A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27006/2012/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (MŰSORSZOLGÁLTATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1996. évi I. törvény (Rttv.) 2. §, 15. §] Bírók: Matheidesz Ilona, Rácz Krisztina, Rothermel Erika

Fővárosi Ítélőtábla

4.Kf.27.006/2012/5. szám

A Fővárosi Ítélőtábla az ............. Ügyvédi Iroda ............. által képviselt ............. felperesnek, a ............. jogtanácsos által képviselt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (1088 Budapest, Reviczky utca 5.) alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2011. évi október hó 25. napján kelt 24.K.35.704/2010/7. számú ítélete ellen az alperes 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 75.000 (azaz hetvenötezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az adóhatóság külön felhívására - 15 000 (azaz tizenötezer) forint kereseti és 15 000 (azaz tizenötezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes a felperesnél hatósági ellenőrzés keretében folytatott vizsgálata során megállapította, hogy a műsorszolgáltató ............. adóján klasszikus reklámblokkban hangzott el 2010. március 24-én 07.58.52-kor, 08.27.07-kor és 18.57.16-kor " A jövőd most! ............. országos integrált állásbörze diplomázóknak" című szpot, továbbá a felperes ............. adóján 2010. március 23-án 08.57.46-kor az ötven év felettiek vakságának leggyakoribb okáról és a megelőzés lehetőségeiről szóló riport.

Az alperes a 287/2010. (X.20.) számú határozatával megállapította, hogy a felperes megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 15. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat, ezért a felperest az Rttv. 112.§ (1) e) pontja és a 135.§-a alapján 100.000 forint bírság megfizetésére kötelezte. Indokai szerint - melyet a Fővárosi Ítélőtábla eseti döntésével is alátámasztott - a felperes a jogsértést azzal követte el, hogy közérdekű közlemény helyett klasszikus reklámblokkban tette közzé a két műsorszámot. A ............. kapcsán - a felperes nyilatkozatában foglaltak figyelembevételével megállapította, hogy a szpot közzététele a kiállítás szervezőjének kérésére történt, célja a diákok figyelmének felkeltése volt, elsősorban a kiállításon való részvételre hívta fel a diákság figyelmét, és semmi olyan kereskedelmi üzenetet nem hordozott magában, amely valamely konkrét vállalkozás gazdasági érdekét szolgálná. Az alperes álláspontja szerint a szpot a közérdekű közlemény kategóriájának felelt meg, ugyanis elsődleges célja a társadalom széles körének érdeklődésére számot tartó esemény népszerűsítése volt. Az időskori szembetegséggel kapcsolatos szpotban a beszélgetés egy súlyos betegségre és annak megelőzésére hívta fel a figyelmet, és mivel széles réteget érint, ezért tartalma alapján közérdekű közleménynek minősült, lényege a figyelemfelkeltés volt és nem volt olyan üzenete, ami anyagi haszon elérése érdekében szolgáltatás igénybevételére, ezzel összefüggésben fogyasztásra ösztönözne. Az alperes rámutatott arra is, hogy a műsorszám megítélésénél nem lehetett figyelembe venni, hogy egyidejűleg reklámkampány is folyt, az ettől különálló, a reklámtörvény kritériumait nem hordozza, így nem mosható össze más egyéb, a céget vagy terméket népszerűsítő reklám szpotokkal. Mindezekre tekintettel megállapította, hogy a felperes négy alkalommal az említett szpotokat reklámfőcímek között tette közzé, ezért az Rttv. vonatkozó rendelkezései alapján bírság szankcióval sújtotta.

A felperes keresetére eljárva az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes 2010. október 20-án kelt 287/2010. számú határozatát hatályon kívül helyezte. Az Rttv. 2.§ 16. és 41. pontjában meghatározott "közérdekű közlemény" és "reklám" fogalmak értelmezése, valamint a hangfelvételt tartalmazó adathordozó meghallgatása és a ............. reklámkampány adatai alapján megállapította, hogy a per tárgyát képező két szpot reklám volt, amelyben az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a figyelemfelkeltés mellett megvalósult a reklámáru értékesítésére, illetőleg szolgáltatás igénybevételére való ösztönzés. A ............. célja a szerződések kötésének elősegítése azáltal, hogy a potenciális feleket összehozza. A szpot tárgyát képező szervezői és közvetítői tevékenység nem közérdekű tevékenység volt, hanem kizárólag üzlet, ebből következően az e szolgáltatások igénybevételére ösztönző szpotot sem lehetett közérdekű közleménynek tekinteni. Az alperes tévesen értékelte a szpot közzétételének célját is, nem véve figyelembe, hogy a sikeres szerződéskötések nemcsak a szerződő feleknek, hanem a szervező cégnek is hasznot hoznak, ezért a szpot célja e szolgáltatás igénybevételének elősegítése volt. Az alperes a ............. kapszulát népszerűsítő szpot esetében is téves megállapításokat tett, figyelmen kívül hagyva a felperes által előadott és igazolt releváns tényeket, mivel a hangfelvétel alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a szpot közzététele ellenérték fejében történt és a ............. kapszula, mint áru értékesítését segítette elő. Az a körülmény, hogy a reklámkampány egyik eleme a kapszulával megelőzhető szembetegséget ismertette riport formájában, nem alapozta meg a szpot közérdekű közleménynek való minősítését, mert ez esetben minden olyan gyógyszerreklámot közérdekű közleménynek kellene értékelni, ami a betegségről is információt ad.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett az ítélet megváltoztatása és a felperes keresetének elutasítása, valamint perköltség megfizetésre kötelezés iránt. Hivatkozása szerint a közreadott műsorszámok elsődleges célja a figyelemfelkeltés volt az adott szembetegségre, illetve az állásbörzére; nem volt reklám jellegük, fogyasztói ösztönző hatás kiváltására alkalmas elemeket nem tartalmaztak, tartalmukat tekintve egyértelműen közérdekű közlemény kategóriájába tartoznak. Az Rttv. 3. § (1) bekezdésében, valamint a Fővárosi Ítélőtábla ítéletében foglaltakra hivatkozással utalt arra, hogy az Rttv. értelmében a műsorszolgáltató felel a műsorszolgáltatásért, a felelősség át nem hárítható és független a megrendelő kívánságaitól.

A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és perköltséget igényelt. Kiemelte, hogy a szpotok célja nem csupán a figyelemfelkeltés volt, hanem ezen túlmenően szolgáltatás igénybevételére is ösztönöztek, azaz mindkét esetben a reklám megvalósult.

Az alperes fellebbezése az alábbiak szerint alapos.

Az elsőfokú bíróság a bizonyítékoknak és a felek előadásának egybevetése folytán helyesen állapította meg a tényállást, a rendelkezésre álló peradatokból azonban - a jogsértés felperes által való elkövetése tekintetében - téves következtetést vont le, okfejtésével a másodfokú bíróság nem ért egyet. A másodfokú bíróság a bizonyítékként csatolt hangfelvételt tartalmazó hanghordozó meghallgatása után az alperessel egyezően mindkét szpot esetében egyértelműen és kétséget kizáróan azt állapította meg, hogy a kérdéses szpotok elsődleges célja a közérdekű felhívás, illetve a rádiót hallgatók figyelmének egyértelmű felkeltése volt.