BH 1998.1.6 A magánlaksértés bűntette - és annak kísérlete - mellett az azzal alaki halmazatban álló garázdaság vétsége nem állapítható meg [Btk. 176. § (1) bek., (2) bek. c) pont, (4) bek.].

A városi bíróság a vádlottat garázdaság vétsége, magánlaksértés vétsége és ittas járművezetés vétsége miatt - mint visszaesőt - halmazati büntetésként főbüntetésül 6 hónapi börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 1 évre a közügyektől eltiltásra, valamint 1 év 6 hónapra a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A tényállás az alábbiakban összegezhető:

A 30 éves, többszörösen büntetett előéletű, most visszaesőként felelősségre vont vádlott 8 általános iskolát végzett. Szakképzettsége nincs. Alkalmi munkából, havi mintegy 20.000 forint jövedelme van, vagyontalan. Házastársa gyesen van, és havonta 10.000 forintot kap kézhez. A vádlottnak két kiskorú gyermeke van, közülük egyet saját háztartásában nevel, egy pedig a volt élettársánál van elhelyezve.

A vádlott 1996. január 19-én a lakóhelyéről gépkocsival E.-re utazott, hogy az ott lakó kiskorú gyermekét meglátogassa. A gépkocsit az ismerőse vezette. A városba érve betértek egy italboltba, ahol a vádlott konyakot és sört fogyasztott. Ezt követően a sértett családi házához hajtottak. Itt a vádlott volt élettársa a vádlottal közölte, hogy lánya nem tartózkodik otthon, és ezért nem engedi be őt a lakásba. A vádlott ekkor trágár kifejezéseket használva szitkozódni kezdett, de elhagyta a helyszínt. Az italboltba visszatérve a vádlott négy féldeci konyakot és fél liter sört ivott meg, majd 13 óra 30 perckor ő maga ült be a gépkocsiba, és azzal a sértett házához hajtott. Itt a vádlott volt élettársa az ittas vádlottat távozásra szólította fel. A vádlott ezen feldühödött, kiabálni, veszekedni kezdett, majd fenyegetőzve a gépkocsijából kivett egy nagyméretű fejszét, és a fejszével a lakásba való bejutás érdekében két ütést mért a bejárati ajtóra, aminek következtében az ajtó katedrálüvege betört, és 380 forint kár keletkezett.

A vádlott cselekményétől és botrányos magatartásától megriadva a vádlott volt élettársa a kisgyermekével, valamint az anyjával elmenekült a helyszínről. A vádlott megbotránkoztató cselekményét mások is észlelték.

A vádlott - felismerve, hogy a lakásba nem tud bejutni - a fejszét a személygépkocsiba visszatette, és a helyszínről elhajtott. Közben a "B" kategóriára érvényes gépjárművezetői engedélyét elvesztette. (Ezt egyébként a nyomozati eljárás során megtalálták, lefoglalták, és a kiállító rendőrkapitányságnak megküldték.)

A vádlottat az időközben értesített rendőrjárőr a város belterületén, az egyik útkereszteződésben elfogta, és vérvételre előállította. A vádlott vérében a cselekmények elkövetésekor 1,62 ezrelék alkoholkoncentráció volt, mely közepes fokú befolyásoltság állapotának felel meg.

Az irányadó tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, amelyet a perorvoslatának bejelentésekor már nem kifogásolt.

A cselekmények jogi értékelése kapcsán a megyei bíróság csak az ittas járművezetés vétsége [Btk. 188. § (1) bek.] tekintetében értett egyet a városi bíróság álláspontjával. A magánlaksértést illetően kétségtelen, hogy csak kísérletről lehet szó. Ez ugyanis csak akkor lenne befejezett, ha a vádlott teljes testével bejutott volna a lakásba (BJD 8716. BH 1993/72. sz.).

A cselekmények magánlaksértés vétsége kísérleteként történt értékelése téves. A megyei bíróság e körben elöljáróban rámutat arra, hogy a magánlaksértés (vétségként) már azzal is megvalósul, ha az elkövető a lakásban lakó akarata ellenére oda felfegyverkezve bemegy [Btk. 176. § (2) bek. c) pont]. Az az elkövető, aki az ilyen bemenetel során nagyméretű fejszét, azaz élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál, "felfegyverkezett". Ha a felfegyverkezett elkövető a bemenetel érdekében személy elleni erőszakot, fenyegetést vagy dolog elleni erőszakot is alkalmaz, ezzel egyben megvalósítja a Btk. 176. §-ának (1) bekezdése szerinti vétség törvényi tényállása egyik fordulatát is. Márpedig a Btk. 176. §-ának (4) bekezdése szerint a büntetés bűntett miatt 3 évi szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a (2) bekezdésben írt módon követik el. Az éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve történő és csoportos elkövetés társadalomra veszélyessége olyan fokú, amely az erőszakkal vagy fenyegetéssel párosulva a súlyosabb minősítést indokolja.