső elháríthatatlan ok miatt az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem teljesíthető arról az igénylőt, az adatvédelmi felelős egyidejű tájékoztatása mellett - az indokok megjelölésével - az igény beérkezését követő 8 napon belül az adatbirtokos szervezeti egység vezetője értesíteni köteles.

(3) A kért adat igénylővel való megismertetéséhez (betekintéshez, jegyzet készítéséhez) a Minisztériumnak megfelelő időt, tárgyi feltételeket (szükség szerint külön helyiséget) kell biztosítania.

(4) Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről - annak tárolási módjától függetlenül - az igénylő másolatot kaphat. A másolat készítéséért a felmerült költség mértékéig a Minisztérium a 3. számú mellékletben meghatározottaknak megfelelően szolgáltatási díjat állapít meg, amelynek összegét az igénylővel előzetesen közölni kell.

(5) Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot (pl. személyes adat, különleges adat, üzleti titok) is tartalmaz, ezen adatot a dokumentumon, illetve a kiadott másolaton felismerhetetlenné kell tenni.

(6) Az adatigénylésnek közérthető formában és - a mennyiben az aránytalan költséggel nem jár - az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni.

(7) Amennyiben az igénylő az adatszolgáltatás kívánt módját nem jelölte meg, az igényt a Minisztérium az általa választott módon és technikai eszközzel teljesíti.

(8) Közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem tagadható meg azért, mert a nem magyar anyanyelvű igénylő az igényét anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven fogalmazta meg.

12. §

Az igény teljesítésének megtagadása, adatszolgáltatási kötelezettség

(1) Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival együtt, 8 napon belül írásban - elektronikus levelezési elérhetőség esetén - elektronikus úton értesíteni kell az igénylőt.

(2) Amennyiben az igényt a Minisztérium azért tagadja meg, mert a kérelem nem valamely szervezeti egységének kezelésében lévő adat megismerésére irányul, az adatigénylést a kérelem tárgya szerint hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező szervezethez kell továbbítani, és a továbbítás tényéről a kérelmezőt a 12. § (1) bekezdésében foglalt értesítésben tájékoztatni kell.

(3) Amennyiben a közérdekű adatra vonatkozó igényt a Minisztérium nem teljesíti, az igénylő az Avtv. 21. §-ában meghatározottak szerint bírósághoz, valamint az Avtv. 27. §-a alapján az adatvédelmi biztoshoz fordulhat. Az igény elutasításakor a jogorvoslati lehetőségekről az igénylőt részletesen tájékoztatni kell.

(4) Az elutasított igényekről és az elutasítások indokairól a Jogi Főosztály évente összesítést készít és - az adatvédelmi felelősön keresztül - gondoskodik annak az adatvédelmi biztos részére történő megküldéséről.

13. §

Az igény teljesítésének technikai feltételei, a költségek érvényesítése

(1) A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítéséhez szükséges informatikai feltételek (honlapon történő elérhetőség) biztosításáról a Miniszteri Kabinet Kommunikációs Osztály gondoskodik.

(2) Amennyiben az igénylő a közérdekű adatot tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről másolatot kér, annak - a 11. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő - elkészítéséről az adatbirtokos szervezeti egység gondoskodik.

(3) Ha az adatbirtokos szervezeti egység a másolat készítéséhez szükséges technikai eszközzel nem rendelkezik, akkor - amennyiben erre lehetőségei adottak - a másolat elkészítéséről, valamint az igénylő rendelkezésére bocsátásáról az Ügyfélszolgálati Információs Iroda gondoskodik. Amennyiben a másolatért költségtérítés megállapítása indokolt, annak kiadásáról szintén az Ügyfélszolgálati Információs Iroda gondoskodik. Ezekben az esetekben az adatbirtokos a közérdekű adatot tartalmazó dokumentumot vagy dokumentumrészt, illetve az erről már elkészített másolatot az Ügyfélszolgálati Információs Irodához továbbítja.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

14. §

(1) Jelen utasítás a közzétételét követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben az Avtv. rendelkezései irányadóak.

Dr. Molnár Csaba s. k.,

közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

1. számú melléklet a 15/2008. (HÉ 52.) KHEM utasításhoz

2. számú melléklet a 15/2008. (HÉ 52.) KHEM utasításhoz

IGÉNYLŐLAP

közérdekű adatok megismeréséhez

3. számú melléklet a 15/2008. (HÉ 52.) KHEM utasításhoz

Az utasítás 6. §-ának (4) bekezdése és 11. §-ának (4) bekezdése szerinti költségtérítés mértékének megállapítása

Az adatszolgáltatás térítési díjának megállapításához a közvetlen költség szintéig előkalkulációt kell készíteni.

I. Az előkalkuláció tartalma:

a) A kért adatok előállításával kapcsolatos munkaidő ráfordítás értékének megállapítása.

Az adatok kigyűjtését a kérelmező igénye szerint meghatározott szempontok szerint kell kigyűjteni és rendszerezni.

Mivel előre nem határozható meg, hogy a kért adatok előállítását kik fogják végezni, ezért az adott szervezeti egység (pl. Igazgatási Osztály) egy órára jutó, adott munkakörre vonatkozó átlagos bérfelhasználását (51-52 számlacsoport) és annak járulékait (53-as számlacsoport) kell kiszámítani az alábbi séma szerint:

1 órára jutó adott munkakör átlagos személyi juttatás összege + 1 órára jutó személyi juttatást terhelő járulékok összege = 1 órára jutó adott munkakör személyi jellegű kiadás

b) a kért adatok eszközráfordítás értékének a megállapítása:

- a KSZF adatszolgáltatása alapján az adatszolgáltatással felmerülő adathordozók bekerülési értéke = papír, floppy, CD-DVD-lemez,

- a KSZF adatszolgáltatása alapján másolási díj: 1db A/4-es papír másolatköltségét tekintjük vetítési alapnak

- a KSZF adatszolgáltatása alapján ha számítógépen történik az adatok összeállítása, akkor a számítógép használati idejére jutó (gépórára) arányos értékcsökkenés összege,

- a KSZF adatszolgáltatása alapján, ha az adat előállításához külön szoftver használata szükséges, akkor a szoftver használata idejére jutó arányos értékcsökkenés összege,

- egyéb figyelembe vehető közvetlen költség.

II. A kiadások nyilvántartása, gyűjtése

Az egyes tevékenységekkel kapcsolatos kiadások elszámolási, nyilvántartási rendjét, a főkönyvi könyvelés szabályait a Számlarend írja elő.

A pénzforgalmi kettős könyvvitel rendszerében vezetett nyilvántartások, illetve az Központi Illetményszámfejtési Rendszer által generált nyilvántartások biztosítják az önköltségszámításhoz szükséges gazdasági jellegű adatokat.

A szervezeti egységenként felmerülő közvetlen költségek gyűjtése, ügyletkódonként, elszámolási egységenként történik, főkönyvi számlaszámokhoz kapcsolható módon.

A kalkulációk összesített értékadatai alapján feladás készül az Igazgatási Osztály számlázó munkatársa részére, az így kiszámított összeg általános forgalmi adóval növelten kell kiszámlázni a kérelmezőnek, illetve az általa megjelölt költségviselőnek.