A Kúria Pfv.20194/2012/6. számú precedensképes határozata békéltető testületi ajánlás hatályon kívül helyezése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §, 1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 34. §, 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (Tjr.) 1. §] Bírók: Csőke Andrea, Osztovits András, Pethőné dr. Kovács Ágnes

A határozat elvi tartalma:

A békéltető testület ajánlása teljes terjedelmében felülvizsgálható a bíróság által. A forgalmazónak kell a jótállás feltételei között meghatározni a jótállási jegyen, hogy a termék specialitása miatt az üzembe helyezéshez milyen arányos feltételeket ír elő. 1959. IV. Tv. 248. § (2), 151/2003. Korm. rend. 1. §, 151/2003. Korm. rend. 3. §

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.25447/2010/6., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21168/2011/3., *Kúria Pfv.20194/2012/6.* (BH 2013.1.21)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VII.20.194/2012/6. szám

A Kúria a dr. Káldor Attila Zsombor jogtanácsos által képviselt S. Korlátolt Felelősségű Társaság felperesnek a dr. Baranovszky György elnök által képviselt B. alperes ellen, ajánlás hatályon kívül helyezése iránt a Fővárosi Bíróságon 29.P.25.447/2010. számon indított perében a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.168/2011/3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján indult felülvizsgálati eljárásban meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 15.000 (tizenötezer) Ft felülvizsgálati perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A perben nem álló fogyasztó 2009. augusztus 14-én 2 db, a felperes által forgalmazott Karancs típusú elektromos tűzhelyet vásárolt, összesen 79.980 Ft-ért. A tűzhelyek üzembe helyezését a fogyasztó által felkért egyéni vállalkozó végezte.

2010. január 25-én az egyik tűzhely meghibásodott. A fogyasztó kérte a felperestől a termék kijavítását. A felperes a javítást visszautasította azzal, hogy a terméket nem az általa kijelölt szakszerviz helyezte üzembe, annak ellenére, hogy a vásárlás helyén felállított táblákon, illetve a használati utasításban is felhívták a figyelmet arra, hogy a szakszervizzel való beköttetés a jótállási igény érvényesítésének feltétele.

A fogyasztó békéltető testületi eljárást kezdeményezett a felperessel szemben, melynek lefolytatását követően a BBT/0395/2010. számú eljárásban az alperes az alábbi ajánlást tette:

"A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül javítsa meg, vagy cserélje ki a fogyasztó Karancs tűzhelyét; amennyiben ezekre nem képes, fizesse vissza annak 39.990 forintos vételárát...".

Az alperes az ajánlás indokolásában kifejtette, a fogyasztó hat hónapos határidőn belül jelentette be a jótállási igényét, minőségi kifogását. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003.(IX.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezések korlátozásának minősül, ha kizárólag a felperes által megjelölt szakszerviz helyezheti üzembe a terméket, máskülönben a jótállás érvényét veszti. Az alperes álláspontja szerint a szakértelemmel rendelkező más, szakszervizként nem felsorolt vállalkozás általi üzembe helyezés sem veszélyeztetné a jótállásra kötelezett vállalkozás jogait. A Rendelet 1.§ (2) bekezdésére is hivatkozással megállapította, hogy semmis az a megállapodás, amely a Rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára eltér. Mindezekre tekintettel a felperest, a Rendelet alapján terhelő jótállási kötelezettséget megállapította, és a Ptk.305/A. § (2) bekezdésében írt, arra a vélelemre tekintettel, hogy a teljesítés időpontjában a hiba már megvolt, a Ptk. 306.§ (1) bekezdése alapján, a hibás teljesítés esetén a jogosultat a törvényben jelölt sorrendben megillető igények valamelyikének - felperes választása szerinti - kielégítésére hívta fel a felperest.

A felperes keresetlevelében kérte az ajánlás hatályon kívül helyezését. Keresetét a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 34.§ (3) bekezdés a) pontjára alapította. Állította, az ajánlás nem felel meg a jogszabályoknak és az általánosan elfogadott kereskedelmi gyakorlatnak. A szakszervizzel való üzembe helyeztetés megkövetelésének oka az a veszély, amely a termék speciális működésében rejlik. A felperes hivatkozott arra, hogy a Ptk.248.§ (2) bekezdése értelmében a kötelezettet a jótállás a jótállási szerződésben, vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli. Előadta, éppen egy ilyen feltételt alkalmazott, amikor a szakszerviz általi üzembe helyeztetést kikötötte. Vitatta, hogy a fogyasztó hátrányára ezzel eltért a jótállási kötelezettségét előíró Rendeletben foglaltaktól. Az volt a véleménye, hogy a jótállásra kötelezett helyzetét elnehezítené, ha egy nem szakember által végzett üzembe helyezésért is helyt kellene állnia. Az alperesi ajánlást a Ptk. megelőzően említett rendelkezésével ellentétben állónak tartotta.