BH 2021.8.239 Az iratbetekintési jog gyakorlása a korlátozottan megismerhető iratok tekintetében is csak alapos ok miatt szűkíthető. Erről a versenyhatóságnak az iratbetekintést kérő félnek az adatmegismeréséhez és az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekének mérlegelésével kell döntenie.

Az ügyfelet képviselő ügyvéd és az ügyfél által megbízott szakértő iratbetekintése akkor utasítható el, ha az adatok megismerése közvetlenül és visszafordíthatatlanul sértheti az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét. Az ügyvéd iratbetekintésének engedélyezése mellett külön mérlegelést és indokolást igényel az ügyfél által megbízott szakértő iratbetekintésének elutasítása [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 55/B. § (3), (4) bekezdés].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes 2017. szeptember 5. napján versenyfelügyeleti eljárást indított több vállalkozással, köztük a felperessel szemben, gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése miatt.

[2] A VJ/31-599/2017. számú előzetes álláspont szerint mások mellett a felperes is meghatározott villamos mérőhelyi szolgáltatásokkal kapcsolatos közbeszerzési tender egyes részeinek felosztása, illetve azok árainak meghatározása révén megvalósuló, versenykorlátozó célú, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. § (1) bekezdésébe ütköző magatartást tanúsított. Az előzetes álláspont 284. pontja szerint a piac felosztása és az árak meghatározása versenykorlátozó célnak minősül, ezért a jogsértés a hatás vizsgálata nélkül is megállapítható. Az eljárás alá vontak azonban a megállapodásuknak megfelelően jártak el, és az érintett közbeszerzési eljárások kimenetelét ténylegesen is befolyásolták. Az ármeghatározó és piacfelosztó megállapodások miatt jelentősen emelkedtek az ajánlati árak. Ez a végső árak tekintetében is átlagosan 33%-ot jelentett, holott az EON kalkulációja szerint maximum 14,8%-os emelkedés lett volna reális az üzleti titkot is tartalmazó VJ/31-75/2017. számú irat, valamint annak 2. és 3. számú melléklete (a továbbiakban: korlátozottan megismerhető iratok) alapján. A megállapodások (összehangolások) tényleges hatást is gyakoroltak, ami a jogsértés következményeinek a megállapításainál veendő figyelembe.

[3] A felperes kérelmére az alperes a VJ/31-670/2017. számú végzésével egyebek mellett - titoktartási nyilatkozat megtétele mellett - engedélyezte a felperes jogi képviselője számára a korlátozottan megismerhető iratokba való betekintést.

[4] A felperes a VJ/31-676/2017. számú beadványban kérte az alperest, hogy - titoktartási nyilatkozat megtétele mellett - a jogi képviselő által kijelölt közgazdasági elemző számára is biztosítsa a korlátozottan megismerhető iratokba való betekintést.

[5] Az alperes a VJ/31-680/2017. szám alatt kiadott kiegészítő előzetes álláspontban rögzítette, hogy a vizsgált magatartások esetleges kedvezőtlen hatását sem a jogsértés megállapítása, sem azok súlya körében nem tervezi figyelembe venni. A piaci hatást a bírságkalkuláció során, a bírság mértékét esetlegesen növelő tényezőként is csak abban a tekintetben kívánja figyelembe venni, hogy az eljárás alá vontak a közbeszerzési eljárások során a megállapodásoknak megfelelően jártak el, így az érintett közbeszerzési eljárások kimenetelét befolyásolták is. Az esetleges áremelkedés figyelmen kívül hagyásával a jogsértés súlyát kifejező, maximálisan 10%-os arányszámnál alacsonyabb mértékű, nem pedig ahhoz közelítő arányszám meghatározását tervezi.

[6] Az alperes a 2020. augusztus 5. napján kelt VJ/31-684/2017. számú végzésével - egyebek mellett - elutasította a felperesnek a korlátozottan megismerhető iratokba történő szakértői betekintésre vonatkozó kérelmét.

[7] Indokolása szerint a tisztességes eljáráshoz való jog lényeges eleme az iratbetekintési jog gyakorlását is magában foglaló védelemhez való jog érvényesülése. Az iratbetekintési jog azonban nem abszolút, annak egyensúlyban kell állnia más ügyfeleknek és gazdasági szereplőknek a bizalmas információi és üzleti titkai védelméhez fűződő jogával. A hatékony jogvédelem oly módon biztosítható, hogy az eljárás alá vont betekinthet azon iratokba, amelyek a vele szemben folyó versenyfelügyeleti eljárásban, rá vonatkozóan bizonyítékként kerültek megjelölésre az előzetes álláspontban, illetve ezekkel szorosan összefüggenek. A bizonyítékot nem képező iratokban szereplő üzleti titok ismerete azonban nem szükséges a védelemhez való jog hatékony érvényesüléséhez, az e körbe tartozó iratokba történő betekintés engedélyezése az üzleti titok jogosultjait megillető jog aránytalan sérelmével járna.

[8] Hangsúlyozta, hogy a VJ/31-670/2017. számú végzés meghozatala során már elvégezte a felperes adatmegismeréséhez és az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekeinek mérlegelését, figyelembe véve azt is, hogy az érintett adat csak a lehető legszükségesebb mértékben és körben kerüljön megismerésre. Ezen elvek alapján, az arányosság követelményének szem előtt tartásával engedte a felperes jogi képviselője számára a korlátozottan megismerhető iratokat.

[9] A kiegészítő előzetes álláspontban egyértelművé kívánta tenni, hogy a vizsgált magatartások árakra gyakorolt esetleges kedvezőtlen piaci hatását sem a jogsértés megállapítása, sem azok súlya körében nem tervezi figyelembe venni. A védekezési jog gyakorlásához ezért a felperesnek nincs szüksége az árak alakulását, azaz a megállapodások ilyen irányú hatását bemutató, elemző közgazdasági vizsgálatra, tekintettel arra is, hogy az erre vonatkozó információk nyilvánosan is elérhető adatokból, illetve az eljárás során keletkezett egyéb, nem zártan kezelt forrásokból is kinyerhetők.

A kereseti kérelem

[10] A felperes keresetében a végzés kérelmének megfelelő megváltoztatását, másodlagosan a végzés megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Állította, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz, a védekezéshez és a jogorvoslathoz való alapvető joga, az alperes megsértette továbbá a Tpvt. 55. § (1) bekezdését, 55/B. § (1) és (4) bekezdés b) pontját, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 39/A. § (5) bekezdését, és 73/A. §-át.

Az elsőfokú ítélet

[11] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

[12] Indokolása szerint a Tpvt. 55/B. § (3) bekezdése értelmében az alperesnek azt kell mérlegelnie, hogy a felperes adatmegismeréshez fűződő joga hogyan viszonyul az adatjogosultságnak az adat titokban tartásához fűződő érdekéhez.

[13] Rögzítette, hogy az iratbetekintést kérő felperes és az adatjogosult iratbetekintéshez kapcsolódó érdekeinek mérlegelését az alperes a VJ/31-670/2017. számú végzés meghozatala során már elvégezte. Az alperes helyesen vette figyelembe azt, hogy az iratok a felperes versenytársának, illetve üzleti partnerének olyan védett adatait tartalmazza, amelyek a piaci versenyben közvetlenül felhasználhatók lennének, ezért a meghatalmazott ügyvéd útján gyakorolt iratbetekintés minősül arányosnak. Ezzel a felperes védekezéshez való joga nem üresedik ki.